Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-25 / 97. szám
KÖSZÖNTJÜK A NAGV OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉNEK 70. ÉVFORDULÓJÁT! Fagyasztói szokások déltől nyugatig Kenyér helyett inkább zsemle? reséget hoz, a kifli előállítása során ugyanennyi veszteséggel lehet számolni. Ettől függetlenül természetesen a későbbiekben is mindegyik termékfajtából a szükséges mennyiséggel szolgálunk. iámosmikclán Fásítási ankét Az emberiség tüdeje Tegnap Vámosmikolán a községi tanács dísztermében gyűltek össze a megye állami és termelőszövetkezeti erdészeteinek vezető szakemberei az erdők napján rendezett megyei fásítási ankéton, melynek házigazdája ezúttal a perőcsónyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet volt. Dr. Balázs István megyei erdészeti felügyelő, a Pest Megyei Tanács főtanácsosa köszöntője után a házigazda termelőszövetkezet elnöke, dr. Pásztor Imre adott rövid ismertetőt gazdasága tevékenységéről. A szövetkezet 350 hektáros területe egyharmadá1 borítja erdőség. Az erdészei és a fafeldolgozó üzem fejlődéséről elmondotta, hogy egészen addig veszteséges volt míg ki nem váltak a Szoko- lyai Erdőtárs Gt.-ből, ami tavaly már szép nyereséget is produkált. A fafeldolgozóban például sok más termék között 25 ezer raklapot készítettek a környéken kitermelt fából. Az ankét következő előadója Szántó Gyula, a Pest Megyei Növényvédő Állomás meliorációs felügyelője elsőként az új földtörvény várható kedvező hatásáról, majd arról a hosszabb távra szóló 1 meliorációprogramról beszélt. melyben — egyebek között — az ezredfordulóig meghatározzák a megyében az erdőtelepítések területi elosztását és annak ütemét is. Tüske Róbert, a TESZÖV főmunika társa a racionális föld gazdálkod ás jelentőségét emelte ki, mint olyant, aminek nemcsak gazdasági, hanem politikai súlya is van. Elmondta, várhatóan 1988-ban olyan szabályozók lépnek e területen életbe, melyek ösztönzően hatnak erre. Hozzászólását azzal a gondolattal zárta, hogy az emberiség életében meghatározó a kenyér szerepe. ám hovatovább hasonló helyet tölt majd be az erdők léte, azok állapota is. Az ankét jutalmazással és a helyi általános iskolák műsorával zárult, majd a résztvevők dr. Pásztor Imre invitálásának eleget téve erdőjárásra indultak. KIGYOMLÁLVA # Harkány volt a helyszíne a kétnapos országos mezőgazdasági gépesítési tanácskozásnak. O Megalakult a magyar—japán Fermentációipari Részvénytársaság. 0 Az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége a vállalati szociális és munkavédelmi terveket összegezte. O Megkezdte tevékenységét az ipar elektronizálásának konzultatív tanácsa. G A hét híre az is, hogy Gyula fogadta a kertésztanulók országos versenye döntőjének résztvevőit. Játékosan fogalmazva, de a valóságon nem másítva, írhatjuk, állíthatjuk azt, ami hihetetlennek tűnik, holott igaz: a megyében — és az országban nemkülönben —, néhány tömegterméktől eltekintve, a kertészeti termékek javát olyanok keze munkája teszi az asztalunkra, akiknek nem tanult mestersége a kertművelés ...! Meglepő ? Lehet, de ténylegesen nincsen benne semmi különleges. Amit a hivatalos szóhasználat a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok címszó alatt tart nyilván, s amit a köznapi fogalmazás a kiskertek, kiskerttulajdonosok fogalommal jelöl, az a területe a föld megmunkálásának különleges világ. Különleges, mert lelni benne — és a példákat a megye kertbarát-egyesületei, közöttük az országos hírű dunakeszi, bőséggel hintik elénk — minősített fajtát kinemesítő szőlőtermesztőt, aki kenyerét vasipari technológusként keresi. Találhatunk ebben a különleges világban körtéivel kiállítási nagydíjakat nyerő gépkocsivezetőt, a gombatermesztés specialistájának számító öntőmunkást, a málnát magas szakmai fokon művelő pedagógust. A málna, a dió, a ribizli szinte teljes egésze, a körte kilencven százaléka, de még az almának is majdnem a fele a megyében a kiskertekben terem meg, olyanok igyekezete nyomán, akik nem tanulták a kertészkedést. Ezek szerint ne tartsuk döntőnek a szaktudást? Téves irányba fordítana bennünket ez a következtetés. Nagyon kell a szaktudás, de elengedhetetlen valami más is. A kertészkedéshez biztonságérzet szükségeltetik! Évek óta fokozatosan csökken a növénytermesztést, benne a kertészkedést tanuló fiatalok száma a megyében. Igaz, nem divatszakmáról van szó, ám miért e rákmódi járás? A félezer főt alig meghaladó csoport — és ebben benne vannak a növénytermesztési gépszerelők is! — kifejezője egyrészt a technikai, technológiai haladásnak, ami a növénytermesztés klasszikus területein végbement, végbemegy, másrészt viszont hű tükre a tanulók kevesbedő száma a kertészet, mint művelési ág visszaszorulásának. A megyében ma a kertterület meghaladja a 32 ezer hektárt, énnek a földnek a kilencven százalékát azonban családok művelik meg. S amint a kertészet, úgy a szántóföldi zöldségtermesztés is még mindig a visszavonulás kürtjeleit hallja a nagyüzemekben, hiszen a megyében egy évtized alatt — és csak például — a borsó vetésterülete a felére, a paradicsomé a harmadára, a zöldpaprikáé a hatodára csökkent. Amiben persze nemcsak annak vélhető magyarázata található meg, miért csökken a kertésztanulók száma, hanem rálelhetünk annak okára is, miért híznak az ártáblákon a számok a zöldséget, gyümölcsöt kínáló üzletekben, piacokon. Fordítani kellene azon a sorrenden, amikor fogyasztóként, vásárlóként azon elégedetlenkedünk, amit — közvetlenül avagy közvetve — termelőként magunk hozunk létre. A nagyüzemek jövedelmezőségi okokból vonulnak vissza a kertészettől, de kérdés, a társadalmi szükségletek oldaláról nézve, mire megoldás ez a „megoldás”?! Lehet ugyan külföldről behozni kertészeti termékeket, de azokért valamivel — mivel?! — fizetni kell. Amint a kistermelőknek is annyi a panasza a termelési, értékesítési feszültségek, ellentmondások következtében, amennyit már nem tarthatunk természetesnek, elkerülhetetlennek. Lenne tehát — van! — mit kigyomlálni a kertészkedést körítő világból, de hol vannak ehhez a — kertészek...?! Mészáros Ottó Boros József fúrómester a már elkészült pillért mutatja. Tóth János hegesztő a vasbeton hálót varrja össze. A tervezett ütemben Munkában a hídépítők Felállították a két óriási berendezést a dunaharaszti építkezésen Az MO-ás autópálya Sorok- sári-Duna-áig .fölött átívelő hídjának dunaharaszti hídfőjénél ezekben a hetekben jelent meg a SOIL-MEC óriás fúróberendezés, amely a munka dandárját végzi. Egy próbapillér már elkészült amelyet 28 nap múlva 960 tonnás terheléssel fognak átvizsgálni. ; A Hídépítő Vállalat szakemberei már a dunaharaszti part négy hídpiHérét készítik. A Kis-Dunába további 14 pillér kerül majd. Az óriás fúróberendezés teljesítményére jellemző, hogy 43 méter mély és 1500 milliméter átmérőjű lyukakat fúr a földbe. Itt szerencsére ilyen mélységre nincs szükség, mert a 18—20 méter vastag iszapréteg alatt a fúró már kőpadot ér, azt kell áttörje. Amint. Boros József fúrómester elmondta, a munkával a tervezett ütemben haladnak.’ Dolgozik a SOIL-MEC fúró Ha elkészülnek a fúrt pillérekkel, az építési területen a látványosabb szerelési munkákat végzők veszik át a helyüket. Farkas András letakarítja az iszaptól a fúróberendezést. Tizennyolc-húsz méter után köves talajt érnek. Hudácskó Mihály gépész az egyik fúrót cseréli ki (Hancsovszki János felvételei) Bizonyára nem hat újdonságként, ha azt mondom, hogy hazánk polgárai sok nemzetnél jobban kedvelik a gyomrukat, pontosabban konyhaművészetünk remekeit. A vendéglátók küzdelme mellett nem szabad megfeledkeznünk íz élelmiszeripar különböző ágazataiban — 'így a sütőiparijain is — dúló mindennapos ’.arcról., mellyel a vásárlók kegyeit szeretnék megnyerni. A statisztika szerint az elmúlt években 10 százalékkal rsokként a kenyér iránti kereslet, miközben a péksüteményekből ugyanennyivel több agy ott. A megye három sü- ">ipari vállalatánál arról ér- eklödtünk, hogy szűkebb 'átriánkban hogy alakult a ;ereslet az említett termékekből. ★ Elsőként Polgárdi József, a ugat-Pest Megyei Sütőipari Halat igazgatója mondta el pasztalatait. — Azt hiszem, az országos tatisztika a mi termelésünket nem igazán tükrözi, hiszen itt a kenyérből közel 6 százalékkal, süteményekből pedig 13 százalékkal több fogyott. Terveinket meghatározza az a törekvés, hogy aktívan bekapcsolódjunk az egészségvédelmi programba oly módon, hogy élettanilag a legelőnyösebb süteményekkel jelenjünk meg a piacon. Éppen ezért évente sok új termékkel lepjük meg a vásárlókat. Készítményeinkben nagy mennyiségben megtalálhatók az ásványi anyagok, a fehérjék, s ez már .csak azért is fontos, mert a napi 250—270 grammos kenyérfogyasztás a vásárlás növekedése ellenére érdekes módon csökken. Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy 42 saját holttal rendelkezünk, így az új gyártmányok népszerűsítése nem jelent gondot. Minőségi problémáink nincsenek, mindenki kedveli a szokásos árukon kívül előállított rozsos és sajtos készítményeket, illetve az egy hétig elálló tartós kenyeret is. A közeljövőben különböző magokkal — szója, szezám — dúsítjuk termékeinket, s ettől is komoly sikereket várhatunk. ★ Kerepestarcsáról, az Észak- Pest Megyei Sütőipari Vállalattól, Fritz János főmérnök válaszolt a kérdésekre. — A mi termelésünkre valóban jellemző az említett statisztika, ugyanis a sütemények iránt 3 százalékkal nőtt a kereslet, miközben a kenyérfogyasztás 7—8 százalékos csökkenést mutat. Ez a változás a terveinkre is rányomta a bélyegét, de o további csökkenést mindenképpen meg szeretnénk állítani. Éppen ezért hozzuk forgalomba afri- dzsider kenyeret, amely a mélyhűtőben tárolva több hónapig is megőrzi frissességét; valamint most visszük piacra a különböző rozsos és sajtos kenyereket. Amellett, hogy itt a gyárban is folynak a kísérletek, természetesen más vállalatoktól is átveszünk termékeket, hogy a fogyasztói rétegigényeket minél magasabb fokon tudjuk kielégíteni. Ami viszont problémát jelent, az a kifligyártás; ugyanis a zsemle 2,5 százalékos nye★ Cegléden, a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalatnál, Kiss Sándor gyárvezetővel beszélgettünk az előbb említett jelenségről. — Nálunk minden termék- csoportnál felfutás tapasztalható, s ez alól a kenyér sem kivétel. Tovább szeretnénk növelni a termelést, de terveinkben a süteményskála bővítése is szerepel. Újdonságnak számít a húsos pirog, valamint a különböző ízesítésű ostyafélék, de emellett tovább gyártjuk a bevált termékeket, s ebben az évben már nem sok újdonsággal lepjük mega vásárlókat. Ügy érzem, termékeink népszerűsége ennek ellenére várhatóan nem fog csökkenni. A három eltérő véleményt hallgatva meggyőződhetünk arról, hogy a statisztikai eredmények tájjellegtől, illetve az emberek igényeitől függetlenül csak egy átfogó képet adnak, s Pest megyére a számoktól eltérően továbbra is nagy kenyérfogyasztás lesz a jellemző. B. Gy.
