Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-24 / 96. szám

I I Ma: 12 oldal I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAHACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 9«. szAm Ára: 1,80 forint 1987. ÁPRILIS 24., PÉNTEK MA: MSénBí „A Hungarorlng-pálya meg­mg • közelíthető az M3-as autó­0 nsUnC/Cir03'lI3§p pályán gépkocsival vagy az Örs vezér térről menetrendszerűen induló HÉV-jára- tokkal. A vonalra járatsűrítést ígér a BKV. (3. OLDAL) MBS keafansti „A divat változásának megfele- * ■ lően tervezték meg az új női egyeJUruVS&BS egyenruhákat, amelyekre egy­aránt jellemző a nőies forma és a katonás jelleg. A ter­vek szerint a hetedik ötéves tervidőszakban a hadihajós alakulatnál szolgálók ruházatát kék színűre cserélik”. (12. OLDAL) Befejeződtek Kádár János svédországi tárgyalásai Látogatás a Volvo-konszernné! A kormány szóvivőjének tájékoztatója illést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékozta­tást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Lázár György tájékoztatóját Poul Schftterrcl, a Dán Királyság mi­niszterelnökével folytatott tárgyalásairól. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a magyar —szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság Budapesten tartott üléséről szóló je­lentést. A kormány megvitatta a közlekedés helyzetét, és meg­erősítette a hosszú távú fejlesztési koncepció irányelveit. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékozta­tást adott az időszerű mezőgazdasági munkák állásáról. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a bányászat biztonsági helyzetéről és a bányahatóság 1986. évi tevé­kenységéről. A kormányszóvivői értekez­leten Bányász Rezső beveze­tőben külön szólt a mezőgaz­dasági munkák helyzetéről. A kormány elé került jelen­tést ismertetve a többi között elmondotta, hogy az őszi ka­lászosok állapota a március végi felmérés szerint gyen­gébb volt, mint az 1980-as években bármikor. A hűvös, csapadékos időjárás hatására a vetések állapota kedvezően változott; a Dunántúlon jó, de az Alföldön és másutt gyengébb a növények fejlett­sége. Különösen mintegy 300 ezer hektár búza állapota okoz gondot. Emellett április 21-ig 96 ezer hektáron pusz­tult ki az őszi vetésű kalá­szos gabona, ez 40 ezer hek­tárral több, mint az előző évek átlaga. Az erőfeszítések ellenére még mindig 2—3 he­tes a lemaradás az időszerű munkákban. A két legna­gyobb. területű tavaszi nö­vény, a kukorica és a napra­forgó vetése azonban még az optimálishoz közeli időben befejezhető. A gyümölcstermesztésben elsősorban az őszi- és a kaj­szibarack termőrügyei káro­sodtak, a szőlő termőterüle­tének pedig 40 százalékán észleltek súlyos rügypusztu­lást. Megkéstek a zöldségter­mesztés időszerű munkái is. Az állattenyésztésben tovább (Folytatás a 3. oldalon) Jegor Ligacsov tegnap nagygyűlésen vett részt Élénk érdeklődést váltott ki Kádár János stockholmi találkozója a svéd üzleti élet veze­tőivel. A képen az MSZMP főtitkára cs Ingvar Kampard, az IKEA cég vezetője (balról). 8 Göteborggal ismerkedett svédországi látogatásának v, utolsó napján Kádár János. Az MSZMP főtitkára a £ déli órákban érkezett a svéd nagyváros központi pá- ^ lyaudvarárá, ahol a vendéget és a kíséretében lévő ^ személyiségeket Akc Norling, Göteborg és Bohus me- ^ gye kormányzója, valamint Jörgen Linder, Göteborg £ városi tanácsának einöke fogadta. A vendégeket elkí- í sérte Göteborgba Sven Hultcrstrocm közlekedési és 4 szállítási miniszter, valamint Ragnar Drombcrg, a í Svéd Királyság budapesti nagykövete. A szót mindjárt követi a tett Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására hazánkban tartózkodik Jcgor Ligacsov. A képen: megbeszélésük előtt Né­meth Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese üdvözli a szovjet párt központi bizottságának titkárát, a politikai bizottság tagját A városi tanács Kádár Já­nos tiszteletére adott ebédjével kezdődött a göteborgi prog­ram, majd az MSZMP főtit­kára kötetlen beszélgetést folytatott a tartomány és a város vezetőivel. A vendégek rövid városné­zésen ismerkedtek a nagyipa­ri központtal, Svédország ha­gyományosan legnagyobb áru­forgalmat lebonyolító tengeri kikötőjével. Kádár János és kísérete délután az egyik legnagyobb svéd iparvállalat, a Volvo- konszern központjába látoga­tott. A vendégeket a cég ve­zetői fogadták, majd üzemlá­togatás következett, amelyen bemutatták a személygépko­csi-gyártó gépsorokat. A nyi­tott, panorámás mikrobusz- ban helyet foglaló Kádár Já­nos megtekintette a végelát­hatatlan szerelőszalagokat, amelyeken emberi kéz érinté­se nélkül jut el a fémlemez a végszereidéig: a Volvo- gyár világszerte ismert és kedvelt 700-as járműsorozatá­nak legújabb típusa készül. Az üzemrészek megtekinté­se után o konszern vezetői a vállalat központjában adtak tájékoztatást a gyár tevékeny­ségéről. Az idén 60 éves a Volvo- konszern, Svédország vezető vállalatcsoportja. Műhelyei­ből elsősorban szállítási esz­közök — személy- és teher­gépkocsik, autóbuszok — ke­rülnek ki. de érdekelt a cég a repülőgép- és hajómotor, az építőgép, az élelmiszer- és a gyógyszeriparban is. A mintegy 70 000 dolgozót foglalkoztató nagyvállalat for­galma csaknem 10 százaléka Svédország brutto nemzeti termékének. Nyeresége leg­nagyobb részét az 1986-ban már 415 000 autót gyártó'sze- mélvgépkocsi-üzemeknek kö­szönheti. Termékeinek 85 szá­zalékát külföldi piacokon ér­tékesíti. A Volvónak régi, kiterjedt kapcsolatai vannak magyar vállalatokkal. Az együttes a Nikexszel csaknem 20 év­vel ezelőtt kötött megállapo­dással kezdődött. Az egyez­mény alapján a Metalimpex a múlt évben már mintegy 2 millió dollár értékben jármű- tengelyeket, a Nikex pedig 1 millió dollárért földmunkagé­pekhez használatos alkatré­szeket szállított a Volvónak. A skandináv országból teher- és személygépkocsik, járműal­katrészek és munkagépek ér­keznek hazánkba. A Volvo kis terepjárókat elő­állító vegyes vállalatot üze­meltet a Csepel Autógyárral és a Mogürttel. Hagyomá­nyosnak tekinthető a svéd cég és a Mogürt harmadik piaci együttműködése. Eladásaik Irakban, Angolában, Etiópiá­ban, Malaysiában és Dubaiban a legjelentősebbek. A vállalati központban te‘t látogatás után Ake Norling Kádár János tiszteletére adott fogadásával ért véget a há­romnapos svédországi prog­ram. Az MSZMP főtitkára és kí­sérete az esti órákban indult haza a Malév különgépén. A repülőtéri búcsúztatáson je­len volt Sven Hulterstroem, Ragnar Dromberg, Ake Nor­ling és Jörgen Linde. A három napon át folytatott eredményes tárgyalások vár­hatóan Budapesten folytatód­nak. Kádár János hivatalos magyarországi látogatásra hív­ta meg Ingvar Carlssont, Svéd­ország miniszterelnökét, aki a meghívást elfogadta. ★ Svédországban rendkívül nagy érdeklődést és nagy visszhangot váltott ki Kádár János szerdán Stockholmban megtartott sajtóértekezlete. amelyről röviddel megtörtén­te után beszámolt a svéd rá­dió, a svéd televízió egyes csatornája pedig esti hírössze­foglalójában közölt részlete­ket belőle. A tudósítás ki­emelte az MSZMP főtitkárá­nak Raoul Wallenbergről mon­dott szavait, s megállapította, hogy Magyarországon nagyra értékelik a svéd diplomata tevékenységét. A Dagens Nyheter című, nagy példányszámú reggeli lapban Disa Hastad. a lap ke­let-európai tudósítója a saj­tókonferencián elhangzottak­ból kiindulva számolt be ar­ról, hogy Magyarországon nagyra értékelik a Szovjetunió új politikai irányvonalát és a Szovjetunióban zajló változá­sok teljes összhangban van­nak a magyar törekvésekkel. A Svenska Bagbladet, a svéd főváros második legnagyobb reggeli lapja a magyar ven­dég szavait idézve azt emelte ki a látogatás eseményéiből, hogy Kádár János tárgyalásai Ingvar Carlsson miniszterel­nökkel nagyon jó. mondhatni baráti légkörben zajlottak le. Kádár János és kísérete a késő esti órákban hazaérkezett Budapestre. Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese csütörtökön délelőtt a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Jegor Ligacsovval, az SZKP KB Politikai Bizott­sága tagjával, a központi bi­zottság titkárával, aki az MSZMP Központi Bizottságá­nak meghívására tartózkodik hazánkban. Jegor Ligacsov tájékoztatást adott az SZKP XXVII. kong­resszusa határozatainak vég­rehajtásáról, a szovjet társa­dalomban folyó átalakításról. Németh Károly hangsúlyozta, hogy a magyar kommunisták őszinte érdeklődést tanúsíta­nak a Szovjetunióban végbe­menő forradalmi megújulás iránt, támogatják az SZKP elvi politikáját. Tájékoztatást adott az MSZMP XIII. kong­resszusa határozatainak vég­rehajtásáról, az ország gaz­dasági fejlődésének meggyor­sítására irányuló erőfeszíté­sekről. Véleményt cseréltek az MSZMP és az SZKP együtt­működéséről, a két ország di­namikusan fejlődő, sokoldalú kapcsolatairól. Hangsúlyozták, hogy a jövőben is megkülön­böztetett figyelmet szentelnek az együttműködés elmélyítésé­nek, korszerű formái elter­jesztésének. Aláhúzták, hogy az MSZMP és az SZKP meg­különböztetett jelentőséget tu­lajdonít a szocialista orszá­gok saját és közös tapaszta­latai figyelmes tanulmányozá­sának. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott megbeszélé­sen rés 't vett Petrovszki Ist­ván, a KB párt- és tömeg­szervezetek osztályának veze­tője és őszi István, a KB kül­ügyi osztályának helyettes ve­zetője. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Jegor Ligacsov programja délután tiszteletadással foly­tatódott. A szovjet vezető a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét, elhelyezte a megemlékezés ko­szorúját a Lenin-szobor talap­zatánál és lerótta kegyeletét a Szabadság téren, a szovjet hősi emlékműnél. Délután a SZIM budapesti szerszámgépgyárába látogatott az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára, akit az üzem bejáratánál Németh Károly fogadott. A magas rangú ven­dég a X. kerület és a vállalat vezetőinek kalauzolásával is­merkedett a nagyüzem tevé­kenységével, eredményeivel. Jegor Ligacsov találkozott a gyár munkásaival. Fekete Ist­vánnak, a vállalati pártbizott­ság titkárának megnyitó sza­vai után Németh Dezső gép­szerelő, a Zalka Máté szocia­lista brigád vezetője a válla­lat háromszáz brigádja és csaknem négyezer brigádtagja nevében köszöntötte a vendé­get. Szólt arról, hogy hazánk­ban mindenütt nagy várako­zással, rokonszenvvel figyelik a Szovjetunió külpolitikai ja­vaslatait, kezdeményezéseit, valamint a szovjet vezetők tö­rekvéseit a társadalmi és a gazdasági folyamatok átalakí­tására, a fejlődés meggyorsí­tására. Ezt követően Jegor Ligacsov mondott beszédet. Utalva Né­meth Dezső szavaira, elmond­ta: azt tapasztalja, hogy Ma­gyarországon őszinte érdeklő­dést kelt mindaz, ami most a Szovjetunióban történik. — Az ország új fejlődési szakaszba lépett. Az átalaku­lás széles fronton folyik, a gazdaságban, a politikai és a szellemi életben, az erkölcs területén egyaránt. E változá­sok lényege nem minden ko­rábbi tapasztalat tagadása, ha­nem az alkotás, a fejlődő szo­cializmus tökéletesítése, a nagy október ügyének folytatása — hangsúlyozta. (Folytatás a 3. oldalon) Tiltakozás, aláírásgyűjtés DiVSZ-akciónap I fjúság és szolidaritás. Ifjúság és béke. Ifjúság és haladás. Szorosan összekapcsolódó, szorosan összefüggő fogalmak, ezek. hiszen hagyományosan a fiatal nemzedékek képvi­selői azok, akik a fejlődés, a haladó eszmék, a népek össze­fogásának gondolata iránt a legfogékonyabbak, legelkötelezet- tebbek. Aligha véletlen tehát, hogy az 1945 végén, nem sokkal a vérzivataros második világháború befejezése után létrejött Demokratikus Ifjúsági Világszövetség is jó néhány szolidaritá­si akciót, világméretű kampányt hirdetett meg — és hirdet napjainkban is. Legyen szó a szabadságért, függetlenségükért küzdő nemzetek ügyéről, vagy „csupán” a gazdasági elmara­dottság terhei elleni, küzdelemről, a DÍVSZ tagszervezeteibe tömörült körülbelül 150 millió fiatal egységes fellépése, közös törekvése komoly szerepet játszhat. Április 24., a nemzetközi ifjúsági szolidaritási nap jó pél­da erre a felelősségtudatra. A DÍVSZ megalakulása után, alig két hónappal már konferenciát hívott össze a spanyolországi Franco-rendszerrel szembenálló hazafiak támogatására. A soron következő években (az akkori világhelyzet sajátosságá­nak megfelelően) elsősorban a koloniadista uralom elleni harc került a középpontba. Az 1957-es IV. DlVSZ-kongresszus határozata még így <s nevezte el a mai akciónapot: a gyarmati ifjúság szolidaritási napja, s ennek jegyében szervezték a megmozdulásokat, le­gyen szó akár az arab világban, Ázsiában vagy Latin-Ame- rikában zajló antiimperialista folyamatokról. Ám a világ — s benne természetesen a helyét kereső if­júság is — változik. A gyarmati rendszer összeomlását, a módosult feladatok felismerését tükrözte, amikor a hetvenes évek elején a DÍVSZ vezetői április 24-ét immár általáno­sabban, a mai formában, mint nemzetközi ifjúsági szolidari­tási napot hirdették meg esztendőről esztendőre. Vagyis job­ban előtérbe került a békéért és a biztonságért, a leszerelé­sért, a munkanélküliség és írástudatlanság ellen folyó követ­kezetes küzdelem. (Jól ismert tény például, hogy az állásta- lanság mindenekelőtt a fiatal generációkat sújtja.) Ez nem jelenti ugyanakkor, hogy meg lehetne feledkezni a gyarmatosítás és fajüldözés utolsó „végváráról”, Dél-Afri- káról, a mai akciónap egyik központi témája éppen az apartheidrendszer elítélése, ehhez csatlakozva május elsején egy nagyszabású ifjúsági rendezvényt szerveznek a francia fővárosban. A nemzetközi szolidaritási napnak szomorú aktualitást adó másik tényező, a latin-amerikai politikai foglyok sorsa. Kiszabadításuk követelése évek óta fontos jelszó a DÍVSZ számára, amely maga is érintett a kérdésben, hi­szen korábbi alelnökét, a hosszabb ideig Budapesten tevé­kenykedő Manuel Hernandezt, aki időközben visszatért hazá­jába. azóta is fogságban tartják. Az aláírásgyűjtő kampányok, s a tiltakozó kiadványok persze nemcsak az ő, hanem kór­ós sorstársai tízezreinek szabadon bocsátását követelik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom