Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-23 / 95. szám
ÉLJEM ÉS GYARAPODJON SZERETETT HAZÁNK, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG! Elosztás a településkategóriák között Amiért annyi amennyi a fejkvóta Az egységes tanácsi pénzalap bevezetésével új fogalom ment át a köztudatba, a fejkvóta. Ez az egy lakosra vetített éves állami támogatás összegét jelenti. S attól a pillanattól kezdve, hogy nyilvánosságra került az elosztás, megindult a vita afelett, hogy ez volt-e a legjobb, legigazságosabb megoldás. Rendkívül nagy eltérések vannak ugyanis a városok, a városi jogú nagyközségek, de még községek és községek között is. — A fejkvóta elosztásakor — mondja dr. Schmidt Géza, a Pest Megyei Tanács pénzügyi osztályvezető-helyettese, akivel a fejkvótáról beszélgetünk —' arra törekedtünk, hogy a nehéz gazdasági körülmények között is optimális fenntartási és beruházási lehetőség jusson minden tanácsnak. A másik fontos cél volt, hogy objektív alapokon történjék az elosztás. # Rendkívül nagyok a különbségek a finanszírozásban, pedig a kisközségekben élűk Is megközelítőleg olyan Infrastrukturális igényekkel jelentkeznek, mint a nagyobb településeken lakók. Mi indokolja mégis a nagy eltéréseket? — Abból Indultunk ki, hogy a különböző tanácsoknak másmás feladataik vannak és ellátási funkciójuk is eltérő. A fejkvóta megállapításánál a megyei tanács ezekre volt figyelemmel. így azután öt településkategóriát határoztunk meg. Az elsőbe kerültek a városok és a városi jogú nagyközségek. A másodikba a felzárkóztatásra szoruló nagyközségek, a harmadikba a nagyközségek. A községek’ két kategóriájának egyikében szerepelnek a felzárkóztatásra szoruló települések. Az ötödikbe került valamennyi többi. A kategóriák között differenciáltan, ezeken belül azonban arányosan került elosztásra a pénz. % Nyilvánvaló, hogy a városi jogú nagyközségek ellátási feladatai messze túlnőnek határaikon. Sok tekintetben helyben kell kialakítani az egész körzet igényeit szolgáló intézményrendszert. De miért kaptak magasabb fejkvótát a tervidőszak első esztendeire? — Elsősorban azért, mert ezeken a településeken volt a legtöbb áthúzódó beruházás, és az a cél, hogy ezeket minél előbb befejezzék, ezzel is magasabb szinten szolgálva a körzeti igényeket. A Már nem ilyen egyértelmű a helyzet a felzárkóztatásra szoruló településekkel. Mennyire lehetett objektív ebben az esetben az elosztás? — Sok olyan nagyközség van, amely nem körzetközpont, de valamilyen speciális oknál fogva vonzáskörzettel rendelkezik. Példaként említhetném Szobot, de mondhatnám Gyömröt is. Ezek és a hasonló települések egészség- ügyi ellátás szempontjából vagy a közlekedés miatt valamiféle gócpontnak számítanak, esetleg kereskedelmi ellátási feladataik vagy oktatási intézményeik miatt rendelkeznek szélesebb ellátási körrel. Sok esetben éppen az üdülőhelyi jelleg döntött a mellett, hogy a felzárkóztatandó kategóriába kerüljön valamely település. — Ha már konkrét példáknál vagyunk, maradjunk ott: a fojtogató gondokkal küzdő Szigethalom, a tipikus agglomerációs település nem került a felzárkóztatásra javasolt nagyközségek közé, ugyanakkor a jóval kisebb lélekszámú, lényegesen ■ jobb infrastruktúrával rendelkező Tököl annak minősül. Nem ez utóbbi nagyközségtől vitatnám el a magasabb kategóriába sorolás jogosságát, hanem az érdekelne, miért nem került oda Szigethalom. S egyáltalán, élveztek-e valamilyen előnyt a besoroláskor az agglomerációs települések? Hiszen például Szigethalomnak, de említhetném akár Halásztelket vagy Pomázt, egy-egy kisebb falunyi albérlőről kell gondoskodnia, akik helyben vesznek igénybe minden szolgáltatást, iskolát, orvosi, kereskedelmi ellátást, ott igényelnek telket, építési kölcsönt. Ugyanakkor fejkvótájukat a több száz kilométerre lévő állandó lakóhelyük tanácsa veszi fel utánuk például Borsodban vagy Szabolcs megyében. — Sajnos, annak idején nem sikerült elérni állami szinten speciális helyzetünkből dó gondjaink megoldását. Pest megye nem kaphatott állami támogatást, és így fejkvótát a sok tízezer, agglomerációban élő ideiglenes lakosra. Ez rendkívül nehéz helyzetbe hozza a Budapest környéki településeket. Ahol csak lehetett, méltányolta is a megye vezetése ezt oly módon, hogy magasabb kategóriába, a felzárkóztatandók közé soroltuk őket. Szigethalom feltehetőleg azért nem kerülhetett a magasabb kategóriába, mert a közelben Sziget- szentmiklós, ma már város, a kiemelt ellátási központ. Hozzá kell tenni, hogy öt év átlagában nincs olyan jelentős különbség a felzárkóztatásra szoruló Tököl és Szigethalom fejkvótája között. Hiszen Tököl ebben a tervidőszakban egy állandó lakosra 5000, Szigethalom pedig 3700 forint állami támogatást kap. Q Közismert, hogy a közelmúltban Táborfalva — Örkény társközsége — falugyűlésen megbízta az elöljárót, hogy tudakolja meg az elszakadás lehetőségeit. Az egyik döntő érvük, amely az önállóság mellett szól, hogy Örkény, amely két társközséggel is rendelkezik, meglehetősen alacsony fejkvótát kap. A táborfalvalak úgy gondolják, hogy önálló településként sem kerülnének rosszabb helyzetbe, mint manapság. — Ez nem így van — válaszol dr. Schmidt Géza —, hiszen ha a számokat nézzük, kiderül, hogy nagyközségként Örkény öt év átlagában 782 forint fejkvótát kap lakosonként, míg az önállóságra vágyó Táborfalva 307 forintos átlagos fejkvótával kezdhetné. Ugyanannyit kapott Zsámbok község is. Máza Katalin A hátrányos helyzetű iskolákért (Folytatás az 1. oldalról.) iskolai eredménytelenség (túlkorosság, osztályismétlés) és igen magas a veszélyeztetettnek minősített diákok aránya, többnyire igen rosszak az iskoláztatás tárgyi, személyi és ellátásbeli feltételei is. Ott vannak tehát a legsúlyosabb gondok, ahol az intézményes nevelésnek különösen nagy szerepe lenne a családi-környezeti hátrányok ellensúlyozásában, a társadalmi mobilizáció előfeltételeinek javításában. Egyértelmű tehát, hogy a nehéz körülmények között működő, halmozottan hátrányos helyzetű iskolákat komplex módon kell fejleszteni. A Művelődési Minisztérium a megyei tanácsok művelődési osztályainak bevonásával kidolgozta az említett oktatási intézmények körülményeinek javítását szolgáló központi támogatási rendszer kialakításának elveit, tartalmát és eszközeit. A programra a minisztérium 305 millió forintot biztosított. Ebből a legnagyobb mértékben (110 millió forint) Pest megye részesült. Az előzetes számítások szerint a 305 millió „fejében” közel hatvan településen, mintegy 200 tanterem épül föl 1990-ig. Színvonalas oktatás A tegnapi ünnepélyes szerződés-aláírást megelőzően Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes rövid, ám tartalmas beszédében azt fejtegette, hogy nemzeti érdekünk alkalmassá tenni minden általános iskolát a követelményeknek és elvárásoknak megfelelő, színvonalas oktatásra. Ez nem csupán helyi érdek, hanem társadalmi cél is, amelyért az érintett megyék az illetékes tanácsokkal együtt jelentős erőfeszítéseket tettek. 4 Gazsó Ferenc méltató, értékelő és indokló szavait követően Köpeczi Béla művelődési miniszter és az öt érintett megye tanácselnökei aláírták az együttműködési szerződést, majd a miniszter valamennyi település __ tanácselnökének átadta a szerződési okiratot. Az említett 110 millió forint tizenöt Pest megyei község, illetve város között oszlik meg. Minisztériumi támogatást kapott: Szigethalom, Örkény, Szentmártonká- ta, Monor, Tápióbicske, Gyömrö, Nagykőrös, Mende, Gyál, Érd, Szigetszentmiklós, Szigetbecse (Ráckeve), Po- máz, Budakalász és Vecsés. Az összegből 1990-ig hatvannyolc tanterem épül. Befejezésül Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke köszönte meg valamennyi érintett közigazgatási terület nevében a differenciált minisztériumi céltámogatást. Saját házunk tájának problémáit feltárva, azt emelte ki, hogy szűkebb pátriánkban mekkora terhet jelent a főváros közelsége és az agglomerációs övezet léte. Az utóbbi esztendőkben 30,7 százalékkal növekedett az általános iskolások száma,-s ennek aránya az elkövetkező években csak gyarapodni fog. A demográfiai hullám miatt a hetedik ötéves terv során 192 középiskolai tantermet kell fölépítenünk. S bár a most támogatásban részesülő öt megye minden tőle telhetőt megtett az elmaradások csökkentéséért, törtéMűvelt Nép a művelt népért Három évtized a könvvoiacon Köpeczi Béla művelődési miniszter tegnap délután részt vett Budapesten a MEDOSZ- székház kongresszusi termében tartott ünnepségen is, amelyet a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat fennállásá- adó- \ nak 30. évfordulója alkalmáNapirenden a külkereskedelem Új cselekvési javaslatokat A magyar külkereskedelem stratégiájáról, az ágazat szervezeti rendszeréről, a kereskedőházak szerepéről, valamint a Közös Piaccal folytatott tárgyalások helyzetéről hallgatott meg tájékoztatót az Országgyűlés kereskedelmi, illetve külügyi bizottsága szerdán a Parlamentben — Nyers Rezső és Szűrös Mátyás elnökletével — tartott együttes ülésen. A Külkereskedelmi Minisztérium — a képviselőkhöz előzetesen eljuttatott — írásos beszámolója megállapítja: a külkereskedelmi szervezetnek a gazdaságirányítási követelmények, a piaci igények sokrétűségének megfelelően tovább kell differenciálódnia■ Bővíteni szükséges a külkereskedelmi jogosultságokat, elsősorban a termelőtevékenységet folytató gazdálkodók körében. A kereskedőházak az eddigi tapasztalatok szefint az átlagosnál gyorsabb ütemben bővítették külkereskedelmi áruforgalmukat, erősödött vállalkozási tevékenységük, a termelés exportcélú finanszírozásával több. közös érdekeltségen alapuló vállalatot hoztak létre. Szóbeli kiegészítőjében Veress Péter külksreskede'mi miniszter egyebek között e1 mondotta: a külkereskedelmünk stratégiájával, illetve szervezeti rendszerének korszerűsítésével kapcsolatos elképzelések kimunkálására az MSZMP KB tavaly novemberi határozata nyomán szakértői bizottságok alakultak. Az eddigi és a ma is folytatódó munkálatok során olyan, három évre szóló stratégiát kívánnak kidolgozni, amelynek segítségével az ország fizetési mérlege egyensúlyi helyzetbe kerülhet. A koncepció ugyanakkor hosszabb távra — mintegy 10—15 évre — ts felvázolja a fejlődés, a cselekvés irányait. A külkereskedelem szervezeti rendszerének rrtódosításával kapcsolatban hangsúlyozta: a külkereskedelmi vállalatok között oiyan kapcsolatrendszer kialakítása kívánatos, amely lehetővé teszi, hogy a termékek és a piacok elosztásáról maguk között egyezzenek meg. Hazánk pozitív politikai és gazdasági megítélésének köszönhetően a jövőben olyan döntés várható, amely lehetőséget ad a további megbeszélésekre. A napirenddel kapcsolatos vita megnyitása előtt a kép viselők — a hagyományoknak megfelelően — kérdéseket intéztek a téma előadójához Ezekre vá’aszolvg Veress Péter elmondotta: az ország gazdasági fejlődése, a külgazdaság egyensúlyi helyzete, a gazdasági szabályozórendszer nem az elképzeléseknek megfelelően alakult. Ezért új cselekvési javaslatokat kell kidolgozni, s radikálisan csökkenteni szükséges a konvertibilis hitelfelvételt, mert az adósság törlesztése jelentős részt hasít ki a nemzeti jövedelemből. A beruházás-, az egyensúly- és az életszínvonal-politika kölcsönhatásban áll egymással, s ha kizárólag a gazdaságos termelőtevékenységet támogatjuk, az azt is jelenti, hogy több ezer, sőt több tízezer munkahely sorsáról is dönteni kell. Szólt arról is, hogy a gyártásszakosítás, a kooperáció nem fejlődik megfelelően a KGST-n belül; az erre hivatott kormányszervek foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, s a következő hónapokban fontos döntések várhatók e téren. Az elmúlt években nem kellő céltudatossággal valósultak meg a részben forintból, részben külföldi kölcsönökből finanszírozott exportnövelő beruházások. Éppen ezért a fejlesztési politika alaposabb átgondolására van szükség az iparban, s ezen belül a gépiparban. A jövőben a külkereskedelmi vállalatok versenyét nem célszerű állami beavatkozással megakadályozni, mert a versenyhelyzet lendületet adhat a ma még legfeljebb közepes osztályzattal minősíthető külkereskedelmi tevékenységnek. Köpeczi Béla művelődési miniszter átadja a kitüntetést Preszíer Sándor igazgatónak, ból rendeztek. Nemcsak a Művelt Nép, hanem a társ- terjesztő vállalatok, kiadók képviselői is eljöttek az ország minden részéből. Köpeczi Béla, mint a vállalat egyik alapítója emlékezett vissza arra az időszakra. amikor még a vidéki könyvterjesztés a könyvkereskedelem leggyengébb pontja volt. Ezen kellett változtatnia a Művelt Népnek. A vállalatot többször átszervezték, s mindig teljesítette feladatát, valódi vállalkozó vállalatnak számít: vásárolhatunk könyvesházaiban, könyváruházaiban, szakkönyv- és koncert- boltjaiban. antikváriumaiban, s a kedvezményes árú „tallózó” boltjaiban is. Nagy- és kiskereskedelmi tevékenységének együttes értéke meghaladja a hárommilliárd forintot. Ünnepi köszöntője után átadta Preszter Sándornak, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat igazgatójának a Kiváló Vállalat kitüntetésről szóló oklevelet. Ezek után dr. Lórincz Er- nőné, a KPVDSZ központi vezetőségének tagja, a budapesti bizottság titkára, majd Barsi Tomaj, az MSZMP VI. Kerületi Bizottságának első titkára és Bölcskey Károly, a KISZ VI. Kerületi Bizottságának titkára köszöntötte a kitüntetett vállalat dolgozóit. Preszter Sándor olykor derűs önkritikával beszélt az elmúlt harminc esztendőről, majd kitüntetéseket adott át. Várhelyi György szobrászművész A vállalat alapítója című plakettjét nyújtotta át Köpeczi Bélának, A vállalat névadója plakettet pedig dr. Siklós Margitnak, a Gondolat Könyvkiadó igazgatójának. Az MNKV 1972—1987 t feliratú plakettet dr. Marczali László nyugalmazott miniszterhelyettes kapja, aki megromlott egészségi állapota miatt nem jelenhetett meg az ünnepségen. Harminc éve a könyvterjesztésben és tizenöt éve a Művelt Népnél dolgozók vehettek át plakettet az igazgatótól. A Pest megyeiek közül Balgóczki Istvánná abonyi boltvezető-helyettes, Fridii Jenöné szentendrei boltvezetőhelyettes, Gaál Rozália és Kocsis Kálmán százhalombattai üzletszerzők részesültek ebben az elismerésben. Kiváló dolgozó lett Hajdi Mária veresegyházi boltvezető-helyettes, Mile Gyuláné csoport- vezető és Töreki Béláné adatrögzítő, a 40Q-as sz. százhalombattai könyvszolgálat munkatársai, valamint Pálco- litz Mihályné szentendrei eladó. nelmi, gazdasági és demográfiai okok miatt elmaradtak az országos átlagtól. A megyei tanács elnöke köszönetét mondott az illetékes szerveknek azért, hogy az iskolaépítési akció mellé álltak, s reményét fejezte ki, hogy a felmérések során szerzett tapasztalatokat hasznosítani fogják majd a középfokú oktatás, illetve a szakmunkásképzés fejlesztésénél is. Mire fordítják? Az ünnepélyes aktus befejeztével néhány megyei tanácselnökkel beszélgettünk arról, hogy a most kapott támogatás mit jelent szűkebb környezetükben. Láng Ferenc, tápióbicske! tanácselnök siralmas képet festett: — Jelenleg az iskola folyosóján is tanterem van, üvegfallal leválasztva. A tornaszobából ugyancsak két osztály- termet csináltunk, a művelődési házban egy tanulócsoportot oktatnak a pedagógusok, s itt tartjuk téli időszakban a tornaórákat is. A pénzből négy tantermet építünk. A tervek már készen vannak. Elkészül a vizesblokk, meglesznek a szertárak, s a leendő tornaterem kiszolgáló egységei is. A létesítmény elkészültével 400 gyerek helyzete változik, s tanulhatnak majd egy műszakban, 1988- tól. Mógor Béla érdi tanácselnök: — Nyolc tantermet építünk föl 1988 végére, s ez 320 tanulónak jelent majd jobb körülményeket. Az új intézmény a 8-as és az 5-ös számú iskola térségében épül, a városrész lakossága véleményének kikérése után derül ki, hogy pontosan hol. Gál Ferencné gyomról tanácselnök: — Négy tanteremmel bővülhet most egy olyan iskolánk, ahol százszázalékos a váltakozó tanítás. A 3-as számú általános iskola a község dinamikusan fejlődő részén van. A munkálatokat 1989- ben kezdjük el, ötven százalékban saját forrásból, átcsoportosítás ' eredményeként. Hatvan éve nerr\ épült nálunk új iskola. Megyei céltámogatásból, saját forrásból és a tehóból az idén adunk át egyébként egy 12 tantermes intézményt, amely ugyancsak enyhít gondjainkon, de nem oldja meg azokat. Csak alsó tagozatnak Tréfák Istvánná mendei tanácselnök: — Pusztaszentistvánon két tanteremmel tudjuk bővíteni a kis, csak alsó tagozatnak fönntartott iskolát, ahol jelenleg két műszak van, s a napközit igénylőknek be kell utazniuk Mendére. Az építkezés nyolcvan kisiskolás életét könnyíti majd meg. Kovács Benő monori tanácselnök: — A monori Jászai Mari téren most épül egy 12 tantermes iskolánk, helyi és megyei céltámogatással. Így kap négy új tantermet a gimnázium is. Saját erőforrásból Monori-erdön .négy tantermes, bővítést fejezünk be ebben az évben. Ugyancsak helyi pénzből bővül Péteri község iskolája négy tanteremmel. A minisztériumi céltámogatást a Munkásőr úti iskola kapja. A plusz négy tanterem itt 160 gyerek számára jelent majd könnyebbséget 1989-től. A programot egyébként a nyolcadik ötéves tervben is folytatni kívánjuk, s ez táviatokban több mint 2G00 diákot érint. A megyei tanács díszterme lassan kiürült, elcsöndesedett. Örömteli esemény színhelye volt. Az együttműködési szerződések aláírásával valamennyiünk jövőjéről döntöttek. Körmendi Zsuzsa
