Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-22 / 94. szám
Arany János Társaság levesen vannak a patrónusok NAGYKŐRÖSI A napokban tartotta idei közgyűlését a nagykőrösi Arany Jdn.it Társaság. Dr. Novak László elnök köszöntője után dr. Simon László titkári beszámolója hangzott el. , A jelentés először a tagság létszámának alakulásáról adott áttekintést, A tagdíj-befizetések szerint 1987-ben 99 tagja volt az Arany János Társaságnak, Ez tizenkilenccel kevesebb az előző évinél. A létszámcsökkenés időnként visszatérő jelensége azonban nem tendencia, oka a tagsági díj alkalmankénti elmulasztásával magyarázható. Veszteségek A társaságnak ez idáig egyetlen intézményi tagja van, a nagykőrösi Állami Zeneiskola. A vezetőség abban bízik, hogy 1987-ben más kollektívák is követik a zenetanárok példáját. Elsősorban az ország Arany János nevét viselő általános iskolái és úttörőcsapatai részvételére számítanak, akik körében a nagykőrösi Arany János Általános Iskola által szervezett március 2-1 — később remélhetően rendszeressé váló — találkozón- végeztek propagandát. A társaságnak egyébként bármely intézmény, vállalat, brigád stb. tagja lehet, ha elfogadja az alapszabályban foglaltakat és befizeti a tagsági díjat. A veszteségek között különösen fájdalmas dr. Toros László halála. A tudós tanár alapító tagja, titkára, alelnö- ke volt az Arany János Társaságnak, a legutóbbi időkben pedig tiszteletbeli elnökként tevékenykedett. Emlékére, munkásságára, halálának első évfordulóján külön rendezvénnyel tiszteleg a társaság. Országos találkozó Sajnos kevés a patrónusok száma. A városi tanács a meghívók stencileztetésével, s a költségesebb műsorok előadói tiszteletdíjának kifizetésével, az Arany János Művelődési Központ a rendezvények megtartásához méltó hely biztosításával, az Arany János Múzeum pedig postaköltségekkel é; a meghívók kézbesítésével segíti évek óta a társaságot. Jó hír, hogy szépen fogy az 1985-ben megjelent 19—20. számú évkönyv — korlátozott példányszámban még vásárolható a könyvesboltban és a múzeumban —, s jó ütemben halad a következő kiadvány szerkesztése is. A cikkek, tanulmányok szerzőinek a kiadó nem tud tiszteletdíjat fizetni, ezért különösen örvendetes az a körülmény, hogy a szerkesz- ta ennek ellenére • az irományok bőségzavarával küszködik. Az 1986. évi közgyűléstől a Gyenge játék, nagy vereség Sülysáp—Nagykőrösi Kgy. Kinizsi 3-0 (2-0) Kinizsi: Tiger — Farkas, Nyári, Szabó L„ Adámi — Soós, Szabó B. (Dánkó 65. p.), Porhanda (Sallai 65. p.) — Benkó, Mari', Vigh. Sülysápon kis méretű, igen kémény talajú pályán volt a mérkőzés, a körösi csapat játszott tűző nappal és erős. széllel szemben. Nem e körülmények voltak a vereség okai. Amint az várható volt, a hazai tsapat támadólag kezdett. Sülyi szabadrúgása után , Tiger kiütötte a labdát, Szabó L. szögletre mentett. A Kinizsi ellentámadásánál a csatárok kivártak, odalett a jó helyzet, Soós távoli lövése kapu fölé szállt, Mari lágy emelését védte a kapus. A 13. percben a sülyi szabadrúgás alig kerülte el a körösi kaput, majd a hazai csatár nagy helyzetben kapu mellé lőtt. A középpályán megszerzett labdát Szabó B. több ízben is feleslegesen ellőtte. A 20. percben Soós lövését a kapus szögletre ütötte. A 24. percben! egy közeli, erős fejest Tiger bravúrosan szögletre ütött, s a 30. percben a sülyi csatár három körösi védő mellett is elment és az ötösről higgadtan lőtt a hálóba. 1-0. A 38. percben Mari‘jó beadása után Szabó B. lövése elkerülte a kaput. A 40. percben Nyári nagy könnyelműsége miatt könnyedén növelte előnyét a hazai .csapat. 2-0. Ilyen tehetséges játékosnak ilyen hibát nem szabad véteni. Porhanda szabadrúgását hárították. A 42. percben a Soóssal szemben szabálytalankodó sülyi Fedelest a játékvezető kiállította. A fhásodik félidőben a hazái csapat a kétgólos vezetés birtokában lassította a játékot, időhúzásra rendezkedett be. Benkó és Vigh lövéseit védte a kapus. A 60. percben egy távoli erős lövés a vetődő Tiger kezéből kiperdült és a berobbanó szemfüles házai csatár könnyedén lőhette a hálóba. 3-0. A körösi védők állva nézték a jelenetet. A mérkőzés további részében kiegyenlített játék folyt. A körösi csapat. szépítési kísérletei ben nem volt semmi meggyőző erő. A közepes színvonalú. és iramú mérkőzésen, főleg a körösi csapat gyenge játéka miatt, megérdemelt hazai siker született. Szabó László játékvezető precízen, tárgyilagosén vezette a mérkőzést. Sülysáp! ifi—Nk. Kgy. Kinizsi ifi 1-1 (0-1). Kinizsi ifi: Barabás — Balia, Kecskés, Czinkus, Szűcs — Sípos, Bertalan, Gonda — Eszes, Pörge, Parázs.' Csere: Bari. A körösi ifik sok helyzetet kihagytak, a pontvesztést -nem menti, hogy a hazaiak az utolsó percben játékvezetői hiba miatt egyenlítettek. Góllövő: Kecskés (11-esből). Nk. Kgy. Kinizsi scrd.— Albertijai seid. 7-0 (2-0) Kinizsi serd.: Petrik — Madár, Forgács, Aszódi F., Karsai (Balogh) — Pécsi, Dér, Tóth — Bozlék, Szrapkó, Oláh. Csere: Forgács, Balogh, Zsiga, Aszódi J. Jó, ötletes, tetszetős, önzetlen csapatjátékkal biztosan nyert a ser- düíőcsapat, minden játékost dicséret illet. Góllövő: Dér 2, Oláh, Bozlék, Szrapkó, Tóth, Pécsi. P. S. SZERDAI SPORTMŰSOR Kosárlabda. Gimnáziumi labdajáték-terem, 15 óra: Nk. Kgy., Kinizsi—Érdi Szakmunkásképző serdülő fiú, 16.20: Nk. Gimnázium—Érdi Szakmunkásképző ifjúsági fiú megyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás. Ifjúsági sporttelep, 14.30: Arany . isk.—Rákóczi isk., 15.20: Petőfi isk.—Kossuth isk., IV. korcsoportos nagypályás városkörzeti úttörő bajnoki mérkőzés. Nagykőrösi apróhirdetések. mostaniig tartő időszakban három rendezvény volt. Dr. Szabó Attila levéltáros a í ceglédi vallásalapítványi uradalomról tartott előadást. A zeneiskolával közös, rendezésben, színvonalas koncerttel és a zeneszerző életútjának ismertetésével tisztelegtünk Liszt Ferenc emléke előtt, halála 100. évfordulóján; a Tóth Árpád- és Fáy András-emlékes- ten pedig ismét megcsodálhatta a közönség Sellei Zoltán lenyűgöző előadásmódját. A társaság nevében a vezetőség kétszer is elhelyezte az emlékezés virágait a templomkerti Arany-szobor előtt. Először 1986. október 22-én, a költő halálának napját felidéző, immár hagyományos ko- zorúzáskor, majd az idén március 2-án, Arany János születésének 160. évfordulóján, amikor is a már említett, Arany János nevét viselő általános iskolák és úttörőcsapatok országos találkozójára került sor városunkban. A titkári beszámolót, majd az azt követő pénztárosi és számvevő bizottsági jelentést a közgyűlés elfogadta. A zeneiskolával Az idei programot a közgyűlés és azt követően a társaság alelnökének, Farkas Péter irodalomtörténésznek szug- gesztív erejű, Kassák Lajosról tartott előadása nyitotta meg. Ezt egy-egy szavalattal illusztrálta Beck Júlia és Kocsi Emőke, a Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet két tanulója. A későbbiekben sor kerül még a tervek szerint dr. Törös László, Karinthy Frigyes és Bakos Ambrus tiszteletére rendezett megemlékezésekre, és október 22-én az Aranyszobor megkoszorúzására. A társaság legközelebbi, a zeneiskolával közösen szervezett műsora április 29-én lesz, amikor a zenetanárok Tavaszi koncert című hangversenyére várják az érdeklődőket. Az Arany János Társaság 1987. évi első programja dr. Novák László elnöki zárszavával fejeződött be. S. L. A REST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ... . . 1 jXXXI. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 1987. ÁPRILIS 22., SZERDA Adottságok ás tanult készségek Ilikor fesz a szakma hivatás? Társadalomkutatók a modernizáció jegyeként értelmezik azt a merev, éppen csak a legszükségesebb mozzanatokra korlátozódó kontaktust, ami emberi kapcsolatainkra úgy általában a század közepe óta egyre inkább jellemző. Az utca embere is „intézményesült”. De vajon törvényszerű-e, hogy ezzel együtt elvesztjük értékes tulajdonságainkat, amik mint humánumokat összefognak bennünket? Igen is, nem is. Az egyre nagyobb iramot diktáló éle1, megköveteli, hogy szerteágazó kapcsolataink a lényegre egyszerűsödjenek, ugyanakkor tiltakozunk a gépiesség ellen, mert nagyon hiányzik mindaz, ami érzelmileg összeköt bennünket. Vannak szakmák, hivatások, melyek attól szépek igazán, ha képviselőik nem nélkülözik az életet színesítő gesztusokat. Ilyen terület a kereskedelem is. Előszeretettel verjük el a port a boltosokon, ha netán feszültség, .ingerültség szülte modortalanságukat látjuk, s talán sokszor azért éppen rajtuk, mert a család, a munkatársak után velük a leggyakoribbak a találkozásaink. Rögtön felrójuk nekik, ha nem köszönnek vissza, udvariatlanságnak vesszük, ha műszak vége felé a mosoly helyett a fáradtság ül ki az areukra. Vagy két tucat embert megkérdeztem, szerintük milyen a jó kereskedő. Többségük az Mozi, színház A nagyteremben: A tuareg bosszúja. Színes olasz kalandfilm. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben: Kakukk a sötét erdőben. Színes, szinkronizált csehszlovák film, fél 6-kor. ★ A kecskeméti Kamaraszínházban este 7 órakor: A Lilla-villa titka. Bérletszünet. A szolnoki Szigligeti Színházban délután 3-kor és este 7 órakor: Vőlegény. A Szobaszínházban, fél 8-kor: A kínkastély. Nagykőrösön, betegség miatt családi ház központhoz közel, sürgősem eladó beköitözhetőséggel. Érdelei ödihd lehet: n. kér. Csipváiri út 13. szám. Retlőny-reluKakészi- tés, rövid határidőre Tel.: 297-340. Figyelem! Az ATI nagykőrösi iskolája személygépkocsimotorkerékpár- és se- gédmotorkerékpár- vezetőd tanfolyamét indít ápr, 30-án. Jelentkezés a központi újságárusnál. Piros színű NDK mély és egy sport- gyermekkocsi eladó Nagykőrös, Szolnoki üt 75. szám. Eladó I. osztályú fehér fürdőszoba-be- rend|ezés. Érdeklődni egész nap. Nagykörös, Csipváni u. 45/B, szám. A televízió gyermekei Rossz álmaimban, is ritkán fordul elő az, hogy én megvédem a tévét. Most mégis az következik. Pedig nem vagyok valami nagy tévénéző, leginkább nagyobbik gyerekemmel ücsörgők a képernyő előtt esténként, Süsü és az ütődött horgász kedvenceink közé tartoznak. Hiába, él még bennem a nagy Foxi Maxi mítosza, nem tudok leszokni a gyermekműsorokról. \ Viszont a napokban elhatároztam, hogy egyebeket Is megnézek a hét végi adásokból. Ami ócska krimit előszednek, azt én mind végigülöm, pedig ezeket idáig gondosan kerültem. Nemigen tudtam Starskyéknak bedőlni, és mostanában Derrick sem volt képes felizgatni egy percre sem. De ennek most vége! Ezután ott fogok ülni minden karatézós és gyilkoláfczós és emberölős és erő- szakoskodós film előtt, s kíváncsian várom majd, hogy gyermekeink — .a filmeket végignézve — velem is kö- tözködni fognak-e. Hogy majd este, amikor hazafelé ballagok, elémugranak, s amúgy tizenhat éven felüli módon lekaratéznak engem, s ha minden jól megy, lesz köztük egy-egy bulldózer .is. akit esetleg Kovács Jancsinak vagy Szabó Petinek fognak hívni... De kerülhetnek kobrák vagy lindás alkatú széplányok is, a lényeg az, hogy engem üssenek. Ha a vonaton hallottakat veszem alapul, így kell az eseményeknek történni. Két nénikét hallgattam végig nemrég a makói gyorson, a Tetthelynél tartottak, amikor-lekászálódtam Cegléden De ugyanez a summája Radnóti László rádiójegyzetének is, amelyben félteni kezdte gyermekeinket ezektől a hebrencs olasz vagy amerikai pukkancsoktól. Vagy a magyartól, mert most már az is van. A gyerek hétvégeken éjfélekig is nézi a nem neki való műsorokat — hangzik el mindkét esetben —, és ezért lesz erőszakos az utcán, az iskolában vagy éppen a szórakozóhelyeken Ahol persze mindenütt én, az elárvult felnőtt vagyok az, akit tövig belevernek az agyagba. Mert engedem nézni a Derricket. Csakhogy mi történne akkor, ha a pukkancsok helyett — mondjuk — szép, komoly alkotásokkal örvendeztetné meg a gyerekeket esténként a televízió? Ha irodalmi műveket dolgoznának fel, például azt a jelenetet mutatnák, amikor Raszkolnyikov éppen lesújt a baltával Liza- veta fejére, vagy amint Jozef K. feje fölött megcsillan a késélen a halovány hold fénye? Akkor — az előlpbi logikát követve — a sopánkodók az efféle erőszaktól, is óvnák a gyereket? Vagy egyenesben közvetítené a tévé, amikor az úrvezető ordít a járdára, az anyád így, meg az anyád úgy, „figyelhetnél jobban, piszkos csirkefogó"...? Vagy amikor a kínjában lerészegedett apa bukik be az ajtón, s szidja a „protekciós tetveket”, akik miatt az ő lánya nem juthatott be a középiskolába, s üvöltve vágja a sarokba a papírt, amin a „helyhiány miatt" sorocska díszeleg? Ezt kellene mutatni a tévében? Vagy azt, amikor apa kékre-zöldre veri anyát, csupán azért, mert újra es újra kihűlt az a „rohadék" leves, mire az asztalra került? Mindezektől nem lenne erőszakos az a gyerek De a Derricktől... R. .udvariasságot, kedvességet jelölte meg mint legfontosabb tulajdonságokat. Nos, tény, hogy az üzleti sikerekben nagy szerepe van a jó modornak, régen tanították, ma is tanítják, csakhogy nem mindegy hogyan, és főleg az nem, kinek. Hiszen a vevő szemüvegén nézve jó kereskedőnek lenni alkati kérdés, nem hasonlítható össze mondjuk a cipésszel, aki pusztán a szűkén értelmezett szaktudásból is megél. Ügy mondják, akik a kereskedelemben kezdik el egyengetni életük pályáját, azoknak eleve tudniuk kellene, hogy ide olyan emberi értékeket is hozniuk kell, amik velük születnek. Régen ez súlyponti probléma volt, tudnák ezt a mai fiatalok is, ha mondanák nekik, de ehelyett közvetett módszerekkel a pult mögé kényszerítjük őket, mert örülünk, ha egyáltalán jut oda valaki. A tartózkodás oka a kereskedelmi pályától közismert; gondoljunk belé, nem egy helyen 2800 forint a kezdő kereset. Nem kecsegtető fizetség, és önkiszolgáló rendszerek ide vagy oda, emoer* próbáló, strapás élet a boltosé, dolgozzon a csemegéspuLt mögött vagy a pénztárban. Elgondolkozva nézem az cr- döngös szerkentyűt kattogtató fehér köpenyes fiatalasszonyt. Gépe ablakai mögött vibrálnák a számok. Fehér papírcsík tolakodik elő belőle, mint pajkos gyerek kunkorodó nyelve. Érmék csörrennek, a ve vő fizet, s visszaad hajszáira pontosan. Soha nem téved, pedig a sor vége zsinatol, szorong, százat is csosszan, miié a géphez ér. A pénztáros minden idegszálával a masinához kötődik, nem hibázhat, nagy a tét, nem ama néhány filler, hanem a „népharag”. Délutáni csúcsforgalom van. A reggel óta gyülemlő fáradtság megül szemeiben, de van mosolya, kedves szava. Ha éjfélig tartana a műszak, akkor is mosolyogna. Ilyerr a természete. Kereskedőnek született... Világért sem mondanánk, hogy derék pénztárosunknak a közelben nem találnánk párját, azt meg főleg nem, hogy a mai legifjabb generációból szaktudást, modort tekintve nem lehetne kinevelni hozzá hasonlót. Lehet, ám sajnos nem ez a jellemző. Részint a kényszerű pályaválasztás az oka, de a szakma 'idősebbjei az iskolát is hibáztatják amiatt, hogy lassítja a kereskedővé érést. Sok a gyorsan, fe- lejtödő elméleti anyag, kevés a gyakorlat, márpedig véleményük szerint ez utóbbi a legfontosabb része a tanításnak. Itt derül fény arra, kik azok, akik igazán alkalmasak a szakmára. Sajnos kevesen. Tíz év távlatában az indulók 70— 80 százaléka lemorzsolódik. Információinkat az Afész 78(Varga Irén felvétele) as boltjában szereztük, ahol pedig tucatnyi fiatal tanulja a gyakorlati tudnivalókat, aránylag jó eredménnyel!. Ehhez elég annyi, hogy a szövetkezet boltjaiban dolgozó pénztárosok, üzletvezetők közül sokan ebben a boltban cseperedtek kereskedővé. Igaz, Sípos Jánosné (képünkön), a kasszában előbb látott fiatal- asszony — egyébként'két testvére is itt dolgozik — máshonnan jött, de az egykori Lajtár-féle boltban ő is jő kezek alatt nevelkedett, s nem várta tétlenül, hogy ölébe hulljon a bizonyítvány. Végig kitűnő tanuló volt, az országos tanulóverseny 3. helyezettje. A több. mint másfél évtized alatt számos munkahelyi kitüntetést kapott, legutóbb pedig miniszteri dicséretben részesült kiváló munkájáért. Tőle minden bizonnyal választ kapunk: milyen hát a jő kereskedő? — Nehéz ezt úgy megválaszolni, hogy ne agyoncsépelt jelzőkkel hozakodnánk elő. Ami az utánpótlást illeti, hadd tegyem még hozzá, sok illúzióban ne ringassuk magunkat, amíg nem sikerül az anyagiakban előbbre lépni. A jövedelmek közt az aránylag jól fizetett kereskedők pénze is kevés. Jóllehet az alapbérek emelkedtek valamicskét az utóbbi időben, aztán felcsillant a remény, hogy az önéi- dekeltségi rendszerben magunk is befolyásolni tudjuk keresetünket, ám úgy érezzük, ez a szisztéma a jelenlegi Keretek közt kimerítette tartalékait. pedig szerintem is az ösztönzés a kulcsa, hogy kilábalhassunk a munkaerőválsáe- ból. — Szaktudás? Rátermettség? Így vagy úgy minden szakmát meg lehet tanulni. Van aki jó tanuló létére is csak vegetál munkahelyén, a másik a szorgalmával ellensúlyozza'az elméleti hátrány. Valami mindkét emberben hi- bádzik, hiszen e két vonást csak az tudja összhangba hozni, aki lelkiekben is a szakma elkötelezettje. Ebbe a fogatomba aztán sok minden belefér, nem is sorolom, dea/< is tudom, a valóságban a sokak áital felmagasztalt ideális típus nem létezik. Mi már annak is örülnénk, ha láí- nánk, a jövő kereskedői jól tudnak számolni, udvariasak, készségesek, mert e jellemzők birtokában könnyebben boldogulnak már a kezdetben is. Mondják, az idősebb kollégáknak is sok közük van ahhoz, hogy tanulóink milyen kereskedőkké válnak. Bizony igaz, de ne feledjük, hogy formálni. korrigálni csak azt a tulajdonságot lehet, ami eleve adva van... Miklay Jenő ISSN 0133—2708 (Nagykőröst Hírlap
