Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-22 / 94. szám

ATOMFEGYVERMENTES VILÁGOT! Díszvacsora a svéd külügyminisztériumban Bővíthető kétoldalú kapcsolatok (Folytatás az 1. oldalról.) Svéd részről megjelent a kor­mány több tagja, a parlament tisztségviselői, a politikai pár­tok vezetői, az üzleti körök, a műszaki-tudományos és a INGVAR CA Erősíteni a jó viszonyt Ingvar Carlsson a svéd kor-' mány nevében melegen üdvö­zölte Kádár Jánost és a kísé­retében levő személyiségeket, majd hangsúlyozta: nagy vá­rakozással néztem elébe en­nek az alkalomnak, amikor lehetőségem nyílik önt szemé­lyesen megismerni, és önnel fontos, országaink számára jelentős nemzetközi kérdése­ket megbeszélni. Remélem, hogy látogatása idején módot -találunk Svédország és Ma­gyarország jó viszonyának megerősítésére. Ingvar Carlsson kifejtette: Svédország továbbra is ak­tívan és konstruktív módon részt akar venni az össz­európai folyamatban. Tudjuk, hogy Magyarországnak is szándékában és módjában van az egész Európára kiter­jedő elmélyült és széles körű együttműködéshez való hozzá­járulás. A svéd kormányfő a továb­biakban hangsúlyozta, hogy Magyarország az összeurópai folyamat keretén kívül is is­mertté tette nevét, mint a bé­ke és az enyhülés szószólója. Önök mindig fáradhatatlanul mutattak rá a kis- és közép- nagyságú államoknak arra a lehetőségére — és kötelessé­gére —, hogy a tömbhatárok fölött folytatandó párbeszéd megvalósításán és egy jobb politikai légkör megteremté­sén munkálkodjanak. Ebben az álláspontjukban Svédor­szág teljes mértékben szövet­ségesük. Habár országaink társadal­mi rendszere különböző, tör­ténelmi, földrajzi és anyagi viszonyaink egymástól elté­rőek, kétségkívül sokat tanul­Afgán nyilatkozat az ellenforradalmi támadásokról Külső erőktől jön a támogatás Washingtoni tanácskozás Ajánlások a leszerelésre fi lenini úton céljainkért (Folytatás az 1. oldalról) A BAHTAR afgán hírügy­nökség kedden nyilatkozatban csatlakozott ahhoz a szombati TASZSZ-nyilatkozathoz, amely elítélte a szovjet területek el­len végrehajtott afgán ellen- forradalmi támadásokat. A szombati szovjet nyilatko­zat két ilyen esetről tett em­lítést a közelmúltból: a már­cius 8-iról, amikor afgán el­lenforradalmárok támadást in­téztek egy szovjet falu ellen, valamint az április 9-iről, amikor egy ellenforradalmár banda átlépte az afgán—szov­jet határt, és tűzharcba keve­redett a szovjet határőrökkel, akik közül ketten életüket vesztették. A TASZSZ illetékes helyről kapott felhatalmazás alapján Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter kedden Wa­shingtonban a japán kormány különképviselőjével, Abe Sin- taróval, a kormányzó Liberális Demokrata Párt végrehajtó ta­nácsának elnökével tartott ta­lálkozóján azt követelte, hogy Tokió korlátozza a Szovjet­unióval kialakított kereskedel­mét. Weinberger komoly aggodal­mának adott hangot a japán gépipari berendezések Szovjet­unióba irányuló exportja miatt. Kijelentette, hogy ezeknek a termékeknek a kivitele — kulturális élet képviselői, a svéd tömegtájékoztatási esz­közök vezetői. A vacsorán Ingvar Carlsson és Kádár János pohárköszön­tőt mondott. utalt arra, hogy a hasonló ak­ciókat Afganisztánon kívüli, külső erők ösztönzik. Az afgán hírügynökség két­ségkívülinek tartja, hogy e barbár akciók mögött az Egye­sült Államok és Pakisztán áll. A hírügynökségi nyilatkozat emlékeztet rá, hogy az afgán ellenforradalmárok nem tud­nák immár évek óta tartó fel­forgató tevékenységüket foly­tatni, ha nem kapnának sok millió dolláros támogatást az Egyesült Államoktól, és ha Pakisztán a saját területén nem biztosítana nekik teljes mozgásszabadságot. A hasonló akciók ösztönzésével az Egye­sült Államoknak és Pakisztán­nak az a célja, hogy megtor­pedózzák az afganisztáni bel­ső megbékélést. úgymond — sérti az Egyesült Államok biztonsági érdekeit. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség az ügyet a feszültté vált amerikai—japán kereske­delmi viszony összefüggésébe helyezi. Emlékeztet arra. hogy az Egyesült Államok a múlt héten számos japáni im­portcikkre büntetővámokat ve­tett ki, s most Japán szeretné elérni ezek visszavonását. Eb­ben a helyzetben Washington újabb nagy gazdasági és poli­tikai engedményeket akar ki­csikarni Tokiótól, egyebek kö­zött a Szovjetunióval való köl­csönösen előnyös kereskedelem vissz"'' •sát — állapítja meg a T 3Z. Együttműködésünk szilárd alapokon nyugszik. Sok ten­nivalónk van még és még sok lehetőség vár kiaknázásra együttműködésünk és kapcso­lataink terén. A magunk ré­széről mindent el fogunk kö­vetni, hogy együtt folytassuk ezt a munkát országaink ja­vára — hangsúlyozta a svéd kormányfő. Végezetül Ingvar Carlsson ismét üdvözölte Kádár Jánost Svédországban, s az MSZMP főtitkárának egészségére, Ma­gyarország népére és a Svéd­ország és Magyarország kö­zött fennálló baráti kapcsola­tokra emelte poharát. aktív része a szocialista or­szágok fegyverzetkorlátozási kezdeményezéseinek, a közös javaslatok kimunkálásának. Kádár János pohárköszön­tőjében elmondta a többi kö­zött: Hazánk képviselői — Svédország küldötteihez ha­sonlóan — a most folyó bé­csi utótalálkozón is azért te­vékenykednek, hogy a közös európai érdekeknek megfelelő, valamennyi európai nép javát szolgáló megállapodások szü­lessenek. Meggyőződésünk, hogy a Varsói Szerződés új javasla­tai is lehetőséget adnak egy kedvező fordulat elérésére a nemzetközi helyzetben. E kezdeményezések új és meg­határozó eleme a kölcsönös biztonság szem előtt tartása, valamennyi érintett fél érde­keinek figyelembevételével, a fegyverzet egyidejű és ellen­őrzött csökkentése. A svéd—magyar kapcsola­tok fejlesztésére kitérve az MSZMP főtitkára kifejtette: Kölcsönös előnyökkel járna a gazdasági kapcsolatok bő­vítése, a korszerű együttmű­ködési formák, mindenekelőtt a termelési kooperációk, a közös tulajdonú vállalatok lét­rehozásának szorgalmazása. Magyar részről igyekszünk en­nek feltételeit javítani. — Készek vagyunk a ko­runkban kiemelkedően fon­tos tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére és a kulturális kapcsolatok bő­vítésére is. Őszintén hiszünk abban, hogy a megértés és a bizalom erősítésének egyik legfontosabb tényezője az em­berek közötti személyes kap­csolat. Ezért is tartjuk jelen­tősnek és példamutatónak, hogy országaink egymás kö­zött megszüntették a vízumkö­telezettséget, mégpedig egy olyan időszakban, amikor az államok e téren inkább szi­gorító intézkedéseket hoztak. Ügy vélem, hogy mostani határozott állásfoglalásunk kétoldalú kapcsolataink bő­vítése mellett és közös eltö­kéltségünk, hogy tőlünk tel­hetőén hozzájárulunk a béke, a nemzetközi biztonság és együttműködés ügyéhez, tel­jes mértékben megfelel né­peink érdekeinek és óhajának — mondotta végezetül Kádár János, s e gondolatok jegyé­ben XVI. Károly Gusztáv, Svédország királya, Ingvar Carlsson miniszterelnök, va­lamennyi jelenlevő egészségé­re, a svéd nép boldogulására, a magyar—svéd kapcsolatok további erősödésére, a békére emelte poharát. A katonai szembenállás és a leszerelés kérdéseiről tanács­koznak két napon át Washing­tonban a Szovjetunió és az Egyesült Államok egykori ma­gas rangú tisztjei. A védelmi információs köz­pont és a Carneflrie-alapítvány megrendezésében kedden kez­dődő tanácskozásra nyugalma­zott szovjet tábornokok és tengernagyok küldöttsége ér­kezett Washingtonba, M. Milstejn volt tábornok, a Szovjet Tudományos Akadé­mia Amerika—Kanada Inté­zetének munkatársa vezetésé­vel. Az amerikai küldöttséget Gene Larocque volt tenger­nagy, a védelmi információs központ igazgatója vezeti s ab­ban ugyancsak olyan volt tisz­tek kaptak helyet, akik koráb­bi beosztásukban a legfonto­sabb hadászati kérdésekkel foglalkoztak. A tanácskozáson megvitat­ják a NATO és a Varsói Szerződés erőinek jelenlegi helyzetét, a két katonai szer­vezet jövőjét. Külön foglal­koznak a nukleáris erők hely­zetével, a nukleáris stratégiá­val, az egyes hadszínterek helyzetével. Tárgyalnak a fennálló fegyverzetkorlátozási egyezményekről és a leszere­lési szerződések távlatairól is. A konferencia ajánlásokat dolgoz ki a katonai szemben­állás csökkentésére, a leszere­lési kérdések megoldására. Az okmányban a felek ki­fejezik közös szándékukat, hogy minőségileg új szintre emelik az említett fontos te­rületeken kialakult együtt­működésüket, ezzel is elő­mozdítva a két ország társa­dalmi és gazdasági fejlődésé­nek gyorsítását, a pártkong­resszusaikon kitűzött nagy feladatok megoldását. A moszkvai Kremlben az SZKP Központi Bizottsága ebédet adott Wojciech Jaru­zelski tiszteletére. Ezen mind­két pártvezető pohárköszöntőt mondott. Mihail Gorbacsov pohárkö­szöntőjében megelégedéssel ál­lapította meg, hogy sikeresen halad a gazdasági együttmű­ködés új, haladó formáinak kialakítása. Ezen a téren is határozottan fognak cseleked­ni, hiszen az átalakításra a népek életkörülményeinek ja­vítása, a világszocializmus po­zícióinak megerősítése szem­pontjából van szükség. Mihail Gorbacsov emlékez­tetett a két nép történelmi hagyományaira és ezzel kap­csolatban felhívta a figyelmet o helyes történelemszem lé­let szükségességére. Mint mondotta, nem szabad ki­hagyni a számításokból azt a nem könnyű örökséget, ame­lyet a forradalom előtti Oroszország és a polgári Len­szovjet társadalom forradalmi átalakításához. Magának a reform tartalmának a megha­tározásában is közvetlenül merítenek Lenin kezdeménye­zéséből. A szovjetunióbeli reform végső célja — mint ezt Mi­hail Gorbacsov az SZKP Központi Bizottsága januári ülésén hangsúlyozta —, hogy meghaladja a szocializmusnak századunk harmincas-negyve­nes éveiben kialakított felfo­gását, megváltoztatva arcula­tát. A szocializmusnak ez a felfogása ugyanis sok múlan­dó, ideiglenes hatású tényezőt és formát örökérvényűnek és egyetemlegesnek tekintett. Rányomták bélyegüket azok a torzulások is, amelyeket Sztá­lin személyi kultusza okozott. Napjainkban az ebből a kor­szakból átörökített társadalmi és gazdasági mechanizmus már túlélte önmagát. Megha­ladásához, a szocializmus megújítása, a gazdasági és társadalmi fejlődés dinamizá­lása érdekében a Szovjetunió­ban felelevenítik a NEP-po- litika nyomán Lenin által fe­lülvizsgált szocializmusfelfo­gás néhány lényeges, de a ké­sőbbiekben mellőzött vagy el­hanyagolt elemét. Ilyen pél­dául az áru- és pénzviszo­nyok, a piacgazdálkodás szük­ségszerű létezése, törvényeik érvényesülése a szocializmus­ban; a többféle gazdálkodási és tulajdonforma létjogosult­sága és fontossága az állami tulajdon és állami nagyvál­lalat mellett; a központi irá­gyelország uralkodó osztályai hagytak. A teljes igazságot kell látni annak érdekében, hogy a két ország kapcsola­tainak évkönyveiben ne ma­radjon hely a téves képzetek és az elhallgatások számára, ne legyenek fehér foltok. A nemzetközi kapcsolatok kérdéseire áttérve a főtitkár hangsúlyozta, hogy az általá­nos érdeklődés középpontjá­ban természetesen az európai közepes hatótávolságú raké­ták. valamint a hadműveleti­harcászati rakéták és a har­cászati nukleáris eszközök fel­számolásának problémája áll. A George Shultz amerikai külügyminiszterrel és az ame­rikai képviselőkkel folytatott megbeszéléseken megmutat­kozott a párbeszéd tevéke­nyebbé tételének szándéka, másrészt ismét kiderült, mennyire nehéz reálpolitikát csinálni az amerikaiakkal. Az érdekek egyensúlyára van szükség, az pedig nem más, mint a partner katonai és hadászati biztonságának fi­gyelembevétele, az egyensúly biztosítása a csökkentés min­den szakaszában, minden vo­natkozásban — mondta Mi­hail Gorbacsov. A Szovjetunió az európai nukleáris fegyverek felszá­molásáért, a kontinens demi- lltarizálásáért, a védelmi esz­közök minimális szintre tör­ténő csökkentésért száll sík­ra. Csak nagy erőfeszítések árán lehet megállapodásra jutni a nukleáris leszerelés kérdéseiben, a Szovjetunió és az Eqyesült Államok politikai akaratára egyaránt szükség van. A Szovjetunió határozot­tan kinyilvánította ezt az aka­ratát, most az Egyesült Ál­lamokon és európai szövetsé­gesein van a sor — mutatott rá Mihail Gorbacsov. Mihail Gorbacsov bejelen­tette, hogy a genfi szovjet— amerikai fegyverzetkorlátozá­si és leszerelési értekezleten tárgyaló szovjet küldöttség nyitás összekapcsolása a vál­lalati és helyi önigazgatással, az önkormányzattal; a szövet­ségi politika, a pártonkívüliek és párttagok egyenjogúsága, szoros együttműködése a tár­sadalmi élet minden szintjén; a képviseleti és közvetlen de­mokrácia hatékony működése, a társadalmi nyilvánosság, a tömegek állandó kontrollja az általuk megválasztott vezetők működése felett. Nekünk, magyar kommunis­táknak, ha visszatekintünk az elmúlt évtizedek küzdelmeire — mutatott rá a Központi Bi­zottság titkára — nincs sok szégyenkeznivalónk a tekin­tetben. hogy mennyire igye­keztünk meríteni a lenini gondolatok kincsestárából vagy mennyire alkotó módon igyekeztünk hasznosítani azo­kat. önelégültségre azonban nincs okunk. Nem voltunk eléggé következetesek és eltö­kéltek abban, hogy végigmen­jünk a magunk választotta úton, de tudjuk: sűrűsödő gondjainkból csak lenini mó­don, a korábban sikeres, de ma már elégtelen módsze­reink, stratégiánk, társadalmi intézményeink kritikus felül­vizsgálatával, határozott elvi politikával és — főleg — gyors cselekvéssel vághatjuk ki magunkat. Jóleső érzés, hogy ebben is­mét a Lenin alapította párt­tal haladhatunk egy sorban — hangsúlyozta befejezésül Havasi Ferenc. Ezután Berecz János, a Közpohti Bizottság titkára kitüntetéseket nyújtott át utasítást kapott, hogy az áp­rilis 23-án, csütörtökön kez­dődő forduló során az ameri­kai tárgyalóküldöttséggel kö­zösen kezdjen hozzá az adott kérdésekről kötendő konkrét megállapodások kidolgozásá­hoz. Válaszbeszédében Wojciech Jaruzelski emlékeztetett arra, hogy 42 esztendővel ezelőtt pontosan ezen a napon írták alá a Kremlben a lengyel- szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést. Fnmek kapcsán utalt az eltelt idő­szak eseményeire, s kijelen­tette, hogy nem felejtik el a legutóbbi rendkívül összetett időszakban kapott anyagi tá­mogatást, a bajban tanúsított igaz barátságot. A LEMP KB első titkára a kétoldalú kapcsolatok mi­nőségi fejlődését értékelve hangoztatta, hogy a szovjet— lengyel viszony a jövőben is lényeges eleme lesz az euró­pai erőviszonyok alakulásá­nak. Lengyelország belső helyze­tének alakulását áttekintve Jaruzelski megállapította, hogy a lenini elvek megsér­téséért, az elkerülhetetlen re­formok elodázásáért nagy árat kell fizetni. Ennek kö­vetkezményeit mind a mai napig érzékelik. A múlt keserű tapasztala­taiból levonjuk a szükséges következtetéseket — mondta. — Országainkban a szocializ­mus építésének szakaszai és körülményei különbözőek. Mindazonáltal teljes össz­hang uralkodik a lengyel szo­cialista megújulás politikája és a reformok, valamint az átalakítás és gyorsítás szov­jet stratégiája között. A lengyel pártvezető a két szomszédos nép történelmé­nek összetettsége kapcsán hangsúlyozta: egyaránt arra törekszünk, hogy a közös tör. ténelem lapjai mindig nyíl­tan és őszintén íródjanak. Közös törekvésünk, hogy elmélyítsük egymás kölcsönös tájékoztatását, javítsuk a ta­pasztalatcserét, bővítsük a kulturális értékek cseréjét, s marxista—leninista módon bátorságra ösztönözzük a tár­sadalomtudományokat az új, sürgető problémák felvetésé­ben — jelentette ki Wojciech Jaruzelski. TILTAKOZÓ AKCIÓRA KÉSZEK Az AFL—CIO amerikai szakszervezeti szövetség vezetése meg akarja akadályozni, hogy a szakszervezetek támogassák a hét végére Washingtonba összehívott, az Egyesült Államok nicara- guai beavatkozása és dél-afrikai politikája ellen tiltakozó tün­tetést. Lane Kirkland, a szövetség elnöke és több más jobbolda­li szakszervezeti vezető levélben követelte, hogy a szakszerve­zetek ne vegyenek részt a tüntetésen. Ennek ellenére több nagy szakszervezet, így a közalkalmazottak, a gépipari munkások és az élelmiszeripari dolgozók szakszervezete közölte: tagjai részt vesznek majd a tiltakozó akcióban, amelyre mintegy százezer embert várnak Washingtonba. A szombati tüntetést töbn amerikai békemozgalmi és szolida­ritási, valamint egyházi szervezet kezdeményezte. Az akció cél­ja, hogy követeljék a Nicaragua elleni titkos háború befejezé­sét, az ellenforrádalmárok támogatásának beszüntetését, vala­mint a határozott fellépést a dél-afrikai fajüldöző rezsimmel szemben. Feszült az amsrikai-iapán keresksdslmi viszony Büntetővámok importcikkekre hatunk egymástól. Gondolok többek között a kutatás és a tudomány, az oktatás, az új technika és a környezetvéde­lem kérdéseire, egyéb társa­dalmi problémákra — mond­ta Ingvar Carlsson. KÁDÁR JÁNOS: Tartalmas véleménycsere Ezt követően Kádár János emelkedett szólásra. Bevezetőként szívből jövő köszönetét mondott a meghí­vásért, a baráti fogadtatá­sért, a gazdag programért, valamint azokért a megtiszte­lő szavakért, amelyekkel ven­déglátója Magyarországot és a magyar népet illette. Az Ingvar Carlssonnal foly­tatott megbeszélésekről szólva kijelentette: azok a legtelje­sebb mértékben igazolták vá­rakozásainkat. Nyílt, őszinte és igen tartalmas vélemény- cserét folytattunk, melynek so­rán a legfontosabb nemzetkö­zi kérdéseket hasonlóan vagy egymáshoz nagyon közel álló módon ítéltük meg. Megálla­pítottuk: közös érdekünk az emberiség, ezen belül Európa népeinek biztonságát, sőt lé­tét fenyegető veszélyek csök­kentése, az enyhülési folya­mat továbbvitele. A Magyar Népköztársaság fejlődése, Svédországéhoz ha­sonlóan, nagymértékben függ a nemzetközi feltételek alaku­lásától. Akárcsak a svéd nép, a magyar is abban érdekelt, hogy megfékezzük az értel­metlen fegyverkezési versenyt. A magyar külpolitika ezért Moszkvában tárgyal Wojciech Jaruzelski Cgyüttműködés fontos területeken Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden a moszkvai Kremlben megbeszélést fartőit Wojciech Jaruzels- kivel. A LEMP KB első titkára, a Lengyel Államtanács el­nöke, több más lengyel vezető személyiséggel együtt az SZKP Központi Bizottságának meghívására rövid baráti látogatás- 'a érkezett a szovjet fővárosba. A nagy Kreml-palotában Mihail Gorbacsov és Wojciech Jaruzelski aláírta a szovjet— lengyel ideológiai, tudományos és kulturális együttműködés­ről szóló nyilatkozatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom