Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-02 / 78. szám

■ Abonyi krónikái Folytatásra érdemes Mérlegen a brigádmozgalom Ábonyban mind a mezőgaz­dasági és ipari üzemeknél, mind az intézményeknél ha­gyományai vannak a munka- versenynek. Általánosnak a szocialista brigádmozgalmat tekintik, mivel a versengés eme formája az említett he­lyek csaknem mindegyikénél megtalálható. Az áfésznél. a Mechanikai Művek gyáregy­ségénél, illetve elődjénél, a gépállomásnál, és a termelő- szövetkezeteknél több kis kö­zösség 20—25 éves múltra te­kinthet vissza. Éves programjukban, válla­lásaikban a tervek teljesítése, sőt túlteljesítése, a munkaerő­vel. anyaggal, eszközzel való takarékosság, a termékek mi­nőségének javítása áll az első helyen. A nagyközségbeli szo­cialista brigádok többsége megfelelő eredményt ért el, hiszen a település üzemei, in­tézményei rendszerint ered­ményesen gazdálkodnak. A szocialista kollektívák te­vékenységéből elmaradhatat­lan a társadalmi munkavég­zés, a rendezvényeken való közös részvétel, az egyéni vagy csoportos képzés, az ön­művelés, véradás. Irányításu­kat — az üzemi sajátosságok­nak megfelelően — a gazda­sági vezetők és a szakszerve­zeti szervek végzik. Sajnos arra' is van példa, hogy a szervező-irányító munlcát ki­mondottan üzemvezetői ha­táskörbe tartozónak tekintik, ami helytelen álláspont. Az igaz, hogy a mozgalom támo­gatása, a feltételek megterem­tése, a mozgósítás, a vezetők munkaköri kötelessége, de a széles körű demokratizmus megkívánja, hogy ebből a munkából a fentebb említet­teken kívül részt vegyenek a párt- és KISZ-szervezetek is. Az átlagosnál jobban funk­cionál a brigádmozgalom a Mechanikai Művek gyáregy­ségénél, a vasipari szövetke­zet helyi részlegénél, a posta- hivatalnál, az OTP-fióknál és a három mezőgazdasági nagy­üzemnél. Rendszeresek a kü­lönféle versenyfelhívások, megtörténik a vállalások el­lenőrzése, segítséget kapnak a vállalt program teljesítéséhez, egyben ott, ahol több kollek­tíva működik, általában min­den második hónapban a bri­gádvezetők részére tanácsko­zást hívnak össze, hogy átte­kintsék az addig végzett mun­kát és meghatározzák a fon­tosabb. időközben felmerült tennivalókat. Az értékelés alapja minde­nütt a végzett munka, amit számszerűsítenek . és brigád­naplóban rögzítenek. Egy-két kivételtől eltekintve, megfe­lelően érvényesül a számvetés demokratizmusa, amely a bri­gádok önértékelésével kezdő­dik. a brigádvezetők megbe­szélésével folytatódik és csak ezután születik minősítő tes­tületi döntés. A legjobb tel­jesítményt nyújtó kollektívák mindenütt anyagi és erkölcsi elismerésben részesülnek. Az arany-, ezüst- és. bronzfokoza­tot elérő brigádokat, szemé­lyenként 600—1200 forinttal jutalmazzák. Mindez a nagy­községi pártbizottság néhány napja megtartott ülésén előter­jesztett jelentéséből derült ki. Gy. F. Falugyűlés Egyik kacsa, másik igaz Ábonyban az elmúlt tíz nap alatt hat részfalugyűlést szerveztek. A Ságvári Endre Tsz központjában megtartott tanácskozáson az 1986-os esz­tendő legfontosabb helyi ese­ményeiről, gazdasági eredmé­nyekről. s az idei főbb fel­adatokról tájékoztatták a résztvevőket. Abony közvéleményét nap­jainkban erőteljesen foglal­koztatja egy hír, miszerint a nagyközségbe 40 cigánycsalá­dot telepítenek. Erről vala­mennyi fórumon szó esett. Mi a Ságvári Endre Tsz-nél meg­tartott gyűlésen ,a legilletéke- sebbtől, Tarkó Sándor tanács­elnöktől hallottuk, hogy az egész megalapozatlan szóbe­széd, kacsa. Ugyanezt a minő­sítést kapta az az információ, hogy a gázvezeték-építés nem olyan mértékű lesz, mint ami­lyenre számítanak. Erről szól­va a tanácselnök elmondta: 1987- ben az előzetes tervnek megfelelően 10 kilométer hosszú vezeték kerül a földbe. 1988- ban viszont csak azokba az utcákba juthat el az új energiahordozó, ahol minden 14 méterre egy fogyasztó jut. Ezen a fórumon és a töb­bin is visszatérő téma volt a közbiztonság, valamint a ke­nyérellátás. Az előbbivel kap­csolatban a rendőőrs vissza­helyezését, illetve a jelenlegi kmb-csoport létszámának nö­velését kérték, az utóbbiról szólva pedig azt panaszolták, hogy a fontos élelmiszert dél­után nem mindig lehet besze­rezni. Valóban az utóbbi időben történt néhány incidens, is­merték el az illetékesek, de ilyenek és ehhez hasonlók az őrs működése idejében is elő­fordultak. Ebből eredően nem az az egyetlen és biztos meg­oldás, hogy a rend őreinek létszámát növeljék. Talán töb­bet lehetne elérni emberi ösz- szefogással és a könnyelmű vagyonvédelem felhagyásával. Természetesen ezen és a má­sik öt tanácskozáson még számtalan közös gond. észre­vétel felmerült, amire a szer­vező szervek, szervezetek ki­küldöttei választ adtak. —ki Találkozó a ködben Két közúti baleset a múlt hónap terméséből. Március 14., hajnali fél négy. A Pesti út külső szaka­szán egy Zsiguli robog a vá­ros felé. Utasai, Pap Sándor, Rózsáné Török Julianna és Farkas László (ceglédi lako­sok) a ceglédberceli Rozma­ring presszóból (ahol mind­hárman fogyasztottak alko­holt) igyekeznek haza. Nem sokkal azt követően, hogy a jármű elhagyja a benzinkutat, teljes sebességgel beierohan- nak a jobb oldali kenyérbolt környékén egy kapubejáróban álló, orrával az úttestre kb. egy méter hosszan benyúló tehergépkocsiba. Rejtély, ho­gyan kerülhette el a figyel­müket az egyébként jól meg­világított területen parkoló autó. Pap Sándort életveszé­lyes sebesüléssel, koponyatö­réssel. agyroncsolódással szál­lították a kórházba, ahol sé­rüléseibe belehalt. Utastár­sai kéz- és bordatöréssel úsz- ták meg a karambolt. Március 20., hajnali három­negyed hat, a 4-es főúton. Párás, ködös idő, korlátozott látási viszonyok. A 60-as ki­lométerkő tájékán a Szolnok felől érkező Lóié Lajos te­herkocsijával hátulról neki­hajt a forgalmi okok miatt ál­ló (Tóth János vezette) Tra­bantnak, ami a kéretlenül ka­pott lendület következtében nekicsattan a Buskó Antal kormányozta ZIIj hátsó fertá­lyának. Az ütközések során a Trabant szinte laposra ron- csolódik, Tóth János súlyos koponyacsonttörést szenved, a többiek orrcsonttöréssel és könnyebb sérülésekkel vésze­lik át az esetet. Végződhetett volna rosszabbul is a hármas találkozó, mert alighogy a pilóták és utasaik kikászálód­tak a járművekből, Fekete Já­nos személyében újabb pá­ciens érkezett, és IFA-jával belerohant a konvojba. Az anyagi kár 180 ezer forint. Mit mondanak A hét A hírközlő szervek nem várják meg a magyar nyelv hetét, már év közben tesznek róla, hogy majd az ünnepi szezon idején legyen min hü- ledezni. Néhány morzsa a rá­dió zsákjából. Riporter: — Nahát, és hogy fér bele ennyi minden az ide­jébe? Nyilatkozó: — Bele kell fé- reszteni! Riporter (az ismert színész­nő életének jelentős állomásá­ról kérdez): — És hogyan tör­tént a hogyan tovább? Festőművész (elmélázva): — Az a fa nem ott volt ám, vagy ha ott volt, én nem lát­tam. ★ Sportoló (a sárkányrepülés­ről az ötödik sebességben): — .. és a mozgások hasonlóan egyformák. N. Z. sportriporter: — A birkózóteremben megszületett végül a 68 kilós aranyérem is. Hozzáértő szakember: — A levegőben mi több kenet ex­portálunk, mint amennyit im­portálunk. (Kénről volt szó.) Külföldi tudósító: — A kor­mány ennek 38 százalékát megfinanszírozza. E. P. márkamenedzser: Ka- rolosz Trikolidisz vezényli a lemezt. Máj később: — Nem győzzük fejjel az iramot. V. J. műsorvezető: — Nem árt néha a fényképezőgépet nemcsak elölnézetből kattog­ta tni. Hozzáértő szakember: —Is­merem a Schmidt elvtárs egészségét sem kímélő mun­káját. (És ez elég Schmidt elvtársnak?) •k D. F. popénekes: — Nem kérdeztem semmit, s ő sem­mit sem válaszolt. (Ritka összhang!) Riporter: — önök megvásá­rolták a halfeldolgozó gép­sort? Hozzáértő szakember: — Mi nem a halfeldolgozó gépsort vettük meg, hanem az épüle­tet. Igaz, a gépekkel együtt. (Ravasz megoldás!) Stb., stb. v. s. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖN KIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM 1987. ÁPRILIS 2.. CSÜTÖRTÖK Ki nyeri el a hízót? (2.) Megy, merre fordul a kocsi Kevés az országban a sertés, s a hiányhelyzetben a feldolgozó húsipari vállalatok minden eszközt latba vet­nek annak érdekében, hogy kellő mennyiségű alap­anyaghoz jussanak. így lehetséges, hogy nem egy kör­nyékbeli tsz immár Cegléd helyett Szekszárdra vagy Szolnokra irányítja szállítmányait. Az okokról (a ccgíéd- berceii Egyetértés és a törteli Dózsa Tsz után) ezúttal az abonyi Ságvári Tsz-ben érdeklődtünk. fsa 5*s::s Kovács István főmezőgaz­dász két mondatban foglalja össze, miként gondolkodnak a dologról mostanában a terme­lők: — Nekünk az teljesen mindegy, hogy a szövetkezet területéről kiérve jobbra vagy balra fordulnak a sertésekkel megrakott járművek. De az nem mindegy, hogy hol fizet­nek értük többet. Tavaly 3560 darab abonyi sertés futott be a Penomah gyáraiba, s valamennyi átesett az úgynevezett objektív minő­sítésen. 19 százalékukat az I., 50 százalékukat a II., 22 szá­zalékukat a III. és 2 százalé­kukat a IV. osztályba sorol­ták. Ám a Ságváriban keve­sellték, nem tartották reális­nak a 19 százalékot. Fel is hívták erre a gyár képviselői­nek figyelmét (még tavasz­előn), hozzátéve, hogy ha a helyzet mit sem változik, más céghez szerződnek. A helyzet nem változott, így jutottak el Szolnokra, ahol a minősítés azonnal igazolta a döntés helyességét. A szomszéd város­ba cipelt 2340 darab abonyi sertésből ugyanis 37 százalék I., 40 százalék II., 16 százalék III. és 2 százalék IV. osztályú lett. RmH *55555 Márpedig a 19 és a 37 kö­zött óriási a különbség, főképp pénzben kifejezve. Arra a kérdésre, hogy a tetemes el­térés miből vezethető le, s hogy valóban az utóbbi szám­sor reprezentálja-e a ságváris Hát ennek már vége... — Az anyukám tudta meg elsőnek, hogy továbbjutottam. Itt tanít ő is az iskolában. Telefonáltak neki,, hogy én kerültem a megyei döntőbe. Julika néni — Herczeg Ká- rolyné, a magyartanárom — a szünet után megkérdezte tő­lem, tudom-e a hírt. Igen, va­sárnap színházba megyünk — ez volt a jutalmuk azoknak, akik a városin szépen szere­peltek. Van ennél újabb: va­sárnap Gödöllőn szavalsz. Én?! Meglepődtem. Nem na­gyon mertem erre gondolni. Pláne, hogy az iskolánkban csak második lettem. Tehát nem színház, hanem Gödöl­Áprilisi ünnepségek Avatások, átadások Ahogy az országban minde­nütt, úgy a városban és a kör­nyező községekben is ünnep­ségeket tartanak hazánk fel- szabadulásának 42. évforduló­ja alkalmából. Cegléden április 4-én 15 óra­kor koszorúzással kezdődik az ünnepség a szovjet hősök em­lékművénél. Majd 16 órakora Kossuth Művelődési Központ kamaratermében politikai nagygyűlés lesz. Ünnepi be­szédet mond Vágvölgyi Jó­zsef, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese. Ezt követően kitüntetéseket, elismeréseket adnak át. Végül 17 órakor ke­rül sor a Ceglédi Galéria ava­tására. Valamennyi községben áp­rilis 3-án, pénteken lesznek az események, az alábbiak szerint: Ábonyban 16 óra 30 perc­kor koszorúzás a kistemető- ben. A nagygyűlést a felsza­badulási emlékműnél 17 óra­kor rendezik meg. a szónok Berla Ferenc, az MSZMP vá­rosi bizottságának titkára. Al- bertirsán 18 órakor a művelő­dési házban tartják a nagy­gyűlést, ünnepi beszédet mond Bállá János, az MSZMP váro­si bizottságának első titkára. Jászkarajenön 16 órakor a hő­si emlékműnél koszorúznak. A kőröstetétleni művelődési házban 18 órakor Győri Má­ria, a Jászkarajenői Községi Tanács vb-titkára emlékezik április 4-re. Törteién 17 óra­kor megkoszorúzzák a felsza­badulási emlékművet, aztán a művelődési házban 18 órakor nagygyűlés következik, ame­lyen dr. Lakos László, a jász­karajenői Árpád Tsz elnöke, országgyűlési képviselő szól az egybegyűltekhez. Csemőn az általános isko­lában 14 óra 30 perckor Pod- maniczki István, az MSZMP városi bizottságának titkára tart ünnepi megemlékezést. Ceglédbercelen 17. órakor üt­és belvízelvezető csatornát ad át Krekács László országgyű­lési képviselő. A művelődési házban 18 órakor kezdődő nagygyűlésen Gyigor József, Cegléd rendőrkapitánya, az MSZMP városi bizottságának tagja mond ünnepi beszédet. Tápiószölősön a községi ta­nács épületében Sebók Pál, az MSZMP városi bizottságának politikai munkatársa tart ün­nepi megemlékezést. Újszilvá­son a művelődési házban szintén ünnepi megemlékezés iesz 16 órakor, előadó Sőreg Pál, a Détév főmérnöke, az MSZMP városi bizottságának tagja. Mikebudán Mucsányi Józsefné, az MSZMP városi bizottságának politikai mun­katársa szól a megjelentek­hez 16 órakor a kultúrotthon- ban. Dánszentmiklóson a ko­szorúzás színhelye Wekerle, 15 óra 30 perckor. Nagy Ist­ván, az MSZMP városi bi­zottságának politikai munka­társa a művelődési és sport­házban emlékezik a felszaba­dulás 42. évfordulójára. 15 ... és ezt pénteken tudtam meg. Egyetlen .. . napom ma­radt a felkészülésre; izgultam is emiatt --vKeadettiíl a * Julika néni segített nekem, és hát az anyu, aki valamikor az or­szágoson hatodik volt. Jól elhúzódott a verseny, legalább négy óra hosszáig tartott. Végig a teremben kel­lett tartózkodni. Tizenkilencen indultak, általában hetedike­sek és nyolcadikosok. Magas sorszámot húztam, elég későn került rám a sor. Utánam már csupán ketten szavaltak. Nem idegeskedtem, csak az a sok vers ... Némelyik nem is gye­reknek való ... Mint a Psal­mus hungaricus vagy az Elő­szó. Már attól féltem, hogy a Kányádi Sándor versét ösz- szekeverem. Gyorsan átolvas­tam. Olyan könnyed, játékos Az elveszett követ, szeretem. Egyáltalán nem volt' lámpa­lázam, ez még soha nem for­dult, elő velem. Ott álltam, tán csak kétszer pillantottam anyura. Mert ilyenkof nem szabad elkalandozni, a versre kell gondolni. Néha a kéttagú zsűrire néztem. Láttam, hogy a bácsi egyszer elmosolyo­dott, a néni is csodálkozva figyelt; úgy éreztem, kicsit tetszett nekik. Megnyugod­tam. A zsűri elvonult, hogy meg­hozza a döntést. Végre követ­kezett az eredményhirdetés. Mindenki emléklapot kap vagy valami ilyesmiről volt szó, nem teljesen értettük. El­szontyolodtam, mert a ne­vem nem olvasták. Akkor a tíz közé sem kerültem be. Anyu azt mondta, hogy az em­léklapom egy könyvben látta. Gondoltam: meg akar vigasz­talni. Szólítják azt, aki bronzérmet kapott, nem én vagyok... A két ezüstér­mest ... hát ennek már vé­ge, nem sikerült. Jött az arany, egy kislány kapta Du­nakesziről. Aztár, nem akar­tam hinni a fülemnek; a másik aranyérmes Palotai Beáta, a ceglédi Mészáros Lőrinc iskola ötödik osztályos tanulója. Nagyon örültem, azt hittem, hogy álmodom. Fél háromra Pestre kellett érni, ekkor kezdődött az elő­adás. Siettünk volna, egyszer csak intettek nekem. EL nem tudtam képzelni, miért. Mondjam el újra a verset, mi­vel videofilmre veszik a győzteseket. F. F. 1 sertés minőségét, egyelőre hi­teles választ senki sem tud adni. De mindegy is, az ada­tok önmagukért beszélnek. Szolnokon kilónként 1 forint­tal többet kaptak a nagyköz­ségi termelők. Sőt, ez az ösz- szeg növekedhet is, hiszen idén januárban egy 580 dara­bos szállítmánynak már 49 százaléka kapott I. osztályú besorolást. Végül is az abo- nyiak éves szakaszra átszá­molva, 700 ezer forinttal jár­tak jobban. Egyébként a javuló jövedel­mezőség a Ságvári Tsz-hez kapcsolódó háztáji gazdák kö­rében is érezteti hatását. Áll­janak e helyütt is számok: 1987 januárjában a Penomah- nak leadott 500 darab kis­termelői sertésből mindössze 2 darab ért el minőségi fel­árat, míg a februárban Szol­nokra vitt 400-ból már 96 da­rab. Vajon mivel magyaráz­ható ez? Azt már Kiszely István, a ceglédi húsgyár igazgatója mondja el, hogy az alapvetően súlymérésre épülő objektív minősítési rendszernek ' van olyan szakasza, amit nem le­het technikai eszköz Segítségé­vel végezni, elvben tehát el­képzelhetők ilyen eltérések. Ráadásul a súlymárás elle­nére a végső eredmény a sertésből kitermelhető értékes •anyagok; hús,-ifehéráru aránya szerint a'akul '■ ki. Sajátos pH éntmond és; - h ögy «r •ex eor t- ra vágott jószággal némiképp rosszabbul jár (pénzben) a termelő. Márpedig a ceglédi gyárban levágott átlátok 40 százalékát' külhonba szállítják. Alapanyaghiány idején a vállalatok kénytelenek a ter­melői érdekek szerint csele­kedni. Ugyanis nem csupán a felvásárlási árak hatósági jel­legűek, hanem a feldolgozott termékek túlnyomó részének ára is, s ha a vállalat a jelen­legi állapotok közepette külön­féle juttatásokkal kötelezi le a termelőt, akkor saját esz­közeit emészti fel, mert a ki­fizetett többletet egyelőre nem tudja másra áthárítani. Vi­szont ahhoz, hogy egy válla­lat talpon maradjon, mégis be kell szállnia a vetélkedésbe. Így tesz a Penomah is. BSS Igaz, megkésve teszi. En­nek a késésnek a következ­ménye, hogy a ceglédi gyár az idén a tavalyinál 30 ezer sertéssel és ezer darab szarvasmarhával kevesebb jó­szágot tud felvásárolni és le­vágni. Ez ugyan nem veszé­lyezteti a környék ellátását, de az exportaiapból hiányozni fog, s ennyivel csökken a két műszakos vágásra szánt nyersanyag. A tendencia megfordítható — mondják a ceglédi gyár­ban. S kell is, hogy megfor­dítsák, hiszen ez a létesít­mény tervbe vett korszerű­sítésének elengedhetetlen föl­tétele. Varga Sándor (Vége.) Videoszoígáltatás Április 1-jétől videokazetta­kölcsönzéssel bővül a ceglédi Szabadság filmszínház válasz­téka, a kamarateremben pedig meghonosodik a videovetítés, E hónap 3-án, 4-én és 5-én A sikátor hercege című hong­kongi filmkomédiát mutatják be, 6-án és 7-én az ugyan­csak hongkongi Hap Ki bo szerepel a műsoron. IÍÍSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom