Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-02 / 78. szám
■ Abonyi krónikái Folytatásra érdemes Mérlegen a brigádmozgalom Ábonyban mind a mezőgazdasági és ipari üzemeknél, mind az intézményeknél hagyományai vannak a munka- versenynek. Általánosnak a szocialista brigádmozgalmat tekintik, mivel a versengés eme formája az említett helyek csaknem mindegyikénél megtalálható. Az áfésznél. a Mechanikai Művek gyáregységénél, illetve elődjénél, a gépállomásnál, és a termelő- szövetkezeteknél több kis közösség 20—25 éves múltra tekinthet vissza. Éves programjukban, vállalásaikban a tervek teljesítése, sőt túlteljesítése, a munkaerővel. anyaggal, eszközzel való takarékosság, a termékek minőségének javítása áll az első helyen. A nagyközségbeli szocialista brigádok többsége megfelelő eredményt ért el, hiszen a település üzemei, intézményei rendszerint eredményesen gazdálkodnak. A szocialista kollektívák tevékenységéből elmaradhatatlan a társadalmi munkavégzés, a rendezvényeken való közös részvétel, az egyéni vagy csoportos képzés, az önművelés, véradás. Irányításukat — az üzemi sajátosságoknak megfelelően — a gazdasági vezetők és a szakszervezeti szervek végzik. Sajnos arra' is van példa, hogy a szervező-irányító munlcát kimondottan üzemvezetői hatáskörbe tartozónak tekintik, ami helytelen álláspont. Az igaz, hogy a mozgalom támogatása, a feltételek megteremtése, a mozgósítás, a vezetők munkaköri kötelessége, de a széles körű demokratizmus megkívánja, hogy ebből a munkából a fentebb említetteken kívül részt vegyenek a párt- és KISZ-szervezetek is. Az átlagosnál jobban funkcionál a brigádmozgalom a Mechanikai Művek gyáregységénél, a vasipari szövetkezet helyi részlegénél, a posta- hivatalnál, az OTP-fióknál és a három mezőgazdasági nagyüzemnél. Rendszeresek a különféle versenyfelhívások, megtörténik a vállalások ellenőrzése, segítséget kapnak a vállalt program teljesítéséhez, egyben ott, ahol több kollektíva működik, általában minden második hónapban a brigádvezetők részére tanácskozást hívnak össze, hogy áttekintsék az addig végzett munkát és meghatározzák a fontosabb. időközben felmerült tennivalókat. Az értékelés alapja mindenütt a végzett munka, amit számszerűsítenek . és brigádnaplóban rögzítenek. Egy-két kivételtől eltekintve, megfelelően érvényesül a számvetés demokratizmusa, amely a brigádok önértékelésével kezdődik. a brigádvezetők megbeszélésével folytatódik és csak ezután születik minősítő testületi döntés. A legjobb teljesítményt nyújtó kollektívák mindenütt anyagi és erkölcsi elismerésben részesülnek. Az arany-, ezüst- és. bronzfokozatot elérő brigádokat, személyenként 600—1200 forinttal jutalmazzák. Mindez a nagyközségi pártbizottság néhány napja megtartott ülésén előterjesztett jelentéséből derült ki. Gy. F. Falugyűlés Egyik kacsa, másik igaz Ábonyban az elmúlt tíz nap alatt hat részfalugyűlést szerveztek. A Ságvári Endre Tsz központjában megtartott tanácskozáson az 1986-os esztendő legfontosabb helyi eseményeiről, gazdasági eredményekről. s az idei főbb feladatokról tájékoztatták a résztvevőket. Abony közvéleményét napjainkban erőteljesen foglalkoztatja egy hír, miszerint a nagyközségbe 40 cigánycsaládot telepítenek. Erről valamennyi fórumon szó esett. Mi a Ságvári Endre Tsz-nél megtartott gyűlésen ,a legilletéke- sebbtől, Tarkó Sándor tanácselnöktől hallottuk, hogy az egész megalapozatlan szóbeszéd, kacsa. Ugyanezt a minősítést kapta az az információ, hogy a gázvezeték-építés nem olyan mértékű lesz, mint amilyenre számítanak. Erről szólva a tanácselnök elmondta: 1987- ben az előzetes tervnek megfelelően 10 kilométer hosszú vezeték kerül a földbe. 1988- ban viszont csak azokba az utcákba juthat el az új energiahordozó, ahol minden 14 méterre egy fogyasztó jut. Ezen a fórumon és a többin is visszatérő téma volt a közbiztonság, valamint a kenyérellátás. Az előbbivel kapcsolatban a rendőőrs visszahelyezését, illetve a jelenlegi kmb-csoport létszámának növelését kérték, az utóbbiról szólva pedig azt panaszolták, hogy a fontos élelmiszert délután nem mindig lehet beszerezni. Valóban az utóbbi időben történt néhány incidens, ismerték el az illetékesek, de ilyenek és ehhez hasonlók az őrs működése idejében is előfordultak. Ebből eredően nem az az egyetlen és biztos megoldás, hogy a rend őreinek létszámát növeljék. Talán többet lehetne elérni emberi ösz- szefogással és a könnyelmű vagyonvédelem felhagyásával. Természetesen ezen és a másik öt tanácskozáson még számtalan közös gond. észrevétel felmerült, amire a szervező szervek, szervezetek kiküldöttei választ adtak. —ki Találkozó a ködben Két közúti baleset a múlt hónap terméséből. Március 14., hajnali fél négy. A Pesti út külső szakaszán egy Zsiguli robog a város felé. Utasai, Pap Sándor, Rózsáné Török Julianna és Farkas László (ceglédi lakosok) a ceglédberceli Rozmaring presszóból (ahol mindhárman fogyasztottak alkoholt) igyekeznek haza. Nem sokkal azt követően, hogy a jármű elhagyja a benzinkutat, teljes sebességgel beierohan- nak a jobb oldali kenyérbolt környékén egy kapubejáróban álló, orrával az úttestre kb. egy méter hosszan benyúló tehergépkocsiba. Rejtély, hogyan kerülhette el a figyelmüket az egyébként jól megvilágított területen parkoló autó. Pap Sándort életveszélyes sebesüléssel, koponyatöréssel. agyroncsolódással szállították a kórházba, ahol sérüléseibe belehalt. Utastársai kéz- és bordatöréssel úsz- ták meg a karambolt. Március 20., hajnali háromnegyed hat, a 4-es főúton. Párás, ködös idő, korlátozott látási viszonyok. A 60-as kilométerkő tájékán a Szolnok felől érkező Lóié Lajos teherkocsijával hátulról nekihajt a forgalmi okok miatt álló (Tóth János vezette) Trabantnak, ami a kéretlenül kapott lendület következtében nekicsattan a Buskó Antal kormányozta ZIIj hátsó fertályának. Az ütközések során a Trabant szinte laposra ron- csolódik, Tóth János súlyos koponyacsonttörést szenved, a többiek orrcsonttöréssel és könnyebb sérülésekkel vészelik át az esetet. Végződhetett volna rosszabbul is a hármas találkozó, mert alighogy a pilóták és utasaik kikászálódtak a járművekből, Fekete János személyében újabb páciens érkezett, és IFA-jával belerohant a konvojba. Az anyagi kár 180 ezer forint. Mit mondanak A hét A hírközlő szervek nem várják meg a magyar nyelv hetét, már év közben tesznek róla, hogy majd az ünnepi szezon idején legyen min hü- ledezni. Néhány morzsa a rádió zsákjából. Riporter: — Nahát, és hogy fér bele ennyi minden az idejébe? Nyilatkozó: — Bele kell fé- reszteni! Riporter (az ismert színésznő életének jelentős állomásáról kérdez): — És hogyan történt a hogyan tovább? Festőművész (elmélázva): — Az a fa nem ott volt ám, vagy ha ott volt, én nem láttam. ★ Sportoló (a sárkányrepülésről az ötödik sebességben): — .. és a mozgások hasonlóan egyformák. N. Z. sportriporter: — A birkózóteremben megszületett végül a 68 kilós aranyérem is. Hozzáértő szakember: — A levegőben mi több kenet exportálunk, mint amennyit importálunk. (Kénről volt szó.) Külföldi tudósító: — A kormány ennek 38 százalékát megfinanszírozza. E. P. márkamenedzser: Ka- rolosz Trikolidisz vezényli a lemezt. Máj később: — Nem győzzük fejjel az iramot. V. J. műsorvezető: — Nem árt néha a fényképezőgépet nemcsak elölnézetből kattogta tni. Hozzáértő szakember: —Ismerem a Schmidt elvtárs egészségét sem kímélő munkáját. (És ez elég Schmidt elvtársnak?) •k D. F. popénekes: — Nem kérdeztem semmit, s ő semmit sem válaszolt. (Ritka összhang!) Riporter: — önök megvásárolták a halfeldolgozó gépsort? Hozzáértő szakember: — Mi nem a halfeldolgozó gépsort vettük meg, hanem az épületet. Igaz, a gépekkel együtt. (Ravasz megoldás!) Stb., stb. v. s. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖN KIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM 1987. ÁPRILIS 2.. CSÜTÖRTÖK Ki nyeri el a hízót? (2.) Megy, merre fordul a kocsi Kevés az országban a sertés, s a hiányhelyzetben a feldolgozó húsipari vállalatok minden eszközt latba vetnek annak érdekében, hogy kellő mennyiségű alapanyaghoz jussanak. így lehetséges, hogy nem egy környékbeli tsz immár Cegléd helyett Szekszárdra vagy Szolnokra irányítja szállítmányait. Az okokról (a ccgíéd- berceii Egyetértés és a törteli Dózsa Tsz után) ezúttal az abonyi Ságvári Tsz-ben érdeklődtünk. fsa 5*s::s Kovács István főmezőgazdász két mondatban foglalja össze, miként gondolkodnak a dologról mostanában a termelők: — Nekünk az teljesen mindegy, hogy a szövetkezet területéről kiérve jobbra vagy balra fordulnak a sertésekkel megrakott járművek. De az nem mindegy, hogy hol fizetnek értük többet. Tavaly 3560 darab abonyi sertés futott be a Penomah gyáraiba, s valamennyi átesett az úgynevezett objektív minősítésen. 19 százalékukat az I., 50 százalékukat a II., 22 százalékukat a III. és 2 százalékukat a IV. osztályba sorolták. Ám a Ságváriban kevesellték, nem tartották reálisnak a 19 százalékot. Fel is hívták erre a gyár képviselőinek figyelmét (még tavaszelőn), hozzátéve, hogy ha a helyzet mit sem változik, más céghez szerződnek. A helyzet nem változott, így jutottak el Szolnokra, ahol a minősítés azonnal igazolta a döntés helyességét. A szomszéd városba cipelt 2340 darab abonyi sertésből ugyanis 37 százalék I., 40 százalék II., 16 százalék III. és 2 százalék IV. osztályú lett. RmH *55555 Márpedig a 19 és a 37 között óriási a különbség, főképp pénzben kifejezve. Arra a kérdésre, hogy a tetemes eltérés miből vezethető le, s hogy valóban az utóbbi számsor reprezentálja-e a ságváris Hát ennek már vége... — Az anyukám tudta meg elsőnek, hogy továbbjutottam. Itt tanít ő is az iskolában. Telefonáltak neki,, hogy én kerültem a megyei döntőbe. Julika néni — Herczeg Ká- rolyné, a magyartanárom — a szünet után megkérdezte tőlem, tudom-e a hírt. Igen, vasárnap színházba megyünk — ez volt a jutalmuk azoknak, akik a városin szépen szerepeltek. Van ennél újabb: vasárnap Gödöllőn szavalsz. Én?! Meglepődtem. Nem nagyon mertem erre gondolni. Pláne, hogy az iskolánkban csak második lettem. Tehát nem színház, hanem GödölÁprilisi ünnepségek Avatások, átadások Ahogy az országban mindenütt, úgy a városban és a környező községekben is ünnepségeket tartanak hazánk fel- szabadulásának 42. évfordulója alkalmából. Cegléden április 4-én 15 órakor koszorúzással kezdődik az ünnepség a szovjet hősök emlékművénél. Majd 16 órakora Kossuth Művelődési Központ kamaratermében politikai nagygyűlés lesz. Ünnepi beszédet mond Vágvölgyi József, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese. Ezt követően kitüntetéseket, elismeréseket adnak át. Végül 17 órakor kerül sor a Ceglédi Galéria avatására. Valamennyi községben április 3-án, pénteken lesznek az események, az alábbiak szerint: Ábonyban 16 óra 30 perckor koszorúzás a kistemető- ben. A nagygyűlést a felszabadulási emlékműnél 17 órakor rendezik meg. a szónok Berla Ferenc, az MSZMP városi bizottságának titkára. Al- bertirsán 18 órakor a művelődési házban tartják a nagygyűlést, ünnepi beszédet mond Bállá János, az MSZMP városi bizottságának első titkára. Jászkarajenön 16 órakor a hősi emlékműnél koszorúznak. A kőröstetétleni művelődési házban 18 órakor Győri Mária, a Jászkarajenői Községi Tanács vb-titkára emlékezik április 4-re. Törteién 17 órakor megkoszorúzzák a felszabadulási emlékművet, aztán a művelődési házban 18 órakor nagygyűlés következik, amelyen dr. Lakos László, a jászkarajenői Árpád Tsz elnöke, országgyűlési képviselő szól az egybegyűltekhez. Csemőn az általános iskolában 14 óra 30 perckor Pod- maniczki István, az MSZMP városi bizottságának titkára tart ünnepi megemlékezést. Ceglédbercelen 17. órakor ütés belvízelvezető csatornát ad át Krekács László országgyűlési képviselő. A művelődési házban 18 órakor kezdődő nagygyűlésen Gyigor József, Cegléd rendőrkapitánya, az MSZMP városi bizottságának tagja mond ünnepi beszédet. Tápiószölősön a községi tanács épületében Sebók Pál, az MSZMP városi bizottságának politikai munkatársa tart ünnepi megemlékezést. Újszilváson a művelődési házban szintén ünnepi megemlékezés iesz 16 órakor, előadó Sőreg Pál, a Détév főmérnöke, az MSZMP városi bizottságának tagja. Mikebudán Mucsányi Józsefné, az MSZMP városi bizottságának politikai munkatársa szól a megjelentekhez 16 órakor a kultúrotthon- ban. Dánszentmiklóson a koszorúzás színhelye Wekerle, 15 óra 30 perckor. Nagy István, az MSZMP városi bizottságának politikai munkatársa a művelődési és sportházban emlékezik a felszabadulás 42. évfordulójára. 15 ... és ezt pénteken tudtam meg. Egyetlen .. . napom maradt a felkészülésre; izgultam is emiatt --vKeadettiíl a * Julika néni segített nekem, és hát az anyu, aki valamikor az országoson hatodik volt. Jól elhúzódott a verseny, legalább négy óra hosszáig tartott. Végig a teremben kellett tartózkodni. Tizenkilencen indultak, általában hetedikesek és nyolcadikosok. Magas sorszámot húztam, elég későn került rám a sor. Utánam már csupán ketten szavaltak. Nem idegeskedtem, csak az a sok vers ... Némelyik nem is gyereknek való ... Mint a Psalmus hungaricus vagy az Előszó. Már attól féltem, hogy a Kányádi Sándor versét ösz- szekeverem. Gyorsan átolvastam. Olyan könnyed, játékos Az elveszett követ, szeretem. Egyáltalán nem volt' lámpalázam, ez még soha nem fordult, elő velem. Ott álltam, tán csak kétszer pillantottam anyura. Mert ilyenkof nem szabad elkalandozni, a versre kell gondolni. Néha a kéttagú zsűrire néztem. Láttam, hogy a bácsi egyszer elmosolyodott, a néni is csodálkozva figyelt; úgy éreztem, kicsit tetszett nekik. Megnyugodtam. A zsűri elvonult, hogy meghozza a döntést. Végre következett az eredményhirdetés. Mindenki emléklapot kap vagy valami ilyesmiről volt szó, nem teljesen értettük. Elszontyolodtam, mert a nevem nem olvasták. Akkor a tíz közé sem kerültem be. Anyu azt mondta, hogy az emléklapom egy könyvben látta. Gondoltam: meg akar vigasztalni. Szólítják azt, aki bronzérmet kapott, nem én vagyok... A két ezüstérmest ... hát ennek már vége, nem sikerült. Jött az arany, egy kislány kapta Dunakesziről. Aztár, nem akartam hinni a fülemnek; a másik aranyérmes Palotai Beáta, a ceglédi Mészáros Lőrinc iskola ötödik osztályos tanulója. Nagyon örültem, azt hittem, hogy álmodom. Fél háromra Pestre kellett érni, ekkor kezdődött az előadás. Siettünk volna, egyszer csak intettek nekem. EL nem tudtam képzelni, miért. Mondjam el újra a verset, mivel videofilmre veszik a győzteseket. F. F. 1 sertés minőségét, egyelőre hiteles választ senki sem tud adni. De mindegy is, az adatok önmagukért beszélnek. Szolnokon kilónként 1 forinttal többet kaptak a nagyközségi termelők. Sőt, ez az ösz- szeg növekedhet is, hiszen idén januárban egy 580 darabos szállítmánynak már 49 százaléka kapott I. osztályú besorolást. Végül is az abo- nyiak éves szakaszra átszámolva, 700 ezer forinttal jártak jobban. Egyébként a javuló jövedelmezőség a Ságvári Tsz-hez kapcsolódó háztáji gazdák körében is érezteti hatását. Álljanak e helyütt is számok: 1987 januárjában a Penomah- nak leadott 500 darab kistermelői sertésből mindössze 2 darab ért el minőségi felárat, míg a februárban Szolnokra vitt 400-ból már 96 darab. Vajon mivel magyarázható ez? Azt már Kiszely István, a ceglédi húsgyár igazgatója mondja el, hogy az alapvetően súlymérésre épülő objektív minősítési rendszernek ' van olyan szakasza, amit nem lehet technikai eszköz Segítségével végezni, elvben tehát elképzelhetők ilyen eltérések. Ráadásul a súlymárás ellenére a végső eredmény a sertésből kitermelhető értékes •anyagok; hús,-ifehéráru aránya szerint a'akul '■ ki. Sajátos pH éntmond és; - h ögy «r •ex eor t- ra vágott jószággal némiképp rosszabbul jár (pénzben) a termelő. Márpedig a ceglédi gyárban levágott átlátok 40 százalékát' külhonba szállítják. Alapanyaghiány idején a vállalatok kénytelenek a termelői érdekek szerint cselekedni. Ugyanis nem csupán a felvásárlási árak hatósági jellegűek, hanem a feldolgozott termékek túlnyomó részének ára is, s ha a vállalat a jelenlegi állapotok közepette különféle juttatásokkal kötelezi le a termelőt, akkor saját eszközeit emészti fel, mert a kifizetett többletet egyelőre nem tudja másra áthárítani. Viszont ahhoz, hogy egy vállalat talpon maradjon, mégis be kell szállnia a vetélkedésbe. Így tesz a Penomah is. BSS Igaz, megkésve teszi. Ennek a késésnek a következménye, hogy a ceglédi gyár az idén a tavalyinál 30 ezer sertéssel és ezer darab szarvasmarhával kevesebb jószágot tud felvásárolni és levágni. Ez ugyan nem veszélyezteti a környék ellátását, de az exportaiapból hiányozni fog, s ennyivel csökken a két műszakos vágásra szánt nyersanyag. A tendencia megfordítható — mondják a ceglédi gyárban. S kell is, hogy megfordítsák, hiszen ez a létesítmény tervbe vett korszerűsítésének elengedhetetlen föltétele. Varga Sándor (Vége.) Videoszoígáltatás Április 1-jétől videokazettakölcsönzéssel bővül a ceglédi Szabadság filmszínház választéka, a kamarateremben pedig meghonosodik a videovetítés, E hónap 3-án, 4-én és 5-én A sikátor hercege című hongkongi filmkomédiát mutatják be, 6-án és 7-én az ugyancsak hongkongi Hap Ki bo szerepel a műsoron. IÍÍSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)