Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-18 / 92. szám
A XIII. KONGRESSZUS HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁÉRT! HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS — ii i mi Mim ———i ■ ii mm ■ n i ■ i i ■————i 4 Másképpen ketyegnek-e az órák? Az új szovjet javaslatok meglepetést okoztak NA TO-körökbsn Latolgatják egy idei szovjet—amerikai csúcstalálkozó esélyeit I ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Shultz amerikai külügyminiszter moszkvai utazását, kellő hírverés közepette, egész sor konzultáció előzte meg amerikai részről. Washingtonban már jó előre közzétették, hogy a NATO-szövetségesek aggályait a rövid (600—1000 kilométeres) hatótávolságú rakéták ügyében maximálisan figyelembe veszik. A nyugateurópai kormányokat eszerint nyugtalanítja az eddigi egyensúly „megbomlása”, ha létrejön a szovjet—amerikai megállapodás a közepes hatótávolságú fegyverrendszerek ügyében. Ezt azzal magyarázták, hogy legalábbis szerintük a Szovjetuniónak 6:1 arányú fölénye van a Nyugattal szemben a harcászati nukleáris rakéták területén. További kifogás volt, hogy Nyugat-Európa azért is „hátrányos helyzetbe” kerül biztonságát illetően, mert a hagyományos fegyverzetben „aszimmetria” van, azaz a Varsói Szerződés ilyen arzenálja felülmúlja az Északatlanti Szerződésbe társult államokét. Vagyis a közepes hatótávolságú rakéták leszerelése Európában csak „többszörös árukapcsolás” alapján képzelhető el, úgy, hogy ösz- szekötik a rövid hatósugarú rendszerek és a hagyományos fegyverzetek megfelelő csökkentésével. Bonyolította a helyzetet Shultz látogatása előtt az újabb kémügy, amely szinte már „menetrendszerűen” keletkezik, ha valamilyen szovjet—amerikai kompromisszum körvonalai vannak kibontakozóban. Ezúttal a moszkvai amerikai nagykövetség állítólagos lehallgatásainak ügyét próbálták felhasználni a tengerentúli, a fegyverkezésben érdekelt körök, hogy mesterségesen elmérgesítsék a szovjet—amerikai kapcsolatokat éppen Shultz moszkvai látogatása előtt. A szovjet diplomácia, amely ilyenkor mindig „a helyzet magaslatára emelkedik”, ezúttal is megfelelő visszafogottságot és mérsékletet tanúsított és „nem ment be a washingtoni jobboldali körök utcájába” — mint nem egy nyugat-európai kommentátor elismerő cikkében írta. így a katonai körök forgatókönyve Moszkvában nem érvényesülhetett: Shultz ugyan szinte kötelességszerűen felvetette az úgynevezett lehallgatások ügyét, de ez nem vált a megbeszélések fő kérdésévé. Az, hogy milyen mederbe terelődjenek Shultz moszkvai tanácskozásai, azt ismét szovjet részről határozták meg. Megelőzték azt, hogy az amerikai diplomácia vezetője ismertesse az „árukapcsolásokat”. Mihail Gorbacsov Shultzcal való megbeszélésén bejelentette: a Szovjetunió kész az európai harcászatihadászati rakéták felszámolására, s ha amerikai részről is van szándék erre, hajlandó komoly megbeszéléseket folytatni — mint arra már többször utaltak — a hagyományos fegyverzet csökkentésére is. Mint kiderült: Shultzot teljesen felkészületlenül érték ezek a javaslatok, amelyek tulajdonképpen Európa atomfegyver-mentesítése felé tennének nagy lépést. Bár időnyerés céljából kifogásokat hangoztatott, elismerte, hogy az új szovjet javaslatok jelentős haladást eredményeztek a közepes hatótávolságú rakéták kérdésében való szovjet—amerikai megegyezés felé. _______ I ÜJSZERÜ FELFOGÁS SZÜKSÉGES Shultz azóta már tájékoztatta moszkvai tárgyalásairól az Egyesült Államok NATO-szö- vetségeseit és beszámolt Reagan elnöknek is. Az új szovjet javaslatokról immár ismertek a hivatalos állásfoglalások a legtöbb nyugati fővárosból. Általános benyomásként meg lehet állapítani: az órák Moszkvában és a legtöbb NATO-ország fővárosában még különbözőképpen ketyegnek. Az Egyesült Államok és szövetségesei még mindig nem váltottak át arra az újszerű gondolkodásmódra, amely ahhoz szükséges, hogy az ezredfordulóra — úgy, ahogyan a szovjet kormány azt korábban javasolta — megvalósulhasson földünk atomfegyvertől való mentessége. Még mindig kibúvókat keresnek, fenntartásokat hangoztatnak egy olyan helyzetben, amikor Moszkva radikálisan új kompromisszumos javaslatokat tesz minden magas szintű diplomáciai tárgyalás asztalára. Olyan indítványokat, amelyek tartalmazzák a nyugati elképzeléseket. A legvilágosabban ez talán az űrfegyverkezés problematikájában mutatkozott meg Shultz moszkvai tárgyalásain. Logikus az a szovjet álláspont, hogy a fegyverkezési verseny Washington által tervezett kiterjesztése a kozmoszba megkérdőjelezné minden olyan megállapodásnak a hatékonyságát, amelyet a szárazföldre telepített, a tengeralattjárókról és repülőgépekről indítható rakéta-nukleáris fegyverek csökkentése ügyében létrejönne. Ezt szovjet részről nemegyszer nyomatékosan leszögezték. Tekintve azonban, hogy a jelek szerint Reagan immár elkötelezte magát az űrfegyverkezési program kísérleteinek végrehajtására, szovjet részről hajlandóak ezt bizonyos mértékig figyelembe venni. Eszerint laboratóriumokban vagy földi gyakorlóterepeken beleegyeznének e kísérletek amerikai folytatásába, s közös amerikai—szovjet szakértői bizottság döntené el, hogy milyen eszközök helyezhetők ki a világűrbe. Tanújele ez a nagyfokú szovjet rugalmasság az újszerű gondolkodásmódnak, s egyengetheti a megegyezés útját. Shultz sajnálatos módon ebben a kérdésben annak tanúbizonyságát adta, hogy Washington még a tavalyi reyk- javíki csúcshoz képest is merevebb álláspontot foglal el, s arra sem hajlandó, hogy a SALT—I egyezmény ott, Washington által javasolt tízéves megtartását továbbra is érvényesnek ismerje el. MÉG ÜJAEB NYUGATI AKADÁLYOK VÁRHATOK Shultz moszkvai látogatása után a „labda egyértelműen a nyugati térfélre került" — fogalmazott több kommentátor találóan. A helyzet valóban az, hogy a szovjet kezdeményezésekre, amelyek megteremthetik a megállapodást a közepes hatótávolságú rakéták Európából való kivonása ügyében, s elvezethetnek egy idei csúcstalálkozóig, a Nyugatnak meg kell adnia a megfelelő választ. A közvélemény előtt nehéz volna elutasítani a moszkvai javaslatokat, hiszen azok félresöpörtek minden korábbi NATO- akadékoskodást, ürügyet a halogatásra. Reagan elnök ennek megfelelően sietett olyan kijelentést tenni, hogy közelebb került a szovjet—amerikai álláspont a közepes hatótávolságú rakéták ügyében, mint bármikor, s hogy remélhető erről egy történelmi jelentőségű szerződés megkötése, és van esély idei csúcstalálkozó megtartására is. Hozzáfűzte azonban, hogy a Genfben újra megnyíló tárgyalásokon az amerikai delegáció előterjeszti majd az Egyesült Államok ellenjavaslatait. Az elnöki megnyilatkozásban szó volt arról is, hogy még mielőtt egy ilyen szerződés tető alá kerülne, Reagan szükségesnek tart egy NATO-csúcstalálkozót, hogy így egyeztetett véleményt képviselhessen a Gorbacsov- val való esetleges jövőbeni megbeszélésén. Vagyis a nyugati szövetségesekkel való konzultációs folyamat „időt igényel”. Anglia és Francia- ország, amely önálló atomütőerővel rendelkezik, más szemszögből ítéli meg azt az utat. amely szárazföldünk atomfegyver-mentesítése felé nyílik meg a szovjet kezdeményezések nyomán, mint azok a NATO-államok, amelyek csak területüket bocsátották az amerikai nukleáris fegyverrendszerek telepítésére. Várható, hogy új feltételeket is megfogalmaznak. Túl ezen, megmozdultak azok a katonai-ipari körök, amelyek érdekeltek a rakéta-nukleáris fegyverkezés fokozásában, s ezek igyekeznek bizalmatlanságot, gyanakvást kelteni a szovjet kompromisszumos javaslatok őszintesége és, szerződések létrejötte esetén, megtartásuk iránt. S belép itt egy olyan tényező is, amely újabb nehézséget jelenthet. Igaz ugyanis, hogy Reagan a történelem által „nagy elnökként” kíván lelépni 1988-ban a politikai színtérről, s ezt kiválóan szolgálná egy olyan szerződés, amelyet a közepes hatótávolságú rakéták leszereléséről írna alá a Szovjetunióval, s a republikánus párt választási esélyeit is kedvezően befolyásolná egy eredményes szovjet—amerikai csúcstalálkozó. Csakhogy a választási előcsatár ozások már meg is kezdődtek az Egyesült Államokban, s több politikus jelentette be szándékát, hogy jelöltként kampányt folytat majd a Fehér Ház meghódítására. Vagyis Reagant sürgeti az idő, s immár nem sok teret enged neki újabb feltételek megfogalmazására és olyan kísérletezésre, hogy további engedményeket vívjon ki a „másik oldaltól”. Ha ugyanis most nyugati részről elmulasztják az egyértelműen pozitív választ a minden eddiginél nagyobb kompromisszumos lehetőségeket tartalmazó szovjet javaslatokra, ez rendkívül káros visszahatást jelenthet számukra a közvélemény előtt is. Mint a helyzetet reálisan szemlélő nyugati hírmagyarázók fogalmazták: egy ilyen nyugati magatartás nyomán a NATO-országoR közvéleménye joggal állapíthatná meg: miközben Moszkva valóban őszinte szándékot mutat a leszerelési szerződések megkötésére, a Nyugat megakadályozza, hogy ezek a világ számára oly életbevágó megállapodások létrejöjjenek. Árkus István Mengisztu Moszkvában Baráti látogatás Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken a moszkvai Kremlben fogadta Mengisztu Hailé Mariamot, az Etióp Munkapárt KB főtitkárát, az etióp ideiglenes katonai kormányzó tanács elnökét. Mengisztu a KNDK-ból érkezett pénteken rövid baráti látogatásra a szovjet fővárosba. HÚSVÉTI BÉKEMENETEK Az NSZK-beli Düsseldorfban nagypéntek reggelén megkezdődött a húsvéti békcmenetek országos sorozata. A nyugatnémet békemozgalmi egyesületek, különböző vallásfelekezeti tömörülések, a szakszervezetek és a baloldali pártok idén rendezik meg immáron harmincadik alkalommal ezt az NSZK egész területére kiterjedő akciót. A tervek szerint összesen 300 városban, községben és faluban tartanak megmozdulásokat, amelyek húsvéthétfőn érnek véget egyidejűleg tartandó húsz nagygyűléssel. A tüntetéseken, istentiszteleteken, továbbá katonai támaszpontok és más hadilétesítmények jelképes értelmű körülzárása alkalmával a résztvevők hitet tesznek a nemzetközi béke megszilárdítása, a leszerelés, a különböző társadalmi berendezkedésű államok közötti jobb megértés, a népek szolidaritáson nyugvó együttműködése mellett. A felvonulók követelik az atomfegyvereket is magában foglaló elrettentési stratégia, az egyoldalú katonai erőfölényre irányuló törekvések, nemkülönben az amerikai űrfegyverkezési tervek, az SDI- program feladását, s arra óhajtják ösztönözni a bonni kormányt, hogy tevőlegesebben vegye ki részét a leszerelési erőfeszítésekből. Újcbb vizsgálatok Chalknger-ügyben Felelős-e a Morten Az amerikai szövetségi nyomozó hivatal, az FBI vizsgálatot folytat a Morton Thiokol rakétagyártó vállalatnál annak megállapítására, vajon valóban bűnös hanyagság történt-e a Challenger űrrepülőgép szilárd hajtóanyagú indítórakétáinak gyártása során. A múlt év januári katasztrófát a hivatalos vizsgálat megállapítása szerint az okozta, hogy az egyik rakéta köpenye átégett az elemeket összekötő tömítőgyűrű mentén. A vállalat egy mérnöke, Roger Boisjoly, akit azóta felfüggesztettek állásából, még a rajt előtt közölte főnökeivel, hogy veszélyesnek tartja a tömítőgyűrűk hibája miatt a rajtot, de véleményét figyelmen kívül hagyták. BoisInteijú a svéd minisz te re hőkké I Hasznos, szükséges a dialógus Javulnak az európai béke és biztonság feltételei. Magyar- ország és Svédország kezdeményezően járulhat hozzá a helsinki folyamat továbbviteléhez. Stockholm nagy várakozással tekint Kádár János látogatása elé — jelentette ki Ingvar Carls- son svéd miniszterelnök abban az interjúban, amelyet Pálos Tamásnak, a Magyar Távirati Iroda főszerkesztőjének adott a svéd fővárosban. hogy Európának ezen a részen atomfegyvermentes övezetet alakítsanak ki. Ez az ál- lamclk érdekeltségének növekedése nyomán fokozatosan kiterjedhetne a földrész más területeire is. hogy ezen az úton az egész világ megszabaduljon az atomfegyverektől. Az európai államok összefogása abból a szempontból is jelentős — hangsúlyozta Ingvar Carlsson —, hogy az Egyesült Államok és Japán ne kerülhessen monopolhelyzetbe a fejlett technológia és a tudomány területén. Ez is az egyik célja az EUREKA-program- nak, amelyben Svédország fontos szerepet vállalt. A svéd külpolitikához erős hátteret biztosít, hogy a szociáldemokrata kormány, amelynek gazdaságpolitikáját a polgári pártok hevesen bírálják, 1985. évi választási győzelme óta jelentős eredményeket tud felmutatni. Ingvar Carlsson egyben a svéd Szociáldemokrata Munkáspárt elnöke is. Ilyen minőségében — kérdésekre válaszolva — rámutatott, hogy pártja érdekelt az európai pártok közötti kapcsolatok fejlesztésében, a dialógus szélesítésében a béke és biztonság erősítése céljából. Ez vezérli a svéd szociáldemokratákat az MSZMP-vel való együttműködésben is. Svédország és Magyarország között minden területen és szinten jók a kapcsolatok. Viszonyunkat semmilyen politikai probléma sem terheli. Magyarország azon államok közé tartozik, amelyekkel svéd részről a legtöbb küldöttségcserét bonyolítják le. Most kedvezőek a továbblépés feltételei. Ezért is várom nagy érdeklődéssel a személyes találkozást Kádár Jánossal, akit Európa egyik nagy államférfi ának tartok. Meggyőződésem, hogy látogatása kapcsolataink fejlesztésének jelentős állomása lesz — fejezte be az MTI-nek adott nyilatkozatát a svéd miniszterelnök. A kormányfő derűlátóan ítélte meg a szovjet—amerikai kapcsolatok, az európai béke és biztonság távlatait. Bár a reykjavtíki csúcstalálkozó után borúlátó nyilatkozatok hangzottak el, a két nagyhatalom az ott megjelölt irányokban nagy lépéseiket tett előre — mondotta. — Ez javította földrészünkön a béke és a biztonság megteremtésének feltételeit, a jelentős megállapodások aláírásának lehetőségeit. Ehhez a nagyhatalmak mellett minden más ország hozzájárulása is szükséges. Különösen fontos, hogy az érdekelt kormányok a középhatótávolságú rakéták ügyében megegyezésre jussanak, amihez Svédországnak is érdekei fűződnek. Diplomáciája igyekszik pozitív szerepet játszani ezen a téren. Támogatja a közép-európai atomfegyvermentes folyosó létrehozását. s erre vonatkozóan minden új kezdeményezés — így például a legutóbbi csehszlovák—NDK javaslat — hasznos lehet. Minél szélesebb dialógus bontakozik ki ebben a témában, annál jobbak a megegyezés esélyei. Svédország kiváltképpen kezdeményező és aktív az északi térség biztonságának erősítésében. Szorgalmazza, joly azóta feljelentést tett a vállalat ellen bűnös hanyagság miatt. Az FBI vizsgálata egy másik bejelentés nyomán indult meg. Értesülések szerint a vállalat több alkalmazottja fordult ez év januárjában a hatóságokhoz, megerősítve, hogy a rakéták gyártásánál a vállalat nem hajtotta végre ellenőrzési kötelezettségeit és más szabálytalanságokat is megengedett. A vizsgálatot eredetileg titokban akarták tartani, de az véletlenül, egy bírósági eljárás során, kiszivárgott. Amennyiben bebizonyosodnék, hogy valóban bűnös hanyagság történt a rakéták előállításánál, a vállalat lesz a felelős a katasztrófáért, és köteles lesz hatalmas összegű kártérítést fizetni. Energiahordozókból kisebb volt a kereslet Árutsereforgakm rubelben Moszkvában most közzétett adatok szerint a Szovjetunió tavaly csaknem 29 milliárd rubel értékben bonyolított le árucsereforgalmat az iparilag fejlett nyugati országokkal. Ez az érték az 1985. évihez képest csaknem 9 milliárd rubellel csökkent, főként az energia- hordozók, s köztük a szovjet energiahordozók iránti kereslet lanyhulása miatt. A teljes forgalmon belül a szovjet export összege meghaladta a 13 milliárd rubelt. A Szovjetunió legnagyobb SZEMIPALA TYINSZKI KÍSÉRLET Kísérleti nukleáris robbantást hajtottak végre péntek hajnalban a Szovjetunióban a haditechnika fejlesztése céljából — jelentette a TASZSZ hírügynökség. A Szemipalatyinszk körzetében végrehajtott föld alatti robbantás hatóereje 20 és 150 kilotonna között volt. Mint ismeretes, a Szovjetunió másfél esztendeig, ez év február 26-ig szüneteltette a nukleáris kísérleteket, hogy egyoldalú moratóriumával hasonló lépésre ösztönözze az Egyesült Államokat. A nevadai kísérleti telepen azonban folytatódtak a robbantások. czér'r Moszkvában még tavaly decemberben be jelenítették, hogy biztonsági érdekek az amerikai elutasítás miatt megkövetelik az egyoldalú moratórium feloldását. Február 2G. óta ez volt a negyedik szovjet Tőid alatti robbantás: az első kettő hatóereje nem haladta meg a 20 kilo- tonnát, s a legelső az elméleti fizikai kutatások céljait szolgálta. Legutóbb április 3-án hajtottak végre kísérleti atomrobbantást a szemipalatyinszki telepen, ennek hatóereje megfelelt a mostani robbanásnak, s ugyancsak katonai célokat szolgált. külkereskedelmi partnere ebben az országcsoportban továbbra is az NSZK maradt, 5,6 milliárd rubeles évi teljes forgalommal, követi Finnország, Japán és Olaszország, Ausztria és Belgium. Afganisztán, Pakisztán Légtéri incidensek Pakisztáni vadászgépek levegő-levegő rakétával Afganisztán légterében lelőtték az afgán légierő egyik gépét április 15-én. A repülőgép őrjáraton volt Hoszt határkörzetben. A gép afgán területre zuhant, a pilóta időben katapultált. Ugyanezen a napon az iráni határőrség tüzet nyitott egy afgán utasszállító gépre. A BAHTAR afgán légitársasághoz tartozó AN—26 típusú repülőgép Zarandzs város repülőteréről szállt fel. A gépet nem érte találat. A török kormány döntése Segélyt a táme Ha az Egyesült Államok nem növeli a Törökországnak szóló katonai segélyt, akkora török katonai támaszpontok amerikai használatáról a közelmúltban aláírt szerződést még ez év vége előtt hatályon kívül helyezhetik. Ankara washingtoni nagykövete a török kormány megbízásából tájékoztatta erről Michael Ar- macost amerikai külügyminiszter-helyettest. A két fél márciusban Washingtonban írt alá megállapodást a Törökország területén levő 27 amerikai támaszpont és megfigyelöállás 1990-ig terjedő korlátlan amerikai használatáról. A hivatalos török tájékoztatás szerint a török kormány most úgy döntött, hogy ezentúl a szóban forgó megállapodás érvényességére évente fog határozni, sőt azt decemberben akár fel is mondja, ha Washington nem növeli a Törökországnak nyújtott katonai segélyt. mCsAK ROVIDÉN...M NÉGYNAPOS LÁTOGATÁST tett a Bolgár Népköz- társaságban Jorge Schaf ik Handal, a Salvador} Kommunista Párt KB főtitkára, a Fa- rabundo Marti Nemzeti Felszabadításé Front főparancsnokságának tagja. IIOSSZÜ TÁVÜ földrengés- jelző módszert, dolgoztak ki közösen szovjet és amerikai geofizikusok.