Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-17 / 91. szám

w vr < mu. tt.i 1987. ÁPRILIS 17., PÉNTEK idő-JHobby C1 heti összeállításunk- ban a húsvéti hagyo­mányokkal, népszokásokkal foglalkozunk. Receptjeink is az ünnephez kapcsolód­nak, a hagyományos éte­lek: a sonka és a tojás ma­radékainak felhasználásá­hoz adunk ötleteket. Köz­readjuk egy divatos se­lyemblúz készítésének le­írását, és folytatjuk szoká­sos házikerti tanácsadá­sunkat, melyben ez alka­lommal a gurulós málna termesztése szerepel. Fel­hívjuk a figyelmet arra, hogy ez a gyümölcs Ma­gyarországon szinte min­denütt termeszthető, és a téli fagyokra általában nem érzékeny. Bőséges gyermekáldást! A húsvéti népszokások eredete A húsvét az ősi hagyomá­nyokban, szokásokban gazdag ünnepek között is megkülön­böztetett helyen áll. E szoká­sok bősége a tavaszfordulóval függ össze. A földművelő né­pek életében a tavaszi mun­kák kezdete mindig nagy ese­mény volt Valószínűleg a mi őseink is a tavaszfordulótól számították az új év kezde­tét. Írásos emlékek tanúsága szerint a Kárpát-medencébe érkezett magyarok — akik fo­kozatosan tértek át a nomád pásztói-életről a földművesség­Türclemjáfék, de megéri Selyemblúz ügyesebbeknek re — még évszázadokon át fenntartották a téli és nyári szállások rendszerét, s így a költözéssel, illetve a tavasz kö­szöntésével kapcsolatos szoká­sokat. A locsolás, az öntözés, a ter- mékenységvarázsoló szokások közé tartozik. Mint a közép­kori írásokból, egyházi tilal­makból kitűnik, ősi gyökeiéi vannak. Már hosszú évszáza­dokkal ezelőtt országosan el­terjedt és általános szokás volt. Húsvét másnapján a férfiak csoportosan végigjárták a lá­nyos házakat, verses köszön­tőket mondtak, riajd addig le­fogták a hajadont, emíg egyi­kük csuromvizesre nem ön­tözte. A lány persze csak az illem kedvéért tiltakozott, hi­szen nagy szégyen lett vol­na, ha húsvét hétfőjén szára­zon marad. Mert a föld is úgy terem, ha jobban öntözik — mondották. S ami a földnek a termés, az a családoknak a gyermekáldás. Azért öntözték a lányt, hogy sok gyermeke legyen, ha majd férjhez megy. A legény meg azért kapott a locsolásért tojást, mert az a férfiúi erőnek is ősi jelképe. Manapság ezek a tréfás túl­zások a kivételek közé tartoz­nak, de a hagyományőrző szo­kások megmaradtak. Helyen­ként kölnivízzel, vagy szóda­vizes szifonnal, máshol hagyo­mányosan locsolnak. Az Ipoly mentén például ma is szokás, hogy a fiúk vasár­nap tojást kérnek a lányos házaknál. Hétfőn reggel aztán megeszik rántotténak, és a hé­ját bedobják annak a lánynak az ablakán, akire haragsza­nak. És megmaradt az a szokás is, hogy hímes tojás jár a lo­csolóknak. Készítik úgyneve­zett batikolt eljárással, ami­kor meleg viasszal rajzolják a tojásra a mintát és úgy fes­tik. A hidegen lekapart viasz helyén pedig ott az ábra. Szé­pek az úgynevezett patkóit to­jások is, de ennek elkészíté­sére csak fémművesek, vagy nagyon gyakorlott barkácsolók vállalkozhatnak. S aki nem akar festékre költeni, jól fel­használhatja a vöröshagyma héjának a főzőlevét, amely ré­gi, jól bevált színezőanyag. Végül pedig ott vannak a boltban kapható csokoládé- és műanyag tojások is, melyek ugyan kevésbé emlékeztetnek a hagyományokra — de nem kell a festékkel, a mintázás­sal bíbelődni. Finom Fatartók Divat a selyem, s aki már varrt magának, nem' eshet ne­hezére a rajzon látható egy­szerű modell elkészítése. Igen­óm, de a selyem egyáltalán nem úgy viselkedik varrás közben, mint a vászon, vagy a szövet. Nagyon kell vigyáz­ni, nehogy elcsússzon a kelme varrás közben, s aki már megszokta, hogy nem fércei, csak gombostűz, most annak is össze kell öltenie a kisza­bott darabokat — így biztos a siker ... Aztán jön a követke­ző meglepetés. Ahány tűszú­rás — a legvékonyabb tűvel is —, annyi szálhúzódás. Nem szabad csüggedten abbahagy­ni a munkát, mert a vasalás­sal mindez eltüntethető. Igaz, türelemjáték, de megéri. A blúz eleje hasítékkal nyí­lik, ezt nem kell bánni, mert a hatalmas masnira kötött sál elfedi. Csak szépen el kell dolgozni. Ez vonatkozik a bel­ső varrásokra is, mert a se­lyem nagyon foszlik. Ha va­laki zsebbel szeretné díszíte­ni a blúzt, fogadja meg a jó tanácsot: még az eleje-háta összevarrása előtt varr ja rá a blúz elejére a zsebeket. Utólag elég körülményes. A mostani divat — bő. Ezért ehhez a blúzhoz duplaszéles selyem­ből három méter kell, annál is inkább, mert a sál akkor szép, ha széles és hosszú. Szöveg és rajz: Pálffy Judit Húsvét után sok háznál ma­rad egy kis sonka vagy főtt tojás, amit már unalmas lenne a megszokott formában elfo­gyasztani. Tálaljuk fel hát másképpen! SONKÁS RAKOTT KÁ­POSZTA. Hozzávalók: Ne­gyed kiló főtt, füstölt sonka vagy tarja, háromnegyed kiló fejes káposzta, 3 evőkanál olaj, 1 fej Vöröáhagyma, só, bors, pirospaprika. A sonkát vékony csíkokra vágjuk és az olajon meglan- kasztott, aprított hagymára tesszük, együtt kipirítjuk. Ke­vés vizet öntünk -alá és 15 percig pároljuk. A káposztát csíkokra vágva rátesszük, megsózzuk, megborsozzuk. Némi kakukkfüvet is teszünk hozzá és néhány kanál vízzel (nem többel, mert a káposzta is levet ereszt) fedő alatt pá­roljuk. A tűzálló edényt olaj­jal kikenjük, a káposztás húst beleöntjük és alufóliával betakarva 40 percig sütjük kis lánggal. Tejfellel meglo­csolva tálaljuk. TOJÁSSALÁTA. Hozzáva­lók egy személyre: 1 db ke­ményre főtt tojás, 3 kávéska­nál vöröshagyma, 5 deka re­szelt alma, 1 púpos evőkanál kefir, 1 mokkáskanál só, 1 fél mokkáskanál mustár, 1 kávéskanál cukor, egyharmad mokkáskanál őrölt bors. A vöröshagymát és az al­mát vékonyra legyaluljuk, besózzuk és állni hagyjuk. A kemény tojást felszeleteljük és hozzákeverjük. A kefirt íze­sítjük őrölt borssal, mustár­ral, cukorral és óvatosan hozzáadjuk a salátához. Le­fedve, hűtőszekrényben leg­alább egy órán át állni hagy­juk. BOROS, KÁPOSZTÁS VIRSLI. Hozzávalók: 1 kilo­gramm édes káposzta, 2 deci fehérbor, 4 pár virsli, 5 deka füstölt szalonna, őrölt kö­mény, borsikafű, só. Az összeaprított szalonnát kiolvasztjuk és zsírjára tesz- szük a csíkokra metélt ká­posztát. Megsózzuk, fűszerez­zük, majd a bort rátöltve ab­ban puhára pároljuk. Mikor a levét már csaknem elfőtte, beletesszük a lehajazott, kari­kára vágott virslit és azzal még egyet rottyantjuk. TORMÁS TEKERCS. Hoz­závalók egy személyre: tíz deka sonka, egy evőkanál tej­föl, egy kávéskanál reszelt torma, fél mokkáskanál mus­tár, negyed mokkáskanál sze­recsendió. A sonkaszelet közepébe be­letesszük a reszelt tormával simára kevert tejfölt, melyet szerecsendióval és mustárral ízesítettünk, majd felgöngyöl­jük. A maradék tormakrém­mel a sonkatekercs két végét díszítjük. Fogyasztásig hide­gen tároljuk. Házikerti tanácsssdo A gurulós múlna titkai A málna Magyarországon szinte mindenütt termeszthe­tő, de legjobban a kiegyen­lített klímájú helyeket kedve­li. A téli fagyokra általában nem érzékeny. A talaj túlzott felmelegedését a gyökérzet nem viseli el tartósan. Ezért az olyan talajokon, amelyek hő­mérséklete az alacsony víz- és szervesarnrag-tartalom miatt nagyon ingadozik (például ho­mok) célszerű talajtakarást vagy füvesítést végezni a sor­közben. A magas másztarta- lom is káros. A málnát sorba rendezve te­lepítsük, a jobb kezelhetőség érdekében. A sarjak ezt a ren­det természetesen nem köve­tik. Ezért támberendezést, hu­zal támaszt kell építenünk ré­szére. A málna támberende- zésének közel sem kell olyan erősnek lennie, mint a szőlőé­nek, kötözése is csak azt szol­gálja, hogy a szél ne cibálja- rángassa. A sor- és tőtávolság lxl méter lehet: telepítéskor egy méter távolságra ültetjük a töveket, amit a későbbi mű­velés során is megtarthatunk. Ez a telepítési rendszer adta a legtöbb termést a kísérle­tekben is. A sorok vastagsága húsz­huszonöt centi lehet. Az ennél vastagabb sorokat már nem lehet egészségesen tartani. A tőtávolságokat az évenként nélkülözhetetlen metszéskor állítjuk be. A málna kifejezetten táp­anyagigényes növény. Mivel a gyökérzete sekélyen helyezke­dik el, a tápanyagokat sem szükséges mélyen bedolgozni a talajba. A talaj felső 40 centi- méteres rétegét kell feltölte­ni. A tápanyagok közül a ká­liumra van a legnagyobb szükség. Mivel a kálium is aránylag mozgékony elem, a homoktalajokon egyszerre ke­vesebbet juttatunk ki, mint a kötötteken, a túlzott lemosó- dast elkerülendő. A kötöttebb, magas agyagtartalmú talajo­kon többet adagolunk, mert a talajnak nagy a visszatartó képessége, a növény számára felvehetetlen állapotban kerül a kálium egy része, amit ugyancsak pótolni kell. A ká- liumklorid használatát kerül­jük, ugyanúgy, mint a ribisz- késben és a szamócásban. Az áttelelt málnavesszőket, amelyek ebben az évben fog­nak teremni, kétharmadukig visszametsszük. A metszés cél­ja a minőségi, darabos, gu­rulós málna. A hajtásvégeken egyébként csak igen apró, el- huzódóan beérő termések kép­ződnek, és lerontják a íőter- n.és méretét és értékét i;. A nyesedéket azonnal komposz­táljuk vagy égessük el. A málnát veszélyeztető kór­okozók főleg a hajtásokat, a vesszőket támadják, és azok pusztulásához vezetnek. A ro­varkártevők közül a cserebo­garakat emelném ki, a zöld részeket és a termést a sodró­molyok, levéltetvek, a szamó- cabimbó-likasztó és a málna­bogarak, valamint a málna- vesszőszúnyog és a málna- gubacsszúnyog károsítja. A védekezést a nyugalmi ál­lapotban, rügyfakadás előtt kezdjük meg a sárgamérges (Novenda) lemosó permetezés­sel. A folytatás rügyfakadás után Lebayciddal, Bi 58 EC- vel vagy Unifosz 50 EC-vel végzett permetezés, amelyet a málnamoly ellen kell elvégez­ni. Még a zöldbimbós állapot kezdetén, de ennek a végén is megismételhetjük szükség sze­rint ezt a kezelést. Virágzás kezdetétől a méhkímélő tech­nológiába is beilleszthető sze­rekkel, és csak késő délután végezhetünk a Fendona, a Chinetrin, Decis szerek vala­melyikével rovarölő védeke­zést. A gombák ellen hatáso­sak a virágzás kezdetéig a réztartalmú szerek, utána a szürkepenész ellen Ch. Funda- zol 50 WP, Ronilan, Rovral, Topain-Metil, Sumilex szerek valamelyike. A Mycodiflol is hatásos lehet, esetleg az Or- thocid vagy az Orthophaltan, virágzásban kipermetezve. A virágzás és a termésérés között körülbelül 30—40 nap telik el, ebbe az időbe bele­fér egy hosszabb várakozási idejű permetezés Ditrifon 50 WP-vel, Bi 58 EC-vel vagy Fiiból E-vel a sodrómolyok, szúnyogok és a málnabogár el­len. Ilyenkor szokta a bogyo- mászó poloska is megszúrogat- ni a terméseket. Később már csak a piretroidokat: Chinet- rint, Fendonát, Decist lehet használni. Fenyvesi Gábor /fi// EGYÜTT /$§// AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELENTI A tavaszi időjárás kedvező a tél okozta burkolatkárok Javításá­hoz. Így minden fonton, mind a mellékutakon kátyúzo brigádokkal találkozhatnak a közlekedők. Útszűkület és sebességkorlátozás van a munkaterület mellett. Pénteken újra célforgalmi vizsgálatot végeznek, ezért országszerte a benzinkutaknál kérdőíveket osztanak ki. A lapon a csütörtöki uta­zásokra vonatkoznak a kérdések, a rendszámot feltüntetni nem kell. Kérjük az autósokat, ne vegyék zaklatásnak a kérdéseket, hisz a megadott válaszokkal a leimérés pontosságához és eredményességé­hez járulnak hozzá. , A Soroksári-Duna-ágban a Mahart megindította a Ráckeve—Dom- söd és Tass közötti menetrend szerinti járatait. 19-én 8—17 óra között Piliscséven nemzetközi és országos bajnoki motocrossvcrsenyt rendeznek. A 10-es főúton erős forgalom várható, a piliscsévi bekötőút mindkét oldalán megállási tilalom lesz. A sza­bálytalanul parkoló gépkocsiitat a rendőrség elszállítja. MÁSODIK FELVONÁS A múlt héten e hasábokon már említettük azt a roppant érdekes beszélgetést, amit dr. Barcsai Antal rendőr ezredes, közlekedési csoportfőnökhelyettes, az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács ügyvezető elnöke folytatott a sajtó képviselőivel. Akkor a magyarországi közlekedési helyzetre jellemző és igen tanulságos adatokat ismertettünk, ma az esz­mecsere egyéb tárgyköreit érintő kérdéseket és válaszokat adunk közre. Többen felvetették — e sorok írója is —, hogy gyakran úgy találkozunk a közutakon szolgálatot teljesítő rendőrök­kel, mintha azok csupán pénzbeszedői feladatokat látnának el, előfordul, hogy lesben állva várják, hogy szabálytalanságot elkövető autós, motorkerékpáros társainkat megbírságolják, ugyanakkor nem tapasztaljuk, hogy segítenék a forgalom za­vartalan áramlását, pedig megtehetnék. Dr. Baracsi Antal elmondta, hogy a rendőri szervek fel­adata. hogy a szigort és a segitökészséget együtt gyakorol­ják. ő maga is elítéli azokat a rendőröket, akik egy-egy gya­kori szabálytalanságra ingerlő helyen lesben állnak, hogy ott megbírságolják az arra közlekedőket. Ugyanakkor helytelen­nek tartja, ha a korlátozó jelzőtáblák akkor is kinnmaradnak az utak mentén, amikor már értelmüket vesztették. A köz­lekedőknek pedig be kell tartaniuk ezen táblák előírásait, ak­kor is, ha azok idejétmúltak. Ám a többség ezt nem teszi meg, s példájukkal arra ösztökélnek másokat, hogy a többi tábla előírásait se tartsák meg. Ez nemcsak helytelen, veszé­lyes is. Bár az is igaz, hogy az autósok többsége belátja, ami indokolt, s az eljáró rendőrrel is csak akkor vitatkozik, ha nem érzi annak igazát. Sajnálatos, hogy forgalomszervezési kérdésekben nem ké­rik ki az OKBT és a helyi KBT-k véleményét, mert a helyi közlekedők okos tanácsokkal szolgálhatnának. Az ügyvezető elnök elmondta, hogy az OKBT idei fő cél­jai a következők: a gyermekbalesetek megelőzésének foko­zása, az idősek biztonságának növelése és az ittas — részeg — vezetőkkel szembeni fellépés fokozása. Ez utóbbi kérdésben jelentősebb áttörést szeretnének el­érni, és nemcsak az autósok körében, hanem a társadalom minden rétegénél: Szeretnék ugyanis megváltoztatni az em­berek véleményét az ittasan volánhoz ülők megítélését ille­tően, s hogy azok is felelősséget érezzenek, akik itallal kínál­ják autós-motoros vendégeiket. Moldován Tamás, a MUOSZ közlekedéspolitikai szakosz­tályának elnöke felvetette, hogy sokkal erőteljesebb propa­gandamunkával, rétegcélzott kiadványokkal és oktatással fo­kozni kellene a gyermekkori, korcsoportos közlekedésre ne­velést, a szabályok szellemének tanítását, a jövő kulturált közlekedésének megalapozását. KONTRASZTSZEGÉNYSÉG Minden propaganda, figyelemfelhívás, a riasztó baleseti statisztikák ellenére nap mint nap előfordul, hogy gyalogo­sok sötét ruhában, fényvisszaverő nélkül haladnak az úttes­ten. Kivilágítatlan kerékpárosok, kivilágítatlan szekerek köz­lekednek az országutakon. Ök jól látják a tompított fényszó­róval közeledő járműveket, így azt hiszik, hogy őket is ugyanúgy látják. A TAVASZ ÜRÜGYÉN I. Bármennyire is próbára teszi a járművezetőt a tél, a közlekedési veszélyhelyzetek szempontjából, a baleseti sta­tisztikák szerint a tavasz felülmúlja a telet. A járművezetők és gyalogosok felszabadultabbnak érzik magukat, s ebben a feszélyezetlenebb helyzetben egyre kevésbé vigyáznak egy­másra, s a télen „pihenők” is kimerészkednek az útra. Gya­korlatuk, tapasztalatuk a tél folyamán nem nőtt, hanem erő­teljesen csökkent. Kiestek a közlekedés forgatagából, s most itt csetlenek-botlanak a többiek között. Járműveiket újra­élesztik — ki-ki a maga módján. A lelkiismeretes diagnosz­tikai vizsgálatra jegyezteti elő a járművét. (A Magyar Autó­klub minden műszaki állomásán működik ez a szolgálat. Itt minden járművezető megtudhatja járműve pillanatnyi műszaki jellemzőit, s akinél ez a felmérés nem mutat hiányt, nyugodtan bekapcsolódhat a forgalomba. Ahol a rejtett vagy tudott hi­bát megtalálták, az a szakműhelyhez fordulhat javításért. Már maga az a tény, hogy szinte egyik napról a másikra megtelnek az utcák járművekkel, gyalogosok lepik be a jár­dákat, fokozott figyelmet kíván a közlekedéstől. De a látható változás mellett, alattomos veszélyek is leselkednek ránk. Gondoljunk csak a télre emlékeztető fagyfoltokra, a hida­kon, a felfagyásokra. Ám nem csak az út- és időjárásviszo­nyok, hanem a helytelen partnerkapcsolatok okozzák a leg­több közlekedési konfliktust. Ennek egyik oka, hogy még nem alakult ki egységes közlekedési nyelv. (Folytatjuk.) A VESZÉLYESSÉG FOKA Egy NSZK-felmérés szerint amíg a személygépkocsival kapcsola­tos balesetek 66 százaléka csupán anyagi kárral Jár, addig a kétke* reküekkcl kapcsolatos balesetek 02 százaléka személyi sérülést ered­ményez. A motorkerékpárosoknak több mint fele altesti és fejsé­rülést szenved. A fejsérüléseknek csaknem fele agysérüléssel páro­sul. A balesetet szenvedett kétkerekűek 37 százalékánál maradandó testi fogyatékosságot állapítottak meg. Az ütközéskor fellépő nagy energiák miatt a bukósisak sem ad kellő biztonságot. A balesetet szenvedettek 13,5 százalékának fejéről ütközéskor a bukósisak le­esett a rossz rögzítés miatt. A kisebb sebesség ellenére a mopedvezetők a balesetekben ugyan­olyan súlyosan megsérülnek, mint a motorkerékpárok vezetői és utasai. A baleseti kockázat a motorkerékpárok esetében ötször na­gyobb. a bekövetkezett balesetben viszont a sérülés kockázata nagy­jából egyforma: a balesetet szenvedett motorosok és mopedesek kö­zül minden harmadik súlyosan vagy halálosan megsérül. Alkalmas fejvédővel becslés szerint a halálos sérülések 50 százaléka megaka­dályozható lenne. Balesetmentes hétvégét kíván járművezetőknek és gya­logosoknak egyaránt: Roóz Péter 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom