Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-16 / 90. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM 1987. ÁPRILIS 16., CSÜTÖRTÖK Helyettesíteni lehetetlen A tartalmas emberi élet alapja J Az idén csak egyhetes $ volt a tavaszi szünet az ál- $ talános és középiskolák- £ ban. Az utcán sok téblá- £ boló fiút és lányt lehetett ^ látni. Ok unatkoztak, alig £ tudták agyonütni az időt. f Kevesebben próbálkoztak $ hasznosan eltölteni az órá- % kát tanulással, esetleg ér- $ telmes szórakozással. Ve- $ szélyeztetett gyerekek — ^ akárcsak másutt — Gyöm- ^ rön, ebben az agglomerá- /• dós községben is vannak. A Gyömrői Nagyközségi Ta­nácsnál például kifejezetten emelkedő tendenciát mutat a gyámüggyel kapcsolatos irat- forgalom. Az új ügyiratok száma 54-gyei nőtt egy év le­forgása alatt. Még ennél is magasabb az alszámra iktatott ügyiratok emelkedése, majdnem a dup­lája a tavalyelőttinek. Sokféle veszély A védő- és óvóintézkedések a legszélesebb területei a gyámügyi igazgatási munká­nak. A család, gyermek, ifjú­ság fogalma szorosan — szin­te elválaszthatatlanul — kap­csolódik egymáshoz. A család a szocialista társa­dalomnak is jelentős szerveze­ti egysége, a tartalmas embe­ri élet alapja. Államunk egyre fokozottabb mértékben segíti a családot gyermekgondozási, nevelési feladatainak ellátásá­ban, mivel elismeri, hogy a családon belüli ráhatás lehe­tőségei elsődlegesek és sem­miképpen sem pótolhatók. Ugyanakkor intézményesíthe­tő (adott esetben elkérülhe- tetlen) a gyermekekről való közvetlen állami gondoskodás, de ez nem képes helyettesíte­ni a gyermek és a család kö­zötti érzelmi kapcsolatot. A kiskorúak nevelése, fel­ügyelete és gondozása első­sorban a szülők feladata, to­vábbá mindazon személyeké, akik a kiskorú tartására, nevelésére, gondozására a csa­ládjogi törvény szabályainál fogva kötelesek. A veszélyez­tetés módjai igen sokrétűek lehetnek. A nevelés, mint célzatos és nem célzatos hatások soroza­ta; a gondozás a kiskorú nor­mális fejlődésének biztosítá­sát; a felügyelet a folyamatos és szakadatlan ellenőrzést fog­lalja magában. E kötelességek elmulasztása esetén kerülnek veszélyeztetett helyzetbe a gyermekek és ezáltal beszél­hetünk testi, szellemi, vagy erkölcsi veszélyeztetettségről. A testi fejlődés veszélyezte­tettsége általában akkor kö­vetkezik be, ha a gondozásra köteles személy olyan maga­tartást tanúsít, amelynek kö­vetkeztében a gyermek testi fejlődésében visszamarad. Éz lehet tettleges bántalmazás, hiányos táplálás, gondozás el­hanyagolása stb. Pártfogók, segélyek Gyömrőn is — mint bárhol az országban — a veszélyez­tetettségek előidéző okozói az alábbi kategóriákba sorolha­tók; környezeti, magatartási, anyagi és egészségi. A kör­nyezeti okok körében a rossz lakásviszonyok a meghatáro­zóak. Gyömrőn ilyen okok miatt 34 kiskorút tartanak nyilván. E kategóriában az alkoholizmus miatti veszélyez­tetettség is közrejátszik. Sajnos az utóbbi időben egyre terjed a kiskorúak úgy­nevezett szipózása, vagy kü­lönféle kábulatkeltő gyógysze­rek, egyéb drogok fogyasztása. Tavaly négy gyermek került ilyen okok miatt folyamatosan ellenőrzésre. Anyagi ok miatt hat veszélyeztetett kiskorút tartanak nyilván. Mint az előzőekből is kide­rült. a veszélyeztetettséget elő­idéző okok összetettek, azok egymáshoz kapcsolódnak. A hangsúlyt azonban a megelő­zésre kell fordítani. A ve­szélyhelyzet kialakulása csak differenciált (egyéniesített) védő és óvóintézkedésekkel akadályozható, illetve szüntet­hető meg. A védő- és óvóintézkedések során a leggyakoribb volt ta­valy a kiskorú figyelmezteté­se. és helyes magatartásra kö­telezése. Nyolc kiskorú részé­re pártfogót kellett kirendel­ni — 1985-ben ilyen intézke­désre még nem volt szükség. Megelőző pártfogolásban Benépesültek a monori Jó­zsef Attila Gimnázium és Szakközépiskola földszinti ter­mei az idei első véradási na­pon. A rossz idő ellenére jöt­tek a donorok, szép számmal várakoztak már 8 óra előtt. A terem műtővé alakítása tizenöt kiskorú részesül a nagyközségben. A megelőző pártfogók oktatási-nevelési in­tézményekben dolgoznak, ott, ahol általában a gyermek ta­nulmányait végzi. Nyolc kis­korú gyermek áll pártfogói felügyelet alatt. Ebből a bíró­ság által próbára bocsátottak és a feltételesen szabadlábra helyezettek száma egyaránt négy—négy. Ha a kiskorú fejlődését idő­legesen anyagi eszközök hiá­nya gátolja, a gyámhatóság rendkívüli segélyt folyósíthat. Ez történhet a szülő kérelmé­re, az iskola javaslatára, de hivatalból is kiutalhatnak rendkívüli segélyt. Tavaly 33 család részesült segélyezésben Gyömrőn. Harmincegy kisko­rú rendszeres nevelési segélyt kap. A segély két formában jut­tatható, pénz és úgynevezett természetbeni (ruhasegély) módon. Ha a veszélyeztető okokat nem lehet megszüntet­ni, a gyámhatóság köteles a gyermek intézeti elhelyezése vagy állami gondozásba véte­le iránt az eljárást megindí­tani. Sajnos, erre is egyre több a példa. Július 1-jén lép életbe az új, módosított családjogi tör­vény és az annak végrehajtá­sával kapcsolatos jogszabá­lyok. A tanácsok gyámügyi feladatai nemcsak minőségi­leg, hanem mennyiségileg is nőni fognak. Ezért töreked­nek Gyömrőn is az együttmű­ködés elmélyítésére, tartalma­sabbá tételére az állami és társadalmi szervekkel, az ok­tatási és nevelési intézmé­nyekkel. Közös ügy A gyermek sorsa azonban ezután is a családokon múlik elsősorban. A társadalom kö­zös ügye, hogy a veszélyezte­tettek száma ne emelkedjen. Gér József után kezdetét vette a munka. Először 12 személyt készíttet­tek útra. plazmaferezises vér­adásra Gödöllőre. Mint min­den alkalommal, most is együtt érkeztek a házaspárok. Egy kis családnak, ahonnan hárman szoktak jönni, a fia­talabb fiú betegsége miatt otthon kellett maradnia, ösz- szesen 186-an jelentek meg, 22 személytől megfázás vagy magas vérnyomás miatt nem vehették vért. De így is 70 liter 400 milliliter volt az adott vér mennyisége. Dél körül érkezett a hír Gödöllő­ről, hogy a donorok, akik Gö­döllőn voltak, vállalták jú­niusra is a plazmaferezises véradást. A véradók tábora méltó az elismerésre, mert aki vért ad. életet ment. Olasz Józsefné Monor Kulturális Ecseren csütörtökön 15.30- tól logopédia, 16-tól a nyug­díjasklub foglalkozása, 17-től német nyelvtanfolyam, 17-től karatetanfolyam, 18-tól az ifjúsági klub összejövetele. Monoron a művelődési köz­pontban 14-től 19 óráig id. Pál Mihály kisplasztikái és grafikai, Balogh Gyula festő­művész kiállítása. A moziban 18-kor és 20-kor Zorro (szí­A 203. Számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet kihelyezett részlegéhez (Monor, Ady Endre u. 48-52.) felvesz gépipari műszaki főiskolai végzettségű, legalább ötévi szakmai, irányitói gyakorlatot szerzett munkatársat Feladata: feszerelni, beindítani és üzemeltetni egy iskolai tanműhelyt, valamint irányítani az iskolai karbantartást. Jelentkezni lehet személyesen az intézet igazgatójánál, cim: Cegléd, Kozma S. u. 2. Levelesládánkból A házaspárok együtt jöttek Negyedszázada kezdődött Sültszalonna-szagú tanórák „Pontosan 25 évvel ezelőtt történt. Akkori igazgatóm az új tanév nyitóértekezlete után szól: menjek már be hozzá egy rövid megbeszélésre. Va­jon milyen újabb feladat? Vagy tán az értekezleti hoz­zászólásom nem volt politi­kus? Töprengve lépek be a ki­csi irodába, ahol már négy kollégám ül rajta kívül. Siet­ve invitálnak: üljek csak le, és már hallom is a körlevél szö­vegét. Tárgy: „Intézkedés a dolgozók iskolája beindításá­ra.” S még a beindítás szóösz- szetétel germanizmusán töp­rengek, hallom, hallgatom a következő napok, hetek, hóna­pok, évek programját. Igazgatóm rám, ránk számít elsősorban. Biztosan tudja, hogy vállaljuk! Anyagilag is jelent valamit... Képzeljük el: ennyi és ennyi túlóra. De hisz én fiatal házas vagyok. A boldog percek a kis család körében — heti két-három al­kalommal — kitolódnak este 8 óra utánra. Engem vár otthon a kislányom. És egyáltalán mit csinálok én a felnőttek kö­rében? Elhiszik-e minden sza­vamat? Magukévá teszik-e gondolataimat? Kábán, széde- legve hallgatom az igazgatói zárszavakat: „Most semmit ne kérdezzetek, többet én sem tu­dok. A tantárgyfelosztást sej­titek, az órarendet két napon belül megtudjátok. Jó munkát, kartársak! Viszontlátásra!” így kezdődött. ::::: Egy benépesült osztályte­remben vagyok. Átlagéletkor 36 év. Kérdeznek, érdeklőd­nek — bátorítom őket. Elmon­dom: „Tudják, megértem, na­gyon megértem az esték tanu­lóit. Átéltem magam is. Érett­ségi után segédmunkás voltam — aztán napi 8 órai munkát követően 4 óra esténként a fő­iskolán. És minden este ...” Érzem, percről percre köze­lebb kerülök hozzájuk. Talán meg is szerettek? Mindeneset­re egyre őszintébbek, mind­egyik el szeretné mondani, miért csak 6 osztályt végzett. Bata Péter bácsi — nekem akkor olyan idősnek tűnt — pedig csak 55 éves volt: be­vallja; az n és az m betűt mindig összekeveri. Korrepe­tálom. Nem sok eredmény­nyel. Drága bátyám! Illyés Puszták népének megelevene­dett embere. A cselédi alázat szívósan rögzült erejével lép hozzám a tanévzárás oldott hangulatában, és mire tilta­kozni tudnék: megcsókolja a kezem. Most, negyedszázad után értem meg: Ö igazán felismerte, átérezte a tudás ha­talmát, erejét. Hálás a már- már pótolhatatlannak hitt pó- tolhatóért. Ahogy a nagy osz­tálylétszámok csökkennek, úgy csökken a tagozaton taní­tók száma is. Egy nap ismét hívatnak az igazgatói irodába. Megkapóan szép egyenruhában egy — az aranysújfásokból ítélve — ma­gas rangú vasúti tisztnek mu­tat be igazgatóm. Hirtelen át­villan agyamban, hol és mikor blicceltem én a vonaton? Ojabb csoportot kell átven­nünk, a vonalszakasz 37 vas­utasát. De hát, mi menjünk oda, mert mégis 5 embernek könnyebb. Próbálok tiltakoz­ni, ellenérveket felsorakoztat­ni: szemléltetés... itt kényel­mesebb stb. Tántoríthatatlan. A munkásszállás is nagy, jól elférünk. i Hát elfértünk! Talán tízen a viaszosvászonnal leterített asz­talnál, a többiek az emeletes ágyakon. De voltak jócskán olyanok is, akik nem óhajtot­ták hiányos ismereteiket gaz­dagítani. ök a barakk hátsó részében a vacsorakészítéssel foglalatoskodtak. És amikor a programok nes francia kalandfilm, fő­szereplő: Alain Delon). Pili­sen 8-tól 19 óráig a művelő­dési házban zongoraoktatás, 19-től 22 óráig a sakkszakkör foglalkozása. Vecsésen 10-tőI Bubu kalandjai, mesejáték kicsiknek, 14-től a művelődési házban a Napsugár bábcsoport próbája, 17-től az ifjúsági bélyeggyűjtő kör, 19-től az ifjúsági klub foglalkozása. nagyfejedelem kurucainak esti táborát próbáltam életre hívni színes szavakkal, oly élethűen sikerült, hogy a rőzselángon pirított szalonna szaga is bele­szólt, mintegy illusztrációként, a mondandómba. Kellett-e en­nél jobb szemléltetés? ::::: 1972. Egy jószándékú és cél­tudatos párthatározat ráéb­reszti a vállalatok vezetőit ar­ra, amit az esztergagép mellett serénykedő munkás már régen megértett: ha többet tud, kul­turáltabban nyúl a géphez, több és jobb munkát végez. Ismét növekszik a tagozaton az osztályok létszáma. Érdekes jelenség: a 36 éves átlagról huszonhétre csökken az élet­kor. Esetenként már meg kell állni előadás közben és felhív­ni a figyelmet a fegyelem fon­tosságára. 1974. Űj dolgot kezdtünk el egy felsőbb intézkedésre: meg­valósítjuk az úgynevezett köz- művelődési programot. Mun­katársaim segítsége megfizet­hetetlen. Egyik a színházak jegyirodáját keresi fel, más a Mávaut-kirendeltséggel tár­gyal. Jómagam a szervezést vállalom. Nem kerül nagy erő­feszítésembe. hogy 25—30 em­bert egy kirándulásra, egy színházi előadásra mozgósít­sak. Felfigyelnek ránk. Me­gyei felügyeletünk „ránk sza­badítja” a Magyar Rádiót. Megilletődéssel, soha nem ér­zett elfogódottsággal hallgat­juk vissza közösen a kora esti órákban sugárzott riportot. Cí­me: Felnőttek iskolapadban. 1974—75-ben még 76 volt a beírt hallgatók száma, két év­vel később 23. Egyre több a Kézilabda, megyei férfi I. oszt .,y: Gödöllői SC—Gyömrő 25-23 (12-11) Gödöllő, vezette: Mikus P., Petyerák J. (kritikán alul). Gyömrő: Fityka T. — Bara­bás M. (6), Tavasz B. (6), Ér­sek T. (2), Nagy J. (2), Hor­váth L. (3), Szél Sz. (3). Cse­re: Szabó István (kapus), Sza­bó Imre (1). Igen jó színvona­lú, sportszerű mérkőzésen veszített a gyömrői csapat. Rendkívül biztató volt a kez­det, hiszen a 15. percben már 8-4 volt a vendégek javára. A Gödöllő azonban nem adta fel, sikerült felzárkóznia, s a félidőben már ők vezettek. A második játékrész amolyan „kilövősdi” volt, itt egy gól, ott egy gól — tetemes előnyre azonban egyik csapat sem tu­dott szert tenni. Végig nyílt volt a küzdelem, amelyből vé­gül a helyiek teljesen megér­demelten kerültek ki győzte­sen. Ez eddig igaz és tény. Az a tény viszont, hogy két jó csa­pat találkozóját két nagyon rossz bíró vezesse, már nem elfogadható. 55 percig mind­két csapat terhére, ha szabad leírni, össze-vissza fütyürész- tek. A gödöllői kispad sem­mivel sem volt nyugodtabb, mint a gyömrői — itt egy or­dítás, ott egy ordítás az ítéle­tek láttán. Aztán Tavasz Bar­na „csúnyán nfcett” — s ez nem vicc —, hiszen Mikus P. azzal küldte le a játékost, hogy „nem szereti, ha így néz­nek rá ...” (fültanúk a meg­mondhatói), majd az 57. perc­ben abban a pillanatban pasz- szív játékért elvették Gyömrő- től a labdát, amikor Tavasz B. a pályára lépett. Majd nem vették észre, hogy Szél Szilárdot „csak” két kézzel ölelik át, ezért nem tudja megfogni a labdát — s ezzel vége. Félreértés ne essék — csupán öt perc hibáit sorol­tuk fel, s ennyi hibát min­den öt percben elkövettek. El­képzelhető, mennyi önfegye­lemre volt szüksége mindkét csapatnak a mérkőzés végig­játszásához. A Gödöllő egyik vezetője a találkozó végén megjegyezte: a játékvezetők kellékei a mérkőzésnek. Igaz, miként a labda, amely néha - varja a játékosokat. Most amolyan „labda” szerepét ját­„Fiam, legjobb tőled megsza­badulni!” — jelszóval felmen­tett. és a dolgozók iskolájába irányított tanuló. Ott nem volt jó, itt jó lesz? Egyre-másra ra­gadtatjuk magunkat — maga­tartásukat és szorgalmukat minősítve — nem éppen eny­he nyilatkozatokra. Őraközi ci­garettaszünet. Egy-egy alkal­mi vagy segédmunkás nem leplezett nagyképűséggel be­szél heti vagy havi jövedelmé­ről. Utánaérdeklődöm. Mond­ják: nem túloz — megkeresi a havi 10—15 lepedőt. Akkor ké- pedek el, amikor értelmezte- tem magamnak a „lepedő” fo­galmát. Ezret jelent! Tényleg, ez miért is jött el ide tanul­ni!? — töprengek. A kislány beszélte rá, akivel — úgymond — „együtt jár”, avagy a köze­ledő katonaság kényszerítő ere­jét elkerülendő? Netán maga is érzi, hogy a nyers erőnek nem is a nagyon távoli jövő­ben nem lesz ekkora rang­ja, túlértékelődése, amikor is helyrebillen a felborult érték­rend? Ki tudja? ::::: Valószerűtlenül kerek szá­mok formálódnak 25 év ösz- szegzéseképp: 777 anyaköny­viig nyilvántartott hallgató, közülük 350 záradéka: „Álta­lános iskolai tanulmányait be­fejezte.” Ismereteink szerint közöttük már van főműveze­tő, többszörösen kitüntetett szocialista brigádtag, megbe­csült önálló kisiparos, nem egy érettségizett, más jó hírű ter­melőszövetkezetünkben ága­zatvezető. Mégiscsak megérte.” ősz Béla vecsési iskolaigaz­gató szavait lejegyezte: Szalontai Attila szólták el a feketeruhások, mert a valódi bőrgolyó jó ke­zekben volt. Mindent össze­gezve - gratulálni kell és le­het a GSC-nek a győzelem­hez. Jó: Fityka T., Barabás M.. Tavasz B. Ifi: GSC—Gyömrő 21-13 (10-6). A jobb fizikumú és több technikás játékossal ren­delkező vendéglátók megérde­melten nyertek. Góldobó: So­mogyi G., Tuskán A. (5—5), Kovács F. (2), Major B. (1). G. L. Megyei női I. osztály: Tápióvölgye—Gödöllői SC 9-9 (8-6) Gyömrő, vezette: Egervári Gy., Molnár A. (jól). Tápióvölgye: Bakos J. — Strobán I. (2), Tóth R., Ga­lambos (3), Misinszki (1), Szé- csényi (1), Deckner (2). Cse­re: Sallai. A kellemetlen, hi­deg időben lejátszott mérkő­zésen a Tápióvölgye ismét al­bérletben fogadta ellenfelét. Az úri pálya ugyanis játékra még mindig alkalmatlan. A patronáló Tápióvölgye Tsz pedig enyhén szólva nincs olyan helyzetben, hogy segít­sen felújítani a játékteret. Amint hallottuk, az Alsó-Tá- pió Menti Áfész azonban vár­hatóan felújítja a pályát... Az első fordulóban kikap­tak az úri lányok Gödön. Ezen a találkozón viszont ők vol­tak az esélyesebbek. Jól is in­dult a mérkőzés, hiszen már 8-4-re is vezettek. Rendkívül drámaian alakultak az utolsó pillanatok. 9-8-as gödöllői vezetésnél Deckner kapott jó labdát, s a kimozduló kapus feje fölött beejtette a háló­ba. Szépségdíjas — pontot érő — találat volt. A vizes labdá­val nem tudtak mit kezdeni a „hazaiak”. Ennek köszön­hető elsősorban, hogy a máso­dik félidőben egy gólt tudtak csak dobni az úriak. Jó: Ba­kos J„ Deckner. Ifi: Tápióvölgye—Gödöllői SC 7-5 (4-5), góldobó: Matyó M„ Bura, Prekler K. (2—2), Kovács I. (1). Megyei férfi II. osztály: Vecsés—Maglód 29-4 (12-0) G. J. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Kézilabúa ló meccs - rossz bírókkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom