Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-14 / 88. szám

1987. ÁPRILIS 14., KEDD Nemzetünk történelméről is vallanak Hogy állunk műemlékeinkkel? Gyakorta esik sző mostani-' ban a megyében műemlékek­ről. Jó néhány közülük szinte állandóan beszédtéma: főleg azok, amelyeknek megmen­tése sürgős. A ma embere egyre inkább kötelességének érzi a gondoskodást róluk, hi­szen a műemlékék nemzetünk történelméről is vallanak. IDŐ megbecsülést — Mióta kísérik figyelem­mel Pest megyében a műemlé­kek sorsát? — keressük meg a 'kérdéssel Wächter Rolan- dot, a Pest Megyei Tanács építési és vízügyi osztályának vezetőjét. — Az 1949. évi 13. törvény megszületése óta — válaszolja. — Bár az ötvenes évek szelleme néni sugallta kellő megbecsü­lésüket. Pedig az a szakigaz­gatási szerv, amelyik építés­sel foglalkozik, óhatatlanul kapcsolatba kerül műemlékek­kel is. Amióta az Országos Műemléki Felügyelőség meg­alakult és összeállították a műemlékjegyzékeket, jobban előtérbe kerültek. A megyében 124 műemlék található, az ilyen jellegű épületek száma pédlg 493, s 30, városképi je­lentőségű emléket tartanak nyílván. — Sokasodnak a műemlé­keink? — Igen, bár akad olyan is, amelynek a védettségét meg kell szüntetni, annyira le­romlik az állapota. Ez inkább az olyan népi jellegű épületekre érvényes, amelyek magánkéz­ben vannak. Pedig a felújítás­hoz kaphatnak pénzügyi támo­gatást. Felvettek viszont a mű­emlékjegyzékbe olyanokat — mint például a váci zsina­góga, a verőcemarost Ybl-ház és a halászteleki kastély —, amelyek eddig abban nem szerepeltek. Lakóépület és kastély — Lehet-e valamifajta rangsort fölállítani a műemlé­kek értékét tekintve? — Nehéz pontosan megha­tározni,'hogy melyik képvisel nagyobb értéket. Nem lehet egy pici lakóépületet például egy kastéllyal összehasonlíta­ni. Kétségtelen, hogy a gödöl­lői Grassalkovich-kastély vagy a ráckevei Savoyai-kastély rendkívül értékes, akárcsak Abonyban a Márton-kúria, amely napközi otthon; Aszó­don a Podmaniczky-kastély, amely kollégium; Foton a Ká­rolyi-kastély, amely megala­pozta a gyermekvárost. Gödöl­lőn a Hamvay-kúriában is­kola működik; Pécelen a Rá- day-kastély egészségügyi in­tézményként szolgál. Pilisen a Beleznay nyári kastély pedig állami nevelőotthon. — Tulajdoniképpen rátér­tünk a műemlékek hasznosítá­sára. Hogyan halad ezzel a megye? — Most azokat említem meg, amelyeknek kezelői jo­gát már megszerezték. Vác- hartyánban a Rudnay-kastély egy magántársaságé, lovas- panziót ....létesítenek benne. A túrái Schossberger-kastélyt a Lapkiadó Vállalat vásárolta meg alkotóháznak. Tahiban a Pollach-féle szüreti ház a Monimpexé lett, kialakítanak benne emlékszobát is. Magló­don a Wodianer-kastély szin­tén magántársaságé, művész­ház lesz belőle. A vérségi Podmaniczky-kastélyban a Chemolimpex vendégházat rendez be. Nagy gond még a gödöllői Grassalkovich-kas­tély, az ácsai református templom, a zsámbéki rom­templom, a ráckevei görög­keleti szerb templom és Szent­endrén a várdombi plébánia helyreállítása. Gödöllőn még a hasznosítás is kérdéses. Vácon a Március 15. téren levő vö­rös ház, Rádon a Muzslay- kastély hasznosítására sincs még semmilyen elképzelés. — A településfejlesztésnél figyelembe veszik-e a mű­emlékeket? — Amikor rendezési terve­ket készítünk, gondoskodni kell a megfelelő műemléki környezetről is. így volt ez például Szentendrén a bel­városiban vagy a váci város- központban és így lesz Ócsán a református templom kö­rül is. Csak az Országos Műemléki Felügyelőség jóvá­hagyásával lehet a foghíjakat beépíteni, tehát az új épületek illeszkedjenek a műemlékek­hez. Csak kis hányada — Mennyit tud a megyei ta­nács műemlékekre fordítani? — Ezt így elég nehéz lenne kigyűjteni. Az elmúlt tervidő­szakban összesen 80-90 millió forinttal támogatta a megyei, illetve a helyi tanács a mű­emlékek állagmegóvását, hely­rehozását. Az állami tulajdon­ban, tehát tanácsi kezelésben lévő lakóépületekre az elmúlt tervidőszakban 40 millió forin­tot fordítottunk, ami 78 lakás helyrehozására volt elegendő. A VII. ötéves tervben e cél­ra 50 millió forintot szánunk. Ebből 72 lakást lehet renovál­ni. A műemlékvédelmi mun­ka azonban tevékenységünk­nek csak kis hányadát teszi ki. Az olyan feszültségek és gondok megoldása, mint például a víz- és csatorna- hálózat hiányosságai, sok energiát és anyagi ráfordítást követelnek a megyei tanács­tól. Érthető, ha ez van előtér­ben. — Hogyan, kikkel működik együtt műemlékügyben a me­gyei tanács? — Azokkal, akiké a kezelői jog, tehát akik az épület ál­lagáról és hasznosításáról gondoskodnak. Például a visegrádi műemlékegyüttes ér­dekében annak idején az Ál­lami Tervbizottság, az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség, a Pilisi Állami Parkerdőgazda­ság és felügyeleti szerve, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, a Közép- Dunavidéki Intéző Bizottság, a megyei és a helyi tanács mozdult meg. Általában azt a legnehezebb elérni, hogy az épület megfelelő állapotba kerüljön a munkák megkez­déséhez. — Más megyékkel milyen a kapcsolatuk? — Tapasztalatcserét illetően kerülünk kapcsolatba egymás­sal. Számomra igen tanulságos volt Egerben és Veszprémben a városközpont rekonstrukció­ja. Vas megyével is jó az in­formációcserénk. — Miért nincs a megyei ta­nács mellett műemléki al­bizottság? — Valamikor volt. Azonban amikor a szervezeti változások történtek, akkor úgy döntött a megyei tanács, hogy ezt a bizottságot nem újítja meg. Ellenben a Hazafias Nép­fronton belül megalakult egy műemléki albizottság; remél­jük, eredményesen dolgoznak majd. — Milyen most az OMF és a megyei tanács kapcsolata? — Jó irányba terelődik. Az együttműködés érdekében a vezetők évente egyeztetik az elkér zeléseket. — Végül egy személyes kér­dés: Melyik az a műemlék, amely az ön számára a leg­kedvesebb? — A ráckevei Savoyai-kas­tély. Ott kezdtem el ugyanis tanácsi működésemet. A váci belváros műemlékegyüttese is a szívemhez nőtt, mert emlé­keztet Kőszegre, a szülőváro­somra ... Vennes Aranka A cím fölött: a ráckevei Savoyai- kastély (Erdős! Ágnes felvétele) A partnerek pénzt adtak a beruházáshoz A HAGY most sem hagyja magát „Az elmúlt években a hazai műszaki fejlődés lelassult; ez azonban nem spontán módon következett be. A valóság az, hogy a gazdaságirányítási döntések egy része a műszaki fejlődés ellen hatott. Az előrelépést az anyagi tényezők mel­lett döntően befolyásolja a termelésben és a fejlesztésben részt vevő emberek tenni akarása, tudása, szakértelme, mű­veltsége. Az elmúlt 10—15 évben nem fordítottunk elegendő figyelmet azoknak a politikai és gazdasági feltételeknek aki­alakítására, amelyek megakadályozhatták volna a szellemi al­kotó munka erkölcsi és különösen anyagi értékvesztését. Nem tagadva, hogy a műszaki színvonal hazánkban nem kielégí­tő, sőt számos területen romló tendenciát mutat, fontos, hogy az összehasonlításban ne tévesszük szem elől azt, ami ered­ménynek számít, ami mutatja, hogy erőfeszítéseink egy része sikerrel járt.” (Részletek Pál Lénárdnak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga titkárának a KB 1986. december 28-i ülésén elhangzott előadói beszédéből.) Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában megértet­ték az idők szavát. A VII. öt­éves terv koncepciójának ki­alakításakor — felülvizsgálva a termékszerkezetet — külö­nös jelentőséget kapott a mű­szaki fejlesztés. Jól tudták, hogy a kiszemelt termékcso­portok hosszú távon biztos ke­resletre számíthatnak, hiszen a különböző ferriteket, nyom­tatott áramköröket és transz­formátorokat a Mechanikai Mérőműszerek Gyára, a BHG Híradástechnikai Vállalat, a Budapesti Elektroakusztikai Gyár, a Budapesti Rádiótech­nikai Gyár, az Orion, a Video­ton, a Bakony Művek és a Te­lefongyár rendszeresen vásá­rolja. Két sikeres pályázat — Nemcsak üzleti kapcso­lataink, hanem a kormány ta­valy másodszor meghirdetett, az elektronika fejlesztését szolgáló programja is alapot adott arra, hogy e termékcsa­ládot erőteljes fejlesztésre ér­demesnek, stratégiai fontossá­gúnak minősítsük — tájékoztat Pádár Sándor, a HAGY igaz­gatója. — Azt határoztuk el, hogy 59—60 százalékkal nö­veljük a kibocsátott alkatré­szek mennyiségét, javítjuk azok minős-égét. Ehhez 10—20 esztendős gépparkunkat kell lecserélnünk, illetve az eddi­ginél több szellemi értéket megtestesítő terméket kell át­adnunk a felhasználóknak. A HAGY az országban első­ként pályázott és nyert el hi­telt a ferritfejlesztésre. A ta­valyi utolsó negyedévben hoz­záfogtak a 180 millió forintos beruházás megvalósításához. — Ez a vállalkozás azért új­szerű, mert partnereink közül a BHG, a BRG és az Elektro- modul tőkéjükkel szálltak be a beruházás finanszírozásába — folytatja az igazgató. — Az önkéntes vállalati összefogás több tízmillióval pótolta sa­ját erőnket, és így kaptunk járadékköteles alapjuttatást a banktól. A nyomtatott áram­körök gyártásának fejlesztésé­re ugyancsak pályázatot dol­goztunk ki, amit az illetékes tárcaközi zsűri elfogadott. E konstrukcióban is számítunk a felhasználók, az MMG, a BEAG és a BRG szerény anya­gi hozzájárulására, hiszen az ő műszaki és mennyiségi igé­nyeiket vettük alapul. Kísérleti üzemben Ha a pénzügyi feltételeket sikerül megteremteni, várha­tóan még az idén hozzálátunk a beruházás megvalósításához. A híradástechnikai alkatré­szek gyártásfej lesztáse igen eszközigényes, ezért a program sikeres végrehajtásához a je­lenleginél több preferenciára lenne szükség. A HAGY-ban már tavaly létrehozták azt a csoportot mely tizennyolc kvalifikált mérnökből áll. A kísérleti üzemben dolgozó szakembe rek csupa olyan elképzeléssel álltak elő, melyek jó eséllyel startolnak a siker útján. Olaj- és gázkazánok indításához ter­veztek például elektronikus gyújtókészüléket, ami tőkés importot helyettesít. Egy-egy darabért ugyanis eddig 30— 40 márkát fizettünk, manap­ság viszont tízezrével készül­nek Vácott. Dolgoznak az elektronikus gázérzékelő és riasztórendszer, valamint az elektronikus nátriumélőtét- család megvalósításán is. Ez utóbbi növeli a nátriumlám­pák élettartamát, egyben ener­giatakarékosabb a hagyomá­nyos világítótesteknél. A sze­mélygépkocsikban hasznos elektronikus fogyasztásmérő készülék — mely tájékoztatja a volánnál ülőt vezetési stílu­sáról — egy magyar mérnök szabadalma. A HAGY fölvet­te a kapcsolatot a találmány gazdájával, s az eliső ezer da rab 0-szériás gyártása már Pedagógiai napok Nagykőrösön A nevelői munka gazdagodik Az utóbbi napokban a pe­dagógusok kerültek a közér­deklődés fókuszába Nagykő­rösön. A városi tanács, a pe­dagógus-szakszervezet, vala­mint a Magyar Pedagógiai Tár­saság Pest megyei tagozatá­nak rendezésében került sora körzeti pedagógiai napok el­nevezésű programsorozatra, amelyet a hagyományosan két­évenként kiírt pedagógiai pá­lyázatok eredményhirdetésé­vel, felolvasóülésével nyitot­tak meg az Arany János Mű­velődési Központban. Idén nyolc pályaművet dí­jazott a szakmai és társadalmi bizottságok alkotta zsűri. Va­lamennyi színvonalas alkotás; sok új gyakorlati elemmel gaz­dagítják a napi oktatói-nevelői munkát. A pedagógiai napok lebonyolításában részt vállal­tak a Budapesti Tanítóképző Főiskola munkatársai, Bollok- né dr. Panyik Ilona docens, Tóthné dr. Halabács Ilona ad­junktus és dr. Füle Sándor ta­nár. Értékes előadásaik útra- valói lehetnek a nevelés mód­szertanának további fejlesz­téséhez. Az 1986-os új oktatási tör­vényhez kapcsolható dr. Füle Sándor A tanítás és a tanu­lás a ma és a holnap iskolá­jában című témája, amelyben az előadó körvonalazta azokat a társadalmi veszélyeket, ame­lyek a hazai oktatás, nevelés korszerűsítését elodázhatat­lanná tették. S itt nem csupán módszerek változtatásáról van szó; a tartalom, a követel­ményrendszer úgyszólván tel­jes megújítására van szükség ahhoz, hogy a társadalom anyagi jólétének fő eszköze­ként felfogott oktatás betöltse küldetését. Viszonylag nagy a lemaradásunk, ami a teljesít­mények, a megértés, a felfo­góképesség romlásában, tra­dicionális emberi értékek el­tűnésében mutatkozik meg. Jól tudjuk, nemcsak az isko­lák, az egész társadalom osz­tozik ebben a felelősségben, de ahhoz, hogy korrigálni le­hessen a hibákat, tisztázni kell előbb kinek-kinek a szerepét a nevelésben. Aligha mondtunk ezzel újat, mint ahogy a hatékonyság fej­lesztéséhez szükséges eszköz- rendszerekről, módszerekről felállított elméletek sem ele­fántcsonttoronyban, frissiben születtek. Gyakorlati sikerek hordozói, csak sajnos még nem nálunk. A sok tényező közül a követelményszint ésszerű eme­lését, az ellenőrzés-értékelés folyamatosságát, valamint az iskolán kívüli ismeretszerzést, foglalkoztatást emelhetjük ki a jövő iskolájában az újraér­telmezett tanítás súlyponti stratégiális elemei közül. To vább szűkítve a kört, a jól hozzáférhető eszköztár, a tanu­lási időszakok ésszerű elren­dezése, a tanulók belső moti vációinak fokozott kihasználá­sa, az önellenőrzés kifejlesztő se, mind olyan tényezők, ame­lyekről ma már nem elég csak beszélni. A cél tehát a tanulótársa­dalom megteremtése, de ehhez előbb a pedagógusoknak meg kell tanulniuk azt a kö­zös nyelvet, ami lehetővé te­szi ezen átfogó oktatási prog­ram egységes értelmezését. A magyar pedagógustársadalom hadseregnyi, mintegy kétszáz­ezer személyes csapata hatal­mas erő, képes megbirkózni a reá eső feladatokkal, de ehhez jogosan igényli, hogy felemel­jék a társadalmi státus, meg­becsülés őket megillető szint­jére. A különösen szakmai körök­ben nagy érdeklődéssel kísért körzeti pedagógusnapok prog­ramsorozatát a hét végén a Cifra csárdában hangulatos bállal zárták a részvevők. Miklay Jenő meg is kezdődött a kísérleti műhelyben. — Mérnökeink NSZK-meg- rendelésre fejlesztették ki a színes televíziókban, videoké- szülékekben használatos fer- ritmagos zavarszűrő-készülé­ket, melyből az idén 650 ezer darab készül exportra. Mivel ezt az alkatrészt a Videoton és az Orion is külföldről hoz­za be. felkínáltuk a terméket mindkét cégnek — sorolja a tényeket Pádár Sándor. Siitssabb érdekeltség Lehet, hogy a kísérleti üzem­ben,. a mérnökök által konst­ruált számítógép segítségével megtervezett mindén ötlet pro­totípusából nem lesz sorozat- gyártás, a HAGY-ban mégis­csak elindult valami. A szű­kös anyagi lehetőségek, a mű­szaki fejlesztésnek nem min­dig kedvező gazdaságirányítá­si döntések ellenére az erő­feszítések egy része máris si­kerrel járt. A szürkeállomá­nyukat mozgató szakemberek­re biztos jövőt lehet alapozni. Az új pénzügyi rendelkezések lehetővé teszik a gyár számá­ra azt, hogy a konstruktőrök­kel előre szerződést kössön. Így a haszon arányában meghatá­rozott összeget kaphatnak, ami számukra az érdekeltség biz­tosabb alapját teremti meg. Eddig ugyanis a vállalati gaz­dasági munkaközösségben jut­hattak többletjövedelemhez, ám sokkal inkább az ott töl­tött időt, mint az ész haszná­latát fizették meg. A HAGY — kihasználva a kedvezőbb lehetőségeket —, most sem hagyja magát. Biz­tosan ül a nyeregben, s lovát jó irányba vezeti. Természe­tesen az előrelépés nemcsak a gyári akaraton múlik, de úgy tűnik, a pénzügyi adottságok­kal is sikerül jól sáfárkodni. Manapság ugyanis még nem jellemző, hogy gyártók és fel­használók összefognának egy közös célt szolgáló beruházás megvalósításáért. F. E. Facsemete­választék A hűvös, csapadékos időjárás tovább késlelteti a mezőgaz­dasági munkákat, az elvetett növények fejlődésének viszont jót tesz az eső. Pest megyé­ben javarészt csak a fóliák alatt dolgoznak, ültetik a pa­lántákat, hogy mielőbb friss zöldség kerülhessen az aszta­lokra. A facsemete-lerakatok- ban is megnőtt a forgalom, hisz a kiskerttulajdonosok most ültetik cl a gyümölcs­bokrokat, gyümölcsfákat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom