Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-13 / 87. szám

Fecskendők Az ember jártában-kel- tében érdekes, fontos dol­gokra figyelhet fel. Szom­bat délután kb. fél 5-kor jöttem a vasútállomásról, s a Vízkutató Vállalat por­tájának Mozdony utca fe­lőli sarkán a narancssár­ga szemetesedényből 5 (az­az öt) darab egészségügyi fecskendő kandikált ki. Ugye, nem nehéz kitalálni, mire szolgáltak, s még ha talán semmi köze sincs a városiakhoz, mert aligha­nem tranzitutasokról ad hírt, akkor is kötelessé­günk felfigyelni a jelen­ségre. A kábítószer-élvezetnek épp abban áll a pusztító hatása, hogy kémiai ere­detű, hallucinogén örömö­ket ad, miközben a szerve­zet leromlik, a személyiség leépül, védtelenné, s a fogyasztás, a kábítószer- használat életformává vá­lik. A kábítószerek min­den másnál veszedelmeseb­ben károsító„ lassú hatású, tragédiát okozó mérgek. Használatuk nem olyan hatással van az emberre, mint az alkohol. Ezért va­lamennyiünk feladta a környezetünkben felbuk­kanó drogozás jeleire felfi­gyelni. S. D. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM 1987. ÁPRILIS 13., HÉTFŐ Tapioszolos Állatorvos, kis kitérő után Takács doktor éppen a ta­nácsházán tárgyal, mert ha mód van rá, visszatérne, a köz­ségbe. Ha pedig visszatérne, megnyugodnának a kedélyek. Hogy a településhez közvetle­nül kötődő állatorvos hiánya vagy viszonylagos hiánya va­lóban föl-fölizzította a hangu­latot Tápiószőlősön, arra a leg­utóbbi falugyűlés is példát adott. Meg nem erősített hírek sze­rint az ötvenes évektől létező Műszaki vizsgálatok Száz a gépújdonságokból A szocialista országok mező- gazdasági gépkínálatának fel­mérésére, a legújabb típusok kipróbálására — a MÉM irá­nyításával — az idén is folyta­tódnak a műszaki vizsgálatok. A gépek, berendezések minő­sítésének az a célja, hogy a termelőeszköz-kereskedelem később nagyobb választékot tudjon nyújtani az üzemek­nek. Az elmúlt években a me­zőgépkereskedelmi vállalatok évente összesen öt-hat millió forintot költöttek a szocialista országokból származó új gé­pek és berendezések vizsgála­tára. Ez évente 30—35 új gyártmány minősítésére volt elegendő. Az idén, az elmúlt évinél kétszer több, mintegy 10 millió forint jut erre a célra a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, az Agrotek Kereskedelmi Válla­lat és az Agroker-vállalatok közös fejlesztési alapjából. A baráti országok kínálatá­ból a MÉM Műszaki Intézet­ben csaknem száz gépújdonsá­got vizsgálnak meg. Ezek kö­zött lesz az Mtz 100 és MTZ —102-es közepnehéz univerzá­lis traktor, a nagyüzemi ker­tészek és kistermelők számára egyaránt hasznosnak ígérkező, újfajta művelőeszköz-hordozó gép, valamint az MTZ 0,5 ház­táji kistraktor. Ugyancsak a Szovjetunióból, a kertészeti termeléséről is híres Moldá­viából érkezik egy-egy zöld­ség-, gyümölcs- és szőlőter­mesztési gépsor. Üjabb gépe­ket várnak a — régiek pótlá­sára — a hagyma és a burgo­nya termesztéséhez valamint a hazai magtisztító üzemek fel­újításához. Az NDK-ból az E —524 típusú arató-cséplő gép érkezik, a régebbi kombájno­kénál nagyobb magtartállyal és korszerű tisztítóberendezés­sel. Csehszlovákiából — egye­bek mellett — kerti traktort hoznak munkagépeivel együtt vizsgálatra. Lengyelországban a dombvidéki talajok hasz­nálhatóbbá tétele érdekében újfajta kőgyűjtő masinákat gyártanak, ezekből kettőt pró­bálnak ki. tápiószőlősi—újszilvási hatósá­gi állatorvosi kerületet azért szüntették meg 1982-ben (s he­lyezték el innen szándéka el­lenére Takács doktort), mert a központi elképzelés szerint a megyében 9 fővel csökkenteni kellett a hatósági állatorvosi létszámot. Ennek az intézke­désnek esett volna áldozatul Tápiószőlős is, természetesen a helybeliek legcsekélyebb jóvá­hagyása (vagy akár megkérde­zése) nélkül. Nyilván a vélet­len műve, hogy pontosan ugyanabban az esztendőben módosult a községi tanács sze­mélyi összetétele is, Veres Mi­hály állt az apparátus élére, s kapta örökül a hiányt. Egy olyan településen, amelynek 1200 házából 840-en tartanak valamilyen jószágot, a közel­múltbeli adatok szerint 120 szarvasmarhát és közel 2 ezer darab sertést. Persze a kerület megszünte­tését követően el kellett telnie egy kis időnek, míg felszínre kerültek a bajok. Mert hát eleinte úgy látszott, hogy az üzemi állatorvos (a helybeli termelőszövetkezeté) el tudja látni az egész községet. Kide­rült: ez nem megy. A követ­Előadás Családpedagógia A Kossuth Művelődési Központ B-épületében ma, április 13-án, 13 óra 30 perckor a családpedagógiai műhely soron következő előadásaként a pedagógus­szerep témájával foglalkoz­nak. Az előadók Bartha Daisy pszichológus, Békési Ágnes szociológus és B. Gelencsér Katalin, az ELTE adjunktusa. A törteli Rákóczi Vadásztár­saság a nagykőrösi határtól a szolnoki határig nyúló nyolcezer hektáros területet mondhat magáénak. Mennyi öröme, gondja és feladata van a több évtizede eredményesen együtt dolgozó közösségnek? Erről beszélgettünk Ondó László társasági elnökkel és Bóta Mátyás vadőrrel a va­dásztanyán. Vadászfanyán A törteli puskások Ez a valamikori parasztta­nya szerényen húzódik meg a lombtalan nyárfaerdő közepén. Amit itt lát — kezdi az elnök —, mind a tagok keze munká­ját dicséri. Negyvenketten va­gyunk, de együtt mozdulunk, közös minden lépésünk. Olyan természeti adottságokkal ren­delkezünk, amik főleg az ap­róvadaknak, nyúlnak, fácán­nak kedveznek, de szép szám­mal akad itt őz is. Becslésünk szerint háromezer fácán, ezer­ötszáz nyúl található jelenleg. Az őzek száma kettőszáz lehet. Minden esztendőben sok elő­nevelt fácánt engedünk szét területünkön. 1986-ban ezeröt­száz fácáncsibe ismerkedett meg a törteli határral. Igyek­szünk az élőhelyi adottságo­kat javítani, hogy a terület vadeltartó képessége növeked­jen. Gazdálkodásunk közép­pontjában ez a szemlélet áll, de ez érvényesül a gyakorlatban is. A helyi termelőszövetke­zettől. az állami gazdaságtól és a tanácstól elegendő vadföldet kaptunk, amit minden eszten­dőben gondosan bevetünk és művelünk. A múlt nyáron tar­tálykocsival hordtuk a vizet az itatókba, most pedig már öt szélkerekes emelő csörgedez- teti a vizet. — Hogyan tudtak megbir­kózni (mint vadgazdák) a mostoha téllel? — Ez a tél próbára tett ben­nünket. Mintha éreztük volna, hogy kegyetlen időjárás köze­ledik, az ősszel új vadetető he­lyeket létesítettünk. Igyekez­tünk betakarítani minden szál takarmányt, a termelőszövet­kezettel pedig megállapodtunk, hogy elegendő szemes takar­mányt ad. Mikor ránkzúdult a nagy hó, s az ónos eső jégpán­céllá változtatta a határt, min­dennap talpon voltunk. Saját teherkocsinkkal, valamint köl­csönbe kapott járművekkel hordtuk a takarmányt az ete­tőkhöz. Ennek is köszönhető, hogy nagyobb kár nem érte a vadállományt. — Milyen a társaság anyagi helyzete? — Hosszú évek óta eredmé­nyesen gazdálkodunk. Ennek a környezetnek a kialakítása nem fillérekbe került, de elér­tük, hogy nemcsak tagjaink érzik itt jól magukat, hanem fogadhatunk vendégvadászokat is. A múlt évben nyugatnémet és olasz vadászok vittek haza innen értékes trófeákat. Van aki több éve visszajár. Minden esztendőben foglalkozunk élő- nyúlbefogással, ami szintén hoz egy kis pénzt a konyhára. De meg kell említeni a tag­jaink által végzett kétkezi munkát is, ami évről évre ko­moly összeget jelent. — Milyen a fegyelem, a va­dászetika? — A bőtorkú és nagyot- mondó vadászok ideje lejárt. Köztünk csak fegyelmezett ember maradhat, aki elfogad­ja és betartja az írott és írat­lan törvényeket. Aki vigyáz saját maga és vadásztársa testi épségére. Pohár után nyúlni csak akkor lehet, ha a puska már tokban van. A fegyelmi bizottság nagyon ritkán ülése­zik. üiiliiüii — Alighanem bőven van mostanában is tennivaló. — Most éppen a vadföldek előkészítését és bevettetését intézem — mondja Bóta Mátyás vadőr. — Ki kell tisztítani az itatókat, elő kell készíteni a fácántelepet, folytatom a róka­kotorékok feltárását. A napok­ban megkezdem kirakni a mérgezett tojásokat. A terület rendszeres bejárása, a dúva- dak apasztása napi feladat. Tíz éve csinálom, ezért ismerem területünk minden talpalatnyi darabját. — És a tervek? — Igyekszünk szaporítani a szélkerekes víznyerőhelyeket, korszerűsíteni akarjuk a fá­cánnevelő telepet. A vendég­vadászok jobb elhelyezése ér­dekében egy nagyobb méretű panelház felállítása is szere­pel a tervben. Fodor Imre kező lépésként a szomszédos községhez „csatolták” Szőlőst, mondván, nem nagy a terület, győzni fogja a tápiószelei ál­latorvos ezt is. A doktor igye­kezett, ezt senki nem tagadja, csak hát éppen a kritikus, hét végi időszakokban szaporodtak meg a panaszok. A közéleti fórumok visszatérő témájává vált a jószággondozó gazdák keserve: a régi doktort — mert itt lakott — akár vasárnap este is megtalálták, most meg kutathatnak gyógyító ember után Farmoson, Tápiógyörgyén és Tápiószelén; ha kijön, dup­la díjat kell leróni, mert a 7—8 kilométerrel odébb levő helységből indul; hétközben is rettentően nehéz elérni, mert ebből a községből telefonálni csak a jószerencse segítségével lehet. Az ekképp formálódó hely­zet feszültséget okozott az ál­lattenyésztők körében, de meg­mutatkozott a jószáglétszám csökkenésében is. S hát — mint ilyenkor lenni szokott — a kutyaszorítóba került gazdák szidalmazni kezdték a taná­csot. Pedig erről aztán vég­képp nem tehetett. Mi több, a tanács állatbetegségek tárgy­körében is ügyintézői szerepet vállalt, telefonált, fölírt, szer­vezett. 1987 januárjában egy gyűlé­sen a tanácselnök határozott felszólítást kapott: most már aztán tegyen valamit! Ez a va­lami abban állt, hogy Veres Mihály terepszemlére hívta a megyei állategészségügyi állo­más vezetőjét, aki a részletes tájékozódás után ígéretet tett arra, hogy az első adandó al­kalommal visszaállítják az ál­latorvosi kerületet. Az alkalmat pedig siettette a télideji ominózus hózuhatag, melynek idején tetőzött Szőlő­sön a baj, elhullással, állatbe­tegséggel. A tápiószelei doktor is a legrosszabbkor lett maró­di, helyettesítését rendkívül nehezen tudták megoldani, ak­kor már sort álltak a pana­szosok a községi tanácsháza előtt. Március 3-tól fordult a kocka, mert helyettesíteni dr. Takács Jánost rendelték ki — s mint mondják, egy csapásra megváltozott a gazdák hangu­lata. A megyei főállatorvos né­hány nappal ezelőtt jelentette be, hogy elérkezett az idő, a tápiószőlősiek visszakapják a hatósági állatorvosi kerületet. S hozzá egy doktort. V. S. Háromnapos termékbemutató Meglephetik a vásárlóikat — Háromnapos termékbe­mutatót tartottak a napokban. Vajon nem tervezték ezt egy kicsit hosszúra? — kérdezem Eczetes Imrénét, a Duna Élel­miszer és Vegyiáru Kereske­delmi Vállalat ceglédi fiók- igazgató-helyettesét, árufor­galmi vezetőt. — Annál is inkább nem, mert az első napon az édes­ipari. a másodikon a vegyi­áruk és kozmetikai cikkek, míg a harmadikon a konzer- vek, valamint a különböző italok kaptak főszerepet. — Csak üzletpolitikai szem­pontok miatt rendezték meg vagy ...? — Részben azért is, hiszen 1987-ben célkitűzéseink, kö­zött jelentős az az elképze­lés, hogy a vevő- és szállító­partneri kapcsolatainkat erő­sítsük. Ahhoz, hogy a vevőin­ket megtartsuk, illetve bővít­sük azok körét, akik tőlünk rendelnek árut, szinte elkép­zelhetetlen, hogy ne ragad­junk meg minden lehetősé­get. így született ennek a bemutatónak a gondolata. Ugyanakkor mi ezt szak­mai napoknak is szántuk. Ép­pen ezért nemcsak a fiók üzemeltetésével és áruforgal­mazásával kapcsolatos tájé­koztatót hallhattak a keres­kedelmi egységek képviselői, hanem a meghívott kiállítók egyben tájékoztatót adtak, a profiljukról, az elkövetkező hónapokban várható cikkeik megjelenéséről, s természete­sen a jelenleg is kapható vá­lasztékról. — Milfjen volt az érdeklő­dés? — örvendetes, hogy mind­három napon sokan tiszteltek meg bennünket, nemcsak a hagyományos ellátási terüle­tünkről, hanem máshonnan is. Jó néhány rendelésre nyílott alkalom. Nagy sikere volt az élelmiszer-készítmények kós­tolóval egybekötött bemutató­jának. De legalább annyira tetszett a vendégeknek a kü­lönböző hazai kozmetikai cik­kek felhasználásával készült délelőtti és esti smink, vala­mint a modern frizura. Va­lamennyi kiállítónk komolyan vette ezt a rendezvényt, mi­vel számukra sem lényegte­len, hogy miként fogadják termékeiket a piacon. Nem titok, ez jó alkalom volt ar­ra is. hogy néhány, eddig ál­talunk nem forgalmazott cikk­re felhívjuk a partnereink fi­gyelmét. így kellő érdeklődés esetén egy-két újdonsággal lephetik meg a boltok vásár­lóikat. — Az első negyedév szin­tén ilyen sikeres volt? — Sajnos az árualap nem az elvárásainknak megfele­lően alakult. Ennek több oka volt. Például a termelés, il­letve az import hullámzása. Ugyanakkor az időjárás át­meneti nehézségeket okozott az értékesítés folyamatossá­gában és egyenletességében. Ezért kapott külön hangsúlyt a norinbergi árucsoport válasz­tékának bővítése és részará­nyának növelése a forgalmi tervben. Ezt már a kiállításon is próbáltuk érzékeltetni. Hi­szen a műanyag áruktól kezd­ve a cipőkön, ruhákon ke­resztül az edényekig a vá­laszték széles skáláját lehe­tett látni. — Várható-e javulás az el­látásban? — Az előzetes tájékoztatás szerint mindenképpen jobb lesz a második negyedév áru­alapja. Elsősorban a háziasz- szonyoknak mondhatok bizta­tót. Történetesen margarin, ét­olaj és mosószerek nagyobb mennyiségben kerülnek a bol­tokba. Komoly gondot okozott eddig a festékhiány. Nos, né­mi javulás ezen a téren is várható, de ez még mindig messze elmarad az igények­től. Ennek egyetlen oka van: az ipar nem képes a megren­deléseket jelen pillanatban teljesíteni. F. F. Növekvő tejtermelés Pest és Somogy lemaradt Az év első hónapjaiban, az elmúlt év azonos időszakához képest, tovább nőtt a hazai tejtermelés. Ez annál is in­kább figyelemre méltó, mert januárban a kedvezőtlen idő­járás és az ezzel is kapcso­latos takarmányozási nehézsé­gek az elmúlt években gyak­ran hoztak kisebb-nagyobb visszaesést. Ez az idén, a rendkívüli hi­deg és erős havazás ellenére nem következet1 be; az ösz- szesítés szerint a gazdaságok 183 millió litir tejét adtaK eb­ben a hónapban, csaknem 4 millió literrel többet, mint 1986 januárjában. Ez 2,2 szá­zalékos növekedésnek felel meg. Az átlagosnál kedvézőbben alakultak a teljesítmények a termelőszövetkezeti tehenésze­tekben, ezek hárommillió li­terrel adtak több tejipari alap­anyagot, 2,9 százalékkal javult teljesítményük. Az állami gaz­daságok is több mint egymil­lió literrel fokozták a tejérté­kesítést. Kisebb visszaesés mu­tatkozott a kistermelőknél, ők 0,6 százalékkal maradtak el a tavalyi teljesítménytől. Különösért Hajdú-Bihar és Békés megyében sikerült fo­kozni a tejleadást, viszont Pest megyében a kínálat csök­kent. Az országban ez az egye­düli megye, ahol ez bekövet­kezett A termelőszövetkezetek teljesítménye Pest és Somogy megyében volt kisebb az 1986. évinél, az állami gazdaságoké pedig Tolna és Fejér megyé­ben. Primőrök a kórházban A ceglédi Toldy Kórház kertészetében primőröket: paprikát, paradicsomot, salátát nevelnek, színesebbé, olcsóbbá téve ez­zel az intézmény élelmezését. A palántákat üvegházban ne­velik, s az időjárástól függően fólia alá, illetve a szabadba ültetik. (Apáti-Tóth István felvétele) Vetélkedő A Vöröskereszt városi veze­tősége ez évben az Április 4. Közgazdasági Szakközép- iskolában rendezte meg váro­si szintű középiskolai csecse­mőgondozási és elsősegély­nyújtási vetélkedőjét. Csecsemőgondozásban a Kos­suth Gimnázium csapata (négy fiú+egy lány) lett első, második az egészségügyi szakközépiskola, harmadik az egészségügyi szakiskola csa­pata. Elsősegélynyújtásban 3 ka­tegóriában versenyeztek a csapatok. Első helyezést kö­zépfokú kategóriában a köz- gazdasági szakközépiskola, szakmunkás kategóriában a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakmunkásképző Inté­zet, egészségügyi kategóriában az egészségügyi szakközépis­kola csapata ért el. A nyertesek könyvjutalom­ban és elismerő oklevélben részesültek, valamint ők kép­viselik városunkat Vácott a megyei vetélkedőn. Csorbáné Nagy Ágnes Kedden Mélyrepülés Mélyrepülés — ezzel a cím­mel mutatja be legújabb ön­álló műsorát Cseh Tamás Cegléden, a művelődési köz­pont színháztermében, április 14-én 17 órakor. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom