Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-02 / 78. szám

PEST MEGYEI ffLHG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA r Ara: 1,80 foritof 1987. Április 2.. csütörtök XXXI. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM Bányász Rezső államtitkár,' a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke, a kormány szóvivője szerdán Budapesten a következő nyi­latkozatot adta a sajtó kép­viselőinek : — A sajtó már hírt adott arról, hogy 1987. február 26— 27-én — több magas rangú politikus jelenlétében — iilésl tartott a Romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Taná­csa. Az ülésen és az azt kö­vető sajtókampányban a ro­mán nép történetének megha­misításával, revansizmussal, Románia belügyeibe történő beavatkozási kísérlettel vádol­ták a Magyar Népköztársasá­got. A Romániában és külföldön is széles körben terjesztett vá­dak minden alapot nélkülöz­nek, zavart okoznak a két szomszédos szocialista ország együttműködésében, ártanak mind a magyar, mind a ro­mán nép alapvető érdekeinek. Ismeretes, hogy a burzsoá­zia súlyos örökséget hagyott Kelet-Európa felszabadult né­peire. Magyarországon a népi hatalom gyökeresen szakított a káros múlttal, s politikája a népek közötti barátság erő­sítését, a sokoldalú együttmű­ködés fejlesztését tűzte ki cé­lul. A Magyar Népköztársaság képviselője aláírta a helsinki záróokmányt. Az alapelveket — beleértve a határok Sérthe­tetlenségét is — következete­sen betartjuk, ajánlásait kor­rekt módon megvalósítjuk. A magyar—román kapcsola­tokban kormányunk a társa­dalmi rendszereink azonos el­veiből, a szomszédságból és a történelmi egymásrautaltság­ból kiindulva az általánosan elfogadott nemzetközi elvek alapján mindig az együttmű­ködés kölcsönösen előnyös fej- lesztésére, állandó gazdagítá­sára törekedett. 1977-ben a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt legfelső ve­zetőinek találkozóján is meg­állapodás született arról, hogy minden területen fejlesztjük kétoldalú kapcsolatainkat. E téren a magyar kormány poli­tikája hosszú idő óta változat­lan. s ezért a nekünk címzett vádak érthetetlenek és elfo­gadhatatlanok. Történelmi adottság, hogy Romániában nagy számban élnék magyar és Magyaror­szágon kisebb számban ro­mán nemzetiségűek. A Kádár János és Nicolae Ceausescu által aláírt közös közlemény nyilvánosan is deklarálta, hogy az országainkban élő magyar, illetve román nemzetiség a két ország baráti kapcsolatai fejlesztésének fontos tényező­je. Megerősítették, hogy szük­ség van a közvetlen lakossági kapcsolatok, a turizmus fej­lesztésére, a sajtótermékek és könyvek cseréjének bővítésé­re, a népeinket összekötő ha­ladó hagyományok ápolására, s a kulturális és oktatási kap­csolatokban, a tájékoztatásban a felek figyelemmel lesznek a nemzetiségek igényeire is. Az illetékes magyar szervek a megállapodásnak megfelelő­en mindig nagy felelősséggel és kezdeményezően foglalkoz­tak ezekkel a kérdésekkel. Sajnálatos, hogy kezdeménye­zéseink nemigen találtak vi­szonzásra. Ismeretes az a régi elvi ál­láspontunk is, hogy a nemze­tiségi kérdés kezelése minden országnak belügye, amelynek azonban nemzetközi, az adott esetben Magyarországot érintő kihatása is van. Abban va­gyunk érdekeltek, hogy a Ro­mániában élő magyarok anya­nyelvűket megőrizve, nemzeti­ségi kultúrájukat fejlesztve, a Román Szocialista Köztársa­ság hűséges állampolgárai-' ként, egyenrangúan vegyenek részt a szocializmus építésé­ben. Természetesnek tartjuk azt, hogy a történelem egyes kér­déseinek megítélésében lehet­nek és vannak különbségek a különböző országok tudósai, így a magyar és a román tör­ténészek között is. Azonban csak a tények szándékos félre­magyarázásának tudhatjuk be azokat a vádakat, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban olyan történelmi. munkák publikálá­sa folyik, amelyek úgymond Horthy fasiszta rendszerének legreakciósabb téziseit eleve­nítik fel. < Végül ' szeretném hangsú­lyozni azt a véleményünket, hogy Magyarországnak és Ro­mániának, a két szomszédos szocialista országnak és népei­nek egyaránt érdéke, hogy a felvetődő vitás kérdések meg­oldásán munkálkodjon, s a ba­rátság szálait erősítve, á tár­sadalmi haladás ügyét szem előtt tartva fejlessze együtt­működésüket minden terüle­ten. Mi a magunk részéről er­re mindig készek vagyunk — zárta nyilatkozatát a kormány szóvivője. A Romániai Magyar Nemze­tiségű Dolgozók Tanácsának februári ülésén vezető román politikusok részéről, és a ro­mán sajtóban éles támadások láttak napvilágot az MTA gon­dozásában megjelent Erdély története című háromkötetes munka, s általában hazai tör­ténetírásunk ellen. Akadémi­ánkat „tudatos történelemha­misítással", a szerzőket nyilvá­nosan „horthysta, fasiszta, so­viniszta tézisek fölelevenítá- sével” vádolták. A Magyar Tudományos Aka­démia elnöksége szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a vá­dakat megalapozatlan rágal­maknak ítéli, s méltatlannak tartja, hogy ilyen jellegű vá­daskodó polémiákba bocsát­kozzon. Tudományos vitákat csakis a tudományosság kere­tei között lehet eldönteni, s az üres vádaskodás nem lehet vi­taalap. Kétségtelen, hogy bizo­nyos kérdésekben úgyszólván évszázados vita folyik a ro­mán és magyar történészek között. Az akadémiai Erdély- történet szerzői ellentétben a román kollégáikkal, nem osztják a dáko—román kon­tinuitás elméletét. Vita folyik Erdély, valamint a két ország történetének számos kérdésé­ről, beleértve az első világ­háborút követő békerendszer értékelését, valamint az 1919- es magyar forradalom megíté­lését is. Nem tartjuk magunkat csal­hatatlannak, s vitás kérdések minden tudományos műben adódhatnak. A vitatott munka azonban analitikusan, kritiku­san vizsgálja saját múltunkat, s közös történelmünk jobb megismerését, megértését igyekszik szolgálni. Népeink összekapcsolódó történelmi út­jának, a tragikus konfliktu­soknak, a közös szenvedésnek és a létfontosságú egymásra­utaltságnak és közös küzdel­meknek feltárása a múlt meg­ismerését és a mái együttélést segíti. Az Akadémia gondo­zásában megjelent Erdély-tör- ténet bármely objektív olva­sója megbizonyosodhat a vá­daskodások alaptalanságáról. A Magyar Tudományos Aka­démia hosszú évek óta sür­geti a magyar— román ‘ törté­nész vegyes bizottság nem a mi hibánkból szünetelő mű­ködésének. felélesztését. Ügy véljük, a történészek együttes, előitételektől és elfogultságok­tól mentes vitája és csakis az lehet a tisztázatlan kérdések megbeszélésének legjobb fóru­ma. Mindez hasznosan járul­hatna hozzá a történetkutatás fejlődéséhez, de a helsinki megállapodások általunk ma­radéktalanul elfogadott szelle­mének, valamint akadémiáink és a magyar és a román nép közötti, melegen kívánt barát­ság erősítéséhez is. NeatSV fetenfŐsé&Ű „A hri\ kormányfő.vég­* . 9 célként sem ért egyet Pérhessen valamennyi _ európai nukleáris fegyver ■ felszámolásának gondolatával. Sze­rinte az atomfegyverekre szükség van a béke megőrzé­séhez: az elrettentési politika nem helyettesíthető.” (2. OLDAL) BIntGttMF „Csak akkor követnek el mogy^sorejra& «« nagy hibátj amikor folyton U€fOr%OntEff Hernádhoz hasonlítják ma­gukat Az ő számukra nemcsak Zsámbok esete a báto­rító példa, hanem Hernádé is. Csakhogy Hernád mögött, amikor önálló tanácsa lett, az ország második legna­gyobb termelőszövetkezete állt... De kire, mire támasz­kodhat Táborfalva ?” (3. OLDAL) Sxíne*s CSCtrűBSek »Az erősen átfagyott alap­osines sscnspvai anyagból a legg0ndosabb S3 hOKa&wOn előkészítés és megmunkálás mellett sem tudtak volna minőségi árut előállítani. Nem kívánták a még mindig magos selejtszázalékot tovább növelni.” (3. OLDAL) A hatvanéves „Minden idők magyar váloga- _ - , tott játékosai listáján a har­PUSkÓS madik helyen található. Csak a 100-szoros válogatott Bozsik József, illetve a 86-szoros nemzeti csapattag, Grosics Gyula szereped Puskás előtt a rangsorban.” (7. OLDAL) A korszerű televíziós vétel­technika egyik alapja a jó minőségű antenna. A hazai gyártók versenyébe kapcsoló­dott be nemrég a Kemence! Vegyesipari Szövetkezet, amely az idén mintegy 8 ezer kom­binált antennát gyárt. E sa­ját fejlesztésű szerkezetek iránt a bolgár vevők is érdek­lődnek, s várhatóan jelentő­sebb megrendelést adnak a Pest megyei szövetkezetnek. Képünkön: F,gyüd Gyuláné szerelő munka közben. (Vimo- la itároly felvétele) Elmaradás a mezőgazdasági munkákban Nem kedvez az időjárás A hét első felében újabb hátrányt szenvedtek a mező gazdasági munkák; a meg­megújuló esőzések miatt az üzemek továbbra sem indít­hatták a gépeket, holott most már nagy szükség lenne a korai vetések megkezdésére. Alapos lemaradás mutatkozik például a zöldborsónál és a tavaszi árpánál, ezeket jobbá­ra már el kellett volna vetni A szakemberek szerint a ta­vaszi munkáknál immár csaknem háromhetes lemara­dás mutatkozik, a természet vegetációja pedig március vé­géig legalább két héttel meg­késett. Javítja szolgáltatását a Tigáz Kincsünk az energia Idén clsü Ízben tartott tegnap délelőtt ülést a pest megyei energia- gaztiathouasi bizottság a megyei pártbizottságon. Az energiaellátás aktuális helyzetéről, ezen belül a szőkébb pátriánkban adódó fel­adatodról, illetve az ezredfordulóig terjedő komplex energiaellátási javaslatról tárgyalt a testület. Pest megye területén az utóbbi években számottevően bővült a földgázhálózat, ezzel párhuzamosán azonban több gonddá! is szembe kellett néz­nünk. Ezért' örvendetes, hogy januárban szervezeti változás történt ia Tigáznál, hiszen lét­rejött a gödöllői üzemigazga­tóság, egy-egy üzem Ceglé­den, Budaörsön és Gödöllőn, sőt, a megye számos pontján főmüvezetöség is. Helyben in­tézhető tehát sok olyan ügy, amiért eddig Hajdúszoboszló­ra kellett utazni. Gyorsabbá válhat ezután a , készülékek üzembe helyezése, műszaki át­vételük és karbantartásuk is. Több;. szakember, - műhelykocsi Széles a termékskála. A ruhaanyagoktól a tüzoltótömlpig mintegy 150 különféle termék készül a Budafláx Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi szövőgyárában. Len és a féllen ruhaanyagokból például évente io millió négyzetméter hagyja el az üzemet. Képünkön: - Varga Károly né féllen anyagot sző, (Hancsovszki János felvétele). és munkagép biztosítja majd a szolgáltatás színvonalának régóta várt javulását, persze nem varázsütésre, hanem fo­lyamatos fejlesztőmunka ered­ményeként. A bizottság munkáját a nép­gazdaság energiagazdálkodási programja, és az ehhez iga­zítandó megyei követelmé­nyek határozzák meg. Az ed­dig tüzetesen vizsgált nyolc közepes energiafelhasználó vállalaton kívül a jövőben fel kívánjuk térképezni a tanácsi vállalatok energiagazdálko­dását is, hiszen ebba a kate­góriába olyan cégek tartoz­nak, mint például a Pest Me­gyei Műanyagipari Vállalat vagy a Pest Megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat. Nem mindegy, hogyan alakul az energiafelhasználás, pontosab­ban, milyen elképzeléseket tartalmaznak a veszteségfel­táró tervek, s milyen intézke­dések születnek ezek alapján. Persze nemcsak az iparban, a mezőgazdaságban, vagy a kommunális in tézményelin él kell a mutatóikat figyelemmel kísérni, hanem a lakosság kö­rében is ösztönözni az ener­giatakarékosabb szemlélet ter­jedését. Komárom megyében tették az asztalra az első olyan át­fogó energiaellátási koncep­ciót, melyben a várható vál­tozások alapján vizsgálták a teendőket az ezredfordulóig Ennek mintájára Pest megyé­ben a tanácsi tervezővállaiat- nál e hó végéig készül el a koncepciós javaslat, melynek kiindulópontja többek között ugyancsak a népesség alaku­lása, a számítható, iparpoliti­kai, infrastrukturális változás. A szakemberek kemény fába vágták a fejszéjüket, hiszen az élet már bizonyította: egy viszonylag rövidebb időszakot tekintve is változik az ener­giahordozók ára. ebből követ­kezően a felhasználás szerke­zete. ff. E. Az esőzések segítik a talaj feltöltődését. Az ősszel elvetett növényeknek azonban igazá­ból most nem is nedvességre van szükségük, hiszen a ta­laj felső rétege elegendő víz­zel töltődött fel, hanem me­legre és napfényre. Mindkettő hiányzott március végén, ezért az őszi vetések állapo­ta általában továbbra is gyen­ge. Az agrometeorológiai méré­sek szerint a talaj vízkészlete egyelőre megfelelő. A téli csa­padék megtette a magáét, a hóié akadálytalanul szivár­gott a mélyebb rétegekbe, mi­vel a föld a vastag hóbünda alatt mindössze mínusz 1—mí­nusz 2 fokra hűit le, és a hó­réteg elolvadásával egy idő­ben fölengedett. Nem kelet­keztek hát nagyobb felszíni vizek, a csapadék az alsó ré­tegekbe jutott el és ott jő szolgálatot tesz később a nö­vényeket táplálva. A talaj felső félméteres szelvénye általában szintén megfelelően telítődött nedves­séggel, e tekintetben a zsen­ge vetések nem szenvednek hátrányt. Ez azt jelenti, hogy a vetési munkákhoz jó minő­ségű magágyat készíthetnek, egyelőre azonban ezzel is vár­ni kell, mert a gépek sok he­lyütt tétlenül vesztegelnek. KiSZ-lakások Vácott Kulcsátadás előtt A KISZ Központi Bizottsá­gának munkatársai a. lakás­gondok mielőbbi felszámolá­sára több megoldást vázoló ajánlást állítanak össze fiatal kutatók, közgazdászok és épí­tészek bevonásával. E mun­kájukban építhetnek a megyei, városi KISZ-bizottságok önál­ló kezdeményezéseire is. A váci KISZ-bizottság — amelynek gyakorlata példa­mutató e tekintetben — évek óta szervez a mozgalmi mun­kában élenjáró fiatalokból építőközösségeket, amelyeknek tagjai vállalják, hogy közvet­lenül is részt vesznek az épí­tésben egyenként 1000 munka­órával: keverik a maltert, hordják a téglát a szakkép­zett munkások mellett. Az épí­tőközösségek segítséget kapnak ugyanakkor a helyi üzemek­től is. A Cement- és Mészművek váci gyára, a Dunamenti Re­gionális Vízmű és a közeli, Örbotlyáni Téglagyár eseten­ként kedvezményes áron biz­tosít anyagot vagy munka­erőt. A városi tanács a fiata­loknak lehetővé teszi a ked­vezményes telekvásárlást. Az átlagosnál jóval olcsóbb KISZ-lakások négyzetméteren­ként 9—10 ezer forintba ke­rülnek. Vác-Deákváron jelen­leg negyven ilyen lakásban a kulcsátadás előtti utolsó mű­veleteket végzik. Össze! a vá­rosi ICISZ-bizottság újabb la­kóközösséget szervez. Sokoldalú antennák A kormány szóvivőjének nyilatkozata Minden alapot nélkülöző vádak Egyaránt ártanak a magyar és a román nép érdekeinek A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének közleménye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom