Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-02 / 78. szám
PEST MEGYEI ffLHG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA r Ara: 1,80 foritof 1987. Április 2.. csütörtök XXXI. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM Bányász Rezső államtitkár,' a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a kormány szóvivője szerdán Budapesten a következő nyilatkozatot adta a sajtó képviselőinek : — A sajtó már hírt adott arról, hogy 1987. február 26— 27-én — több magas rangú politikus jelenlétében — iilésl tartott a Romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa. Az ülésen és az azt követő sajtókampányban a román nép történetének meghamisításával, revansizmussal, Románia belügyeibe történő beavatkozási kísérlettel vádolták a Magyar Népköztársaságot. A Romániában és külföldön is széles körben terjesztett vádak minden alapot nélkülöznek, zavart okoznak a két szomszédos szocialista ország együttműködésében, ártanak mind a magyar, mind a román nép alapvető érdekeinek. Ismeretes, hogy a burzsoázia súlyos örökséget hagyott Kelet-Európa felszabadult népeire. Magyarországon a népi hatalom gyökeresen szakított a káros múlttal, s politikája a népek közötti barátság erősítését, a sokoldalú együttműködés fejlesztését tűzte ki célul. A Magyar Népköztársaság képviselője aláírta a helsinki záróokmányt. Az alapelveket — beleértve a határok Sérthetetlenségét is — következetesen betartjuk, ajánlásait korrekt módon megvalósítjuk. A magyar—román kapcsolatokban kormányunk a társadalmi rendszereink azonos elveiből, a szomszédságból és a történelmi egymásrautaltságból kiindulva az általánosan elfogadott nemzetközi elvek alapján mindig az együttműködés kölcsönösen előnyös fej- lesztésére, állandó gazdagítására törekedett. 1977-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt legfelső vezetőinek találkozóján is megállapodás született arról, hogy minden területen fejlesztjük kétoldalú kapcsolatainkat. E téren a magyar kormány politikája hosszú idő óta változatlan. s ezért a nekünk címzett vádak érthetetlenek és elfogadhatatlanok. Történelmi adottság, hogy Romániában nagy számban élnék magyar és Magyarországon kisebb számban román nemzetiségűek. A Kádár János és Nicolae Ceausescu által aláírt közös közlemény nyilvánosan is deklarálta, hogy az országainkban élő magyar, illetve román nemzetiség a két ország baráti kapcsolatai fejlesztésének fontos tényezője. Megerősítették, hogy szükség van a közvetlen lakossági kapcsolatok, a turizmus fejlesztésére, a sajtótermékek és könyvek cseréjének bővítésére, a népeinket összekötő haladó hagyományok ápolására, s a kulturális és oktatási kapcsolatokban, a tájékoztatásban a felek figyelemmel lesznek a nemzetiségek igényeire is. Az illetékes magyar szervek a megállapodásnak megfelelően mindig nagy felelősséggel és kezdeményezően foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel. Sajnálatos, hogy kezdeményezéseink nemigen találtak viszonzásra. Ismeretes az a régi elvi álláspontunk is, hogy a nemzetiségi kérdés kezelése minden országnak belügye, amelynek azonban nemzetközi, az adott esetben Magyarországot érintő kihatása is van. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a Romániában élő magyarok anyanyelvűket megőrizve, nemzetiségi kultúrájukat fejlesztve, a Román Szocialista Köztársaság hűséges állampolgárai-' ként, egyenrangúan vegyenek részt a szocializmus építésében. Természetesnek tartjuk azt, hogy a történelem egyes kérdéseinek megítélésében lehetnek és vannak különbségek a különböző országok tudósai, így a magyar és a román történészek között is. Azonban csak a tények szándékos félremagyarázásának tudhatjuk be azokat a vádakat, hogy a Magyar Népköztársaságban olyan történelmi. munkák publikálása folyik, amelyek úgymond Horthy fasiszta rendszerének legreakciósabb téziseit elevenítik fel. < Végül ' szeretném hangsúlyozni azt a véleményünket, hogy Magyarországnak és Romániának, a két szomszédos szocialista országnak és népeinek egyaránt érdéke, hogy a felvetődő vitás kérdések megoldásán munkálkodjon, s a barátság szálait erősítve, á társadalmi haladás ügyét szem előtt tartva fejlessze együttműködésüket minden területen. Mi a magunk részéről erre mindig készek vagyunk — zárta nyilatkozatát a kormány szóvivője. A Romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának februári ülésén vezető román politikusok részéről, és a román sajtóban éles támadások láttak napvilágot az MTA gondozásában megjelent Erdély története című háromkötetes munka, s általában hazai történetírásunk ellen. Akadémiánkat „tudatos történelemhamisítással", a szerzőket nyilvánosan „horthysta, fasiszta, soviniszta tézisek fölelevenítá- sével” vádolták. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a vádakat megalapozatlan rágalmaknak ítéli, s méltatlannak tartja, hogy ilyen jellegű vádaskodó polémiákba bocsátkozzon. Tudományos vitákat csakis a tudományosság keretei között lehet eldönteni, s az üres vádaskodás nem lehet vitaalap. Kétségtelen, hogy bizonyos kérdésekben úgyszólván évszázados vita folyik a román és magyar történészek között. Az akadémiai Erdély- történet szerzői ellentétben a román kollégáikkal, nem osztják a dáko—román kontinuitás elméletét. Vita folyik Erdély, valamint a két ország történetének számos kérdéséről, beleértve az első világháborút követő békerendszer értékelését, valamint az 1919- es magyar forradalom megítélését is. Nem tartjuk magunkat csalhatatlannak, s vitás kérdések minden tudományos műben adódhatnak. A vitatott munka azonban analitikusan, kritikusan vizsgálja saját múltunkat, s közös történelmünk jobb megismerését, megértését igyekszik szolgálni. Népeink összekapcsolódó történelmi útjának, a tragikus konfliktusoknak, a közös szenvedésnek és a létfontosságú egymásrautaltságnak és közös küzdelmeknek feltárása a múlt megismerését és a mái együttélést segíti. Az Akadémia gondozásában megjelent Erdély-tör- ténet bármely objektív olvasója megbizonyosodhat a vádaskodások alaptalanságáról. A Magyar Tudományos Akadémia hosszú évek óta sürgeti a magyar— román ‘ történész vegyes bizottság nem a mi hibánkból szünetelő működésének. felélesztését. Ügy véljük, a történészek együttes, előitételektől és elfogultságoktól mentes vitája és csakis az lehet a tisztázatlan kérdések megbeszélésének legjobb fóruma. Mindez hasznosan járulhatna hozzá a történetkutatás fejlődéséhez, de a helsinki megállapodások általunk maradéktalanul elfogadott szellemének, valamint akadémiáink és a magyar és a román nép közötti, melegen kívánt barátság erősítéséhez is. NeatSV fetenfŐsé&Ű „A hri\ kormányfő.vég* . 9 célként sem ért egyet Pérhessen valamennyi _ európai nukleáris fegyver ■ felszámolásának gondolatával. Szerinte az atomfegyverekre szükség van a béke megőrzéséhez: az elrettentési politika nem helyettesíthető.” (2. OLDAL) BIntGttMF „Csak akkor követnek el mogy^sorejra& «« nagy hibátj amikor folyton U€fOr%OntEff Hernádhoz hasonlítják magukat Az ő számukra nemcsak Zsámbok esete a bátorító példa, hanem Hernádé is. Csakhogy Hernád mögött, amikor önálló tanácsa lett, az ország második legnagyobb termelőszövetkezete állt... De kire, mire támaszkodhat Táborfalva ?” (3. OLDAL) Sxíne*s CSCtrűBSek »Az erősen átfagyott alaposines sscnspvai anyagból a legg0ndosabb S3 hOKa&wOn előkészítés és megmunkálás mellett sem tudtak volna minőségi árut előállítani. Nem kívánták a még mindig magos selejtszázalékot tovább növelni.” (3. OLDAL) A hatvanéves „Minden idők magyar váloga- _ - , tott játékosai listáján a harPUSkÓS madik helyen található. Csak a 100-szoros válogatott Bozsik József, illetve a 86-szoros nemzeti csapattag, Grosics Gyula szereped Puskás előtt a rangsorban.” (7. OLDAL) A korszerű televíziós vételtechnika egyik alapja a jó minőségű antenna. A hazai gyártók versenyébe kapcsolódott be nemrég a Kemence! Vegyesipari Szövetkezet, amely az idén mintegy 8 ezer kombinált antennát gyárt. E saját fejlesztésű szerkezetek iránt a bolgár vevők is érdeklődnek, s várhatóan jelentősebb megrendelést adnak a Pest megyei szövetkezetnek. Képünkön: F,gyüd Gyuláné szerelő munka közben. (Vimo- la itároly felvétele) Elmaradás a mezőgazdasági munkákban Nem kedvez az időjárás A hét első felében újabb hátrányt szenvedtek a mező gazdasági munkák; a megmegújuló esőzések miatt az üzemek továbbra sem indíthatták a gépeket, holott most már nagy szükség lenne a korai vetések megkezdésére. Alapos lemaradás mutatkozik például a zöldborsónál és a tavaszi árpánál, ezeket jobbára már el kellett volna vetni A szakemberek szerint a tavaszi munkáknál immár csaknem háromhetes lemaradás mutatkozik, a természet vegetációja pedig március végéig legalább két héttel megkésett. Javítja szolgáltatását a Tigáz Kincsünk az energia Idén clsü Ízben tartott tegnap délelőtt ülést a pest megyei energia- gaztiathouasi bizottság a megyei pártbizottságon. Az energiaellátás aktuális helyzetéről, ezen belül a szőkébb pátriánkban adódó feladatodról, illetve az ezredfordulóig terjedő komplex energiaellátási javaslatról tárgyalt a testület. Pest megye területén az utóbbi években számottevően bővült a földgázhálózat, ezzel párhuzamosán azonban több gonddá! is szembe kellett néznünk. Ezért' örvendetes, hogy januárban szervezeti változás történt ia Tigáznál, hiszen létrejött a gödöllői üzemigazgatóság, egy-egy üzem Cegléden, Budaörsön és Gödöllőn, sőt, a megye számos pontján főmüvezetöség is. Helyben intézhető tehát sok olyan ügy, amiért eddig Hajdúszoboszlóra kellett utazni. Gyorsabbá válhat ezután a , készülékek üzembe helyezése, műszaki átvételük és karbantartásuk is. Több;. szakember, - műhelykocsi Széles a termékskála. A ruhaanyagoktól a tüzoltótömlpig mintegy 150 különféle termék készül a Budafláx Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi szövőgyárában. Len és a féllen ruhaanyagokból például évente io millió négyzetméter hagyja el az üzemet. Képünkön: - Varga Károly né féllen anyagot sző, (Hancsovszki János felvétele). és munkagép biztosítja majd a szolgáltatás színvonalának régóta várt javulását, persze nem varázsütésre, hanem folyamatos fejlesztőmunka eredményeként. A bizottság munkáját a népgazdaság energiagazdálkodási programja, és az ehhez igazítandó megyei követelmények határozzák meg. Az eddig tüzetesen vizsgált nyolc közepes energiafelhasználó vállalaton kívül a jövőben fel kívánjuk térképezni a tanácsi vállalatok energiagazdálkodását is, hiszen ebba a kategóriába olyan cégek tartoznak, mint például a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat vagy a Pest Megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat. Nem mindegy, hogyan alakul az energiafelhasználás, pontosabban, milyen elképzeléseket tartalmaznak a veszteségfeltáró tervek, s milyen intézkedések születnek ezek alapján. Persze nemcsak az iparban, a mezőgazdaságban, vagy a kommunális in tézményelin él kell a mutatóikat figyelemmel kísérni, hanem a lakosság körében is ösztönözni az energiatakarékosabb szemlélet terjedését. Komárom megyében tették az asztalra az első olyan átfogó energiaellátási koncepciót, melyben a várható változások alapján vizsgálták a teendőket az ezredfordulóig Ennek mintájára Pest megyében a tanácsi tervezővállaiat- nál e hó végéig készül el a koncepciós javaslat, melynek kiindulópontja többek között ugyancsak a népesség alakulása, a számítható, iparpolitikai, infrastrukturális változás. A szakemberek kemény fába vágták a fejszéjüket, hiszen az élet már bizonyította: egy viszonylag rövidebb időszakot tekintve is változik az energiahordozók ára. ebből következően a felhasználás szerkezete. ff. E. Az esőzések segítik a talaj feltöltődését. Az ősszel elvetett növényeknek azonban igazából most nem is nedvességre van szükségük, hiszen a talaj felső rétege elegendő vízzel töltődött fel, hanem melegre és napfényre. Mindkettő hiányzott március végén, ezért az őszi vetések állapota általában továbbra is gyenge. Az agrometeorológiai mérések szerint a talaj vízkészlete egyelőre megfelelő. A téli csapadék megtette a magáét, a hóié akadálytalanul szivárgott a mélyebb rétegekbe, mivel a föld a vastag hóbünda alatt mindössze mínusz 1—mínusz 2 fokra hűit le, és a hóréteg elolvadásával egy időben fölengedett. Nem keletkeztek hát nagyobb felszíni vizek, a csapadék az alsó rétegekbe jutott el és ott jő szolgálatot tesz később a növényeket táplálva. A talaj felső félméteres szelvénye általában szintén megfelelően telítődött nedvességgel, e tekintetben a zsenge vetések nem szenvednek hátrányt. Ez azt jelenti, hogy a vetési munkákhoz jó minőségű magágyat készíthetnek, egyelőre azonban ezzel is várni kell, mert a gépek sok helyütt tétlenül vesztegelnek. KiSZ-lakások Vácott Kulcsátadás előtt A KISZ Központi Bizottságának munkatársai a. lakásgondok mielőbbi felszámolására több megoldást vázoló ajánlást állítanak össze fiatal kutatók, közgazdászok és építészek bevonásával. E munkájukban építhetnek a megyei, városi KISZ-bizottságok önálló kezdeményezéseire is. A váci KISZ-bizottság — amelynek gyakorlata példamutató e tekintetben — évek óta szervez a mozgalmi munkában élenjáró fiatalokból építőközösségeket, amelyeknek tagjai vállalják, hogy közvetlenül is részt vesznek az építésben egyenként 1000 munkaórával: keverik a maltert, hordják a téglát a szakképzett munkások mellett. Az építőközösségek segítséget kapnak ugyanakkor a helyi üzemektől is. A Cement- és Mészművek váci gyára, a Dunamenti Regionális Vízmű és a közeli, Örbotlyáni Téglagyár esetenként kedvezményes áron biztosít anyagot vagy munkaerőt. A városi tanács a fiataloknak lehetővé teszi a kedvezményes telekvásárlást. Az átlagosnál jóval olcsóbb KISZ-lakások négyzetméterenként 9—10 ezer forintba kerülnek. Vác-Deákváron jelenleg negyven ilyen lakásban a kulcsátadás előtti utolsó műveleteket végzik. Össze! a városi ICISZ-bizottság újabb lakóközösséget szervez. Sokoldalú antennák A kormány szóvivőjének nyilatkozata Minden alapot nélkülöző vádak Egyaránt ártanak a magyar és a román nép érdekeinek A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének közleménye