Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-10 / 85. szám

lim ke!8 utazni Kétkerekűek doktorai Fűtés után wiany Befejezéséhez közeledik a váltói iskola építése. Az osztrák kazánok már a helyükön vannak, a csőhálózatot is bekötöt­ték. Képünkön: Csömösz Tibor, az Aszódi Költségvetési Üzem villanyszerelője az elektromos vezetékeket köti be. (Vimola Károly felvétele) A lassú tavaszodás ellenére már sokan elővették kerékpár­jukat, motorjukat. Van, aki sÉeretné használni közlekedési eszközét, de alkatrész vagy hozzáértés hiányában csak áhítozik a pedáltaposásról, szá­guldozásról. Mert városunkban bizony eddig alig vagy semmi volt az alkatrészkínálat. Nemrég örömmel fedeztem fel, hogy már nem kell a fő­városba utazni egy-egy mü- tyürnyi alkatrészért, sőt hozzá­értő kezek be is építik azt a rossz helyébe. Kollár Endre nyugdíjas létére váltott ipar- engedélyt, mint , mechanikai műszerész. Gödöllő. Szilhát ut­ca 33. szám alatti házának jól felszerelt műhelyében javítja a beteg bicajokat, nagyobb benzinparipákat, kisebb mope­deket. Ám ezen túlmenően háztartási gépek mechanikus, elektromos hibáit is orvosolja. Nem idegen tőle kerti kisgé­pek javítása sem, de garantál­tan köszörüli,' élezi a késeket, ollókat is. A kerékpárokhoz, motorok­hoz be is szerzi az alkatrésze­ket, s rövid határidőre meg- újhodik a jármű. Ha netán va­laki eladni Vágy vásárolni kí­ván használt járművet, itt azt is megteheti. Egy másik mes­ter, Szabó József a Mátyás ki­rály út 32-ben nyitotta meg műhelyét. Főleg a blahai részt kívánja ellátni. Ö a beteg ke­rékpárok javítására rendezke­dett be. Hozzá a délutáni órák­ban érdemes bekopogtatni, ugyanis másodállásban tevé­kenykedik. m. m. Séták a városban A községi park körvonalai ára a volt községi park -*•*-* részeit, ligetes vonulatát csak körvonalaiban hagyta meg a változás. A valamikori lakosok úgy tartották, legyen meg a lehetőség mindenki számára, hogy közvetlen a község közepén vagy épp a főtéren felüdülhessen, sétál­hasson egy kicsit. Ebben a magatartásban rá- tartiság is volt, mert szemben a kastélypark zártsága, elha- tároltsága egy úri világ ki­váltságait adta. Emez oldalról pedig a, földmívelő lakosság és iparosság, de a Pestre járó munkásság mindennapi élet­vitele volt jelen. S gondoljuk meg őseink azon igyekezetét, melyben megfogalmazták és kivitelezték a választóvonalat. Legyen egy park, egy ligetrész a két terület között, házaink, épületeink ne csodálkozzanak rá az úri világra. Fáink magasba szökkenő lombsátra alatt, spiriabokrok útszegély vonulatában, füves térségében madarak énekét hallgatva, a lakos és az ide tévedt érezze jól magát. S állt ez a park, ligetes rész mindenki számára szabadon. Az akkori erdészet ültette fáit, az egész terület állandó­an gondozott volt. A nagyra nőtt fák alatt padsorok szol­gáltak pihenésre, egy kis gon­dolkodásra. Trafik volt a park közepén, melyben újságokat és egyebet is árultak. Gödöllő (Máriabesmyő), Klapka utcában Tüzelő- és építőanyag- kereskedésben falazó-, kötő-, te­tő-, nyílászárók, faanyagok, Ipar­művészeti csempe; padlólap, für­dőszoba-felszerelés nagy válasz­tékban kaphatók. Orgonabokrok (spiria mel­lett ez volt Gödöllő másik fontos élő, díszítő növénye) között volt található a tűzol­tók védőjének, Szent Kristóf­nak a szobra. Ezt később va­lakik vandál módon széttör­ték. Itt volt található a gö­döllői hősök szobra, melynek falába vésték az I. világhá­borúban elesettek nevét. Utazásaim során több he­lyen megfordulva ily szobor­ral nem találkoztam. Általá­ban katonai ábrázolásban em­lékeznek meg a volt háború­ról. A gödöllői szobor paraszt­legényt szimbolizál törött nye­lű zászlóval. Szinte példázva azt: egy háború a népek har­cában nem hozhat igazságos győzelmet, A szobrot ma a volt református temetőben ta­lálhatjuk meg. A ligetben, a parkrészben régen egy nagy épület volt ta­lálható, a HÉV-állomás épüle­te. Szolgálta az utasokat, ré­gebben fűtötték nem nagy vá­rótermét. Volt utasellátó ré­sze, és nyári táncterasza. Ez a parkrész aztán be­épült, itt kapott helyet a volt pártház és a szövetkezeti áru­ház. Más elrendezéshez ala­kult át ez a térség. De a li­get folytatása is beépült. A Gödöllő étterem komoly terü­letet foglal el, a parkoló is csökkentette a zöld területet. Bár jó pár nagyobb fa meg­menekült, de nem egynek a törzse körül beton vagy be­tonalap szűkíti életlehetőségét. A füves térségben újabban kialakított gyalogosutat is bi­tumenes járdává alakították. Mindez a Mária-oszlop, mely Martin Vögerl műve (1714— m raf A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM 1987. Április io„ péntek Társadalmi vezetőség A Csiribiri és a nyomda jövője A városi művelődési köz­pont társadalmi vezetősége e heti ülésén a számítástechni­ka közművelődési, közoktatá­si hasznosításáról, valamint a ház két kiemelt szolgáltatá­sáról, a Csiribiri boltról és a nj'omdáról cseréllek eszmét. A boltról az a művelődési központ vezetőinek végkövet­keztetése, hogy fönntartása kérdéses. Több okból. Első­ként fölmerül, mennyire egyeztethető össze a szakmai igény az üzleti megfontolá­sokkal. Továbbá: elérhető-e a havi százezer forintos forga­lom, mert legalább ennyi kel­lene ahhoz, hogy évente öt­venezer forintnyi nyereséget hozzon. Köztisztasági akció lét végi nagytakarítás ros lakóit, a vállalatokat, in­tézményeket, hogy közvetlen környezetükben takarítsák fel a járdákat, tisztítsák meg az árkokat, útszegélyeket. A fü­ves területeken a lomb, a szemét összegereblyézésével járulhatnak hozzá az akció sikeréhez. A lakótelepekről, családi házas övezetekből áp­rilis 10., 11., 12-én szállítják el a szemetet. A vállalatok, üzemek részére április 10-e és 20-a között várnak ugyan­ezen feladatok. Az összegyűj­tött hulladék lerakására szá­mukra a vásártér mellett ideiglenesen megnyitott régi szeméttelepet jelölték ki. A köztisztasági munkák befe­jeztével innen a városgazdál­kodási vállalat szállítja el a szemetet. 1770). Az utóbbi években lett felújítva ez a barokk műem­lék, de az idő nyoma újra lát­szik rajta, és az emberi buta­ságunk is, törött üvegek van­nak az oszlop tövében. Közvetlen ezután a Gödöl­lő étterem áll előttünk, köz­nevén Rézgombos, mely ma már saját vállalati meghatá­rozásban is az, feliratán: Réz­gombos koccintó. Bejárati aj­taja előtt nagy farönkök, me­lyeket jobb időben körülül az alkoholt fogyasztó társa­ság. Az étteremteraszon ugyancsak jobb időben kelle­mesen szemlélődhetünk. A nagy üvegportálon idegen nyelvű feliratok, miért ne ha­ladhatnánk mi a korral: City- terasz meg egyebek. A volt valamikori ligetes­parkos rész emlékei még él­nek bennem. A lányok, legé­nyek szerelmes egymásba ka­rolásai, a padokon való üldö- gélések, a játszótér zsibongása újra felelevenedik. A régi te­niszpálya favázas épülete Is felvillan emlékezetemben. Meg a labdaszedő gyerekek hada, magam is köztük. Bár jó páran csak hétköznapi lab­daszedők voltunk, mert a mi ruházatunk nem illett a nagy mérkőzések ünnepi, rangos vi­seletébe. Később a teniszpálya átala­kult iskolai gyakorlópályává. A pályán túl lévő parkrész sokáig, jó egy évtizedig, építők területe volt. Minden­féle eszközeiket tárolták itt. Ma már rendbeszedett, -tar­tott terület bontakozott ki. Megközelíthető a Szent Imre herceg szobra is, melyet Emelt a buzgó hívek közada­kozása, Schläger Árpád apát, a királyi vártemplom plébá­nosának lelkipásztorkodása alatt 1930—1931-ben. Szántai Sándor A nyomdával összefüggés­ben nincsenek efféle kételyek. Mind a ház irányítói, mind a társadalmi vezetőség indo­koltnak tartják fenntartását, sőt, fejlesztését, jóllehet, nagy haszonra itt sem számítanak, legfeljebb rentábilis működés­ben bíznak. Ami annyit tesz, hogy a nyereség fedezi az in­tézmény propagandaköltségeit. A nyomda létesítésére az ötlet akkor fogamzott meg, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a művelődési há­zak mind kevesebb központi anyagi támogatásra számít­hatnak, ezzel egyidejűleg le­hetőséget és biztatást kaptak különböző nem szakmai, de pénzt hozó tevékenységek be­vezetésére. A városi művelő­dési háznak korábban együtt­működési megállapodása volt a MÉM Műszaki Intézettel, amelynek alapján az évi 450— 500 ezer forint értékű pro­pagandaanyagot körülbelül ennek az összegnek a feléért készítette el. Az ismert gazdasági okok miatt ez a támogatás fokoza­tosan csökkent, 1985-ben megszűnt. Az azóta eltelt idő­szakban történt a nyomda üzembe állítása, bővítése. Mindent, ami ehhez kellett, a ház anyagi és szellemi ere­jével oldottak meg. Ebben az évben újabb fejlesztéseket terveznek, ami néhány ki­szolgálógép beszerzését je­lenti. A nyomdában természete­sen bérmunkákat is vállal­nak, ezeknek a nyeresége ad­ja azt az összeget, ami a sa­ját propagandaanyagnak a pénzeléséhez szükséges. A Csiribiri bolt gyermekek­nek szánt ipar- és népművé­szeti játékokat, használati eszközöket, textíliákat, kiad­ványokat, kisbútorokat, vala­mint szabadtéri játékokat, játszótéri elemeket árusít, il­letve közvetít. A bolt mű­ködtetésének szempontjai: az esztétikai nevelést szolgáló, nívós termék forgalmazása, s ez legyen gazdaságos. Kizáró­lag zsűrizett termékeket vesz­nek át. s csak olyanokra szá­mítanak, akiknek működési engedélyük van. Mivel a boltnak nincs forgótőkéje, a szállítókkal bizományosi szer­ződéseket kötnek, amelyek nagyjából három hónapra szólnak. Az első két évben. 1984— 85-ben havonta 30—35 ezres forgalmat értek el. Ennek nyeresége éopen elegendő volt a boltvezető bérének fedezé­séhez. A forgalom növelésére ú.iabb források után kellett nézni. Tavaly éppen ezért növelték a választékot, bőví­tették a szállítók körét. Olyas­mit is kezdtek árusítani, ami nem tartozik az előbb emlí­tett kategóriákba. Ezekben a hetekben úiabb lehetőségeket keresnek. Például óvodáknak, bölcsődéknek részletre adná- nak a foglalkozásokhoz szűk- \ séges anyagokból. Kedvezmé­nyes vásárra, szezonális ak­ciókra szintén gondolnak. A társadalmi vezetőség ülé­sén szóba került, hogy meny­nyiben válhat a bolt bazárrá. Általános vélemény szerint nem kell ettől félni, termé­szetesen akkor, ha mértéktar­tóak lesznek. Mások konkrét ajánlatokat tettek. Árusíthat­nának képeslapot, képzőmű­vészeti diasorozatokat, cím­kéket, jelvényeket, úttörőfel­szereléseket. Azt is fölvetették, hogy a bolt nincs jó helyen, el van dugva, azt jószerivel csak azok keresik fel, akik már tudnak róla. Sokkal látha­tóbb helyre kéne tenni, eset­leg úgy, hogy ajtaja az utcá­ra nyíljék. Itt rögtön jött az aggály, hogy egy ennyire nem a ház feladatkörébe vágó részleget szabad-e a legfel­tűnőbb helyre tenni. A beiá- rat mellett majdnem az üz­let lenne a művelődési köz­pont cégére. Meg is lehet szüntetni a boltot. Egyelőre azonban még működik, s az év végére a havi százezer forintos forgal­mat szeretnék elérni, így kép­ződne az ötvenezer forintos nyereség, ami nem nagy ősz- szeg, de mégis valami. S a mostani pénzszűkében ekko­ra pénzt is meg kell becsülni. Azon is gondolkoznak, hogy esetlég összefognak valame­lyik kereskedelmi vállalattal, vegyes érdekeltségben árusí­tanának jó minőségű holmi­kat. K. P. Sej, Domony falu eszembe se volna címmel tartanak nép­zenei műsort, a művelődési házban vasárnap, április 12- én, délután 5 órakor. A mű­sorban föllépnek a domonyi daloló asszonyok, Maczkó Márta túrái népdalénekes, a népművészet ifjú mestere, Széles András citerás, ugyan­csak a népművészet ifjú mes­tere. Vilnius! aktok Az Agrártudományi Egye­tem fotóklubja időről időre érdekes kiállításokat rendez. Legközelebb április 14-én nyí­lik tárlat. A fotográfus ezút­tal külföldi. Rimontas Dicha- vicius litván fotóművész alko­tásait Vilniusi aktok címmel láthatják az érdeklődők a Nyisztor György Kollégium C halijában. Az ünnepélyes megnyitó este hat órakor lesz. Költészet, csillagok A költészet és a csillagok címmel tartanak estet a váro­si könyvtárban április 11-én, szombaton este 6 órakor. Az est vendégei Sumonyi Papp Zoltán költő és Zombori Ottó csillagász. A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk’ kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás törté­netéről, Iparművészet a gödöl­lői művésztelepen, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, Csontváry, a napút fes­tője, időszaki kiállítás, ’megte­kinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. A gödöllői művelődési ház ma zárva lesz, csak a családi teaházat tartják meg és a Du- natours-iroda, a taxisok és a zenebutik fogadják ügyfelei­ket. Pótoltás Gödöllőn szómba tons-lesz s kutyák pótoltása a vásárté­ren. Délelőtt 8—11-ig várják azokat, akik a korábbi hetek­ben nem vitték el állataikat a kötelező veszettség elleni ol­tásra. Két kapu között Olyan, mint az április A hajrában a fiatal, saját nevelésű Baranyi Tibor is szóhoz jutott a bagi csapatban. Képünkön: sötét mezben fut fel a jobb szélen. (Balázs Gusztáv felvétele) Április tükrét láthattuk a Bag—Pilis megyei első osztá­lyú labdarúgó-mérkőzésen a pályán és az égen. A félidő­ben átvonuló zápor frissítette Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepes tárcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé- celen, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen április 11-én, szombaton reggel 8 órától áp­rilis 13-án, hétfő reggel 8 óráig: dr. Szőke Ferenc, Gö­döllő, Stromfeld sétány 16. Te­lefon: 10-209. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkon. Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón, Vcrsegen, Zsámbo- kon április 11-én, szombaton reggel 8 órától április 13-án, hétfő reggel 8 óráig: dr. Sző­ke Pál, Aszód, Kossuth La­jos utca 86. Telefon: 413. Az ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál dr. Szőke Ferenc vehető igénybe. Aranyfej. Magyar—egyipto­mi kalandfilm Csak 4 óra­kor! Montreali bankrablás. Színes, magyarul beszélő francia bűn­ügyi film. 6 és 8 órakori fel a közönséget, a szünet után kettős szivárvány tündö­költ az égen. Ez utóbbiban szinte biztatást, kedvező jós­latot vélhettek felfedezni a vendéglátók, akik ezúttal va­lóban az otthon zöld füvén fogadták az ellenfelet. (Eddig a hazai találkozókat a játék­tér kímélése érdekében Galga­hévízen játszották.) Szükségük is volt a bagiak- nak e támogatásra, hiszen a Pilisben ellenfelükre találtak. A vendégek vezettek 2-1-re, amikor sikerült a szépítés, majd a vezetés átvétele is. Üjabb gólokra azonban nem futotta a bagiak erejéből, a pilisiek jórészt a tizenhatoson kívül megállították rohamai­kat. A bagiak tizenegyest is kihagytak, de ezt a szépséghi­bát a legtöbben megbocsátot­ták a végeredmény kialakulá­sa után. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Közömbösnek mondott vilá­gunkban csak elismeréssel adózhatunk Gödöllő lakossá­gának és intézményeinek az elmúlt évben elnyert, a me­gye legjobb társadalmi mun­kát végző városa kitünteté­sért. A város fejlesztése, kör­nyezetünk védelme, a kultu­rált környezet megteremtése továbbra is valamennyiünk célja. Munka- és lakóhe- helyünk folyamatos rend­be tétele, tisztán tartása közös feladatunk. Ezért hir­det ebben az évben is köztisztasági akciót Gödöllőn az MSZMP, a Hazafias Nép­front, a KISZ, a szakszerve­zetek városi bizottsága, vala­mint a városi tanács és a Vö­röskereszt városi vezetősége. 1 Felhívásukban kérik a vá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom