Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-09 / 84. szám
■ Abonyi krónikái Ki kapja meg a pénzt? lövőnk a tét! Kérdések a környezetünkről Mióta a járási hivatalok megszűntek, földuzzadt az abonyi gyámhatóság tevékenységi köre. Feladatai közé tartozik a gyermekek láthatásának részbeni intézése, a különféle segélyek folyósítása, a veszélyeztetett helyzetbe került kiskorúak védelme, az állami gondozásba vétel és intézeti elhelyezés, a pártfogoló®, a gyámság s a gondnokság alá helyezettek körülményeinek vizsgálata, kiskorúak házasságkötésének engedélyezése, a nevelőszülőkhöz kihelyezett állami gondozottak nevelési feltételeinek megléte, vagyoni ügyek, valamint a családi jogállás rendezése. A felsorolt funkciók mindegyike lényeges, egyben munkaigényes, sok türelmet s fáradozást kíván, ám ha sorrendet kell készíteni, mindig a nemkívánatos környezetben élő gyermekek sorsának rendezése kerül előtérbe. Mint Bárány Pálné, a tanács igazgatási előadója elmondta, a káros körülményeket rendszerint a szülők nagymértékű italozása teremti, de több esetben a család felbomlása, a szülők válása következményeként is előállhat ez a helyzet. Az elsőként említett ok felderítését követően az elvonó gyógykezelés lehetne a legbiztosabb megoldás, ha olykorolykor a szülő egyéb szervezeti károsodása nem zárná ki ezt a lehetőséget. Az ilyen vagy ehhez hasonló akadályok megnehezítik, de Az abonyi Somogyi Imre Általános Iskola testnevelési tagozata immár -nyolc esztendeje működik, s az idén hagyja el első alkalommal úgynevezett tagozatos osztály az oktatási intézményt. Az úttörő-olimpia őszi, körzeti versenyein a kisdobosok és az úttörők egyaránt sikeresen szerepeltek, mind az atlétikai, mind a négy- és ötpró- baversenyeken. A kézilabdázó lányok a fiúkkal egyetemben az első helyet szerezték meg, s hasonlóan zárultak e sportág Nagykőrösön, Tápiószelén megrendezett téli teremtornái, itthon pedig elnyerték a Rá- kóczi-kupát. Részt vettek az őszi, téli asztalitenisz-, valamint sakkversenyeken, nagy sikerük volt a ceglédi bemutatón, amelyen a tagozatos fiúk kosztümös őstornát, a lányok pedig modern gimnasztikái gyakorlatokat mutattak be. A birkózó úttörő-olimpia országos döntőjén Csizmadia István 8. osztályos tanuló súlycsoportjában első, Csőke János 7. osztályos pedig második lett. Az oktatási intézménynél tavaly októberben megalakult a diáksportkör, hogy a nem tagozatos gyerekeknek több mozgási, sportolási lehetőséget teremtsenek. Az elmúlt hónapokban például átjártak a szolnoki Damjanich uszodába úszni, a természetjárók havonta egy-egy túrát tesznek, hét végén szinte megszakítás nélkül pattog a kaucsuklabda, kézilabdáznak, futballoznak, avagy a nulladik órában tornáznak. Nagy gondja az iskolának, hogy kiesi a tornaterem. Gyakran előfordul, hogy az épületben egy időben 4—5 testnevelési órát tartanak. Ilyenkor a nagytermet három részre osztják, munka folyik a kondicionáló helyiségben és esetenként a folyosón. A megoldást természetesen a bővítés jelentené, de mérsékelné a nehézségeket, ha a település más pontján működő tanteremépületekből az első és második osztályosak nem ide járnának órára, és az épület mögött egy kétsávos futófolyosót, valamint néhány öltözőt építenének. Az iskola tavaszi sportprogramjáról u következőket hallottuk Nagy Gáborné testnevelő tanárnőtől: — Folytatódnak az úttörő-olimpia tavaszi fordulói, illetve most már a diáksportköri versenyek. Ezekre kpszülünk. Néhány sportágban a körzeti, területi erőpróba után szeretnénk a megyei nem teszik eredménytelenné a gyámhatóság munkáját, s így az esetek többségében sikerült elérni, hogy a gyermekek ne kerüljenek intézetbe, hanem családi környezetükben maradjanak. Ebben a tevékenységben részt vesznek az iskolák ifjúságvédelmi felelősei, az orvosok és a védőnők. Bizonyára ez az együttes munka is magyarázat arra, hogy a veszélyeztetett helyzetbe kerülő fiatalkorúak létszáma nem növekszik Abonyban. A szülők túlzott alkoholfogyasztása nemcsak lelkileg, fizikailag viseli meg az utódokat, hanem élelmezésükre, ruházkodásukra is kihat. Ha a kiskorúak fejlődését anyagiak időleges hiánya gátolja, a gyámhatóság rendkívüli segélyt folyósít, amit kimondottan a gyermek ruházására, élelmezésére lehet felhasználni. Tavalyelőtt 211 kislánynak és kisfiúnak 218 ezer, tavaly pedig 180-nak 158 ezer forintot fizettek. Szomorú, de mégis jól bevált gyakorlat lett az utóbbi két esztendőben, hogy a pénzt, a védőnők, osztályfőnökök, vagy óvónők kapták kézhez — amiről természetesen megfelelő módon elszámoltak —, és ők a szülővel közösen vásárolták meg, amire a gyereknek éppen szüksége volt. Így sikerült elkerülni, hogy az apa, anya vagy mindkettő saját, illetve egyéb célokra használja fel a kiutalt segélyt. Gyuráki Ferenc döntőig, sőt az országos középdöntőig is eljutni. A 6. t. osztály kezdeményezésére az ősszel hétpróbaverseny kezdődött a két helyi általános iskola között. Ez most a mezei futó-, majd májusban az úszóversennyel folytatódik és az úgynevezett testnevelési játékokkal zárul. Eredményhirdetés a gyermeknapon lesz. A tanévet egy nagyszabású sportnappal kívánjuk zárni. —ki Költészet napja Április 10-én, pénteken 13 óra 30 perckor a Penomah kultúrtermében ünnepi műsor lesz a költészet napja alkalmából. Közreműködik Bessenyei Ferenc. Dolly Rali Április 12-én 20 órai kezdettel a ceglédi tornacsarnokban ad koncertet a fiatal korosztályok kedvelt zenékara, a Dolly Roll. Könyvajánló Sümegi György és Tóth Piroska közös munkája a napokban jelent meg a Tankönyv- kiadónái Szülőföldünk, a Duna—Tisza köze címmel, amelyben a szerzőpár foglalkozik Cegléddel is. Sajnos mintha a környező községek nem is léteznének. Mind a válogatás koncepciója, mind az arányok ismeretében e vaskosra sikerült könyv igen sajátos, egyéni ízlést sejtet. Bizonyára nem Dél-Pest megyét akarták a fókuszba helyezni, de mégis a tényleg súlypontos részekre talán jobban is rá lehetett volna irányítani a feltáró munkát. Nézzük részletesen, mennyit ad kis tájunkból a könyv. Az 511 oldalas műben az alábbi részek, részletek ceglédi vonat- kozásúak: a tetétleni halom Békés István leírásában, valamint Arany János költeménye alapján: Dózsa György beszéde a ceglédi piacon, amelyhez kapcsolódik a Kossuth Cegléden — Jókai Mór tollából. A munkásmozgalom aktivitása nagyobb hangsúlyt kap a földmunkásmozgalom (Máté Bertalan tollából) és a vöröskatonák tevékenysége alapján: Kozma Sándor emlékezése érdekes és kevésbé ismert forrás. Viszont sem Várkonyi István, sem Táncsics Mihály ceglédi kapcsolatai nem kerültek a kötetbe. Ugyanakkor Hídvégi Laios tollából a szőkehalmi gazdaképző történetét ismerheti meg az olvasó, s nem maradt ki Cseres Tibor párhuzamos életrajza Ceglédről. Sztrinkó István pedig érinti írásában a Három várost, megmagyarázva e fogalom jelentését. Végeredményben tehát a 62 forintos könyvvel kapcsolatban jó néhánv kritikus megjegyzést tehetünk, de nem azért; hogy az érdeklődőket elriasszuk. E kötet kapcsán a legnagyobb tanulság az, hogy a válogatási módszert tovább kell fejleszteni. A közelmúltban a HNF városi bizottsága ülésén a jelenlevők tájékoztatót hallgattak meg Sós János tanácselnökhelyettestől. Két programpontja volt az összejövetelnek: a tehóval kapcsolatos eddigi tapasztalatokról, majd a város 1987. évi főbb munkáiról kaptak tájékoztatást a bizottsági tagok. Újszerűén: egy buszkirándulás keretében a termálvizes üdülőközpont területét is megismerhették, továbbá láthatták az útépítési, rekonstrukciós munkák jelenlegi állását. Elsőként a teho. A félévre esedékes 500 forintot sokan nem fizették be, így a hátralék mintegy másfél millió forint. A befolyt összeg alapján járda- és útépítési költségek kiegyenlítésére 1 millió forintot használtak fel, s közel 2 millió forintot a termálfürdő céljaira visszaterveztek. Többféle tanulsággal is járt a teho bevezetése. Néha igen A Jövőnk a tét! elnevezésű szándékprogram folyamában ezúttal a ceglédi értelmiségi fiatalokkal (elsősorban ifjú hölgyekkel) való tájékoztatótájékozódó találkozóra került sor a Kossuth Gimnázium dísztermében. A kérdésekre Bállá János, a városi pártbizottság első titkára válaszolt. ::::: — Milyen szakaszában van a teho kapcsán fölvetődött ceglédi termálfürdő és üdülő- központ megvalósítása? — A Vikuv már fúrt a kijelölt területen egy hideg vizű kutat, ami a jövő hónapban egy meleg vizűvel egészül ki. Ezeket két medence, illetőleg egy víztározó (csónakázó) tó létrehozása követi — 1990-ig. (Alábbi cikkünkben erről részletesebben.) — Mikorra készül el a piactéri bevásárlóközpont? — Az építkezés 1988-ban kezdődik, addig szanálással stb. elő kell készíteni a területet. Az első ütemben (jövőnehezen érthetők a jogi megfogalmazások, esetenként a helyi végrehajtási utasítást a központi irányelvek ellenében hozott rendelkezéseknek érzik többen. De alapvető hibák is adódtak abból, hogy számos lakos nem vette figyelembe a 30 napos fellebbezési határidőt. Lényegében ezen újfajta teherviselési forma vállalásának és természetesen fizetésének gyakorlata a városi tanács pénzügyi lehetőségeit is tágíthatja, így a járda- és úthálózat korszerűsítésében és az üdülőközpont idén elkezdődő megvalósításában mutatkozik meg a hatása. A szükséges földcserék már megtörténtek, elkészült egy 1600 liter/perc hozamú hidegvizes kút, s á közeljövőben várják a termálvizek fakasz- tására alkalmas fúrótorony érkezését. Ennek a fogadására előbb azonban egy medencét alakítanak ki. S. D. re) a bútoráruház készül el, majd 1990-ig egy 2 ezer négyzetméter alapterületű élelmiszer- és iparcikkbolt, végül 1990—1991-ben a fedett piac. Az építési vállalkozók már megvannak. — Halad-e a Széchenyi úti strandfürdő ügye? — A teljes felújítás 35 millió forintba fog kerülni, a két medencét magas vázas poliésztersátor borítja majd. Ez a létesítmény tehát télen is használható. A kivitelezés tempója a városgazdálkodási vállalat pénzügyi lehetőségeitől függ. — A pályakezdőknek nyújtott kölcsönök, támogatások mértékét reálisnak tartja-e? — Nem. Az indulás föltételeinek megteremtéséhez valóban többre lenne szükség. De azzal senkit sem biztatok, hogy belátható időn belül több is lesz. Ismerve a népgazdaság költségvetését, a központi támogatások növelése nem várható. — Milyen esélye van a városban egy egyedülálló fiatalnak arra, hogy lakáshoz jusson? — Sajnos tőke híján az egyedülálló fiatalok csak kevés esetben tudnak önerős otthont építeni, viszont tanácsi bérlakáshoz sem juthatnak hozzá egykönnyen, hiszen ezeket elsősorban a nagycsaládosok és a gyermeküket egyedül nevelők kapják. Ráadásul még ez utóbbiak igényeit sem képes a város kielégíteni. — Leépítés, létszámcsökkentés várható-e a helybeli gazdasági egységeknél? — Igen, mégpedig az Evigben. De később éppúgy elképzelhető a mezőgazdasági területeken is. Ha tehát az adott cég érdekei azt kívánják, hogy kevesebb dolgozóval végezze el ugyanazt a munkát, akkor sor kerül erre az intézkedésre. — Épül-e új középiskola Cegléden? — A tanácstestület nemrégiben fogadta el azt a határozatot, amelynek értelmében 1989 szeptemberi határidővel egy új kereskedelmi és vendéglátó-ipari középiskola készül el, mégpedig a Kossuth Ferenc és a Reiner utca határolta területen, szemközt a fogorvosi rendelővel. Emellett a Török János Szakközépiskola 13 tanteremmel bővül, a régi épületét pedig felújítják. — A ceglédi kórház műsze- rezettségi és a dolgozók bérezési feltételeit illetően hátrányos helyzetben van a megye más hasonló intézményeihez viszonyítva? — A kérdésben foglaltak megfelelnek a valóságnak. Tény, hogy a megyei státust élvező intézményekben mind a bért, mind pedig a műszerezettséget tekintve jobb a helyzet, mint a városiakban. Viszont amivel már nem érr tek egyet, az az, hogy a váci és a ceglédi (tehát két városi) kórház bérei között is nagy különbség van, természetesen az utóbbi rovására. Szorgalmazni fogjuk,. hogy a megyei tanács tűzze napirendjére ezt a kérdést. A kellő technikai eszközök beszerzésében talán itt helyben is tudunk segíteni. V. S. Őszibarack- és mandulamagok \ Gyümölcs- és Dísznóvénytermesztési Fejlesztő Vállalat ceglédi kutatóállomásán őszibarack és mandula csírásmagot válogatnak az asszonyok — képünkön — faiskolai szaporítóanyagnak. Az ősszel nedves homokba rétegzett magot — válogatás után —, ahogy az időjárás engedi, kiültetik a szabadba. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Körzeti focibajnokság A Cegléd—Monor összevont körzeti labdarúgó-bajnokság tavaszi ötödik fordulójában az élcsoport tagjai közül az Albertirsa elvesztette ez évi veretlenségét, de őrzi harmadik helyét, mivel az utána következő Mende csak döntetlent ért el. Nagy küzdelmet hozott a Dánszentmiklós—Űri rangadó. A vendégek kikaptak, s az Abony nyert, így a nagyközség csapatának előnye újra három pontra növekedett. A fordulóban négy hazai, két vendéggyőzelem s két döntetlen született, az otthon játszók közül csupán a Csév- haraszt nem szerzett gólt. Az ifjúságiaknál az Ecser nagy fölénnyel vezet — most is nyert —. az Albertirsa idegenbeli sikerével megközelítette egy pontra a harmadik helyen álló, most szabadnapos abonyiakat. Sikeres tájfutók A 3em József Szakmunkás- képző Intézet tájfutó-szakosztálya megszerezte a bronz minősítést. Az országos ranglistán ezzel az ötvenhetedik helyre kerültek. Március közepén a debreceni Csokonai és Alföld Kupán a fiú 17 éves C-ikategóriában ifjú Kovács László első, Bekker Zsolt pedig negyedik lett. A lányok hasonló korosztályú küzdelmében Csendes Karolina a második és Kecskeméti Eszter a harmadik helyen végzett. Március 28-án az Apáczai Csere János-emlékversenyen a fiú 15 éves C-kategóriában Eredmények: (Zárójelben az ifjúsági összecsapásoké): Dánszentmiklós—Úri 1-0 (5-0), Vecsés—Mende 2-2 (2-0), Ecser—Maglód 2-2 (2-0), Abony—Törtei 6-0, Nyáregyháza—Albertirsa 2-0 (l-Ő), Csévharaszt—Ceglédbercel 0- 1 (1-2), Újszilvás—Péteri 1- 0 (1-2), Monori-erdő—Tápió- szőlős 2-5. Az élcsoportok állása i 1. Abony 2. Űri 3. Albertirsa 4. Mende 5. Dánszentm. Felnőttek: 20 14 1 55-1 4 51-21 5 40-2- 5 50-2' 5 48-2' 20 14 20 13 2 20 12 3 20 12 3 Ifjúságiak: 1. Ecser 18 15 3 — 66 2. Vecsés 18 12 2 3. Abony 17 9 4 4. Albertirsa 17 8 5 * „„ Serdülők eredményei: Al —Tápiószőlős 11-0, Dánsz miklós—CVSE 0-11, —Albertirsa 2-1. 4 70-2 4 37-2 4 35-2 U. L. ifjú Kovács László másodikként, Kalló Zsolt negyedikként teljesítette a távot. Vízilabda Ceglédi VSE—Bánki Donát 14-6 (3-1, 4-2, 3-1, 4-2) Cegléd: Konyecsnyi, Beck, Kiss, Pap, Bóbis, Kelemen, Ungvári, Őcsai, Tóth, Lakatos, Bálint. Edző: Czigány Károly. Góllövők: Bóbis (3), Beck (2), Kiss (2), Pap (2), Ungvári (2), Kelemen, Öcsai, Tóth. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Testnevelési tagozat Kosztümös őstornászok iegvoit az első fúrás