Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-07 / 56. szám

1987. MÁRCIUS 7., SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKÁI KITEKINTÉS Biztató jelek és Éj remények Mihail Gorbacsov javaslata felgyorsította a genfi tárgyalásokat A washingtoni átszervezések ellenére tart a bizalmi válság ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Mihail Gorbacsov egy hete elhangzott nyilatkozata — amellyel a közép-hatótávolsá­gú rakéták ügyét kiemelte a leszerelési csomagtervből és Európából való kivonásukra külön szerződés megkötését javasolta az Egyesült Álla­moknak, azóta is a nemzet­közi érdeklődés középpontjá­ban van. A NATO-országok vezetői üdvözölték az új szov­jet kezdeményezést, s az „eu- rorakéták” leszerelésének ügyében áttörésként értékelték azt; olyan lépésnek, amely ki- ' mozdította a holtpontról a fegyverzetcsökkentésről szóló szovjet—amerikai tárgyaláso­kat. Az eltelt hét folyamán fel­gyorsultak az események: az amerikai küldöttség azzal vá­laszolt a szovjet kezdeménye­zésre, hogy átadta a genfi ér­tekezleten Washington eurora- kétaleszerelés-tervezetét. Mi­vel szovjet részről úgy ítélték meg, hogy az amerikai terve­zet a reykjavíki elvi megál­lapodás szellemében fogant, a genfi tanácskozás a közép­hatótávolságú rakéták leszere­léséről még két héten át, már­cius 19-ig, folytatódik. Az ere­deti menetrend szerint ugyan­is a hadászati támadó fegyve­rek csökkentéséről és az űr­fegyverkezésről tárgyaló két másik csoporttal együtt a kö­zép-hatótávolságú rakétákról eszmecserét folytató harmadik bizottságnak is péntektől kezdve szüneteltetni kellett volna munkáját. PERSZE VANNAK MÉG KÉRDŐJELEK Thatcher asszony a hónap végén' Moszkvába utazik, s ez a látogatás is alkalmat kínál arra, hogy felgyorsíthassa a közep-hatótávolságú rakéták ügyében való szerződéskötés ügyét. A világsajtó egy része azt is tudni véli, hogy az ál­láspontok közeledése láttán — legalábbis egyelőre — a szín­falak mögött, már előkészítik Shultz amerikai külgyminisz- ter moszkvai utazását. Az op­timizmus, amely a szerződés- kötés megnövekedett esélyei miatt támadt, nyugati kom­mentátorok szerint azért in­dokoltabb, mint bármikor, mert a szovjet javaslat na­gyon hasonlít Reagan elnök korábbi úgynevezett nullavál­tozatához. Ezzel — mint em­lékezetes — az amerikai el­nök azt indítványozta, hogy a szovjet SS—20-as rakéták le­szereléséért cserébe, az Egye­sült Államok kivonja a Nyu- gat-Európába telepített Per­shing—2-es rakétáit és manő- vereztethető robotrepülőgépeit. Mint kommentátorok rámu­tatnak: a Fehér Ház urának saját korábbi javaslatát kel­lett volna megtagadnia, ha most elutasította volna Gorba­csov kezdeményezését. Ahogyan azonban az történ­ni szokott, a NATO-országók kedvező megnyilatkozásait, ez­úttal is fenntartásokkal bás tyázták körül. A legnegatí­vabb állásfoglalás most Pá­rizsban hangzott el. A francia hivatalos megnyilatkozás elő­ször elfogadhatatlannak . nyil­vánította azt a szovjet kez­deményezést, amelyet pedig minden más NATO-kormány pozitívnak üdvözölt. Mitter­rand elnök .később szükséges­nek is tartotta, hogy. helyesbít sen, látva az elhamarkodott pá­rizsi megnyilatkozás rendkívül kedvezőtlen világvisszhangját. A francia elnök már üdvözöl­te a szovjet kezdeményezést, s bár fenntartásokat hangozta­tott, de reményét fejezte ki a kompromisszumos megoldásra, E hűvös párizsi fogadtatás összefügg azzal, hogy Fran­ciaországnak önálló közép­hatótávolságú rakétaereje van s Párizsban attól tartanak, hogy a nullamegoldásban va­ló szovjet—amerikai megálla­podás után Franciaország is, kénytelen lesz csökkenteni sa­ját rakéíaarzenálját. Ugyanígy Nagy-Britanniának is vannak hadrendbe állított saját kö­zép-hatótávolságú rakétái. Ez magyarázza, hogy Thatcher miniszterelnök asszony meg­nyilatkozása is visszafogot­tabb volt. A közép-hatótávolságú ra­kéták leszerelési ügye azonban mégiscsak a szovjet—amerikai tárgyalásokon dől el. Ezért a nyugati kommentátoYok első­sorban Moszkva és Washing­ton idevágó tervezeteit tanul­mányozzák, próbálják össze­hasonlítani. A Fehér Ház azt szeretné — legalábbis ez de­rül ki az amerikai tervezet­ből —, hogy a szerződés ter­jedjen ki az úgynevezett rö- videbb távú rakétákra is. Mi­hail Gorbacsov nyilatkozata viszont úgy szólt, hogy azo­kat a meghosszabbított hord­erejű harcászati rakétákat, amelyeket a Szovjetunió Cseh­szlovákia és az NDK terüle­tére volt annak idején kény­telen telepíteni az amerikai Pershing—2-esek és a manő- vereztethető robotrepülőgépek ellensúlyozására, már a kö­zép-hatótávolságú rakéták ki­vonásáról szóló szerződés alá­írása után nyomban elszállít­ják a helyszínről. Szovjet részről bejelentették azt is, hogy ilyen szerződés megköté­se után, készek haladéktala­nul tárgyalásokat kezdeni az 1000 kilométernél rövidebb ha­tótávolságú harcászati raké­tákról is. Ugyanígy igyekeztek kihúzni talajt egy másik nyugati akadékoskodás útjából. Egyes körök ugyanis — amelyek nyilvánvalóan a fegyverkezési hajsza fokozásában érdekel­tek —, máris azt hangoztat­ják, hogy az „eurorakéták” le­szerelése megváltoztatná föld­részünk erőviszonyait. Szerin­tük „aszimmetria” ván a ha­gyományos fegyverzetben a Varsói Szerződés országai ja­vára, s ha az eurorakéták ezt nem ellensúlyozzák, a Nyugat állítólag hátrányosabb helyzet­be kerül. Ezért szerintük a közép-hatótávolságú rakéták leszerelését csakis akkor le­het végrehajtani, ha az erről szóló szerződés már tartalmaz­za a hagyományos fegyverze­tek általuk követelt csökken­tését. Szovjet részről máris bejelentették, hogy a rakéta­megállapodást azonnal követ­hetnék a hagyományos fegy­verzetről való gyorsított üte­mű megbeszélések. AZ A BIZONYOS ELLENŐRZÉS... Szovjet részről máris való­sággal „elébe mentek” az el­lenőrzésre vonatkozó amerikai feltételeknek. Érzékel tették, hogy készek volnának olyas­féle ellenőrzési rendszer el­fogadására, amelyet a vegyi fegyverek betiltására vonat­kozó tervezetben már megfo­galmaztak. Ez nemzeti és nemzetközi helyi ellenőrzések átfogó rendszere. Miért ne lehetne ezt alkalmazni a kö­zép-hatótávolságú rakéták le­szerelésére is? KURTA-FURCSA MAGYARÁZAT Washington tervezetében azonban az első helyre a megkötendő szerződés ellen­őrzésének ügyét állította. Va­ló igaz. hogy egy megállapo­dás kölcsönös megtartását biztosítani kell megfelelő elő­írásokkal. De nem mindegy, hogy ezek a tényleges garan­ciákat szolgálják, vagy csupán ürügyként fogalmazzák meg azokat arra, hegy ezzel gá­tolják magának a szerződés­nek a megkötését. Washing­ton nem egy esetben követte ezt a taktikát. A probléma egyelőre az. hogy az amerikai tervezetben szereplő ellenőrzési feltételek nem világosak. Ez nyilván az­zal függ össze, hogy NATO katonai körökben nincs egyet­értés abban, hogy mit is kö­veteljenek. A maximalista szakértői csoportnak az az előfeltétele, hogy helyszíni el­lenőrzésekét tarthassanak mind a rakétagyártó, az ősz- szerelő és tárolótelepeken, s ez úgy történne, hogy szovje­tek az amerikaiakat és az amerikaiak a szovjeteket tar tanák figyelemmel ezzel a módszerrel Egy másik nvq- gati vélemény szerint ez nem szükséges, hiszen a mestersé­ges holdak amúgy is nyilván­tartanak minden olyan lépést, amely a szerződés bármilyen megszegésére utal. Alig 13 percig tartott az ar rendkívüli hírverés közepette előkészített televíziós meg­nyilatkozás, amelyben Reagan „megmagyarázta szerepét” az iráni titkos fegyverszállítások ügyében. Az elnök vállalta a felelősséget, amiért „nem né­zett jobban körmére” vezető munkatársainak. Előzőleg már menesztette Donald Regant, a Fehér Ház apparátusának fő­nökét. Sőt akkora „megértést” tanúsított, hogy a CIA élére előzőleg általa jelölt Gates eddigi helyettes vezető meg­bízatását visszavonta. A tör­vényhozás ugyanis valószínű­leg nem erősítette volna meg e tisztségben, mivel Gatesnek tudnia kellett a titkos fegy­verszállításról, s feltehetően valami, eddig még ki nem pattant szerepe is lehetett a botrányos ügyben. így Webs­ter FBI- (szövetségi nyomozó- iroda) vezető került a CIA élére, mivel ő makulátlan e botrányban. Ezek az átszervezések és az elnöki ígéret arra. hogy ilyen titkos ügylet többet nem for­dul elő, nem szüntette meg a washingtoni bizalmi válságot. Reagan nyilatkozata csalódást keltett, mert egyes lapkom­mentárok szerint legalábbis bocsánatot kellett volna kér­nie a történtekért, s magya­rázattal szolgálni arra. hogy mindez hogyan fordulhatott elő, hogyan „csúszott ki az ő és kormányzata ellenőrzése alól a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsa”, amely pedig az Egyesült Államok egyik leg­fontosabb döntéshozó gépeze­te. Reagan helyzetét nehezíti, hogy a gazdasági mutatók ta­núsága szerint az idén elma­radnak a múlt év végén még erősen reklámozott élénkülés és termelésnövekedés mögött. Egy kongresszusi bizottság ál tál éppen a hét végén Közzé­tett jelentés szerint az év el­ső hónapjaiban visszaesés volt tapasztalható az amerikai gaz­daságban, amelyre mind nyo­masztóbb árnyékot vet a rendkívüli nagyságúi állam- háztartási deficit, valamint a külkereskedelmi mérleg foka zódó hiánya. A helyzet immár aggasztja az Egyesült Államok szövetségeseit. Ez derült ki például a londoni Times wa shiagtoni tudósítójának kom­mentárjából. A tudósító rá­mutatott, hogy két év alatt a dollár árfolyama 25 százaiéi ka! romlott több nyugat-euró­pai és a japán tőzsdén, s az amerikai pénz e „gyengesé gének” pedig egyik fő oka a rendkívül felduzzasztott ame rikai hadikiadás ... Árkus István A brit külügyminiszter nyilatkozata budapesti útja előtt Kedvezően fejlődő kapcsolatok Sir Geoffrey Howe vasárnap kezdődő magyarországi láto­gatása előtt fogadta az MTI londoni tudósítóját. A brit diplo­mácia vezetője nyilatkozott Magyarország és Nagy-Britannia kedvezően fejlődő kétoldalú viszonyáról és közölte, hogy buda­pesti tárgyalásainak meghatározott gyakorlati célja brit—ma­gyar beruházásvédelmi egyezmény és kulturális megállapodás aláírása. Szólt a kelet—nyugati kap­csolatokról, ezen belül az EGK és Magyarország viszo­nyának alakulásáról. Kifejtet­te kormánya felfogását a kö­zéphatótávú nukleáris rakéta­fegyverekre vonatkozó leg­újabb szovjet kezdeményezés­sel kapcsolatban, amelynek kihatásait „potenciálisan na­gyon fontos”-nak minősítette. Mindenekelőtt erősíteni kí­vánom magyar kollégámmal, Várkonyi Péter külügyminisz­terrel kialakult nagyon fon­tos személyes kapcsolatomat — kezdte nyilatkozatát Sir Geoffrey Howe. — Kapcsola­tunk annak nyomán fejlődött, hogy külügyminiszterként az első fontos külföldi látogatá­somat 1983-ban éppen Ma­gyarországon tettem. További véleménycserékre nyílt alkal­munk Várkonyi Péter'londoni viszontlátogatása, illetve Tha­tcher asszony és Kádár János kölcsönös csúcsszintü látoga­tásai során. Mostani látogatásomon is sok megbeszélnivalónk van: a kelet—nyugati kapcsolatok teljes témaköre. Nemcsak a fegyverkorlátozás problémáját szeretném szóba hozni, ha­nem európai kérdéseket is, így például az emberi jogokra vonatkozó bécsi konferencia témáját. Szeretnék tájékozta­tást kapni arról is, miként alakul Magyarország gazda­ságpolitikája. A beruházásvédelmi meg­állapodással mindkét félnek az a szándéka, hogy javítsa a közös vállalkozások és az ilyen irányú tőkeberuházások távlati kilátásait, A brit külügyminiszter ki­emelte, hogy az Egyesült Ki­rályság és a Magyar Népköz- társaság egyaránt erősen ér­dekelt Európa jövőjében és ebben az összefüggésben hangsúlyozta: fontos a kölcsö­nös politikai látogatások jó ütemének fenntartása. A kö­vetkezőkben rámutatott: Mindkét ország jelentős sze­repet tölt be a maga szövetsé­gi rendszerében, a NATO-ban, illetve a Varsói Szerződésben. Ügy véljük, hogy hangunkra mindkét oldalon figyelnek szövetségeseink. Következés­képpen hasznos, ha megért­jük egymás álláspontját a kelet—nyugati fegyverkorlá- tözási tárgyalások napirend­jén levő kérdésekben. A Közös Piac és hÄähk vi­szonyának alakulásáról szólva kifejtette: Érdekeltek vagyunk az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország kapcsolatai­nak fejlődésében. A közel­múltban volt napirenden az európai közösség erre vonat­kozó meghatalmazásának elő­készítése. Természetesen tud­ni szeretnénk, milyen monda­nivalójuk van erről magyar barátainknak. A magam ré­széről — hangsúlyozta —, a gyakorlatias sürgősség szelle­mében szorgalmazom a közös­ségben az ügy rendezését. A kelet—nyugati kapcsola­tok általános alakulása szem­pontjából „potenciálisan na­gyon fontos fejleménynek” nevezte Mihail Gorbacsov ajánlatát az Európában rend­szerbe állított középtávú nuk­leáris rakétafegyverek (INF) kölcsönös eltávolításáról szóló megállapodás megkötésére. Ha sikerülne ebben a kér­désben előrejutni, ez kétségte­lenül lényegbevágóan járulna hozzá a kölcsönös bizalom erősítéséhez a kelet—nyugati kapcsolatokban, egyszersmind javítaná más, átfogóbb kérdé­seket érintő tárgyalások lég­körét. beleértve a Bécsben fo­lyó tárgyalásokét is. Emlékeztetett arra, hogy a stockholmi megállapodás na­gyon jótékonyan járult hozzá a kelet-nyugati bizalom erő­sítéséhez. Hangsúlyozta: je­lenleg éppen olyan szakaszban vagyunk, amikor hasonlókép­pen türelmes, körültekintő és konstruktív szellemben kell megkísérelnünk a kelet—nyu­gati kapcsolatok javítását. Olasz kormányválság (essiga konzoliádé sorozat a Francesco Cossiga olasz köz- társasági elnök pénteken foly­tatta az előző napon megkez­dett belpolitikai konzultáció­sorozatát, amelynek eredmé­nyeképpen új kormány alakí­tásával kell megbíznia vala­melyik politikust. Az ország életét legnagyobb mértékben befolyásoló három párt (a'ke­reszténydemokrata, szocialista és kommunista) képviselőivel már csütörtök este tanács­kozott. A köztársasági elnöknek a Quirinaíe-palotában levő iro­dájában . egymást követték a politikai pártok képviselői csütörtökön (délelőtt az állam­Bagdűd is győzelmekről számol he Az iráni offenzíva sikerei Pénteki teheráni jelentések szerint az iráni erők folytat­ják előrenyomulásukat iraki terüLeten: délen Bászra város közelében, északon pedig Hadzs Omran térségében, ahol né­hány nappal ezelőtt kezdődött egy új iráni offenzíva. Irán azt állítja, hogy csapatai megsem­misítettek egy iraki harcko­AZFDN VESZTESEGEI A nicaragual nemzetvédelmi minisztérium csütörtökön Ma- naguában nyilvánosságra ho­zott közleménye szerint az or­szágban az elmúlt egy hónap­ban a hadsereg 54ä ellenfor­radalmán ölt meg, illetve tett harcképtelenné. Ebből 338 fegy­veres a hondurasi bázisú Ni­caragua! Demokratikus Erő (FDX) tagja volt. A harcok­ban a niraraguai hadsereg 71 katonája halt meg és 15 pol­gári személy vesztette életét. Tegucigalpában csütörtökön háromezren tüntettek a nica- raguai ellenforradalmárok és az amerikai csapatok hondu­rasi jelenléte miatt. csizó zászlóaljat, és megöltek, illetve foglyul ejtettek 1600 iraki katonát. Bagdadi jelentések szerint viszont az iraki erők Bászrá- tól keletre lelőtték az irániak egyik vadászbombázóját és egy helikopterét. Az iraki hivata­los közlemények nem tesznek említést az iráni jelentésekben szereplő szárazföldi összecsa­pásokról. Egy nappal koráb­ban egyébként mindkét fél azt állította, hogy győzelmeket aratott a Bászra környéki har­cokban. Ezek során — bagda di jelentés szerint — iráni vesztette életét. fő három elődjével, Giuseppe Saragattal, Giovanni Leonéval és Alessandro Pertinivel, va­lamint a parlament két házá­nak elnökével konzultált). A pártvezetők egyenként nyilat­koztak a konzultáció után az újságíróknak. De Mita keresz­ténydemokrata és Alessandro Natta kommunista főtitkár, valamint Claudio Martelíi, Szo­cialista párti főtitkárhelyettes egyaránt elutasította az előre­hozott parlamenti választások gondolatát. Bécsi értékelés Példát adó viszony Célunk a kiváló, európai példát adó osztrák—magyar viszony további fejlesztése — jelentette ki az MTI-nek adott nyilatkozatában^ Fritz Marsch, az Osztrák Szocialis­ta Párt nemzetközi titkára. A politikus, aki egy éve az osztrák—maáyar ''társaság el­nöki tisztét is betölti’, ez utób­bi minőségében tesz látogatást a közeli napokban Budapes­ten Nádor Györgynek, a Nem­zetközi Kulturális Intézet igazgatójának meghívására. Fritz Marsch találkozik Szű­rös Mátyással, az MSZMP KB titkárával. Várkonyi Pé­ter külügyminiszterrel ős Pozsgay Imrével, a Hazafias 15 ezer 1 Népfront Országos Tánácsá- i * nak főtitkárával. Csak rövidin... ADJÄK KI rövidebb idő alatt a vízumokat, csökkentsék a magán- és a hivatalos uta­zások bürokratikus akadályait — javasolta pénteken az euró­pai utótalálkozón a magyar küldöttség vezetője. Erdős André nagykövet a teljes ülé­sen szólt arról, milyen gya^- korlati lépéseket tett Magyar- ország az utazások, az idegen- forgalom fejlesztését, könnyí­tését célzó helsinki ajánlások végrehajtására: míg 1975-ben 9,5 millió, tavaly már 16 millió külföldi járt hazánk­ban, ugyanakkor 1986-ban hat­millió magyar külföldön. A forgatóm könnyítése, mindkét irányban, állandóan napiren­den levő feladat. ECUADORBAN csütörtökön megkezdődött a légierő nyolc­van ejtőernyősének pere, aki­ket azzal vádolnak, hogy ré­szük volt az ecuadori államfő elrablásában januárban. Ta­núvallomást tett Leon Febres Cordero államfő is. Az ügyé­szek 16 év börtönbüntetés ki­szabását kérik mindegyik ej­tőernyős számára. — Tegnap törtéwT Pártvezetők látogatásai. t°hc‘z MSZMP Politikái Bizottságának tagja, a KISZ KB első tit­kára pénteken a főváros XV. kerületébe látogatott. ■ Ismerke­dett a kerület politikai, gazdasági, társadalmi és ifjúságpo­litikai helyzetével. Ezt követően a Politikai Bizottság tagja felkereste a Landler Jenő MÁV Járműjavító Üzemét, ahol tájékoztatót tartott időszerű ifjúságpolitikai kérdésekről. Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikái Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke pénteken • tő- város XVI. kerületébe látogatott, s tájékozódott a városrész életéről, politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről.- Sar­lós István ezután felkereste az Ikarus gyárat, majd a dél­utáni órákban a kerületi idősek klubját. Sarlós István a lá­togatás befejezéseként részt vett egy lakóterületi pártalap- szervezet beszámoló taggyűlésén. Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjá, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke pénte­ken Heves megyébe látogatott. Egerben a megye vezetőivel eszmecserét folytatott időszerű politikai és gazdasági kérdé­sekről. Ezután Hevesre látogatott. Heves megyéi látogatásá­nak befejezéseként Szabó István részt vett és felszólalt a po­roszlói Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezét köz­gyűlésén. . .. .................. . _____, . . ........

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom