Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-07 / 56. szám

» yiLÁG PBO LE TÁRJ AI, E GYE S ü L J ETE K! az MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS I MEGYEI TAKÁCS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 56. SZÄM Ara: 2,20 forint 1987. MÁRCIUS 7., SZOMBAT J icsit jobban csillog a szemük ezen a va­sárnapon. Kicsivel boldogabban moso­lyognak ránk, amikor átadjuk a vi­rágot. Nagylelkűen elhiszik, hogy ugyan­ilyen előzékeny, kedves és tisztelettudó apák, férjek, udvarlók, testvérek leszünk másnap is — és egész éven át! Persze most mi is szeretnénk, és hisszük, képesek vagyunk rá. Ám az előrelátó férfi nem ígéri, hogy holnaptól minden másként lesz: Legfeljebb csendben elhatározza, hogy meg­próbálja. A bölcsebbje pedig remélhetőleg hoz­záteszi, hogy ha mégsem sikerül, előbb macában keresi a hibát... Szépen csillognak azok a kitüntetések is, ame­lyekét' a Parlamentben adnak át ma a gyengébb nem azon képviselőinek, akik erre különösen rá­szolgáltak. Hazánkba látogat Sir Geoffrey Howe Dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter meghívására már­cius 8-án hazánkba érkezik Sir Geoffrey Howe, Nagy-Bri- tannia és Észak-lrország Egyesült Királyságának kül­ügyminisztere. (Interjú a brit külügyminiszterrel a 6. olda­lon.) Tél a tavaszban Ismét fáznak a vetések A korábbi vastag hóta­karó a rövid ideig tartó felmelegedés hatására szép lassan elolvadt. A hóié, mi­vel a föld nem volt erősen fagyott, zavartalanul szivá­roghatott a talajba. Ám most a meteorológiai tavasz beköszöntése után ismét „fázik" a határ. A megye gazdaságainak területe igen változatos képet mutat. He­lyenként ismét hótakaró le­pi a határt, és csak itt-ott fekcléllenek a barázdák, de akadnak olyan területek is, S ahol csak foltokban fehér­ei ük a hó. A termelőszövetkezetekben befejezéséhez közeledik a gép- felújitás. A javításokat alkat­részhiány nem nehezítette. A tapasztalatok szerint a tavaszi vetéshez- szükséges magok és a műtrágya kiszállítása sem : akadályozza majd a folyama­tos munkát. Az őszi vetések tel éltetésé­ről .érthetően még csak kevés információ áll rendelkezésre. Több gazdaságban vizsgálják a szakemberek, miként visel­ték a kalászosok a nagy hide­get. . .< > , Nálunk .jó az esélye an­nak.. hogy a korábbi hótakaró megvédte a gyenge ríövényké-- két á négyötül; károsodástót y- : mondja tírbáti Úiímós. a bér- necebnráti Börzsöny; Tsz elnö­ke. — A Szántókat most ugyan csak foltodban borítja hó. éj­szakáéként' {Sédig mínusz 18— 19 iíokrg süllyed a -hőmérő hi- gaöjrszá’s,' A kilátások ; tehát" m'g Tombolhatnák. Kz tnár big- * tos, "hogy," á ti?ö{ikét - hektár- . nyi'féfidtfeszedert jelentős.fagy­kár- értéé A málnánál még nem állapítható, meg ponto­sait, hítgy milyen mértékűd esz. a Vesztéség. A ^kalászosok féj- r . trágyázásával ' egyelőre vár­nunk keli. A, megye ,-sík, területű gaz­daságaiban a legtöbb helyen márf végeztek.‘‘az őszi kalászo­sok;,Ífejtíágyá zásával. A Süly- sápi' Tápióvölgye Tsz-ben is túlvannak- e fontos munkán,: viszont jelentős területen az újrgvetésről kell gondoskod­niuk. A több mint háromszáz hektár káposzta és repce ki- íagyott, és csaknem százötven hektár búzát is ki kell szán­tani. A károsodott területet sörárpával és zabbal vetik be. S. J. Nyílt, emberséges módon intézni A dolgozóik munkaviszonyát érintő átszervezésekkel, fel számolási eljárásokkal össze függő szakszervezeti felada­tokról tárgyalt pénteki ülésén a SZOT elnöksége. A testület elé terjesztett dokumentum leszögezi: a szakszervezeti szervek íköve- teljék meg, hogy a gazdasági vezetés a munkahelyi demok­rácia fórumait felhasználva időben és pontosan tájékoz­tassa a kollektívákat a terme­léssel, a pénzügyi gazdálko­dással kapcsolatos intézüiedé- sekről. Mindenekelőtt azokról a döntésekről, amelyek egy­szerre több dolgozó további sorsát is érintik. A nehéz gazdasági helyzetben levő vál­lalatoknál elsősorban azokat az erőfeszítéseket támogassák, amelyek segítségével elkerül­hetik a fizetésképtelenséget, biztosíthatják .a vállalat talp­ra állását. Amennyiben szaná­lásra kerül sor, rendkívül fontos, hogy erről a döntés­ről a dolgozóit időben értesül­jenek és megismerjék az ez­zel kapcsolatos jogaikat. A szakszervezeteiknek bizto­sítaniuk kell mindazoknak a garanciáknak az érvényesíté­sét, amelyek ilyen esetekben a munkavállalókat védik, új- raelhelyezkedésüket segíti k. Baranyai Tibor, a SZOT fő­titkára kiemelte: bővíteni kell a dolgozok átképzésének in­tézményesített lehetőségeit. Az írásos dokumentumban el ő'terj esztett szakszervezeti tennivalókat a SZOT elnöksé­ge határozatként elfogadta. Közös vállalkozás a szovjet partnerrel Ütemesen pótolják a lemaradást Az év első két hónapjá­ban az ipari termelés ösz- szességében megközelítette a múlt év hasonló idősza­kának szintjét. Januárban a rendkívüli hideg időjárás miatt jelentős volt a ter­meléskiesés, körülbelül 2,5 százalékkal kevesebb ipari termék készült el, mint egy évvel ezelőtt. A vesz­teség pótlására februárban minden ágazatban hét vé­gi pótműszakokat szervez­tek vagy több műszakos munkarendet vezettek be, így az elmaradást már a legtöbb helyen behozták. Hasonlóan alakultak az ipar exportszállításai is. A Tungsram Rt. üzemei ja­nuárban és februárban példá­ul 6,5 százalékkal állítottak elő több terméket — elsősor­ban különféle fényforrásokat —, mint tavaly ilyenkor. Ex­portra is 5 százalékkal többet szállítottak. Mindez azt jelen­ti, hogy a nagyvállalat éves tervprogramjájiak időarányos része teljesül. A januári rend­kívüli időjárás okozta kény­szerpihenő 50 milliós vesztesé­get idézett elő, de a kiesést pótműszakok szervezésével már teljes egészében pótolták. A Tungsram az idén is foly­tatja gyártmányszerkezetének korszerűsítését. A Tungsram vegyes vállalatainak körét is bővíteni kívánják ebben az év­ben, a Váci Fénycsögyár pél­dául közös vállalkozást tervez szovjet partnerével. A Csépel Autógyárban fő­leg az év elején gondot oko­zott egyes alkatrészek késői érkezése, s ez nehezítette az Ikarusnak gyártott padlóvá­zak ütemes szerelését, de a hiányt a következő hetekben pótolják. A nagyvállalatnál a termelési kapacitást egyelőre csak részben tudták lekötni, mert néhány megrendelés bi­zonytalanná vált. Ezért a vál­lalat erősítette piackutató munkáját. A kapacitások jobb kihasználása érdekében több hazai, egyedi megrendelésnek is eleget tudnak tenni és nö­velik a pótalkatrészgyártást. Intenzíven fejlesztik az új tí­pusú hazai autóbuszokhoz a tengelykapcsolókat, szervo?- kormányokat és sebességváltó­kat. Magúra, ; •Az ■,.én •*' . , m mm lanyom tisz­tté#» a tsoaara alapozott tában van azzal, hogy neki nem lesz 1200 forintos dzsekije, hogy nem kap újat, amíg ki nem növi az előzőt! Most tizen­egy éves, de pontosan tisztában van az anyagi: helyze­tünkkel.” (3. OLDAL) Szülőknek „... Az ígazgató­■ _ , .. m váltás lehetose­az oktatáse törvényről ge a megújulás eszköze lehet. Van, ahol csak ez biztosítja a megfelelő fejlődést, de az is előfordulhat, hogy a váltás törést okoz és a továbblépés gátjává válik.” (4. OLDAL) Olyan ez • a tiszfítóberen­f , ' •• >•••>•• dezések , pótiásá­mmt egy ördöge kor nak, megteremtésé­nek igénye a vállalati önállóság időszakára esik ... Sajnos a jelenlegi rendeletek nem. tesznek különbsé­get a múltbeli örökség és az új állapotok között. (7. OLDAL) Teremben .....Á - Budapest Sportcsar­, , tr nokban ma és holnap dél­a tfereplOVag&tf előtt io órakor kezdődő edzéseket a nők — mint már á lapok hírül adták — ingyen, a délután 15 .órakor startoló futamokat fél áron nézhetik meg.” fii. OLDAL) Nyílik az új vásárcsarnok Nyitásra vár az immár 90 éves Klauzál téri volt vásár­csarnok. Az újjáépített, fel­újított épületben a Skála- Coop több mint 2000 négyzet- méter alapterületű áruházat létesít. Itt kap helyet a fővá­ros harmadik legnagyobb ABC-je, továbbá tartós fo­gyasztási cikkek, műszaki áruk eladóhelye. A főváros új áruházát március 27-én vehe­tik birtokba a vásárlók. Nyilvánvaló, hogy Pest me­gye termelőszövetkezetei, ős­termelői is örülnek a hírnek, hiszen termékeik minden bi­zonnyal biztos piacra találnak az új létesítmény területén. T réfás öniróniával a nyugdíjasok egy ré­sze a címül válasz­tott kifejezéssel jelöli, mi­nősíti azt az összeget, ame­lyet nyugellátása címén kap kézhez havonta. Az önirónia mögött, ne szépít­sük, ott a keserűség. A ke­vés — kevés. Ha: kevés. A nyugdíjas ugyanis így,- mindent összemosó általá­nos fogalomként a való­ságban. nem létezik. Papí­ron igen, a gyakorlatban nem. Az egyiknek ugyanis telik az ezen a módon el­tett forintokból külföldi út­ra, a gyermek(ek) hathatós támogatására, a másiknak évről, évre- súlyos gond a téli tüzelő megvásárlása— ■ *A megye’ ' lakosságának minden százast ; csoporfjá- ' bői tizennyolc fő nyug­díjas; az ötvenöt évnél idő­sebb nők,'valamint a hat­van esztendősnél . öregebb •"férfiak ■ .-aránya - ennél is magasabb.-Holott a megye, ahogyan mondani szok­ják,. fiatal. Népességének összetételében ugyanis ked­vező .-ahányban varinak je­len az-áktív kprösztályok. « Országosan . a.;, nyugdíjasok az' össznépességriek most már a- huszonkét, százalé­kát teszik ki. f ' .Nyögdíj? Sokaknak az. . ’ ,-S mégis: 1970-ben.a nem­zeti jövedelem 4,7 százalé- , - kát vették igénybe az ilyen címen kifizetett forintok. ■’.Egy évtized elteltével már' 9,6 százalék .volt ez az ar^ny, 1985-ben' pedig 11,1. Több, ányugdíjas, emelked­NYÖGDÍJ nek az egy főre vetített ösz- szegek. A megélhetés még­is nehezebb. Persze, az ak­tív keresők háztartásaiban is az. Csakhogy ott van le­hetőség, esély, remény a pótlásra. A nyugdíjasok'je­lentős részénél — koruk­nál, egészségi állapotuknál fogva — nincsen mód ki­egészítő jövedelem szerzé­sére. Egy évtized alatt több mint a két és fél­szeresére nőtt — 1975: 1272, 1985: 3340 forint — az át­lagos havi nyugdíj összege. Ä ritmus már-már impo­náló. Mögötte azonban na­gyon is eltérő életek húzód­nak meg. A mostanában pihenőre tért közérzete, helyzete, környezete már- már össze nem vethető a tíz, a, tizenöt évé nyugdíj­ba vonultával, A saját jo­gon kapott ellátás összege az 1985-ben nyugdíjba he­lyezetteknél átlagosan — a munkásoknál és az alkal­mazottaknál — 4318 forin­tot ért el. Szerény összeg? Az bizonyos, hogy nem nyögdíj. Azoké inkább ne­vezhető ennek, akik jogo­sultsága nem szól többre,' mint két és félezer forint­ra. És ugyanabban az esz­tendőben száz nyugdíjas közül harminchét volt Ilyen! A megyében ipari válla­latok, mezőgazdásági üze­mek serege igyekszik vala­mi módon segíteni nyug­díjasain, enyhíteni gond­jaikat. Amint nehezedett, a gazdálkodás környezete, úgy nehezedtek azonban e lehetőségek gyakorlatba való átültetésének módoza­tai is. Sőt találkoztunk olyan, nyugtalanító jelen­ségekkel, esetekkel, amikor az erről döntő testületek némely tagja már azt ja­vasolta, szüntessék meg a támogatást... Ezekben a "rideg, a dolgokat végig nem gondoló vélemények­ben lényegében csupán az fogalmazódik meg, amit a családok egy része — és sajnos, nem .a kisebbik ré­sze! — már gyakorlatként követ. A tanácsi szociális gondozásban dolgozók egy­re nagyobb megütközéssel tapasztalják, olyanoknak kell nyugdíjt kiegészítő szoűális segélyt adniuk, akiknek gyermekei jó körül­mények között élnek, de nem hajlandók a szülő(k) támogatására. Csupán csipetnyi ez a sírnivaló tények, tapasz­talatok közül. Hiszen ide tartozik az is, hogy szapo­rodik a megyében azoknak a pereknek a száma, ami­kor testvérek hadakoznak, kinek mi fejében köteles­sége a szülő(k)rői gondos- kpdni... Mintha holnapra mi magunk is nem len­nénk öregek!" " I-' ” Azt sugallnánk az emlí­tett tényekkel, .tapasztala­tokkal, hogy vegye át a család azt a terhet, melyet a társadalom nem tud vállalni? Nincsen szándé­kunkban semmiféle sanda célozgatás. Csupán emlí­tést tettünk valamiről, amit érzelmeknek neveznek. Ha vannak. S ha nincsenek, abból következtetni kell valamire. S okféle elemzés tár­gya, terepe napja­inkban a szociál­politika egésze, s benne az is, amit a társadalombizto­sítás lat el: A lépés, a vál­toztatás egyre sürgetőbb. S egyre sürgetőbb egy új­fajta gondolkodásmód is, mely szakít a mai, min­dent összemosó általánosí­tásokkal, „a” nyugdíjasok •’ táborának egységes ke­zelésével, gondjaik egy kaptafára húzott meg­oldásának keresésével. Ilyen megoldások ugyan­is nincsenek! Tavaly 99.2 milliárd forintot-fizet­tek ki az érintetteknek, ki­nek nyugdíjként, kinek csak nyögdíjként. S ez a kinek-kinek jelzi, a hala­dás nem egyetlen irányú út, a teendő nem egyetlen szálú cselekvés. A mai hely­zet kialákulásában ugyan­is az tükröződik, hogy is­métlődően elfeledjük: az igazságosság látszata nem azonos az igazságosság ér­vényesülésével. M, O. Az utolsó simítások a Skála- vásárcsarnokon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom