Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-05 / 54. szám

1987. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK 3 **T4» ... Mg'«» /Jr EifggP Készül a hásháfó A gödi Rftmona Ipari Szövet­kézéiben ügyes gépeken dol­goznak az emberek. A mun­kafolyamatokat, az anyagellá­tást gondosan megszervezik, hogy a munkaidőalapot gaz­daságosabban kihasználják. Képünkön az export húsáru csomagolóanyagát szövi a gép, amelyet Eke Sándorné gondo­san ellenőriz (Vimola Károly felvétele) Országgyűlési bizottság tárgyalta A kereskedelem szerepe az egészség védelmében j! A kereskedelmi tevékenységnek az egészségesebb élet- mód alakításában, a helytelen táplálkozás, a káros ^ szenvedélyek visszaszorításában, a kedvezőbb életkö- ^ rülmények megteremtésében betöltött szerepét vitatta ^ meg — Nyers Rezső elnökletével — az Országgyűlés ke- 0 reskedelmi bizottsága szerdai ülésén a Parlamentben. A Belkereskedelmi . Minisz­térium és az Egészségügyi Minisztérium együttes előter­jesztése megállapítja: a ke­reskedelem jelentős szerepet tölthet be a társadalom egészségvédelmében, ha tuda­tosan ösztönzi a termelőket a korszerű táplálkozásnak, a kívánatos életvitelnek megje­lelő áruk előállítására. Szóbeli kiegészítőjében Spi- lák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes hangsúlyoz­ta: miközben a kereskedelem általában igyekszik eleget tenni egészségvédelmi felada­tainak, tevékenységében a szándékok és a lehetőségek nem mindig találkoznak. A jelenlegi szabályozórendszer ugyanis nincs tekintettel ar­ra, hogy milyen társadalmi célokat szolgál egy-egy áru­fajta, illetve szolgáltatás. A termelők érdekeltsége az árakban jut kifejezésre, s az esetek többségében a korsze­rű cikkek drágábbak a ha­gyományos termékeknél. En­nek a tendenciának a meg­változtatása hosszabb távra szóló feladat. A siker érdeké­ben a tennivalóknak a mainál eredményesebb összehangolá­sára van szükség. Az általá­nos társadalmi feladatok koordinálásával a tervek sze­rint az Egészségnevelési Inté­zetet és a Fogyasztók Orszá­gos Tanácsát bíznák meg. A továbbiakban a miniszterhe­lyettes kiemelte: kiterjedt propagandával elő kell segí­teni, hogy a lakosság megis­merkedjék a korszerű táplál­kozás előnyeivel. Annak elle­nére, hogy tudatosítjuk az emberekben az élettanilag ér­tékesebb, mágasabb fehérje­Ai önállóság - vállalati nézőpontból Élénkülni fog a verseny Ösztönzik a sertéstenyésztést A korábban tröszti keretek \ között gazdálkodó húsipari ágazat vállalatainak ez év ele­jétől már önállóan kell bol­dogulniuk. Pontosabban fo­galmazva, csak az eddiginél önállóbban, ugyanis, a cégek­nek továbbra is központi füg­gőségben kell gadzdálkodniuk. Az önállóság viszonylagossá­gát hangsúlyozta beszélgeté­sünkkor Marschík Pál, a Pest—Nógrád Megyei Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója is, akit az átszer­vezés vállalati fogadtatásáról kérdeztünk. — Nem ért kedvezőtlen hatál bennünket. Az új forma ki­alakításában jó partnernek bizonyult a Húsipari Központ és az ágazat felügyeletét el­látó MÉM élelmiszer-ipari fő­osztálya. Tapsztalatokról még nem lehet beszélni, de az már biztos,, hogy a vállalatnál dol­gozó 2500 tagú kollektíva a nagyobb önállóság szellemé­ben igyekszik dolgozni. Egyébként arra számítok, hogy az átszervezés olyan ambíciókat, emberi energiákat mozgásit, amelyekre a trösz­ti szervezet esetleg nem ha­tott ösztönzően. Ezzel együtt a legkevésbé sem feltételezem, hogy könnyebb dolgunk lesz. A két megyében ezentúl is összesen másfél millió ember húsellátásáról kell gondoskod­nunk, ami az évi 4 milliárd forint árbevételünknek a je­lentős rés2ét teszi ki. Termé­szetesen, a lakossági ellátás mellett a vállalat jelentős mennyiségű élő állatot és készterméket is exportál. Az ágazat átszervezésére rendkí­vül nehéz időszakban került sor. A gazdálkodás eredmé­nyességét befolyásoló tényezők közül néhány még ismeretlen előttünk. A megválasztott igazgató tanács rövid műkö­dése alatt is több olyan dön­tést hozott, ami a jövőben sá­git! az eredményességet, vár­hatóan ösztönzi majd például á sertéstenyésztést. Az önállósulást megelőzően már korszerűsítettük a válla­lat szervezeti felépítését. Fo­lyamatosan megújultak a gyártóeszközeink a balassa­gyarmati, az újpesti, a váci gyárban. A ceglédi gyárunk­ban jó ütemben halad a tel­jes rekonstrukció, melyre a vállalat világbanki hitelt kap. — Az átszervezéssel együtt megszűnt a húsipar korábbi külkereskedelmi vállalata is. Ez a változás hogyan érinti az értékesítési törekvéseiket? — A vállalatok önállóságuk ellenére a továbbiakban is — nagyrészt — központi dönté­sek alapján működhetnek. A megújult külkereskedelmi szervezet sem ígérhet korlát­lan külpiaci lehetőséget, csak tőlük nem várható az, export fokozása. Rajtunk is múlik, mit kínálhatnak a piacon. — ön személy szerint mire számit? 1987 végére milyen változásokéi tükröz majd az átszervezett húsipar? — Ügy vélem, jobb lesz a húsipari vállalatok és a me­zőgazdasági nagyüzemek kap­csolata. A fogyasztók pedig számos új terméket fedezhet­nek fel az üzletekben. Ha számunkra nem is jelent kor­látlan önállóságot az átszerve­zés, azért mindenképpen élén­kíteni fogja a versenyszelle­met. S. J. és vitamintartalmú termékek­nek az egészség megőrzésé­ben betöltött szerepét, számí­tani lehet arra, hogy a fo­gyasztásban hosszabb távon is nagy szerepük lesz az ol­csóbb — magasabb energia­tartalmú — cikkeknek. A ke­reskedelemnek azonban el/ odázhatatlan feladata, hogy választási lehetőséget kínál­jon a lakosságnak. A vitában felszólalók közül Polgárdi József (Pest megye) az anyagi források hiányára és a munkaerőgondokra hi­vatkozva kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy képes-e az állami és szövetkezeti kereskedelem az egészséges életmód szolgálatá­ban jelentősebb előrelépésre. Nyers Rezső (Bács-Kiskun megye) indítványozta, hogy a sportruházati cikkek, illetve a sporteszközök választékának bővítése céljából az illetékes szervek szorgalmazzák a KOST-n belüli kooperációval á gyártókapacitások bővítését. A vitában felszólalt még: Békési Istvánné Pest megyei képviselő is. A hozzászólásokra adott vá­laszában Spilák Ferenc el­mondotta: az égetett szeszes italok forgalma után az el­adók nem kapnak jutalékot. az így megtakarított pénzt más cikkek forgalmazásának ösztönzésére fordítja á keres­kedelem. Kifejtette: folyama­tosan érvényesíteni kgll azt á törekvést, hogy az egész­ségre káros termékek legyet nek drágábbak, mint ,az élet* tanilag értékes készítmények}. Korszerűsíteni szükséges 3 á húsáruk minőségével foglal­kozó szabványrendszert, mert az elsősorban műszaki és technológiai központú, s nem a fogyasztók érdekeit veszi figyelembe. A zöldség-gyü­mölcs kereskedelemben újabb átszervezés nem várható — emelte ki a miniszterhelyet­tes. Továbbra is a szabad ter­mékforgalmazást, illetve azt szorgalmazzák, hogy az áruk minél kevesebb áttétellel jus­sanak el a vevőkhöz. Az ülés Nyers Rezső zár­szavával ért véget. A bizonyítás a nagyüzemek feladata Csak az eredményeket becsülik Európa gyümölcsöskertje. Gyakran használták ezt a jel­zőt a külföldi szakemberek, amikor hazánk gyümölcster­mesztéséről esett szó. Igaz, annak négy-öt évtizede is van már, hogy az akkori kor vi­szonyaihoz képest Magyaror­szágon fejlett gyümölcster­mesztésről beszélhettek. Az adott gazdasági helyzet­ben milyen szerepe, jelentő­sége van a tudománynak? — erről kérdeztük Nyújtó Fe­rencet, a Gyümölcs- és Dísz­növénytermesztési és Fejlesz­tési Vállalat ceglédi állomá­sának igazgatóját. — Napjainkra feltétlenül nőtt a kutatások jelentősége. Korábban ehhez nem volt megfelelő intézmény sem. Így a gyümölcstermesztéssel kap­csolatos szervezett kutatások helyett csak néhány egészen kiváló nemesítőről beszélhe­tünk. Közülük volt professzo­raimat, Mohácsy Mátyást, Magyar Gyulát, Maliga Pált említeném. Túlzás és dicsek­vés nélkül állíthatom, hogy a szervezett kutatás alapjait a mi generációnk rakta le. A kajszi megmentéi A két világháború között jelentős volt hazánk alma-, szilva-, meggy- és kajsziba­rackexportja. Az 50-es és 60-as években a kontinensen bekövetkezett nagy gazdasági fellendülés eredményeként megnőtt a gyümölcsfogyasz­tás. A környező országokban számtalan korszerű, intenzív ültetvényt telepítettek. A. fej­lett gyümölcstermesztő orszá­gokkal mi csak a tudomány segítségével vehettük fel a versenyt. A piacok megtartása érdekében a mai kutató fel­adata a gyümölcstermelés versenyképességének fokozása lett. A több mint harmincöt éves munkám során nekem ebből a kajszibarack meg­mentése adta a legnagyobb örömet. A gyümölcs rangjá­nak visszaállításakor elsődle­ges feladat a biztonságos ter­més érdekében a fagytűrő képesség fokozása volt. Má­sodsorban olyannyira szállít­hatóvá kellett tennünk az új, nagy gyümölcsfajtákat, hogy azok azonos értékűek legyé­nek a legjobb küföldi fajták­kal is. Ma már biztosítottuk, hogv a termesztésbe megbíz­ható, a minőségi követelmé­nyeknek megfelelő fajták kerüljenek. Ugyanakkor ezek a fajták már vírusmentesek. — A statisztikai adatok ar­ról győznek meg, hogy az Utóbbi időben mérséklődött a gyümölcstelepítési kedv. A kiváló fajták mellett ön sze­rint mi okozza a gondot? Osztozzanak a hasznon — A jelenlegi gazdálkodási körülmények között érthető, ha a nagyüzemek alapvető törekvése a veszteséges ter­melés megszüntetése, de leg­több helyen hiányzik a tele­pítéshez szükséges pénz is. A veszteség forrása az alacsony termésátlag mellett még az is az egyes kultúrákban, hogy nem tudják kézi erővel mi­nőségi áruként betakarítani a termést. Így az export helyett csak olcsó ipari tömegáruhoz jutnak a gazdaságok. — Az ön és kutatótársai munkájának eredményeként ma már vírusmentes alanyo­kat kínálnak a telepítésekhez. — A több mint három év­tizedes alanykutató munkánk­nak köszönhetően negyven hektáros intenzív magtermő törzsgyümölcsösünk van. Eb­ből a hazai igényeket maggal és csemetékkel egyaránt el tudjuk látni. Ezekből négy éve exportálunk is. Az ültet­vényen például kajszibarack­ból 220, szilvából 240 fajta található. Több ezer van azokból a hibrid fajtákból is, amelyekből szelektálunk. Ezek kivétel nélkül vírusmentesek. — A nagyüzemek mellett a kistermelők gyümölcstelepíté­se is jelentős, ám ezek több­sége még mindig csak ötlet­szerű. így csak ritkán vannak összhangban a piaci kereslet­tel. Mit gondol, a későbbiek­ben nem okoz ez majd az al­mához hasonló értékesítési nehézségeket? — Ez a veszély elsősorban a meggynél és a szilvánál valóban fennáll. Ezekkel a kultúrákkal szemben én mégis optimista vagyok, mert a kistermelők a gondos műve­léssel és szedéssel kiváló mi­nőséghez juthatnak, melyet a piacon kedvező áron értéke­síthetnek. Viszont egészsége­sebb kereskedelemre lenne szükség. Egyebek között arra, hogy a kereskedő jobban megossza a termelővel a ma­gas árrést. A piaci ne­hézségeket elsősorban az okozza, hogy a felvásárlói kereskedelem egyáltalán nem termelői érdekeltségű. Alapve­tő hiba, hogy a kistermelőkkel nem foglalkoznak érdemeik­nek megfelelően, nincs érdek- képviseleti szervezetük. Pedig a kialakult helyzeten oly mó­don lehetne változtatni, hogy a termelőüzemek is létrehoz­nák a kereskedelmi részlegü­ket. _ Erőteljes tempóban — A kutatás mennyire ér­dekelt ma abban, hogy a megoldást ebben a nem köny- nyű helyzetben segítse? — A kutatót elsősorban az eredményeiért becsülik. Én nemcsak a saját ültetvényein­ken szeretek szétnézni, ha­nem a gazdaságok ügyes-ba­jos dolgaiban is megpróbálok eligazodni. A kutatáshoz el­sősorban hosszú élet és sze­rencse kell. Én nem panasz­kodhatott! egyikre sem. 1951 óta dolgozom ebben a szak­mában. Nekem — sokak­kal ellentétben — meg­adatott, hogy megérjem munkám eredményét és lát­hatom, mire mentünk a faj­táinkkal, alanyainkkal, és a gyakotlatban is lemérhetem a termelési eredményeket. Külört öröm számomra, hogy Európa jelentős nagy gyü­mölcstermesztő országaiból érdeklődés mutatkozik a ví­rusmentes alanyaink iránt. A lelkes kis kollektívával igyek­szünk a továbbiakban is tar­tani a gyakorlati megvalósí­tásnak ezt az erőteljes tem­póját. Ám tudjuk azt is, hogy az eredrpepyeink átvételére, elterjesztéséi-e a bizonyító erő a nagyüzemekben, iian. Surányi János Csatornajavítás bontás nélkül Háromesztendős garancia Vége a légkalapács dübör­gésének, nem kell már fül- dugót használni a lakóknak, ha megjelennek a csatornaja­vítók. Honnan veszem ezt a jó hírt? Bontás nélküli vegy­szeres csatornajavító eljárás A jövőnk a tét! Egyenlő partner-e a fiatal ? DOLGOZÓI napot hirdetett A jövőnk a tét elnevezésű akció keretében a KISZ Köz­ponti Bizottsága március 2- ára. Az országszerte megtar­tott délutáni összejövetelek­nek az lett volna a célja, hogy a fiatalok saját munka- területükön szerzett tapaszta­lataikkal hozzájáruljanak a szervezettebb, termelékenyebb gazdálkodáshoz. Népgazdaságunk pillanatnyi helyzete valóban indokolttá teszi, hogy korra és nemre való tekintet nélkül, minden­ki igyekezzék szűkebb kör­nyezete gazdasági eredménye­in javítani. Valóban jelentő­sége lehet egy-egy célszerűbb technológiára, takarékosabb eljárásra figyelmeztető meg­jegyzésnek, s hogy a KISZ KB felhívással fordult a fia­talokhoz, azt igazolja, hogy az ifjúsági szervezet is — lehető­ségeihez mérten — igyekszik mozgósítani jövőnk érdekében. Nem biztos azonban, hogy a felhívás céljának minden esetben megfelelnek a mozgó­sítási módszerek. Ahol ugyan­is a március 2-ára szervezett ifjúmunkás-találkozót vidám, kötetlen csevellyel kezdték — annak érdekében, hogy oldód­janak, könnyebben megnyilat­kozzanak a résztvevők —. való­színűlég nem jól mérték föl az esélyeket. Ha ugyanis azok­nak a dolgozó fiataloknak, akik naponta előkészítés és csomagolás nélkül a gyakor­iéiban találkoznak gazdálko­dásunk gondjaival, nem ilyen­fajta „bemelegítésre” van szükségük ahhoz, hogy tapasz­talataikról és észrevételeikről beszéljenek — az a generáció még nem lehet érett a ko­moly párbeszédre. Valószínű azonban, hogy nem maguk a fiatalok igé­nyelték ezt a módszert, ők talán maguk is szembe tud­nának nézni saját és korunk konfliktusaival, sőt bizonyos jelek arra utalnak, igénylik is, hogy felnőttnek, döntés­képes embernek tekintsük őket. A módszerek azonban mintha a kedélyes, úttörős- ködő szintre süllyesztenék a résztvevőket. A KISZ KB Gazdaság és reform című videofilmje, ame­lyet tájékoztatóul vitaindító­nak bocsátottak A jövőnk a tét akció résztvevőinek ren­delkezésére, hiába tartalmaz jeles, tudósoktól, közgazdá­szoktól, politikusoktól elő­adásrészleteket, ha szerkeze­te, felépítése olyannyira di­daktikus, hogy már-már ri­asztó. Ki hitte úgy, hogy azok­nak a fiataloknak, akiknek nemcsak saját sorsuk, hanem az ország jövője szempontjá­ból is kemény feladatokat kell megoldaniuk, szükségük van érzelmes, reformkori be­vezetőkre, irodalmi idézetek­re? Egy középiskolás ünnepi műsor talán megengedhet ilyet magának, de egy vita­indító nem. A szomorú, hogy a ke­vert műfajú filmet, melyet létrehozói igyekeztek könnyen íogyaszthatóvg tenni, az em­lített ifjúmunkás-találkozó szervezői még mindig túl „ne­héz” anyagnak minősítették, s nem tárták teljes egészében a közönség elé, csak részlete­ket vetítettek belőle. HOGYAN viszonyuljon most A jövőnk a tét akcióhoz az a KISZ-tag. akit kétféle mó­don próbálnak aktivitásra serkenteni. Részben személyes ötleteire, tehetségére számítva felhívásokban buzdítják jobb munkára, felelős részvételre. Ugyanakkor ugyanez akció konkrét rendezvénye nem tart­ja eléggé gondolkodó ember­nek és felnőttnek ahhoz, hogy végighallgasson videokazettá­ról néhány előadást és kedély­oldó játszadozás nélkül egy­ből a lényegre térjen. Félő, ha nem tekintik egyenlő part­nereknek, nem lesz mindah­hoz partner, aminek pedig valóban jövőnk a tétje. Mr. A. szabadalmát nyújtotta be né­hány éve az Aiagi Állami Tangazdaság. Akkor még csak reménykedtek a sikerben, ma már a gazdaság bevételének egyharmadát adja ez a tevé­kenység. A Supcraqua-javítás lényege nagyon egyszerű. A meghibá­sodott csatornaszakaszt mű­anyag dugókkal elzárják és tartálykocsikból gyorsan szi­lárduló vegyszer két kompo­nensét engedik egymás után a csatornába, majd ezeket ki­szivattyúzzák. A két anyag hatására a csatorna falán szi­lárd szigetelőréteg keletkezik, amely a talajba szivárogva károsító hatás nélkül, kívül­ről is védelmet nyújt. A fel­újítás időtállóságára jellemző, hogy a gazdaság két-három éves garanciát vállal, de mindeddig egyetlen reklamá­ció sem futott be. Az eljárás költsége az új csatorna árának 40—60 szá­zalékát teszi ki — a talajvi­szonyoktól függően —, s mindehhez hozzájön az az előny, amely a megrendelőt az útfelbontástól, a kellemetlen­ségektől pedig a lakókat meg­kíméli. Előnyös továbbá, hogy bármikor a lyukat tömíteni lehet az eljárással, valamint olyan szennyvízcsatornák is javíthatók vele, amelyekbe méretük miatt nem lehet be­mászni. Az új módszer kevés em­bert és néhány speciális esz­közt igényel. A vegyszert szál­lító tartálykocsikon kívül a nyugati importból származó műanyag dugók jelentenek költséget. Az eljárás iránt az érdeklődés óriási: Ausztriá­ban és Nagy-Britanhiában még végeztek próbamunkákat az alagiak. Egyetlen bánatuk az, hogy Budapestre még nem sikerült betörniük világszerte elismert módszerükkel. ír* b. gy. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom