Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-31 / 76. szám

PEST Sí RJAÍ, EGYESÜLJETEK! MA: MEGYEI XXXI. ÉVFOLYAM, 76. SZÄM Ára: 1,80 forint 1987. MÁRCIUS 31., KEDD Lázár György fogadta Kim Bök Szint Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn a Par­lamentben fogadta Kim Bök Szint, a Koreai NDK Minisz­tertanácsának elnökhelyette­sét, a magyar—koreai gazda­sági és tudományos-műszaki konzultatív kormányközi bi­zottság koreai társelnökét. A szívélyes, baráti légkörű meg­beszélésen részt vett Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar tagozatá­nak elnöke. ★ Jegyzőkönyv aláírásával hétfőn befejeződött a magyar —koreai gazdasági és tudo­mányos-műszaki konzultatív kormányközi bizottság VII. ülésszaka. A tárgyalásokon Czinege Lajos és Kim Bök Szin, a két ország miniszter- tanácsának elnökhelyettesei, a bizottság társelnökei áttekin­tették az országaink közötti gazdasági kapcsolatokat, s rámutattak arra, hogy továb­bi lehetőségek vannak az együttműködés bővítésére. A záró jegyzőkönyv aláírá­sával egyidejűleg két mező- gazdasági együttműködési megállapodás megkötésére is sor került. Nyílt légkörű moszkvai tárgyalások Szovjet-brit csúcstalálkozó Gorbacsov és Thatcher pohárköszöntője a díszvacsorán Mint a nagy világhírűgy- nökségelk beszámolnak róla, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Margaret Thatcher brit miniszterelnök hétfőn több órán át tárgyalt egymással Moszkvában. A délelőtt kezdett megbe­szélés csaknem négy órán át tartott, vagyis kétszer annyi ideig, mint tervezték. Délután újra összeültek, ez a második megbeszélés, az esti órákban zárult. Ezután a két politikus díszvacsorán vett részt, ame­lyen mindketten pohárköszön­tőt mondtak értékelve a nap folyamán lezajlott megbeszé­léseket. Brit kormányzati források szerint „nagyon nyílt, de egy­általán nem ellenséges” lég­körben folyt az eszmecsere. A megvitatott témák között sze­repelt o fegyverzetellenőrzés, köztük a nukleáris rakéták kérdéskomplexuma, a két or­szág rendszerének eltérő vol­tából jakadó politikai sajátos­ságok és különbözőségek kér­Vevőre várnak a divatos tavaszi ruhák Kínálatban nincs hiány Kár nemesik ml vásárlók várjuk türelmetlenül az Igazi napfényes tavaszt, a kereskedelemnek sem kedvezett a hosszúra nyúlt ."tél. A raktárakban és az fizietek polcain sorakozó tavaszi holmik e-yelőre vevőkre várnak. Fcrenciné t!r. Héti Zsuzsannát, a Pest Megyei Huhsí- zatt Kereskedelmi Vállalát áruforealml osztályvezetőjét kérdeztük, milyen I3 lesz az Idei tavaszi kínálat. — A mostani divat ismét le­hetőséget ad a nőknek, hogy a számukra legelőnyösebb ru­hadarabokat hordják. Mert éppúgy divat lasz a bő, mint a szűk ruha, a hosszú szok­nya csakúgy, mint a rövid. Mi kereskedők azt mondhatnánk, sajnos, mert a régebbi holmik újból elővarázsolhatok a szek­rényekből. Azért készültünk a legfrissebb módiból i.s. Taj­vanból nemrég nyolcezer kü­lönféle színű és fazonú férfi- és kamaszpóló érkezett, és a kí­nálat bővítéséhez a Hódiköt is hozzájárult több ezer darabos szállítással. A női konfekciót az NDK-ból behozott Exquisit termékek: szoknyák, nadrá­gok, kosztümök színesítik, ezek a Konsumex Vállalat Re­vü üzleteiben Vácott és Szent­endrén már megvásárolhatók. E termékekkel főképp az igé­nyesebb vásárlóközönség ked­vében kívánunk járni. Sajnos továbbra is gondol okoz a női harisnyanadrág, legalábbis ami a divatos, csip­kés mintás darabokat illeti. A választék szegényességén NDK-, cseh, illetve olasz im­porttal igyekszünk segíteni. Változatossá teszik a tavaszi ruhatárat a Lenfonó alap­anyagából készült farmerter­mékek és a FÉR tavaszi kosz­tümjei, átmeneti kabátjai, melyek már az üzletekben' vannak. A nőknek szebbnél szebb pamut- és selyemblúzo­kat tudunk ajániani. mely ter­mékek a vecsési ruházati és gödöllői háziipari szövetkeze­tek műhelyeiből kerültek ki. A Pest Meayei Ruházati Ke­reskedelmi Vállalat cipőaján­lata is tartogat meglepetése­ket. Újdonságnak számítanak a Sabaria gyár elegáns, finom bőrből készült Pump cipői, csakúgy, mint a kínai, indiai, pakisztáni importból származó színes, könnyű lábbelik. Rövi­desen üzletekbe kerülnek a Szabolcsi Cipőgyár — import­pótló pályázatot nyert — szép formájú, modern bőrcipői, amelyek a legújabb fazonok­ban készültek. A kereskedők most már csak hosszú, napfényes tavasz­ra számítanak, a nyári cikkek üzletekbe szállítását pedig áp­rilis közepén megkezdik. A. P. Margaret Thatcher és Mihail Gorbacsov megkezdte tárgya­lásait a Kremlben. dése, valamint az emberi jo­gok ügye. A szovjet fél egye­bek közt felvetette az észak- írországi helyzetet is. A szovjet—brit párbeszéd a jelenkori európai és világpo­litika szerves és fontos része — mondotta pohárköszöntő­jében Mihail Gorbacsov. — Két nagyhatalomról van szó, amelyek közül mindegyik nagymértékben hozzájárult a világtörténelem formálásához. A hétfői tárgyalásokra vísz- síatérve és a Szovjetunióban folyó átalakítás témakörét érintve az SZKP KB főtitkára leszögezte: a Szovjetunió kül­politikája ma még inkább a belpolitikából fakad. Szovjet részről becsületesen és hatá­rozottan kijelentik: az ország­nak tartós békére vr.n szüksé­ge ahhoz, hogy erőfeszítéseit a társadalom fejlesztésére összpontosíthassa. A főtitkár hangsúlyozta, hogy országa kész a békés vetélkedésre és versengésre. Aggodalmat kelt azonban, hogy Nyugaton továbbra is azt állítják: a háború meg­akadályozásának egyetlen le­hetséges módja a nukleáris el­rettentés. Mihail Gorbacsov emlékez­tetett arra, hogy először is ez az eszköz sem tökéletes; mi­nél messzebbre jut a fegyver­kezés, annál inkább megnö­vekszik egy nem szándékos nukleáris konfliktus kirobba­násának a veszélye. Másod­szor: az elrettentés politikája a zsarolás és a fenyegetés po­litikája, vagyis a fegyverke­zési hajszának és a feszültség szításának állandó forrása. Harmadszor: az elrettentés logikája, vagyis a fegyverzet növelése és tökéletesítése azt jelenti, hogy a politikát a mi- litarizmus igényeinek rendel­jük alá, a nép jólétét és a de­mokrácia fejlődését sújtó min­den következménnyel együtt. A régi gondolkodásmód a katonai erőt a politikai célok elérése eszközének tekinti, s más népeket „az ellenség sze­(Folytatás a 2. oldalon) B/atoSr ..Anglia nagy . - _ ország. Olyan és hagyománytisztelet nagy, hogy a pár héttel ezelőtti kompszerencsétlenség megrendülése nem érződik, de annyira nem nagy, hogy az A IDS-pá­nikkal ne találkoznánk lépten-nyomon. (2. OLDAL) Az érdemi vélemény ^ teltétele mája, hanem a tar­talma a döntő. Nem az a fontos, hogy mennyit beszél­tek valamiről, hanem az, amiről beszéltek, annak mi­lyen hatása keletkezett a gyakorlatban. Itt rejlik nap- jainkban a veszedelmes buktatok' egyike. (3. OLDAL*) Népi muzsikától - v "Mi — Ősi zenéig nyújthat mind többet a népművészet? Az-e a feladat, hogy az egykori formá­kat — mind a tárgyi, mind a szellemi kultúra terme­kéit — egy az egyben lemásoljuk?’ (5. OLDAL) CoMifioff „... a jóslat bevált. Vasárnap . , kora este, amikor a megyei a sereghajtó eredmények iránt érdeklődtek szerkesztőségünkben, alig akarták elhinni az ered­ményt..., hiszen a verés! gárda a 19. forduló során most aratta második győzelmét...” O- OLDAL) Tovább vizsgálták "A városban minden- . ' felé elhelyezett plaká­a pusztulás OKSSlt tok ellenére — ezeken kérték az embereket, hogy ne fogyasszák a bódult, kéz­zel fogható falakat, hiszen mérgezőek lehetnek — szá­zával lepték’el a patak és a halastavak környékét olya­nok, akik összefogdosták és elvitték a tehetetlen ko­poltyúsokat...” , (8. OLDAL) Megértették: rajtuk is múlik! Van ötlete? Adja el nekünk! Az év eleje óta egyre több fiatal vesz részt a Jövünk a tét! akcióban: a KISZ-esek fórumaikon és ötletbörzéiken elsősorban a munkahelyi prob­lémák megoldására keresnek választ. A KISZ Központi Bi­zottsága felhívta a szövetség minden tagját, hogy vegyen részt a helyi gazdasági gon­dok megoldásában. A KISZ KE-hoz eddig beérkezett cisz- szefoglalókból kitűnt, hogy a helyi és az országos tenniva­lókat megvitatva az ifjúkom­munisták nem a panaszokat gyűjtötték, hanem megfogal­mazták saját feladataikat, és ezek megoldásához megnyer­ték a munkahelyi, valamint a lakóhelyi párt-, gazdasági és állami vezetőket is. A tervek szerint május el­ső napjaiban érdekesnek ígér­kező akció indul: a Nógrád megyei KISZ-bizottság, a rét­sági Börzsöny Áfész és a Bu­dapest Bank Részvénytársaság ötleteket vásárol. A társaság az ország minden részéből, a gazdasági élet legkülönfélébb ágazataiból gyűjti és veszi az ötleteket, egyenként ezer fo­rintért. Az összegyűjtött ötle­teket témánként csoportosítva füzetekben megjelentetik; a javaslatok, az ötletek ára da­rabonként 10 forint, és egy füzetben száz lesz belőlük. Ha a javaslatokat, az ötleteket egy-egy vállalat megvásárolja, akkor a továbbiakban már az újítóval kell felvennie a kap­csolatot. A megvalósítás felté­teleire, díjazására az újítási törvény rendelkezései érvé­nyesek. A három vállakozó május elsején indítja az or­szágos akciót „Van ötléte? Adja el nekünk! Nincs? Ve­gyen tőlünk!” jelszóval. A Jövőnk a tét! mozgalom egyik eredményeként számos helyi kezdeményezés és javas­lat jutott közelebb a megva­lósításhoz. A fiatalok, megért­ve, hogy a gazdasági helyzet javítása saját munkahelyü­kön, azaz az ö munkájukon i3 múlik, az eddigieknél többet tesznek ötleteik megvalósítá­sáért, új formákat és módsze­reket is keresnek. Ajánlják többek között, hogy ahol szük­séges, ott további műszakokat szervezzenek, vagy növeljék a vállalati önállóságot, esetleg csökkentsék a létszámot. Ja­vaslatokat tesznek az imoort- helvertesftásre. üzemi K1SZ- védnökség vállalására és a2 egvefemi -főiskolai szakdolgo­zatok hasznosítására. Több he­lyen hoznak létre innovációs társaságot és számítógépes szoftverkönyvtárat is. u/ z rflg Aszódon, a Goldmetal Műanyag- és /eiS* mimi Fémfeldolgozó Kisszövetkezet üzemé- |jen őszülnek a modern konyha fon­tos kellékei, a teflon 2 bevonatú háztartási alumíniumedé­nyek. Évente mintegy 1 millió kerül ki innen az üzletek pol­caira. Képünkön Németh Ferenc műszakvezető az égetőke- mcncéből konvejerpályán „kijövő” szelctsütők bevonatát el­lenőrzi. (Hancsovszki János felvétele) NÉVSOR K ezembe nyomtak egy névsort és azt kérték, a kézbe adók — munkásnők —, olvasnám ,el, feltűnik-e valami? Első nekifutásra kiderült, egy szem férfi neve lelhető a listán, de hát — mondot­tam a kíváncsian vára­kozóknak — ebben nincsen semmi különös, hiszen nő- politikai bizottságról \ an szó. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa nőpoliti­kái bizottságáról. Bólintot­tak, rendben van, nő­kérdésről a legjobb ha nők tárgyalnak, hiszen valóban utálatos dolog, amikor csu­pa férfi ül .ott, ahol a gyen­gébb nem helyzete kerül terítékre. Mást nem vettem észre? No akkor olvassam el ismét a névsort. Harmad­szorra azután — és rájő­ve. ezért kaptam kézbe a papírt — fény derült a gu- nyoros értetlenkedés, ki- váncsiskodás okára. A hu­szonnyolc. tagú testületben ugyanis senki sincsen, aki ipari, mezőgazdasági üzem vagy bármely más nép- gazdasági terület fizikai foglalkozású alkalmazottja lenne, megismétlem, egy szem ilyen nincsen, még mutatóba sem. Van viszont — hogy magunkkal kezd­jem — két újságíró, kilenc főállású — nyugdíjas vagy aktív — politikai-mozgalmi funkcionárius.,, Mielőtt bárki azt mon­daná, álljon meg a me­net, a hírlapíró gyorsan papírra teszi azt, ami amúgy természetes: nem tulajdonít semmiféle fontos­ságot statisztikai arányok­nak. Tudja, nemcsak el­méleti igazságként, hanem tapasztalatból is, hogy az értelmiség szerepéről, hely­zetéről nagyon okosan tár­gyalnak olyanok, akik nem értelmiségiek, s hogy a munkások érdeke nem ok­vetlenül attól jut érvényre, mert az adott testület tag­jainak tetemes része fizi­kai munkakört lát el. A sta­tisztikai arányoknak tehát ne tulajdonítsunk jelentő­séget. A nulla azonban nem arány. A nulla az nulla. S már nem arányokat mu­tat. Valami egészen mást. Ez a valami egészen más sokféle formában ölt tes­tet, s tagadhatatlanul ismét erősödőben van, észlelhető, kimutatható az élet szinte minden területén. Aligha ítélhető ugyanig az említett névsorral való véletlen egyezésnek az a tény, hogy a megyében az új irányítá­si formákra áttért válla­latoknál a választott ve­zetőségekben, a vállalati tanácsokban az egészséges­nél, az elvárhatónál — az indokoltnál! — kisebb a fi­zikai foglalkozásúak száma, aránya. Amint vélhetően az sem a véletlen szülötte, hogy-az 1985. évi általános választásokon — és még előtte, a jelölőgyűléseken — az esetek jelentős ré­szében, ha a szóba került személyek közül az egyik nem, a másik pedig fizikai foglalkozású volt, akkor utóbbi a voksok kisebb ré­szét kapta meg. Ezek az esetek már nem esetek. Részei egy fo­lyamatnak, egy teljesen hi­bás, veszélyes folyamatnak, melyet az a rézét tart fenn, hogy a hozzáértés, a szakszerűség beosztáshoz, a társadalmi munkameg­osztásban, még inkább a hierarchiában elfoglalt helyhez köthető, kötendő. Ha ez — feltételezve, de meg nem engedve a lehe­tetlent — fedné a való­ságot. még akkor is van egy kivédhetetlen, mert ta­pasztalatokkal sokszorosan igazolt érv. Ez az ,érv pe­dig az. hogy a testületek­ben, tisztségekben jelen levő fizikai foglalkozású olyan nézőpontokat, gya­korlati ismereteket testesít meg, amilyenekre csakis az ő segítségével tehet szert a testület, amilyeneket a ta­gok semmilyen más úton nem szerezhetnek meg. Vaksággal egyenlő szűk látókörre vallana olyan té­nyezőket figyelmen kívül hagyni — avagy észre sem venni —, hogy a megyében az aktív kereső nők min­den százas csoportjából — a területenkénti jelentős eltérések természetesek — negyvenötén a munkás- osztályhoz tartozó fizikai I foglalkozásúak...! S ha most ehhez társítunk egy további tényt, nevezetesen a termelőszövetkezetekben fizikaiként dolgozó lányok, asszonyok számát, akkor kiderül, a kenyeret kereső nők százas csoportjaiból a többséggel, ötvenhat fővel van dolgunk. S ami több­ség, az már nem statiszti­kai arányok kérdése. ávolra jutottunk egy, tagadhatatlanul nem szerencsésen kivá­lasztottakból álló testület­től.?, Egy tünetről vagy ta- -lán már nem is tünetről szólunk. A Hazafias Nép­front alapszabálya IV. feje­zete 37. pontjában ugyanis ezt olvashatjuk: ..A munka- bizottságok elnökét az or­szágos elnökség, titkárát az országos titkárság bízza meg, tagjait g népfront or­szágos titkárai kérik fel. A munlcabizottsági tevé­kenységre a népfront célki­tűzéseit aktívan támogató szakemberek, köztük az országos tanács tagjai kérhetők fel.” Úgy lát­szik, a nőpolitikában nem szakemberek a nők, ha — fizikai, foglalkozásúak. Ügy látszik1, ki így, ki úgy gondolja, mit fed a szak­emberség fogalma. De le- h^t-e, szabad-e a többség képviseletét annak függ­vényévé tenni, hol, ki, ép­pen mit gondol, nem gon­dol? ! M. O. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom