Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-28 / 74. szám

Együtt a közösséggel A megtartott eredetiség Péidáf is adnak a felnőtteknek A mikor megismertem a ta- vaszi fesztivál kecske­méti játékprogramját, s meg­tudtam, hogy a pécsi, bajai, kalocsai, csikériai, kecske­méti, tiszakéeskei, kunpeszéri, lakiteleki, miskolci gyermek- csoportok mellett ott lesz a dr. Balázs József né által veze­tett hévizgyörki gyermek né­pi játékcsoport, valamint a túrái általános iskola népi sportjátékokat bemutató csa­pata Békési István igazgató- helyettes vezetésével, az a gyanúm támadt, hogy ez is egy olyan összejövetel lesz, amikor ünnepeinket — most éppen a tavasz köszöntését — áttestáljuk á gyermekeinkre. Gyerekeink, akik mindenre kaphatók, helyettünk és a mi szórakoztatásunkra népviselet­be öltöznek, műsort adnak azokon az ünnepeken, össze­jöveteleken, amelyeket mi fáradtak és közönyösek va­gyunk megünnepelni. Még a felvonulást és a tűzijátékot is ók élvezik helyettünk. Ezek a gondolatok berzen­kedtek bennem még akkor is, amikor felszálltam a gyere­kek autóbuszára, hogy velük együtt ott legyek a Kecske­méti tavasz ünnepének ezen a rendezvényén. Hogy minden dohogásom megszűnt a meg­érkezésünk pillanatában, an­nak egyik elsődleges oka az, hogy a gyerekeket nem a szál­láshelyen várták, ahol lepa­kolnak, elhelyezkednek, tét­lenül nézik az óramutatót, s legfeljebb hangoskodva, fut- kározva ütik agyon az időt, amíg történik velük vala­mi, esetleg színpadra mehet­nék, szerepelhetnek. A gyere­keket — bárhonnan érkeztek is — a Szórakaténusz játékház nyitott kapusaiban fogadták, s azonnali elfoglaltságot kínál­tak: papírhajtogatást, gyöngy­fűzést, gyurmázást, övfonást, fafaragást, s aki ezeknek egyikében sem lelte kedvét, az táncolhatott a táncházban, amit kizárólag az ó részükre szerveztek, s mivel végre sü­tött a nap, a felöltöztetett ki- szebábut is kidobhatták, így köszöntve a tavaszt. A II. Rákóczi Ferenc iskola egybeépült a városi sport- csarnokkal. Az énekes-táncos játékok programja az aulában zajlott. A pécsi Mecsek együt­tes gyermekcsoportja ormán­sági magyar és moldvai csán­gó táncokat, játékokat muta­tott . be. A híres együttes — számos helyen megfordultak Európában — kidolgozott ko­reográfiájával, biztos tánc- tudásával kiérdemelte a közön­ség tetszését. Őket közvetlenül a hévízgyörkiek követték, akik egész más elképzelések szerint felépített és összeállított játé­kot játszottak el. Ha sikerüket akarom megmutatni, akkor a taps mellé elmondom, hogy ők voltak azok, akiknek játékába bekapcsolódtak a nézőtéren szorongó gyerekek és megta­nultak egyet á gazdag anyag­ból, amit a húsz hévízgyörki kislány elvitt Kecskemétre. A rendezvény felelőse el is mondta: — Azért hívtuk a hévízgvörkieket, mert a Ma­gyar Tudományos Akadémia népzenei osztályán hallottuk, hogy ők az a gyerekcsoport, akik a régi énekes-zenés gyerekjátékok közül a legere­detibbet őrzik, s éppen a hi­telesség kedvéért lemondtak a látványnak szóló minden mű­vészi beavatkozásról. A sportcsarnokban is nagy volt a nyüzsgés. Békési tanár bácsi izzadt a televíziósok gyűrűjében, akik mindent tud­ni akartak a csülközésről, a karikahajtásról, a nemzetesdi- ről, a kakasviadalról. Érdek­lődésük nem volt öncélú, hi­szen műsoruk egy részét egye­nes adásban közvetítette a televízió és a többi is adásba kerül. Végignéztem a turaiak játé­kait. Beszélgettem Hajdú Gyu­la sporttörténésszel. — A sport elemi formája — mondta — a csülökbabát leütni akaró parasztlegények virtuskodása. Vagy a favágók vetélkedése: ki milyen gyors fadöntésben, fűrészelésben és sorolhatnánk tovább. A mai sportoló nem a sportot: a győzelmet akarja. Pedig a győzelem értéke nem lehetne nagyobb, mint a spor­tolásé. Napjaink sportolói a győzelemért magát a sportot áldozzák fel. A sport játékos­sága mellékessé válik. A tu­raiak által bemutatott játé­koknál nincs szükség semmi­féle manipulációra, különböző szakmai taktikára, csak já­tékos kedvre, mozgásigényre. A rról szóltam írásom ele­jén, hogy a gyerekeink­kel ünnepeltetünk magunk helyett Most iS igaznák tar­tom ezt a megállapítást, de megtoldom azzal: szerencsés­nek tartom, hogy okosan gon­dolkodók a gyermekekben megteremtik az ünnep iránti szenvedélyt, ami az ilyen országos összejövetelek után nemhogy lanyhulna, de erő­södik, komolyodik, s egyszer talán eléri célját: a szellemi horizont szép és csendes ki­tágítását. Még talán példát is adnak ezek a gyerekek a felnőttek­nek az ünnepek szükséges­ségéből és megtartásuk je­lentőségéből. Fercsik Mihály LUOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 7& SZÁM 1987. MÁRCIUS 30., HÉTFŐ Mozizni mindenütt Sehet Támogatás, bevétel, helyárak Gyermekkorában az ember álmodozik. Mi arról álmodoz­tunk, hogy eljő majd az idő, amikor minden faluban lesz mozi. önzetlenül álmodoztunk, hiszen nemcsak a mi falunk­ba kívántunk mozit, hanem valamennyibe. Ez az óhajunk sem vált valóra. Jó pár köz­ség található körzetünkben — nem is kicsik —, ahol nincs önálló filmszínház. Gödöllőn kívül Kerepestarcsán, Mogyo­ródon, Csömörön működik fix mozi. E helyeken -telepített gép és állandó személyzet van. Aszódra ugyanez áll, in­nen területi feladatokat is el­látnak, a gépész más közsé­gekbe jár vetíteni. Kategóriák A következő kategória a keskeny kihelyezett mozi. A helyszínen a vetítőgép, a ma­siniszta kijár. Vácszentlászlón a művelődési házban, Valkón a presszóban, Isaszegen a Ró­zsa vendéglőben, Pécelen, Ik- ladon ugyancsak a művelődé­si házban, Kerepestarcsán a kórházban moziznak bizonyos napokon. A kartali mozi meg fog szűnni, mert deficites. Tartanak előadásokat iskolák­ban, óvodákban. Valamivel több mint egy esztendeje Szász Gábor a Pest Megyei Moziüzemi Válla­lat körzeti üzemvezetője, egy­úttal a gödöllői filmszínház főnöke. Vele beszélgettünk a moziüzemi tevékenység rej­telmeiről. A moziüzemi tevékenység­hez helyiség, vászon, gép, gé­pész szükségeltetik, elsősorban azonban film, no meg közön­ség. A legfontosabb és legbo­nyolultabb kellék ezek közül a celluloidcsík, amelyen rajta vannak a vetítéskor mozgásba jövő figurák, események, ér­zelmes, megható, felvidító, el­szomorító jelenetek. A szala­gon á legkülönbözőbb tartal­makat hordozó képsorokat rögzíthetik. Csoportosíthatjuk őket művészi, politikai, ideo­lógiai, erkölcsi és egyéb szempontok szerint. A mozi­üzemi vállalat tavaly még ki­lenc kategóriát tartott nyilván, januártól csupán kettőt. Az egyik a támogatott, a másik a járulékoltatott. Amikor a járulékoltatottra célozva mondtam a vezetőnek, mi­lyen szép szót találtak ki, közölte, a minisztériumé az érdem. Arány Ne bolygassuk az érdemet, nézzük inkább, mit takar a két csoport. A T kategóriába o szocialista, humanista érté­keket képviselő, valamint a választék tematikai, műfaji szélesítését szolgáló, illetve po­litikailag támogatott filmek tartoznak. Ez világos. Men­jünk tovább. A J kategória kizárólag kommersz, szórakoz­tató filmeket tartalmaz. Ne­künk ezek után csak azt kell eldöntenünk, szocialista, hu­manista, tematikai, műfaji szélesítést szolgáló műre vá­gyunk, avagy beérjük a kom- mersszel. Aszerint váltunk je­gyet. Szász Gábornak és tár­sainak már korántsem ily egyszerű a dolga. Ők egy komoly vállalatnak az alkalmazottai. Valamireva­ló vállalat hazánkban terv sze­rint dolgozik. A terv azt vár­ja el a mozisoktól, hogy az összes előadás ötvenegy szá­zalékában támogatott alkotá­sokat vetítsenek. Legalább húsz százalék legyen magyar film. Mi sem könnyebb. Kö­zépfokú végzettséggel, mozi­tanfolyamokkal a háta mö­gött, könnyen kiszámíthatja az ember, miből mennyit vetít­sen, hogy meglegyen az elvárt arány. A mozizás ennél bonyolul­tabb. Azt is elvárják a fel­jebbvalók, hogy a bolt nyere­séges legyen. A mozisnak a bevétel elemi érdeke, hiszen abból kaphat jutalmat, része­sedést. Hiába tartja be haj­szálra a kívánt arányokat, ha a közönség nem tölti meg a termeket. Januártól ugyanis tevékenységük bevételcentri­kus. Arra törekszenek, hogy minél több legyen a pénztár­ablakon beguruló forintocska. Régebben a támogatott azt jelentette, hogy azért kaptak a központtól pénzt. Mára ez a minimálisra csökkent. Mit lehet tenni? Tenni min­dig lehet valamit. A nagykö­ŐVATOS IDŐJÓSOK? Már több mint negyedszázada minden év március 23-án me­teorológiai világnapot rendez­nek földünkön. Az eseményt, amely nem rengeti meg a vi­lág időjárását, valamennyi al­kalommal két nappal a csilla­gászati tavasz ’beköszönte után rendezik. Vajon miért éppen ekkor? Az egyszerű ember a hír olvastán, hallatán nem lapoz fel különféle lexi­konokat, hogy a titok nyitjá­ra bukkanjon. Inkább arra gondol, hogy milyen óvatosak ezek a meteorológusok, nem hisznek március elsejében, a tavasz naptári kezdetében. Sőt, ha a tavaszi napforduló sem hoz még meleget, hát ott az a biztonsági két nap, negy­vennyolc óra. Akkorra már bizonyosan kedvezővé válik a légkör fizikai állapota. Életünkben annak sincs jelentősége, hogy minden év­ben világnapot ülnek a me­teorológusok. Lehet, hogy er­ről az eseményről nem is jut fülünkbe semmi érdemleges, óm az időjárás-előrejelzők mindennapi jelentéseit nap­jában többször is várakozás- teljesen meghallgatjuk. Ha pedig a szántó-vető embert érdekelné a meteorológiai vi­lágnap, akkor most elégedet­ten köszöntenék azok is, akik ablakom előtt az Egres-patak jobb partján a délutáni nap­Égi-fö9di furcsaságok sütésben vetnek. ültetnek. Nincsenek most még sokan, Bogtól Hévízgyörkig csak két­tucatnyiam Gyorsan haladnak a sorokkal, fürgébben, mint magam a betűk papírra veté­sével. A GAZDA CIPŐJE. A me­teorológiai világnap az idén hétköznapra esett, de ha tud­nának róla a határban se- rénykedők, ezt sem nagyon méltányolnák. Számukra az ünnepet elsősorban a vasár­nap jelenti á naptárban. Ez a nap sem telik ám el haszon­talanul a gazdálkodás számá­ra. Vannak, akik csak ekkor tudnak időt szakítani a kerti munkákra, vagy éppen ekkor telik kedvükből. Mások, a ha­gyományos falusi életet élők csak tájékozódni sétálnak ki. Ha a gazda cipője fényesre pucolt is, o szeme hizlalja a jószágot. Esetünkben ez úgy nyilvánul meg, hogy méterről méterre haladva a kert aljáig az ember felméri, mit kell csinálni majd másriap meg harmadnap. Hogyan fejlődnek a növények, mit, mennyit szükséges alakítani rajtuk. Az első tavaszi vasárnap ünneplő ruhában csalogatta ki kertszomszédunkat is a szőlő­jébe. Magam, mert éppen még el sem ülteti, máris érzi a termény varázsát. Olyan fesztivál kezdődött most a kerített és kerítetlen határban, melynek sokkal több résztvevője van, mint a fentebb említettnek. Mind a kettőre nagy szükség van. Csak az a kár, hogy nem ma­rad idő kivenni a részünket ebből is, abból is. Milyen nehéz ez a munka és mégis mennyire bizakodó. A gazdasági helyzet nehezül­het — mint ahogy halljuk is lépten-nyomon —, de szeren­csére az évszakok körforgásá­ra ez nincsen hatással. A tél­re tavasz jön, a napsugár semmilyen körülmények kö­zött sem hagy cserben, ha elé állhatunk. NEM LETT RÁNTOTTA Kikelt azonban a száz tojás­ból száz kiscsibe. Éppen azon az éjszakán, mely a meteoro­lógiai világnapot követte. Itt Gödöllőn, az Állattenyésztési és. Takarmányozási Kutató- központ baromfitelepén. Űti- társam a kartondobozban a csipogó napos csibéket viszi haza. Vagy öten körülálljuk á buszmegállóban és egyikünk sem gondol most a gazdásági helyzet nehézségére. Remé­nyünk szerint az a fiatal sze­relmespár sem. akiknek az esküvőjére nevelik majd eze­ket a fél marokban elférő csi­béket, a tavasz első szülötteit. Balázs Gusztáv kedvem kerekedett, a fiatal gyümölcsfák metszésébe fog­tam. Persze eszembe jutott a könyvbeli figyelmeztetés, a levágott ágat vissza már nem lehet forrasztani. Elég ez és kellő gyakorlat híján elta- nácstalanodik az ember. Segí­tett a szomszéd, akinek mun­káját évek óta gyönyörködve nézem, s végre kezd igazi ko­ronájuk lenni a meggyfáknak. TAVASZI FESZTIVÁL. Ezernyi kulturális esemény. Az ember csak győzzön válo­gatni közöttük! Nekem ez a két szó most mégis mást je­lent. Tavaszi zsongás tanúi le­hetünk a mezőgazdasági bol­tokban, a vetőmagüzletekben. A válogatás a zöldség- és a virágkülönlegességekben ha­sonló élményt nyújt, mint egy látogatás a könyváruház­ban. Beszélhetünk most az el­nevezések s gyönyörűségéről. Sarkantyúka és kardvirág, pe­túnia és portulácska, estike és nyári viola, búzavirág és dísz­kukorica, margaréta és ág- nesvirág nyílhat tavaszi, nyá­ri, őszi kertünkben. Szólha­tunk arról, ami nem csak lát­vány, nem csak íz, hanem már a magban is a termésben rej­lő illat. Ilyen például a zel­lermag aromája. Az ember zönséget jobban vonzó filmet többször pergethetik le. Visz- sza is lehet kérni. Üjabban többször is. A mozihelyiség napközben üres. Rendezvé­nyekre bérbe lehet adni. Az előtérrel is lehet kezdeni va­lamit. Ez a mozik legforgal­masabb helye. Itt még nem egyetlen pontra merednek a szemek, mindenki azt néz, amit akar, ami vonzza a te­kintetét. Ezen a helyen ér­demes tehát reklámozni árut, szolgáltatást. A reklámozó cég fizet a mozinak. Kiemelt Szászék a múlt évi tervet teljesítették. Egy év alatt 155 ezer néző fordult meg a mozi termében. Tartottak vetítést öt embernek, de olyat is, amelyikre megtelt a helyiség 307 széke. Az átlagos számot 135-re tervezték. Ez is meg­valósult. Vagyis bő fél ház előtt mennek a filmek. Be­vételük megközelítette a négy­milliót. Az idén ennél többet remélnek. Ez év elején a helyárak is változtak. Emelkedtek, 9,5 szá­zalékkal. Gödöllőn 6 forintért már meg lehet, nézni egy filmet. A legdrágább jegy 40 forintba kerül. Vannak fel­emelt és kiemelt helyárak. Ennyi tudás talán elég is. így most már biztonsággal el­dönthetjük, menjünk-e mozi­ba, és milyen filmet nézzünk meg. Az álmodozásainkról, pe­dig feledkezzünk el. K. V. Bő folyadékkal Rosttabletta Az étrendi rosthiány pótlá­sára alkalmas tabletta gyártá­sát kezdte meg az Egis Gyógy­szergyár körmendi üzeme, a Lada Tápszergyár. A Gratti néven már korábban forgal­mazott ízesített búzakorpape- hely tablettásított változata jóval könnyebben kezelhető és adagolható, mint a negyed­kilós csomagolású eddigi ter­mék. Arra számítanak, hogy jóval kelendőbb lesz, mint a búzakorpapehely, amelyből 10 —15 ezer dobozzal adtak el évente. Jó íze miatt várható­an a gyermekek is szívesen fogyasztják majd. Napi 6—9 tabletta bevételével már meg­előzhetők, illetve megszüntet­hetek a rosthiányból fakadó epe- és gyomorpanaszok. Bő folyadékfogyasztás mellett a készítmény teltségérzetet kelt, így a fogyókúrás étrend ki­tűnő kiegészítője. Diáknapok Megyei gála Kétévente rendezik meg a középfokú oktatási intézmé­nyek országos diáknapjait. Előtte megyei összejöveteleket tartanak. A gálának nevezett találkozónak vasárnap Gödöl­lő a színhelye. A művelődési központban, a zeneiskolában csaknem ötszáz diák mutat­hatja be tudományát népzene, szólóhangszer, kamarazene, színjátszás műfajban. A leg­jobbak jutnak innen az orszá­gos diáknapok rendezvényei­re. A gödöllői gála délelőtt 9 órakor kezdődik. Képzőművé­szeti kiállítás is kapcsolódik hozzá. A művelődési ház eme­leti galériájában középiskolá­sok munkáiból mutatnak be festményeket, akvarelleket, kisplasiztikákat. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Katona Klári koncertje, 13 órakor. 1848/49. közemberei, kiállí­tás, megtekinthető 10—18 órá­ig- ........................ A hónap műtárgya: Wigand: öreg csillagok, megtekinthető az előtérben. Lignifer Ipari Szövetkezet A fejlesztés akadályai Gazdaságilag megalapozott, technikailag felszerelt, tőke­erős szövetkezetét hagyok ma­gam után. hangsúlyozta a mi­nap az isaszegi Lignifer Ipari Szövetkezet közgyűlésén a le­köszönő elnök, Kálóczi Jenő. Amikor két évtizede elnök lett, a szövetkezet 5 és fél millió forintos bevételt, 630 ezer fo­rintos nyereséget ért el. Ezek a számok a tavalyi gazdálko­dásban 182 és 36 millió vol­tak. Az összehasonlítás ezen adatok birtokában csak arra alkalmas, hogy érzékeltesse a cég növekedését. Ez a növeke­dés igen számottevő, önmagá­ban is elismerésre méltó. A beszámolóból mégis az a fontosabb a ma és a holnap számára, hogy miként alakult a szövetkezet életé az utóbbi egy-két év alatt. 1985-ben az árbevétel 25 millió forinttal több volt, mint tavaly. A nye­reség meghaladta a negyven- milliót. A termelési érték és a nyereség tehát csökkent. En­nek ellenére sikerült talpon maradnia a Lignifernek és stabilizálnia a termelést. Mi több, a gazdálkodás hatékony­sága javult! A nyereséghá­nyad 18,6 százalékról 18,9 szá­zalékra emelkedett. Történt mindez úgy, hogy az átlagos dolgozói létszám 509 főről 462- re csökkent. Gyarapodott a sa­ját vagyon, 11 százalékkal ha­ladta meg értéke az 1985-öst. Készletnövelő, hatékonyság­rontó hatása volt viszont a hiánygazdálkodásnak, az im­portkorlátozásnak. A szövetkezet korábban kö­zép- és hosszú távú célokat határozott meg. Most nem ez a jellemző. Miért? Az értéke­lés szerint nem a Lignifer lett gyengébb, hanem a körülmé­nyek változtak. Alkalmazkod­niuk kell a gazdasági viszo­nyokhoz. Azok milyenek? Pan- góak. Oj termék kibocsátásá­ra jelenleg nem látnak értel­mes lehetőséget. Az újdonság ugyanis jobb műszaki tulaj­donságokkal rendelkezik előd­jénél, de az ára is magasabb. Ha kell is a piacnak, annak korlátozott a felvevő képessé­ge. Jóllehet a szövetkezet pia­ci helyzete nem romlott, kon­junktúra hiányában lényegbe vágó fejlesztéssel nem számol­nak. Az átlagbérek tavaly csak­nem öt százalékkal növeked­tek. Ez nemcsak a hatékony­ság javulásából fakadt, hanem bizonyos tartalé­kokat is felhasználtak. Az idei béremelésekről még nincsen kialakult, végleges álláspont­juk. Mindenesetre munkájuk van, hitel nélkül gazdálkod­nak, s a fejlesztésre is van pénzük, csak értelmes célt kell találniuk. A Lignifer Ipari Szövetkezetben is érzik, a ter­melés fejlesztése adott ter­mékszerkezeten belül nehezen valósítható meg. B. G. Labdarúgás Kezdenek az öregfiiík Ma, hétfőn kezdődik a lab­darúgó öregfiúk bajnokságá­nak tavaszi idénye. A gödöl­lőiek a GSC-pályán a Ferenc­város csapatát fogadják. A mérkőzés délután 5 órakor kezdődik. A varázsló. Színes magyar ifjúsági film. Csak 4 órakor! Gyilkos robotok. Színes, ma­gyarul beszélő amerikai sci-fi, 6 és 8 órakor! ISSN 013,1-1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom