Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-03 / 52. szám
inan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 1981. MÁRCIUS 4., SZERDA Kemény fából faragták őket Hosszú távon tervezik a jövőt A ceglédiek eddig csak a József Attila Színház színpadára voltak büszkék. Ott arat sikert estéről estére két tehetséges, városunkból elszármazott fiatal színész, Kocsis Judit és Rátóti Zoltán. Űjabban azonban már a jeles intézmény nézőterét is a magunkénak tekinthetjük. A Stylus Faipari Kisszövetkezet készítette el tavaly az egész felújított berendezést a vadonatúj zsöllyékkel. Több más ajánlatot megelőzve az övéket fogadta el a színház, és igen elégedettek voltak a munkájukkal. A kezdeményezőkészség egyre élénkebb az alig száztagú gárdában. Néhány évvel ezelőtt még szinte elképzelhetetlen volt, hogy 41 millió forintnyi terméket állítsanak elő egy esztendő alatt. 1986-ban sikerült, és a tervezett 6 millió forintos eredményt is magukénak mondhatják. Reich László elnök évzáró közgyűlésükön — amelyen részt vett Körtvélyesí Csaba, a városi pártbizottság politikai munkatársa — szép előrehaladásról adhatott számot. A gazdálkodás mutatói meghaladnak minden országos átlagot. Figyelembe veszik a piac változásait. Kolóniái típusú bútorokból nem növelik a gyártást, inkább más közületi megbízatások után néznek. A tőkés export beindulása ma már megalapozott lehetőség a számukra. A székesfehérvári gyógyszertári központ reprezentatív berendezését kifogástalan minőségben készítették el, s ez várhatóan megfelelő referencia lesz más megrendelések elnyeréséhez. Miközben tavaly folyt az építkezés, az asztalosok és a kárpitosok az átmeneti nehézségek közepette is jól haladtak munkájukkal. Az asztalos kéziműhely nyolc hónap alatt megvalósult, és gyors használatbavétele jelentősen hozzájárult az éves terv teljesítéséhez. Oldódott a kisszövetkezet munkaerőgondja, sorra szabadulnak fel a fiatal szakmunkások, és jelentős részük ott marad a cégnél. A harmadéves tanulók közül most Csipkó Ferenc asztalosjelölt áll a figyelem középpontjában, aki bejutott a tanulmányi verseny országos döntőiébe. A keresetek igyekeznek lépést tartani a megnövekedett munkatempóval. Tizenhárom dolgozó fizetése tavaly meghaladta a százezer forintot, s ez mond valamit a jól végzett munka megbecsüléséről. Az nak eleget termelni, de még gazdaságosabban kell dolgozni. Náluk az anyag a legnagyobb költségtényező. Jogos dohogással állapította meg, hogy egyre nehezebb jó minőségű faáruhoz jutni. A belföldi megrendelőknek csak a silány marad, a gyors valutaszerzés azt kívánja, hogy feldolgozatlanul értékesítsék azt, amiből a hazai ipar nagyobb értéket állíthatna elő. Az anyagmegtakarítást a kárpitosoknál premizálják, és ezt a megoldást kiterjesztik az asztalosokra is. Az 1987-es tennivalók legalább olyan mértékben foglalkoztatták a közgyűlést, mint az 1986-os tapasztalatok. Az idén már 47,6 millió forint termelési értéket kell előállítaniuk, és 6,7 millió forint eredményt várnak. Folytatódik a szövetkezeti központ továbbfejlesztése. A közeli napokban hozzálátnak az új lapszabászműhely alapozásához. Ezt az eddigi raktár és a műszaki iroda helyén építik fel hatmillió forint költséggel. A Kiszöv kölcsönös fejlesztési alapjából 4,7 millió forint kölcsönt kapnak, 1,3 millió forintot saját alapjukból kellett előteremteni. Azzal a kikötéssel kapták a hitelt, hogy növelni fogják a tőkés exportot és annak nyereségét. A tőkés megrendelőknek kisbútorokat szállítanak ötmillió forint értékben. Kétféle virágállványt készítenek, amelyeket az NSZK áruházaiban vásárolhatnak meg a vevők. Ök kaptak megbízást a budapesti Duna Intercontinental Hotel Intermezzo eszpresszójának belső felújítására. A fővárosi Puskin Mozi nézőterét is bebűtorozzák, reményük van egy újabb patika berendezésére, továbbá egy dunántúli vendégház igényes bútorzatát tőlük rendelték meg. Körtvélyesí Csaba elismerően állapította meg, hogy — lehetőségeiket kihasználva — mindent megtettek a jó eredményekért. Rokonszenves, hogy hosszú távon gondolkodnak, nem máról holnapra élnek, és új tevékenységi formákat keresnek. A városfejlesztés terén kifejtett közreműködésükért is elismerést és köszönetét érdemelnek. T. T. Fal az M3-as mentén Hangnyelő befon Az eddigi igények alapján 600—800 nagyobb méretű családi ház építéséhez elegendő Durisol elnevezésű biobeton falazóblokkot gyárt és értékesít az idén a Komárom Megyei Állami Építőipari Vállalat. Ennek az új építőanyagnak az előállítására nemrég rendezkedett be Tatabányán a Komép. A biobeton egyik legnagyobb előnye, hogy minden szempontból megfelel a megszigorított hőtechnikai előírásoknak. Az ebből épült lakások fűtéséhez fele annyi energia kell, mint a téglából készült otthonokéhoz. Súlya csekély, jó hangszigetelő, korha- dásmentes, könnyen lehet fűrészelni, vágni, csavarozni. Emellett jóval olcsóbb, mint a többi új típusú falazóblokk. Jelenleg egy műszakban készítik a Durisolt, a kereslet növekedése esetén azonban áttérnek a két műszakos termelésre. Mostanáig kizárólag családi házak építéséhez igényelték az új biobetont, újabban viszont hangnyelő anyagként is hasznosítani kívánják. A Közlekedési Minisztérium megbízásából például kísérletképpen zajvédő falrendszert alakítanak ki a Durisolból az M3-as autópálya egyik szakaszán. Meggátolhatják a hang terjedését a Durisolból emelt falakkal. Segítő tapasztalatcserék A 110 erősáramú ipari vállalat, szövetkezet és intézmény műszaki szakembereit tömörítő Magyar Elektrotechnikai Egyesület arra ösztönzi a vállalatokat, hogy az eddiginél jobban törekedjenek a legújabb hazai és nemzetközi kutatási eredmények gyakorlati alkalmazására, az elektronizálás elterjesztésére. Az egyesület az erősáramú ipari vállalatok összehangolt fejlesztése érdekében rendszeA szőlőről A kertbarátok klubja március 5-én, csütörtökön délután öt órakor tartja következő összejövetelét a helyőrségi művelődési központban. Arany Béla, a Ceglédi Állami Tangazdaság főkertésze Időszerű teendők a szőlőkben címmel tart előadást. A Közgép SE tekebravúrja Tizenhét forduló után a fér-' fi teke NB I állása (néhány elmaradt mérkőzés természetesen nem szerepel a táblázatban) : 1. BKV Előre 2. FTC 3. Győri Rich. 4. Sabaria 5. Pápai Vasas 6. Domb. Sp. 7. Soproni Sp. 8. Misk. Bány. 9. Szeol-Délép 10. Pécsi Gáz 11. Sz. MÁV MTE 16 16 15 — 17 11 1 17 10 1 17 10 — 16 16 16 15 16 16 1 97-37 30 5 79-57 23 6 72-64 21 7 71-65 20 7 71-57 18 9 64-64 14 9 64-64 14 8 50-70 14 9 58-70 13 5—11 53-75 10 4 2 10 49-79 10 4 1 12 57-79 9 9 — 7 — 7 — 7 — 6 1 12. Cég. Közgép 17 A bajnoki cím lényegében már eldőlt. A kiesés elkerülé- séért három csapat vív hatal- elnök szavai szerint már tud- * más küzdelmet, közülük az Közelgő kézilabdásrajf Baráti kört alakítanak A hosszúra nyúlt téli szünet után egyre közeledik a kézilabda-bajnokság rajtjának ideje. A csapatok — így a Ceglédi Közgép SE NB I B-s férfiegyüttese is — igyekeznek minél jobban kihasználni A Ceglédi Tejipari Közös Vállalat fielvesz garázsmestert, árukiadót, autószerelőt, villanyszerelőt, vasesztergályost, szállitmánykísérőt, segédmunkást. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a munkaügyön, Cegléd, Ipartelepi út 5., telefon: 10-327/12. a még rendelkezésre álló néhány hetet, hogy már az első fordulóban jó formában legyenek. A Közgép SE szakosztálya azt a célt tűzte ki, hogy játékával visszacsalogassa a nézőket a tornacsarnok nézőterére és idegenben se kelljen nélkülözniük a biztatást. A nézők visszatérésének legfontosabb feltétele a látványos, eredményes játék, a jó szórakozás. Ennek a lehetőségét komoly és következetes edzésmunkával lehet elérni. A szervezett szurkolás, no meg az anyagi háttér megteremtése érdekében , a Közgép férfi szakosztálya baráti kört szervez, melynek alakuló ülése csütörtökön este fél hatkor lesz a Dózsa György ifjúsági klubban. egyik játszhat majd továbbra is az NB I-ben. Ebben a csatában érdekelt a Ceglédi Közgép SE is. A ceglédiek némileg hátrányosabb helyzetben vannak, de bravúros szerepléssel, s a vetélytársak kedvező eredményeivel még kiharcolhatják a bennmaradás jogát. A Közgép lejátszotta 18. bajnoki mérkőzést is, melyen a harmadik helyen álló győrieket fogadta. A színvonalas összecsapás remek ceglédi sikert hozott, amellyel a fiúk megtartották a lehetőségét az NB I-es tagság megőrzésére. Az első két-két pár játéka után a vendégek szereztek előnyt. Ezután a Közgép „középső” emberei alaposan kitettek magukért, kitűnő, 900 fa fölötti teljesítménnyel nemcsak ledolgozták az 53 fás hátrányt, hanem abból 78 fás előnyt varázsoltak. Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, ebben jelentős szerepet játszott az is, hogy a Richards ifjúsági játékosa — aki a magyar ifjúsági válogatott tagja — csődöt mondott, olyannyira, hogy le is kellett cserélni. Kettőjük eredménye 800 fa alatt maradt. A hajráemberekre, Sándorra és Szakterra most „csak” az előny megtartásának feladata maradt. Ebben Sándor jeleskedett, a Közgép legeredményesebb versenyzője lett. Szaktémák most nem ment a játék, de gyengélkedését szerencsére elbírta a csapat. Ceglédi Közgép SE— Győri Richards 5-3 (5359-5305) Pontszerzők: Sándor (921), Rimóczi Z. (917), Korpácsi (916), a 900 fát a vendégeknél is hárman teljesítették túl. U. L. rés fórumot teremt a vállalati vezetőknek. A kéthavonta sorra kerülő megbeszéléseken a vezetők egyebek között magyar—szovjet közös vállalatok alapításának lehetőségeit is megvitatják. Az egyesület a legújabb tudományos eredmények megismerése érdekében a múlt évinél több magyar szakembert küld nemzetközi tapasztalatcserére és konferenciára. Ebben az esztendőben több mint 300 mérnök és kutató utazik külföldi tanulmányútra. Tanyai iskolák jobb idők reményében Cegléd lakossága az 1870-es évektől 3000 fővel gyarapodott 10 évenként, 1920-ig. Nemcsak a város belterületén, hanem a tanyákon is egyre nagyobb szükség volt az iskolákra. A külterületi lakosságot 1870—1910 között nem különítette el az összeírás. 1910-ben 8561 fő lakott a város külterületén. Az árutermelő mezőgazdaság térhódítása szükségessé tette az egyre több állandó tanya létrehozását. A közös legelőkből az új szántóföldek és a virágzó szőlőkultúra adott munkát a város növekvő lakosságának. Az 1910-es adat szerint a 34 ezerből 29 ezer ember élt földművelésből. A város vezetői az 1880-as évekig birtokos parasztok voltak. 1384-ben a járásbíróság aljegyzőjéből választották polgármesterré Gubody Ferencet, aki 80 évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig (példátlanul hosszú ideig) többször újraválasztott polgár- mester volt. Cegléd önmagához mért fejlődése ebben a szakaszban nem hasonlítható egyetlen eddig ismert korszakhoz sem. mivel ő a város minden rétegének érdekeit figyelembe vette, s ez az igazi városi lét kialakulásához vezetett. Polgármestersége alatt 6 tanyai iskolát létesítettek. Igaz, megszűnt a polgári iskola, de ezzel egy időben megnyílt a város főgimnáziuma, később Kossuth Gimnázium néven. Dobos János mérnök alapítványából. Gubody Ferenc halála után Túry Gyula jeles ceglédi festőművész készítette el arcképét, melynek leleplezésekor a tanácsteremben Takács József városi képviselő a következőket mondta: „Cegléd város legutóbbi 25 éves fejlődésének történetében úgyszólván mindenütt az ő nevét, az ő szellemét látjuk visszatükröződni, mint ahogy az áldó nap fénye egy kis harmat- cseppben is visszatükröződik. A fejlődés útjának minden egyes fordulatánál ott áll előttünk az ő emléke.” Első megválasztásakor, 1884- ben, három helyen: Kánaánban, Bán-dűlőn és Kistelken működött tanyai iskola. 1886 júniusában, amikor mindegyik iskolában befejeződött a vizsgálat, az új iskolaszéki elnök, Piros János gondos jelentésben számolt be a közgyűlésnek a tanyai iskolák végzett munkájáról. Kánaánban 59 tankötelesből 9, Bándűlőben 45-ből 7, Kisteleken 67-ből 10 gyerek kimaradt. A negyedik, 1886-ban létesített Lendér-dűlői iskola után 1893-ban Kappanhalom következett. A déli határrészen 5—6 kilométerre Kistelektől felépült iskola megnyitásáról kevés az adat. A közelben zakatolt már a szegedi sínpálya, hiszen ekkor Ceglédről Budapest—Szolnok és Szeged felé jártak szerelvények. Seregélyesen 90 évvel ezelőtt nyílt meg határunkban a hatodik, Gubody polgár- mestersége óta a harmadik tanyai iskola. Várkonyi István ekkor már sokszor megfordult Cegléden, „és itt a legalsóbb néposztállyal érintkezik, azok között olyan eszméket terjeszt, amelyekből azok egy jobb jövendő bekövetkezését remélhetik”. A szervezkedés a város szegényebb rétegeit magával ragadta. Az 1897-es ceglédi országos földmunkás- kongresszuson az ugyeri (ger- jei) szőlőkből és Kistelek- pusztáról külön képviselőket küldtek. A mozgalom hatására javult a napszámosok, munkavállalók, nincstelenek helyzete, főképp a későbbi sztrájkok eredményeként. Ezek a nagy kiterjedésű gerjei szőlők hívták életre a seregélyes! iskolát. Mivel a Gerje-patak közelében épült, gyakran Gerje-telepi iskolának nevezik. Dr. Szabó Alfréd Az én borom a legjobb Annyit már a régi rómaiak is sejtettek, hogy borban az igazság. Kezdetleges tapasztalataikból sarjadzó, épp ezért felületes tudásuk csak jóval később, a relativizmus felfedezése után válhatott tudományos berkekben is helytálló nézetté, miszerint: Ahány bor, annyi igazság. Ez a rengeteg veríték árán kimunkált eszme már jóval árnyaltabban tükrözte a valóságot, rámutatott a szőlőlé és a távlatos gondolkodás addig nem ismert összefonódására, játszi könnyedséggel világított meg olyan rejtélyeket, amelyek előtt a tudomány is csak értetlenül állt. A szakadatlanul kutatók számára immár megszűnt rébusz lenni az, hogy miért festenek a dolgok másként kövidinka, s miért furmint jelenlétében, illetve hogy az első kortyintásokkor kimondott igazságok miért csapnak át önmaguk ellentétjébe a második liter idején. De jaj, hiába vonult végig a íöldtekén az elméletnek e forradalmi változása, sorra ledöntve a tabukat, ha a szakemberek ma is szemlesütve vallják be, hogy a legfontosabb kérdésre eleddig nem találtak választ. Vajon miért van az, hogy a szőlőtermelők, fittyet hányva a legvastagabb monográfiának is, csupán egyetlen igazságot hajlandók elismerni: Az én borom a legjobb. És hiába a lelkes magyarázatok garmadája, a felvilágosító propaganda, nem tágítanak. Szerencsére. Mert ha tágítanának és szebbnek látnák a szomszéd pincéjét, az jóvátehetetlen következményekkel járna. Például legyintenének egy jó nagyot, és azt mondanák: Az az igazság, hogy nem az én borom a legjobb. Ebben az esetben pedig — rágondolni is rossz — senki emberfia nem tudna borversenyt rendezni, kistermelők részvételével. Mint ahogyan tették ezt minap a ceglédbercell művelődési házban, ahová 6.3 bor, vele együtt 63 egyértelmű igazság sereglett össze szemlére, s ahol ezt az egyértelműséget a főleg borértőkből álló zsűrinek volt feladata eloszlatni. A megméretésre fölkínált matériák tisztaságának, ízének, zamaténak, illatának tüzetes vizsgálata után kiderült: a versenyző borok jó része alkalmas arra, hogy az asztalra kerüljön, némelyikek még az exportszínvonalat is megüti. A késő este kihirdetett végeredmény szerint a vörösborok közül: 1. ifj. Megyeri Istváné (Ceglédbercel), a fehérborok közül: 1. Blaskovics Lászlóé (Albertirsa), a közönség tetszését pedig leginkább Hajdú István (Ceglédbercel) nedűje nyerte meg. Varga Sándor Arany Béla, a CÁT főkertésze borszakértés közben (A szerző felvételei) ISSN 0133—260» (Ceglédi Hírlap) U. L.
