Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-20 / 67. szám

^fííyfCTP 1987. MARCH'S 2*»., PÉNTEK Régi párttagok köszöntése Marosán Györgyöt, a mun­kásmozgalom régi harcosát, párttagsága 60. évfordulója al­kalmából csütörtökön Kádár János, az MSZMP főtitkára köszöntötte és átadta a Köz­ponti Bizottság emléklapját. Földes Lászlót, az MSZMP Központi Bizottsága volt tag­ját, a Hungexpo nyugalmazott vezérigazgatóját, a munkás- mozgalom régi harcosát, párt­tagsága 50. évfordulója alkal­mából csütörtökön Havasi Fe­renc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára köszön­tötte és átadta a Központi Bizottság emléklapját. Népfrontbizottsági fórum A vízlépcső építéséről A mozgalom megyei székha­zában tartott ülésén a Haza­fias Népfront Pest Megyei Bi­zottsága a jelenlegi és. a kö­vetkező középtávú tervidőszak legjelentősebb beruházásainak helyzetét ismerhette meg. A csütörtökön lezajlott tanácsko­záson a megjelenteknek Reich Gyula, a Közép-Duna Völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgató- helyettese adott tájékoztatót a bős—nagymarosi vízlépcső — lapunkban a kezdettel fogva rendszeresen tárgyalt — épí­tésének indokairól és gondjai­ról, jelenlegi helyzetéről és a további teendőkről. Az átte­kintés elhangzása után az igazgatóhelyettes a népfront­bizottság tagjainak kérdéseire válaszolt. A továbbiakban a megyei népfrontbizottság — a jóváhar gyott napirendnek megfelelő­en — megtárgyalta és elfo­gadta a maga és testületéi — az elnökség, a munkabizottsá­gok — 1987. évi feladatprog­ramját és üléseinek rendjét. Szentendrei tavaszi napok A hazai szerbek művészete (Folytatás az 1. oldalról.) már, hogy Szentendre „balká­ni csoda” Európa közepén. Er­ről tanúskodik a képtárban bemutatott szerb ortodox egy- házművészeti gyűjtemény anyaga, amely magában fog­lalja az egyhézművészeti kin­cseket, a szerb püspöki könyv­tárat és levéltárat A látogató előtt most első ízben tárulnak fel ilyen imponáló gazdagság­gal a hazai szerbség sok száz éves művészetét, kultúráját bemutató tárgyi emlékek. Szentendre örömmel ad mó­dot á szerbek művészeti, kul­turális értékeinek kiállítására, egyben demonstrálva azt is, hogy gondját viseljük nemze­tiségeink kulturális örökségé­nek, amelyet az egyetemes kultúra és művelődés részének tekintünk. A beszéd után Vujicsics Sztoján irodalomtörténész méltatta a kiállítás jelentősé­gét és ismertette a vendégek­kel a látnivalókat, majd dr. Színi István, Szentendre vá­rosának nevében diplomát adott át a tárlat rendezéséért Vujicsics Sztojánnak. A jelenlévők a szerb gyűj­Gersssimov moszkvai sajtóértekezlete Lehetőség a megegyezésre George Shultz amerikai kül­ügyminiszter közelgő moszk­vai látogatása olyan lehetőség a szovjet—amerikai kapcsola­tok alakulása szempontjából, amelyet mindkét félnek ki kell használnia — mondotta egye­bek mellett csütörtöki moszk­vai sajtótájékoztatóján Gen- nagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium informá­ciós főosztályának vezetője. A látogatás előkészítésével kapcsolatban értékelte Michael Armacost amerikai külügymi­niszter-helyettes moszkvai megbeszéléseit. Mint mondot­ta, maga a tény, hogy a láto­gatásra, s annak keretében a regionális problémákkal kap­csolatos véleménycserére sor került, kedvezően értékelhető. A tárgyalások végső mérle­gét még korai megvonni, hi­szen több kérdés megvitatása szakértői szinten folytatódik. Ugyanakkor megállapítható, hogy nincs változás az ameri­kai álláspontban, reményt kel­tő előrehaladásról sajnos nem lehet beszélni. Az Egyesült Államok a jelek szerint nem kész arra, hogy megfelelően értékelje a Szov­jetunió konstruktív álláspont­ját, a konfliktusok megoldásár ra irányuló készségét. Hormuzi-szoros Iráni rakéták Charles Redman, az ame­rikai külügyminisztérium szó­vivője szerdán, közvetve meg­erősítette azokat a sajtójelen­téseket, amelyek szerint Irán a közelmúltban nagy hatóere­jű föld-föld típusú rakétákat telepíteti a Hormuzi-szoros északi partjára. Az amerikai felderítés múlt hónapban szerzett tudomást a rakéták létéről. Eszerint az iráni Kuhestak településnél, illetve Queshm szigetén ki­épített támaszponton hat-hat 40—80 kilométer hatótávolsá­gú rakétát helyeztek el. Hasak beszéde a CSKP KB ülésén Gorbacsovot Prágába várják A központi bizottság de­cemberi tanácskozása óta el­telt időszakban a csehszlovák gazdasági mechanizmus átala­kítása. ha úgy tetszik, a re­formok álltak a figyelem kö­zéppontjában — hangsúlyozta Gustáv Husák. a CSKP KB főtitkára szerdán, a CSKP KB ülésén elhangzott beszédében Nemzetközi kérdésekről szól­va a CSKP KB főtitkára Csehszlovákia teljes támoga - tásáról biztosította a szovjet békekezdeményezéseket, köz­tük az európai közép-hatótá­volságú raktéták felszámolá­sára vonatkozó javaslatot. Et­zel összefüggésben rámuta­tott, ha a megállapodást alá­írják, lehetővé válik, hogy csehszlovák területről is eltá­volítsák a megnövelt hatótá­volságú hadműveleti harcá­szati rakétákat. Mihail Gorba­csov közelgő prágai látogatá­sával kapcsolatban Gustáv Husák kifejezte meggyőződé­sét, hogy a látogatás jelentős mérföldkő lesz a két ország együttműködésének fejleszté­sében. ÜLÉSEZIK A PARLAMENT (Folytatás az 1. oldalról) személyek tulajdona —, 222 ezer hektár pedig állami tu­lajdon, A törvényjavaslat — a Déváit szabályokat fenn­tartva — korszerűsíti a szö­vetkezetek gazdasági tevé­kenységének alapjául szolgáló földekre vonatkozó rendelke­zéseket is. — Jelenleg gazdasági bi­zonytalanságot okoz, hogy a mezőgazdasagi szövetkezetek nem szerezhetik meg az álta­luk ingyenesen es határidő nélkül használt állami föld tulajdonjogát. A szövetkezet földhasználati joga most — közérdekű célra — térítés nélkül megvonható. A javaslat átveszi azokat a szabályokat, amelyek lehető­vé teszik, hogy a magánsze­mély a tulajdonában levő földet — ingyenesen vagy té­rítés ellenében — felajánlhas­sa az államnak vagy szövet­kezetnek. Változás viszont, hogy míg a belterületi földet jelenleg csak az állam javára lehet felajánlani, a javaslat lehetővé teszi az ilyen föld felajánlását szövetkezet részé­re is. Ebben is kifejezésre jut az a jól bevált, a szabályozás­ban azonban eddig követke­zetesen nem érvényesült el­vünk, hogy az állami és a szövetkezeti tulajdon: azonos jellegű szocialista tulajdon. Felidézte dr. Markója Imre, bogy a jelenleg hatályos ren­delkezések — a spekulációs iörekvések és a munka nél­küli jövedelemszerzés meg­akadályozása érdekében — korlátozzak a magánszemé­lyek által megszerezhető te­lek-. lakás- és üdülő-, vala­mint termőföldtulajdon mér­tékéi. — Változatlanul szükséges — hangsúlyozta — annak a szabálynak a fenntartása, amely szerint egy család tag­jai — a házastársak és kis­korú gyermekeik — tulajdont általában csak piygn, mértékig szerezhetnek, hogy egy lakás vagy lakótelek és egy üdülő vagy üdülőtelek legyen a tu­lajdonukban. Ugyanakkor to­vábbra is lehetőséget kell ad­ni arra, hogy a 14. életévét betöltött — kiskorú — gyer­mek egy lakótelket, a 16. élet­évét betöltött — kiskorú — gyermek pedig egy lakást ön- állöan szerezhessen. Az ingat­lanok korlátozott száma nem teszi lehetővé, hogy a család valamennyi tagja számára külön-külön is megengedjük a lakás (lakótelek) és üdülő (üdülőtelek) vásárlását, mert ez fokozná az ingatlanok iránti keresletet, s tovább emelné az egyébként is ma­gas ingatlanárakat. — A tulajdon családi ala­pon való összeszámítása a termőföldeknél is indokolt, itt azonban a szabályozás kor­szerűsítését javasoljuk. A termőföld tulajdonszerzésének felső határát ezért a törvény- javaslat — a föld művelési ágától és a magánszemély fog­lalkozásától függetlenül — hatezer négyzetméterben álla­pítja meg. Ugyanakkor felha­A képviselők soraiból talmazást ad arra, hogy a Minisztertanács az átlagostól eltérő minőségű termőföldre más mértéket állapítson meg. Ennek alapján a miniszterta­nácsi rendelet a megszerezhe­tő termőföld nagyságát egyes területeken ezerötszáz négy­zetméterben, háromezer négy­zetméterben, illetőleg három hektárban határozza meg. Ez a szabályozás kellőképpen fi­gyelembe veszi, hogy az or­szág egyes részein levő termő­földek használati, forgalmi értéke nagymértékben eltérő. A 14. életévét betöltött kis­korú gyermek termőföldtulaj­dont is önállóan szerezhet. Megszűnik a javaslat értel­mében a termőföldtulajdon és a lakó-, üdülőtelek-tulajdon összeszámítása. A tulajdonszerzési korláto­zások — a törvényjavaslat szerint — nem vonatkoznak az örökléssel és az elbirtok­lással történő tulajdonszerzés­re. Az öröklési jogot ugyanis alkotmányunk garantálja: az elbirtoklással való tulajdon- szerzés korlátozása pedig az­zal Jsöy.etkezménnygj j^jy-ia, hogy egyes ingatlanok „gaz­da" né’kül maradwánnk- tfjjj-m lenne tulajdonosuk. Ezenkívül házaSéágkötéssel vágy -örökbe­fogadással is létrejöhet „csa­ládi többlettulajdon”, ha már mindkét házastársnak, illető­leg az örökbefogadott sze­mélynek is van tulajdona. Ezekben az esetekben a tulaj­donszerzés jogszerűen, nem a korlátozó rendelkezések meg­sértésével történik. Ennek el­lenére a jelenlegi szabályozás szerint az ilyen többlettulaj­dont is el kell idegeníteni, A törvényjavaslati felhatal­mazás alapján a miniszterta­nácsi rendelet az eddigiektől eltérő, sajátos szabályokat ál­lapít meg az említett módon szerzett többlettulajdonra. Örökles. elbirtoklás, házasság- kötés és örökbefogadás esetén a jövőben a többlettulajdont csak akkor kell elidegeníteni, ha a lakások (a lakótelkek), illetve az üdülők (az üdülőtel­kek) száma meghaladja a csa­lád tagjainak számát, a ter­mőföldtulajdon pedig a tizen­öt hektárt. Egy kétgyermekes családnál például csak az ötö­dik lakótelek, illetőleg lakás elidegenítése kötelező. Az új szabályozás figyelem­be veszi, hogy az elidegeníté­si kötelezettség és az ingat­lan tanácsi értékesítése olyan adminisztratív jellegű intéz­kedés, amelynek alkalmazása jogszerűen szerzett tulajdon esetében csak kivételesen in­dokolt. Más témára térve, az igaz­ságügyi tárca vezetője el­mondta: — A jelenlegi szabályozás szerint a tanácsi szervek kár­talanítás nélkül állami tulaj­donba veszik a jogellenesen külföldön tartózkodó személy tulajdonában álló telket, la­kást és üdülőt, ha a bíróság nem Rendelte' el annak elkob­zását. Ilyen szabály a termő­földekre niíics. Ezek a Rendel­kezések valójában népi a jog­ellenesen külföldön tartózko­dót sújtják, hanem itthon maradt hozzátartozóit. Ha pél­dául a házastársak egyike váli jogellenesen külföldön tartózkodóvá, akkor — egye­bek között :— a korábban kö­zös társasház-öröklakás. csa­ládi ház reá eső tulajdoni hányada állami tulajdonba kerül, s ‘ azt a liozzátartozók- nák államtól újra meg kell vásárolniuk. A törvényjavaslat most úgy rendelkezik, hogy a •'jogelle­nesen külföldön tartózkodó személy ingatlantulajdona bel­földi hozzátartozójára szál] át, ha ezt a hozzátartozó kéri. A kérelem előterjesztésére azok jogosultak, akik a tör­vényes öröklés szabályai sze­rint a tulajdonos halála ese­tén örökölnék az ingatlan tu­lajdonjogát. A jogosult a ké­relmet a közjegyző előtti el­járás során terjesztheti elő; ha pedig ilyen eljárás nem in­dult, a jogellenesen külföldön tartózkodás kezdetétől számí­tott egy éven belül kérheti a körjegyzőtől az eljárás meg­indítását. Amennyiben vi­szel t ilyen kérelmet — a ha­táridő lejárta előtt — nem terjesztettek elő, a földhivatal kártalanítás nélkül állami tu­lajdonba veszi az ingatlant. Az új szabályozást a törvény hatályba lépése — a javaslat szerint: 1987. szeptember 1 napja — előtt jogellenesén külföldön tartózkodóvá vált (Folytatás a 3. oldalon) Vassné Nyéki Ilona (1. vk., Kerepestarcsa), a Kerepestar- csai Nagyközségi Tanács elnö­ke inkább amellett van: a gaz­daságok ne szabaduljanak meg mindenáron a rossz adottságú földektől sem, inkább keres­senek ahhoz idomuló növény- kultúrát vagy adják haszon­bérbe. A gazdasági szempon­tokon kívül e mellett szólhat az is, hogy óvni kell a környe­zetet a különböző, olykor igen csúf építmények megjelenésé­től. Könnyen előfordulhat, hogy először csupán egy szer­számkamra, azután még egy bodega, majd egyéb tákolmány kerül a telkekre. Ahogy a zárt­kertek esetében is történt. A bizottsági üléseken, a teg­napi ülésen és a folyosói be­szélgetéseken is a tartós föld- használat kérdése váltotta ki a legnagyobb érdeklődést Ér­vek hangzottak el pro és kont­ra. melyek végkicsengése az volt, meg kell szüntetni a föl­dek. telkek tartós használatba adását, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Vassné Nyéki Hona is úgy tartja, nincs értelme tovább folytatni azt a formát, amit a Parlamenti jegyzet Együtt él érzelem, értelem ANNYI MINDEN sűrűsödik annyi érzelem kavarog e szc hallatán — föld. Benne van a magyar paraszt évszázados vá- ;ya, harca, amely csak nagy or sokára teljesülhetett, vezeteti eredményre, s bensőséges vi­szonya a földdel utána is meg­maradt. Még a városi ember sem tudja kivonni magát aj élményből, amit a földdel va­ló találkozás jelent. Erre utal a hobbitelkek utáni igény is A föld persze nemcsak a nö­vénykultúráknak ad helyet hanem otthonoknak, nyaralók­nak is, ezért nem túlzás azl állítani, hogy a parlament elé került törvényjavaslat, hazán! valamennyi állampolgára érinti valamilyen formában. A mezőgazdasági szakem­bereket persze a törvényja­vaslat azon passzusai érdekli! a legjobban, amelyek a gaz­dálkodás önállóságát növelik. Mint annyiszor, az élet ezúttal is a jogi szabályozás előtt jár. A nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz-ben például évek óta kihasználják a földcsere lehetőségét. Ennek főleg a táblásítás kialakításánál volt, van szerepe, és arra is akadt példa, hogy az államtól vet­tek át területet művelésre. A termelőszövetkezet elnöke. Bánáti András (5. vk., Nagy- káta) abban lát új lehetősé­get. hogy a rendelkezések elő­segíthetik a tőkemozgást. Ugyanakkor az érdekek egy­más ellen is hatnak: eladni rossz adottságú földet, vásá­rolni jó adottságút érdemes. Kétségtelen az is, ho-gy jó üzlet a földet haszonbérbe ad­ni. A törvény elfogadása ese­tén ennek is bővülnek a lehe­tőségei. Azokat a területeket lehet így hasznosítani, ame lyek szétaprózottságuk miat nagyüzemileg gazdaságosai nem műveíhetők. A kölcsönö sen előnyös termelői, keres­kedelmi kapcsolat mindké fél számára jövedelmező Kedvező a közös gazdaságot számára az is, hogy magul dönthetnek a művelési ág vál­toztatásáról, a pillanatnyi jö­vedelmezőségnek megfelelően Eddig ez adminisztratív pro­cedúrákkal járt. AZ ALAPOS, hosszas elő­készítés után is maradtai nyitottnak tűnő kérdések. Pél­dául az, milyen szempontot alapján dől el, hogy mely te­rületek alkalmatlanok a nagy­üzemi művelésre. Azért is mert ez megyénként, terüle­tenként változhat. Másként ér­tékelik a hasonló adottságú minőségű földeket Szabolcs, ban, mint Pest megyében temény megtekintését követő­en ellátogattak a Rozmaring Tsz virágkiállítására, a nép­front-házba, majd fölkeresték a zeneiskolában a Friss mű­vek című modern képzművé- szeti kiállítást, a Búcsúfia, vá­sárfia című néprajzi bemuta­tót a népművészetek házá­ban és a művésztelepi kisga- lériában a Szentendre a mil­lenniumtól az 1. világháborúig című tárlatot. A kiállításról kiállításra va­ló séta közben dr. Színi István örömteli információval is szolgált. A szerb művészeti ki­állítás ugyan most csak július végéig látható, ám 1990-ben ismét otthonra lelve, újból megnyitja kapuit a közönség előtt. A szerbek Szentendrére településének 300. évfordulójá­ra elkészül ugyanis a püspöki palota felújítása. Itt kap majd helyet az állandó kiállítás. Körmendi Zsuzsa Háhn Ferenc művészettörténész (a kép bal oldalán) kalauzolta végig a vendégeket a Kortars művészek kiállításán (Hancsovszki János felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom