Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-19 / 66. szám

■Tv-FIGYELŐ A Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán a Matematika- és a Számítástechnikai Intézet ösz- szefogásával új szak, az in­formatika indul 02 idei év •szeptemberében. Az első évfo­lyamra 40 hallgatót vesznek tel. A hallgatók elsajátíthatják a mikroelektronikai eszkö­zök és a mikroprocesszorok technikájával kapcsolatos is­meretekét. A kötelező tantár­gyak mellett a leendő mun­katerületüknek megfelelően további ismereteket szerezhet­nek egyebek között a számí­tógépes grafikáról, a digitá­lis képfeldolgozásról, a szá­mítógépes gyártórendszerek­ről és az ipari robotok prog­ramozásáról. Öli í JClÖlt! Pompás cím, remek alapötlet, igencsak ki­ábrándító megvalósulás — iragyjában-egészében így le­hetne megvonni annak a kor­határ nélküli Ki mit tud?-nak a mérleget, amely tizenegy adásban került a képernyőre, mégpedig innen a százhalom­battai művelődési központból sugározva Igen, rendkívülien szellemes agyszülemény volt az önjelölt- spgnek ez a faramuci feloldá­sa. hogy ugyebár minden in­duló ott hordja zsebében az ilyen-olyan művésszé válás láthatatlan marsallbotját. é^ ugyancsak a tippek tippjének látszott egy iiyen skatulyák nélküli Most mutasd meg!-já­tékot a legnagyobb nyilvá­nosság été engedni, am ez a plliérkettős mégsem rakódott meg a jobbnál iobb magán-és társas számok siketelemeivel Egyszerűen az történt, hogy ebben az irdatlanul hosszú — előbb rangos esti főműsorként közvetített, majd nagy hirte­len vasárnap délutáni látni­valóvá degradált — vetélke­dőben nem villantak meg azon­nal leszerződtetett talentumok A lelkes és nyilván a hozzá­tartozók tömegeiből verbuvá­lódott közönség ugyan tizenöt müsorszámot engedett el a 9600 forintos fődíjig, ám ez az elismerés korántsem jelentette azt. hogy a színházigazgatók. libben at esztendőben rendezik meg Buda­pesten betedizben a tavaszi fesztivált, s harmadik szü­letésnapját ünnepük a szentendrei tavaszi napok is. Szerte a világon egyre jobban elismerik ezt a kulturális rendezvénysort, amely természetszerűleg gazdagítja a népünkről ki­alakult képet is. Miután a főváros határain és lehe­tőségein már túlnőtt a hét múzsa tavasza, a rendezők körébe Szentendre mellett bekapcsolódott Kecskemét és Sopron is. Gazdag kínálattal várja megyénk legszebb tájegy­sége a mai naptól a kö­zönséget: számos kiállítás­sal, nemzetiségi táncegyüt­tesek és kiváló fúvószene­karok fellépésével, lesz dixielandkoncert és megis­merkedhetnek a látogatók a különféle ütőhangszerek­kel is. A régi zene szerel­mesei az elmúlt századok mesterműveiből válogathat­nak. Természetesen az idén is megrendezik a tavaly oly nagy sikert aratott Tol­di Mlklós-választást és a palotajátékokat Visegrádon. Szerb művészeti és kulturális értékek Hét múzsa tavasza Szentendrén A tavaszi napok nyitó ese­ménye minden bizonnyal igen sok érdeklődőt vonz Szentend­rére. A képtárban ma délután négykor nyílik a Pest Me­gyei Múzeumok Igazgatósága és a Szerb Egyházművészeti és Tudományos Gyűjtemény ren­dezésében a Szerb művészeti és kulturális értékek című ki­állítás. Világévforduló Vujicslcs Sztoján irodalom- történész, a gyűjtemény igaz­gatója kalauzolt bennünket azok között a csodálatosan szép tárgyak között, amelyek közül jó néhány most kerül először a nyilvánosság elé. — Tárlatunk kapcsolódik az UNESCO által meghirdetett világévfordulóhoz, Vük Ste- fanovics Karadzsics szerb író, filológus és folklórkutató szü­letésének kétszázadik jubileu­mához — mondotta. — Kara­dzsics a délszláv népek nem­zeti felszabadító mozgalmának tevékeny résztvevője volt. Az élő népnyelvet tette az iro­dalom nyelvévé, a fonetikai elv alapján megreformálta a helyesírást és megalkotta az első szerb nyelvtant. Gyűjte­ményt adott ki szerb népda­lokból, mesékből és közmon­dásokból. Történeti és nép­rajzi tanulmányai mellett ki­A vitrinben Karadzsics művei, s egy szerb népi hangszer, a guzlica A Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán Új szak az informatika A grábóci kolostort formázó szentségtartó terjedt levelezése értékes do­kumentumanyagot őriz. Éle­te, életműve kapcsolódik Ma­gyarországhoz és Pest-Budá­hoz. Szellemi központok A kiállítást komplex mó­don terveztük. Az elmondot­takon túl, fölhasználjuk az alkalmat arra, hogy egyben megemlékezzünk a ráckevei, Corvin Mátyás-kori szerb templom építésének fél évez­redes évfordulójáról, valamint két jelentős, magyarországi szerb szellemi központról. Ezek közül az egyik a Tolna megyei Grábóc kolostora, amelyet négyszáz esztendővel ezelőtt alapítottak, a másik pedig a szentendrei szerb könyvmásoló műhely, amely 1690-től, a szerbek szentend­rei betelepülésétől kezdve, kö­zel fél évszázadon át műkö­dött. Még egy évforduló gaz­dagítja bemutatónkat:*' éppen 175 éve. 1812-ben nyitotta meg kapuit a szentendrei szerb iskola épületében a szerb ta nítóképzö. A Szentendrei Képtár öt terme közül az elsőben az öt­száz esztendős ráckevei szerb templom tárgyaiban, szebb­nél szebb ikonjaiban, kézira­tos szerkönyveiben és más emlékeiben gyönyörködhet a látogató. A második helyiséget a grábóci kolostor jubileumá­nak szentelték, míg a harma­dikban kapott helyet a könyv­másoló műhely köteteinek sok értékes darabja, valamint a szerbek szentendrei betelepü­lésével kapcsolatos relikviák. A következő teremben a szerb tanítóképző és az iskola tör­ténetével ismerkedhetünk meg, míg az utolsóban a Vük Karadzsics-emlékkiállítás lát­ható. Ismeretlen kép Nehéz a választás, ha az ember valamire külön fel ki vánná hívni a figyelmet. Hosz- szasan csodáltuk például a grábóci kolostor XVIII. szá­zadban készült ezüst szentség­tartóját, amely a szent épü­letet formázza. A kulcsra zár ható, míves munkájú szek­rénykét négy szárnyas an­gyal tartja. Az 1700-as évek elejéről származik a szentend­rei könyvmásolók ügyességét, ízlését dicsérő kéziratos litur­gikus szerkönyv. Nagy mes terek értő kezéről vallanak a XV., XVII. századi kelyhek vagy a többség számára ki csit idegen, de talán éppen ezért oly szép ikonok. Közű lük is külön kiemelkedik a XVIII. század elején élt fes tő alkotása, az úgynevezett szentendrei ikon. S még egy kuriózum: kiál­lítottak egy eddig ismeretlen Szentendre-ábrázolást. A kép reprodukciója díszíti a tárlat­ra invitáló meghívót is. Az alkotás ugyancsak jubileum­nak állít emléket: a szerbek szentendrei betelepülésének kétszázadik évfordulójára ké­szült. Körmendi Zsuzsa Eddig ismeretlen, Szentendrét ábrázoló kép Kéziratos liturgikus szerkönyv (Erdősd Ágnes felvételei) ■ Heti eilmtegyzete A gésa Jelenet A gésa című japán filmből „Hivatásos táncosnő és éne­kesnő a japán teaházakban; gyakran képzett, művelt no, s mint ilyen, hivatásos társalgó.”1 Így határozza meg az Idegen szavak és kifejezések szótá­ra, ki is a gésa. Igen finom meghatározás. Bizonyára vannak (voltak) is olyan teaházak meg gésák, amelyekre és akikre illett Ha a Puccini-opera hősnőjére, a szép Cso-Cso-Szánra, azaz Madame Butterflyra, illetve magyar nevén: Pillangokisasz- szonyra gondolunk, ő bizo­nyára ilyen gésa volt. Ám más a romantikus operamese, s más a valóság. Közelibb vagy távolibb múltban játszódó ja­pán filmekben pedig inkáDb a valóság mutatkozik meg a gésákról s a teaházakról. Az­az: bizony örömlányokról és örömtanyákról van itt szó, legfeljebb nem a mi európai fogalmaink szerintiek a „szol­gáltatásaik”, s a lányok vi­szonya a vendégekhez kissé bonyolultabb, kevésbé direkt, nem olyan ridegen üzletszerű, mint mifelénk. Egy jobb gé­sának valóban olyasmit is il­lik tudnia — ének-, zenei és táncképzettség, műveltség, jó modor, finom beszéd —, amit más országokbéli kollegináitól nemigen várnak el. Ennyiben a szótárbeli meghatározásnak igaza is van. De hogy ezt csak a legkiválóbb gésák, a szak­ma mesterei (jó értelemben vett a szakma, s a mester is, végtére is ez valóban szakma és hivatás) tudják, az is biz­tos. A megszámlálhatatlan tea­ház elsöprő többsége aligha ilyen színvonalú. Azokban mégiscsak pőrébben mutatko­zik a gésaság (legyünk ár­nyaltak) egyik lényeges voná­sa. A most a mozikba kerülő kétrészes japán film, A gésa, megpróbál érvényesíteni va­lamiféle kettős látást. Az egyik oldalon felvezet egy bonyolult, leánykereskedelem­mel, prostitúcióval, gengszte­rizmussal át- meg átszőtt tör­ténetet, amelyben fontos sze­repet kapnak gésák, teaház- (de inkább bordélyház-) tu­lajdonosok, bandák és ellen­bandák. A másik oldalon, e meglehetősen szokvány világ mintegy ellensúlyozására, s háttereként, megpróbálja el- érzékenyíteni a nézőt a gésa­lét megintcsak ismert, szok­vány kellékeivel: elhagyott, szerelmes gésa, megesett, gye­reket váró gésa, hányódó kis­gyermek, végzetes szerelem, tüdőbaj, bosszú, vér, bűn, mocsok, s mégis sugárzó tisz­taság, gyémánt a sárban stb. stb. Amit csak az úgynevezett perditaromantikáról, a rossz­lányok jó szívéről, a megszám­lálhatatlan férfi után is szű­zies kurváról az olcsó filmek, olcsó regények elmeséltek, az itt majdnem teljes választék­ban jelen van. És még valami jelen van. A távol-keleti, egzotikus téma hollywoodi sémákba való át- oltása. Ha a történetet az 1930-as évek elejének Japán­jából áttennénk ugyanennek az időszaknak a Chicagójába vagy New Yorkjába, ottani színészekkel és ottani környe­zetben eljátszatva, egy az egy­ben elmenne. Arról van tehát szó, hogy ebben a filmben legalább három nagy séma­rendszer vetül egymásra: az egzotikum, a gésaromantika és a gengszterizmus. S mindezt átfogja, átfedi a negyedik: a hollywoodi dramaturgia séma­rendszere. Nő a volánnál Ha már sémákat emlege­tünk, találunk példát egy más­fajta sémára (sőt: sematiz­musra) is a heti moziműsor­ban. Az a film ugyanis, amely a Nő a volánnál címet viseli, s az amerikai John Kaplan rendezte, kicsit job­ban megvizsgálva o régi szép sematizmus jegyeit mutatja. Adott egy nő, bizonyos Shirley Mulowney (élő sze­mély!), aki a világ első női autóversenyzője, mi több, egy bizonyosfajta verseny három­szoros világbajnoka lesz. Ez eddig ugye egy príma karrier- történet, tehát a legszebb hollywoodi hagyományok sze­rint megcsinálható: az egysze­rű autószerelő autómániás ne­je, akinek aztán egyszer sike­rül. A kisember diadala, az akaraterő csodája, meg min­den. Aztán adottak a szoká­sos konfliktusok: a meg nem értő férj, a karriert veszélyez­tető ilyen meg olyan akadá­lyok. a felbukkanó harmadik, a sok zűrben ide-oda hányódó gyerek, a majdnem végzetes baleset stb. stb. No és adott mindezek fö­lött valamiféle elszánt eman­cipációs demonstráció kény­szerítő görcse is. Shirley meg akarja mutatni, hogy egy nő is ér annyit. Sőt, többet. És egyáltalán. És ebben is. Ha ezt a Shirleyt nem Shir- leynek hívnák, hanem Má­sának vagy Szvetlánának, s nem a 60-as és 70-es évek Amerikájában száguldozna mindenféle csodamasinákon, hanem az 1940-es évek máso­dik felében ülne egy trakto­ron vagy valahol épp a szűz­földeket törné föl, nem cso­dálkoznék ennyi ósdi klisén, sematikus fordulaton, vezér­cikk-hangvételű női egyenjo­gúsági agitáción. A szovjet film sematikus alkotásai vi­szont már rég a múltba me­rültek Ojra feltámadnának — s épp Hollywoodban? Vagy a Nő a volánnál egyszerűen csak ross2 film és nem kell hozzá elméleteket gyártani? Veszélyes őrjárat Akciófilm, szovjet változat­ban. Sőt, ha akarjuk, a nyu­gati nagy világlapok filmkri­tikáinak terminológiáját is alkalmazhatjuk rá: „Anti Rambo", „Vörös Rambo". ..Pnmbo. the Russian stb. Van ebben valam4 Mihail Tumanyisvili rendező és Jev- genyij Meszjacev forgató­könyviró feltehetőleg a híres- hírhedt Rambo-sorozat ellen­súlyozásának a szándékával is készítette a filmet. De a lé­nyeg: ezt a fajta filmtípust alighanem először látjuk szov­jet filmesektől, s ráadásul nagyvonalúan megcsinálva Kár. hogy a film sokszor le­lassul. körülményeskedik. s hogy fordulataiban sok a ki­számítható. Takács István revürendezők egymást tapos­ták le egyik-másik önjelölt megkaparintó sának reményé­ben. Hogy miért alakult ilyen la­posra az egész tehetségkutatás színvonalának íve, sejteni sem igen lehet Mindenesetre, aho­gyan egymást követték ezek a mustrák, úgy vált mind bizo­nyosabbá, hogy ezúttal nem lép ki a sorból egy Kovács Ka­ti. szintén nem egy Hacki Ta­más, de még egy olyan bűvész sem. mint a régi legendás Ki mit tud?-okon befutott és im­már dr. előjelű Gloviczki Pé­ter. Ha nem. hót nem — kény­szerült legyinteni az előfize­tő. de csupán arra. amit az ön­jelöltek produkáltak Az el­lenben tapsot érdemel, aho­gyan a Magyar Televízió ezt az egész mustrát megrendez­te A színpadon is minden a legnagyobb rendben ment. azok a kézi kamerával felvett öltözői jelenetek pedig jópofa rátétekként üdítettek két fel­lépés között. (Akárha egy súly­emelő-viadal mögöttes vilá­gába pisloghattunk volna be­le, ugyanolyan privát meg­nyilvánulásokat lődözött le az objektív.) A fő-fő dirigens, a szmokingba öltöztetett Vitrat, Tamás pedig ezúttal is jelesre kollokvált tapintatból és ud varlassógbó!! így kell — azaz hogy kellene — ezt csinálni! Akácz László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom