Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-19 / 66. szám

n PEST MEGYEI V1LHC PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MA AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. MÁRCIUS 19., CSÜTÖRTÖK Napirenden: a földről széló törvényjavaslat Ma összeül az Országgyűlés Csütörtökön 10 órakor meg­kezdődik az Országgyűlés .idei első plenáris tanácskozása, a törvényhozó testület tavaszi ülésszaka. Várhatóan napi­rendre tűzik — a Miniszterta­nács javaslatának megfelelően — a földről szóló törvény ja­vaslat megtárgyalását, továbbá annak a két beszámolónak a megvitatását, amelyet a Leg­felsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész — alkotmá­nyos kötelezettségének eleget téve — mond el a képviselők­nek a bírói' munka, a bűnül­dözés tapasztalatairól, a -tör­vényesség érvényesüléséről. Előreláthatóan tehát három jogi jellegű témája lesz az ülésszaknak, amelyhez számos előkészítő tanácskozás kapcso­lódott ebben a hónapban. Ä nagy érdeklődéssel várt és kísért földtörvény-terveze­tet előzetesen véleményezte a parlament négy — mezőgaz­dasági-; építési és közlekedési, településfejlesztési és környe­zetvédelmi, valamint jogi, igazgatási; és igazságügyi — szakbizottsága. A képviselők üléseinek-tárgya volt (a jogi bizottságban, a fővárosi és a megyei képviselőcsoportok­nál) a két igazságügyi vezető beszámoló anyaga is. Áz or­szággyűlési ügyrendnek megfe­lelően a képviselőknek a tör­vénytervezethez fűzött módo­sító indítványait a jogi bizott­ság terjeszti majd a plenum elé. A leglényegesebb javaslat az volt — miként a sajtó már hírt adott róla —. hogy a tör­vénytervezetből töröljék a .tar­tós földhasználat jogintézmé­nyét, s ezt a majdani törvény — várhatóan szeptember 1-jei T-. hatályba lépésével egyide­jűleg szüntessék meg a gya­korlatban is. A születőben levő földtör­vény kidolgozását különösen .indokolttá _ tette, hogy a föl­élek tulajdonát, használatát, hasznosítását, forgalmát és vé­delmét jelenleg számos jogsza­bály rendezi. Így külön tör- véhy rendelkezik a mezőgaz­dásági rendeltetésű földek vé­delméről, valamint a földtu­lajdon és a földhasználat to­vábbfejlesztéséről. Törvény- erejű rendeletek szólnak a mező- és erdőgazdasági ingat­lanok forgalmáról, a tartós földhasználatról, a földrende­zésekről, a külföldiek ingat­lanszerzésének szabályozásá­ról. Minisztertanácsi rendele­tek állapítják meg az állami tulajdonban álló ingatlanok kezelésére, az állampolgárok telektulajdonára, továbbá la­kás- és üdülőtulajdonára vo­natkozó rendelkezéseket. A nagyszámú és különböző szin­tű jogszabály megannyi előírá­sa között az állampolgárok nem tudnak eligazodni, s ezek­nek a rendelkezéseknek az al­kalmazása a földügyekben el-' járó szerveknek is gondot okoz. A földekre vonatkozó je­lenlegi szabályozás, több tekin­tetben már a társadalmi-gaz­dasági fejlődés követelményei­vel sincs összhangban, nem se­gíti elő kellően a gazdaság- irányítási rendszer további korszerűsítését. A beterjesztendő -törvény­javaslat kifejezésre juttatja a jogalkotónak azt a szándékát, hogy hosszú távra szólóan, át­fogóan és egységesen szabá­lyozza hazánkban a földek tu­lajdonát, használatát, haszno­sítását, forgalmát és védelmét. Egyik legfontosabb vonása: gyakorlatban is érvényt kíván szerezni annak az elvnek, hogy az állami és a szövetkezeti földtulajdon egytípusú, szocia­lista tulajdon. Érdemes meg­jegyezni. hogy a törvényerőre emelkedő jogszabály hatálya kiterjed majd — a tulajdoni viszonyoktól és a hasznosítás módjától függetlenül — az or­szág területén fekvő minden földre, ideértve a vízzel borí­tott területeket is, valamint a földön álló épületre és egyéb építményre; viszont nem ter­jesztik ki a hatályát az erdők­re. amelyekről egyébként ön­álló törvény rendelkezik. Ami a plénum további napi­rendi témáit illeti: a legma­gasabb bírói fórum, illetőleg az ügyészi szervezet vezetője legutóbb 1983-ban számolt be az Országgyűlésnek az irányí­tása alá tartozó intézmények működéséről. Ezúttal — mi­ként az előkészítő képviselői­tanácskozásokon elmondták — a Legfelsőbb Bíróság és a Leg­főbb Ügyészség 1983. és 1986. évi tevékenységét, tapasztala­tait adják közre. Szűrös Mátyás és Shultz találkozója Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki Dan­te Fascellnek, az amerikai képviselőház külügyi bizottsá­ga elnökének meghívására tesz látogatást az Egyesült Álla­Pozitív, ha az eredmény negatív Szondával vezetők között A targonca vezetője és különös kísérője (Hancsovszi János felvétele) még a gépjárművek műszaki állapotát is, Csatári Mihályné és Kiss Imre munkavédelmi felügyelőt és Papp János rendőr őrnagyot, a megyei közlekedésbiztonsági tanács titkárát kísértük el. (Ripor­tunk a 3. oldalon.) Tegnap országszerte sok he­lyütt a munkaidő alatti józan­ságot ellenőrizték a munkavé­delmi felügyelők. Pest megyei sajátosság: itt — ahogyan már hagyomány — a közlekedés- biztonsági tanáccsal közösen, s valamelyest bővített céllal keltek . útra, megvizsgálták mokban. kedden találkozott George Shultz külügyminisz­terrel. A szívélyes hangulatú, épí­tő szellemű megbeszélésen át­tekintették a magyar—ameri­kai kapcsolatok helyzetét, az ezzel összefüggő kérdéseket. Eszmecserét folytattak a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről, beleértve a leszerelés, a fegyverzetkorlátozás téma­körét. Szűrös Mátyás tájékoz­tatta az amerikai külügymi­nisztert Magyarország fejlő­déséről, az ország helyzetéről. George Shultz kifejtette az Egyesült Államok elképzelé­seit a kelet-nyugati, kapcso latok fejlesztéséről, különös te­kintettel a közelgő szovjet­amerikai külügyminiszteri ta­lálkozóra. Szakszervezeti küldöttség utazott Norvégiába Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével a Nor­vég Munkásszövetség (LO) meghívására szerdán szakszer­vezeti küldöttség utazott Nor­végiába, hogy megbeszélést folytasson a két ország szak- szervezeti mozgalmának, gaz­dasági 'és politikai helyzeté­nek időszerű kérdéseiről. A küldöttség elutazásakor a Fe­rihegyi repülőtéren jelen volt Per Naevdal, , a Norvég Ki­rályság budapesti nagykövete. Drasaeráf „Mit kínál Kapi*1 úr a í., . ,.. • vendégeinek? Remélhe­a fust nelkuts Ipar tőén sokkal röyidebb vámvizsgálatot, mint amilyen procedúrán csoportunk át­esett. Persze nem az alaposságot tekinti vegzatúrának a tapasztalt utazó, sóikkal inkább azt, hogy vannak esetek — s talán ez is oda tartozó —, amikor az üzlet sikere múlhat a bemutatkozás pontosságán.” (2. OLDAL) Gyenge kérdés, -Aho1 ez *;uk®t épuiet­, _ , , « »..» tomb található, eleve ValtOXO hafándÓlí felvetődött több szak­embertől a kérdés: miként lehetett ilyen terepre meg­álmodni ezeket a házakat?! Ugyanis a kivitelezési munkák során felvetődött gondók egy részét a terep­adottságok okozták.” (3. OLDAL) Cro.I| nifivperA fi „S - még egy kuriő­azernművészén zum: kiállítottak eS kulturális értékeit egy, eddig ismeret­len Szentendre-ábrázolást. A kép reprodukciója díszí­ti a tárlatra invitáló meghívót is. Az alkotás ugyancsak jubileumnak állít emléket: a szerbek szentendrei bete­lepülésének kettőszázadik évfordulójára készült.” (3. OLDAL) Korszak váltás „M^dl erőssége fényes bizo- í"« nyítéka annak, hogy az igazi elÓtt tehetség előbb-utóbb utat tör magának a felsőbb régiókba is. Az már más kérdés, mennyi kellemetlenségtől megmenekült volna, hogyha csak hasonló körülmények között készülhet az évek so­rán, mint a női versenyeket bojkottáló, ám a női vi­lágranglista vezető pozíciójára igényt tartó Polgár Zsu­zsa.” (7. OLDAL) Az elsők: Gödöllő, Veresegyház, Nagytarcsa illetve Törtei Milliárdos társadalmi munka A hagyományokhoz híven az elmúlt év elején is meghirdette a Pest Megyei Tanács, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, az SZMT és a KISZ megyei bizott­sága. valamint a Vöröskereszt Pest Megyei Vezetősége a városok, községek közötti településfejlesztést segítő társadalmimunka-versenyt, illetve a Tisztaságot, rendet környezetünkben akciót. A bírálóbizottság javaslatát a legutóbbi ülésen hagyta jóvá. a Pest, Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, s határozatot hozott,' hogy a leg­jobbaknak járó jutalmakat ez év március 21-ig utalja át a megyei tanács. A minden évben nagy ér­deklődésre számot tartó mun­kaverseny ezúttal is eredmé­nyesen zárult. A megyében társadalmi összefogással létre­hozott érték megközelíti a másfél milliárd forintot, így ebből egy lakosra mintegy 1300 forint jut. A verseny helyezettjei (zá­rójelben. a település neve után az egy lakosra jutó társadal­mi munka összege, illetve a jutalom). A városok közül: 1. Gödöllő (2 ezer 709 forint — 1,8 mil­lió forint). 2. Érd (2 ezer 448 forint — 1,4 millió forint). 3 Százhalombatta (2 ezer 435 forint — 1,2 millió forint). A nagyközségek között: 1. Veresegyház (7 ezer 659 forint — 1,2 millió forint), 2. Kere- pestarcsa (7 ezer 136 forint — 1 millió forint), 3. Tápiószele (6 ezer 396 forint — 0,9 mil­lió forint). A községek között: 1. Nagy­tarcsa (8 ezer 855 forint — 1 millió forint), 2. Szada (8 ezer 550 forint — 0,8 millió forint), 3. Tápiógyörgye (7 ezer 877 A megye és az OTP vezetőinek megbeszélése egyeztetése rékpénztár vezérigazgatója és vezető munkatársai. Áttekin­tették az OTP megyei igazga­tóságának elmúlt évben vég­zett munkáját, az új tanácsi gazdálkodás eredményességét és gondjait. Egyeztették az idei év együttműködésének fő irányait, a gazdálkodás lehe­tőségeit, , Szerdán délután a Pest me­gyei pártbizottságon megbeszé­lést folytattak a pártbizottság, a Pest Megyei Tanács ■ és az Országos Takarékpénztár ve­zetői. A megbeszélésen részt vett Krasznai Lajos, a Past megyei pártbizottság első tit­kára, Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, dr. Ti­sza László, az Országos Taka­Még nem lehet pontosan felmérni Fagykárok a gyümölcsösökben Több hullámban érkező, ke­mény fagyokat hozott az idei tél. A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek szakemberei szerint jelentős mértékben ká­rosodtak a gyümölcsösök. A Pest Megyei Tanács me­zőgazdasági osztályának fő­kertészétől, dr. Bödecs László­tól megtudtuk, hogy az idei hideg tél egyebek között azért is okoz nagyobb terméskiesést, mert'ez két fagykáros eszten­dő • után következett. 1 Éppen ezért a fagykárok mértéké egyes területeken igen súlyos. Ám a veszteségek pontos meg­állapításáról még korai lenne beszélni, hiszen pillanatnyilag is hideg van. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint még a vi­rágzást érő utófagyokkal is számolni kell. Az első hideghullám január elején, a második pedig janu­ár végén érkezett. Míg a-har­madik hullám márciusig Vá­ratott magára. Hogy rríeiyik hidegfront idézte , elő a il$- gy.obb fagykárt, azt pontosán nehéz lesz eldönteni. A már­ciusi talán azért okozott több veszteséget, mert a növénye­ken már az élet jelei is megr mutatkoztak. Az alma-, a kör­te-, a szilvaültetvényeken a rügykárosodást még nem lehet pontosan felmérni. Más a hely­zet viszont a kajszibaracknál, ahol hetven-nyolcvan százalé­kos, az őszibaracknál pedig ötven-hatván százalékos ter­méskiesés várható. Az eddigi tapasztalatok szerint nagyon súlyosak a fagykárok a szőlő- ültetvényeken is. , A . hideg­frontok idején szinte minden gazdaságban leálltak a tőkék metszésével. Az előzetes fel­mérések szerint a helytől és a fajtától függően a termést adó főrügyek nagy százaléka odalett a toki Egyetértés, a dömsödi Dózsa, a nagykőrösi Arany János, a monori Kos­suth termelőszövetkezetekben. A rügyek . károsodása mellett megfigyelhető már az is, hogy a terrpőkarok és a törzsek bi­zonyos részei is elfagytak. A fóti Vörösmarty Termelő­szövetkezetben összesen 840 hektár gyümölcsös van. Ebből csaknem 600 hektár a termő kajszibarack, a cseresznye, a meggy, a szilva és az ősziba­rack. Mészáros Gyula elnök- helyettes többek között el­mondta, hogy egyes fajtáknál már most jelentős terméski­eséssel számolnak, mely a gyümölcsfák virágzásakor — elsősorban a fóti területeken — bizonyára tovább fog nö­vekedni. A kertészek a met­széssel igyekeztek és igyekez­nek javítani az ültetvények ál­lapotát. A bprnecebaráti Börzsöny Termelőszövetkezet szakembe­rei is döbbenten szemlélték a téli eseményeket, mert a ko­rábbi éveket látták megismét­lődni. Urban Vilmos elnök szerint a jelenlegi kilátások még tovább romolhatnak. Az már viszont most biztós, hogy a tizenkét hektárnyi fekete szedret igen súlyos fagykár ér­te. A málnánál még nem ál­lapítható meg, hogy mekkora lesz a veszteség. «. I. forint — 0,7 millió forint). A helyezetteken kívül teljesít­mények alapján dicséretei kaptak: Dunakeszi, Szentend­re, Valkó és Diósd. A városok sorrendje tehát a következőképpen alakul: 4 Dunakeszi (1747 forint), 5. Szentendre (1643 forint), 6. Nagykőrös (1015 forint). 7. Budaörs (904 forint), 8. Ceg­léd (826 forint), 9. Vác (703 forint), 10. Szigetszentmiklós (256 fórint). A körzetek sorrendje is ér­dekesen alakult: 1. Gödöllő (3488), 2. Nagykáta (2268), 3. Érd (2265), 4. Dunakeszi (1778), 5. . Dabas .(I486), 6 Ráckeve (1418), 7. Vác (1062), 8. Nagykörös (999). 9. Budaörs (982), 10. Monor (901), 11. Szentendre (895), 12. Cegléd (554), 13. Szigetszentmiklós (301). A Tisztaságot, rendet kör­nyezetünkben akcióban a he­lyi ellenőrzések és a HNF megyei környezetvédelmi koor­dinációs bizottsága, a megyei tanács körny^et- és termé­szetvédelmi bizottságával ki­bővített együttes ülésének ér­tékelése alapján a következő települések érték el a legjobb eredményt: 1. Törtei, 2. Gaí- gamácsa, 3. Páty. Az érinteti tanácsok ezzel elnyerték a 800, 600, illetve 400 ezer fo­rintos díjakat. Elismerő oklevelet és em­lékplakettet kapnak: Érd, Bu­daörs, Tápióság, Budajenő- Telki, valamint a gödöllői AGRO-NOVO Állattenyésztő Állomás, a nagykőrösi MÁV- állomás és a HNF Monori Bizottsága. A riiegyei tanäds; festülete a verseny eredményeit értékel­ve többi között hangsúlyozta! az eredményes munkát segí­tette," hogy a lakosság tevé­kenyen részt vett azoknak az elképzeléseknek a valóra vál­tásában, melyek a környezeti kultúra színvonalának emelé­sét, a települések bel- és kül­területén a tisztaság és rend megteremtését célozták. A díjakat, elismeréseket idén április 4-én, a helyi ün­nepségeken adják át. A leg­jobbak teljesítményével a ver­seny meghirdetői beneveznek az országos településfejleszté­si versenybe is. . , Külügyminiszter-helyettesek KGST-megbeszélés Moszkvában szerdán talál­kozót tartottak Bulgária, Cseh­szlovákia, Kuba, Lengyelor­szág. Mongólia, Magyarország, az NDK, a Szovjetunió és Vietnam külügyniiniszter-he- lyettesei, illetve külügymi­nisztériumainak illetékesei. A megbeszélésen véleményt cse­réltek a KGST-tagállamok kö­zötti gazdasági és tudományos­műszaki együttműködéssel kapcsolatos kérdésekről, a szocialista integráció elmélyí­téséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom