Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-18 / 65. szám

Adjuk meg a módját itpriíyról - márciusban A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM 1987. MÁRCIUS 19., CSÜTÖRTÖK Tafíáesülésesi a gpgyszerelSátásról áll a nyugdíjasok j; Nagykörös lakossága már 1972-ben elérte a tízez- ^ rét. ami azért figyelemre méltó körülmény, mert csak ^ 1806-ban alapították első gyógyszertárát. Nos, azt nem '< mondhatni, hogy településünk lemaradt volna,' hiszen $ a megyében is mindössze négy helyen, Vácott, Szent- ^ endrén. Ráckevén és Cegléden voltak patikáriusok ^ Így tehát Esser József uram döntése jónak bizonyult, ^ annál is inkább, mivel akkortájt doktora sem volt Kö- ^ rösnek. Az Öreg patika néven emlegetett intézmény * 1955-ig működött (ma virágbolt van a helyén, a Pa­§ tay utca és a Deák tér sarkán). A második gyógyszer- $ tárat 1864-ben -állitották fel, ez a ma is Kígyó-patika ^ névén emlegetett, de hivatalosan Arany János nevét (J viselő gyógyközpont. A Biczi Géza utcai Tuzson gyógy- ^ szertár 1916-os alapítású, míg a ma Petőfi nevét vi- k selő Szolnoki úti intézmény 1822-ben alapíttatott. másrészt anyagi erőket igé­M ostanában az a dolgom — aprócska munkám —, hogy írói évfordulókat, neve­zetes dátumokat keressek, mert javasolnom kell néhány megemlékezési alkalmat a nagykőrösi Arany János Iro­dalmi Társaságnak. A feladat nem egyszerű, hiszen az em­beriség nagyobbik fele aligha­nem már a föld alatt van, s a földön járóknak van kire em­lékezni. Hanem amikor fel­bontottam a TIT-tői kapott legutóbbi levelet, s megtud­tam, hogy két helyen is Áp- ríly Lajosról kérnek tőlem elő­adást, abbahagytam a keres­gélést. Áprilyt fogom aján­lani a társaságnak is — mondtam magamnak, hiszen augusztusban lesz húsz éve annak, hogy meghalt, novem­berben pedig születésének szá­zadik évfordulójára emlékez­hetünk. A dolog úgy áll egyébként, hogy zseniális formaművész- költőnknek, Áprilynak volt is némi köze Nagykőröshöz, bár igazán nem sok. Történt ugyanis, hogy o harmincas években, az akkori Arany Já­nos Társaság tiszteletbeli tag­jául választotta, s évkönyvé­ben le is hozta tőle, egyebek közt, a Rönk a Tiszán című verset, mint egyikét kevés al­földi témájú költeményeinek Áprily valóban a hegyek költője volt, életét hegyek vették körül Erdélyben, s ké­sőbb a Visegrád melletti Szentgyörgypusztán is. Tavaly nyáron jártam ez utóbbi helyen, keresve a köl­tő emlékét. Bóklásztam a kert bokrai közt, s fölkapaszkod­tam a ház mögötti dombra, az öreg gyümölcsfákhoz, hogy jól szemügyre vehessem a híres dolgozószoba ablakait, s lép­csőjét. A csend fogott meg a ház körül, a zöld lombokkal bélelt völgyben. Mintha az át­plántált „enyedi csenddel” ta­lálkoztam volna, a tanár Áp­rily Nagyenyedjének levegő­jével, melyből egy lélegzetre való eljutott, valamikor ré­gen, Nagykőrösre is az ugyan­csak költő és tanár S-ász Ká­roly révén. A minap ismét arrafelé jár­tam, ahol Áprily lakott. Nem mentem el a házig, a Duná­tól mértem föl a Nagyvillá- mot, a Mogyoró-dombot, meg­vannak-e még? örzik-e még a völgyet? Megnyugodtam, s mert márciust köszönteni jár­tam arra, vidárpan mondogat­tam magamban a Márciust: „Régi, kiszáradt / íó vize árad f néma kutakban a víz kibuzog. / Zeng a piciny­ke / szénfejű cinke / víg dit- hyrambusa- daktilusok.” Ez volt életem első verse, amit könyv nélkül tudtam. Anyám tanított rá .., Szépek voltak a hegyek, de erőt vett rajtam az alföldi A múltkoriban épp akkor tévedtem a televíziós készülék elé, amikor egy szellemi játék zajlott, és a játékvezető meg­kérdezte a „nyakleves” szót ki nem találó pedagógust: tán nem volt még találkozása a gyakorlatban ezzel a dologgal? Nem . . — mosolygott a játé­kos. Nos — mondta a játék­vezető — nem kell visszariad­ni tőle, olykor nem haszonta­lan. Ebben maradtak. © Hogy mik azok a pedagógiai helyzetek, amikor nem segít más, csak a pofon, ehhez én nem tudok hozzászólni, nem vagyok pedagógus. Csak járó­kelő ember a társadalomban, amelyben gyerekek is élnek. — Hallgass már, az istene­det, vagy megfojtalak! — mondja egy pompásan deko­rált anyuka a pompában dí­szített gyermekének. A hely­zet szokványos, oda se figyel senki. — ... de azt ígérted! Pont azt a fekete hajút ígérted! — szűköl a gyerek, és behúzza a nyakát a hímzett irhabundába, nem ok nélkül, nyilván jócs­kán van gyakorlata abban, hogy mikor szokott következni a pofon. Most van itt az ideie, azt mondták neki. hogy hall­gasson, de ő nem hallgatott. A pofon neki is perdíti a falnak. Elhallgat. Vajon az ilyen pofonokról volt szó akkor a televízióban? Vagy arról a másik fajtáról? Szoktam én látni többet is, emberek szokásos és illendő röstelkedése, ha már nagyon belefeledkeznek a dombhátak csodálatába. No, hiszen szép a síkabb vidék is, adtam meg az igazságot az otthoni tájnak, s penitenciául a túl­zott hegyámulásért Duna-parti olvasásra ítéltem magam. Ré­gi recept ez: Petrarca Augus­tinus vallomásait ütötte föl a Ventoux-hegy tetején, hogy a gyönyörködés helyébe az ésszel élést ültesse. A váltás nekem nem, ütött ki valami jól, mert eléggé le­hangoló írásra leltem jeles folyóiratunkban, a Mozgó Világban. íme Lázár István sprai: „Nem éheztünk 1986- ban. De nem kis részt a jövőnket ettük. És miből élünk idén, 1987-ben? Ma- radt-e még jövőnk?” Hm ... S még ez a nyava­lyás március is késik, régen ásni kellene a kertemben, de még a minap is fagyott erő­sen. Mikor lesz borsóm, sárga­répám? S az országnak? S egyáltalán mennyi baj van az élettel! Nem úgy csináljuk, ahogy kellene. Lakó­telepi tömegremeték lettünk, s ritkán mondjuk Áprilyt idéz­ve: „Ma jó napom lesz, békes­ség-napom.’’ Miért? Miért? S a kérdéssel együtt, ott. az öreg folyó partján,, kezemben tartva az elkedvetlenítő pa­pírt, eszembe jutott, hogy mi­ről fogok beszélni majd Nagy­kőrösön, Áprily ürügyén. Ar­ról, hogy ezer évig nem volt az életnek tartalma, mert nem lehetett ezen a tájon. Most negyven éve a tartalom­ra, csak a tartalomra figye­lünk, mert kompenzálni kell, s kompenzálni akarjuk a múl­tat. De hiszen forma is kell! Meg kell adni a módját is az életnek. Fele bajunk abból származik, hogy elvégezzük a munkát, de nincs formája, szépsége. Otthagyjuk a kész mellett a szemetet. Hogyan is írta Áprily? „Forma van a versem / egyszerű sorában: / ötvös volt az ősöm / Brassó városában.”, s odébb: „Míves műhelyemben / kohótüzet rak­tam, / salaktól az ércet / tűz­zel tisztogattam. / Piros pa­razsamból / üllőlapra tettem, / ötvös-kalapáccsal / kelyhet készítettem.” M aradt-e még jövőnk? Jós nem vagyok, de hi­szem, 'hogy maradt, mert im­máron meg merjük őrizni a múltat is, amely üzen, tanul­ságokat küld. S tanulni talán még tudunk. Lám nagykőrösi tanítványaim közül is felfe­dezték néhányan Áprilyt, pe­dig én nem szóltam nekik ró­la. Felfedezték, mert vágynak a szépségre, a formára, a „mi- vességre”. Ezekben látják a jövőjüket, amelyről nem kér­dezik, hogy „maradt-e?” Farkas Péter mint említettem, járó-kelő em­ber vagyok ebben a társada­lomban. Az a másik fajta po­fon egy rozzant léckapu előtt zúgott. Ott álldogált egy öt­éves forma kislány, a cipője nem volt befűzve, a haja tán sose látott fésűt, meztelen tér­de vörös és kék a hidegtől. Azt kérdezte­— ...hová mész? Mész az óvodába? — Miért? Te szeretnél oda menni? — kérdeztem vissza. — Igen — mondta. — De nem lehet, mert én már isko­lás vagyok. Nem hittem el. El se bírná a táskát, gondoltam, de kide­rüli, hogy jócskán van még az életben tanulnivalóm, en­nek a gyereknek sokkal töb­bet is el kell birnia, mint egy iskolatáska. Például olyan po­font, aminek a helye, mintha csak odafestették volna, a bő­rén marad. Jön tudniillik az anyuka a boltból. Meglátta a lányát a kapuban társalogni, s az természetesen érdektelen volt, hogy lila a térde és a meleg, de most már örökre el­érhetetlen óvodába vágyik, hogy kicsi, és kócos és véz­Főgyógyszerészi feladatok A Nagykőrösi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága minapi ülé­sén a körzet gyógyszerellátá­sáról tárgyalt. A legnagyobb intézményben napi 800—1000 beteg fordul meg, s tavaly 11 millió forintot hagytunk ott, 393 forintot fejenként... Az Arany János gyógyszertár a megyében is kiemelt helyet foglal el hiszen tulajdonkép­pen bázisgyógyszer,tárnak is tekinthető. Érdemes bepillantani a vá­rosi főgyógyszerész, Baky Miklósné feladataiba. Enge­délyezi a huzamosabb ideig használható narkotikumokat — gyógy thatatlan betegeknek, évente szerencsére nem túl nagy számban —, figyelem­mel kíséri a körzetközpont­hoz tartozó összes gyógyszer- tár működési feltételeit, sze­mélyi ellátottságát, az orvos- g.yógyszeré.sz kapcsolat ala­kulását. Ellenőrzi valameny- nyi egészségügyi intézmény gyógyszerkészletét, s figyel­mének ki kel! terjednie az időszakos KlSZ-táborok egész­ségügyi illetve gyógyszerhely- zetére is. S hogy még mindig van valami ... ? Persze. Az új gyógyszerekről is a fő­gyógyszerész szervez s tart előadásokat, ismertetőket. A gyógyszertárak fenntar­tása sem túl könnyű feladat, hiszen mindenkor lennie kell megfelelő választékú, mennyi­ségű orvosságnak. Ez kifeje­zetten nagy szervezettséget. na ... Ez mind nem számított. Számított ellenben az, hogy: — ... az Öcsi meg bent or­dít?! Mondtam, hogy adj neki enni amíg jövök! Fölébreszti apádat, te tökéletlen! .. .vajon az ilyen pofonok­ról beszélt a tévében a játék­vezető? Vagy esetleg arról, amit a kisvendéglő előtt lát­tam? Nem, arról nem beszél­hetett, ott rúgták is a gyere­keket, mégpedig azért, mert épp el akartak lopni egy bi­ciklit. „Tetves tolvajok” vol­tak, meg „szemét népség”, és' jól fogták a karjukat, pofon is esett, rúgás is volt, mert hát mit is lehetne tenni ilyen eset­ben? Bemegy a tisztességes ál­lampolgár a vendéglőbe egy féldecire, . de nem hagyhatja kint a biciklijét, mert rögtön ott terem egy banda, amely mar a bölcsőben azt forgatja a fejében, hogy ha felnő, bű­nöző lesz. Vagy nem a bölcső­ben? Hanem hát látja az apjá­tól. anyjától, nagybátyjától? De ki a fene ér rá logikusan végiggondolni, nincs is köze hozzá, itt a helyzet az. ami reflexszerű megtorlást követel. A pofont. A pofon mindig kéz­nél van. Eleddig azonban sző sem esett a mnkarenkói pofonról. Arról, amely egyszeri és kike­nyel. Az úgynevezett alap- gyógyszerekből megfelelő készlettel rendelkeznek, míg a sürgős igényeket vagy pos­tán vagy központi gyógyszer- tárból készletadással elégítik ki. A három körösi patika megfelelően gondoskodik a vá­ros betegeinek ellátásáról, in­kább viszonylag központi fek­vésük okoz gondot. Újakat a lakótelepek környékére kel­lene építeni, de pénzhiány miatt erre a közelii jövőben nincs lehetőség. Ügyelet tizenötért A helyi gyógyszertárak helyzetére összességében az a jellemző, hogy nem felelnek mag a korszerű előírásoknak, annak ellenére, hogy vala­mennyit felújították. Ez egy­úttal azt is jelenti, ho?v a szakmai feladatok igényes megoldása jelentős többlet- munkát ró a dolgozókra. A személyi feltételek máskülön­ben jónak mondhatók. Az Arany János gyógy­szertár napi tizenkét órában áll a lakosság és a közületek szolgálatában, s ügyeleti szol­gálatot is tart. A három mű­szakkal járó többletterhelés és az ezzel arányban n:m ál­ló szerény anyagi megbecsü­lés (az éjszakai ügyeleti díj tizenöt (!) forint...) egyre inkább előre vetíti a munka- er'zondoikat. Ma még törzs- gárda dolgozik a Kígyó-pati­kában. ám a nyugdíjba vo­pofonokig rülhetetlen. Aminek hatására azután a továbbiakban már simábban megy a nevelés, és derék, becsületes felnőtté vá­lik az ember. Az a két hölgy, akit a telefonban illetéktelenül hallgatok, talán sohasem ka­pott pofont. Vagy kapott? Le­het játszadozni a gondolattal, van idő rá. míg várom annak a számnak a kapcsolását, amit a telefonközponttól kértem, ehelyett azonban egy idegen beszélgetésbe kapcsolódom. Le kellene tennem a kagylót De nem tudom Az egyik hölgy épp azt mondja a másiknak: — ... a legszívesebben be­nyomnám egy szociális otthon­ba De nem megy. Erre a másik, a halk búgás­bán egy üde szoprán: — Ezek nem akarnak Tu­dod, hogy nálunk is ez van. És meg se tudja indokolni, hogy miért! A két hang elúszik, csak kattogás marad. Mármost el kellene döntenem, pofonokkal nevelték-e a két hölgyet zsen­ge gyermekkorukban, vagy pe­dig arra tanították, hogy em­bert ütni nem való . ? K. Zs. nuló dolgozók pótlása a je­lenlegi fizetések mellett szin­te leli etetien feladat. _ Minden egészségügyi képe­sítéshez kötött munkakört be­töltő dolgozó legfontosabb feladata az egészségügyi fel­világosítás. A gyógyszerészek minden lakossági réteggel ta­lálkának. s az, egyes embe­rekkel beszélgetve betegsé­gükről, problémáikról, egész­ségnevelő munkát is végez­nek. Ez komoly munka, s ér­tékéből nem von le az sem. hogy más és más tényezők hatására, de évről évre emel­kedik a gyógyszerfogyasztás. Elismerés Bizonyára sok olvasónkat érdekli a legkülönfélébb kül­földi gyógyszerek problémá­ja. Sajnos, az erre fordítható pénzek szigorú keretgazdál­kodást írnak elő. s külön en­gedélyek kellenek akár a szívbet eségek. akár a cukor- baj kezeléséhez szükséges pa- tikumok tartásához, Pest me­gye még igy is jobb helyzet­ben van másoknál. Nagykő­rös sem panaszkodhat, bár tudjuk, ez a megállapítás nem vigasztalja azt, aki ép­pen nem tud hozzájutni meg­szokott. jó hatásfokú készít- m^n veihez. A Nagykőrösi Tanács Végre­hajtó Bizottsága elismeréssel fogadta el a főgyógyszerész beszámolóját a gyógyszerel­látásról. Az 1988-os évben elért ered­mények alapján elkészült a Pest megyei sportegyesületek rangsora, amelyben városunk legnagyobb sportköre két ka­tegóriában is az élcsoportba került (250 egyesület, klub kö­zül). Az élcsoportok a követ­kezők. Az olimpiai és nem olim­piai egyéni sportágakban szer­zett minősítések, valamint a csapatsportágakban elért eredmények alapján: 1. Ceg­lédi Vasutas SE 2744; 2. Gö­döllői EAC 1289, 3. Váci Hajó SS 1236; 4. Kossuth KFSE (Szentendre) 1232; 5. Nk. Kgy. Kinizsi SE 1007; 6. Dunakeszi Vasutas SE 832 ponttal (a 25- nek 183 pontja van). Az olimpiákon szereplő csapatsportágakban elért ered­mények a'apján: 1. Dunai Kő­olaj (Százhalombatta) 515; 2. Gödöllői SC 450; 3. Nk. Kgv. Kinizsi 340; 4. Pemü SE (Solymár) 295 és 5. Váci Izzó MTE 270 ponttal. KÉZILABDÁS SIKER Budaörsön döntötték el a teremben sorra került megyei férfi kézilabda MNK-mérkő- zéssorozat legjobb helyezéseit. A körösiek az 5-6. helyért játszottak. Jó mérkőzés volt ez is. de meglátszott az osztály- különbség. Gödöllői SC—Nk. Kgy. Ki­nizsi 28-23 (12-10) Nk.: Szondy, Eszes — Mo- csai (3). Budai (6). Mátrai (1), Kerny (1), Rónaszéki (1), Vil- csák (7), Medgyesi (1), Lázár (2) és Tóth F. (1). Így 19 csa­pat közül (több NB-s is volt köztük) összesítésben megle­petésre, de megérdemelten a 6. helyen végeztek a körösiek és ezzel bejutottak az MNK országos fordulójába. Az előző mérkőzéseken a felsoroltakon kívül még M. Szűcs is ját­szott. Edző: Fülep Endre. Kézilabdás hír még, hogy mégis két osztályban folyik a megyében a küzdelem. Így a Kinizsi-férfiak továbbra is — az ezúttal tíz csapatos — II. osztályban szerepelnek. Rosfkészítinéfiy tablettában Az étrendi rosthiány pótlá­sára alkalmas tabletta gyártá­sát kezdte meg az Egis Gyógy­szergyár körmendi üzeme, a Lacta Tápszergyár. A Gratti néven már korábban forgal­mazott ízesített búzakorpape- hely tablettásított változata jóval könnyebben kezelhető és adagolható, mint a negyedki­lós csomagolású eddigi ter­mék. Arra számítanak, hogy jó­val kelendőbb lesz mint a búzakorpapehely. amelyből 10—15 ezer dobozzal adtak el évente. Jó íze miatt várha­tóan a gyermekek is szívesen fogyasztják majd. Napi 6—9 tabletta bevételével már meg­előzhetők, illetve megszüntet- hetők a rosthianyból fakadó epe- és gyomorpanaszok. Bő folyadékfogyasztás mellett a készítmény teltségérzetet kelt, így a fogyókúrás étrend kitű­nő kiegészítője. Gardssá^pslitika Értelmiségi klub A TIT értelmiségi klubban március 23-án, hétfőn, 17.30- kor kezdődik az újabb össze­jövetel. Ezúttal ár. Pirityí Ot­tó közgazdász, a Szakszerve­zetek Elméleti Kutatóintéze­tének osztályvezetője lesz a vendég. A neves kutató gaz­daság, érdek, politika cím­mel tartja meg vitaindítóját. A rendező szervek — a TIT, a tanács művelődési osztálya —, ezúttal is hívják az érdek­lődőkéi.. fiz flipről Korunk pestisének is szokás nevezni a szerzett immun­hiány betegségét, az A1DS- kórt. Erről tart előadást már­cius 30-án, hétfőn. 14.30-kor dr. Bíró János, a ceglédi vér- transzfúziós állomás főorvosa. A rendezvényre egyébként • TIT és a Vöröskereszt szerve­zésében kerül sor. titkári ér­tekezlet keretében. Az érde­kesnek ígérkező előadás szín­helye a levéltár előadóterme. ASZTALITENISZEZÖK A sportotthonba kiírt ket­tős megyei férfi asztalitenisz csapatbajnoki mérkőzésen: Nk. Kgy. Kinizsi II.—Gödi Tsz SK 16:0 és Nk. Kgy. Kinizsi-ifi— Gödi Tsz SK-iíi 9:0, játék nél­kül. Az ellenfelek nem érkez­tek meg. A Váci Izzó MTE— Nk. Kgy. Kinizsi-felnőtt és ifjúsági női mérkőzést körösi kérésre későbbre halasztották. A ceglédi, megyei serdülő- és újonc-kupafordulóra nem men­tek kinizsisek. ELMARADT A LÁB- TENISZ Elmaradt a Kossuth iskolai tornaterembe tervezett város­körzeti egyéni lábteniszver- seny. Bár négy szerv is ren­dező volt. szervezési pontat­lanság miatt a 12 fő vetél­kedését (annyian indultak vol­na) későbbre halasztották. CSÜTÖRTÖKÖN Tekézés. Temetőhegyi teke­csarnok, 16 óra: Nk. Mészáros Tsz SK—Kecskeméti TE, NB III-ag csapatbajnoki mérkőzés. S. Z. iozi, színház A nagyteremben Csák, anyu! Színes magyai film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiótereniben Maraton életrc-halálra. Szí­nes. szinkronizált amerikai krimi. (Csak 16 éven felüliek­nek!) Fél 6-kor. ★ A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban, este 7 órakor: XIV. René. Bemuta­tó előadás. Katona József bér­let. A Kamaraszínházban, este 7 órakor: Villámfénynél. Maklá- ry Zoltán bérlet. A szolnoki pinceszínházban délután fél 4-kor: Andro- maché. 3SN 0133 2703 (Nagykőrösi Hírlap idfeszIapQk Nyaktevestél a nagy B. O. fi üagpi élcsoportban

Next

/
Oldalképek
Tartalom