Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-18 / 65. szám

6 198“. MÁRCIUS 18., SZERDA Jogi tanácsok Ae örökség megváltása • A munkakönyvek kiadásának szabályai • A lakásbérlet fel­mondása • A nagymama is lehet nevelő­szülő • A keresetveszteség megtérítése Szadista anya Megölte hároméves gyermekét Rehák Agnes élt három évet. Idén ja­nuár 31-cn, amikor a zsámbéki csecsemő­otthonból hazaadták a szüleinek, azt ír­ták róla, hogy testi és szellemi fejlett­sége korának megfelelő. Stabilan jár és a lépcsőn kapaszkodva lépeget. Figyel a fel­nőttek beszédére, a szókincse korának megfelelő. Kétszavas mondatokkal közli a kéréseit. Jól alszik és érzelmileg nyugodt, kiegyensúlyozott kisgyermek, önállóan, asztalnál ülve eszik, kezdő fokon szoba­tiszta. • A lányom tavaly meghalt, tígy gondoltam, hogy a férjével közös tulajdonukat képező örök­lakás felét az unokám örökli. A közjegyző azonban úgy rendelke­zett, hogy fele-fele aranyban a férj és a gyermek örököl. Hogy lehet ez, hiszen nem volt végrendelet? — kérdezi V. S.-né Dunaharasz- tiról. A törvényes öröklési rend szerint a leszármazó az örö­kös, házastársa csak akkor örökölhet, ha nincs leszárma­zott. A házastárs örökli viszont mindannak a haszonélvezetét, amit egyébként nem ő kap. A házastársi haszonélvezet azon­ban megváltható, ezt akár az örökösök, akár a haszonélvező kérheti. A hagyatéki eljárás során előterjesztett kérelem­ről a közjegyző dönt. Nem jo­gosult azonban a közjegyző a megváltást engedélyezni a túlélő házastárs által lakott lakásra és berendezési tár­gyakra. E vagyontárgyak meg­váltására ugyanis csali a felek megegyezése alapján kerülhet sor, ezt pedig a közjegyző dön­tésével nem pótolhatja. Ha viszont megegyeztek, a ha­szonélvezet megváltása fejé­ben a túlélő házastársának akkora rész jár, mint amek­korát leszármazóként örököl­ne. A haszonélvezet megváltása azzal jár. hogy a haszonélve­zet megszűnik és a haszonél­vező állagörökös lesz. Ez az oka annak, hogy olvasónk unokája és veje is törvényes örökösként van feltüntetve a hagyatékátadó-végzésben. • Munkaviszonyom 1987. január 19-én megszűnt előző vállalatom­nál, de a munkakünyvemet csak egy hét késéssel adták oda. van-e valami előírás erre? — kérdezi T. I. segédmunkás Ceglédbercelröl. A megfelelő bejegyzésekkel ellátott munkakönyvét legké­sőbb a munkaviszony megszű­nésekor, ha pedig a dolgozót a munka alól korábban felmen­tették. azon a napon kell ré­szére kiadni, amikor a válla­latnál utoljára dolgozik. Ha a munkaviszony megszűnt, a munkakönyvét semmilyen cí­men nem szabad visszatartani. A munkakönyv visszatartásá­val okozott kárért a vállalatot anyagi felelősség terheli. Ol­vasónk tehát kárigényével for­duljon volt munkáltatójához, illetve elutasítás esetén a mun­kaügyi bírósághoz. Káraként nemcsak a kiesett munkabért, hanem minden egyéb költsé­gét is érvényesítheti. tözik ki, a bérbeadó a kiköltö­zési határidő lejártától számí­tott 30 napon belül pert indít­hat. Amennyiben a bérlő a fel­mondást el sem fogadta, nem kell megvárni a felmondásban közölt határidő elteltét. A bér­beadó azonnal pert indíthat a \ felmondás érvényességének megállapítása és a lakás ki­ürítése iránt. • T. ít.-né nagykőrösi olvasónk leánya a fővárosban egyetemen fanul, ezért a kétéves unokát a nagymama neveli. Megkaphatom-e a gyermek után járó kedvezmé­nyeket? A jogszabályok nem hatá­rozzák meg, hogy kit kell ne­velőszülőnek tekinteni. A köz­felfogással egyezően azonban olyan gyakorlat alakult ki, amely szerint nevelőszülő az, aki a gyermek gondozásáról, neveléséről családja háztartá­sa körében ténylegesen gon­doskodik. Nevelőszülő tehát nenicsak idegen személy, ha­nem a gyermek nagyszülője vagy egyéb rokona is lehet. A részére fizetett gyermektartás­díj a nevelőszülőként fennálló jogosultságot nem zárja ki. Nem lehet azonban nevelő­szülőnek tekinteni azt, aki el­lenszolgáltatás fejében vállal­ja a gyermek tartását, gondo­zását, például a gyermek nap­pali gondozását ellátó sze­mélyt, vagy azt, aki a szülő ideiglenes távollétének ideje alatt a gyermekről ellenszol­gáltatáséit gondoskodik. Nem lehet nevelőszülőnek tekinte­ni azt sem, aki a gyermek gondozásáról annak betegsége alatt átmenetileg gondoskodik. O B. M. szigethalmi villanysze­relőt üzemi baleset érte. Munka- képességét .10 százalékban elvesz­tette és ezért járadékot állapítot­tak meg a számára. Régi munká­jára azonban alkalmatlan lett, ezért portási állást ajáhlott fel a vállalata. Szívesen elfogadnám az új munkahelyet, de attól tartok, hogy kevesebb lesz a Jövedelmem — írja olvasónk. Ha a dolgozó üzemi bale­sete miatt a korábbi munka­körét már nem tudja betölteni és olyan beosztásba helyezik át, amelyet a megmaradt munkaképességének, egészsé­gének veszélyeztetése nélkül el tud látni, a keresete rendsze­rint csökken. Ezért a vállalat köteles a dolgozó teljes kárát, így a sérelem folytán elma­radt jövedelmet is megtéríteni. A keresetveszteség meghatáro­zása tekintetében viszonyítási alapul a baleset előtti átlag- kereset szolgál. Azt kell tehát vizsgálni, hogy az áthelyezett dolgozónak a baleset előtt el­ért keresetéhez képest van-e keresetvesztesége. A veszteség összegének a megállapításánál figyelembe kell venni a társa­dalombiztosítás keretében ka­pott baleseti ellátás összegét is. A keresetveszteséget a mun­káltatónak járadék formájá­ban kell megteríteni. • Határozatlan időre szóló mun­kaszerződéssel dolgozom. Férjem külföldön vállalt munkát, vele szeretnék menni, de nem tudom, kaphatok-e fizetés nélküli szabad­ságot, vagy fel kell mondanom — kérdi M. T.-né ceglédi olvasónk. A tartósan külföldi szolgá­latot teljesítő dolgozó felesé­gének — amennyiben kéri — fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a férjé­vel külföldre kíván utazni. A fizetés nélküli szabadságot ha­tározatlan időre kötött mun­kaszerződés esetén a házastárs külföldi szolgálatának meg­szűnését követő hazatérésétől számított 30. nap elteltéig le­het engedélyezni. A dolgozó köteles a külföldről való ha­zatérésnek előrelátható idő­pontját a munkáltatójával kö­zölni. A fizetés nélküli sza­badság munkaviszonyban töl­tött időnek számít, ha a dol­gozó az illetékes külképvisele­ti hatóság útján igazolja, hogy ez alatt az idő alatt nem tu­dott megfelelő munkát talál­ni. Ez esetben a fizetés nél­küli szabadság idejét a nyug­díj kiszámításának szempont­jából is szolgálati időnek kell tekinteni, ha a dolgozó koráb­bi munkabére havi átlagának 7 százalékát nyugdíjjárulék cí­mén folyamatosan fizeti. A fizetés nélküli szabadság után munkába álló dolgozó munkabérét az azonos, vagy hasonló munkakörben bekö­vetkezett bérrendezésekre fi­gyelemmel kell megállapítani. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra kö­zött ingyenes jogi tanács­adást tartunk Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. szám alatt. Leveleikben fel­tett kérdéseikre pedig fo­lyamatosan válaszolunk. Igaz. mint utótag a szülői háznál tapasztalták, a kis­lány a jellemzés két utolsó megállapításának nem feleit meg teljes mértékben. Evés közben játszott, maszatolt, és a szobatisztasággal is bajok voltak, de mindez hároméves korban egyáltalán nem meg­lepő. És ezért kellett meghal­nia?! A kislány megdöbbentő bűn­tény áldozata lett. A színhely Érd, Katalin utca 3. Itt élt al­bérletben Rehák Sándor se­gédmunkás a feleségével és két gyermekével. Három évvel ezelőtt kötöttek házasságot, majd rövidesen megszületett a kislányuk, Ágnes, akit hét hónapos korában állami gon­dozásba adtak. A gyermek (Ugyanis gyomorszűkülettel Született, és orvosi vélemény iszerint otthon nem tudták megfelelően gondozni. Később azonban a házaspár mégis úgy döntött, hogy ismét ma­gához veszi a kislányt. Ebben az elhatározásukban, mint a férfi a rendőrségen vallotta, iaz is szerepet játszott, hogy akkor könnyebben jutnak la­káshoz, és a két gyermek után járó családi pótlékkal a havi jövedelmük is jelentősen emel­kedik. Így került sor arra, hogy a kis Ágnest hazavitték a zsámbéki intézetből. ■ A tragédia napja 1937. már­cius 6. A délután 4 óra táj­iban. a hívásra saját gépkocsi­ján azonnal a helyszínre ér­kező körzeti orvosnőt megdöb­bentő látvány fogadta. A va­kolatlan falú, egyszoba-kony- ihás lakás konyhájában, a föl­dön félig, töltött vodkasüveg, mosatlan edények, ételmara­dékok. és egy vödörben pisz­kos víz, A szobában bébiéte- les dobozok, sörösüvegek és mindenfelé szétdobált, szeny- nyes gyerekruhák. Az egyik rheverőn piros macskanadrág­ban, hosszú ujjú fehér puló­verben, begipszelt lábbal fe­küdt egy mozdulatlan kisgye­rek. Az arcán ütések, zúzódá- sok nyomai. Az orvosnő már csak a halál beálltát tudta megállapítani. A rendőrségi vizsgálat so­rán feltárult, hogy mi történt azon a napon a ivata l i n utcai házban, és fény derült az előz­ményekre is. Rehák Sándorné, aki koráb­ban textilgyári munkásnő volt, gyesen tartózkodott ott­hon két gyermekével; Ágival és a nyolc hónapos Sándorral. A férje március 6-án. reggel munkába ment. Az asszony, mint a tanúvallomásokból is bebizonyosodott, rendszeresen italozott. Napközben hosszabb ideig magára, hagyta a gyer­mekeit: elment a kocsmába. A kislánnyal kegyetlenül bánt. mindenért ütötte, verte. Kü­lönösen rossznéven vette, hogy nem olyan önálló és szo­batiszta. mint ahogy az inté­zet jellemzésében szerepel. A tragédia napján Ági egy kés­sel játszott. — Elvettem tőle a kést és arcul ütöttem — vallotta Re­hák Sándorné. — A kislány akkor elesett és a fejét az ágy sarkának ütötte. A vállánál fogva felrántottam a földről és úgy vágtam bele az ágyba, hogy a falba verte a fejét. Később nagyon megijedtem, mert nem mozdult és hörög­ve lélegzett. Le törültem az arcát vizes ruhával, átöltöz­tettem és betakartam a pap­lannal. Amikor Rehák Sándor a munkából hazatért, , feltűnt neki, hogy a kislány nemszo­Az állandó külföldi lakhely- lyel és magyarországi tartóz­kodásra jogosító engedéllyel Rendelkezők, az 1987. évi 4. sz. törvényerejű rendelet alapján a lakásra és üdülőre 30 évre használati jogot szerezhetnek. Módosította a gazdálkodó szervezetek jövedelemszabá­lyozásáról szóló jogszabályo­kat a Minisztertanács 7/1987. III. 10. MT számú rendeleté­vel. Tudomásul vette az Orszá­gos Szövetkezeti Tanács alap­szabályát és jóváhagyta a Fo­gyasztási Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsa, az Ipari Szövet­kezetek Országos Tanácsa és a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa alapszabályait a Minisztertanács 1017/1978. (ill. 10.) MT számú határozatával. A hagyatéki eljárásról szóló 6/1957 (VII. 4.) IM számú ren­kott ilyen időben aludni. Meg­kérdezte. hogy mi van vele. A felesége ekkor is csak any- nyit mondott, hogy lefektette, ■mert nagyon álmos volt. A férfi azonban, mikor köze­lebb ment, megdöbbenve lát­ta, hogy a gyerek nem moz­dul. és orvoséit szaladt. ' Rehák Ágnes halálát az üté­sektől származó koponyasérü­lés okozta. A továbbiakban az is beigazolódott, hogy a ko­rábbi lábtörést sem elesés okozta, ahogy azt az anyja eredetileg állította. Rehák Sándorné elmondta; egy alka­lommal úgy húzta fel Ágika csizmáját, hogy nagyot csa­vart a bokáján, mert nehezen ment az öltöztetés. A három­éves kislány testén a szom­szédok gyakran láttak kék foltokat, de az anya ilyenkor azt állította: olyan ez a gye­rek, hogy ha hozzányúlnak, mindjárt megkékül. Rehák Sándorné azzal pró­bál védekezni, hogy a sok há­zimunka és férje durva bá­násmódja miatt nagyon ide­ges volt, és azért bántalmaz­ta rendszeresen a gyereket. A szadista anya ügyében a Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányság tovább folytatja a vizsgálatot. deletet az igazságügyi minisz­ter módosította. A gazdálkodó és felügyeleti szervek energiagazdálkodási tevékenységéről, az energeti­kus! szervezetről szóló jogsza­bályt módosította a 3/1987. (III. 10.) IPM számú rendelet. A balesetmentes közlekedési érem és oklevél adományozá­sának szabályait tartalmazza a 3/1987. (III. 10.) KM-rendelet. Az 1987-ben kiemelkedő ha­tékonyságú vállalatoknak nyúj tható nyereségadókról rendelkezett a 7/1987. (III. 10.) PM-rendelet. A fordítók és a lektorok munkabéréről szóló 17/1983. (XII. 17.) ÁEMH rendelkezést módosította az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi VIII. számá­ból ismerhetők meg. Gál Judit TlZ NAP RENDELETÉI • Több mint 30 éve lakik bér­lőnk családi házunk egy részé­ben. öreg nénivel semmi ba­junk sem volt, de amióta felnőtt fia a válás után visszaköltözött, kibírhatatlan az életünk. Hogyan tudnánk megszabadulni tőle? — kérdezi M. F. Törökbálintról. — Napirenden vannak ugyanis a ve­szekedések, rongálja a házat, a kertet, de még a lakbért sem fi­zeti. Olvasónknak nem kell vég­legesnek tekinteni ezt az álla­potot, hiszen a bérbeadó a la­kásbérleti szerződést — töb­bek között — felmondhatja, ha a bérlő a lakbért a fizetés­re megállapított időpontig nem fizeti meg, vagy a lakás kar­bantartására vonatkozó köte­lességét nem teljesíti. Ugyan­ez a jog megilleti akkor is, ha a bérlő, illetve a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval szemben a szocialista együtt­élés követelményeivel ellenté­tes, botrányos, tűrhetetlen ma­gatartást tanúsítanak, vagy a lakást, a közös használatra szolgáló területet, az épület ál­lagát rongálják, illetve rendel­tetésükkel ellentétesen hasz­nálják. A felmondás közlése előtt a bérbeadónak írásban fel kell szólítani a bérlőt a lakbér megfizetésére, a karbantartá­si kötelezettség téljesítésére, a botrányos magatartás meg­szüntetésére, s abban a követ­kezményekre is figyelmeztetni kell a bérlőt. A felhívásban közölt határidő elteltétől szá­mított 8 napon belül közölni kell a felmondást, ha a bérlő a felszólításnak nem tett ele­get. A felmondási idő 15 nap­nál rövidebb nem lehet. Ha a bérlő a felmondást el­fogadta, de az abban közölt határidőre a lakásból nem köl­Ä budakeszi példa Együttműködés a fiatalokért Tapasztalhatóan a kiskorúa­kat érintő veszélyeztető té­nyezőkkel a különböző szer­vek kíilön-külön, sokszor egy­mástól függetlenül foglalkoz­nak. Az intézményrendszer irá­nyítása széttagolt, az együtt­működés koordinálása hiá­nyos, az erőforrások szétap­rózódtak. Nem kielégítő az egészségügyi hálózat, a gyám- hatósági és művelődésügyi ágazat, illetve a bűnmegelő­zési és bűnüldöző szervek együttműködése sem. Tíz pontiban Egyértelmű, hogy a fiatalok nevelésében és a bűnözést megelőző tevékenységben va­lamennyi állami és társadalmi szerv együttműködésére van szükség. Ugyanis a hatékony ifjúságvédelem az egyes ál­lampolgártól kezdve az álla­mi, társadalmi, gazdasági szer­veken keresztül az egész tár­sadalom összefogását, tevé­keny közreműködését igényli. A kiskorúak veszélyeztetett­sége, a fiatalkori bűnözés el­leni küzdelem hatékonysága döntő mértékben attól függ, hogy a gyermek- és ifjúság- védelemben érintett szervek milyen színvonalon oldják meg a feladatukat, és hogy milyen eredménnyel tudnak együttműködni. A tapasztalat az, hogy az érintettek közti kapcsolatban hiányzik — epyebek között — az adott település ifjúságvédelmi hely­zetéről, gondjairól a kölcsö­nös tájékoztatás, információik kicserélése. Van olyan is, hogy ugyanazon célok érdeké­ben működő különböző intéz­mények nem is ismerik egy­más törekvéseit, holott erőik koncentrálásával több fiatalt lehetne megmenteni. Azért — ha elvétve is — akadnak pozitív példák. Nem­régiben például Budakeszin — ügyészi ajánlásra — hat különböző szerv részvételével aláírt tízpontos együttműkö­dési megállapodás született. Az aláírásnál ott volt az al­koholizmus elleni állami bi­zottság klubmozgalmi albi­zottságának titkára Kordisz Pál is. Az okirat szerint közremű­ködők — a nagyközségi alko­holizmus elleni Otthon klub, a Hazafias Népfront és az MHSZ titkárai, ezenkívül a gyámügyi előadó, a művelődé­si ház igazgatója és a fiatal­korúak ügyésze arra vállal­koztak, hogy összehangoltan segítik a fiatalok szabadidős tevékenységének megszervezé­sét, családvédelmi problémáik megoldását. Cstaládgondazás A felmérések szerint Pest megyében a 15 évesnél fiata­labb gyerekek 11 százaléka felügyelet nélkül tölti idejét. Az együttműködési szerződés aláírói Az is jellemző, hogy a bűnel­követő fiatalkorúak mintegy kilencven százaléka nem tag­ja semmiféle szervezetnek, nincs kapcsolata az úgyneve­zett formális közösséggel. E megállapítások alól a Budake­szin lakók sem kivételek. Ugyanakkor a bűnelkövetők 41 százaléka az ifjúság köré­ből kerül ki. Ilyen körülmények között különös jelentősége van an­nak, hogy az Űttnon klub és az MHSZ rendezvényeire, kö­zösségi összejöveteleire és egyéb szabadidős programjai­ra szívesen fogadják a fiata­lokat, sőt szüleiket, családtag­jaikat és más felnőtt érdeklő­dőt is. Az MHSZ biztosítja például a másik klub fiatal­jainak, hogy bekapcsolódhat­nak a motoros vagy a lövész, rádiós, modellező és ejtőer­nyős Szakosztály munkájába is. Viszonzásképpen az ifjú­kori egészséges életmód meg­ismertetésében vállal szerepet az alkoholizmusellenes szer­vezet, országos ifjúsági ren­dezvényeikre meghívják az MHSZ fiataljait. Legutóbb az egyik szakosztály képviselője az alkoholizmus elleni klubok vezetőinek háromnapos orszá­gos tanácskozásán vehetett részt Velencén. A gyámhatóság a veszélyez­tetett vagy a hátrányos hely­zetű tizennégy éven felüli kis­korúakat ösztönzi az MHSZ, illetve az Otthon klubba való belépésre, továbbá segítséget nyújt a klub fiataljainak munkahelyük kiválasztásá­ban. Figyelemre méltó az Otthon klubnak az a vállalása, hogy pszichológusa, orvosa tanácsot ad az MHSZ fiataljai közül azoknak, akik beilleszkedési vagy személyiségzavarral küszködnek. Ezenkívül, rende­zetten családi háttér esetén, igénybe vehetik a klub csa­ládgondozó szolgálatát. Tapintattal A HNF a helyi gazdasági szerveknél kezdeményezi a szerződésben foglaltak anyagi támogatását, továbbá aktívái­kon keresztül figyelemmel kí­sérik az eredmények érvény­re jutását. A fiatalkorúak ügyésze, a megelőzés érdekében, munká­ja során szerzett tapasztala­tainak, információinak átadá­sát, illetve a jog önkéntes kö­vetését, a törvénytiszteletet célzó ismeretterjesztő fórumok szervezését vállalta. A megátlapodás aláírói évenként, a nagyközségi ta­nács által a község ifjúságvé­deleméi foglalkozó tanácsko­zásán értékelik együttműkö­désük tapasztalatait, s a szer­ződést szükség esetén módo­sítják, kiegészítik. A budakeszi példa bizonyít­ja. hogy lehet a fiatalok érde­kében tenni, erre a társadalmi erők mindig mozgósíthatók. A megelőzés ügyészi tapasztala­tai bizonyítják, hogy az ered­ményekhez időre, sok tapin­tatra, s hozzáértésre van szük­ség, és csak a felelősségteljes, közös munka hózhatja meg a kedvező hatást. O. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom