Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-03 / 52. szám
1987. MÁRCIUS 3., KEDD 3 Kezdeményeztek, mindig felelősen röen, amely éppen tíz esztendeje egyesült a soroksári Üj Barázda Tsz-szel. Mint mondotta: ez a szövetkezet hatalmas utat tett meg. A Vörös Október ma az ország szövetkezetei között egyike azoknak, amely a legtöbb változást mondhatja magáénak sokszínű, szerteágazó, kockázatot vállaló gazdálkodásával. Időben felismerték, hogy Budapest sok lehetőséget nyújt számukra ezerarcú piacával. Az is tény — tagadhatatlan —, hogy a tíz esztendő nem volt törésmentes, kivált ha azt tekintjük, milyen sokféle hatással kellett számolnia a szövetkezeteinknek. Ennek a szövetkezetnek számos elismerésben, kitüntetésben volt része, megérdemelten. Azért is, mert amikor változtatni kellett, átalakítani a struktúrájukat, bátran nekivágtak, ha kellett, létszámukat is leépítették. Sok áldozatot vállaltak, hogy igazodjanak az igények(Folytatás az t oldalról.) Dabas városi jogú pártbizottságának első titkára, valamint Budapest XX. kerületi tanácsának képviselője. A termelőszövetkezet gazdasági eredményeiről részletesen beszámoltunk tegnapi lapunkban. Jóllehet számos további adatot lehetne annak bizonyításául közreadni, ami joggal váltotta ki a tagság elégedett hangulatát és valamennyi felszólaló hangsúlyozta: gazdálkodni csak így érdemes, hiszen a gyenge adottságú föld csak akkor tudja eltartani tagságát és képes hasznára lenni az országnak, ha sokoldalú termékszerkezetével, piacérzékenységével reagál a környezet igényére. Országosan jó eredmények VAncsa Jenő is ezt hangsúlyozta felszólalásában: A Vörös Október olyan termelővetkezet — mondotta a többi között —, amely egyedülálló kapcsolatokat épített ki vállalatokkal, szövetkezetekkel, évről évre nagy érdeklődést vált ki éppen ezért a zárszámadása. Ezután a miniszter részletesebben szólt az ország mezőgazdasági helyzetéről, különös tekintettel az élelmiszer- gazdaságra. Az aszálykár ellenére olyan termést sikerült biztosítani, amely elegendő hazai szükségleteink kielégítésére és mind dollár-, mind rubelelszámolású exportfeladatainkat is szépen teljesítettük. Sajnos — mondotta — a fogyasztás, különösen a húsáruból tovább nőtt, több mint 80 kilogramm jut egy főre, s nem nagy öröm, hogy a sörfogyasztás is emelkedett, száz liter átlagfogyasztás jut egy emberre. A szabályozók segítségével sikerült fellendíteni az állat- tenyésztést, különösen a sertés- és baromfitenyésztésben látható eredmény. Több lett a tejtermelés. A marha- és juhtenyésztés azonban további erőfeszítéseket kíván. Pénzügyi nehézségeink is enyhültek. összességében örömmel számolt be arról a miniszter, hogy az ország mezőgazdasági termelése kimozdult a holtpontról. s nincs igazuk azoknak, akik leértékelik a magyar mezőgazdaságot. A legtöbb gazdaságban megértették, hogy nem halogathatják a cselekvést, és sürgős, átgondolt intézkedéseikkel megfordították a korábbi kedvezőtlen folyamatokat. Idén is hasonló magatartást vár a gazdaságoktól a párt és a kormány, hiszen 4.5—5 százalékkal kell növelni a termelést. az élelmiszeriparban pedig 7 százalék emelkedést terveznek.. Tehát lelkesítő, mozgósító erőre van szükség ahhoz, hogy a hazai magasszintű ellátás mellett exportterveink is teljesüljenek. A termékek minőségét is magasabb szintre kell emelni, a hatékonyságot is javítani szükségei A legjobbak között Váncsa Jenő részletesen beszélt a háztáji gazdaságok szerepéről is, arról az integrációról, ami oly sok hasznot hoz a népgazdaságnak. Éppen ezért továbbra is biztosítja a kormány a háztáji gazdaságok termelési érdekeltségét. Pest megyében még jelentősebb a háztáji szerepe a főváros közelsége miatt, mint más megyékben. Méltatta a miniszter a termelőszövetkezetek kisegítő, kiegészítő tevékenységét, ipari, szolgáltatási munkáját. Különösen hangsúlyozta az élelmiszer feldolgozó-ipar hasznosságát. Nyáron az MSZMP Központi Bizottsága tárgyalja a konszolidációs programot; a mezőgazdasági kormányzat már készül beszámolójára, ezeket a kérdéseket is érintik majd. bizonyítva, hogy a mezőgazdaság biztos forrása a nemzeti jövedelem gyarapításának. Ezután Váncsa Jenő az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet munkájáról szólt elismePéldájuk és még jó néhány Pest megyei szövetkezet példája is a felelős gazdálkodásnak. Külön érdeme a Vörös Október Tsz-nek, hogy rossz földjeik adottságát is javították és alaptevékenységükből is hasznot húztak: javult az állattenyésztés és kihasználták a háztáji gazdaságok termelését is. Szólt a miniszter a gazdasági társulások, szakcsoportok, vállalkozások sikereiről, melyek mind hozzájárultak eredményeikhez. Az erősebb segítse a gyengét mozgalom előre beláthatatlan előnyökkel járt, sok tsz veszi hasznát ma is e kezdeményezésnek. A szövetkezet és elnöke Dóra Bélának, a Vörös Október Tsz elnökének lejárt a mandátuma: párt- és miniszteriális szervekkel is megbeszélte: nyugdíjba vonul. Noha még nem volt itt a búcsú ideje — az új vezetőséget csak áprilisban választják meg —, mégis e jelentős fórumon értékelte Váncsa Jenő azt a pályát.1 amit az elnök a mező- gazdaságban befutott. A szövetkezet fejlődése elválaszthatatlan az elnök munkájától. Nagy szerepe volt mindabban, ami meghatározta és híressé tette a gazdaság tevékenységét. Mindig tudta, hogy kezdeményezések tömegére van szükség, s az eredmények nem maradtak el. A termelés mellett a kutatásban, a szakemberképzésben is jelesen vizsgázott. A mozgalomban sokat tevékenykedett, a szövetségi munkából, az érdekvédelmi munkából is kivette részét. Az ilyen életpálya elismerést, tiszteletet érdemel — fejezte be Váncsa Jenő a beszédét. A felszólalók nem mindegyike beszélt a termelési eredményekről, hiszen legalább annyira fontos, mit tett a gazdaság tagjaiért, a szociális, kulturális ellátásért. Sokat —, és számos példát soroltak annak bizonyításául, hogy csak az a kollektíva dolgozhat ily kiválóan, amely nemcsak bizalmat élvez, de törődnek is dolgaikkal. Itt csupán egyetlen tényezőt említünk: ahogy a nyugdíjasokkal foglalkoznak. Ingyen üdülnek a tsz pénzén. S ami még több: kiegészítik a nyugdíjasok nyugdíját. Átlagban 760 forintot kap egy ember. Az átlag mögött azonban ott bújik meg az 1100 forintos kiegészítés is és még valami —, 2,1 millió forintot fordítottak 1986-ban a nyugdíjak kiegészítésére. 233 nyug díjasuk gondját, megélhetését enyhítették. Nem szólva arról a jó érzésről: az öregek, a munkában megfáradtak nem maradnak Őcsán magukra. S. A. Országgyűlés Ülésszak előtt Sarlós Istvánnak, az Ország- gyűlés elnökének vezetésével hétfőn az Örszágházban a tavaszi ülésszak előkészítéséről tanácskoztak a parlament tisztségviselői, az állandó bizottságok. a megyei képviselő- csoportok vezetői. Markója Imre igazságügyminiszter a földről szóló törvényjavaslat, Szijjártó Károly legfőbb ügyész pedig a plénum elé kerülő beszámolója főbb elveit ismertette, s válaszolt a részvevők kérdéseire. Koszorúzás Ünnepi emlékülés Jánossy Lajosról, a 75 éve született kiemelkedő fizikusról ünnepi ülésen emlékeztek meg hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében. Délután a Mező Imre úti temetőben koszorúzási ünnepséget tartottak sírjánál. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Radios Katalin és Tétényi Pál rótta le kegyeletét. A koszorúzás után Jánossy Lajos tiszteletére emléktáblát avattak volt munkahelyének, a Központi Fizikai Kutatóintézetnek a falán. Szakszervezetiek a koncepcióról Vízellátás, csatornázás A mellékletekkel, táblázatokkal, ábrákkal együtt 100 oldalnyi anyagról — Pest megyének az 1995. évig szóló vízellátási és szennyvízelvezetési fejlesztési koncepciójáról — volt szó tegnap a Szakszervezetek Pest megyei Tánácsa elnökségének ülésén. A kibővített tanácskozáson részt vettek a KISZ Pest Megyei Bizottságának vezetői, az SZMT terület- politikai* munkabizottságának tagjai, s az ágazati szakszervezetek megyei titkárai. Vendégként jöt el Vundele György, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának titkára. Mint a koncepcióból — előterjesztője Vágvölgyi József, a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettese volt — kiderült, o megyében ma a lakások 42 százaléka van bekapcsolva a vízhálózatba, míg a csatornázásnál ez az arány csak 12 százalékos. Az egyenlőtlenséget mérő úgynevezett közműolló 1975 óta a duplájára nyílt, 14 százalékról 30 százalékra. A koncepció lényege: a financiális lehetőségektől függő mértékben nőjön az egészséges vízzel ellátott lakások aránya, a csatornázásnál pedig minimálisan kétszereződjön meg, maximálisan pedig érje el a 45 százalékot (ezzel megkezdődne a közműolló záródása) a lakásbekötés, azaz a megye mindkét tekintetben közelítse meg az országos átlagot. Mint a vitában elhangzott, a mostani helyzet hosszú, távon nem tartható fenn, hiszen a vízadó talajréteg elszennyeződése már a vízbázist is fenyegeti, ez most is 18 településen közegészségügyileg veszélyeztetett. Ezért az SZMT és a KISZ Pest Megyei Bizottsága úgy foglalt állást, hogy szükséges tovább javítani a vízellátást, különösen ahol ezt egészség- ügyi veszély indokolja, vagy ahol nyomasztóak a mennyiségi hiányok. Egyebekben pedig legyen irányadó: feltétlenül állítsák meg a közműolló továbbnyílását, ha pedig az anyagiak engedik, érjék el a mai tendencia visszafordítását. Sok gond került a felszínre (Folytatás az 1. oldalról.). utánon, és tudja, a fiatalokra vár, hogy megoldást keressenek. Véleménye szerint a film csak „fényképezett”, s az volt benne az újszerű, hogy egyáltalán bemutatta és igencsak töményen mutatta be mindazt, amit a fiataloknak most be kell osztaniuk önmaguk számára — megoldandó feladatul. Folytatódik a részleges automatizálás Több nyilvános telefonállomás Kötvény nem lesz, de számítanak a segítségre Minden gazdasági tevékenység alapvető meghatározója az anyagi források nagysága. A telefonhálózat bővítése az átlagosnál is jobban igényli a pénzeszközök megfelelő elosztását és felhasználását. Éppen ezért a Buda- pest-vidéki Postaigazgatóság végleges ötéves terve csak ez év elejére alakult ki. Siristye Mihály távközlési és műszaki igazgatóhelyettes indoklásul elmondta, hogy a megyének és a megyei városoknak komoly pénzügyi segítséget kell adniuk a fejlesztéshez, s az erre fordítható keret nehezen alakult ki a tanácsoknál. Az infrastruktúra nem teszi ugyanis mindenütt lehetővé, hogy a távközlésre költsenek tekintélyes összegeket, miközben sok helyen még az ivóvízellátás sem megoldott. A posta fejlesztési koncepciója egyébként készen állt, de sajnos a pénzügyi források egy része hiányzott. Éppen ezért pályázatot hirdettek, amelyben egészséges verseny- szellem valósult meg az igénylők közt, így a költségek fennmaradó részére is sikerült gazdát találni. Erre azért is szükség volt, hogy a pénz a lehetőségekhez mérten egyenletesen álljon rendelkezésre. A megyében egyébként kötvényakciót nem terveznek a közeljövőben, de a települések önkéntes hírközlés-fejlesztési hozzájárulásától eredményeket várnak. Utóbbira olyan térségekben számítanak elsősorban, ahol a bővítések műszaki feltétele már adott, és a lakosság, illetve a tanács indokoltnak tartja a beruházást, a költségek ugyanis 20—30 ezer forintot tesznek ki telefononként. Területi felosztásban vezető helyen szerepel a gödöllői körzet automatizálási terve. A jelentős ' műszaki feltételek megteremtéséhez 100 milliós értékű épületre is szükség lesz. Cegléd körzetében 2000 állomással bővítik a hálózatot, Nagykörösön ugyanennyi crossbar vonal bekötése szerepel a tervekben. A budapesti agglomerációban meglévő részleges automatizálás folytatódik, s ha a feltételek megfelelők lesznek, a tervidőszak végén Dabason is megkezdődhet a fejlesztés. Nagy beruházásnak ígérkezik még a szigetszentmiklósi körzet kétezres bővítése, amely 50 millióba kerül. Ráckevén és környékén szükséges egy csaknem 30 milliós épület létrehozása, de ez a beruházás előreláthatóan átnyúlik a következő tervidőszakra. A VII. ötéves tervben tehát több mint hétezer állomással növelik a hálózatot, valamint jelentős nyilvánostelefon- programot valósítanak meg, s ez közel egymilliárd forint értékű fejlesztést jelent. Sajnos Monor és Dunakeszi térségét, illetve Kiskunlacháza környékét egyelőre nem tudják fejleszteni, a pénzügyi feltételek ugyanis nem biztosítanak erre lehetőséget. B. Gy. Megújuló mezőgazdaság A mezőgazdaság megújulásának lehetőségeiről volt szó azon a megyei tanácskozáson, amelyet tagnap tartottak Budapesten, a szövetkezetek házában. A véleménycserére — amelyen többek között ott volt Váncsa Jenő miniszter, Krasz- nai Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest Megyei Bizottságának első titkára, Lé- nárd László, a megyei pártbizottság titkára és dr. Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese is — a téeszek, a szövetkezeti közös vállalatok és az intézmények vezetőit, és párttitkárait hívták meg. A megjelenteket dr. Kovács Árpád, a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet és a TESZÖV elnöke köszöntötte, majd több érdekes előadásra került sor. Fontos témáról, a mezőgazdaság középtávú céljairól beszélt dr. Fekete Ferenc, az Országos Tervhivatal főcsoport- főnöke. Ezt követően Váncsa Jenő összegezte az idei feladatokat, s — mint a miniszter megfogalmazta — az elmúlt években felhalmozódott gondok most már sürgetően szabják meg a tennivalókat, és ehhez a tárca igyekszik minden támogatást megadni. Ám ami a legfontosabb: kedvező lesz-e a pénzügypolitika, vagy sem, arról dr. Kostyál Rezső pénzügyminisztériumi főosztályvezető tájékoztatta a részvevőket. Ehhez kapcsolódott még dr. Bródy Lászlónak, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesének felszólalása, valamint Hegedűs Oszkárnak, a nemrég Pest megyei részvényesek tőkéjéből is létrehozott Budapest Bank Rt. vezérigazgatójának és dr. Kábái Gyulának, a Mezőbank Rt. ügyvezető igazgatójának hozzászólása is. Lénárd László az idei megyei feladatokat ismertette és összegezte a zárszámadások tapasztalatait. Az elhangzott előadások kapcsán több szövetkezeti vezető mondta el véleményét. A tanácskozás dr. Gyovai Pálnak, a TESZÖV titkárának zárszavával ért véget. Vendégünk volt: Kiss Jenő Tegnap szerkesztőségünk vendége volt Kiss Jenő. a KISZ Pest Megyei Bizottságának első titkára. A KISZ KB Jövőnk'a tét elnevezésű felhívása s az ahhoz kapcsolódó dolgozói nap — melyről e hasábokon szintén beszámolunk — adta a találkozó aktualitását. Jobban mondva az az igény, hogy a fiatalok ne szemlélői, hanem részesei legyenek annak a munkának, amely a gazdaság élénkítését, megújítását tűzte ki elsődleges, céljául. Hiszen a ma fiatalsága az a nemzedék, amelynek sorsa, életszínvonala attól függ. hogyan tudunk úrrá lenni nehézségeinken. A lap vezető munkatársaival folytatott beszélgetésen szó esett arról is, hogy az ifjúság, annak politikai tömegszervezete nincs azoknak az eszközöknek a birtokában, azaz nincs abban a helyzetben, hogy ezt a feladatot egyedül felvállalja, de a pártós állami szervekkel, kivált a különböző gazdasági egységek vezetőivel összedolgozva hozzáteheti a maga munkáját. Mert a lényeg éppen az, hogy mindenki a maga területén igyekezzen megtalálni a javítás lehetőségeit, feltárni a tartalékokat. Ahogy Kiss Jenő is mondta: az első lépés az, hogy a fiatalok fogalmazzák meg problémájukat, s amire lejiet, megoldást keressenek. Amire nem futja erejükből, az jusson feljebb, megyei és országos szintre, hiszen tényleg jövőnk a tét. S ez már nem is akció, hanem egy hosz- szú távú stratégia része. Tegnap délután a Jövőnk a tét dolgozói nap keretében szervezett ifjúmunkás-találkozónak adott otthont a Pemü solymári gyára is. A rendezvényen a budai körzet ipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalatainak KISZ-szervezeteit képviselői fiatalok vettek részt. A találkozón a mozgalom céljairól mondtak véleményt, arról, hogy mekkora felelősség hárul napjainkban a fiatalságra, országunk, gazdasági helyzetünk stabilizálásában. A házigazdák, a Pemü fiataljai pályázatot hirdettek, amellyel támogatni kívánják az újító törekvéseket, a takarékosabb, eredményesebb gazdálkodásra irányuló kezdeményezéseket. A Rozmaring Termelőszövetkezet KlSZ-bizott- saga gondolatébresztő levélben fordult a -fiatalokhoz, fórum rendezésére hívta föl őket, ahol megtárgyalhatják, milyen módszerek lennének célraveze- tőek a gazdaság hatékonyságának növelésére. Újító törekvések A solymári ifjúmunkás-ta- lálkozó résztvevői közül ki azzal járult hozzá a Jövőnk a tét akció sikeréhez, hogy nyilvánosság elé tárta már gyakorlatban kipróbált módszerét, ki pedig ■ ötleteket vihet haza, hogy azokat kipróbálják saját vállalatuknál is. Ahányban, a helyi pártbizottságon nagyobb volt az érdeklődés, mint az előbbi helyszínen. Csaknem 100 fiatal, azaz a nagyközségben élő minden ötödik' KISZ-tag eljött, s legalább annyi problémát fogalmazott meg, mint ahányan voltak. S be kell vallani, ezek többségének megoldásáért a KISZ keveset tehet. Mert azt még joggal várhatják el a fiatalok szervezetüktől, hogy az jobban figyeljen az egyes rétegek speciális helyzetére, de a családalapítás, a fészekrakás gondjaival, a falu és város között i még mindig meglévő különbségek felszámolása, a kereskedelmi hálózat fejlesztésévé, a vidéki munka- lehetőségek bővítésével, a munkaidőalap védelmével a KISZ egymaga nem tud mit kezdeni. Ez utóbbival kapcsolatban az abonyiak azt javasolják, hogy az intézkedések ne elsősorban a társadalmi munkásokat érintsék, ne ők szenvedjenek emiatt hátrányt. Szó esett arról is, hogy a községekben, ahová nehéz odakötni a szakembereket, az értelmiséget, csak meghatározott időre szóljon a bér- vagy szolgálati lakások kiutalása. Akinek sikerül gyökeret vernie, teremtsen magának önálló otthont, a megüresedett lakásokba pedig megint pályakezdők költözzenek. Ahogy Habony István, a nagyközségi pártbizottság titkára mondotta a fórum után: a résztvevők ugyan jobbára a problémák felvetéséig jutottak el, de a tegnapi összejövetel kezdete lehet az együttgondolkodásnak. Tudósítottak: Kádár Edit, Kövess László, Márványi Ágnes, Móza Katalin.