Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-03 / 52. szám

1987. MÁRCIUS 3., KEDD 3 Kezdeményeztek, mindig felelősen röen, amely éppen tíz eszten­deje egyesült a soroksári Üj Barázda Tsz-szel. Mint mon­dotta: ez a szövetkezet hatal­mas utat tett meg. A Vörös Október ma az ország szövet­kezetei között egyike azoknak, amely a legtöbb változást mondhatja magáénak sokszí­nű, szerteágazó, kockázatot vállaló gazdálkodásával. Idő­ben felismerték, hogy Buda­pest sok lehetőséget nyújt szá­mukra ezerarcú piacával. Az is tény — tagadhatatlan —, hogy a tíz esztendő nem volt törésmentes, kivált ha azt tekintjük, milyen sokféle hatással kellett számolnia a szövetkezeteinknek. Ennek a szövetkezetnek számos elisme­résben, kitüntetésben volt ré­sze, megérdemelten. Azért is, mert amikor változtatni kel­lett, átalakítani a struktúráju­kat, bátran nekivágtak, ha kel­lett, létszámukat is leépítet­ték. Sok áldozatot vállaltak, hogy igazodjanak az igények­(Folytatás az t oldalról.) Dabas városi jogú pártbizott­ságának első titkára, vala­mint Budapest XX. kerületi tanácsának képviselője. A termelőszövetkezet gaz­dasági eredményeiről részle­tesen beszámoltunk tegnapi lapunkban. Jóllehet számos további adatot lehetne annak bizonyításául közreadni, ami joggal váltotta ki a tagság elégedett hangulatát és vala­mennyi felszólaló hangsúlyoz­ta: gazdálkodni csak így ér­demes, hiszen a gyenge adott­ságú föld csak akkor tudja eltartani tagságát és képes hasznára lenni az országnak, ha sokoldalú termékszerkeze­tével, piacérzékenységével reagál a környezet igényére. Országosan jó eredmények VAncsa Jenő is ezt hangsú­lyozta felszólalásában: A Vö­rös Október olyan termelő­vetkezet — mondotta a többi között —, amely egyedülálló kapcsolatokat épített ki vál­lalatokkal, szövetkezetekkel, évről évre nagy érdeklődést vált ki éppen ezért a zár­számadása. Ezután a miniszter részle­tesebben szólt az ország me­zőgazdasági helyzetéről, külö­nös tekintettel az élelmiszer- gazdaságra. Az aszálykár el­lenére olyan termést sikerült biztosítani, amely elegendő hazai szükségleteink kielégí­tésére és mind dollár-, mind rubelelszámolású exportfel­adatainkat is szépen teljesí­tettük. Sajnos — mondotta — a fogyasztás, különösen a húsáruból tovább nőtt, több mint 80 kilogramm jut egy főre, s nem nagy öröm, hogy a sörfogyasztás is emelkedett, száz liter átlagfogyasztás jut egy emberre. A szabályozók segítségével sikerült fellendíteni az állat- tenyésztést, különösen a ser­tés- és baromfitenyésztésben látható eredmény. Több lett a tejtermelés. A marha- és juh­tenyésztés azonban további erőfeszítéseket kíván. Pénzügyi nehézségeink is enyhültek. összességében örömmel szá­molt be arról a miniszter, hogy az ország mezőgazdasá­gi termelése kimozdult a holt­pontról. s nincs igazuk azok­nak, akik leértékelik a magyar mezőgazdaságot. A legtöbb gazdaságban megértették, hogy nem halogathatják a cselek­vést, és sürgős, átgondolt in­tézkedéseikkel megfordították a korábbi kedvezőtlen folya­matokat. Idén is hasonló magatartást vár a gazdaságoktól a párt és a kormány, hiszen 4.5—5 szá­zalékkal kell növelni a ter­melést. az élelmiszeriparban pedig 7 százalék emelkedést terveznek.. Tehát lelkesítő, mozgósító erőre van szükség ahhoz, hogy a hazai magas­szintű ellátás mellett export­terveink is teljesüljenek. A termékek minőségét is maga­sabb szintre kell emelni, a ha­tékonyságot is javítani szük­ségei A legjobbak között Váncsa Jenő részletesen be­szélt a háztáji gazdaságok sze­repéről is, arról az integráció­ról, ami oly sok hasznot hoz a népgazdaságnak. Éppen ezért továbbra is biztosítja a kormány a háztáji gazdaságok termelési érdekeltségét. Pest megyében még jelentősebb a háztáji szerepe a főváros kö­zelsége miatt, mint más me­gyékben. Méltatta a miniszter a termelőszövetkezetek kise­gítő, kiegészítő tevékenységét, ipari, szolgáltatási munkáját. Különösen hangsúlyozta az élelmiszer feldolgozó-ipar hasz­nosságát. Nyáron az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tárgyalja a konszolidációs programot; a mezőgazdasági kormányzat már készül beszámolójára, ezeket a kérdéseket is érintik majd. bizonyítva, hogy a me­zőgazdaság biztos forrása a nemzeti jövedelem gyarapítá­sának. Ezután Váncsa Jenő az ócsai Vörös Október Termelőszövet­kezet munkájáról szólt elisme­Példájuk és még jó néhány Pest megyei szövetkezet példá­ja is a felelős gazdálkodásnak. Külön érdeme a Vörös Októ­ber Tsz-nek, hogy rossz föld­jeik adottságát is javították és alaptevékenységükből is hasz­not húztak: javult az állatte­nyésztés és kihasználták a háztáji gazdaságok termelését is. Szólt a miniszter a gazda­sági társulások, szakcsoportok, vállalkozások sikereiről, me­lyek mind hozzájárultak ered­ményeikhez. Az erősebb segít­se a gyengét mozgalom elő­re beláthatatlan előnyökkel járt, sok tsz veszi hasznát ma is e kezdeményezésnek. A szövetkezet és elnöke Dóra Bélának, a Vörös Ok­tóber Tsz elnökének lejárt a mandátuma: párt- és minisz­teriális szervekkel is megbe­szélte: nyugdíjba vonul. Noha még nem volt itt a búcsú ide­je — az új vezetőséget csak áprilisban választják meg —, mégis e jelentős fórumon ér­tékelte Váncsa Jenő azt a pá­lyát.1 amit az elnök a mező- gazdaságban befutott. A szö­vetkezet fejlődése elválasztha­tatlan az elnök munkájától. Nagy szerepe volt mindabban, ami meghatározta és híressé tette a gazdaság tevékenysé­gét. Mindig tudta, hogy kez­deményezések tömegére van szükség, s az eredmények nem maradtak el. A termelés mel­lett a kutatásban, a szakem­berképzésben is jelesen vizs­gázott. A mozgalomban sokat tevékenykedett, a szövetségi munkából, az érdekvédelmi munkából is kivette részét. Az ilyen életpálya elismerést, tisz­teletet érdemel — fejezte be Váncsa Jenő a beszédét. A felszólalók nem mind­egyike beszélt a termelési eredményekről, hiszen leg­alább annyira fontos, mit tett a gazdaság tagjaiért, a szo­ciális, kulturális ellátásért. So­kat —, és számos példát sorol­tak annak bizonyításául, hogy csak az a kollektíva dolgoz­hat ily kiválóan, amely nem­csak bizalmat élvez, de tö­rődnek is dolgaikkal. Itt csu­pán egyetlen tényezőt emlí­tünk: ahogy a nyugdíjasokkal foglalkoznak. Ingyen üdülnek a tsz pénzén. S ami még több: kiegészítik a nyugdíjasok nyugdíját. Átlagban 760 forin­tot kap egy ember. Az átlag mögött azonban ott bújik meg az 1100 forintos kiegészítés is és még valami —, 2,1 millió forintot fordítottak 1986-ban a nyugdíjak kiegészítésére. 233 nyug díjasuk gondját, megél­hetését enyhítették. Nem szól­va arról a jó érzésről: az öre­gek, a munkában megfáradtak nem maradnak Őcsán maguk­ra. S. A. Országgyűlés Ülésszak előtt Sarlós Istvánnak, az Ország- gyűlés elnökének vezetésével hétfőn az Örszágházban a ta­vaszi ülésszak előkészítéséről tanácskoztak a parlament tisztségviselői, az állandó bi­zottságok. a megyei képviselő- csoportok vezetői. Markója Imre igazságügyminiszter a földről szóló törvényjavaslat, Szijjártó Károly legfőbb ügyész pedig a plénum elé kerülő be­számolója főbb elveit ismer­tette, s válaszolt a részvevők kérdéseire. Koszorúzás Ünnepi emlékülés Jánossy Lajosról, a 75 éve született kiemelkedő fizikus­ról ünnepi ülésen emlékeztek meg hétfőn a Magyar Tudo­mányos Akadémia felolvasó­termében. Délután a Mező Im­re úti temetőben koszorúzási ünnepséget tartottak sírjánál. Az MSZMP Központi Bizott­sága nevében Radios Katalin és Tétényi Pál rótta le kegye­letét. A koszorúzás után Jánossy Lajos tiszteletére emléktáblát avattak volt munkahelyének, a Központi Fizikai Kutatóin­tézetnek a falán. Szakszervezetiek a koncepcióról Vízellátás, csatornázás A mellékletekkel, táblázatok­kal, ábrákkal együtt 100 oldal­nyi anyagról — Pest megyé­nek az 1995. évig szóló vízellá­tási és szennyvízelvezetési fej­lesztési koncepciójáról — volt szó tegnap a Szakszervezetek Pest megyei Tánácsa elnöksé­gének ülésén. A kibővített ta­nácskozáson részt vettek a KISZ Pest Megyei Bizottságá­nak vezetői, az SZMT terület- politikai* munkabizottságának tagjai, s az ágazati szakszer­vezetek megyei titkárai. Ven­dégként jöt el Vundele György, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának titkára. Mint a koncepcióból — elő­terjesztője Vágvölgyi József, a Pest Megyei Tanács általá­nos elnökhelyettese volt — kiderült, o megyében ma a la­kások 42 százaléka van be­kapcsolva a vízhálózatba, míg a csatornázásnál ez az arány csak 12 százalékos. Az egyen­lőtlenséget mérő úgynevezett közműolló 1975 óta a duplájá­ra nyílt, 14 százalékról 30 szá­zalékra. A koncepció lényege: a fi­nanciális lehetőségektől függő mértékben nőjön az egészsé­ges vízzel ellátott lakások ará­nya, a csatornázásnál pedig minimálisan kétszereződjön meg, maximálisan pedig érje el a 45 százalékot (ezzel meg­kezdődne a közműolló záródá­sa) a lakásbekötés, azaz a me­gye mindkét tekintetben kö­zelítse meg az országos átla­got. Mint a vitában elhangzott, a mostani helyzet hosszú, távon nem tartható fenn, hiszen a vízadó talajréteg elszennyező­dése már a vízbázist is fenye­geti, ez most is 18 települé­sen közegészségügyileg veszé­lyeztetett. Ezért az SZMT és a KISZ Pest Megyei Bizottsága úgy foglalt állást, hogy szükséges tovább javítani a vízellátást, különösen ahol ezt egészség- ügyi veszély indokolja, vagy ahol nyomasztóak a mennyi­ségi hiányok. Egyebekben pe­dig legyen irányadó: feltétle­nül állítsák meg a közműolló továbbnyílását, ha pedig az anyagiak engedik, érjék el a mai tendencia visszafordítá­sát. Sok gond került a felszínre (Folytatás az 1. oldalról.). utánon, és tudja, a fiatalokra vár, hogy megoldást keresse­nek. Véleménye szerint a film csak „fényképezett”, s az volt benne az újszerű, hogy egyál­talán bemutatta és igencsak töményen mutatta be mind­azt, amit a fiataloknak most be kell osztaniuk önmaguk számára — megoldandó fel­adatul. Folytatódik a részleges automatizálás Több nyilvános telefonállomás Kötvény nem lesz, de számítanak a segítségre Minden gazdasági tevé­kenység alapvető meghatáro­zója az anyagi források nagy­sága. A telefonhálózat bővíté­se az átlagosnál is jobban igényli a pénzeszközök meg­felelő elosztását és felhaszná­lását. Éppen ezért a Buda- pest-vidéki Postaigazgatóság végleges ötéves terve csak ez év elejére alakult ki. Siristye Mihály távközlési és műszaki igazgatóhelyettes indoklásul elmondta, hogy a megyének és a megyei váro­soknak komoly pénzügyi se­gítséget kell adniuk a fej­lesztéshez, s az erre fordítha­tó keret nehezen alakult ki a tanácsoknál. Az infrastruktúra nem teszi ugyanis mindenütt lehetővé, hogy a távközlésre költsenek tekintélyes összege­ket, miközben sok helyen még az ivóvízellátás sem megol­dott. A posta fejlesztési koncep­ciója egyébként készen állt, de sajnos a pénzügyi források egy része hiányzott. Éppen ezért pályázatot hirdettek, amelyben egészséges verseny- szellem valósult meg az igénylők közt, így a költségek fennmaradó részére is sikerült gazdát találni. Erre azért is szükség volt, hogy a pénz a lehetőségekhez mérten egyen­letesen álljon rendelkezésre. A megyében egyébként köt­vényakciót nem terveznek a közeljövőben, de a települé­sek önkéntes hírközlés-fejlesz­tési hozzájárulásától eredmé­nyeket várnak. Utóbbira olyan térségekben számítanak elsősorban, ahol a bővítések műszaki feltétele már adott, és a lakosság, illetve a tanács indokoltnak tartja a beruhá­zást, a költségek ugyanis 20—30 ezer forintot tesznek ki telefononként. Területi felosztásban vezető helyen szerepel a gödöllői körzet automatizálási terve. A jelentős ' műszaki feltételek megteremtéséhez 100 milliós értékű épületre is szükség lesz. Cegléd körzetében 2000 állomással bővítik a hálóza­tot, Nagykörösön ugyanennyi crossbar vonal bekötése szere­pel a tervekben. A budapesti agglomerációban meglévő részleges automatizálás foly­tatódik, s ha a feltételek megfelelők lesznek, a terv­időszak végén Dabason is megkezdődhet a fejlesztés. Nagy beruházásnak ígérkezik még a szigetszentmiklósi kör­zet kétezres bővítése, amely 50 millióba kerül. Ráckevén és környékén szükséges egy csaknem 30 milliós épület lét­rehozása, de ez a beruházás előreláthatóan átnyúlik a kö­vetkező tervidőszakra. A VII. ötéves tervben tehát több mint hétezer állomással növelik a hálózatot, valamint jelentős nyilvánostelefon- programot valósítanak meg, s ez közel egymilliárd forint értékű fejlesztést jelent. Saj­nos Monor és Dunakeszi tér­ségét, illetve Kiskunlacháza környékét egyelőre nem tud­ják fejleszteni, a pénzügyi feltételek ugyanis nem bizto­sítanak erre lehetőséget. B. Gy. Megújuló mezőgazdaság A mezőgazdaság megújulá­sának lehetőségeiről volt szó azon a megyei tanácskozáson, amelyet tagnap tartottak Bu­dapesten, a szövetkezetek há­zában. A véleménycserére — amelyen többek között ott volt Váncsa Jenő miniszter, Krasz- nai Lajos, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Pest Megyei Bizottságának első titkára, Lé- nárd László, a megyei párt­bizottság titkára és dr. Cson­ka Tibor, a megyei tanács el­nökhelyettese is — a téeszek, a szövetkezeti közös vállala­tok és az intézmények veze­tőit, és párttitkárait hívták meg. A megjelenteket dr. Kovács Árpád, a fóti Vörösmarty Ter­melőszövetkezet és a TESZÖV elnöke köszöntötte, majd több érdekes előadásra került sor. Fontos témáról, a mezőgazda­ság középtávú céljairól be­szélt dr. Fekete Ferenc, az Or­szágos Tervhivatal főcsoport- főnöke. Ezt követően Váncsa Jenő összegezte az idei fel­adatokat, s — mint a minisz­ter megfogalmazta — az el­múlt években felhalmozódott gondok most már sürgetően szabják meg a tennivalókat, és ehhez a tárca igyekszik minden támogatást megadni. Ám ami a legfontosabb: ked­vező lesz-e a pénzügypolitika, vagy sem, arról dr. Kostyál Rezső pénzügyminisztériumi főosztályvezető tájékoztatta a részvevőket. Ehhez kapcsoló­dott még dr. Bródy Lászlónak, a Magyar Nemzeti Bank el­nökhelyettesének felszólalása, valamint Hegedűs Oszkárnak, a nemrég Pest megyei rész­vényesek tőkéjéből is létre­hozott Budapest Bank Rt. ve­zérigazgatójának és dr. Ká­bái Gyulának, a Mezőbank Rt. ügyvezető igazgatójának hozzászólása is. Lénárd László az idei megyei feladatokat is­mertette és összegezte a zár­számadások tapasztalatait. Az elhangzott előadások kapcsán több szövetkezeti ve­zető mondta el véleményét. A tanácskozás dr. Gyovai Pál­nak, a TESZÖV titkárának zárszavával ért véget. Vendégünk volt: Kiss Jenő Tegnap szerkesztőségünk vendége volt Kiss Jenő. a KISZ Pest Megyei Bizott­ságának első titkára. A KISZ KB Jövőnk'a tét el­nevezésű felhívása s az ahhoz kapcsolódó dolgozói nap — melyről e hasábo­kon szintén beszámolunk — adta a találkozó aktua­litását. Jobban mondva az az igény, hogy a fiatalok ne szemlélői, hanem része­sei legyenek annak a mun­kának, amely a gazdaság élénkítését, megújítását tűzte ki elsődleges, céljául. Hiszen a ma fiatalsága az a nemzedék, amelynek sor­sa, életszínvonala attól függ. hogyan tudunk úrrá lenni nehézségeinken. A lap vezető munkatár­saival folytatott beszélge­tésen szó esett arról is, hogy az ifjúság, annak po­litikai tömegszervezete nincs azoknak az eszközök­nek a birtokában, azaz nincs abban a helyzetben, hogy ezt a feladatot egye­dül felvállalja, de a párt­ós állami szervekkel, kivált a különböző gazdasági egy­ségek vezetőivel összedol­gozva hozzáteheti a maga munkáját. Mert a lényeg éppen az, hogy mindenki a maga területén igyekezzen megtalálni a javítás lehe­tőségeit, feltárni a tartalé­kokat. Ahogy Kiss Jenő is mondta: az első lépés az, hogy a fiatalok fogalmaz­zák meg problémájukat, s amire lejiet, megoldást ke­ressenek. Amire nem futja erejükből, az jusson fel­jebb, megyei és országos szintre, hiszen tényleg jö­vőnk a tét. S ez már nem is akció, hanem egy hosz- szú távú stratégia része. Tegnap délután a Jövőnk a tét dolgozói nap keretében szervezett ifjúmunkás-találko­zónak adott otthont a Pemü solymári gyára is. A rendezvé­nyen a budai körzet ipari, ke­reskedelmi és szolgáltató vál­lalatainak KISZ-szervezeteit képviselői fiatalok vettek részt. A találkozón a mozgalom céljairól mondtak véleményt, arról, hogy mekkora felelősség hárul napjainkban a fiatalság­ra, országunk, gazdasági hely­zetünk stabilizálásában. A házigazdák, a Pemü fia­taljai pályázatot hirdettek, amellyel támogatni kívánják az újító törekvéseket, a taka­rékosabb, eredményesebb gaz­dálkodásra irányuló kezdemé­nyezéseket. A Rozmaring Ter­melőszövetkezet KlSZ-bizott- saga gondolatébresztő levélben fordult a -fiatalokhoz, fórum rendezésére hívta föl őket, ahol megtárgyalhatják, milyen módszerek lennének célraveze- tőek a gazdaság hatékonysá­gának növelésére. Újító törekvések A solymári ifjúmunkás-ta- lálkozó résztvevői közül ki azzal járult hozzá a Jövőnk a tét akció sikeréhez, hogy nyil­vánosság elé tárta már gya­korlatban kipróbált módsze­rét, ki pedig ■ ötleteket vihet haza, hogy azokat kipróbálják saját vállalatuknál is. Ahányban, a helyi pártbi­zottságon nagyobb volt az érdeklődés, mint az előbbi helyszínen. Csaknem 100 fia­tal, azaz a nagyközségben élő minden ötödik' KISZ-tag el­jött, s legalább annyi prob­lémát fogalmazott meg, mint ahányan voltak. S be kell vallani, ezek többségének megoldásáért a KISZ keveset tehet. Mert azt még joggal várhatják el a fiatalok szer­vezetüktől, hogy az jobban figyeljen az egyes rétegek speciális helyzetére, de a csa­ládalapítás, a fészekrakás gondjaival, a falu és város között i még mindig meglévő különbségek felszámolása, a kereskedelmi hálózat fej­lesztésévé, a vidéki munka- lehetőségek bővítésével, a munkaidőalap védelmével a KISZ egymaga nem tud mit kezdeni. Ez utóbbival kap­csolatban az abonyiak azt ja­vasolják, hogy az intézkedé­sek ne elsősorban a társadal­mi munkásokat érintsék, ne ők szenvedjenek emiatt hát­rányt. Szó esett arról is, hogy a községekben, ahová nehéz odakötni a szakembereket, az értelmiséget, csak meghatáro­zott időre szóljon a bér- vagy szolgálati lakások kiutalása. Akinek sikerül gyökeret ver­nie, teremtsen magának ön­álló otthont, a megüresedett lakásokba pedig megint pá­lyakezdők költözzenek. Ahogy Habony István, a nagyközségi pártbizottság tit­kára mondotta a fórum után: a résztvevők ugyan jobbára a problémák felvetéséig jutottak el, de a tegnapi összejövetel kezdete lehet az együttgon­dolkodásnak. Tudósítottak: Kádár Edit, Kövess László, Márványi Ág­nes, Móza Katalin.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom