Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-17 / 64. szám

1987. MÁRCIUS 17., KEDD 5 Már Kínába is Szovjet exportra gyártják Ceg­léden a hűtőgépgyárak vezérlő egységeit. A Vasipari, Elekt­romos és Műszerész Szövetke­zet 80 százalékban exportte­vékenységet folytat, többek között Kínába is. Korpáesi Mihályné a biztosítéktáblát szereli. (Vimola Károly fel­vétele) Számos művészeti ágban Színes kínálat A , nagykátai művelődési központ igen jól szervezett és sokrétű tevékenységet folytat — tudtuk meg Szegedi Pál igazgatótól —, amit az is bi­zonyít, hogy a nagyterem az elmúlt hónap 28 napja alatt 38 alkalommal adott otthont különféle rendezvényeknek. A művészetek 14 ágában 21 csoportot ..foglalkoztatnak, s a modern Igényeknek megfele­lően három számítógépes, va­lamint egy olasz nyelvtanfo­lyamot is. indítottak, s új szabás-varrás szakkör is mű­ködni kezdett. Hasonló for­mában gondolnak a csillagá­szat kedvelőire és a diszkó- tánc iránt érdeklődő fiatalok­ra is. Igazgatóválasztás a Felelősen A számos változás mellett ebben az esztendőben demok- ratikusabbá vált az oktatási intézmények vezetőinek öt évre szóló megbízása is. Ed­dig ilyen alkalmakkor a tan­testület nyílt szavazással, ki­nyilvánított véleményére, a jövőben titkos szavazással ho­zott egyetértésére van szük­ség. Az oktatási törvény biz­tosította demokratikus jog al­kalmazásával nagy felelősség hárul a tantestületekre, hi­szen emberek közül választani sohasem egyszerű. A döntés akkor tisztességes és igazán eredményes, ha minden egyes pedagógus azt az alapvető szempontot veszi figyelembe, hogy mind szakmai, mind em­beri oldalról ki a legalkalma­sabb az intézmény vezetői posztjának betöltésére. Ezt a kérdéskört feszeget­tük lapunk hasábjain alig egy héttel ezelőtt, s lám, az elmé­letet már a gyakorlat követte, hiszen tegnap délután Buda­örsön, a 2-es Számú Általános Iskolában lezajlott az első igazgatóválasztás. Az intéz­mény az úgynevezett ma­mutiskolák közé tartozik, hi­szen a kilencven tagot szám­láló pedagógusgárda három épületben 1358 gyereket tanít. A nyilvános pályázatra ketten jelentkeztek: Mészáros Móni­ka, a 2-es Számú Általános Iskola igazgatóhelyettese (1986. október 1-jétől helyette­sítő igazgató) és Kertész Csa­ba Zoltán, aki a nógrádköves- di általános iskola becskei tagiskolájában tanító. A budaörsiek alaposan föl­készültek az eseményre. A városi tanács művelődési osz­tályának vezetője, Lizák Ti- borné dr. egyik munkatársá­val fölkereste a helybeliek számára ismeretlen nógrádkö- vesdi tanítót, hogy személye­sen is tájékozódjanak munká­járól, elképzeléseiről. Miután megfelelt a pályázatban kiír­taknak, Mészáros Móaikával együtt mindkettejük pályáza­tát az iskola pedagógusai elé terjesztették. A tantestület ál­tal megbízott háromtagú veze­tőség még a szavazás előtt beszélgetett a kollektívával, ismertették velük a jelentke­zők életrajzát, az oktatási in­budaörsi iskolában döntöttek tézménnyel kapcsolatos gya­korlati és elméleti elképzelé­seiket. Így került sor arra a . tantestületi ülésre, ahol a .sza­vazás történt. Simon Mária, az értekezlet levezető elnöke rövidén beszá­molt az eddig történtekről, a pályázatokkal kapcsolatos leg­fontosabb tudnivalókról, a je­lenlévők számáról. Megválasz­tották a szavazatszedő bizott­ságot, amelynek vezetője el­sorolta a titkos szavazás sza­bályait. Amíg a tantestület tagjai voksoltak, Simon Má­riát faggattam az előzetes be­szélgetésekről. — Mind a három hozzánk tartozó iskolában külön-külön tartottuk ezeket a kis tanács­kozásokat ; valamennyit élénk érdeklődés közepette. Számos kérdést tettek föl a kQllégák — főleg a nógrádi fiatalem­berrel kapcsolatban, hiszen őt nem ismertük. Az foglalkozta­tott mindenkit, hogy miért nem jött el az iskolába, miért nem tájékozódott már előzete­sen, és hogy vajon eljön-e a mai szavazásra. Hát, sajnos, nem jelent meg... Furcsa, hogy ennyire nem érdekelte az az intézmény, amelynek vezetői tisztét megpályázta. Mészáros Mónikát már a min­dennapok során alaposan megismertük, s általában jó vélemény alakult ki róla. Ami az oktatási törvény adta új lehetőséget illeti: örülünk an­nak, hogy a jövőben nemcsak úgy a nyakunkba ültetnek valakit, hanem kíváncsiak a mi véleményünkre is. Persze szokni kell még a szélesebb demokratizmust... Közben befejeződött a sza­vazás. A tanári kar jelen levő hetven tagjának hetven szá­zaléka Mészáros Mónika mel­lett, 8.6 százaléka pedig Ker­tész Csaba Zoltánra voksolt. Így — a rendelkezések értel­mében — Mészáros , Mónika igazgatói megbízásáról dönt a március 19-i városi tanács vb- ülése. Végezetül Mészáros Mónika megköszönte kollégái bizalmát és arra kérte őket, segítsék továbbra is- munká- ját. x Körmendi Zsuzsa Csak fügét mutatott, számlát nem Pálinkás poharak hajnalban Egyszerre két szabálysértési birsaggal sújtották Erdei Sándornét, az újhartyáni Pilisi út 39. sz. alatti büfé-falatozó tulajdonosát. így összesen 6500 forintot kellett fizetnie. s bár ez a veszteség a tulajdonost valószínűleg nem dönti anyagi romlásba, a szabálysértési ügyekben hozott határoza­toknak az a mondata talán nem kerüli el a figyelmét, misze­rint vétségeinek ismétlődése esetén a legsúlyosabb bírságot fogják kiszabni terhére. Elhagyták a helyszínt Az ügy azzal kezdődött, hogy a Dabasi Népi Ellenőrzé­si Bizottsághoz küldött közér­dekű bejelentésben valaki a következőket állította: Erdei Sándorné büfé-falatozójában reggel 5 órától lehet sült ha­lat és . pálinkát fogyasztani. Aki a vendégek közül úgy ér­zi, hogy munkahelyén is szük­sége lesz pálinkára, literen­ként 130 forintért a hajnali órákban itt megveheti és a munkásszállító autóbuszokon, amelyek a büfé előtt megáll­nak, viheti magával az alko­holt. Szóvá tette a bejelentő azt is, hogy a büféhez csatla­kozó,, helyi,s.égben Erdeing vi- deobérenaézSséh : pornó- és horrorfilmeket vetít esténként a vendégeknek. Ennyi információ valódisá­gát illik ellenőrizni, ezért Kuli Sándor NEB-elnök a Dabasi Rendőrkapitányéág és a pénz­ügyőrség munkatársaival, va­lamint a Dabasi Városi Jogú Nagyközségi Tanács kereske­delmi felügyelőjével egy ködös reggelen ellátogatott, az újhar­tyáni büfébe. RR-es rendszá­mú gépkocsijukat a falatozó­tól távol állították le, hogy ne keltsenek elhamarkodott feltű­nést, ám egy utánuk jövő szepiélygépkocsi vezetője bero­hant Erdeiné üzletébe és meg­vitte a hírét annak, amit látott. Régi tapasztalat, hogy a vizsgálatra érkező hivatalos személyeket a vendéglátósok többsége nem fogadja azzal az örömteli ámulattal, amely a Télapó érkezésekor a gyerme­ki arcocskákon türöződik. El­lenkezőleg: reflexszerűen, tü­neményes gyorsasággal tesz­nek, vesznek, alakítják elfo­gadhatóvá az üzlet belső való­ságát. Most is, mire az ellen­őrök benyitottak, a rendkívül serény rendcsinálás utolsó si­mításait szemlélhették csupán. A vendégek azonnal ráeszmél­tek, hogy sürgős és halasztha­tatlan ügyek szólítják el őket. és sebes léptekkel elhagyták a helyszínt. így az ellenőrök szeme lát­tára senki sem kapott és senki nem ivott pálinkát. Feltűnt azonban egyikőjüknek, hogy a pult mögött féldecis poharak sorakoztak tele tömény szesz­szel. Erre ugyan sokféle ma­gyarázatot lehet adni, de ilyenkor az ellenőrök nem ra­jonganak a mesékért. Mikor fügét találtak a büfé­ben az áruk között, kérték e déligyümölcs beszerzési szám­láit. A tulajdonos azonban csak fügét mutathatott, szám­lát nem. Így nem tudta elosz­latni azt a gyanút, hogy a fü­gét az állami kiskereskede­lemben vásárolta és árdrágí­tással adja tovább. Kifogásolták az ellenőrök azt is, hogy szembetűnő he­lyen sem ártábla, sem osztály­ba sorolási tábla nem látható, az üzletben. Az égetett sze­szes ital üvegjein az 1986. áp­rilis előtti árak szerepeltek, noha azóta változások történ­tek, de hogy ebben az üzlet­ben mekkorák, azt az eladó csak élő szóban közölte a ve­vőkkel. Holott az eladótérben lévő portékákon az ár mara­dandó és egyértelmű feltünte­tése kötelező, annak hiányá­ban jól látható helyen elhe­lyezett jegyzékeken, tájékoz­tató táblákon kell a vásárló­kat az érvényes árakról érte­síteni. Az itt leírt és más kereske­delmi vétségek miatt az Új­hartyáni Nagyközségi Tanács V. B. szakigazgatási szerve Er­dei Sándornét 5 ezer forintos bírsággal sújtotta, és tudattá vele, hogy ha á jövőben nem tartja be a kereskedelmi tevé­kenységre vonatkozó jogsza­bályokat, a legmagasabb bír­sággal büntetik, s üzletét reg­gel 9 óra előtt nem nyithatja ki. Engedély nélkül Nem szóltunk még a közér­dekű bejelentés másik részé­ről, pedig, mint kiderült, az sem tartozott a légből kapott Minőségfejlesztő program a Csepel Aulában Ne érje meg selejtet gyártani Ha nem is mindennapos gyakorlat, de többször előfordul a nagy nyugati autó­gyáraknál, hogy egy-egy széria gépkocsit visszahívnak — olykor már a vevőktől —, mert valamilyen rejtett hibát észleltek. A sajtó útján mindez széles nyilvánosságot is kap. Elég sajátos a közvélemény reagá­lása ezekre az esetekre; annak ellenére, hogy egyetlen autógyártó számára sem di­csőség hibás szériát kiadni, az emberekben mégis bizalmat ébreszt a hiba nyílt beis­merése, s biztonságérzetet ad az a tény, hogy a gyártó mindent elkövet az ilyen kocsik mielőbbi felkutatására, kijavítására. Szinte egészen bizonyos, hogy sem a Csepel Autógyár, sem az Ikarus nem ko­vácsol majd erényt abból a hibából, amelynek következményeként január vége óta sokan és sokat dolgoztak azon, hogy megvédjék a cégek hírnevét. Mi történt tulajdonképpen? Az Ikarus autóbuszok alvá­zainak tartozéka típustól füg­gően öt-hat légtartály. Ezeket kompresszorok töltik fel leve­gővel, s a fékeket működte­tik. Az egyszerű szerkezet te­hát igen fontos feladatot tölt be. A légtartályt már évek óta a SZ1M celldömölki rész­lege gyártja a Csepel Autó­gyárnak a kilencven nagy, il­letve a kétszázhatvan kisebb szállító egyikeként. A tartályt kívül-belül korrózióvédő fes­téssel látják el. Január «köze­pén — ma még nem lehet tudni, hogy kapkodásból, eset­leg a nagy hideg miatt — hi­bás volt a légtartályok belső festése. A hígítószer kivált, így a tartály belső részén a festék nem száradt meg, ha­nem bekocsonyásodott, a ki­vált hígító pedig a tartály al­ján lötyögött. Ezeket az alkat­részeket érkezés után raktárba tették a Csepel Autógyárban — a többi, régebben szállított légtartály mellé —, majd ve­gyesen, jót és hibásat felsze­relték az alvázakra. A hiba csak később jelent­kezett, már a kész autóbuszok működtetése közben; a legvá­ratlanabb helyeken mutatko­zott rendellenesség, például beragadtak a légrugók. Tüze­tes vizsgálódás után kiderült: a légtartályban lévő hígító gő­ze megtámadta a gumi alkat­részeket. A hibás széria egy részét a Csepel Autógyárban, illetve a két Ikarusban még utol lehetett érni, de voltak buszok, amelyek már elhagy­ták az országot, viszont a ve­vőhöz még nem érkeztek meg. Az elmúlt hetekben, de még napjainkban is, a vevő­szolgálatok és a szervizháló­zatok sorra vizsgálják a jár­műveket, s ahol szükséges, ki­cserélik a hibás tartályokat. — Megkérdezhetnénk, hogy mibe kerül mindez a Csepel Autónak. Éri-e presztízsvesz­koholmányok közé. Miként a Dabasi NEB leírta: a vizsgá­lat során megállapítottuk, hogy Erdei Sándorné cégtulaj­donos nem rendelkezik videó- vetítési engedéllyel a Pest Megyei Tanács művelődési osztályától. Nem a Mokép, il­letve a filmfőigazgatóság által engedélyezett videoműsort ve­títette. így megvalósította a sajtórendészeti szabálysértést, továbbá a szerzői művek jo­gosulatlan használatát, és ez­zel együtt a szerzői jogsérel­met. Az Újhartyáni Tanács ezért a vétségért 1500 forintos bírság­gal büntette Erdei Sándornét és felhívta a figyelmét, hogy a videovetítési engedélyt sze­rezze be, s ha az sikerül neki, akkor is csak Magyarorszá­gon forgalmazott, illetve nyil­vános bemutatásra engedélye­zett videoműsorokat vetítsen. Arra az esetre, ha ezeket a követelményeket megszegné, ugyancsak a legmagasabb bír­ság kiszabását helyezte kilá­tásba vele szemben Mihajlo- vics Mihály, az Újhartyáni Ta­nács vb-titkára. Nyugtalanító jelenség Az -utóbbi időben egyébként Pest megye több térségéből is érkeztek információk hozzánk arról, hogy vendéglátó kisipa­rosok Nyugatról becsempészett filmeket pénzért vetítenek en­gedély nélkül, a filmszalagra vett ocsmányságokkal és rém­ségekkel gátlástalanul méte- lyezve a többnyire fiatal né­zők érzés- és gondolatvilágát. A dabasi illetékesek eljárásá­ról azért szóltunk, hogy példa­ként bemutassuk: tenni is le­het valamit e több mint nyug­talanító jelenségek ellen. Cseri Sándor teség az Ikarust? Felel-e vala­ki ezért Celldömölkön? Mégis, inkább arra keresnénk a vá­laszt, okulnak-e ebből az eset­ből az érdekeltek. Egyáltalán a mai gazdasági morál mellett miként lehet elkerülni az ilyen és hasonló eseteket? — ezekre a kérdésekre kerestük a vá­laszt dr.Várnai Tiborral, a Csepel Autógyár műszaki igazgatójával. — A légtartályt gyártó szö­vetkezetei természetesen be­pereljük, igaz, minden költ­ségünket bizonyosan nem tud­juk érvényesíteni. — Arra gondol, hogy ez az eset tulajdonképpen jó példa a magyar gazdaság súlyos problémáira? — Igen, mert itt azonnal felmerül a minőség-ellenőrzés, a bizonylati fegyelem kérdése. Naponta találkozunk bizony­laton első osztályúnak, méret­hűnek nyilvánított'^ anyaggal, amelyről esetleg csak a meg­munkálás után derül ki, hogy egészen más tulajdonságokkal rendelkezik, mini; ahogy azt a kísérő okirat tanúsította, s amiért felelős vezető aláírásá­val feleit a műbizonylaton. — Visszatérve a kiinduló té­mára, teljességgel elkerülhe­tetlen volt ez a légtartályügy? — A tartályok lecsavarozva érkeznek, soha nem szoktuk kinyitni ezeket. Talán ha át­vételkor valamennyit megko- tyogtatták volna, esetleg meg­hallják, hogy lötyög benne a hígító. De ki gondol erre? A beérkező anyagok, lemezek, öntvények és egyéb szerkeze­tileg fontos termékek vizsgá­latára igen jól felszerelt labo­ratóriumunk van, ahol bi­zonylat ide vagy oda, ellen­őrizzük a beérkező anyagok tulajdonságait. — A minőségnél vagyunk. A Csepel Autógyár nem sziget a népgazdaságban. A szerelő- szalagról lekerülő termékek minősége függ attól, hogy mi­lyen alapanyagot kapnak. Ezek szerint lehetetlen javíta­ni a helyzeten és olyan minő­ségi paraméterekkel előállni, amely hosszú távon biztosítja a piacot? — Nem lehetetlen, sőt lét- szükséglet. A minőség a gyár­tóknál jön létre, a vállalatkö­zi kapcsolatok javítása azon­ban nemcsak iparpolitikai, ha­nem társadalompolitikai kér­dés is. Csakhogy, amikor év­tizedeken keresztül, kizárólag a mennyiségi mutatok fejlesz­tése volt érdem, nem is ala­kulhatott ki minőségcentrikus termelés. Meggyőződésem, hogy a minőségorientált szemléletet elsősorban a veze­tőkben kell kialakítani. Hi­szen, ha egy üzemvezetőtől ál­landóan a mennyiségi követel­ményeket hallják a munká­sok, előbb-utóbb nő a sorozat- szám. Ha a vezető állandóan a takarékosság fontosságát emlegeti és ez irányban tesz, akkor előbb-utóbb ilyen ered­mények születnek. Nem lehet másképp a minőséggel sem. Csakhogy napjainkban, pél­dául itt, a Csepel Autógyárban egy teljesítménybérben dolgo­zó szakmunkás a diplomás közgazdászt meghazudtoló pontossággal tudja, mennyi selejtet szabad gyártania, hogy a teljesítménye jó le­gyen, de a többletjövedelmét ne vigye el a selejtek utáni ievonás. — Ezek a tények, de hogyan használják fel ezeket a to­vábblépésre, a minőség gyö­keres javítására? — Elkészült egy minőség- fejlesztési program, aminek alapja a Csepel Autógyár szervezeti kapcsolódásainak, gyártási folyamatainak vizs­gálata. Folyamatábrákon ke­resztül tanulmányoztuk a gyártást. De ahhoz, hogy mi­nőségorientált szemléletet alakíthassunk ki, változtatni kell a szervezeti felépítésen, az egész bérezési rendszeren, és ami talán a legnehezebb, a morális tényezőket kellene be­folyásolni. Tény, hogy jó mi­nőségű terméket csak ugyan­ilyen alapanyagból lehet gyár­tani. Hogy csak jó minőségű alapanyagból dolgozzunk, meg kell erősíteni, illetve szigorí­tani az idegenáru-átvételt, korszerű ellenőrző műszerek­kel vizsgálni a beérkező anya- gok^H A munkafolyamatban pedig nagyobb mennyiségben és gyakrabban kell ellenőrzé­seket végezni. — A Csepel Autógyár ter­mékei az Ikarus gyártmányai­ba épülnek be, vagyis egyik vállalat a másik nélkül ered­ményesen nem kezdhet minő­ségjavító programot. — Az Ikarus a Magyar Tu­dományos Akadémia egy ku­tatócsoportjával dolgoztatta lei a minőségfejlesztő programot, amely hasonló a miénkhez, de természetesen méreteinél fog­va sokkal nagyobb feladat. Azonban ennek végrehajtása égetően fontos. Hiszen hol van ma már az a szemlélet, hogy szocialista piacra a gyengébb minőség is megfelel. A szov­jet partner — évente 7500 buszt vásárol — például beje­lentette, hogy a későbbiekben saját átvevőt kíván küldeni a buszokért. Vagyis, a hibátlan minőség létkérdés. Mert ez a minden évben jelentkező nagy rendelés biztosítja a hátterét a műszaki fejlesztésnek, új piacok szerzésének Angliától Kanadáig, Svédországtól Gö­rögországig — fejezte be dr. Várnai Tibor. Mőza Katalin Hitekával mérik. Környezetünk védelme ér­dekében űj műszer segítsé­gével mérik már az ápri­lisi fokozott közúti ellenőrzésen a rendőri szervek és a Köz­lekedési Minisztérium szakemberei a közúton a járművek szén- monoxid-kibocsátását. a kipufogógáz koromtartalmát és a motor zajszintjét. Egyelőre csak figyelmeztetik az autóst, ha motorja szennyezi a környezetet, a későbbiekben azonban már büntetik is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom