Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-16 / 63. szám

A kém télberi is Hi keli fogni az időjáráson Minden vendég szívesen látott — egy ideig. Sőt. még azon túl is marasztaljuk — udvariasságból. Tapintatlan­ságnak tartanánk az idő múlására emlékeztetni, pedig valójában ö a tapintatlan. Mi több, egy régi igazság sze­rint: hosszú vendégség, bosszúság ... Pontosan így van­nak az idén a téllel a mezőgazdák, örültek, amikor megérkezett, s minden vele járó kellemetlenség ellenére gavalléros ajándéknak tekintették a vastag hótakarót, amely a vetéseket is védte a fagytól, ráadásul gazdag nedvesség-utánpótlást ígért a talajnak. Amióta azonban az a hó elolvadt, majd a rövid fölmelegedés után ismét kopogóssá vált a föld, a szakemberek mind türelmetle­nebbek s aggódóbbak. Idegesen pillantgatnak a nap­tárra: am az hiába mutatja március közepét, az időjá­rás télies, a határ csendes. S ez a csend egyre nyugta­lanítóbb. Itt-ott megjelennek ugyan a műtrágyaszóró gépek, de máskor ilyenkor már lé­nyegesen előbbre tartanak a szántóföldi munkák. Most majd azt kell fölbecsülni, mennyi őszi vetés fagyott ki. A szőlőültetvényekben, ker­tészetekben már látni is, hogy nagyok a károk. Késik a met­szés. várni kell, mert nem tudni, melyik rügy halt el, melyik maradt termőképes. Szóval, ez az év is „jól” kez­dődik a mezőgazdaságban, mondhatjuk alig erőltetett ci­nizmussal. Fagykár fenyeget Ám ha valakitől, a mező­gazdától idegen a ciniz­mus. Főleg ha a földről, a termésről van szó. Reméljük, hamarosan véget ér a tavaszi tél, pontosan fel lehet mérni a károkat, s gyorsan meghoz­hatók az enyhítésüket szolgá­ló-intézkedések. Ismét — szo­kásosan — nagy felelősség, teher hárul tehát a termelő- szövetkezetekben dolgozókra. A monori Kossuth Tsz szak­emberei például már koráb­ban jelezték, súlyos fagykárt tapasztaltak a szőlőültetvé­nyeikben. Azóta csak romol­hatott a helyzet. Nem tudni, milyen állapotban éri meg az igazi tavaszt — a megfelelő vetésváltás érdekében napra­forgó helyett 340 hektáron el­vetett — olajlenjük és káposz­tarepcéjük. A körzetközpont gazdasága fölfelé halad egy hullámvölgyből, és éppen hogy kapaszkodónak szánták azo­kat az intézkedéseket, ame­lyekkel az idei pénzügyi és termelési tervüket alapozták meg. A növénytermesztésben például — a fentiek is ezt tá­masztják alá — igyekeznek szigorúan betartani az agro­technikai követelményeket. Ugvancsak ismét terveik kö­zött szerepel a 205 hektáros nagyüzemi szőlőtelepítésük utolsó 40 hektáros szakaszá­nak termőre fordítása, amit tavaly is a fagykár miatt kel­lett elhalasztaniuk... Az utóbbi évek azonban a monoriakat is meggyőzték ar­ról, hogy ma már nem múlhat egyedül az alaptevékenység nyereségességén vagy veszte­ségességén az egész gazdaság sorsa. (Már csak az egyre fe­nyegetőbben „csattogó” agrár­olló miatt sem ...) Tanultak a melléküzemekkel kapcsola­tos „kalandjaikból’’ is, így hát nagyon meggondolták, milyen célokat tűzhetnek maguk elé, s milyen úton érhetik el azo­kat. Ezért terveznek az idei­nél alig egymillióval több, 11 millió 112 ezer forint nyere­séget. ami összességében 6,9 százalékos keresetszint-növe- kedést jelenthet a tsz dolgo­zóinak. A jelentősebb elhatározása­ik közé tartozik — a minden­napi. becsületes munka meg­követelésén túl —. hogy lét­rehoznak Monoron egy kor­szerű műanyagfeldolgozó üze­met, ahol gyógyszeres fiolákat, kozmetikai cikkek flakonjait gyártják majd. Az ipari és szolgáltatótevékenységnél egyébként a volumen növelé­se helyett — a költségek vár­ható növekedése miatt — el­sősorban a jövedelemerősség szintjének megtartását tűzték ki célul. Most készítik elő egy gazdasági társaság létrehozá­sát — gesztorként —, a Fő­városi Gázmüvekkel és a Fegyver- és Gázkészülékgyártó Vállalattal. Nyilván már az utóbbiak nevéből is kiderül, hogy a gázkészülékekhez szükséges alkatrészek forgal­mazásával foglalkoznak majd. Ismerve a hazai piacot, jöve­delmező vállalkozásnak ígér­kezik, ellensúlyozhat vala­mennyit a fagykárokból. Kevesebb költség Névrokonuknál, a szomszé­dos vasadi Kossuth Szakszö­vetkezetben — legalábbis kö­zös művelésben — nincs a ke­mény télnek kitett szőlőültet­vény, gyümölcs. Növényter­mesztésük szerkezete egyre jobban igazodik talajadottsá­gaikhoz, ám ők sem lehetnek nyugodtak őszi vetéseik álla­pota felől. Tavaly lettek tag­jai a Dinter Agrárfejlesztő Közös Vállalatnak, amitől a helyszínre kidolgozott techno­Szerény tavaszi kezdés A Sülysáp meglepő veresége Labdarúgás, megyei II. osz­tály, Déli csoport: Üllő— Nagykőrös 1-1 (0-0), Üllő, 300 néző, vezette: Hűvé (jól). Jó iramú mérkőzést vívott a két csapat egymással. A ta­lálkozó elején az üllőiek előtt adódott több kecsegtető lehe­tőség, de a csatárok kihagyták a helyzeteket. Bár a vendégek kulturáltabban futballoztak, helyzetük nemigen akadt. Szünet után — az 50. perc­ben szögletrűgás után fejes­góllal szerzett vezetést a Nagykőrös. Ezután heves tá­madásokba kezdtek az üllőiek, s a 60. percben egy szabad­rúgásgóllal egalizáltak. Az eredmény igazságos. Jó: Kriskó J., Hankovszki. B. T. Nagykáta—Gyömrő * 2-0 (1-0), Nagykáta, 300 néző, ve­zette: Horváth M. (hibákkal). Valósággal sündisznóállásba helyezkedtek a gyömrőiek az első félidőben, s ez nem ve­zethetett eredményre. Sőt a 31. percben egy szerencsésen lepattant labdát a helyi kö­zéppályás nagy erővel a háló­ba lőtte. A második félidőben már bátrabban támadtak a vendé­gek. Többször is egyenlíthet­tek volna, Tóth Gy. kihagyott egy százszázalékos helyzetet. Az ellentámadás során növelte előnyét a Nagykáta. Jó iramú, de csak közepes színvonalú mérkőzésen a túlzottan véde­kező gyömrőiek ellen megér­demelten győztek a hazaiak. Ifi: Gyömrő—Nagykáta 5-1 (4-1), gól: Fehér J., Verseczki I. (2—2), Sándor Z. G. J. Szigetújfalu—Sülysáp 2-1 (1-0). Szigetújfalu, 200 néző, vezette: Somén. A kisméretű pályán heves, kemény — helyenként durva mérkőzésen a hazaiak jutottak előnyöhöz az első félidőben. Az 59. percben — jogos — 11-esnez jutottak a Vendégek, amit Béres biztosan értékesí­tett. Ezt követően feltámadt a Szigetújfalu, s a győztes gólt is sikerült megszerezniük. A vendégektől csak Turcsik és Motolai játszott jól. Ifi: Szigetújfalu—Sülysáp 3-2. Cs. J. Monor—Bugyi 0-0, Monor, 500 néző, vezette: Bállá. Jól előkészített pályán, szép számú nézőközönség előtt kez­dődött a mérkőzés. Kezdeti tapogatózás után nyílt sisak­kal játszott mindkét csapat, ä kapuk felváltva forogtak ve­szélyben, de a kínálkozó le­hetőségeket a csatárok el- ügyetlenkedték. összességében jó iramú, közepes színvonalú mérkőzésen igazságos ered­mény született. Ifi: Monor—Bugyi 2-2, gól: Petrikovszki, Major. F. J. lógiai tervek alapján jelentős termésátlag-növekedést és ter- melésiköltség-csökkentést vár­nak. A megfelelő időjárásra persze nincs garancia. Idei terveiket ezért ők is realistán, a lehetőségeik és tennivalóik számbavételével fogalmazták meg. Az így be tervezett 4 millió forint nye­reség eléréséhez is — akár csak tavaly — a napi terme­lőmunkán túl nagyobb áldo­zatvállalásokra is szükség lesz. Felülvizsgálják például a sző vetkezet gazdálkodási általá­nos költségét, s ahol lehetsé­ges, takarékossági intézkedést hoznak. Termék- és szolgál­tatási szerkezetük módosítá­sával elsősorban az anyag­csökkentésre és a gyorsabb megtérülésre törekednek. Nem lesz népszerű — de hatásos annál inkább — az az elhatározásuk, hogy a külön­böző részlegek, ágazatok tava­lyi eredményeit felülvizsgál­va. megszüntetik — a lehető legrövidebb időn belül — az olyan tevékenységet, ami az elvárható nyereséget sem hoz­za meg. Ám ahol megvalósít­ható a szállításban már be­vált általánydíjas elszámolási rendszer, ott valószínűleg ezt a megoldást választják. A differenciálást természe­tesen nemcsak a nagyobb egy­ségek. hanem az egyes dolgo­zók között is szükségesnek tartják Vasadon. Vagyis csak azért, s csak annyit fizetnek, amennyit valaki megtermelt. Ehhez azonban az ellenőrző, számonkérő munkát is szigo­rítani kell. ami a vezető be­osztásúak kötelessége csoport- vezetőtől az elnökig. Engedmények nélkül A hosszú tél, a "kemény fa­gyok tehát nem minden kö­zös gazdaságot érintenek egy­formán. Mindegyikükre érvé­nyes viszont, hogy bármennyi­re is reálisak, átgondoltak az idei tervek, azok végrehajtá­sának feltételeit folyamatosan figyelni kell. Bárhol akadnak gondok, azonnal és rugalma­san kell közbeavatkozni, ter­mészetesen a közgazdasági elemző munka, az ellenőrzés kárára tett engedmények nél­kül. Már csak azért is, mert a természet jóindulata várható­an az idén sem lesz ered­ménynövelő tényező... Ki kell fogni az időjáráson. Vereszki János Pilis, Nyáregyháza Falugyűlések Falugyűlést tartanak már­cius 11-én, kedden délután fél ötkor a pilisi Móricz Zsig- mond Művelődési Ház nagy­termében. Ugyanilyen fórum­ra kerül sor március 18-án, szerdán délután fél ötkor a nyáregyházi művelődési ház­ban. Mindkét falugyűlésen a köz­ségpolitikai elképzelésekről tájékoztatják a nagyközségi közös tanács vezetői a válasz­tópolgárokat, akiktől kérik, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1981. MÁRCIUS 11., KEDD A körzeti ügyelet tapasztalatairól (1.) Az orvosok mindig elérhetők Ideálissá válnak a munkakörülmények A helyi tanácsok és a me­gyei szervek összefogásával sokak nagy álmát sikerült végre megvalósítani: Mende, Sülysáp és Űri községek ösz- sz'evont orvosi ügyeletét, süly­sápi székhellyel. Április else­jén lesz egy éve annak, hogy megkezdte munkáját az új, összevont ügyeleti szolgálat. A kezdés óta eltelt tíz hónap tapasztalatait kívántuk össze­foglalni, gazdagítva a leg­frissebb információkkal, ami­kor egy hétvégén több órát töltöttünk el az ügyeletén, az egészségügyi dolgozók munká­ját figyelve. Mint minden szombaton, azon a napon is reggel nyolc­kor váltotta egymást a hét­köznapi esti és a hétvégi ügyelet két kollektívája. A szombat reggel nyolctól hétfő reggel nyolcig tartó hétvégi ügyeletet ezúttal dr. Papp Ágoston, ügyvezető körzeti orvos vezette. Munkatársai voltak Horváth Istvánná, a nővérek, és Szvercsek László, a sofőrök vezetője. Dr, Papp Ágoston először is megmutatta munkahelyét, az egykori szolgálati lakásból ki­alakított új rendelőt, a vizsgá­ló és a szociális helyiségeket, és a három pihenőszobát, amelyekben ügyeleti időben külön-külön tartózkodhatnak az orvosok, a nővérek és a gépkocsivezetők. A garázst is megmutatta, s azt a terepjáró autót, ami az ügyeleti munka lelke, hiszen köztudott, hogy vonzáskörzetünkben az utak többsége nincs aszfaltozva, s a biztos, erős járműre nagy szükség van. A nővérszobában és a gépkocsiban elhelyezett CB-rádiót már olyan hétköz­napi természetességgel kezel­ték valamennyien, mint bár­mely más munkaeszközt — nagy hasznát is vették eddig az adóvevőnek! Azt is megtudtuk dr. Papp Ágostontól, hogy hat orvos — három sülysápi, két mendei és egy úri — látja el felváltva az ügyeleti szolgálatot, s mihd- egyikük mellé jut ' ügyeletes nővér és gépkocsivezető. A gyógyítómunka feltételei ezek szerint megvannak a rendelőben s a területen. Igaz, magában a rendelőben az idén még végre kell hajtani egy célszerűsítő kisebb átala­kítást, de amint túl lesznek A Fővárosi Finommechanikai Vállalat monori alkatrészgyártó üzemébe felvesz géplakatosokat, továbbá gépkezelői munkára, két műszakos munkahelyre. rrm ff *■ ,• nos es férfi betanított doSgosókaf Bérezés: a vállalat kollektív szerződése alapján, megegyezés szerint. Jelentkezés: Lantos Mihály üzemvezetőnél, cím: Monor, Jókai u. 9-11. Horváth Istvánná ügyeletes nővér a mendei özvegy Haris La- josne és fia otthonában. A körzeti orvos által írt receptet előbb elolvassa, s csak azután adja be az injekciókat. (A szerző felvételei) cióstű a nővér kezében, de hát sírás ide. sírás oda, az egész­ség érdekében olykor jóval nagyobb fájdalmakat is el kell viselni, mint egy apró szúrás. Igaz, az ilyen kicsi emberkéknek a kis szúrás is nagynak tűnik. Csakhogy be­teg senki sem szeret lenni, ám ha mégis bekövetkezik a baj, akkor érthetően azonnal várják az orvosi segítséget. Mentünk is sebesen a hely­színre, először az ügyeletes nővérrel, Horváth Istvánné- val Mendéré. Özvegy Haris Lajosné a fiához hívta ki az ügyeletes orvost, nővért, mert ott csak injekciót kellett be­adni, amit az egyik helyi kör­zeti orvos már korábban fel­írt receptre. Mire visszaértünk a rende­lőbe, egy meglehetősen ittas személy téblábolt ott, nem tudva, hogy valójában mit is akar az ügyelettől — talán csak beszélgetni volt kedve? —. aztán szép szóval lecsen­desítve hazament. Később egy hölgy akarta följelenteni a ré­szegen verekedő 1 férjét az ügyeletes orvosnál, mintha az hatósági ember lenne. S mintha csak előfutára lett volna az indokolatlan hívá­soknak, hamarosan bekövet­kezett „ggy újabb vaklármás eset. De erről és a továbbiak­ról írásunk következő részé­ben számolunk be. Aszódi László Antal A sülysápi Csákányi Rozália kétéves kislányát, Anasztáziát vetkőzted orvosi vizsgálathoz — nem kis aggódással, hiszen a tüdőgyulladás nem gyerek­játék. A felvétel az ügyeletén készült, a rendelőben. rajta, a lehetőségekhez képest ideálissá, válnak a munkakö­rülmények. Az ügyelet feladatának mér­tékéről és minőségéről pedig képet alkothattunk néhány lényeges adat alapján is. Az elmúlt év április elsejétől de­cember harmincegyig az ügye­letre 1 ezer 646 hívás érkezett be. Háromszáztizenegy kórhá­zi beutalás vált szükségessé, és kétszázötvenkilenc balese­tet szenvedett személyt kellett ellátásban részesíteni. Az el­múlt tíz hónapban az ügyele­ti szolgálatnak összesen 3863 embert kellett orvosi ellátás­ban részesítenie. Eddig a megyei egészség- ügyi szervek három esetben ellenőrizték az ügyeleti szol­gálat minden dolgozójának te­vékenységét, s dr. Csermis J. Alán körzeti főorvos úgyszin­tén ellenőrzéseket hajtott vég­re. Valamennyi ellenőrzés eredménye — orvosi nyelven szólva — negatív volt, vagyis mindent rendben találtak, az orvosok valamennyi esetben elérhetők voltak, utolérhetők voltak a CB-rádió segítségé­vel. Az ellenőrzés annyira precíz volt, hogy még a gép­kocsivezetők menetleveleinek és az orvosi naplónak az adatazonosságát is egyeztet­ték. Nos, ilyen előzmények és információk birtokában érthe­tően nagy várakozással tekin­tettünk a dolgok, a várható, de persze nem kívánt esemé­nyek elébe. Nem is kellett sokáig várni az első páciensre, a kétéves Csáki Anasztáziára, akit anyukája hozott el az ügyelet­re. A csöppnyi betegnek bi­zony nem tetszett az injek­Jegyzet Menetrend (?) A z utas vasárnap éj­szaka olyan vonatta! érkezik Monorra, amiről úgy tudja, azonnal van csatlakozása Pándra. Té­ved, világosítja fel úti­társa, egy menetrendtáb­lázat alapján. Pánd felé csak 22.19-kor indul. Tehát várni kell vagy háromnegyed órát, így van ideje végigböngészni a Marx liget előtti megálló­hely-jelzőtábla oszlopára fölszerelt utastájékozta­tót. Azon is ugyanaz az időpont szerepel. Ráér te­hát beballagni a főtéri pá­lyaudvarra. Ott éri a meglepetés. A nagy információs tábla sze­rint az a bizonyos1 busz csak 22.34-kor indul. így is történik, elvégre (me­netrend van. C sak hát az utastájékoz­tatásban is? V. J. ISSN 0133—2651 (Monort Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom