Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-16 / 63. szám

Valaki fizeti Kora délelőtti gyér for­galom. a gödöllői Dózsa György it ton. Autó nagy­ritkán tűnik fel, pár em­ber álldogál csak a busz­megállóban. Az üzletsor előtt mindössze két kocsi parkol. Később változik a kép, megérkezik egy fehér Dácia, melynek gazdája a sárga Wartburg előtti he­lyet szemelte ki magának leállásra. Csörömpölés töri meg a csendet, mindenki a dáciás mozdulatait figyeli. Ő látszólag nyugodtan ül járművében. keresgél a kesztyűtartóban. Felsóhaj­tunk. Végre egy rendes ve­zető, tudja, hogy vétke­zett. odateszi betétlapját a károsult autó szélvédőjére. Csalódtunk. Nem igy történt. Kíváncsi ■ tekinte­tektől kísérve minden ce­remónia nélkül sétált el mellettünk. Az egyik va­rakozó férfi azért végül megkérdezte, miért nem értesíti a másikat a hibá­ról? Ugyan, annak ésak a féklámpája tört él, kapta a választ, neki azonban vé­gigkarcolódott az ajtaja. Annak ötven forintba ke­rül a javítás, neki sokkal többe. Milyen igaz. Az úr szá­molni már megtanult. A közlekedés szabályainak ismertetésekor pedig való­színűleg hiányzott az isko­lából. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: 1948/49 közemberei, kiállí­tás, megtekinthető 15—19 óráig. A hónap műtárgya: Wigand; Öreg csillagok, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről, Iparművészet a gö­döllői művész,telepen, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Corso-napok A Gödöllői Áfész-áruház ci­pőosztályán tegnap (hétfőn) megkezdődtek a két héten át tartó Corso-napok. Lányok- fiúik. nők-fórfiak olyan áruk között válogathatnak 28-áig, melyek csak a Corso Cipő­kereskedelmi Vállalat bolt­jaiban találhatók meg. A mostani vásár alkalmából két ős fél millió forint értékű áruval várják a vásárlókat. A tavaszi jellegű cipők mellett kivételesen bőséges lesz a választék a legújabb típusú színes szandálokból, sláger­nek ígérkeznek a zöld. sárga, kék színekben is kapható, reklámáron kínált kínai tex­tillábbelik. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM ■Jt SZÁM 1987. MÁRCIUS 17., KEDD Iskolaszövetkezet Dányban Önkormányzat és munkára nevelés Vidám gyerekek játékos zsi- bongása fogadott a dányi ál­talános iskolában, örültem, hogy éppen a Galga Afész ke­retében működő iskolaszövet­kezét taggyűlésének lehettem résztvevője, és meghallgathat­tam Kovács András tanuló­nak. az iskolaszövetkezet in­tézőbizottsága elnökhelyette­sének beszámolóját. — Szövetkezetünk 1985. szeptember 29-én alakult — hangzott el a tájékoztatóban — és már 1986. május 29-én megkaptuk a gödöllői úttörő- elnökség oklevelét, mellyel a dányi általános iskola sulibol­tos közösségét a Kiváló Közös­ség címben részesítették. Fel­fedezésünknek és elismeré­sünknek azonos oka volt. Te­vékenységünket nem felülről kezdeményezték, a munkákat senki nem kényszerítette ránk, hanem bennünk, gyerekekben jelentkezett az igény: csinál­junk suliboltot! ötletünket tá­mogatta az iskola vezetősége, a pártszervezet, a tanács és ilyen háttérrel kopogtattunk a Galga Áfész igazgatóságánál, ahol felnőtt emberként tár­gyaltak velünk, nem moso­lyogták ki az "elképzelésünket, hanem azonnal adtak a szá­munkra tízezer forint támo­gatást, és elkezdhettük a szer­vezést. Azt mindenki szereti — Ma 1(71 tagunk van, akik ötvenforintos részjeggyel ren­delkeznek. Évi forgalmunk megközelíti a negyedmillió fo­rintot. Jelenlegi betétállomá­nyunk 27 ezer forint, s nyu­godtan mondhatjuk, a nyere­séggel jól gazdálkodtunk: vá­sároltunk színes televíziót, a legaktívabb tagjainkat kirán­dulni vittük, fedeztük a sport- és kulturális rendezvények, vetélkedők költségeit. A gyerekekből álló elnök­ség nagyon komolyan teszi dolgát a taggyűlésen, és hogy valóban az önkéntesség, a sa­ját igényeik alapján szervez­ték munkájukat, az a figyelő tekintetekből is lemérhető. Csendben, komolyan hallgat­ják a mérleget, és felelősség­gel szólnak a hiányosságokról, a tervekről is. Farkas Lajos a tejtermékek nagyobb választékát kéri szá­mon a kis üzletben: árulhat­nának Túró Rudit is, mert azt mindenki szereti — . javasol­ja. Bíró András több sport- rendezvényt sürget. Másik pa­naszt tolmácsol egy apró ter­metű legényke. — Az üzlet az óraközi tízperces szünetekben árusít. Ha két perccel később nyitnak a boltosok, sokat rö­vidül az árusítási idő, ezért nagy a tolongás, a hangosko­dás. Jó lenne, ha az ellenőrző bizottság tagjai — mert Cse­peli Tamás vezetésével ilyen is működik — gyakrabban el­lenőriznék az árusítást. Hetedikes kereskedők Budai János igazgató is szó­lásra jelentkezik. — A nevelőtestület véle­ményét tolmácsolom: az isko­lában működő ifjúsági szer­vezetek között a szövetkezel tagjai valósították meg a leg­eredményesebben az önkor­mányzatot, az önirányítás rendszerét, ebben a közösség­ben kapott legnagyobb teret a gyerekek kezdeményező­készsége, itt volt leginkább látható az iskolai demokratiz­must éltető közéletiség sok­sok megnyilatkozása. És ami nagyon fontos: az iskolaszö­vetkezet működése nem adott az igazgatóságnak többletmun­kát. Nagy István tanár, a szö­vetkezet tanár elnöke tények­kel is igazolta az igazgató sza­vait. — Minden munkát a gyere­kek végeznek. Tulajdonkép­pen két üzletünk van. Az egyik boltunkban édességet, tejterméket, üdítőt, pékárut, a másikban írószereket, az is­kolai munkához szükséges fel- szerelési tárgyakat értékesí­tünk. A pultok mögött az is­kolaszövetkezet tagjai dolgoz­nak. A kereskedelmi munkát a hetedikesék végzik. Ennek az osztálynak a tagjaiból ala­kult kisebb közösségek egy- egy hónapon át kereskedők lesznek: intézik az árubeszer­zést, az áruszállítást, az érté­kesítést, az üzlet takarítását, elszámolnak a napi bevétellel, s amikor az egy hónap eltelt, leltár szerint átadják a kész­letet a következő csoportnak. Lehet folytatni — Minden hetedikes meg­fordul az üzletben. Azt hi­szem, nemcsak a munkára ne­velést segítjük ezzel a rend­szeres tevékenységgel, de a pályaválasztást is. Nem lehet véletlen, hogy Dányból na­gyon sok fiatal megy kereske­delmi pályára. — Ügy tervezzük — mond­ja Kovács András —. hogy azok részére, akik kívánják, betétkönyvet nyitunk, s ami­korra végeznek az iskolával, lesz ötszáz forintjuk, s ezzel az összeggel már beléphetnek a nagyok szövetkezetébe is. F. M. Tízéves az asszonyként Jubileumi műsor Bagón A színpadot a nők uralták Elérkezett első jubileumához a bagi Muharay Elemér népi együttes asszonykórusa. Tíz esztendeje énekelnék együtt. Az évtized során a szokások­nak megfelelően megméret- keztek különböző hivatalos alkalmakkor, helyeken. Kiér­demelték a jó. kiváló, orszá­gosan kiváló, az arany minő­sítés fokozatot. Tavaly nivó- díjat kaptak. Az évforduló alkalmából va­sárnap este műsort rendeztek Bagón, a művelődési házban. A nagyterem megtelt hallga­tósággal, a színpad énekesek­kel, táncosokkal. Ott voltak a hivatalos emberek, az együttest fenntartó gazdaságok vezetői, támogató szervek képviselői, s olyan kedves vendég, mint az erdélyi Kallós Zoltán, a tudós népzenegyűjtő. A hivatalos emberek közül Jambrik Lász­ló, a bagi tanács elnöke mél­tatta az asszonykórus létének jelentőségét, az elmúlt tíz év sikeres állomásait. A műsor előtt, közben és után ajándékokat osztogattak. Jutott belőlük a fenntartók­nak. irányítóknak, az együttes útját egyengetőknek, s termé­szetesen a jubilánsoknak. Akiknek a galgahévízi férfi­kórus még legalább három ilyen évfordulót kívánt, vagy­is harmicévnyi együtt dalo­lást. A színpadot ezen az estén a nők uralták. A női- nem min­den korosztálya képviseltette magát, kezdve a kis szadai Olvasóink fóruma Kel! a vállalat megértése Tisztelt szerkesztőség! Mint régi olvasójuk több munkatársam 'nevében ké­rem. hogy járjanak közben a Volánbusz gödöllői üzemigaz­gatóságának furcsa intézke­dése miatt. Azokról a dolgo­zókról van szó, akik forda, illetve folyamatos műszakban dolgozunk. A Veresegyház— Gödöllő között közlekedő hét­végi (szombat-vasárnap) 17 órakor induló járatot meg­szüntették. Ezzel igen kelle­metlen helyzetbe kerültünk a munkába későn érés miatt. A buszjárattól távol eső munkahelyekre (Ganz Áram- mérőgyár, Humán, kenyér­gyár) 18 órára nem tudunk beérni. Szeretnébík, ha vissza­állítanák ezt a járatot, mivel a hétvégi napokon a váci is­kolajárat nem közlekedik. Kérjük ez ügyben szíves köz­reműködésüket. Seres János Szada Olvasónk levelével felkeres­tük Fuglevich Rezső üzem­igazgatót. akitől a következő tájékoztatást kaptuk. A feb­ruár másodikával érvénybe lépett járatmódosítások előtt sem indult az említett idő­pontban autóbusz Veresegy­házról. Ezen túlmenően azon­ban a nehezedő gazdasági kö­rülmények a vállalatot is kényszerítették a kihasználat­lan járatok megszüntetésére. Szombaton és vasárnap pedig igen kevés helyre, legfeljebb a portások és a fűtők járnak műszakba, a csekély létszám .nem; indokolja újabb autó­busz beállítását. A munka­helyek megértésében, szükség esetén eltérő munkaidő engedé­lyezésében bízva, a következő járatokat javasolhatják hét végén dolgozó olvasóinknak Hétfőtől szombatig 16.05-kor, hétfőtől péntekig 16.50-kor, vasárnap 16.35-kör vagy hét­főtől szombatig 17.20-kor, va­sárnap 17.30-kor indulhatnak munkába. Oroszt Erzsikével, aki iskolai tanulmányai elején tart, bevé­gezve Máthé Istvánnéval, aki már akkor . is élt. amikor a rövidesen "búcsúzó századot kezdték meg elődeink. Es énekeltek. A víz vitte pi­ros bagi rétről, a bús gerlicé- ről, a szerelemről, _ szeretők­ről, babákról, a babák abla­káról, a rövid gatyaszárról, az esőről, a szélről, a szárazság­ról, amikor szegény barom csak a gulyást nézi, nyilván abban a tévhitben, hogy az majd vizet fakaszt, s az éltető nedvességtől dús füvecske sar­jad. Sokat bíbelődtek a legé­nyekkel. Föltéve a kérdést, va­jon mit gondol magában, s milyen csikót választ magá­nak. Sokat gondoltak dalaik­ban az édesanyákra. Persze csak akkor, amikor már késő volt. Az édesanyákra régebben se hallgattak a nagyokos leá­nyok és legények, s nem hall­gatnak ma se. Akkor jut eszükbe édesanyjuk intő sza­va. amikor már késő, megtör­tént már a baj. Higgyék el, művészet ez — bizonygatta köszöntőjében a tanács elnöke. Bizonyára van­nak. akiknek fontos, hogy va­lami művészet-e vagy sem. Engem az ilyesmi nem érde­kel. Szép dalt énekelnek szé­pen, mozgalmas táncot táncol­nak szilajul — ennyivel meg is elégszem. Az már csak rá­adás, hogy egy pöttöm kis­lány magabiztosan péz szembe teremnyi hallgatóval, s az még inkább, hogy sok évtized ter­heivel a vállán Ilon néninek nemcsak a hangja csillog ma is. hanem hervadhatatlan élet­erőt is sugároz magából. Amiről énekeltek a bagiak, vere s egy h á zi ak, ka r ta 1 i a k, galgahévíziek. hévízgyörkiek, az ám nagyon fontos. Az eső. szél, szárazság, a barom, ló mineműsége, a szerető szeme és gondolatja, nem is beszél­ve a ránk boruló kék szivár­ványról. Ez maga az élet. Egy jó lóval, néhány egészséges barommal, csókolni való me­nyecskével. erős karú férfiúval neki is lehet vágni az évtize­deknek. s át is lehet vészelni őket, Örömökkel fűszerezve, és — kikerülhetetlenül — bá­natokkal körítve. A legszebb és legbúsabb pillanatokban születik a dal. Olyan dal. amit évszázadokig sem felednek az emberek. Emlékeznek rájuk, éneklik őket. S a szív megle­lik érzelemmel. K. P. AHOZI EBÉ Betyárok. Román kaland­film. Csak 4 órakor! Édes gondok. Színes, ma­gyarul beszélő csehszlovák filmvígjáték. 6 és 8 órakor! Nyert a bajnokjelölt Pirossal jelölt dátumok A GSC női röplabdacsapa- tai az NB II-ben veretlenül vezető Rákos Menti TK ottho­nába látogattak. Rákos Menti TK—GSC 3-0 (15-7, 16-14, 15-9) GSC: Bódi, Havas, Kolozs J., Seregi, Somogyiné, Szanisz- ló. Csere: Kiszel, Kolozs E., Zsulya. Edző: Körösfői Lász­ló. A .játszmákon belül nagyobb volt M küzdelem, mint ahogy azt az eredmény mutatja, hi­szen a mérkőzés több mint egy óráig tartott. Lányaink ütőerő­ben még felvették a versenyt,, de az erős nyitások pontos fo­gadása már állandó gonclot A Referencia Építőipari Fogyasztási Szolgáltató Szövetkezeti Közös Vállalat 05. számú üzemegységének (Budapest XI.. Andor u. 23./B, 1119) gödöllői útbontó- és javítórészlegéhez FELVESZ műszaki adminisztrátort, karosszérialakatost, autószerelőt Jelentkezni lehet: Gödöllő. Rigó u. 19. Ugyanitt használt gépkocsik vásárlása. okozott- Így többnyire a fő­városiak vezettek néhány ponttal, csapatunk erejéből csak a felzárkózásra tellett. A. második játszmában a 'játszmanyerés lehetősége . is felcsillant, 6-14-ről 14-14-re feltornázta magát a GSC. Két újabb rossz nyitásfogadás után ez a játszma is az ellenfélé lett. A folyamatos, jó játékkal ezúttal adósak maradtunk. Rákos Menti ifi—GSC ifi 3-1 (11-15, 15-9, 15-13, 15-8) GSC ifi: Czeczulics, Dóczi, Dudás, Józsa, Schneider, Sza­badi. Csere: Dankó, Hódorog. Edző: Dóczi István. Ügy indult a játék, hogy sikerül az idegenbeli győze­lem. A folytatásban .a többet mozgó és pontosabb budapesti csapat fokozatosan felülkere­kedett. Elsősorban nyitásban és nyitásfogadásban voltak jobbak a Rákos mentiek. Az igen fontos harmadik játsz­mában 13-13-as állas is volt, ám a hazaiak jobban összpon­tosítottak, győztek. Sokat bi­zonytalankodó együttesünk el­len megérdemelten nyertek a házigazdák. Legközelebb március 22-én, vasárnap 10 órakor a csapa­tunkkal nagy versenyfutás­ban levő Jászberényi Lehel SE gárdáit fogadjuk az Erkel is­kolában. Vasárnap délután két óra ’ van. Már tíz perce figye­lem az utcát, de egyetlen élő­lény el nem ment a házam előtt, csak két autó siklott to­va a havas úton. Pedig a tő­lünk függetlenül és akaratuk ellenére meghosszabbodott té­li idő kedvező lenne az ün- .neplésre. a b^rátkozásra. a szomszédolásra. Mondják, ma van farsang vasárnapja. Je­les ünnep volt valamikor, mint minden olyan nat), amit pirossal jélöltek a kalendári­umok szerkesztői. Ize. zamala, tartalma volt az ünnepeknek. Mindenki készült rá, kime­szelték a házakat, felsöpörték a portákat, a szérűskertet, sárga homokkal szórták be az egyetlen szoba földes padoza­tát. Az asszonyok- sütöttek, főztek, közben átfutottak egy­máshoz kölcsönkérni valamit, aztán ha már ott voltak, azt is megbeszélték, hogy ki mit főz. ki hány vendéget vár. Amikor elkészült a rétes vagy a túróslepény, vitték a kósto­lót. Alkalnjat adott ez arra is, hogy leüljenek, beszélgesse­nek. Nem nagy dolgokról. Mindennapi apróságokról. Mi­kor. melyik vásárban veszik meg a hízónak való malacot? Kinek udvarol a Kovács Pa­li? Esett szó a gondokról is. Mikor, milyenek jelentkeztek. Nehezen tudtuk teljesíteni a beadást. Újra járnak az agitá­torok. szervezik a téeszcsét. Nálunk szegény, de a szom­Magasodik a széd faluban gazdag lesz a zárszámadás. Ezeknek a havas téli na­poknak a lényegét a beszélge­tések adták és az, hogy együtt lehettek, együtt voltak az azo­nos nyomot taposok. így vál­tak közössé az egyéni gondok, így kapcsolódott egésszé a fa­lu. s ezt az egymásba kapasz­kodó láncot még a szomszé­dok közötti perpatvar sem szakíthatta meg. Mára minden megváltozott. Ahány ház, annyi külön kis világ. Sok embernek úgy megy el az élete, hogy ledol­gozza a napi nyolc óráját, utá­na a haverokkal meg a cimbo­rákkal megiszik egy-két-há- rom korsó sört, vagy csak egyszerűen hazamegy. Jó esetben kiolvassa a napi új­ságot, még jobb esetben meg­nézi a tévéhíradót, aztán le­fekszik. Másnap újra megy a munkába, mondja Sápi Ist­ván, aki háromévi munkavi­szonnyal rendelkezik, nőtlen, a szüleivel lakik együtt és nincs gondja a mindennapi kenyérre. Még házra se. Elég nagyot építettek az öregek. Megváltozott minden. Talán éppen az építkezésekkel. Mi­kor felépült az első komo­lyabb ház. ahol már fürdőszo­ba is volt, az egész falu a cső­házak teteje dájára járt. Aztán elkezdett építkezni a szomszéd, de-ő ha már épít. fél méterrel maga­sabbra húzatja a falat. Meg egy szobával többet. És ez így ment szépen tovább, mint a járvány. Ma az ember, ha vé­gignéz Hévízgyörk. Galgahé- víz. Domonv, Kartal vagy más falu főutcáján, látja, hogy egyre magasodik a há­zak teteje. Megcsináltatták a vaskerítést is. ami mögé be lehetett zárkózni a saját éle­tükkel. Tegnap vendégeim voltak a fővárosból, akiknek ezekről a gondokról beszéltem. Bán Ti­bor tanár is hasonló jelensé­gekről rajzolt képét. — Én bérházban lakom, de a szem­ben levő szomszédomnak a nevét sem tudom. Mindennap látom a névtábláját, de arra se fordítottam figyelmet, hogy a nevét megjegyezzem. Lak­nak az emberek a nagy lakó­telepen összezsúfolva, de fo­galmuk sincs, hogy kik van­nak tőlük jobbra-balra. En­nek Is meg kellene változni, mert rossz érzés, hogy bár emberekkel vagyok körülvé­ve. ha bajom volna, nem for­dulhatnék senkihez. Megváltozott minden, keres­ni kell az egykori jó szokások ma is élő változatát. Sőregi János kartali tanácselnök bi­zakodóbb. — Az emberek se­gítenek, ha gondot látnak va­lahol. A sok szép ház nem épült volna fel a faluban, ha nem fognak össze a barátok, munkatársak, rokonok. Min­denki sietett maltert keverni, téglát hordani, villanyt szerel­ni. vízvezetéket bekötni és így tovább. A gondot az jelenti, hogy egyre többet kell tenni, dolgozni, vállalni azért, hogy amit elértünk, azt megtart­hassuk. Egyre többet kell ad­ni önmagunkból a családért,' a lakóhelyért, a közösségért. A munka megsokszorozódoll, s ehhez az időt az ünnepektől, a magánéletünktől raboljuk el. Még télen is. amikor a ta­vaszra készülünk, amikor alig várjuk, hogy az új ház alap­ját ássuk, a kapát a porha- nvós földbe vágjuk, a szőlő metszését elvégezzük. T alán így igaz. Nem vita­ként, de ide kívánkoznak Bankó Gábor szavai is. — A magánéleti a család megnyug­tatóbb. Jó és szép házasság, harmónia, egymás megértése és főleg a gyerekek, azokat emberré nevelni. Nekem ez mond. ez ad legtöbbet. Kinek van igaza? Nehéz lenne eldönteni, s nem is szándékozom. Leírtam csupán. Gondolkodtatónak. Tercsik Mihály ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom