Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-16 / 63. szám

Ú MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁG* ÉSÁ MEGYEI TANÁCS LXPJ1 PEST MEGYEI VIIÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA : v -' ; ■ XXXI, ÉVFOLYAM, 63. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987, MÁRCIUS 16., HÉTFŐ Szentendrén ünnepeit a megye ifjúsága Megemlékezések országszerte zottságának tagjai, továbbá a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, az Országos Bé­ketanácsnak, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának, más állami, társadalmi és tömeg­szervezeteknek, a fegyveres erőknek és testületeknek a képviselői, valamint az 1 ötven évvel ezelőtt zászlót bontott Márciusi Front alapító tagjai. A nagygyűlés résztvevőit Králikné Cser Erzsébet, a KISZ KB titkára köszöntötte, majd Pozsgay Imre mondott ünnepi beszédét. POISQAY IMRE: Tudásra, szellemre épülő akarat Megbeszélések \ Szűrös Mátyás New Yorkban Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi- Bizó'ttságánák titká­ra, az Országgyűlés 'külügyi bizottságának,, elnöke szomba­ton este .Veto Yorkba érke­zeit. Az amerikai képviselá-i ház külügyi bizottságának el­nöke, Dante Fascell meghívá­sára tesz látogatást az Egye­sült Államokban. Kíséretében vág Tabajdi Csaba, a KB kül­ügyi ‘ osztályának alosztályve­zetője és' Löuassy Tamás, a KB munkatársa. Szűrös Mátyást New Yófk Kennedy repülőterén dr. Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete, dr. Esztergályos Ferenc, Magyarország állandó ENSZ-képviselője és dr. Bán­laki György, New York-i fő­konzul köszöntötte. A megbe­szélések Washingtonban ma kezdődnek meg. Mossad-iigynükök WtSÍS psjparr&l nyokkal csempészte ki Nágy-Britammiából két Moszad-ügynök Mordehai Vanu- nut, akit a Negev-sivatagban folyó titkos nukleáris fegyvergyártás adatainak kiszolgálása miatt hazaárulás címén állítanak bíróság elé Izraelben. Ugyancsak ilyen brit útlevéllel rendelkező izraeli ügynökök hajtottak végre gyilkos .merényletet 1973-ban a PFSZ bejrúti köz­pontja ellen.” (2. ÖLDAL) Bíaíféill ..Mivel máshoz nem ér­tett,'továbbra is..gyártotta meg szerkesztőit a verseket, hosszabb-rö- videbb prózát, és zúdította a szerkesztők asztalára. Az egykori barátok, egyetemi társak, estéli pohárazgatásók cimboráinak asztalára. Hát persze, hogy közölték be­lőle. Nyilván ma is közölnek olyat, amit a szigorú mér­ce szerint nem volna szabad, de hát annyi minden'más szempont jöhet szóba.” (3. OLDAL) ,.1948-ban 457 idős pa­#6 özem perest ne« rasztembert faggattak sor­HOZeiTIbereltFOl ra a néprajztudósok: áru­lónak tartják-e. a világosi kapituláció vezérét? 204-en válaszoltak igennel, 194 nemet j mondott és 59-en vol­tak, akik bevallották, hogy nem tudnak ítéletet alkot­ni. Az utolsó szót ők sem mondták ki. Kérdés, kimond­hatja-e vgláki, valamikor.” ' (5- OLDAL) Jászberényi "Az ünnepélyes eredményhirdetés - „ 7 során a meghirdetetteken kívül elSOSég tiszteletdíjban részesítették a me­zőny legcsinosabb hölgy tagját is. Míg a többi különdíj nyertesének kijelölésé könnyen ment, itt bizony nehe­zen született meg a döntés.;” (6. OLDAL) ..Később a kalauznők megint reeenresxT&rre visszatért(?k egvikük fei­cnr utast költötte az alvó utast, mert nem akarta őt a végállomásig szállítani. Ekkor Való János úgy tett, mintha félálomban nyújtózkodna és ök­lével állön sújtotta az egyik kalauznőt. Ezután vissz,a- féküdt és tovább aludt.” (8. OLDAL) Nyereséggel zárt a Szobi Áfész Korszerűbb az üzlethálózat Kilencvenöt küldött képvi­selte a tagságot a Szobi Áfés2 szombaton megtartott küldött­gyűlésén. ahol megjelent Ba­logh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, a térség or­szággyűlési képviselője; Szá­lai Árpádraz MSZMP Vác Vá­rosi Bizottságának titkára és Magyaróvári Pál, a Pest Me­gyei Mészöv elnökhelyettese, a Gödöllői Áfész elnöke. Az igazgatóság beszámolóját Rasmann István elnök ter­jesztette elő. Egyebek között elmondta, hogy húszéves múltra tekinthet vissza a fo­gyasztási szövetkezet. Az ala­kulás első esztendejének for­galmi árbevétele 1986-ra öt­szörösre; 497 millió forintra, a nyereség pedig nyolcszoros­ra: 19,3 millió forintra növe­kedett. Az eltelt időszak ki­egyensúlyozott, eredményes gazdálkodását tükrqzi az is, hogy két alkalommal nyerte el a kollektíva a Kiváló Szö­vetkezet címet, négy alkalom­mal pedig a belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ vörös vándorzászló j á t. Tavaly, elsősorban a kiske­reskedelmi forgalomban értek el jó eredményeket. A több- csatornás árubeszerzéssel lé­nyegesen javult a térségben az ellátás színvonala. Az új, illetve felújított egységeik nyi­tásával bővült a tevékenységi kör. A vendéglátás és a zöld­ségellátás területén a szerző­déses üzemeltetési formával teremtették meg az érdekelt­ségi rendszert. Tavaly is be­kapcsolódtak a csehszlovák áruházi cserébe, melynek ke­retében 100 ezer rubel érték­ben növelték a boltok áruvá­lasztékát. . A termeltetés és á felvásár­lásban elsősorban a bogyós gyümölcsök, a málna és a, pi­ros.'.ribizli átvételében jeles­kedtek. Nincs szégyenkezni­valójuk az ágazat másik fő bevételi forrását, a lőtt vad forgalmazását illetően sem, Az ellátás minőségi javulá­sával párhuzamosan korsze­rűbbé vált az üzlethálózat, is. A kistelepülési rekonstruk­ció keretében Nagybörzsöny­ben, Márianosztrán, Bernece- barátáhain és Szokolyán javul­tak a vásárlási lehetőségek. Az idei terveket illetően vál­tozatlanul a kiskereskedelmi forgalomnövelés a szobiak célja. A hagyományos tevé­kenység további erősítésén túl új partneri kapcsolatok kji épí­tésével, valamint .a kereslet­kínálati viszonyok jobb egyen­súlyának megteremtésével tö­rekednek a tervteljesítés lehe­tőségének feltételeit megala­pozni. A legnagyobb növeke­dést az iparcikkek forgalma­zása területén várják. A kö­rültekintő gazdálkodás garan­cia lehet arra, hogy a tavalyi árbevételt hat. a nyereséget pedig csaknem nyolc százalék­kal növeljék. A küldöttgyűlésen felszólalt Balogh László, aki az áfész ta­valyi eredményeit értékelve, a sikeres gazdálkodáshoz gratu­lált a kollektívának. Elisme­réssel szólt arról a jó színvo- ttálú, két évtizedes munkáról, amellyel- -a szobiak az Ipoly Völgyi települések ellátását végzik. Figyelemre méltónak nevezte a bolthálózat folya­matos rekonstrukcióját és az alapellátás korszerűsítését, meghatározó törekvéseket. Az új lehetőségek keresésére és a további fejlesztésekre Biztatta a kollektívát. S. J. ★ A ..Szentendre és Vidéke Áfész tagsága szombaton a fegyveres erők klubjában tar­totta küldöttközgyűlését. Je­len volt dr. Lesták Pál, a Szö­vosz országos tanácsának és felügyelőbizottságának tagja, Szilágyi Zoltánná, a KPVDSZ Pest megyei bizottságának munkatársa, a Mészöv és a város pártbizottságának, ta­nácsának képviselői. Ä kollektíva 1986. évi ered­ményeit összegző beszámolót Reich Ferenc elnök tartotta. A részvevők hallhatták, hogy a szövetkezet bruttó árbevéte­le 577 millió 798 ezer forint volt, ezzel a tervet 3 százalék­kal túlteljesítették. A. tiszta nyereség 12 millió 718 ezer fo­rintra rúg. Ezek az eredmények igen komoly-munkát takarnak. Hi­szen a. felvásárlás, a hagyo­mányos 'kiskereskedelmi egy­ségek, és a szállítási részleg egyaránt veszteséges volt. Kü­lönösen az előbbi visszaesése fájó, hiszen kimutatható, hogy 1982 óta egyre kevesebb ter­méket 1 -vásárolnák. 1985-ben például összesen 3 ezer 817 mázsa gyümölcsöt adtak át a kistermelők az áfésznek, s ta­valy mindössze 1 ezer 509 má­zsát. Az. okok sokszárúak. A szerződést kötő tagok maguk- ra-nézve nem tartják mérv­adónak a '.megállapodást. Sok á konkurens cég, előretörtek a magánkereskedők. A Szentendre . és Vidéke Afészt az ipari ágazatainak az eredményei, és a szerződéses egységeinek a pluszteljesítmé­nyei, Jiúztáte ki a sárból. A cég összes nyereségének a 93,9 százaléka ez utóbbiak jó mun­kájának köszönhető. Máskép­pen fogalmazva: 1986-ban a szer ző d és es ki s keresked elm i egységek a hagyományosan működőkhöz képest megdup­lázták, .forgalmukat, mégis 1 millió forinttal kevesebb bért használtak '‘"•fél:* Áz' utóbbiak ráadásul a felére esett árbe­vételük mellett ugyanakkora energiaköltséggel dolgoztak, mint 1985-ben, Az említett nyereség eléré­sét komoly adminisztrációs hi­bák is nehezítették, amelyek­kel; kiküszöbölés« a szövetke­zel vezetőinek tetemes ener­giáját emésztette fel. Mégis a dolgozók átlagkeresetét sikerült 71 ezer 701 forintról 73 ezer 130 forintra emelni. A gondok ellenére Szentend­re áfésze a megyei rangsor­ban a középmezőnyben helyez­kedik > el. Néhány évvel ez­előtt még, „stabilán” utolsó volt. Az 1936-ban végzett munkájuk mindenképpen di­csérendő. Itj’ep vidám fiatalokkal találkoz­tunk lépten-nyoinon ................' .í . T , JT,' '■; ........'• ... , K is csoportokban indultak el a probázók Szentendréről a pi­lisi túrára. (Hahcsovszki 'János felvétele; Megkezdődött az olimpiai ötpróbá idei eseménysorozata. ■ A népszerű tömegsportakció nyitányát túra- jelentette; Pest megyében a szokásos színhe­lyen, Szentendrén volt .»■ rajt; és a cél. Többféle távból vá­laszthattak' a próbázók, s mintegy ezren tettek eleget az első követelménynek. Más nyitány is volt szőkébb pátriánkban. A területi labda­rúgó-bajnokság Dana-csoport­jában most kezdődtek meg a tavaszi küzdelmek. A rajt rangadót hozott, s ezen a Kar­fái 2-1-re nyert az Érd ellen. A többi osztályban is zaj­lott a pontvadászat. Az NB ll-es Váci Izzó döntetlennel tért haza Kaposvárról. A me­gyei I. osztály éllovasa, a Göd is ezt az eredményt érte el, így a Dunakeszi pont-számban beérte őket. Ezekről az .eseményekről ' a­6—7. oldalon, a sportösszeál-­Utasunkban szájnolunk be: Ké- pes tudósítás# ismertetünk a ceglédi Kossuth Kupa női ké­zilabda-viadalról,. a jelentő­sebb hazai és külföldi esemé­nyekről. Duna menti nyitány Olimpiai ötprébázók gyalogtúrája $ A magyar történelem kiemelkedő eseményére, az 1848. $ március I5-én a fővárosban kirobbant polgári forrada- ^ lomra és azt követő szabadságharcra emlékezett vasár- $ nap az ország. A Magyar Nemzeti Múzeum előtt, a Mú- ^ zeiunkertben és környékén több ezren hallgatták meg és ^ nézték végig a KISZ Központi Bizottsága és a Hazafias 5 Népfront Országos Tanácsa által szervezett ünnepi mű- $ sort és nagygyűlést, amelynek Pozsgay Imre, a Hazafias $ Népfront Országos Tanácsának főtitkára volt a szónoka. $ Koszorúzási ünnepségeken, nagygyűléseken adóztak a J forradalmár elődök emlékének szerte az országban, így $ Pest megyében is. A megye közporti ünnepségének t Szentendre, a Pest Megyei Művelődési Központ- és í Könyvtár adott otthont. Budapesten, a nemzeti ün­nep reggelén a piros-fehér- zöld és vörös lobogókkal fel­díszített Március 15. téren, Pe­tőfi Sándor szobránál több százan gyűltek Össze, hogy ke­gyelettel emlékezzenek a for­radalmár költőre. A Himnusz hangjai után elhelyezték a megemlékezés koszorúit az MSZMP, a KISZ és a Haza­fias Népfront budapesti és ke­rületi bizottságainak, a Szak- szervezetek Budapesti Taná­csának, a fővárosi fegyveres erőknek és testületeknek, va­lamint a Petőfi Társaságnak a képviselői. Fővárosi ifjúmun­kások és diákok, fiatalok és idősebbek helyezték el ezt kö­vetően virágcsokraikat a szo­bor talapzatán. Az ünnepség a Batthyány-indulö hangjai­val ért véget. A KISZ és a HNF budapes­ti és kerületi bizottságai meg­emlékezéseket, koszorúzási ün­nepségeket tartottak a Kos- suih-szobornál, a Bem-szobor- nál és a Batthyány-örökmé- csesnél is. A fővárosiak közül többen családtagjaikkal, ba­rátaikkal .keresték fel az 1848-as forradalom és szabad­ságharc emlékhelyeit, s ha csak néhány szál virággaltó, de tisztelegtek a példát adó elődöknek. A Magyar Nemzeti Múzeum előtt megtartott ünnepség el* nökségében ott volt, Hámori Csaba, a KISZ KB első tit­— Minden nép, minden nemzet történetének vannak sötét vagy homályos lapjai; vannak vértől pecsétesek, vér­től áztatottak és vannak tisz­ták és fényesek, amelyeknek az- a tulajdonságuk, hogy a népek, a nemzetek életében nem kopnak, nem fakulnak, de egyre tisztábban, egyre fé­nyesebben tárják elénk egy közösség emberi nagyságát, méltóságát, erejét és élni aka­rását — mondta bevezetőben a HNF OT főtitkára. — De azt sohasem feledhetjük, ,hogy nem volt egyetlen korszaka sem történelmünknek, amikor legalább egyszer fel ne emel­te volna a fejét ez a nép, őse - szefogva az országban élő nemzetiségeklceí is, hogy meg­váltsa helyét, szabadságát és jövőjét itt Európában. A továbbiakban arról szólt, hogy a magyar ' történelem nagy vonulataiból is kiemel­kedik és jelképpé magaszto­sul egyetlen nap: 1848. már­cius 15-e. Döntő jelentősége volt a nemzeti egység létre­jöttében annak a magasrendű erkölcsiségnek, amely a re­formkor, a 48-as március és a szabadságharc korának nem­zedékeit 'jellernézte. Ok a ha­ladás eszméjéhez hű, emberek, akik az ,országot az európai fejlődés Üteméhez akarták iga­zítani, akik gondolatot, mun­kát, s ha kellett, életet tud­tak áldozni’ az ^szmék 'betel­jesüléséért. Tanuljuk meg tő­lük, hogy ilyen erkölcsök, ilyen jellemek és a kor köve­telményei szerint szükséges ál­dozatok nélkül nincs alkotás, nincs haza, nincs demokrácia (Folytatás a 3, oldalon.) •——— -----rv ,, }y - - $ ' I' A cim fölötti képünkön: ünnepség a Nemzeti Múzeum előtt (Hancsuvszki. János felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom