Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-13 / 61. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

XXXI. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM

1987. MÁRCIUS 14., SZOMBAT

§ A magyar gazdaság fejlődésében történt megtorpanások ^ okára sokan és több oldalról való megközelítéssel pró- ^ báliak már választ adni, az átlagember éppúgy, mint | a tudományok művelői — magas szintű elemzéseikkel. ^ Ez utóbbiak alapján sok jó útmutató is készült, mikép- § pen lehet kimozdulni a holtpontról, csak az a kár, hogy ^ e tanulságokat nem lehet azonmód a köznapi gondolko- % dás, a gyakorlat szintjére alkalmazni.

A köztudat egyelőre még; csak az általános érvényű, nagy igazságok felismerésénél tart, amikkel önmagukban még nem sok mindent lehet kezdeni a gyakorlati életben. Mert ahhoz, hogy a bennünket körülvevő világ, gond- jallik elsődleges forrásaként megjelölt, most még kedvezőtlen szerkezeti, mozgásbeli változásait követni tudjuk, részleteiben is tisztában kell lenni azzal is,, mi zajlik a határokon túl.

A külkereskedők s a világ- gazdaság elemzésével foglalkozó szakemberek elég borús képet festenek helyzetünkről, de soha nem kérdőjelezik meg a zsákutcából való kijutás lehetőségét. Vagyis: szemléletváltással, a termelésben meg- gyökereserett, ma már gátló hagyományok felszámolásával, az innovatív készségek gyakorlatba ültetésével idővel elhárul az akadály a boldogulás útjából.

Persze az sem biztos, hogy mindig igazságosan pergetjük magunkra a szemrehányásokat, amikor a lemaradás okait kutatjuk. Éppen a mgzőgaztjla- ságból hozhatunk példákat, amikor is egyes termékek külpiacról törtéiit kiszorulásáért nem érezhetjük közvetlenül felelősnek magunkat. Az almatermesztők tudják legjobban, hogy a szocialista országok nagyméretű almatelepítéseinek termőre fordultával csappant meg e gyümölcs kereslete, és csak a kimondottan jó minőségű terménynek van esélye az exportra.

Igaz, erre a szituációra fel kellett volna készülni, mint ahogy sok egyéb szempontból is jól jönnének ma egy korábban elkezdett, rugalmasabb piacpolitika teremtette előnyök. Maradva a mezőgazdaságnál, milyen lehetőségei vannak ott a termelés fejlesztésének?

E kérdést vette terítékre a minap dr. Bíró Ferenc, a Gödöllői Agrártudományi' Egyetem rektora is az MTESZ székházában népes Hallgatóság előtt tartott előadásában.

Azzal mindenesetre elbüszkélkedhetünk, hogy a magyar zezőgazdaság a világ szemében is sikereket mutatott fel, több ország érdeklődését felkeltette. A közel-keleti államok szakembereit élénken foglalkoztatják a magyar tapasztalatok, s valószínű, hogy az ottani háborús viszonyok elmúltával komoly kereskedelmi kapcsolat alakul ki egyikkel-másikkal.

A népgazdaság ezen ága az évszázad második legeredményesebb évét zárta tavaly, annak ellenére, hogy immár a harmadik aszályos nyarat szenvedte el. Viszonylag tekintélyes volt a gabonaexport, az átlagkeresetek 7,9—9,3 százalékkal növekedtek, az ösz- szességet tekintve a mezőgazdaság produktuma javította a népgazdasági egyenleget. Igaz, fejlesztésbe a múlt évben nem sok jutott, a beruházások csak 15,1 százalékkal növekedtek.

Persze nem ez az első alkalom bizonygatni, hogy sok visszássága dacára is a mező- gazdaság szilárd bázisa a népgazdaságnak. Kedvező természeti, ökológiai adottságaink tudatában bátran megelőlegezhetjük a kijelentést, hogy sikereink a távlatokra is érvényesek, ám azok kiaknázásához. a termelés fejlesztéséhez, értékesítéséhez, egyáltalán a világpiaci pozíció megszilárdításához már messze nem lesznek elegendőek a jelenlegi feltételek.

Heg kel! tanulni kereskedni

A múlt sikerei, a jövő esélyei

Az elmúlt évbpn is igazolódott, hogy csak a költségérzékeny gazdálkodást folytatók tudnak talpon maradni, s a jövőben mindinkább számolni kell azzal, hogy sokkal szigorúbb feltételek mellett kapnak segítséget a nehéz helyzetbe jutott gazdálkodó egységek. A fő gazdaságpolitikai irányok lényegében változatlanok maradnak. A piaci körülményekhez igazodó termékszerkezet- váltást szorgalmazzák. A húsexport növelése érdekében a takarmánybúza rovására a kukorica, a napraforgó helyett a szója mint importot megtakarító fehérjedús takarmány termőterületének növelése indokolt.

A nyersanyagot feldolgozó üzemek létesítésére nemigen van anyagi fedezet, az évtized végéig inkább csak a meglévők korszerűsítése jöhet szóba. Az itteni fejlesztés nagyon lényeges, mert a mező- gazdaság termékeinek igazán csak akkor van esélyük a külpiacon, ha jó minőségű késztermék formájában kapja a fogyasztó. Nagykörös kertgazdaságainak perspektívái is aszerint alakulnak, ahogy a termesztés struktúrája és a termények jeldolgozási szintje követi a piaci követelményeket.

Az alkoholfogyasztás világméretű csökkenése nyilván kedvezőtlenül »érinti a szőlő- termelő gazdaságokat, a gyümölcs, zöldség vonatkozásában lényegesen jobb az e tájon élők pozíciója, de nem győzünk utalni rá, hogy a minőség függvényében. Mindkét termékcsalád számíthat vevőre, akár feldolgozva, akár nyers állapotban exportálva, csakhogy ez utóbbi esetben eladni is meg kell tanulni. A fejlett kereskedelmi és infrastrukturális hálózattal rendelkező, jól fizető partnerek naprakész, szervezett áruforgalmának megismerése és el- saiátítása mezőgazdaságunk fejlődésének ugyancsak fontos kritériuma.

My. J.

" ----------------------G

cndclkcdni jó

Egy felfedezett üzenetről

T

olsztojt kell olvasnunk, a Háború és békét vagy Sempruntől A nagy utazást, hogy rádöbbenjünk az éppen megélt pillanatok történelmi megítélésének lehetetlenségére. Az eseményeknek el kell múlniuk, hogy jelentőségükről, hatásukról valóban érvényeset mondhassunk. Mégis csináljuk a jelent, mert reményeink vannak, hiteink vannak.

S persze másoknak is, csakhogy ezt ngm mindig vesszük észre. így történt meg, hogy újra meg újra felfedezünk embereket, életműveket, akikről és amikről tudtunk az elmúlt, az egykor volt jelenben is, de azzal tárták fel igazán titkaikat, hogy múltttá váltak.

Nézegetem a régi fényképeket. Nagykőrösön készült 1909- ben, az Arany János társaság újjáalakuló gyűlésén. Az elnökségben, a mikrofontól balra, elmerülten figyelő férfi ül: Erdei Sándor író. Akkor éppen a Szövetkezet című hetilap főszerkesztője. Főszerkesztő? Erdei Sándorról csakeny- nyit mondani kegyeletsértés. Sokkal több volt ennél. Foglalkozásainak puszta felsorolása is többet sejtet. íme a lista — sorrend szerint — húszéves korától: diák a Képző- művészeti Főiskolán, hagymatermesztő Szigetszentmiklóson és világháborús katona, újságíró a felszabadult Szegeden, a Nemzeti Parasztpárt osztályvezető-helyettese Budapesten, de közben ismét földműves is.

Aztán a Szabad Szó felelős szerkesztője, a Müveit Nép felelős szerkesztője, 1950—53- ban a Népművelési Minisztériumban főosztályvezető, majd miniszterhelyettes. Ismét szerkesztő, de most az Üj Hangnál, s közben a TIT főtitkára, 1954—55-ben a Magyar írók Szövetségének első titkára. Nem tudom mi volt néhány hónapig, de 1956 januárjától szeptemberéig a művészettörténeti dokumentációs csoport vezetője volt, s 1956 szeptembertől 1957 januárjáig ismét a Magyar írók Szövetségének főtitkára. S ezután? Kertészeti szakcsoport tagja Szigetszentmiklóson, időszaki alkalmazott a Szépművészeti Múzeumban, s megint vissza a földhöz — termelőszövetkezeti tagként.

S vissza a földhöz, de már újságíróként a Magyar Mező- gazdaság című szaklapnál . 1962-től ’67-ig. S ekkor jött a már említett főszerkesztőség, s tartott 1975 áprilisáig. S ezután csak riasztó hírek érkeztek Nagykőrösre ágyhoz láncoló betegségéről, s végül megjött a gyászjelentés: Erdei Sándor 1984. július D-én elhunyt. Alig múlt 69 éves.

Életében többször is járt Nagykőrösön, nem tudom, talán sokszor is. S most ismét eljött, üzent, s milyen furcsa és kegyetlen a sors, az első megjelent könyvével üzent, 1987 februárjában ...

Kiegészíthetjük tehát az előző listát: Erdei Sándor, az elsőkönyves író. Borzongató érzés kézbe venni a makói József Attila Múzeum és a Soros-alapítvány jóvoltából, s

1986-os dátummal megjelent Gondolkodni jó című Erdei Sándor-kötetet. Borzongató, mert ez a könyv maga a sűrített történelem, de felemelő érzés is, mert elégtétel is ez az alig több mint ötödfélszáz oldal. Bizonysága annak, hogy miként Tolsztoj tette, mi is tudunk érvényest mondani a történelemről Mi? Egyelőre közülünk még kevesen. Egy hűséges asszony, egy múzeum, egy alapítvány. Nagykőrös adóssága még nincs leróva. Eddig csak a fényképet őriztük meg.

A könyvről kellene írnom, a végtelen tisztaságú ember üzenetéről, nehéz dolog, hiszen méltatni kellene egyszerre a novellistát, a tanulmány- írót, a politikust, a jegyzetelő földművest, s a képzőművészt. S kié és mié legyen az elsőbbség a méltatás során? A

Egységcsomag a leveshez

A kezdő háziasszonnyal gyakorta előfordul, hogy ebedfőzés közben jön rá, a reggeli bevásárlás alkalmával a leveshcva- lóról bizony elfeledkezett. Tudja ezt Ruzsányi Istvánná zöldségkereskedő is, gondoskodik hát róla, hogy vevőit ne érje ilyen kellemetlen meglepetés. Kérésre mindenkinek csinos egységcsomagot állít össze. A Vági István-lakótelep tövében lévő boltocskát napjában több százan felkeresik, de még senki nem reklamált, hogy valami kimaradt volna a leveséből

(Varga Irén felvétele)

Tagozatos osztályok

A tanköteles korú gyermekek iskolai beíratása céljából a szülőknek a lakóhely szerint illetékes, a választott vagy kijelölt általános iskolákat kell felkeresni. Nagykőrösön és körzetében az 1987—88. tanévben első osztályba lépő gyermekeket április 22-én, szerdán, 15—18 óráig, 24-én, pénteken 8—18 óráig, • és 25-én, szombaton, 8—12 óráig lehet beíratná a területileg illetékes iskolába.

A város iskoláiban tagozatos oktatás is folyik. Az Aranyban és a II. Rákócziban orosz, a Kossuthban testnevelés, a Petőfiben ének-zene. A testnevelés és az ének-zene tagozatos osztályokba jelentkezőknek előzetesen felvételi, illetve alkalmassági vizsgán kell részt venniük; a Kossuth Lajos Általános Iskolában a testnevelő tagozatra fiúknak március 30-án 15 órától, lányoknak március 31-én 15

órakor. A Petőfi Sándor Általános Iskola ének-zene tagozatára március 16-án, 17-én

13—18 óra között kell a gyermekekkel együtt megjelenni.

Záró hangverseny a zeneiskolában

Érzelemgazdag, tudatos játék

Befejeződött a felnőttek fii- 1 harmóniái koncertsorozata. Rangos előadóművészek tették emlékezetessé az utolsó estét. Az előadó Matuz István fuvola-, Vas Katalin gordonka-, és Végvári Csaba zongoraművész volt. A műsort Pándi Mariann zenetörténész ismertette. Nagyon jó dolog, hogy ilyen lehetőség is van a koncerten, hiszen a művek részletesebb ismertetése a koncerthallgatóság számára igen hasznos dolog. A zeneszerzőkről és művekről kapott információkkal csak gazdagodik a hallgatóság.

Matuz István fuvolaművész a nagykőrösi Állami Zeneiskolában kezdte zenei tanulmányait dr. Vec seri Zsig- mond tanárnál. Ö indította el a zenei pályán. Szegeden végezte. el a zenemijyésseti.szakiskolát, majd Budapesten a Zeneakadémiát. Ezután több lehetőség adódott számára, hogy külföldön kamatoztassa tudását. Franciaországban tanársegéd, operaházi tag, majd 1978-ban ösztöndíjas Párizsban az IRCAM-ban, a modern zenei stúdióban. Az általa kialakított új fúvós hangzás több tízezer változatát fogalmazta meg és írta le. Több ízben is visszatért az IRCAM- ba.

Egy új hangszertípus kidolgozásán fáradozva eljutott odáig 1985-ben, hogy elkészült egy új hangszer prototípusa Debrecenben, amely vagy harmincszor többet tud a réginél.

nagyszerű emberé vagy a nagyszerű műveké? Emeljem ki a Laura öröksége című elbeszélést vagy az általam eddig olvasottak közül a legjobb Szabó Dezső-tanulmányt? Méltatlanul járnék el a többi műveivel szemben, s nem adna mentséget a helyszűkére való hivatkozás.

Ezért a művek ürügyén a csodálatos emberre hívom fel a figyelmet, aki újra belénk akarja plántálni elveszett hitünket, s aki szerint „gondolkodni jó”. Ö egyebek között a munkáról is gondolkodott, s a szigetszentmiklósi hagymaföld szélén arról töprengett, „hogyan lehetne kiirtani az emberek fejéből azt a balhitet, hogy a haladás egyet jelent azzal, hogy kevesebb munkával többet termelünk? — Többet termelni csak több munkával lehet, A gép nem könnyíti és kevesbíti az emberi munkát, csak hatékonyabbá teszi. Ez persze óriási dolog, csak éppen: az ilyen termés az ember számára nem kevesebb, hanem több, az embert jobban igénvbe vevő munkát jelent. — Ez nem a technika ellen szól, haneih az emberért.”

A gondolat, mert régen született meg, s régen került a papírra tényszerűen a múltunk része, De mert a múltról jobban tudunk érvényeset mondani, fel kell ismernünk jelentőségét jelenünk számára is.

Farkas Péter

Ezen a hangszeren megvalósíthatók az akkordikus hangzások is. A hangszer szaba- dalmazási eljárása folyamatban van.

Matuz István a debreceni Zeneművészeti Főiskola tanára. Nálunk mint az Országos Filharmónia szólistája járt. Műsora igen nagy lélegzetű volt. Telemann Három fantáziája csendült fel elsőként, amely szólófuvolára íródott. Igényes zenei precizitással, technikai biztonsággal adta elő. Ezután a három nagy bécsi klasszikus műveit hallgathattuk: Beethoven: B-dúr

duóját fuvolára, -gordonkára; Mozart D-dúr rondáját és Haydn D-dúr trióját fuvolára gordonkára és zongorára.

Mindhárom mű stílusosan szólalt meg, zeneileg-formai- lag egyaránt magas szintű felkészültségről tett tanúbizonyságot. 1 Érzelemgazdag formálás, mélyen átgondolt, tudatos megközelítésmód erősítette egymást a művek megszólaltatásában. Szép tónusú gordonka, különlegesen csillogó, differenciált hangzású fuvola és nagyszerű technikai felkészültséget és dinamikai árnyalatokkal különlegesen bánó zongoraművész előadását élvezhette a koncerthallgatóság.

Csak egy magyar mű hangzott el a műsorban, pedig Matuz István fuvolaművész fő profilja a mai zene interpretálása. Madarász Iván műve Párhuzamos monológok fuvolára, gordonkára és zongorára igen érdekes volt. A zeneértők értékelhették az előadóművészek technikai bravúrjait.

Brahms 1. magyar tánca csemegének számított. Hiszen mindenki számára ismert mű. Megragadó lendület, helyén való frazírozás, dinamikai árnyalás, tökéletesen kidolgozott virtuóz mű csendült fel Matuz István és Végvári Csaba előadásában.

A befejező mű Bome Car- men-fantáziája volt. A fuvola- művész kimagasló színvonalról tett tanúbizonyságot. Vitalitása, muzikalitása magával ragadta a hallgatóságot. A szűnni nem akaró taps eredménye egy ráadás mű volt. A zeneiskola növendékei virággal köszönték meg a művészeknek e felejthetetlen koncertet.

B. M. Zs.

Bajnoki rajt a fociban

Cllő—Nagykőrösi Kgy.

Kinizsi

Március 15-én, Üllőn kezdik a tavaszi idényt a Kinizsi labdarúgói. A csapatok állása a

tabellán:

2. Nagykoros 13 7 3 3 25-21 17

9. Üllő 13 4 4 5 12-16 12

Üllő őszi eredményei: idegenből 7 mérkőzésből 4 szerzett pont. Itt az az érdekesség, hogy Sülysápon (a listavezető)

1-0-ra nyertek, Gyomron és Hernádon pedig 1-1 volt az eredmény. Kőrösön) a Kinizsi nyert 2-1-re. Hazai pályán 6 mérkőzésből 8 pontot szereztek. Örkénytől 1-0-ra kikaptak, Kakuccsal, Monorral 0-0 volt az eredmény A számok jó üllői védelmet, gyengébb támadósort mutatnak. Ez nem ok arra, hogy a körösi védelem könnyelműsködjön, a támadósornak nagyon gólratö- rően kell játszania. A körösi csapat jó pozícióból kezdi a tavaszi idényt, reméljük a jó szereplést. Ám a labda gömbölyű, minden lehetséges, egykét kisiklás becsúszhat. De akkor sincs ok a kétségbeesésre.

Ifiknél:

1. Nagykörös 13 10 - 3 34-14 23

7. Üllő 13 5 4 4 26-28 14

Az ősszel hazai pályán a Kinizsi nyert 7-0-ra. Ez nem szabad, hogy megtévessze a játékosokat, mert a hazai pálya előnye is sokat számít. Csak kevés edzőmérkőzést tudott játszani az ificsapat, ennek ellenére bízni kell a jó szereplésben.

A serdülők már elkezdték. Üjszilvási serdülők— Nagykőrösi Kgy serdülők 1-1 (1-0)

Kinizsi serd.: Petrik — Juhász L. Aszódi. Dér, Karsai, Tóth, Pécsi, Oláh — Bozlék, Madár, Zsiga (Balogh).

Üjszilváson a körülményekhez képest megfelelő játéktéren játszották az első bajnokit a serdülők. A hazaiak egy védelmi hibából megszerezték a vezetést. A Kinizsi többet támadott, de a szilvásiak nagy lelkesedéssel, és jól védekeztek, így csak az egyenlítés sikerült Madár révén. Megfelelő játék, reális, eredmény. Jók: Aszódi, Dér, Pécsi, Bozlék.

A serdülők sorsolása:

Hazai pályán: március 15-én Dános, 22-én Abony. Április 12-én Cegléd. 26-án Űjszilvás. Május 17-én Tápiószöllős, 24-én Albertirsa.

Idegenben: április 5-én Tápiószöllős, 19-én Albertirsa. Május 3-án Dános, 10-én Abony, 20-án Cegléd.

P. S.

Mozi, színház

A nagyteremben: Szállodai szoba (szombaton, vasárnap), olasz film.

A stúdióteremben: A lator

(szombaton, vasárnap), olasz film.

★

A szolnoki Szigligeti Színházban Ludas Matyi, népi demokratikus színjáték (szombaton, 7 órakor).

A kecskeméti Katona József Színházban A velencei kalmár (szombat, vasárnap, este 7 órakor).

A Kamaraszínházban Villámfénynél (szombat, vasárnap este 7 órakor).

ISSN 0133—270» (Nagykőrösi Hírlap;