Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-13 / 61. szám

1987. MÁRCIUS 13., PÉNTEK Budapest Bank Rt. Az első kötvények A január óta működó keres­kedelmi bankok közül első­nek a Budapest Bank Rt. bo­csát ki kötvényt forrásainak bővítésére, 500 millió forint értékben. Az értékpapírok jegyzése megkezdődött. A Budapest Bank kötvényét vállalatok, szövetkezetek és egyéb gazdálkodó szervek vásárolhatják. Az értékpapír változó kamatozású, amely igazodik a Magyar Nemzeti Bank által egy évnél hosszabb lejáratra nyújtott refinan­szírozási hitelek kamatához. A kötvény kamata mindig fél százalékkal meghaladja az MNB által kereskedelmi ban­koknak nyújtott hitelek ka­matát. Így a hétéves lejáratra kibocsátott értékpapír kamata az első esztendőben 11 száza­lék lesz. A bank az értékpapírok -for­galomba hozásából származó pénzt beruházási hitelekre használja fel, a korábban már megkezdett fejlesztések mel­lett, enélkül nem lenne számot­tevő lehetősége arra, hogy az idén újabbakra is hitelt nyújt­son. A bank a kis és közepes nagyságú vállalatok számára növeli a hitelkínálatot. Első­sorban a kisebb hiteligényű fejlesztéseket kívánja a köt­vényekből befolyó pénzből fi­nanszírozni. Emellett elsőbb­séget biztosít a népgazdasági célkitűzések megvalósítását — a racionális energiafelhaszná­lást, anyagmegtakarítást, hul­ladékok és másodlagos nyers­anyagok hasznosítását — szol­gáló fejlesztéseknek. H plgári védelem Pest megyében Nehéz vizsga előtt Az országos parancsnokság az elmúlt év végén sokoldalúan megvizsgálta Pest megye polgári védelmi szervezetének fel- készültségét, a szükséges eszközökkel való ellátottságát, s a tapasztalatok összegezése után jó minősítéssel ismerte cl a munkát. Az éves kiképzési terv szerint az idén is nehéz vizs­ga eló'tt áll a megyei polgári védelem, s erre a felkészülés már megkezdődött. Balogh Lászlótól, aki két éve áll a me­gyei tanács élén mint elnök, következésképpen ennyi ideje tölti be a megyei parancsnok tisztét is, azt kértük, összegez­ze ennek az időszaknak a legfontosabb eredményeit. ki kellene telepíteni lakóhe­lyéről, befogadásukról, ellátá­sukról, védelmükről Pest me­gyének kellene gondoskodnia. Az utóbbi két évben — a korábbi munkát folytatva, s az új követelményekhez iga­zodva — a polgári védelem hatékonyságának növelésére számos intézkedést hoztak. Nagyfokú önáüú'ság Válaszát Pest megye sajá­tos helyzetének vázolásával kezdte. Mint ismeretes, terü­letének nagysága alapján az országban a harmadik, lako­sai számát tekintve pedig első a megyék között, s ezer­nyi szállal kapcsolódik a fő­városhoz. Területén áthalad­nak az ország fő közlekedési útvonalai, s azokon sok olyan árut szállítanak, amelyeknek sem küldője, sem címzettje nem Pest megyei. A fővárosba 180 ezren járnak be dolgozni a megyéből. A sajátosságok közé sorolható még, hogy Pest megye adminisztratív központja a fővárosban van, ezért a területi államigazgatá­si központok nagyfokú ön­állósághoz szoktak, s el is várja tőlük az önálló gondol­kodást és cselekvést a megye vezetése. Mindez különleges jelentő­ségű a polgári védelem szem­pontjából is. Ha példának okáért valamilyen váratlan esemény — mondjuk, ipari katasztrófa — miatt a fővá­ros lakosságának egy részét Ötvenezer embert képviselnek Üresen maradt székek EGY FECSKE nyarat akart csinálni. Bontogatta szárnyát, de az első próbálkozásakor kippTQfent a fé­szekből. Nem törte össze magái, csak ... Minden hasonlat sántít, mégis ez illik leginkább a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezete Pest Megyei Bizottságának tegnapi rendezvé­nyére. Üttörő szerepet vállaltak abban, hogy a külön­böző vezető testületekben — a SZOT-ban, a Medosz elnökségében és központi vezetőségében, illetve az SZMT megyei bizottságában ötvenezer mezőgazdasági dolgozót képviselő funkcionáriusokat egymás mellé ül­tessenek. Arra számítottak, hogy közösen alakíthatják ki azt a platformot, mellyel érdemben közvetíthetik a megye ezen ágazatának szervezett dolgozóinak érde­keit. Az elképzelés csak félig-meddig valósulhatott meg, mert a Felsőbabádi Állami Gazdaságban meghir­detett eseményen éppen azok a meghívottak nem je­lentek meg, akiknek a téma újat mondhatott volna. Így aztán meglehetősen fanyarul néztek körbe azok, akik már sokadszor tárgyalták meg a Medosz megyei bizottságának ez évi munkaprogramját, s most arra készültek, hogy a szélesebb körben való közös gondol­kodás előrelépést hoz. Ha valamikor, akkor most lehet igazán élénkíteni a szakszervezeti mozgalom megkopott színét, most, mikor a szervezett munkaerő-átcsoportosítás kezdetét iljük. A tagság bizalma, a tisztségviselők rangja, meg- ecsülése emelkedhet aztáltal, ha ezt a fontos, de szá- püthatóan fájdalmakkal járó folyamatot a lehető leg­simábban sikerül megélni. Sok múlik tehát azon, hogy a szakszervezetek hogyan tudják képviselni a dolgo­zók érdekeit, s mennyire sikerül magukat e minőség­ben elfogadtatni a partner gazdasági vezetőkkel. Nyil­vánvaló, nem csak a vezetés dicsérhető például a Ceglé­di Állami Tangazdaságban, ahol 160 embert vettek át a Mezőgép Vállalattól úgy, hogy az érintettek közül csak néhányan vették a kalapjukat. Hasonlóan példás volt az előkészítés Hernádon is, ahonnan az egyik szolgáltatóágazat került át az Alagi Állami Gazdaság irányítása alá. S ha már szóba került a vezetés: semmiképp sem követhető gyakorlat az, ha valakit SZOT-iskolára kül­denek, de közben /megfeledkeznek róla és hátrányos helyzetből indul, amikor újra dolgozni kezd, ha ugyan meg nem szökik. Most, amikor úgyis nehéz meggyőzni az embereket a mozgalomnak, az efféle bánásmód csak kedveszegett, megcsendesedett embereket szül. Rájuk — iskolázottság ide vagy oda — előbb-utóbb nem lehet számítani. Jó és szükséges, hogy mindent megteszünk a mun­kaidőalap védelméért, de az már nem, hogy széttárjuk a kezünket, ha a nyolc óra kiírtul, mert nincs alap­anyag vagy hiányzik a gépjavításhoz szükséges alkat­rész. S mit tehet a szakszervezet ott, ahol képtelenek meleg ebédet vinnia szabadban dolgozóknak, mert a vállalat egyszerűen nem tudja tovább elviselni a szállí­tási költségeket. Kénytelen fejet hajtani a szorító gaz­dasági kényszernek. GROTESZK KÉP, amikor azt tapasztalja az ember: a Medosz központi vezetőségének vagy elnökségének tagja a kész tényekről értesül. Véleményét felülről, a döntés előtt nem kérték ki, de agitálnia kell a végre­hajtásért. Az oda-vissza csatolásban sajnos gyakran hiányoznak a láncszemek. Ezt igyekezett volna pótolni a tegnapi rendezvény, mely kezdeményezés országosan is az első s feltét1 en követésre méltó, de legalábbis na­gyobb figyelemre érdemes. Fazekas Eszter A lakosság szolgálata A tanácsi munka részeként a jelentőségéhez méltó rangot kapott. A polgári védelem a legnehezebb időszakokban mutatja meg a lényegét: a lakosság szolgálatát. Termé­szetes, hogy fontosnak tekint­sék a tanácsok tisztségviselőit, akik ugyancsak a lakosság szolgálatát vállalták élethiva­tásul. A januári rendkívüli hideg és havazás napjaiban a polgári védelem eredményesen teljesítette feladatát Pest me­gyében, például Cegléden, Nagykörösön és Monoron az élelmiszerrel való ellátáshoz járult hozzá, másutt, például Budaörsön, Erden, Százhalom­battán technikai eszközeivel segítette a nehézségek leküz dését. A tanácsi vezetők szemlélete sokat változott az utóbbi években: kivétel nélkül ismerik, elismerik a polgári védelemben tevékenykedők fáradozását. Jelentős változások történ­tek a parancsnoki állomány­ban is: a szakszolgálati pa­rancsnokok a szakigazgatási szervek vezetői lettek min­denütt; vagyis azok irányíta­nak, akik szakmai felkészült­ségük alapján a legcélraveze­tőbb megoldásokat tudják el­rendelni. Méltóan a munkához S végül feltétlenül említést érdeméi a megyei tanácsel­nöknek az a megállapítása, hogy a polgári védelem Pest megyei törzsparancsnokságá­nak személyi állománya jól dolgozik, magatartása, fegyel­mezettsége, áldozatkészsége méltó a munkaköréhez. A me­gyei törzsparancsnok — egyébként szintén két éve — Lippai Tari Pál alezredes. Elégedetten állaDítotía meg Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, hogy a polgá­ri védelem országos parancs­nokságával minden téren jó az együttműködésük, a tenni­valók meghatározásában, a feladatok elvégzésének minő­sítésében teljes a nézetazonos­ság. Cseri Sándor A kormány szóvivőjének tájékoztatója (Folytatás az l oldatról.) met folytathattunk, azaz meg kellett elégednünk a keletke­zett károk helyreállításával. Ez azonban nem elegendő. Tu­datos, szervezett, a károkat megelőző védelemre van szük­ség. Ezt vette figyelembe a tudománypolitikai bizottság, amikor februári ülésén jóvá­hagyta a környezetvédelem középtávú tervét. Folyamatos kutatás A környezetvédelem kap­csán kérdés hangzott el arról is, hogy mit tartalmaz az a tudományos kutatási program, amely a bős—nagymarosi víz­lépcső ügyében a Miniszterta­nács ülésé előtt volt. Bányász Rezső elmondta, hogy a tudo­mányos kutatások már több esztendeje elkezdődtek. Leg­utóbb például 1985-ben készült átfogó tudományos tanulmány ebben a kérdésben. Mint az államtitkár rámutatott, igény van arra, hogy tudományos kutatás folyamatosan történ­jék. Ez többsíkú munka. E két ötéves tervidőszakot fel­ölelő kutatási program három fő részre tagolódik: a műsza­ki, környezetvédelmi jellegű; az üzemeléshez s a környezet állapotának folyamatos vizsgá­latához tartozó, valamint a társadalmi, gazdasági folya­matok változásához kapcsoló­dó kutatásokra. A program szoros összefüggésben áll a dunai vízlépcsőrendszert ellen­őrző és megfigyelőrendszer kialakításával, amely a to­vábbi létesítmények építésé­hez és működtetéséhez is szol­gáltathat adatokat. Mint isme­retes, a vízlépcső osztrák köz­reműködéssel is épül, s ez le­hetőséget teremt bizonyos ausztriai tapasztalatok alkal­mazására. Olyan komplex környezetihatás-vizsgálatok egész rendszere ez, amely a tudományos világban párját ritkítja, s amelyre joggal le­hetünk büszkék. Egy további kérdés az egész­ségnevelés és a fiatalság sportolási-tevékenysége közötti összefüggésre vonatkozott. Bá­nyász Rezső válaszában el­mondta, hoyy a helyzetre jel­lemző egyetlen adat: o diákok 2) százaléka sportol rendsze­resen. Az ötéves tervidőszak végéig 143 millió forintot for­dítunk a diáksportolás előmoz­dítására. Jelenleg 1700 diák- sportkör működik. Az egész­séges életmód és a sportolás közötti kapcsolatot nem kell külön ecsetelni — hangoztatta a szóvivő. A tavaszi fesztivál Megkérdezték a szóvivőt, hogy olyan helyzetben, ami­kor a nemzetközi kulturális rendezvények ráfizetésesek milyen eredményeket várnak a hazánkban immár rendsze­resen sorra kerülő tavaszi fesztiváltól. Bányász Rezső hangoztatta, nem mindig az az elsődleges szempont, hogy a bevételek fedezik-e a ren­Számítógépek tápláló! Euüaörsön a Texclektro Ipari Szövetkezet elektromechanikai üzemében évente mintegy 61 cs fél millió forint értékű kü­lönféle termék készül. Fő profiljuk a számítógépek feszült sygénck biztosítására szolgáló tápegységek készítése. Képűn kön Szakács Józsefné az MTS-csaláü egyik típusát szereli össze (Hancsovszki János felvétele) dezésí költségeket. A tavaszi fesztivál esetében az a per­döntő, hogy új. lényeges vo­nást hozott. Olyan tavasz ele­ji időszakban, amikor még a turisták nem járják tömege­sen Európa országútjait, ezré­vel érkeznek hazánkba a fesz­tivál eseményeire, s lökést adnak az idegenforgalomnak, amelynek nagy szüksége van reájuk ilyen idényen kívüli időben. Tehát mindenképpen nyereség, ha ilyenkor külföl­diek keresik fel hazánkat. Az érdeklődés évről évre nagyobb e fesztivál rangos kulturális eseményei, programjai iránt. Nemcsak a Magyar Televízió erről sugárzott programjait veszik át sok nyugat-európai országban is, hanem maguk is a helyszínen készítenek műsorokat. így például a ZDF nyugatnémet televízió három koncertről ad közvetítést. Elő­reláthatólag több, mint száz­millió külföldi televíziós né­zője lesz számos programnak, s ez feltétlenül hasznos, hi­szen segít abban, hogy a vi­lág megismerkedjen hazánk kultúrájával. Egyébként, mint Bányász Rezső felmondta, a tavaszi fesztiválra száz kül­földi újságíró érkezik hazánk­ba. Válaszold a kihívásokra Egy kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta, hogy a kor­mány nagy jelentőséget tulaj­donít munkájában a nemrég lezajlott szegedi elméleti kon­ferenciának. Egyfajta üzenet­nek is tekinthető ez. amely mindazoknak szól. akik a szo­cializmus hatékonyabb építé­sén munkálkodnak. Olyan üzenet ez, amely önbizalmat önt a nemzetbe. Arra figyel­mezteti a most élő nemzedé­keket, hogy akkor felelnek meg a jövő generációk vára­kozásának. ha a mai kihívá­sokra megfelelő válaszokat adnak, s ezek szellemében cselekednek. Bányász Rezső végül egy kérdésre adott válaszában hangsúlyozta, hogy a kor­mányzat melegen üdvözli a Szép magyar beszéd mozgal­mát. Nemzeti, nem csupán kulturális ügy ez. Az ilyen mozgalmak mindig akkor ér­nek meg, amikor felgyorsul a haladás iránti törekvés. így volt ez a múlt században, a reformkor idején. De érvényes ma is, hiszen voltaképpen mi is reformnemzedék vagyunk. Kiművelt anyanyelv nélkül nem lehet mérföldes léptek­kel előrehaladni. A Hazafias Népfront e nemes mozgalma megfelel a legszebb magyar hagyományoknak — mondot­ta befejezésül Bányász Rezső államtitkár, a kormány szó­vivője. A. l. Beszámoló taggyűlés a Szigetfőnél Humánus határozottság Mennyire határozza meg a párttagok véleményét nép­gazdaságunk helyzetéről az a tény, hogy eredményes vagy gondokkal küszködő gazdasági közegben dolgoz­nak? Nagymértékben, de talán mégsem eléggé. Hiszen nagyon nehéz megmagyarázni, mire ösztönző az, hogy a kimagaslóan jól teljesítő vállalat, szövetkezet nyere­sége után többet fizet be az államnak, a gyengén tel­jesítő kevesebbet. Ugyanakkor a sikeres gazdálkodóegy­ség is csupán ugyanolyan százalékban emelheti dolgo­zói bérét, mint a sikertelen. Cikerrel váltóit A jelenlegi szabályozók sa­játos vérátömlesztést hajtanak végre a gazdaságban, amikor a piacképes, korszerű termé­kekkel jelentkező vállalatok­tól, szövetkezetektől vonják el a műszaki fejlődés lehetősé­gét, hogy az így megtermelt összeggel a gyengéket, az életképteleneket táplálják, to­vább erősítve az eredményte­lenséget, a ráfizetést. Ilyen és hasonló gondolatok jellemezték a szigetszent- miklósi Szigetfő Tsz párt- alapszervezetének beszámoló taggyűlését, amelyen részt vett Fejérdy Győző, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának tagja, a kiskunlac- házi Petőfi Tsz elnöke is. A Szigetfő Termelőszövetke­zet azok közé a mezőgazdasá­gi üzemek közé tartozik, amely a nehezedő gazdasági helyzetben sikerrel tudott váltani, megfelelő gyorsaság­gal követte a szabályozók, a piaci igények változását. Az alaptevékenységet különféle kiegészítő, jól jövedelmező ágazatokkal támogatják, s már esztendők óta folytatják a sok lábon állas politikáját. Forgatható pénzeiket sikeres közös vállalatokba, gt-kbe fektették. A Szigetfő nevét ma már nemcsak Pest me­gyében, illetve Budapesten is­merik. A barcsi székhelyű gt például ebben az évben tizennyolc dolgozójával két­millió forintnyi nyereséget tervezett, de szép eredménye­ket könyvelhet el a várpalotai gyártó és szerelő ágazatuk is. A gazdaság tavaly több mint hatvanegymillió forintot fize­tett be 12-féle adó címén. Az alig hatszáz tagú kollektíva tiszta nyeresége ötvenmillió forint volt a múlt évben, de ennek ellenére április elsejétől csupán négy százalékkal nő­het. az átlagkereset, nem töb­bel. mint a rosszul gazdálko­dóknál. Párttaggá nevelés Tény, hogy az elmúlt esz­tendőben a szövetkezet vállal­ta 8 millió forintnyi több­letadó befizetését annak ér­dekében, hogy a dolgozók bé­rét átlagosan tizenkét száza­lékkal emelhesse. Párttagok és pártonkívüliek egyaránt egyetértettek azzal, hogy ű leginkább nyereséges területe­ken dolgozóknál ez az arány húszszázalékos legyen. Természetesen a szövetke­zetnél is vannak sikertelen, vegetáló, nyereséget alig hozó ágazatok. Tehát nekik nem­csak népgazdasági szinten, ha­nem saját házuk táján is ál­lást kell foglalniuk arról, hogy mi legyen az ott dolgo­zókkal. A kommunisták vé­leménye szerint humánusan, de igen határozott döntésekkel kell megoldani a gazdaságta­lan tevékenységek sorsát. Bár a Szigetfő Termelőszö­vetkezet eredményei kima­gaslók, a dolgozók érzik azo­kat az erőfeszítéseket, ame­lyeket a szövetkezet vezetői tettek és tesznek a tagok jó­léte érdekében. A pártmunka azonban nem olyan színvona­lú volt, amely ilyen helyzet­ben elvárható, természetes lenne. Igaz, az a folyamat szűnőben van, hogy fiatal munkások fordultak el a párt­tól, szervezettebbé vált a párttaggá nevelés, a tagfelvé­tel. Ritkán alakult ki igazi vitaszellem a taggyűléseken, aminek egyik oka az — mint ahogy Bátfay László, az alap­szervezet titkára is hangsú­lyozta a beszámolóban —, hogy a Várpalotán. Barcson dolgozó kommunisták nem tudnak érdemben hozzászólni a gazdasági jellegű kérdések­hez, nem ismerik a szövetke­zet helyi gondjait. Fokozott aktivitást Éppen ezért különleges fel­adat hárul az ötvennyolc ta­gú alapszervezetben dolgozó hét pártcsoportra, hogy az eddiginél jobban fogják ösz- sze a különféle telephelyeken dolgozó kommunistákat, aktí­vabban vitassák meg saját területük gondjait, elevenné, problémaérzékenyebbé téve s csoportok munkáját. Móza Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom