Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

A banképületben Virágüzlet Tegnap nyitotta meg új vi­rágüzletét Gödöllőn, a Szabad­ság téren lévő banképület földszintjén a Városgazdál­kodási Vállalat. A boltban nemcsak virágot, hanem aján­déktárgyakat is árusítanak, kerámiákat, üvegdíszeket, va­lamint balkonládát, kertészeti segédeszközöket, termőföldet, virágtápsót, cserepet. Az üz­let hétköznap reggel 7-től es­te 6-ig, szombaton 7-től dél­után 5-ig, vasárnap reggel 8- tól 17 óráig tart nyitva. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Háttér-kép, gödöllői művé­szek csoportos kiállítása, meg­tekinthető 15—19 óráig. Gödöllő, könyvtár: Óvás foglalkozás: Kócos lá­ba van a légynek, 10 órakor. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vad gazdálkodás tör­ténetéről, A gödöllői művész­telep, 1901—1920, felújított ál­landó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. GC^LLŐI *cfctöat} A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, őírSZÁM 1987. MAR/CIUS 3., KEDD Túrái Galga Áfész Folyamatos párbeszéd a lakókkal A Túrái Galga Áfész műkö­dési területéhez tartozó Dány, Zsámbok, Valkó, Vácszentlász- ló, Túra. Galgahévíz, Hévíz- györk, Bag, Aszód, Kartal, Verseg, Domony, Iklad, Galga- mácsa, Vácegres, Váckisújfalu községekben ezekben a hetek­ben rendezik meg a helyi tag­értekezleteket. Ezek az össze­jövetelek zárszámadások és tervtárgyaió gyűlések is egy­ben, ugyanakkor lehetőséget adnak, hogy a vezetők közvet­lenül találkozzanak a szövet­kezet tagjaival, s egy-egy falu lakosságával folytassanak pár­beszédet a kereskedelmi ellá­tottságról, a felvásárlás kérdé­seiről, minden, a szövetkezet Anyakönyvi hírek Született: Ádám János, Gö­döllő, Blaha Lujza utca 2, Hangya Nikolett, Major utca 29, Hatalyák János, János ut­ca 36, Hidasi Balázs, Kör ut­ca 4, Izsó Attila, István köz 7, Kovács Ádám Tibor, Ady Endre sétány 44, Kurucz And­rás, Kossuth Lajos utca 45, Lengyel István, Munkácsy Mi­hály út 3/a, Milus Renáta Margit, Szőlő utca 12, Nagy Gyula, Arany János út 12/a, Pálfi József, Köztársaság út 40, Pásztor Attila, Mező Imre utca 49, Pethő Attila István, Szőlő utca 26, Remsey Benjá­min, Dózsa György út 1—3, Győri Zsolt, Komáromi utca 10, Kóczián Katalin Márta, János utca 1/d, Tar Krisztina, Gárdonyi Géza utca 5, Thúro- czy Richárd, Damjanich utca 33. * Névadót tartott: Tóth István és Kovács Ilona: Ildikó nevű gyermekének. Házasságot kötött: Könnyű József és Veszelovszki Zsu­zsanna. Bartha András Gábor és Molnár Zsuzsanna, Körözsi János és Lovas Rozália, Sze­keres Gábor és Teliér Judit, Borbás János és Gregor Er­zsébet, Reibling Tibor és Dé­nes Ildikó Krisztina, Bohunka Zsolt és Varga Ildikó. Meghalt: dr. Tóth Zoltán, Jókai Mór utca 13, Tóth Já- nosné, Forint utca 8, Kalocsai László, Fürdő utca 11, Simon Ferencné Németh Mária, Sal- lai utca 1, Mácsai Pétimé Ba­li Erzsébet, Major utca 21, Berecz Gyuláné Furus Margit, Stromfeld Aurél sétány 2, Hajdinák Pálné Pék Mária, Nyisztor tér 4/c, Tóth Jánosné Nagy Erzsébet, Méhész köz 13, Szabó Tibor, Báthori utca 21, Bálint József, Rózsa utca 4, Burda József, kastély, Tálas Pálné Hugyecz Rozália, Ta­vasz utca 16, Fűzi János, Gár­donyi Géza utca 21, Szűcs 'Lajosné Boros Mária, Strom­feld Aurél sétány 10, Szász Jánosné Maszlag Mária, Köz­társaság út 22, Juhász Géza, Munkácsy Mihály út 5/b, Szá­lai Imre, Gyöngyös, Szabadság út 13, Pap Sándor, kastély, Szekeres Gyuláné Vincze Éva, Kobzi János utca 8/b, Kolozs Sándor, Ádám utca 45. életével összefüggő tevékeny­ségről. Kókai Zoltán igazgatási osz­tályvezető ismertette velünk a tagértekezletek ütemtervét és forgatókönyvét, de attól sem zárkózott el, hogy elmondja, miről hallhatnak az értekez­leteken a résztvevők. — A számok igazolják, hogy ered­ményesen dolgoztunk — mondta az osztályvezető. — Szövetkezetünk 1986. évi ösz- szes árbevétele meghaladta az 1 milliárd 145 millió forintot, s így a mérleg szerinti nyeresé­günk 36.9 millió, ami 7,1 szá­zalékkal magasabb az előző évinél. Ha a kimagaslóan jó eredmény forrásait kutatjuk, az áruválaszték bővítésében, a takarékosabb gazdálkodásban, szövetkezeti tagjainkkal való együttműködés erősödésében fedezhetjük fel. Nézzük az utóbbit. 1986-ban a szövetke­zet célrészjegyállománya 9,9 millió forinttai emelkedett, s így ez az összeg jelenleg 18.9 millió. Hasonló növekedést mutat részjegyállományunk is, amely az elmúlt esztendő vé­gén 6.7 millió forint volt, s ez azt jelenti,, hogy az egy tagra eső részjegy összege 482 fo­rint. Nagy dolog, hogy 1986- ban 2622 új szövetkezeti tagot szerveztünk be, akik közül 226 fő 30 év alatti fiatal. Jelentős számban emelkedett az iskola- szövetkezetek tagjainak a szá­ma is, ami szintén része a fia­talítási folyamatnak. Az igazgatóság úgy ér­tékelte tagjainknak a szövet­kezettel való kapcsolatát, hogy anyagi segítségük és társadal­mi munkájuk nagyban segí­tette a községek bolthálózatá­nak felújítását, a rekonstruk­ciós program végrehajtását. A Kókai Zoltán által elmon­dott együttműködésnek — amely a szövetkezet vezetői és tagjai között kialakult — meghatározója volt az az erő­feszítés, amelyet a szövetkezet Múltunkról, kétezer küszöbén Maczkó Mária homloka A függönyöket elhúzták és Maczkó Mária számára egy nehéz óra kezdődött. Azért is nehéz, mert önálló estjének második előadásán már szín­padon, láthatóan elénk állva lépett fel és a jó erősítés ré­vén a hangja is úgy szállt felénk, ahogy az ajkát el­hagyta. Az sem könnyítette a dolgát, hogy még közelebb került a tűzhöz, ha úgy akar­juk: a forráshoz. Már nem­csak egy művelődési központ Galga- termében szegeződtek rá a tekintetek, hanem a Galga mente egyik kultúrhá- zában. mondhatni kőhajítás- nyira szülőfalujától, és a bo­giak igencsak megnézik ma­guknak. ki is ez a túrái lány­ka. Azt hiszem, a két lámpa- lázt keltő tény együtt is el­maradt a harmadik, a romá­niai magyar néprajzkutató. Kallós Zoltán jelenléte mö­gött. Tanárának, ihletűjének, kedves ismerősének vallja őt Maczkó Mária, amióta három évvel ezelőtt találkozhatott vele. A sors véletlene foly­tán az az ember, akit Kodály Zoltán sugallt a hangszeres népzene gyűjtésére is. akiről Halmos Béla azt írja, hogy Martin Györggyel együtt vég­zett munkájuk közművelődé­si szempontból is rendkívüli jelentőségű, hiszen kettejük nélkül a hetvenes években kialakult táncházmozgalom sem jöhetett volna létre — nos, ez az ember most itt ült vele szemben az első sorban. Petőfi Sándor Az utánzók­hoz című versében elveti azok gondolatát, akik a köl­tést szekérhez hasonlítják, mely ballag széles országuta­kon. Sas a költés; hol nem járt senki sem, / ő arra in­dul fennen, szabadon. Lehet, hogy Maczkó Mária ezekre a sorokra is gondolt, amíg a függöny szétválását várta. Megfelelni e kívánalomnak az egységes, de előadásmód­jában végtelenül változatos — az együtt élő népekével kölcsönhatásban levő — ma­gyar népzene tolmácsolásá­ban felelősségteljes vállalko­zás. Kallós Zoltán itt ült a ba- giak között is, azon pár perc kivételével, amikor felhívták a színpadra köszönteni szép szóval és kedves ajándékkal Maczkó Mária és a Muharay Elemér népi együttes nevé­ben. Az üdvözlés a vendég­látóktól sem volt puszta ud­variasság Nemcsak a bagi táncéietet kutató néhai Mar­tin György alkotótársát tud­hattuk ugyanis közöttünk Kallós Zoltán tapasztalatával gyűjtésével a helyi népi egvüttest. a hagyományőrző­ket is segítette, segíti, re­méljük. még sokáig. Az előadóest elején az a kérdés fogalmazódott meg bennem, hogy a kétezredik év küszöbén lehet-e folytatni a fiataloknak azt a munkát, amit a századelő úttörőitől többek között a műsor dísz­vendége vett át és gyakorolt hittel, odaadással, életforma­ként. Mennyire ismeretlen és mennyire ismerhető még meg hagyományunk? A válaszra nem kellett a függöny összehúzásáig vár­nom. Kallós Zoltán csak megerősítette azt az érzése­met, amit az est szereplői ké­retlenül is sugalltak: a fiata­lok kezükbe vették az ügyet. Maczkó Mária Rónai Lajos­sal — végre — Galga menti daloskönyv összeállításán dol­gozik. A bagi Gergely Ma­rianna, a népi együttes fia­tal-régi tagja készséggel adta kölcsön azt a lemezt, melyen Kallós Zoltán kedves dalait énekli Az ő érdeklődése is jelzi, a Galga mentén élő da­los lelkű, táncos kedvű if­jak egyre szélesebb látókö- rűek a hagyományok isme­retében. elismerésében. A Galga vize éppúgy a Tiszába tart. mint a Borsa-pataké. melynek partján. Válaszúton született romániai vendégünk. A Tisza vize a Dunába, aho­vá a Kárvát-medence né­peinek majd minden forrása, oafakja, folyója torkollik Maczkó Mária az izgalom­tól verejtékező homlokával úgy nyugodhatott meg a füg­gönyök találkozása után. hogv műsorából biztos nem egye­dül jegyeztem meg Veres Péter sorait: Napunk közös a többiekkel. Balázs Gusztáv szakgárdája az áruellátásért, az áruválaszték növeléséért végzett. A növekedés ezen a területen elérte a 10,9 száza­lékot, pedig nem volt könnyű, hisz esetenként jelentkezett áruhiány, de ilyenkor gyorsan intézkedtek: a többcsatornás beszerzési rendszerük segítet­te a hiányok megszüntetését. Minőségi panaszok általában a péksüteményekkel kapcso­latban merültek fel, s ez azért is kellemetlen, mert minden­napi áruról van szó. Az érde­kelt vezetők tárgyalásokat kezdtek a termelőszövetkezeti sütőüzemekkel, az Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatójával a minőség javí­tására, a választék növelésére, örvendetes viszont, hogy nőtt az előhűtött és mélyhűtött áruk forgalma, s még örven- detesebb, hogy ezekből egész évben kiegyensúlyozott volt az áruellátás. Talán kevesen tudják, azért a most tartandó értekezleteken is szeretnék tudatosítani, hogy a Galga Áfész minden egysé­gében lehetőség van az előren­delésre. Ha a vásárló a termék értékének 30 százalékát elő­legként befizeti, a kért termé­ket megszerzik számára. Néhány mondatot hallottunk az idei tervekről, és mivel ke­reskedelemről van szó, meg­tudtuk, hogy legfontosabb cél­juk az áruellátás még gondo­sabb megszervezése, biztosít­va a gazdagabb választékot is. Megkeresik azokat a nagy­kereskedelmi vállalatokat, me­lyek kishatármenti forgalmi engedéllyel rendelkeznek, hogy segítségükkel növelni tudják a szocialista importból szárma­zó cikkek skáláját. Erősíteni akarják kapcsolatukat a szö­vetkezet gazdáival, vagyis a tagsággal. Az idei esztendőtől ismét fizetik a vásárlás utáni visszatérítést, a részjegy utáni kamatot. Csak a tagokat érin­tő kedvezményes vásárokat is meghirdetnek. — Ha terveinket megvaló­sítjuk, akkor bevételünk az év végén 80 millióval haladja meg az 1986-os esztendő ered­ményét, s ezzel minden eddigi sikerünket túlszárnyaljuk. Az ezzel kapcsolatos feladatokat kívánjuk megbeszélni tag­jainkkal az elkövetkezendő napokban, s a feladatok meg­ismertetése után kérjük majd szövetkezeti tagjaink jó gaz­dához illő szorgalmas, alkotó segítségét — mondta befejezé­sül Kókai Zoltán. F. M. Helytörténeti gyűjtemény Iparművészeti kiállítás Űj kiállítás nyílik március1 7-én a városi helytörténeti gyűjteményben. Iparművészet a gödöllői művésztelepen címmel. Azt az anyagot mu­tatják be, amelyet tavaly Kecskeméten láthattak az ér­deklődők. A tárlat rendezője G. Simon Magdolna, a Kecs­keméti Galéria' munkatársa, művészettörténész. Tőle tuda­kozódtunk a gödöllői kiállítás felől. Elmondta, Bács-Kiskun fővárosában előzőleg a kecs­keméti művésztelep anyagát mutatták be, hiszen a század­előn ott is jelentős iskolája működött a szecessziónak. Utána értelemszerűen követ­kezett a legjelentősebb hazai szecessziós művésztelep, a gö- döllőinek a kiállítása. S leg­alább ilyen magától értetődő, hogy Polónyi Péter, a mi helytörténeti gyűjteményünk vezetője fölvetette, mutassák be az anyagot Gödöllőn is. Az sem véletlen, tiogy ép­pen az iparművészeti darabo­kat tárják a látogatók elé. G. Simon Magdolna szerint az iparművészetben alkották a legnagyobbat a gödöllői mű­vészek. Beszélt a művészet- történész a rendezésről, mi a különbség a kecskeméti és a gödöllői feladatok között. Ott egyetlen teremben kellett el­helyezni a tárgyakat, nálunk több kisebb helyiségben. Ezek persze szakmai kérdések. Minket, leendő nézőket in­kább az érdekel, mit is lát­hatunk majd, esetleg az is, honnan származik az anyag. Körülbelül a fele a hely- történeti gyűjtemény anyaga. A többi részben a leszárma­zottak tulajdona, magángyűj­tőké. vagy fővárosi múzeu­mok birtokában van. Igen gazdag az úgynevezett terv­anyag, amit korábban nem tartottak kiállításra méltónak. A mostani bemutató azonban jó alkalom rá, hogy ezeket is megismerjük. Amit láthatunk: hímzések, üvegablakok, üvegablakter­vek, gobelinek, bútordarabok, bútortervek, szfnpaWtervek, kerámiák, edénye!:, néhány grafika. S akiktől: Nagy Sán­dortól (tőle a legtöbbet), Remsey Jenőtől. Kö/ösföi- Kriesch Aladártól, Undi Má­riától. Mihály Rezsőtől, Moi- ret Ödöntől, Zichy Istvántól, Nagy Sándorné Kriesch Lau­rától, Toroczkai-Wigand Edé­től, Belmonte Leótól, Juhász Árpádtól, Frey Rózsától, S említsük meg a legjelentő­sebb szőnyegszövők nevét: Frey Vilma, Boér Lenke, Guillaume Margit. Az iparművészeti bemuta­tóhoz kapcsolódva egy kis kamarakiállítást is láthatunk majd, amiről Pap Gábor, a beteg Polónyi Pétert helyette­sítő művészettörténész adott rövid tájékoztatót. Az egyko­ri gödöllői iskola lapító mes­terének, Körösfői-Kriesch Aladár néhány kiemelkedő alkotása bemutatásával kí­vánnak ízelítőt adni a cso- pprt képzőművészeti tevé­kenységéből. A kor olyan reprezentatív művei láthatók, mint felesége és húga arcké­pe, az öcsi, az Attila vadá­szata című képe. Az utóbbit a Buda halála. Arany János hun regéje ihlette. Egy másik művét a csodaszarvas legen­dája. Ezekkel a témákkal kü­lönösen sokat foglalkoztak a gödöllői műhely tagjai. Az iparművészeti darabokban ugyancsak föllelhetjük ennek nyomait. A teremben látható munkák eredetijei a Parla­mentben. a Zeneakadémián, a maros vásárhelyi kultúrpalotá­ban láthatók. Az iparművészeti kiállítást március 7-én délután 5 óra­kor nyitja meg Papp István, a Gödöllői Tanács elnöke. Nyitva május 3-ig. Kézilabda Osztályelsők a férfiak A budaörsi helyosztó mér­kőzésekkel befejeződött a Pest megyei teremtorna. A gödöllői csoportból a fináléba jutott a GSC férficsapata és ezzel jo­got nyert a megyei MNK-ban való csatározásra is. A másik selejtező ág találkozóit Buda­örsön rendezték. Ott az NB Il-es Dunai Kőolaj diadalmas­kodott, második lett a tavaly még szintén felsőbb osztályú Váci Izzó és nagy meglepetés­re a harmadik a megyei má­sodosztályú Nagykőrös. Meg­előzte a magasabb osztályban szereplő Csepel Autót, a Bu­dakalászi a Tökölt, a Pilis- vörösvárt, és a falusi sparta- kiádgyőztes Dabast. A gödöl­lői csoportban, mint ismeretes, az NB Il-es Balassagyarmat és a Dunakeszi Vasutas vég­zett az első két helyen. A GSC számára tehát az volt a tét, hogy a megyei első osztály egyetlen képviselőjeként sike­rül-e folytatnia az eddigi jó szereplést. A teremtorna ötödik he­lyéért délelőtt lejátszott mér­kőzésen : M&ffjelent a Munkaügyi Közlöny Emlöstkiesdása Tartalmazza a Munka Törvénykönyvének az 1987. január elsején hatályba lépett rendeletmódosításait és egyes végrehajtási jogszabályait. Kapható: a hírlapárusoknál, a Lapkiadó Vállalatnál és a Magyar Médea üzleteiben. Megrendelhető: utánvétellel: a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Iroda közönségszolgálati osztályán, levélcím: Budapest, 1900. GSC—Nagykörös 28-23 (12-10) GSC: Imre — Szabó M. (6), Horváth (3), Urbán (3), Szliíka (1), Szabados (4j, Kovács G. (3). Csere: Csikós — Surányi (5), Mezei (1), Pocsai (2), Sze­keres. Az északi stílusban játszó, támadásaikat sok adogatással szövő nagykőrösiek ellen végig fölényben volt csapatunk. A rengeteg technikai hiba elle­nére is biztosan szereztük meg fi győzelmet. A felnőttek ál­mos ritmusából a fiatalok sze­rencsére nem kértek. Mozgó­sításukra azért volt szükség, mert a bajnokság két igazi re­ménysége, Bátori Csaba és Szabó Attila a napokban an­gyalbőrbe bújt. Remélhetően csak időlegesen kényszerülünk nélkülözni gyors szélsőinket. Rajtuk kívül Szabó I. és Hé­víz kapus sem tudott most a csapat rendelkezésére állni. Dr. Basa és Tóth J. játékveze­tők jól irányították a mérkő­zést. Jók: Imre, Szabó M., Surá- nyi. Kovács G„ Pocsai. Az ifjúsági és a serdülő csapatok délután léptek pályá­ra. Az újpesti tornán a serdü­lők taktikai hiba miatt kap­tak ki a Dózsától, az ifik is­mét megszerezték a két pontot és versenyben maradtak a két hét múlva eldőlő elsőségért. Az eredmények: Ü. Dózsa ser­dülő—GSC serdülő 17-15 (8-10), GSC ifi—Ferroglóbusz ifi 28-22 (12-9)­Nem véletlen, hogy az osz­tályozó után kezdődött össze­csapáson is Kovács G. és Su­rányi szerepelt a legeredmé­nyesebben. A jók között em­líthető még Szekeres és Győré. Az MNK országos selejtezőjé­re március utolsó hetében ke­rül sor. M. G. Mozi Szaffi. Színes magyar rajz­film. Csak 4 órakor! A nagy zabálás. Olasz film. 6 és 8 órakor! ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom