Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-11 / 59. szám

1987. MÁRCIUS 11., SZERDA Egyházi személyek Esküt tettek Az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával a közelmúlt­ban megválasztott egyházi személyek — Farkasházi Fe­renc, az északi evangélikus egyházkerület felügyelője és Schöner Alfréd, a magyar iz­raeliták országos rabbitaná­csa elnöke — kedden Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt esküt tet­tek a Magyar Népköztársaság alkotmányára. A parlamenti eseményen je­len volt Katona Imre, az El­nöki Tanács titkára és Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Az egyházkerületi felügyelő eskü­tételén részt vett Nagy Gyu­la, az északi evangélikus egy­házkerület püspöke, a rabbi- tanács elnökének eskütételén Losonci András, a magyar iz­raeliták országos képviseleté­nek elnöke. Föld, ház, út Törvényjavaslati vita A földről szóló törvény javaslatát — amelyet várhatóan a páriám,;, tavaszi ülésszakán terjesztenek a törvényhozó testület elé — kedden az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága tárgyalta meg elő­zetesen. Az Országházban tartott munkaülésen bevezetőjében Stadinger István (Budapest), a bizottság elnöke, azzal érzé­keltette a születőben levő tör­vény jelentőségét, hogy a nem­zetig vagyonunk egyötödét ki­tevő földvagyon tulajdonjogi, illetve használati kérdéseit or­szágos ügynek kell tekinteni. Hiszen — tette hozzá — alap­vető társadalmi érdek az ész­szerű gazdálkodás a földdel, mint a mezőgazdaság alapjá­val, és gyárak, lakótelepek tár­sas- vagy családi házak, utak, csatornák létesítésére szolgáló területtel. A mezőgazdasági művelésű föld területi meg­óvását, minőségének védelmél Nyitott kérdés is maradt Tulajdonos vasív használó? Korszerűsítik Koltai Imre (28. vk., Vác) a megyei képviselőcsoport el­nökének megnyitóját követően lloffer István, a MÉM Orszá­gos Földügyi és Térképészeti Hivatalának vezetője tartott vitaindító tájékoztatót. Emlé­keztetett arra, hogy agrárpo­litikánk kiállta az idő próbá­ját, a föld- és ingatlantulaj­don tekintetében tulajdoni, termelői és használati bizton­ság van hazánkban. A rendel­kezések azonban többször is változtak, módosultak» -s je­lenleg 220 különböző szintű jogszabály van érvényben. Ami az Igazgatás oldaláról nézve már-már áttekinthetet­len, a földek tulajdonosai, használói számára pedig be- fogadhatatlan. Ezért van szükség egy korszerűsített alaptörvényre, amelynek vég­rehajtását közérthető rendele­tek segítik. A törvényjavaslat üj voná­sai, elemei elsősorban a föld­vágyon ésszerű hasznosítását szolgálják, hogy könnyebb, szabadabb legyen a földdel való gazdálkodás. E szerint a szövetkezeti földek állami tu­lajdonba kerülhetnek, és ez megfordítva is igaz. A javas­lat bővíti az állami tulajdo­nú földek kezelői jogát, lehe­tővé teszi cseréjét, elidegení­tését. Ugyanakkor erősíti a szövetkezeti földek tulajdoni és használati egységét, vagyis a szövetkezetek is tulajdon­jogot szerezhetnek. Nem jut­hatnak hozzá viszont azokhoz a területekhez, amelyek a helyi tanácsok településfej­lesztési terveiben építési tel­kek kijelölésére szerepelnek, összhangban van a javaslat a nemrégiben elfogadott csa­ládjogi törvénnyel, mert ren­delkezik a családok ingatlan- szerzésének mértékéről is. Mindenki számára jó hír, hogy egyszerűsíteni kívánják a hatósági eljárásokat. A ter­vek szerint egyebek között a területek felszabadításakor az esetek többségében megszűnik az állam elővásárlási joga. A két szocialista szektor, illetve azok és a magánszektor kö­zötti földcserékhez sem kell majd állami hozzájárulás. Nem lesz szükség a művelési ág Változásának engedélyez­tetésére sem, ezt a jogot az állam csak az erdő-, gyü­mölcs- és szőlőtelepítések ese­tében tartja fenn. Újdonság az is, hogy a természetvédel­mi területek egyéb célú hasz­nosításához ezentúl az illeté­kes főhatóság engedélye szük­séges. Módosítás A téma fontosságát jelzi, hogy a napirendhez kilencen szóltak hozzá. Sorrendben: Varga János (11. vk. Monor), dr. Mondok Pál (26. vk. Duna­keszi), Antal Imre (19. vk. Érd), Bánáti Gézáné (21. vk. Budaörs), dr. Vóna Ferenc (16. vk. Ráckeve), dr. Lakos László (9. vk. Abony), Balogh László (29. vk. Szob), dr. Ber- dár Béla (25. vk. Budakalász) és Polgárdi József (17. vk. Du- naharaszti). Szóba kerültek a földvédelem, a zártkertek, az állam elővásárlási jogának, a földadó megállapításának, a tulajdonjog öröklésének kér­dései, de a legnagyobb vita a tartós használatbavétel körül bontakozott ki. Antal Imre ez­zel kapcsolatban módosító ja­vaslatot kíván beterjeszteni a tavaszi ülésszakon. Ennek lé­nyege az, hogy az erről szóló, 10 esztendeje született rendel­kezés a tapasztalatok szerint nem vált népszerűvé. Annak idején azt célozta, hogy eny­hítsen a telekhiányon, törje le a szabadpiaci árakat, a spe­kulációt. Az üdülőtelkek, a hobbikertek esetében még el­fogadhatónak látszik a tartós használatbavétel módszere, nem úgy az építési telkeknél. Bizony az emberek idegenked­nek tőle, hiszen a nagy befek­tetéssel épített otthonaikat magukénak, a családjukénak szeretnék tudni. A módosító javaslat szerint az építtető maga dönthetné el, hogy meg­vásárolja vagy csupán hasz­nálatba veszi a kérdéses terü­letet. Hoffer István válaszában azzal érvelt, hogy a törvény- javaslat korszerűsíti a tartós használatbavétel intézményét. Határideje az épület fennállá­sáig terjedne, s lehetőség Len­ne a bővítésre, a ráépítésre is. Örökölhető és elidegeníthető is lenne a használói jog. Antal Imre ennek ellenére fenntart­ja módosító indítványát, amelyhez — mint a hozzászó­lásokból kitűnt — elnyerte képviselőtársai támogatását. Dr. Mondok Pál a probléma érdekes oldalát világította meg azzal, hogy szóba hozta a na­gyobb beruházásokkal — pél­dául az MO-ás autópálya épí­tésével, a Ferihegyi repülőtér bővítésével — együtt járó kisa­játításokat. Most ugyanis könnyen előfordulhat, hogy valakinek kisajátítják a sze­mélyi tulajdonú telkét, ami helyett csak tartós használat­ba kaphat területet. Munkaterv A vitából is kiderült, meny­nyire szerteágazó a téma — fogalmazta meg összefoglaló­jában a képviselők véleményét Koltai Imre. Ennek tulajdo­nítható az is, hogy a tavaszi ülésszakon több Pest megyei felszólalás is várható. A me­gyei képviselőcsoport ülése az idei munkaterv elfogadásával zárult. Kövess László összhangba kell hozni az ipar, a településfejlesztés, a vízgaz­dálkodás, a közlekedés, s egy­idejűleg a környezetvédelem hasonlóan fontos érdekeivel is. Ezek a gondolatok a bi­zottsági vitában is visszatér­tek, miután a képviselők dr. Petrik Ferenc igazságügymi - niszter-heiyettes előterjeszté­sében megismerkedtek a tör­vényjavaslat kidolgozásának előzményeivel, főbb törekvé­seivel, új rendelkezéseivel. A miniszterhelyettes elmondta, hogy a Magyar Népköztársa­ság, egyáltalán Magyarország történetében ez lesz az első önálló földtörvény. Törvény­tárunkból ugyanis eddig hiány­zott a földtulajdoni és föld- használati viszonyok törvé­nyi szabályozása; viszont leg­alább kétszáz más — külön­féle szintű — jogszabály ren­dezte ezeket a témákat. Ez utóbbiak részben már el is avultak, ugyanakkor szinte áttekinthetetlenné váltak nem­hogy az állampolgárok, de még a jogalkalmazók számá­ra is. Az új törvény elfogadá­sával egyidejűleg valamennyi korábbi szabályozást hatályon kívül helyezik, egységesítik a földről szóló teljes joganyagot. A törvényjavaslat jellemző vonásai között említette a mi­niszterhelyettes, hogy a három tulajdoni forma — állami, szö­vetkezeti, személyi tulajdon — között úgy teremt szabadabb „mozgási” lehetőségeket, hogy változatlanul elsőrendű ma­rad az állami tulajdon — an­nak egységes és oszthatatlan volta —, az állami vállalato­kat és más állami szerveket, valamint a társadalmi szerve­zeteket ennek megfelelően az állami tulajdonban levő in­gatlanra vonatkozólag tovább­ra is kezelői jog illeti meg. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével összhang­ban, a 'vállalati önállóság nö­velése érdekében azonban bő­víteni kívánják a kezelő szer­vek jogosítványait, amelyek így közelebb kerülnek a tulaj­donosi jogokhoz. Egyértel­műbbé válik így az önállóság is, a felelősség is. Arról is szólt Petrik Ferenc, hogy a törvényjavaslat az ed­digieknél is következetesebben deklarálja az álíami és a szö­vetkezeti tulajdon „egyenjogú­ságát’’ szocialista tulajdoni jellegét. Változatlanul tovább él a tartós földhasználat in­tézménye. A személyi tulaj­donszerzés körében — föld, telek, lakás mértékénél — ma­radnak korlátozások, de lesz­nek bizonyos engedmények is. A vitában, amelybe több szakértő is bekapcsolódott, a képviselők közül szót kért Koltai Imre (Pest megye, 28. vk.) is. A kétfrontcs harc jegyében Nemzetköziség és nemzeti tudat Jelenünkben tanúi vagyunk az internacionalizmus terje­désének, a folyamat felgyor­sulásának. Bővülnek gazdasá­gi kapcsolataink más, szocia­lizmust építő országokkal, sokoldalú együttműködések alakulnak ki. Terjed a tudo­mány, technika eredményes kutatása, gyakorlati alkalma­zása. Mind több szál köti ösz- sze az országokat. Közös vál­lalkozások alakulnak ki, kül­földiek sajátítják el a tudo­mányt egyetemeinken, és ma­gyarok tanulnak baráti, test­vérországainkban. Szakem­berek cseréje és ismétlődő ta­pasztalatcserék táplálják a ba­rátságot. Az emberiség jövőjét, lé­tét érintő kérdések előtérbe kerülnek: közösen kell küzde- nünk békénk megőrzéséért, az alkotó munka kiteljesedéséért. Az internacionalizmus termé­szetesen nem szorítja háttérbe nemzeti érzéseinket, sajátos fejlődésünket, nemzeti érde­keinket. s ezen alapuló politi­kánkat. A második világháborút kö­vető időszak bebizonyította, hogy a szocializmust építő or­szágok számára a nemzeti ke­ret, amely nem a munkásmoz­galom és a szocializmus ter­méke, hanem az előző korok történelmi öröksége, ma is realitás, ma is számolni keil vele és nélkülözhetetlen cél­jaink megvalósításában. Túl- hajtása. a nemzeti érzés na­cionalizmusra váltása azonban ma is okoz olykor károkat, s ezek ellen harcolunk. A nemzeti tudat belső lé­nyegénél fogva azonosságtu­dat, melynek kritériuma a történelmi folyamatosság. A történeti tudat mindig fontos szerepet töltött be a társadal­mi gondolkodásban, a közvé­lemény alakításában: A nem­zeti tudat alakulásában (még ma is elő-előbukkan hatása), zavart okozott a trianoni bé­keszerződés súlyos történelmi következménye. A Horthy- rendszer — visszaélve a töme­gek hazafias érzésével, felkor, bácsolta a nacionalista érzel­meket egy retrográd, Európa- politikai szempontból is irreá­lis, revizionista politika meg­valósítása útján, fasiszta orientációjú külpolitikájával a világháborúban való rész­vétel ideológiai megalapozá­sát készítette elő. Ismert, ho­vá vezetett ez a politika. A demokratikus megújho­dás, a szocialista átalakulás el­sőrendű eszmei feltétele volt a nemzeti tudat megtisztítása a fasiszta torzulásoktól, a ret­rográd, nacionalista tartalom­tól. A demokratikus, haladó erőknek tettekkel kellett bi­zonyítaniuk, hogy a felszaba­dulás gyökeres fordulatot je­lent a népek életében, szakí­tunk a reakciós, nacionalista múlttal, de megőrizzük a ma­gyar történelem haladó hagyo­mányait, és saját történelmün­ket ezek alapján folytatjuk. Ez az út nem volt töretlen. A szektás dogmatizmus úgy nyilvánította a magyar népet az új világ megteremtőjének, hogy ugyanakkor a bűnös nép bélyegével illette — a fasiz­mus okozta tragédiáért az egész népet felelőssé tette. Le­becsülte szellemi, erkölcsi ér­tékeinket. S az 1950-es évek kétségtelen, letagadhatatlan eredmények mellett is súlyos torzulásokat okoztak. Az MSZMP felismerte, hogy nemcsak nemzeti katasztró­fák, súlyos társadalmi-poli­tikai, morális megrázkódtatá­sok után van szükség kritikus önvizsgálatra, önismeretre. Szükségtelen, hogy önmarcan­goló. eufóriás periódusok kö­vessék egymást. A nemzeti tu­dat zavarainak leküzdése, identidástudatunk megtisz­títása, védelme folyamatosan igényli az őszinte elemzéseket, történelmünk tanulságainak marxista elemzését, kulturá­lis örökségünkhöz való viszo­nyunk tisztázását. A kétfrontos harc jegyében őrizzük internacionalizmu­sunk, nemzeti öntudatunk tisztaságát, és nyílt marxista kritikával harcolunk a nacio­nalizmus új formái ellen. Az utóbbi évtizedek vitái jelentős eredményt vívtak ki e téren. Méltó helyre kerültek — ko­rábban elfeledett, mellőzött — történelmi, tudományos, mű­vészeti értékek. Nemzeti sa­játosságainkkal marxista mó­don élünk. A korona és a ko­ronázási jelvények hazatérése — történelmi ereklyéink mél­tó helyükre kerültek. Meg­szűnt a hazafiságban is nacio­nalizmust gyanító óvatosko­dás; kulturális kapcsolatokat építünk ki a határainkon kí­vül élő magyarsággal. Keres­sük és megtaláljuk a bennün­ket összekötő számos kapcsot. kölcsromlás, az államvagyon szabad közvagyonként kezelé­se... Nemzeti érdekünk a kezde­ményező, vállalkozó, önszerve­ző, nagyobb felelősséggel bíró egyének kialakulása. Mindeh­hez azonban szükséges az a fo­lyamat, melyet napjainkban iá élünk: a gazdaság mellett á szellemi, a kulturális szféra demokratikus megújulása. A mai magyar társadalom. úton levő társadalom. Ez azt jelenti, hogy sem gazdasági, sem társadalmi viszonyaink, sem értékrendünk megújulási folyamata nem befejezett. Azt; is jelenti, hogy mint jellegé­ben minőségileg megváltozott, új típusú szocialista netnzet — a szocialista közösség tag­jaként — társadalmi életének internacionalizálódása maga­sabb fokra emelkedve folyta­tódik. A nemzeti fejlődés és az internacionalizmus harmoni­kus összekapcsolása objektivi­tása abban rejlik, hogy a nem­zeti és a nemzetközi érdekek összhangban vannak. Az inter­nacionalizmus nem jelent uní- formizáltságot, s nem csökken­ti a nemzeti önállóságot sem. Olyan összefogást feltételez, amely tiszteletben tartja az önállóságot, a függetlenséget, a egyezteti a nemzeti érdekeket Biztosítja a nemzeti kisebb­ségek boldogulását, teljes, egyenjogúságát, ápolja a nem­zetiségek anyanyelvi, kulturá­lis hagyományait is. A nemzeti és a nemzetiség; kérdés csakis a gazdasági, a társadalmi, a politikai viszo­nyok általános fejlődéséve! összefüggésben értelmezhető. A folyamatos megújulási kész­ség, a „közös múlt” vállalá­sa, az előítéletekkel való szem­benézés alkotja a harmóniát. Szocialista építésünk kül­ső feltételrendszerében bekö­vetkezett kedvezőtlen tenden­ciák, belső nehézségeink sza­porodása, s az azok megoldá­sára irányuló törekvéseink el­lentmondásosan hatottak és hatnak nemzeti tudatunk ala­kulására is. A „jóléti elégedett­ség” eleme, mely újként épült be a nemzeti tudat struktúrá­jába —, egyfajta menekülési formája lett az identitás- és nemzettudatzavaroknak. Ide­kapcsolódó tünetcsoport a má­sodik. a harmadik gazdaság problémája csakúgy, mint az önérdek motiválta munkaer­T/ állalom a veszélyt és “ ellenállva a kecsegte- tésnek, megszakítom a láncot. Pedig most már tu­dom, hogy a számomra is­meretlen Ipe Elit is így tett és négyszázötvenezer dollárt veszített miatta. Ez ugyan velem aligha for­dulhat elő, egyrészt, mert vigyázok a pénzre, más­részt, mert egy centem sincs, de a Fülöp-szigeteki Wale tábornok sorsa betel­jesülhet rajtam is, hiszen ö konokul megszakította a láncot, és ezért hat nap múlva ki is adta a lelkét a szerencsétlen, s valószí­nűleg még az sem boldogí­totta igazán, hogy halála előtt 755 ezer dollár ütötte a markát. S ha e néhány sor olvas­tán valaki azt gondolná, hogy bűnhődésem első fá­zisában eszemet vesztettem és azért ilyen zavaros a mondanivalóm, akkor hig­gadtan elmondom, hogy mi történt eddig. Postalá­dámban kézzel írott levél fénymásolatát találtam, s annak elején pedig egy hi­bás angolsággal fogalma­zott mondatot. „Ez a fohász szerencsét hoz önnek.” — tudósít a levél küldője, s Fohász hogy a legcsekélyebb bi­zonytalanságban se marad­jak, a levélből a szerencse megérkezésének pontos ideje is kiderül: „A sze­rencse most érkezett el Önhöz. Ezen levél kézhez vétele után kilenc nappal Önt szerencse éri.” Tehát most, ami kilenc nap múl­va. lesz. Így egészen pontos. A szerencséért persze tennem is kell valamit. Húsz példányban kell sok­szorosítanom a levelet, s el kell küldenem azoknak, akikről tudom, hogy sze­rencsére van szükségük. Ha ezt megteszem, vagyis folytatom a láncot, jön a szerencse; ha nem, akkor a bevezetőben említett sze­mélyekhez hasonlóan en­gem is utolér a végzet. A levélből még megtu­dom, hogy az angol nyel­ven igen hibásan fogalma­zott vagy másolt fohász eredetije Hollandiában van, s egy venezuelai misszioná­riustól származik. Néhány százezer dollár persze nekem is jól jönne, bár ha aztán annak erede­téül a szerencsét nevezném meg, talán kételkednének szavaim hitelében az ille­tékesek. De tegyük fel: né­mi szerencsével el tudnám hitetni velük, hogy nem tiltott szerencsejátékon nyertem a pénzt. Még ak­kor is marad egy problé­ma. Húsz embernek kellene elküldeném a fohászt, olya­noknak, akiknek szerencsé­re van szükségük. Én ugyan csupa olyan embert ismerek, akiknek szüksé­gük van a szerencsére, de olyat nem, aki ennek a le­vélnek az átolvasása után meg ne állapítaná, hogy feladója megzavarodott. Ha pedig nálunk húsz em­ber ugyanazt mondja vala­kiről, az olyan ritka eset, hogy híre bejárja kis ha­zánk minden szegletét. Ezért hát sietek tudatni mindazokkal, aki ezt a fo­hászt már megkapták, hogy nem én küldtem. A levélnek csupán egyet­len mondata van, amely számomra kedvesen hang­zik: „Ne feledje, ne küld­jön pénzt!" Nem feledem, nem küldök. Cseri Sándor Az CgeSZSegOS nemzeti ér­zés, a szocialista internaciona-; lizmussal összecsengő magyar­ságtudat fejlesztése nem me­rülhet ki a nacionalizmus elle­ni eszmei-politikai küzdelem­ben. amint a közmegegyezés sem alapulhat csupán a múlt tiszteletén. A nemzeti tudat nem öröktől fogva való válto­zatlan érték, maga is a törté­nelmi-társadalmi fejlődés ter­méke. Korszerű, pozitív tartal­mának tehát magában kell foglalnia nemzeti értékeink, történelmi, kulturális öröksé­günk teljes és kritikus szám­bavételét, a felszabadulás után; megtett utunk marxista elem­zését, a szocialista országok egymásrautaltságának bemu­tatását. Az egészséges nemzeti tudat nem más, mint jól működő társadalmi tudat, amely nap­jainkban elsősorban kisebb kollektívákban formálódik. A hazafiság érzése, a nemzethez tartozás tudata szemmel látha­tóan mindennapjaink demok­ratikus öntevékenységében fe­jeződik ki és fejlődik. Segíti ezt a nyilvános vita. a közös feladatok közös megoldása, kö­zös felelősségvállalás szocialis­ta építőmunkánk sikeréért. A felelős, cselekvő szocia lista hazafiság és az interna cionalizmus kölcsönös feltété lezettsége követelmény. Rend szerünk, eszményeink iránti elkötelezettségünk fontos po litikai, morális tényezői, pár tunk politikájának szilárd el­vei. A part XIII. kongresszusa így fogalmazta meg: „Hazánk és népünk érdekeinek szolgá­lata, valamint a szocializmus és a társadalmi haladás egye­temes ügyének előmozdítása között szoros és kölcsönös a kapcsolat. Politikánkban ezért természetesen ötvöződik nem­zeti önbecsülésünk más népek tiszteletével, nemzeti érde­keink szolgálata a népek kö­zötti barátság és szolidaritás ápolásával." Vavrik Tiborné, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága Oktatási , Igazgatóságának tanára Nem túlzás azt állítani, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszaka elé kerülő téma, a földről szóló törvényjavaslat hazánk valameny- nyi állampolgárát érinti valamilyen módon. Hiszen ha csupán abból az egyszerű tényből indulunk ki, hogy a lakóházak építési telkeken állnak, hogy sokan rendelkeznek nyaralóval, ho ^hitelekkel vagy ép­pen háztáji gazdasággal — nem szólva a termelőszövetkezetek, aiiami gazdaságok területeiről —, akkor nyilvánvaló, hogy az új törvényi alaposan kell előkészíteni. Ehhez járult hozzá a megyeházán teg­nap megtartott Pest megyei képviselőcsoport-ülés, amelyen ott volt Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára, Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottságának elnöke.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom