Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-10 / 58. szám

mi. MÁRCIUS 18., KEDD Nzgykátán és környékén A NEB vizsgálja Tartalmas ellenőrzési tervet fogadott el legutóbbi ülésén a Népi Ellenőrzés Nagykátai Bizottsága. Már meg is kezdték a ta­pasztalatok gyűjtését arról, hogy az alkohol forgalmazásá­ra vonatkozó jogszabályokat hogyan tartják be, az alkoho­lizmus visszaszorítására ho­zott intézkedéseket hogyan érvényesítik a várösi jogú nagyközségben és vonzáskör­zetében. Vizsgálják a vállalatod és szövetkezetek belső ellenőrzé­sének helyzetét, s azt is, hogy milyen a társadalmi tulajdon védelme, hogyan változik a leltárhiányok mértéke a ven­déglátó-ipari vállalatoknál és az áfész-eknél. Mindenki számára fontos kérdés: a tanácsok és intéz­ményei, valamint a gazdasági egységek miként tartják be a környezetvédelmi előírásokat, kiváltképp a farmosi termé­szetvédelmi területen és kör­nyékén? A második félévben Tápió- györgye vezetői számolnak be a testület előtt arról, , hogy miként segítenek a szociális gondoskodásra szoruló idős embereken. Nem kevésbé ta­nulságos lesz a mynkaidőalap védelmének eredményeit és kudarcait 1 összegző népi ellen­őri vizsgálat is. valamint az, amely a magánfuvarosoknak a megye szállítási igényei ki­elégítésében játszott szerepét veszi szemügyre. A községi tanácsok kezelésében lévő földterületek védelme, haszno­sítása és nyilvántartása szin­tén a vizsgálati feladatok kö­zé tartozik. Csoiíánok és Katinkák Félezer per pihen dossziékban Nincs Jelentkező Ha az ember perének kitű­zését sürgetve érdeklődik a városi bíróságokon, furcsa vá­laszokat kap. A tárgyalás azért késik, mert nincs bíró. Nem csoda, ha az állampol­gár meglepődik. Sok hiány­cikkhez hozzászokhatott már, de hogy bíró ne legyen, az hihetetlenül hangzik. Pedig igaz. Szentendrén például egyetlen polgári peres szakember tartja a frontot, de remény van arra, hogy ta­vasszal egy új kollégával erő­södik az intézmény, de hogy a harmadik státust mikor töltik be, azt senki sem tudja. Vácott három bíró hiányzik. Jelentkező nincs. Egy új állást egy évelnem tudnak betölte­ni. Cegléden a tartósan távol­levő szakember helyett más bíróságról helyettesitőt ren­deltek ki. Mielőtt a részletek elemzé­sébe merülnénk, tegyük fel az alapkérdést: miért nem vonzó ez az évezredek óta az értelmiségi hierarchia csúcsán álló foglalkozás? A válasz rö­vid és tömör: mert elképesz­tően alacsonyak a fizetések, s a munka társadalmi presz­tízse az utóbbi évtizedekben valósággal lezuhant. Ezzel párhuzamosan a perek bonyo­lultabbakká, nehezen kibo- gozhatóvá váltak. Á bíró többletjövedelemhez nem jut­hat, másodállást vállalnia ti­los, tehát arra ítéltetett, hogy a fizetéséből éljen. Ezzel szemben elvárják tőle, hogy feddhetetlen legyen, közéleti és tár sadalmi munkát végez­zen. És milyen segítséget kap cserébe? Vácott például a ta­nács támogatja az esetleg je­lentkező OTP-lakás vásárlásra irányuló törekvését. Eljárás vesztegetési ügyben A gondnok mesterkedései ! Hatszázezer forint csúszópénzt követelt az építőktől * rekonstrukciós munkálatok megrendelésének fejében í Czeizler András, a Képzőművészeti Kiadó Vállalat í gondnokságának vezetője. Ügyében vesztegetés bűntetté- nek alapos gyanújával Indított eljárást a Budapesti I Réndőr-főkapitányság gazdasági rendészet Tavaly decemberben a rend-' őrség tudomására jutott: az egyik főváros környéki ter­melőszövetkezet építési ága­zata jelentkezett, hogy elvég­zi a Képzőművészeti Kiadó telephelyének fűtésfelújítását, ám a vállalat gondnokságá­nak vezetője, Czeizler András kikötötte, csak akkor kaphat­ják meg a munkát, ha a meg­rendelés értékének 10 százalé­kát visszajuttatják neki. A hat­százezer forint csúszópénzt két részletben kellett volna kiegyenlíteniük. Kétszázezer forintot a szerződés aláírása után vett volna át Czeizler, a fennmaradó hányadot pedig a számlák rendezését köve­tően kapta volna meg. A vesztegetési összeg első részletét — Czeizler megbízá­sából — Szántó Péter, az Ok­togon Gazdasági Munkaközös­ség vezetője vette át. A rend­őrség Szántót őrizetbe vet­te, s ellene is ' megindították a vizsgálatot. Kiderült, hogy korábban a gmk is csúszó­pénzt fizetett Czeizlemek; a társaság kasszájából 25 ezer forint vándorolt a gondnok­ság vézetőjének «sebébe a re­konstrukció tervezési munkái­ra kapott megbízás fejében. A gmk ügyeit vizsgálva a gazdasági rendészet munka­társai megállapították, hogy a 12 tagú társaság megalakulása óta egyszer sem tartott köz­gyűlést és soha nem számol­tatta el vezetőjét. Szántó hadi­lábon állt a bizonylati fegye­lemmel is. Gyakorlatilag egy­általán nem volt írásos nyoma a gmk gazdálkodásának, s csak utólag — egy pénzügy­minisztériumi revízió kapcsán — készültek fiktív bizony­latok. Fény derült arra is, hogy kitalált eseti megbízá­sok és tagi részesedések alap­ján, Szántó mintegy 765 ezer forinttal rövidítette meg gazdasági munkaközösségének tagjait. Czeizler András ténykedésé­nek vizsgálata is hasonló tanulságokkal szolgált. Mint a gondnokság vezetője, ő látta el különböző műszaki cikkek­kel a vállalat vidéki üzleteit. Ugyanakkor vásárlásai alkal­mával gyakran személyes cél­jaira használta fel a kiadó pénzét. Ennek megfelelően nem tudott elszámolni a laká­sán tárolt több százezer fo­rintot érő szerszámokkal, mű­szerekkel. Manipulációinak egyik pél­dája a nála talált Panasonic videomagnó vásárlása. A 181 ezer forintos készülék vétel­árát 50 ezer forintot meg nem haladó részszámlákra bontot­ták, majd az így elaprózott összegeket a gondnokság ve­zetője a vállalat különböző részlegeire terhelte. A követ­kező lépés az lett volna, hogy a selejtezési bizottság — amelynek Czeizler is tagja volt — leírja az egyes rész­összegeket. A gazdasági ren­dészet most vizsgálja, mek­kora kárt okoztak a Képző- művészeti Kiadó Vállalatnak Czeizler mesterkedései. Egy év hátralék A kezdő bíró fizetése jelen­leg 7100 forint, A levonások után a tárcájába tehet 6300-at. Es hova távoznak a pályakezdők? Például jogta­nácsosok lesznek különböző gazdasági egységeknél. Ve­gyük az előbb említett esetet. A kezdő jogtanácsos a hétezer forintos alapfizetésén túl pré­miumot, nyereségrészesedést, kilométerátalányt kap. Vállal­hat másod-, akár harmadál­lást. A jövedelme minimum a duplájára nő. S a bírók kere­settek. Mert alapos tárgyis­meretet szereztek azon a pá­lyán, amelyre készültek. Az elszívóhatás az ismert körül­mények miatt növekszik. Ismét pillantsunk bele a következményekbe! A tárgya­lásra váró folyamatos polgári perek száma dagad. Szent­endrén január végén 519 állt belőlük a dossziékban. Illőre váltva egy év hátralékot je­lent. Ha három bíró próbálná ledolgozni, de mint láthattuk, egy van. Vácott még 12 hónap alatt sem fogják utolérni ma­gukat. Pontosabban: ennyi időre íenne szükség, ha gyor­san, gyakorlati szakemberek­kel tudnák feltölteni az intéz­ményt. Mert a kezdő bármi­lyen tehetséges és nagy tudá­sú, lassabban halad. Mit tudnak tenni a városbí­róságok elnökei? Megértve a kort, szelektálnak. A gyer­mektartási ügyeket előreve­szik. Ha törik, ha szakad, ezeknek haladniuk kell. A Magad, uram, ha szolgád nin­csen! szellemében beleássák magukat a válóperek témakö­rébe is. A többi ügy pihenőbe kerül. Csak az arányok érzékelte­tésére: egy bírónak egy esz­tendőre 80—100 ügy tárgya­lása lenne az ideális. Tessék ezt elosztani a hátralékok számával I . Amíg nem késő Hogyan lehet elvárni, hogy ilyen körülmények között a lehető legigazságosabb ítéle­tek szülessenek, a körülmé­nyek legaprólékosabb feltárá­sára kerülhessen sor? Nem a bírák szakmai hiányosságai Gomblyuk lesz. Évente mintegy 590 ezer darab különféle női felsőruházati ter­mék készül a Pevdi ceglédi konfekciógyárában. Munkájukat minősíti, hogy e tekintélyes mennyiség 75 százaléka tőkés exportra kerül. Felvételünkön Jakab Julianna, gomblyukkötő gépen készíti a ruhákra a lyukakat. (Hancsovszki János felvételei Mindenütt döngeti a kapukat A házaíian dömsödi igazgató Dicséretet kapott eddigi munkájáért a dömsödi műve­lődési ház. Ám nehogy valakinek eszébe jusson meg­keresni ezt az intézményt — nem fogja megtalálni! Ugyanis nincs .., Stein János művelődésiház-igazga- tőval, Sittnikiewitz László tanácselnök szobájában be­szélgetünk, Körbecsodáijuk az asztalra tett majdani ok­tatási és művelődési központ —kétféle változatban is elkészült — makettjét. — Az igaziban majd nyolc tantermes iskola és a művelő­dési otthon kap helyet — ma­gyaráz a tanácselnök. — A kupola alatt négyszáz szemé­lyes nagyterem lesz. Mellette a könyvtár, szolgálati lakás. Egyelőre maketten Minden bizonnyal lelki sze­mei előtt már készen jelenik meg az épület, mert derűs 6 nyugodt. Hiszen a település- fejlesztési hozzájárulást is er­re fizeti a lakosság. Bár ez csak hatmillió lesz öt év alatt — az összes költség pedig legalább a nyolcszorosa. De a dömsödiek nemcsak anyagi áldozatokra képesek. Hogy addig mi. lesz? Az, ami most van. — Az iparoskörben, a csó­nakházban, a házasságkötő te- remben, az iskolában, a sport­telepen adnak helyet rendez­vényeinknek — sorolja a mű­velődési ház igazgatója. — Mi is ötéves munkaterv alapján .dolgozunk — a feleségem a közvetlen munkatársam, rész- foglalkozásban művészeti elő­adó. Figyelembe vesszük a különböző érdeklődésű rétegek igényét. A kiscsoportok léte egyébként is nagyon fontos, mert közülük kerül ki a ké­sőbbi közönség. Az amatőr alkotóközösség­nek nemcsak dömsödiek, ha­nem ráckeveiek és körzetbe­liek is tagjai; összesen tizen­öten. Közös tárlataikat a há­zasságkötő teremben rende­zik. Akárcsak a felnőtt- gyermekvideoklub vetítéseit. Áprilisban a régi dömsödi mesterségekről terveznek ide kiállítást. Útra készen a húsvéti nyulak A Szerencsi Édes- m|| Ipari Vállalat diós- győri csokoládé- gyárában befeje­zéshez közeledik a húsvéti csokoládé- figurák gyártása. Az idén 32-féle figurából csaknem ezer tonnát ké­szítettek belföldi megrendelésre, míg a külföldi piacra 50 tonnái szállítanak. Már­cius közepéig min­den megrendelő­jüknek kiszállít­ják a húsvéti cso­koládéfigurákat. — Nem csoda, hogy a há­zasságkötő terem állaga erő­sen megromlott, de nem a boldogító igenektől akar le­szakadni a mennyezet — jegy­zi meg Stein János. Az értelmiségi klub, a gyer­mek-néptánccsoport, a közle­kedési kör az iskolában jön össze. Ez utóbbi vetélkedőket is rendez, s aki betöltötte a 14. életévét, az kismotorvezetői tanfolyamon vehet részt, amelynek sikeres elvégzése után jogosítványt kap. — Tavaly én iá megkaptam! — mondja nevetve Stein Já­nos —, most már nem bicik­livel járok, hanem kismotor­ral. Mindig vándorúton A fotószakkör az összes helybeli rendezvényről felvé­teleket készít, ök szintén az iskolában találkoznak. Az if­júsági klub tagjai viszont a pici könyvtárba szorulnak. A cigányklubbeliek a tsz ifjú­sági klubjában szoktak talál­kozni. — Nagy rendezvényeink közül hagyományossá akarjuk tenni — és sikerül is — az egész napos majálist, az augusztus 20-i Ifjúsági napot, amelyeket a sporttelepen tar­tunk — szól a tervekről Stein János. — öt éve már, hogy a dömsödi csónakház helyet ad a vizuális alkotóműhely számára; a megye általános iskoláiból jönnek gyerekek eb­be a táborba. A szórakoztató rendezvények közül csak pó- dfumjeHegű előadások szerve­zésére van lehetőség. A bá- lozóknak a népfront biztosít helyet az iparoskörben. — Hogyan tud ennyi min­denre odafigyelni? — A tizenegy tagú társa­dalmi vezetőség segítségével. Ezek a munkások vagy maga­sabb beosztású emberek sziv- vel-lélekkel tevékenykednek, sok ötletet adnak, s még kö­zönségszervezéssel is foglal­koznak. Szerződésünk alapján a dömsödi Dózsa Tsz minden esztendőben 130 ezer forintot juttat közművelődési célokra — tájékoztat a művelődési ház igazgatója. — A gamesz- szel is kitűnő a kapcsolatunk. Mindig megteremtik a fede­zetet arra, amire leginkább szükség van. Így lett például videónk és annak szekrénye... Az iskolával közösen sok gyermekműsort szerveznek: a rendhagyó irodalomórától kezdve Levente Péter és Gryl- lus Vilmos felléptéig. A ját­szóházban ' karácsonyfadísze­ket, húsvétra ajándékokat is készíthetnek a tanulók. —* Amit csak tudunk, meg­teszünk — mondja Lázár Jó- zsefné iskolaigazgató —, hi­szen nincs más lehetőségük! Különben megbénulna a kul­túráiét Dömsödön; Az iskolá­nak ebből mindössze annyi előnye származik, hogy Stein János például olyan progra­mot iktat be, ami éppen ka­póra jön nekünk. Műsort szer­vez a költészet napjára, amely­re egyébként az iskola nem tudna költeni. Nagyon nehéz helyzet ez, vergődünk, e mű­velődési ház vezetése is... Vannak itt ötletes emberele, mozgathatók, de félő, hogy le­áll az egész. Néhányukban föl is vetődik; minek igazgató, ha nincs ház! Pedig ő felvette a kapcsolatot a vendéglátó egy­ségekkel, helyet qAnak külön­böző rendezvényeknek. — Mit jólent az iskolák szá­mára az oktatási és művelő­dési központ megépítése? — Azt el sem lehet monda­ni! Dömsödön a 744 általá­nos iskolás hat helyen tanul, és szeptembertől a könyvtár helyiségébe is csoportot kell hozni, ha nem akarjuk vissza a két műszakot! A régi isko­lák olyan állapotban vannak, mint például a Hajós kastély, amelynek csak az állagmeg­óvása másfél millióba kerül­ne. Talán tégla jeggyel ? Bödő Mihályt, a Hazafias Népfront helyi bizottságának elnökét éppen ebédszünetben érjük. — Mindez szükségmegoldás — jegyzi meg a csöndes sza­vú órásmester. — Stein Já­nos hol itt, hol ott döngeti a kapukat. Hát nálunk is — is­meri. el. — A népfront min­dent megmozgat, hogy meg­nyerje a lakosság támogatá­sát. Gondoltunk már téglaje­gyek árusítására is. Különben nem tudjuk megvalósítani eb­ben az ötéves tervben az ok­tatási-művelődési központot. Az anyagiak szűkösen csor­dogálnak. Elhallgat, s csak pár másodperc után folytatja: — Ráckeve és vonzáskörzete kisiparosainak elnöke va­gyok — s beszéltünk már ar­ról, hogy esetleg a szakmun­kástanulók a szintvizsgát itt tennék le. A központ építke­zésén falaznának, vakolnának. A helyi kisiparosok is na­gyon komoly felajánlásokat tettek. A fuvarosok például a sódert, a homokot szállítanák — társadalmi munkában. Hú­szán vannak! — emeli fel a mutatóujját, jelezve, hogy ez nem kevés. — Ha ilyen lelke­sek maradnak az emberek, akkor minden jól fog men­ni.. ( Mit tehet hozzá a cikkíró mindehhez, ha ismeri a mai magyar kulturális élet anya­gi lehetőségeit? Legfeljebb szoríthat, hogy teljesüljön a dömsödiek vágya, hogy a be­fektetett energiák ne vessze­nek kárba. Vennes Aranka Már elődeink is azt tartották, hogy a pereskedés ideg­ölő, kellemetlen, időrabló, zsebet vékonyító foglalatos­ság. Még abban az esetben is, ha a bíróságok a lehető legolajozottabban működnek. Hát még ha a gépezetbe homokszemek kerülnek! Mostanában mind gyakrabban teszik fel az igazu­kat kereső ügyfelek a kérdést: mikor kerül végre sor az ügyem tárgyalására? S hovatovább, ha a bíróságok munkájáról esik szó, az emberek lemondóan legyin­tenek. vagy emberi gyarlóságai miatt. Hiszen kalapot le azok előtt, akik még mindig vál­lalják ez a munkát! De a helyzetek ismeretében nem csoda, ha az állampolgárok türelmetlenek, reklamálnak és legyintenek pereik „időtlenné válása” láttán. Óhatatlanul eszembe jut nagy romantiku­sunk egyik híres regénye, a Mégis mozog a Föld. Jól tu­dom, hogy a vázolt probléma megoldása nem a városok vagy a megyék feladata. Sok­kal mélyebb, átfogóbb változ­tatásokra lenne■ szükség. Ad­dig, míg nem késő! Mert egy­re több Csollán Bertalan és Katinka fog szaladgálni a bí­róságok folyosóin. Vicsotka Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom