Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-13 / 37. szám

Heti kérdésünk Tudunk-e viselkedni? — Nézzen körül — válaszol Péter András, a gödöllői MÁV-állomás főnöke. — Nem­rég rakattuk át a kályhákat, az első órákban ellopták az egyiknek a szikrafogóját. Hiá­ba fűtünk, az ajtókat nyitva hagyják. Hónapokig zárva vol­tak a vécék, inkább az ajtókat rugdosták, nem mentek a kin­ti illemhelyre: még azért is fizessenek? Hosszú idő múlva elkészültek a belső helyiségek. A férfivécében leszedték a csempét, lyukakat vágtak az ajtókon, ellopták a csapokat. A nőiben szétrugdosták a szifont. Megpróbáltuk itt is a kétforintos rendszert, betörték az ajtót. Akit a felügyelettel megbíztunk, vissza akarja ad­ni a szerződését. Most ve­gyünk még kézszárítót is? — Valamikor őrbódék vol­tak az 'állomás végén. Ezeken feltörték a zárakat, leszaggat­ták a telefonkábeleket. A leg­újabb hangosítási módszer nem nyerte meg a környék la­kóinak tetszését, a ráérők azonban már megtanulták a külső gombot kezelni. Trágár szavakat kiabálnak, fütyülnek a mikrofonba. A vasút veszé­lyes üzem, a balesetekért ben­nünket is felelősségre vonnak, a síneken, tilos közlekedni. Az egyetem felé volt egy átjáró a kerítésen, karókat vertünk oda, betömtük a lyukakat. Mi lett a következménye? Három oszlop között letépték a kerí­tést. Máriabesnyőn legutóbb öt ablaküveget láttam kitörve. Hiába akarunk mi kulturált utazást, sem anyagilag, sem idegekkel nem győzzük a van­dalizmus nyomait pótoígatni. — Miért nincs vécé az áru­házban? — kérdez vissza Tóth István igazgatóhelyettes. — Éveken át fenntartottuk, min­dent elöntött a víz, elvitték a csapokat, a mosdót, még a vil­lanyburát is. A bejárathoz kö­zel tároljuk a tartós fogvasz- tási cikkeket, hűtpket, mosó­gépeket. tűzhelyeket. Kifelé menet belerúgnak, megkarcol­ják. a kisebb alkatrészeket le­szedik — és az utcán eldobják. Az önkiszolgáló részen napra­forgómagot szórnak a vázák­ba, rágógumit ragasztanak a fazekakra, ök boldogok, tettek valamit, a vevők pedig azt hi­szik, mindez az eladók műve. — Azt hiszem a viselkedés­hez tartozik az is, amikor azt mondják, a kereskedők türel­metlenek. nem mosolyognak. Nem lehet elmesélni, miket mondanak nekünk, szemtől szembe lehülyéznek. Annyit kell tűrnünk, sok mindent le kell nyelnünk, nem is csoda, ha a fiatalok elmennek. Mi öregek már megedződtünk. Azt a vevő nem látja, belül min bosszankodunk, nekünk mi bajunk van. — Nagyon rossz a vélemé­nyem. Kultúrálatlanok, nem túdnak viselkedni az embe­rek. — Erdőst Antal, a Sza­badság téri büfé vezetője nem a többségről beszél. — Itt sze­rezhetünk elég tapasztalatot. Például sorba áll &—10 em­ber. valaki jön. és soron kí­vül bekiabál. Függetlenül at­tól, kicsoda, micsoda. Kiírtuk, kérjük a poharakat visszahoz­ni. Ezt kevesen teszik meg, ellenben az ötforintos teát el­viszik a harmincforintos bög­rével együtt. Akadt olyan is. igaz, részeg volt, aki megette a hurkája felét, maid reklamál­ni kezdett, elküldött a jó édes­anyámba, és bevágta a hurkát az ablakon. Egy úriember hat­van forint húsz fillérért vásá­rolt. /A húsz fillért bedobta: itt van a leányanyák javára. — Minden asztal alatt ott van a szemetes, mégsem dob­ják bele a piszkos panfrtál- rákat. A gyerekeket felültetik, felállítják az asztalra, amin mások esznek. Sőt. eljönnek vásárolni, a kicsit magára hagyják.' Vagy leesik, vasv nem, Ttt. mindenki szeme lát­tára nisiltebk a evereket. a felnőttek már odébb mennek, egészen az áruház raktáVáie. Van olyan, hogy rendreuMcí- tok vale kit. airV0r ozern°n kön. neki áll faijebh. Mi pedig nem szólhatunk semmit, mindent tűrnünk kell. B. E. Rendelő, jobb világítás Az elmúlt évben Verseg há­rom kiemelkedő létesítmény­nyel gazdagodott: ABC-áru- házzal, étteremmel és vízmű-, vei. A fejlődés sodrán nem rekedt kívül teljesen a köz­séghez tartozó Fenyőharaszt sem, ahol több mint száz em­ber él. Korszerűsítették a köz­világítást: hat higanygőzlám­pát szereltek fel alkonykap­csolóval. Megváltoztak az or­vosi ellátás körülményei is. Az eiőző évek során a körzeti or­vos az állami gazdaság tulaj­donában lévő kastély egy he­lyiségében fogadta a betege­ket. ám a gazdaság a kastélvt eladta, s a rendelésre kijelölt hely megszűnt, Mivel a tanyán belül erre nem volt lehetőség, az állami gazdaság a tanyához közeli sertéstelepen , alakított ki egészséges, korszerű rendelőt. A kényszerű változást a ta­nya lakói nehezményezik, mert az új rendelői helyiség mintegy nyolcszáz méterre esik a lakóépületektől. Kelemen Mihály tanácsel­nök a minap járt Fenyőha- raszton, s szomorúan tapasz­talta, hogy a tangazdaság ál­tal épített autóbuszvárót ala­posan megrongálták, s az egész alkotmánynak már csak a váza áll. Helyébe tavasz- szal újat, fognak emelni. Fe- nyőharaszttal kapcsolatban az elnök azt is megjegyezte, hogy nem érezhetik magukat a ta­nács mostohagyermekének, mert a településfejlesztésre be­fizetett összegnek többszörö­sét kapják vissza. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, :& SZÄM 1987. FEBRUAR 14., SZOMBAT Egyensúlyban a túrái termelőszövetkezet Egész évben odafigyelnek Lapunk más helyén is köz­lünk zárszámadási tudósításokat. A túrái Galga Menti Ma­gyar—Kubai Barátság Terme­lőszövetkezet dolgozói talán nem veszik sértésnek, ha gaz­daságukat ahhoz a kicsik ál­tal kedvelt játékfigurához ha­sonlítjuk, melyet bármerre döntünk, mindig a lábára áll. 1986-ban egész évben 389 mil­liméter csapadék hullott, hz is. szeszélyes eloszlásban. Jórészt ennek a következménye az, hogy a gabona 3,7 tonnás hek­táronkénti átlagtermést hozott. Ez tízmillió forintos kiesést okozott a növénytermesztés tervében. Kibillent a baba. de — s ezért sántít is a hason­lat —. nem magától, nem a súlyponti erő hatására került újra egyensúlyba. A naprafor­góból 2.6 tonna termett hektá­ronként, hüvelyes zöldborsó­ból pedig harminc vagont ér­tékesítettek. , Ez segített. Magyarázat nélkül Lévai Ferenc, a termelőszö­vetkezet elnöke tehát arról számolhatott be a zárszámadó közgyűlésen, hogy 1986 szá­mukra sikeres volt. A gaz­daság megőrizte fizetőképessé­gét, tartalékalapjaik sértetle­nek. A túrái kultúrház nagyter­mében összegyűlt tagok, vala­mint a vendégek, köztük La­katos Tibor, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának tagja, a Pest—Nógrád Megyei Agroker Vállalat igazgatója, Jorge Grio, a kubai nagykövetség politikai tanácsosa, Ernesto Rohas, a Kubai Kommunista Párt magyarországi képvise­letének vezetője. Békési Ist- vánné, a Galga Áfész igazga­tóhelyettese, országgyűlési képviselő előtt Dolányi Zoltán, a termelőszövetkezet párttit­kára ismertette a napirendet. Hasonló eseményekről lapunk más oldalán tudósítunk. írásunk elején mi máris a közepébe vágtunk, a vezetőség beszámolójából idéztünk. De nem az elejéből, mert abban a tavalyi népgazdasági ered­ményekről, illetve eredmény­telenségekről szólt az elnök. Az aszály, az elvonások, az agrárolló nyitása mellett a vi­szály is gondokat okozott. Mindezt nem azért említette, hogy a saját bizonyítványukat magyarázza. A jó bizonyítvány — mert szamokkal, adatokkal, tonnákkal és forintokkal alá­támasztott — nem kér magya­rázatot. Hogyan telik el egy év a galgahévízi és túrái tagság, valamint az alkalmazottak életében? Nem úgy, hogy az egyik év elején meghirdetik a tervet, s a másik év elején utánanéznek, mi is, hogyan is valósult meg belőle. Óvatosan a költséggel Tavaly tavasszal például rossz állapotban találtak 127 hektár kalászos gabonát, fii­szántották, mással vetették be a földet és az eredmények iga­zolták a helyes döntést' — ál­lapította meg Lévai Józsefné, az ellenőrző bizottság elnöke. Néhányan szemére vetették a vezetésnek, hogy másutt ma­gasabb termésátlagot értek el. Megvizsgálva a közel azonos adottságú gazdaságok tényke­dését, kitűnt, hogy ott a na­gyobb átlag aránytalanul na­gyobb költséggel járt. Az el­lenőrző bizottság helyesnek tartja, hogy a növénytermesz­tők a költségtakarékos gazdál­kodás útján haladnak. Visszatérve a vezetőség be­számolójára, a kertészet súlya tovább csökken a munkaerő- hiány miatt. Javulást remél­nek attól, hogy zöldségfeldol­gozó, -csomagoló üzemet épí­tenek, amiben nem csak a sze­zonban lehet majd munkát ta­lálni. Az állattenyésztési főágazat­nak a betegállományban levők nagy aránya, valamint például a takarmányfelhasználási kor­látozás okozott gondot tavaly. Mégis, a hozamtervet 105, az árbevételit 111 százalékra tel­jesítették. A 703 tehén több mint négymillió liter tejet adott, a 6023 literes egv tehén­re jutó tejtermelés az 52‘részt­vevős Pest megyei mezőnyben az ötödik helyet jelenti a tú­rái termelőszövetkezetnek. Terjedelmi korlátáink nem teszik lehetővé, hogy a meg­közelítően azonos súlyú alap- tevékenységen kívüli tevé­kenységről is ilyen sokat ír­junk. Lakatos Tibor hozzászó­lásával együtt egyébként is fontosnak tartjuk, hogy a nö­vénytermesztés és állatte­nyésztés fejlődik, egészséges az aránya a melléktevékeny­ségekkel. Néhány szót a jövedejmek- / ről. A közgyűlés után az ál­dandó tagok az évi alapmun­kadíjuk hat százalékát vehet­ték fal nyereségrészesedésként. A bérszínvonaluk egyébként 6157 forint. A harminckét­milliót meghaladó nyereségből 56 százalékos az állam elvoná­sa, a részesedési alap közel öt és fél millió forint. A kereset- növekedés 7 százalékos volt, az egy főre jutó nyereség 15 százalékkal haladta meg az előző évét. Azonos százalékban Péli Vendel nyugdíjas szö­vetkezeti tág arról érdeklő­dött, hogy ők miért nem ré­szesülhetnek azonos százalék­ban a nyereségből, mint az ak­tív dolgozók. Dolányi Zoltán azt válaszolta, hogy kérése jegyzőkönyvbe kerül, s az év folyamán megvizsgálják, meg­vitatják, a gazdaság tudja-e teljesíteni. Elvi akadálya va­lóban nincs. A szövetkezét vezetősége be­számolt arról, hogy a küldött- gyűlés jóváhagyta az idei ter­vet. A beszámoló elfogadása után az újítási és versenymoz­galmat értékelték. Tóth Ist­ván, a bizottság elnöke arról beszélt, hogy a mozgalom ke­resi a helyét a gyorsan válto­zó körülmények között. Balázs Gusztáv A nap programja Február 14-én: Gödöllő, művelődési ház: Farsangolás, 15 órakor. Háttér-kép — a gödöllői művészek csoportos kiállításá­I llyés Gyula Egy igazi Arszlán című írását ol­vastam. Nem véletlenül, na­gyon is tudatosan vettem kéz­be Illyésnek ezt a tanulmány­nak is beillő eszmefuttatását, amely így kezdődik: — A leghíresebb kordokumentu­mokat nem írók írják, ez tér­Hordokumentumokban tallózva A titokzatos kastély A vásár napján jókor reggel egy veres vászonnal kihányt, pléh félholddal díszített régi török sátor feszíttetett ki a kastély kapuja előtt, belsejé­ben elhelyezett ódon tölgyfa asztal körül helyet foglalt mindenekelőtt a főszemély, a pirospozsgás, kissé pátrohos Blázy uram. Blázy uram szűr­szabó volt, s Aszód mezőváro­sának érdemes bírája ... A 19. században szem­karácsonyfa Magyarországra gazdag és ősarisztokrata lété- (1828-ban az ő anyja állította re részt vett a Martinovics- mészetes. %Nekik egyéniségük fel az elsőt szülőhazája, Né- összeesküvésben. — Dacára van, azaz szempontjuk, azaz metország szokásai szerint), annak, hogy atyám ágostai szűrőjük, a mellékmondatok tőle tudjuk, mi az eredete a hitvallású volt — mégis a tű- sarkaiban is. Amit a kutató pecsovics szónak (egy Tolna relmetlenségnek legkisebb szeretne elvégezni, rögtön sa- megyei reakciós kortest ne- nyoma sem volt észlelhető cse- fényvesztő gyorsasággal indul jót maguk elvégzik: feldolgoz- veztek így), hogyan köttettek lekedeteiben s eljárásában. A a polgárosodás folyamata. Ez zák a nyers anyagot. Ítéletet az előkelő világban a házassá- besnyöi kapucinuskolostor a folyamat Aszódot is eléri. mondanak, nemigen bocsát- gok (csaknem kivétel nélkül gvardiánja s társai mindenkor ...patika keletkezett, meghá­lál: elénk a vizsgálat anyagát, anyagi alapon). szívesen látott vendégek va- zi orvos is rendszeresítve lett. Ilyen önzetlenséghez külön te- De mindez bármennyire iz- Iának házunknál. Nagy fogadó is épült, mely ar­hetség kell, olyasvalami, ami- gaimas és érdekes, számunkra Hogyan éltek a kastély la- ról volt híres, hogy a némtet lyennel az elmés csevegőket, a mégis lehetne unalmas és ér- kői? Majdnem katonai fegye- építész az első emeletre veze- pletyka megszállottjait, a tit- dektelen, ha nem fedeznénk lemben. A házirend nálunk tendö lépcsőről megfeledkez- kosrendőröket áldja meg az fel Podmaniczky írásaiban az úgy volt megállapítva, hogy vén, nagy dilemmába jutott, ég, akiknek sajátos képessége. Aszódra vonatkozó emlékezés reggel nyolc órára az egész mikor arról volt szó, mi mó- mellesleg, szintén rokonságot sokatmondó sorait. A kastély családnak össze kellett jönnie, dón érhetők el majd az első tart az írói tehetség• egy-egy kerítésén túl levő világ az ha bárki közülünk elkésett, emeleti vendégszobák s a tánc­elemével. Hasznos azonkívül Aszódon élőknek mindig ti- anyánk nagyon zokon vette. terem. némi hajlam az indiszkrécióra, tokzatos, sejtelmes volt, talán Az ebédnél a kis báróknak podmaniczky Frigyes báró a csipkelődésre, a kérkedésre, még akkor is, amikor általá- úgy kellett viselkedniük, mint r aszódi vonatkozású írá- a bohémságra, továbbá bizo- nos iskola működött benne, valami javítóintézetben. Ha a saiból szemelgettem, s e né- nyos fokú grafománia, ezek megszűnt a zártsága, s nyitót- gyerekek közül valamelyik az hány szemelvénnyel próbáltam különben már merő írói tulaj- tá vált mindenki számára. Pod- éleiben válogatott, napokig megnyerni rejtett gondolatom- donságok. maniczky Frigyes báró a régi mindig ugyanazt kapta, amíg nak és szándékom támogató­Illyés mindezt Podmaniczky kastélyt és a kastély egykori "csak jóízűen meg nem ette jának az olvasót: a kastély és Frigyes báróról, a 19. szá- lakóinak életét láttatja írásai- azután az általa megvetett lakóinak története valamikor zad legélvezetesebb és legki- ban. Érdemes megismerkedni ételt. egybeíródott a település tör­tűnőbb magyar memoárírójá- néhány részlettel, amivel eset- De ez a szigorú nevelőintézet tünetévelValami hasonló sze- val kancsolatosan állapítja leg kedvet csinálhatok ahhoz tudott vidám is lenni. A vá- repet kellene adni az épület- meg. Podmaniczky Frigyes is, hogy a nagy memoáríró sárok alkalmával vált azzá. nek Aszód mai és holnapi tor­sokat. rengeteget elmond. Tőle műveit fellapozzák olvasóink. Megbecsülhetetlen a kép, me-, ténetében is. tudjuk, mikor került az első Kezdjük az apával, aki dús- lyet ezekről a fiatal báró fest: Fercsik Mihály nak megnyitója a galériában, 17 orakor. Kamarazenei stúdió, 9.30 órakor. Nyugdíjasok klubja: batyu­bál idősebbeknek, 15 órakor. A hónap műtárgya: Aszódi guzsaly, hímzett aszódi zsebkendő, hévízgyörki fejkendő, kartali jegykendő, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, ki­állítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről, A gödöllői művész­telep. 1901—1920. felújított ál­landó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Február 15-én: Gödöllő, művelődési ház: Nálatok laknak-e állatok?, a Kaláka együttes gyermekmű­sora, 15 órakor. Magyarok a világ filmművé­szetében, Az ígéret, svájci film. készült 1957-ben. megte­kinthető 18 órakor. Háttér-kép, gödöllői művé­szek csoportos kiállítása, meg­tekinthető 10—18 óráig. KlöSZ-bál Bált rendez tagjainak a mű­velődési ház nagytermében február 21-én. szombaton a veresegyházi KlOSZ-szervezet. A kisiparosokat és vendégei­ket 19 órától várják vacsorá­ra. a bátrabbak tombolán pró­bálhatják -ki szerencséjüket. ■ Szombati jegyzet iá Tánc Farsang idején elgondol­kozhatunk a tánc fontossá­gáról. Mert bizony fontos az. Nem mindegy, hogy botlábú a leány vagy a le­gény. Ma mar persze a tánc is más. A leány és a legény egymásra találása szintúgy. Sok alkalom adó­dik, iskolákban, KISZ-ben, miegyéb helyen. A diszkó­ban hangulatvilágítás, víl- lódzó színes fények, fülsi­ketítő zenebona. Egy kis vonaglás, karlóbálás, térd­mozgatás elég is a tánc­hoz. Senkiről se derül ki, botlábú-e, van-é füle a ze­nére, vagy ezek a hangok is olyanok néki, mint a lég­kalapács csattogása. Bez­zeg régen, amikor még né­pi hagyományok szerint mentek a dolgok, akkor aligha lehetett megbújni a félhomályban, vonaglással elmismásolni a botjülüsé- get, a lábak bénaságát. Akkor sem voltak egy­formák se a legények, se a lányok. Aki szépen tudott táncolni, arra fölfigyeltek a legények. Mind azzal sze­rette volna ropni. A lányok szintén olyanra vágytak, aki tudja járni. Nem falá­bú, aki csak tolja maga előtt a nőt. Sok ilyen em­ber volt, olvasom a Kartal tuncélete című füzetben. Egykori kartali leányok, legények mondják el, ho­gyan is volt. Ezek a falá­búak, emlékezik az egyik asszony, csak lökdösődtek job'ora-balra, tolták maguk előtt a nőt, tapostak, mint a liba. Nem táncolt, nyo­matékosa az emlékező, csak taposott, mint a liba, amikor tojni akar. Ezek a taposok azonban egész mást akartak. Tár­saikkal együtt. Mindegyik akart valamit, a könnyed lábú, jó fülű, és a taposó is. A legszebb lányt, a leg­hetykébb legényt akarták. S mind meg is találta. El­kelt a legszebb, legliety- kébb? A maradékban me­gint akadt legszebb, leg­hetykébb. S ez így ment az utolsó szál legényig, leá­nyig. Ebból azért nem sza­bad arra következtetni, hogy akkoriban minden tö­kéletes, volt. Szép sorjában egymásra leltek, egybekel- tek, s megkezdték páros életüket, oly szoros egyet­értésben, mint a táncte­remben. Farsang után hamarosan nein számított, milyen a fül, a láb. Mármint a tánc­hoz. Akkor már nem azt figyelték, ki hogyan ropja, hanem tud-e kenyeret süt­ni, ehető lebbencslevest fázni, kapálni, takaros ren­det kaszálni, zsákot a pad­lásra, pincebe vinni. Ma­napság is körülbelül így van ez. Kijőve a félhomá­lyos diszkoKból, parba ren­deződve egyre kevésbé szá­mít, ki tud több féldeci fölhajtani. Mert mostaná­ban, amikor ilyen semmi táncokat vonagianak, ame­lyekben lehetetlen kitűn ni, valami másban kell. Szóval most azt nézik, ki mennyit bír inni. S milyen hosszú a cigarettája. Ami kor aztán hazaviszik t zsákmányt a leányok, ak­kor szeretnék kifordítani a bőréből. Azontúl ríc igyék, s ha maga nem szív­ja esetleg, akkor arról is szokjék lé a fiú. Hozzon minél több pénzecskét, kezdjen hozzá egy nagy háznak az építéséhez, hé végén pedig kocsikázzanak kies helyekre. Vannak követelményeik a fiúknak is. Abban meg egyeznek a régiekkel, hogy szeretnek enni. Alig mutat­nak tapintatot, ha valami löttyöt tesznek eléjük az asztalra, a főzeléket pedig alig tudják megkülönböz­tetni a levestől. A leg­szebb lánytól a legjobb ételt várják. Ez ritkán jön össze. De hát amikor a tánc a legfontosabb az ember éle­tében, akkor ilyesmivel nem törődik. Jobb is így. Abszolút mérce különben sincs a pár kiválasztására. Hat akkor minek gyötör­jék magukat, amikor lehet ropni, avagy vonaglani a diszkó sötétjében. Kör Pál ISSN 013?—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom