Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-10 / 34. szám
nél és vendéglátóhelyen ellenőrizték. A tapasztalatok alapján úgy értékelik, hogy az élelmiszerek nagy része változatlanul megfelel az előírásoknak, ám továbbra is jellemző a minőség ingadozása a húskészítményeknél, a tejtermékeknél és a kenyérnél. A tapasztalt hiányosságok miatt a Kermi tavaly 2472 alkalommal tiltotta meg, vagy kötötte feltételekhez a kifogásolt termékek árusítását. Felelősségre vonást 202 esetben kezdeményezett. A Pest megyei kereskedelmi felügyelőség az elmúlt évben a tematikus vizsgálatok során. Illetve a lakossági panaszok és bejelentések nyomán összesen 741 ellenőrzést tartott. A témavizsgálatok között kiemelkedő helyen szerepelt az élelmiszerek, a zöldség-gyümölcs, a húskészítmények, továbbá a kiemelt idegenforgalmi területen működő kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek ellenőrzése. A próba- vásárlások során a vevők kárára 28,5 százalékban, javukra 17,3 százalékban fordultak elő tévedések. Sok helyütt szóvá tették az ellenőrök a személyi higiénia hiányát. A felügyelőség által Vizsgált közérdekű bejelentések, panaszok majdnem hatvan százaléka jogosnak bizonyult, jelentős részük az árproblémával függött össze, amely a vásárlói tájékozatlanságból is adódik. A vevők egyszerűen nem tudják nyomon követni a kereskedelemben az árváltozásokat. A vizsgálatok során 369 esetben éltek felelősségre vonással az illetékesek. A legtöbb hiányosságot az élelmiszer-kereskedelemben, ezen belüi is a hús Kevés O néni* »A statisztikai adatok arra _ „ y, , - engednek következtetni, BSOVlää €S KÉn£?>OM hogy tovább romlott a gépi eszközök használhatósági foka és növekedett a nullára leírt gépek üzemben tartása is. így a fejlesztésre fordítható összeg a legtöbb gazdaságiján csak a meglevő gépesítés szinten tartására elegendő.” (3. OLDAL) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM : i,uu luruu 1987. FEBRUÁR 10., KEDD Szendvicspanel Csaknem egymillió forint bírság Pest megyében Vizsgálatok a vevők védelmében A Skálabau Ipari szolgáltató gyáregysége Szentendrén mintegy három éve készít úgynevezett szendvicspaneleket a könnyűszerkezetes építkezésekhez. A ÍZ fős kollektíva gyártmányaiból, az oldalfalakból és a tetőelemekből ipari, mezőgazdasági létesítmények emelhetők. A korszerű építőanyagból, amelyet kemény poliuretánból gyártanak, mintegy ZZ ezer négyzet- méter készül évente. A kereskedelmi ellenőrzések tavalyi tapasztalatairól, s Idei terveiről sajtótájékoztatót tartottak hétfőn a Belkereskedelmi Minisztériumban. Giltner László, az Országos Kereskedelmi Felügyelőség vezetője elmondotta, hogy a kereskedelmi felügyelőségek ellenőrei tavaly 26 áruházban, üzletben, Tüzép-te- lepen és raktárban, valamint 600 vállalati, szövetkezeti központban vizsgálták a forgalomban levő áruk minőségét s az árusítás körülményeit. A kistelepüléseken javult az ellátás, jobbak lettek a technikai feltételek, így c-’. áru minőségének megóvása « biztonságosabbá vált. Változatlanul gond viszont a tőkehúsok és egyéb húskészítmények minőségének ingadozása. A vendéglátásban a vizsgált éttermek, vendéglők, presszók kétharmada nem felelt meg az osztályba sorolási követelményeknek. Az elmúlt esztendőben tapasztalt hiányosságok miatta kereskedelmi felügyelőségek 8971 esetben jártak el a kereskedőkkel szemben, s összesen IS,4 millió forint összegű pénzbírságot róttak ki. Emellett mintegy hétmillió forint többletbevételt vonattak el. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet vizsgálatai az esetek többségében megegyeznek a kereskedelmi felügyelőségek tapasztalataival. A kereskedelemben vásárolható áruk minőségét Budapesten 1191, vidéken 600 üzletben és nagykereskedelmi raktárban, Tüzép-telepen, kiskereskedőKB-titkárok tanácskozása Havasi Ferenc a Szovjetunióba utazott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn a Szovjetunióba utazott, hogy részt vegyen a KGST-tagországok testvérpártjai központi bizottságai mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárainak tanácskozásán. Kíséretében van Kovács Imre, a KB osztályvezetőhelyettese és Dobóczky István mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes. Búcsúztatásukra a ferihegyi repülőtéren megjelent Borisz Sztukalin, a Szovjetunió ma1 gyarországi nagykövete. A kamara Budapsst—Pest megyei bizottsága Kibővített elnökségi ülés Kibővített ülést tartott tegnap délelőtt a Magyar Kereskedelmi Kamara Budapest— Pest megyei bizottságának elnöksége. a kamara fővárosi székházában. Elsőként Beck Tamás, a kamara elnöke tartott előadást gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseiről, majd ezt követően Kékesi JáSzeletel a cekászszál Dunaharasztiban a Tcxgráf Ipari Szövetkezetben évente mintegy 70 ezer köbméter Nikecellt gyártanak bérmunkában. Felvételünkön Dombi Henrietta cekász segítségével darabolja megfelelő méretre a kiváló hőszigetelő anyagot (Hancsovszki János felvétele) és húskészítmények ellenőrzése során, illetve a szerződéses kereskedelmi egységekben tapasztalták. A felelősségre vonásokra elsősorban a vásárlók megkárosítása, az árak ellenőrzésének akadályozása, illetve az árdrágítások miatt került sor. fklgir ej esvávtvétás >•• • •allkor tudósításunkat .. , azzai zártuk: ha még e edéfifCtSi napokban nem is gyógyítanak (hiszen sugárvédelmi, munkavédelmi vizsgálatok maradtak hátra, s tart még az új berendezések próbaüzeme), néhány hét múlva várják a betegeket. A helyszínen jártunk a minap ...” (5. OLDAL) A aéldesadá ..Nemcsak egyszerűen meredek, „ . hanem technikailag is igen sokat MUTaSIFII^ffCn kívánó volt a műlesiklók útvonala. Pedig a sok kiesés következtében, ha csak leérkezem a 2. futamban már előkelőnek számító huszonvalahanyadik helyezéssel zárok.” (7. OLDAL) Bmíei^ííásS ..•••» férfi egyik délután kirándult m , Makádra, ahol ismét sokat ivott. CSCFöS Hazafelé pedig egy épület kerítésének hajtott, majd az útmenti árokban kötött ki. Bukri, mivel cascója volt, bejelentette a balesetet a biztosítónál és megkérte barátját, Török Lászlót, hogy vállalja az eseményt...” (8. OLDAL) Átállítás emberi irányítású repülésre Serény munka a Hír űrállomáson Jurij Itomanycnko és Alekszandr Lavejkin a Mir tudományos űrállomáson. A fotó a föleli irányííókczpanlban készült: képernyőn figyelik az űrállomás útját és a képen jelentkező űrhajósokat A két szovjet űrhajós, Jurij Romanyenko és Alek- szandr Lavejkin hétfőn második munkanapját töltötte a Mir tudományos űrállomáson, ahova vasárnapra virradóra érkezett a Szojuz TM—2 űrhajón. A kijelölt program szerint folytatják a Mir állomásból, a Progressz—27 teherűrhajóból és a Szojuz TM—2-ből álló úrjármdegyüttesnek az emberi irányítású repülésre való átállítását. Működésbe hozták az életbiztonsági és hőszabályozó rendszereket, megvizsgálták a rádió- és tévéösszeköttetések működését, valamint a különféle egyéb berendezések és készülékek állapotát. Hétfőtől kezdve a Mir két-, tagú személyzetének munkaideje moszkvai . idő szerint reggel nyolctól esté 23 óráig tart. Az űrhajósok jelentései és a távmérési adatok szerint a három összekapcsolt űreszköz a terveknek megfelelően kering föld körüli pályáján, amelynek legnagyobb távolsága a földtől 369, a legkisebb pedig 328 kilométer. Romanyenko és Lavejkin továbbra is jól érzi magát — mondja a földi,, irányítóközpont Moszkvában kiadott közleményé. nos, az MKK osztályvezetője tájékoztatta a megjelenteket az adórendszer továbbfejlesztéséről, a tervezett változtatásokról, különös tekintettel a hozzáadott értékadó bevezetésére. (A Beck Tamással ez alkalomból készült interjút a 2-3. oldalon közöljük.) MAZSOLÁK T ejfellel gyúrt, bőven mazsolázott kalácsot kínált a magániparos sütödéje újdonságaként. A finom tésztából készült falatnak olyan híre lett, hogy bejutott a nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottságának ülésére is. A testület egyik tagja ugyanis feltette a kérdést, vajon mikor süt ilyen kalácsot a tanácsi sütőipari vállalat helyi üzeme? S persze nem annyiért, mint a maszek, mondotta, hanem fele, kétharmada áron! Az lenne az igazi! Az bizony, ha lehetne a lenne, de nem lehet. Ezt már az illedelmes hallgatóságként ülő hírlapíró gondolta magában, mert naponta keveredik bele ilyen és hasonló tévhitek sűrű bokraiba, amikor olyasmik hasonlít- tatnak, vettetnek , össze, amik valójában semmi hasonlóságot nem mutatnak. A becsülettel igyekvő magániparos a település és társközségei lakossága ellátásában egy százalékot valamivel meghaladó részesedéssel van jelen, a többi, a kilencvenkilenc százaléknyi áru előteremtése tehát nemhogy dolga, hanem előírt ellátási felelőssége a tanácsi sütőüzemnek. Ha az alaphelyzet ennyire más, feltételezhetünk-e rokonítható folytatást? Minden kalácsból — a képletesen értettből is — kiszedhetők a mazsolák, persze akkor, ha egyáltalán került bele! Lassan ugyanis az a helyzet, hogy a tanácsi sütőipar — éppen a gazdaságpolitikai mazso- lázgatások nem mindenkor ( jó hatású gyakorlatának következményeként — mozdulni sem képes a gazda, a megyei tanács adta támogatás nélkül. A jelenlegi ötéves tervben a vállalatok által nagy keservesen előteremtett, előteremtendő 78 millió forinthoz a megyei testületnek százat kellett hozzátennie — azaz minden fejlesztési célú 78 fillérhez kerek egy forintot —, mert csakis ezen a módon érhető el a legszükségesebb rekonstrukciók, kemencecserék végrehajtása. Amint egyre sürgetőbb egy új, korszerű eszközökkel felszerelt, mai technológiájú kenyérgyár felépítése Cegléden, ahol a hagyományos, kézi munkát igénylő kemencék mellől vészesen fogynak az emberek, s maguk a berendezések is rohamosan öregednek. Kenyérnek minden körülmények között kell lennie. Ezen nem lehet vita. S főként nem lehet a lakosság és az ellátásért felelősök között. Amikor ugyanis vitára kerül sor, akkor legtöbbször már baj van. Hiányzik a kenyér. Amire mindig akad magyarázat, mentség azonban nincsen. Ahhoz azonban, hogy a vállalatok ne kereshessenek magyarázatokat, mentségeket — és természetesnek tartsák munkájuk folyamatos javítását, tartalékaik hasznosítását —, a társadalomnak, pontosabban a nevében eljáró illetékes szervezeteknek meg kell teremteniük a kellő feltételeket. Ezeknek a kellő feltételeknek a részbeni hiányait tükrözte hosszabb ideje például a budaörsi kenyérhelyzet. A harminc éve épült sütőüzem egyre nehezebben győzte — és voltak napok, amikor már nem győzte — a folyamatosan bővülő lakótelepen élők, a várossá lett nagyközségben lakók igényeinek kielégítését. Az üzemet sok bírálat érte, ám az objektív adottságok nem a bírálat hatására változnak meg. Egy, bővítéssel egybekötött rekonstrukció sokkal inkább hatásos lehet ... ha van pénz hozzá. A fejlesztéssel társított felújítás, a termelőképességnek 21—22 tonnával való bővítése napi két műszakra vetítve, 35 millió forintot követel. Amiből a vállalat. saját forrásaiból, kilencmilliót tud fedezni. A többi? A megyei tanács adta támogatás; 26 millió forint. Mennyi más helye lenne ennek a pénznek! De akkor hogyan lenne Budaörsön kenyér?! Kétségbe nem vonva, sőt megbecsülve a magánipar eredményeit, szerepét például — témánknál maradva — a választék bővítésében, egyvalami nem feledhető. Az, hogy ennek a választékbővítésnek a valóságos hátországa nem más, mint a szocialista szervezetek adta biztonság az alapellátásban, a legfontosabb termékekben. Ennek a biz- tonságnak azonban ára — költsége — van, s mert a tanácsi sütőipar korántsem mozoghat olyan ármegállapítási keretek között, mint a magánpék, tudomásul kell venni, a költségeket a közösség állja. S mert ezek a költségek így is tetemesek, s még inkább kövé- rednének akkor, ha versenyre próbálna kelni a sütőüzem a magánpék különleges mazsolás kalácsával, kinek-kinek a maga feladatát kell ellátnia, S okasodnak azok a példák, amelyek azt mutatják, már-már polgárjogot kap a közgondol* kodásban az arány tévesztés, amikor ítélet születik erről, arról, esetünkben a fele áron mérendő mazsolás kalácsról. Az arányté- vesztések sokasodása észrevétlenül itatja át a közérzetet, azt a benyomást keltve, van egy nehézkes, tehetetlenkedő „állami” szektor azaz minisztériumi és tanácsi vállalatok serege —, s egy gyors mozgású, rugalmas igazodású, ötletdús maszekvilág. S ez ezekből a benyomásokból levont következtetések már nem arányokat, hanem irányokat téveszttet- nek! Mészáros Ottó
