Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-09 / 33. szám

Csák András 23 esztendeje pályaválasztási felelőse a nagyközség legnagyobb isko­lájának. E hatalmas gyakorlat után tapasztalata, mint a ten­ger, nincs nála illetékesebb a témáról elmélkedni és párhu­zamokat vonni — gondolom én. Mint kiderül: nem gondol­tam rosszul, bár katarktikus erejű és örök érvényű tanul­ságokkal nem szolgál ez a be­szélgetés. A pályairányítás, a pályaválasztás jó mederben folyik, nagy ütközések sem szülő és gyerek, sem szülő és pedagógus, gyerek és pedagó­gus között nem csattannak, a nézet- és véleménykülönbsé­gek ez idáig sikerrel egyeztet- hetőknek bizonyultak. — Azt szerettem volna kér­dezni, hogyan lesz egy peda­gógusból pályaválasztási fele­lős? Véletlenül? — Belőlem véletlenül lett. Kijelöltek, elvállaltam. Talán azért jelöltek éppen engem, mert előző nyolcadikosaimat — akkor még „felelősi" be­osztás nélkül — sikerrel irá- nyítgattam. Meg volt nekem már magánjellegű gyakorla­tom is a dologban: a szüleim annak Idején nem akarták, hogy továbbtanuljak, úgy az­tán 15 évesen egyedül Intéz­tem a képzőbe való felvétele­met, írtam a kérvényeket... A mostani diákok alighanem bajban lennének, ha meg kel­lene írniuk egy kérvényt, ne­kik azonban szerencsére e te­kintetben könnyebb a dolguk. — Bár dönteni sem egysze­rű. Hogyan válaszolhat fele­lősen egy nyolcadikos gyerek arra a kérdésre: mi legyek, mi legyen az, amit műjci egész életemben csinálnom kell? — A többség — a szülőik, az osztályfőnökök támogatásával — képes arra, hogy jól vá­lasszon. Előfordulnak nehe­zebb esetek is. Azt mondja például a szülő a fiúnak; te elektroműszerész leszel. Jó, egyezik bele a gyerek, aki jó tanuló. Látszólag minden együtt van a sikerhez, nekem mégis közbe kell szólnom: a fiú nyitott gerinccel született, nem fogja bírni az ülőmun­kát, ráadásul színtévesztő, össze kell ülnünk, hogy oko­sabbat találjunk, ki. — Ilyentájt élesebben jön elő az is, hogy hogyan érté­keli a szülő a gyerekét. — A többség helyesen, öt­hat százalék „felülértékel”, de utóbb belátja, hogy ha kette­sekkel tűzdelt a bizonyítvány, nem lehet — mert értelmetlexi — beírni a jelentkezési lapra budapesti szakközépiskolát. Olykor roppant nehéz a dol­gom. Divatos szakma a ruha­ipari- és iparcikkeladó, az autószerelő, a fodrász, az elektroműszerész, a dísznö­vénykertész, de Budapest szakközépiskoláiba tőlünk be­kerülni nem könnyű, Monor nem tartozik az agglomeráció­hoz, meg kell értetnem, hogy nem hasznos a főváros­hoz ragaszkodni. Azután itt vannak a lányok, j akik ragaszkodnak ahhoz, hogy ne élelmiszer-, hanem ruhaipari eladók legyenek, mert hát szép dolog elegáns üzletben divatos modelleket eladni. De a szakma — rek­lámotokból — a szép lányo­kat keresi. Hogyan mondjam meg egy bakfisnak, hogy kis­lányom, te oda ennél az ok­nál fogva ne jelentkezz...? — Az eddigiekből ágy tű­nik: a szakmák a népszerűb­bek, a szakmunkásképzőkbe jelentkezik a gyerekek több­sége. — Ez így igaz. Nem volt mindig így. Tizenöt évvel ez­előtt észrevehetően mindenki igyekezett „hajtani”, a közép­iskolákba, technikumokba, s nagyobb rangjuk volt az értel­miségi pályáknak. Volt olyan időszakunk is, amikor egy égész osztálynyi gyereket ad­tunk a gimnáziumnak. Most észrevehetően szakmát és mi­előbbi keresetet akar a nagy többség. Szakmunkásképzőbe 65 százaléka, szakközépisko­lába 5—6 százaléka, gimná­ziumba 15 százaléka igyek­szik a mostani nyolcadiko­soknak. — A pályairányítást munkát nemigen ‘WAterem. Tekinthető ez kampánynak? — Nem, dehogy! Már ötö­dik osztályban elkezdjük, bi­zonyos szakmák megismerte­tésével. Hatodikban az összes szakmát megismertetjük a gyerekekkel, ezt folytatjuk a különböző lehetőségekről való beszélgetéssel. A nyolcadiko­soknak már novemberben ké­szítünk egy tanulmányozásra érdemes faliújságot, összehív­juk a szülői értekezletet, meg­jelennek a szórólapok, a fil­mek... Mit kell tennünk? Megjelent a rák elfen az emberért, a holnapért társa­dalmi ' alapítvány kiadványa: A rák megelőzhető! Mit kell tennünk!? címmel. A négy- százezer példányban kiadott tájékoztatót az Országos On­kológiai Intézet szakemberei társadalmi munkában állítot­ták össze. Tartalmazza azokat a legfontosabb veszélyforráso­kat, amelyeknek a mindenna­pi életünkből való kiiktatásá­val elkerülhetjük, illetve csökkenthetjük a megbetege­déseket Átalakuló település Néma már a tülök és a trombita Csillogó réztrombitával hív­ta Üllőn a pásztor kora reg­gel annak idején a teheneket, borjakat, s a bojtárgyerek is fújta az ébresztőt. A két Irányból érkező állatsereglet­nek a pásztorház előtti nagy téren volt a találkozója, ahon­nan hangos ostorpattogtatás mellett indult a hosszú homo­kos úton a 400 darabot szám­láló csorda az iglícetüskés legelő felé. A disznókat a tü­lökhang „szólította”, s indul­tak nagy port kavarva a te­héncsorda után. A pásztorház előtt a nagy kutat évekkel ezelőtt betemet­ték, egész községrész hordta onnan az ivóvizet, amíg né­hány mélyfúrású artézi kút el nem készült, a karámmal el­kerített tér is „elkelt”, a múlt évben már házakat építettek ott. A Hunyadi úttól az újsző­lőkig húzódó erdőt csak a ho­mokbánya szakította meg, szemben vele a dombtetőn a Torma-ház silbakolt, tartotta vakolatát hullató hátát a por­felhővel futkározó szélnek, előtte az öregszőlők egyik csücske bámulta a széles utat. Az erdő sarkán nyaranta pcnyvázott kocsikon kóbor ci­gányhad vert tanyát, a fák között a kehes, horpadt hasú gebék éhesen harapdálták a ritkásan kelt nyurga cigány­zabot. A ricsajozó „alattvalók" között a nagyhasú vajda tar­tott fegyelmet, lajbija elején cseresznyenagy ezüstgombok fityegtek. Hatalmának jelké­pe: jókora meggyfa bot. Ami­kor a csendőrök megneszelték a nem kívánt vendégek meg­jelenését, már szedhették a sá­torfájukat. Ez a tehén- és disznótapos­ta út valamikor valóságos sé­tálóutcája volt a községnek. Tavaszi vasárnap délutánokon csoportosan andalogtak a fia­talok az erdő felé, ahol ibo­lyát kereslek és egymást. Ab­ban az időben ez volt a fiata­lok vasárnap délutáni szóra­kozása, ismeretlen volt a dob­hártyát repesztő diszkó, az iparoskörben Kocsis Imre csendes hallgatókat muzsikált. A 30-as években a telkes birtokosság — az apaállatok fenntartója — a Hunyadi úti erdőt rátázta, el-elárverezte. A kopár terület természetesen házhelyekké vált, egymás után nőttek ki a földből — szó sze­rint véve — a csinos sátorte­tős családi házak. Szó szerint kell venni, mert a kert végé­ben ásott gödörből kitermelt agyagból tövekkel vegyítve rakták, villázták a sárfalakat. Beépült a Hajcsár út mind a két oldala, még a tágas vá­sárteret is utcák szabdalták. A gidres-gödrös homokbányát el­simították, kiállításra kíván­kozó jonatánok és starkingok teremnek ott a házak kertjei­ben. Különben a község is er­refelé terjeszkedik, beépültek az öregszőlők, betonosak a járdák, s az úttest is, az új szőlőkben a dűlőutak mentén szépen kialakított széles utcák nyíltak, a házakban már vil­lany világít, s a csapokból ve­zetékes víz folyik. Az Erdősor utcának is már A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1987. FEBRUÁR 10., KEDD Az ESZKV sikeres évet zárt Egyre kiélezettebb a verseny f Lassan mindenütt elkészül a főkönyvi kivonat, amely $ fehéren feketével tartalmazza a tavalyi mérlegadatokat. í A vonzáskörzetben — a hagyományoknak megfelelően — £ először a mezőgazdasági üzemekben tartanak zárszám- add, illetve küldöttközgyűléseket./A sort a pilisi Arany- ^ kalász Tsz nyitotta meg. Erről a zárszámadásról rész- | íetesen is beszámolunk majd ezeken a hasábokon. Az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat igazgató tanácsa 2 a napokban tárgyalta a múlt évi mérleget, s azt jóvá- ? hagyta. A vállalatnál az elkövetkező napokban tennelé- J si tanácskozáson tájékoztatják a dolgozókat a tavalyi é eredményekről, az idei feladatokról. Az igazgató tanács tagjai — az ÉSZKV-t alapító mezőgaz­dasági üzemek képviselői — elégedetten nyugtázhatták, a gyomról székhelyű vállalat ki­állta a próbát, sikeresen zárta az elmúlt esztendőt Pedig az építőiparban mostanában igen nehéz a helytállás, sőt, még a talpon maradás is veszélybe került — sőt, nem sikerült — több gazdasági egységnél. A fokozódó és egyre kiélezettebb piaci helyzet teremtette felté­telek sok erőfeszítést igényel­tek minden szervezettől. Az ÉSZKV állta a próbát, ennek ékes bizonyítékai a tavalyi mérlegeredmények. Beruházások A vállalat tavalyi árbevéte­le 98 millió 264 ezer forint volt, a termelési érték 83 millió 760 ezer forint. A nyereség 8 millió 128 ezer forintot tett ki 1986-ban. E számadatok azt mutatják, hogy a vállalat gazdálkodósán ra, a stabilitás és a kiegyensú­lyozottság volt a jellemző. A termelés növelésével, a költsé­gek csökkentésével az ÉSZKV az elmúlt három évben köze­pes eredményeket produkált. Az utóbbi két évben jelen­tős beruházások fűződnek a vállalat nevéhez. Budapesten, a XX. kerületben 45 millió fo­rintba került a Török Flóris utcai szolgáltatóház felépítése. Ugyancsak a fővárosban — a Köves és a Hárslevelű utcában — egy-egy ABC-áruház került tető alá. Az Állami Pénzverő­nek tíz szolgálati lakást épí­tettek. Tápiószecsőn egy 600 adagos napközis konyhát ad­tak át rendeltetésének. Jelentős értékű munkát bíz­tak rájuk Gyömrőn. Hamaro­san készen átadják a gyömrői Halászkert éttermet és kony­hát, s a szeptemberi új tanév­régen beépült az út jobb ol­dala, a másik oldal házhelyei­nek kialakítására az elmúlt években került sor. A 28 te­lek még a kimérés napján gazdára^ talált. Az első teendő természetesen a fák kiirtása volt és ez maradéktalanul si­került is. A háttér persze a kóbor szeleknek útját álló er­dő. Ma már minden tartós használatra adott telken fo­lyik az építkezés. — Persze nem kunyhók, nem viskók — hangoztatja Halasi Enrdréné, a fanács műszaki előadója —, az épí­tésügyi szabályzat két szobát ír elő, kiegészítve konyhával, fürdőszobával és éléskamrá­val. Az elmúlt évben a mű­szaki csoport 58 építési enge­délyt adott ki és 19 bontási engedélyt. Ezek helyén is már kétszintes, új házak épültek. A ’60-as évek elején meg­szűnt a hajnali trombitaszó, a tülök is néma maradt, a Haj­csár úton ősszel ültetett fasor várja a tavaszt, a disznókat, baromfikat szérum védi az el­hullástól. Az egykori cigány­karaván is hiába keresné már az erdősarkot, tavaszi vasár­nap délutánokon a fiatalok sem a lassan beépülő erdőbe járnak ibolyát szedni. Kiss Sándor ben birtokba vehetik a gyöm­rői gyerekek a 12 tantermes új iskolaszárnyat is. Ugyanott hozzákezdenek a tornaterem építéséhez. Ugyancsak az idei feladatok közé tartozik a mo- nori-erdei általános iskola bő­vítésének befejezése, s még számtalan feladat. Létszámcsökkentés Gondot jelent a vállalatnál, hogy a fizikai állomány na­gyobb része nem szakmunkás, ezért csak alapos körültekin­téssel vállalkozhatnak külön­böző feladatokra. Mindez azt eredményezi, hogy a fővállal­kozási színvonal tartásához je­lentős alvállalkozói kapacitást kell szervezni. A mostani el­képzelés szerint a fizikai lét­számot növelni szeretnék, ez­zel párhuzamosan hozzákez­denek a nem termelő létszám leépítéséhez. Fontos felada­tuknak tartják és továbbra is szorgalmazzák több szakmá­ban az iparitanuló-képzést, mert csak-vöttől frernélhetik az utánpótlást Az ÉSZKV kényszerűségből szorult a szigorított bérgazdál­kodási formába, ahol a bérnö­vekedést elviselhetetlen mér­tékű progresszív béradó teszi lehetetlenné. Éppen a lassú és kisméretű bérnövekedés hatá­sára szervezte meg a vállalati Kulturális Ecseren kedden 17 órától ka­rate, 18-tól ifjúsági klubfoglal­kozás. Gyömrőn 15.30-tól gyermek- torna a Pázmány utcai óvodá­ban. Maglódon filmvetítés ifjúsá­gi előadáson: Békabölcső (szí­nes magyar mesefilmsorozat), 16.30-tól és 18.30-tól: Az em­ber, alá túl sokat tudott (szí­nes, szinkronizált amerikai filmvígjáték). gazdasági munkaközösségeket. Ezeknek a közösségeknek a többlettermelése minden év­ben segíti a vállalat éves ter­veinek teljesítését, illetve túl­teljesítését. Az összes létszám 35 százaléka dolgozik a vgin­ekben, elsősorban és szinte ki­zárólag szombaton és vasár­nap dolgoznak. Áz igazgató tanács ülésén szó volt, az idei év nehéz in­dításáról . is. A korábbiaktól eltérően eddig az idei kapa­citásnak mindössze 55 száza­léka van lekötve. Ez egyfajta bizonytalanságot jelent veze­tők és vezetettek számára egy­aránt. A vezetés legfontosabb teendője a vállalkozási tárgya- 1 lások sorozatára való alapos felkészülés s még legalább 40 millió forint, értékű munka el­nyerése a versenytárgyaláso­kon. Követelmények Ugyancsak fontos és folya­matos feladat a takarékos gaz­dálkodás, ezen belül tovább kell javítani az anyaggazdál­kodást és a szállítás munká­ját. A gyenge eredményt pro­dukáló részlegeket, csoporto­kat- felszámolják. Növelni kel! a teljesítménykövetelményeket a hatékonysági mutató növe­lése érdekében. G. 3. ÜÍIo Tanfolyam Személygépkocsi-vezetői és segédmotor-vezetői tanfolyam­ra lehet jelentkezni az üllői községi könyvtárban, nyitva tartási időben. Részletes fel­világosítást a helyszínen ad­nak. programok Úriban 16-tól német nyelv­tanfolyam kezdőknek. Vecsósen 17-től művészi tor­na, 18-tól német nyelvtanfo­lyam és a Jaguár együttes pró­bája. Köszönétün'ket; fejezzük ki mindazoknak, akik Sárközi Sándort Vecsésen elkísérték utol­só útjára. Gyászoló család. issH 013-3-2654 (Monori Hírlap) Precíz műszerekkel mérik A hajtóművek gyártásán túl kiegészítő munkákkal Is foglal­koznak a monori Szervomechanika Kisszövetkezetben. Ezek­kel tudnak ugyanis csak versenyben maradni az egyre élese­dő konkurenciában. Többek között Monoron javítják a Yama­ha típusú elektromos orgonákat. A hangszerek javításán túl a garanciális és azon kívüli szervizelés is a monoriak felada­ta. Fülöp Istvánná — képünkön — a hangszer áramkörében végez ellenőrző mérést (Vimola Károly felvétele) A félévi osztályozó értekez­leten azután a jegyekkel együtt azt is megbeszélik a szaktanárok, hogy javasol- ják-e a diákot a választott pá­lyára, a tantestület igyekszik lönteni, támogassa-e vagy el­térítse eredeti szándékától. — Ez nagyon megnyugta­tóan hangzik. Hiszen e szerint 3 tizenéves elképzelését a szü­lő, az osztályfőnök, a pálya­választási felelős, a gyereket íól ismerő szaktanárok nyil­vánvaló tapasztalatok és jó­indulat birtokában befolyásol­ják. — Előfordult, hogy a szülő ellenére harcoltunk ki közép­iskolát egy olyan tanulónk­nak, aki olyannyira veszé­lyeztetett volt, hogy még asz­taluk sem akadt, amin a lec­kéjét le tudta volna írni — ennek ellenére kitűnően ta­nult. Le is érettségizett azóta. \z ilyesmi ritka. Többnyire együtt cselekszünk a csalód­dal. — Pedig ebben az iskolában nem kevés a veszélyeztetett gyerekek száma. — Jó részük —* elsősorban z cigánygyerekek — sajnos el sem jut a'nyolcadikig. Ha mégis, szinte biztos utánpót­lásai a fuvarosoknak a szív- lapát- mellett. Mostanság is küzdők egy fiúért, aki pék szeretne lenni, de bukásra áll. Ha megbukik, neki is a szív­lapát jut. Jó lenne elkerülni. — Van-e visszajelzés, ami­ből a pályairányító esetleg évekkel később is megtudhat­ja, hová került az általa ut „terelgetett” diák? — No, erre elmondok egy példát. A régi diákokról jön­nek a hírek. Vagy ők maguk, mint az a fiú, akinek 17 éves torára sikerült elvégezni nagy nehezen az általános iskolát. Mondja: itt vagyok, tanár úr, íz lett belőlem, most voltam így kéthetes tanfolyamon, és máris 4 ezer 700 forintot kere­sek! Ez igen, dicsértem, $*- már annyi, mint az én tanári fizetésem. Mire ő: na de ezért .anulni is kellett! K. U. Páfyairányítók - és eltérítők A szép lányok és a szívlapát — Egy udvariatlannak látszó kérdéssel szeretném kezdeni... — ... hogy hány éves vagyok7 Csák András humora a régi. A vele történő beszélge­tésekhez eleve derültebben, nyitottabban ül le az ember, így lehetnek ezzel a diákjai is. A monorí Kossuth La­jos Általános Iskola pedagógusát napjaink egyik legak­tuálisabb eseményének okán kerestem meg. Mostaná­ban dőlnek el a nagy kérdések, mint: kőműves legyen-e a gyerek, ami a szíve vágya, vagy sebészorvos, ami a papa hö óhaja? Mit írjanak be a jelentkezési lapra el­sőként, és mi legyen a második?

Next

/
Oldalképek
Tartalom