Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-09 / 33. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Pongrácz Ferenc kapitány, az Árpád komphajó vezérlőpultjánál. Indulás vissza a Fokolszigetről Vácra, (A cím fölötti képünk a váci révállomáson készült. Előtérben a Nelli, távolabb az Árpád komphajó) A közgyűlést Csikós-Nagy Béla, a társaság elnöke nyitotta meg, majd Garamvölgyi Károly főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést az elmúlt öt évben végzett munkát értékelő választányi beszámolóhoz. MA: fSaveKÜnk OtSo Gazember László gondolko- * _ zik. Bökselkedő alkat. Hajlalf G&ZBtnfoßiVQ mos az iróniára. Az iróniát tartja a legfontosabbnak. Az iróniával valaminek a lényegét nem komolykodva, egyoldalúan láttatjuk, mondja, hanem úgy, hogy az ember belehelyezkedik egy másik pozícióba is. (3. OLDAL) Kí(tVÓ§C£i4IYi IßSZ Néhányan kísérleteztek már »« _ itthon ilyesmivel, de — ahoIF HS&i^SÖliybBn gyan utánanéztem — vagy üzleti érzék vagy kellő szakértelem híján sosem sikerült a terv. A kígyóméreg grammjának világpiaci ára 150(1 dollár körül mozog, ez hatalmas összeg, számunkra szinte megfizetheitetlem (3. OLDAL) A népise# és as irodalom Egyre sokasodtak a kérdőjelek körülötte, Nem értették, mi történt az egykori népfrontban gondolkodó politikussal. Később már történelmietlen . volt az egykori kérdőjeleket ismét előszámlálni, hiszen — éppen Czine szavaival szólva — egy részük akkor is indokolatlan volt, más részüket Darvas József maga oldotta föl szóval és tették (5, OLDAL) Egy Szabálytalan ^ ^sen lévő játékos kéz- , m > zel teszi maga elé a petygOI tyest, a felezővonal tájékán. A bíró megállítja a mérkőzést, s az ellenfél javára szabadrúgást ítél. A játékos messziről, szinte a pálya közepéről egyből az ellenfél kapujába küldi a labdát, s a bíró megadja a gólt. Helyesen járt-e'el? (7. OLDAL) XXXI. ÉVFOLYAM, S3. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. FEBRUÁR 9., HÉTFŐ fordulatra van Most Berecz Frigyes felszólalása a közgazdászközgyűlésen ■ ■ A hét végén tartotta VIII. tisztújító közgyűlését a Magyar Közgazdasági Társaság. A mintegy félezer küldött részvéteiével, a Magyar ^Tudományos Akadémia dísztermében megtartott tanácskozáson jelen volt Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese és Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is. A tanácskozás résztvevői ezután két, írásban közreadott tanulmányhoz kapcsolódó előadást hallgattak meg. Elsőként Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója mondotta el gondolatait. A reformtörekvésekről szólva kiemelte: magáról a reformról igen sok szó esik mostanában, kevesebbet foglalkozunk viszont a folyamat távlati céljának világos közgazdasági megfogalmazásával. Simái Mihály, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatóhelyettese kiemelte, hogy nemcsak itthon, hanem határainkon túl is megnőtt az érdeklődés a hazánkban bekövetkezett gazdasági folyamatok iránt. A vitában elsőként Berecz Frigyes emelkedett szólásra. Elöljáróban az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács. nevében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit, majd gazdasági helyzetünket elemezte. Kiemelte, hogy az elmaradás nemcsak az elmúlt évi gyengébb teljesítmény következménye, hiszen tavaly az előző évek, sőt évtizedek megoldatlan gondjai is fokozottan éreztették hatásukat. — Bár a gazdaság helyzete ma valóban nagyon nehéz, de nem vagyunk a csőd közelében — hangsúlyozta. Való igaz azonban, hogy nem viselhetünk el következmények nélkül még egy olyan évet, mint amilyen 1986 volt. Ezért még az idén érzékelhető fordulatot kell elérnünk a gazdálkodásban. A Minisztertanács elnökhelyettese ezután arról szólt, hogy a párt gazdaságpolitikájának céljai között -r a gazdasági egyensúly minden ösz- szetevőjének javítása, majd egy kedvezőbb egyensúlyi helyzet állandósítása mellett — ismét megjelent a dinamikus fejlődés újraindítása is. A miniszterélnök-helyettés beszédét követően többen is hozzászóltak az elhangzottakhoz s az írásos dokumentumokhoz. A felszólalók egyetértettek abban, hogy a gazdaságban tapasztalható kedvezőtlen tendenciákat csak akkor lehet megállítani, visszaszorítani, ha következetesen megvalósítjuk azt a megújulási folyamatot, amely 1968-ban kezdődött meg. A közgyűlés határozott ‘az alapszabály módosításáról, egyebek között arról, hogy ezután a magyar érdekeltségű vegyes vállalatok és a magyarországi székhelyű külföldi vállalatok is tagjai lehetnek a társaságnak. Ezután kitüntetéseket adtak át: kiemelkedő munkásságuk elismeréseként nyolcán Közgazdasági Díjat, tizenhármán pedig Széchenyi István Emlékérmet kaptak. A közgyűlés végezetül megválasztotta a Magyar Közgazdasági. Társaság új választmányát, amely sorai közül megválasztotta vezető tisztségviselőit. A társaság elnöke ismét Csikós-Nagy Béla, az új főtitkár Kemenes Ernő. Országos titkárrá Szabó Imrét választották újjá, a tudományos titkár tisztét pedig Tarafás Imre tölti be. Pótműszakban A január eleji kemény időjárás miatt több vállalat kényszerült néhány napos leállásra. A Tungsram Rt. gyáraiban több mint 52 millió forint volt a termeléskiesés. A hét végén több mint 800 dolgozó jelentkezett munkára a Fényforrás Gyárban, hogy minél gyorsabban felszámolják az elmaradást. Sikeres összekapcsolódás az űrben Ismét benépesült a Mir Vasárnap kora hajnalban (moszkvai idő szerint 2 óra 28 perckor) összekapcsolódott a Szojuz TM—2 űrhajó és a Mir—Progressz 27 űrkomplexum. * Az összekapcsolás és a her- metikus zárás ellenőrzését követően a Szojuz TM—2 űrhajósai, Jurij Romanyenko és Alekszandr Lavejkin, átmentek az éppen egy éve működő Mir űrállomásra. Az űrkomplexum berendezései normálisan működnek. űrhajósok most először repülnek Szojuz TM típusú űrhajóval. Pilóta nélküli változatát 1986 májusában próbálták ki remek eredménnyel és ezt követően döntöttek alkalmazásáról. Az új típust felszerelték automatikus megközelítő- és összekapcsoló-berendezéssel is. Ez a szerkezet végezte vasárnap hajnalban az űrhajó összekapcsolását a Mir űrállomásból és a Progressz 27 teherűrhajóból álló űrkomplexummal. 7 Tegnap délelőtt, amikor ki- j néztem az ablakon, már Javá- f ban sütött a nap. A szúnyog- f hálóra akasztott kis hőmérő í plusz hét fokot mutatott, eb- '/ bői nem volt nehéz kitalálni, V hogy odakint valamivel fagy- y. pont felett van. Már'az elmúlt y/ télen megtanultam: az épület- y, bői kisugárzó meleg miatt az ^ én ósdi műszerem általában őt í fokkal többet jelez a valósá- I gosnál. Mindegy: a tavasz oly z sok didergető nap után lassan Z csak megérkezik, s ez a teg- í napi kellemes időjárás amo- í lyan előlegnek tekinthető. De j hát Ilyen az ember: melegre < vágyik. Vác — Máriaudvár, az Alapi Állami Tangazdaság majorja. A' letaposott, s nemrég még korcsolyapályára hasonlító hó most latyakos. Elkélne a gumicsizma, de most már késő okosnak lenni. A régi tanyasörtól valamivel távolabb típustervek alapján készült házsorok, oda igyekszünk, hiszen az egyik takaros családi ház gazdája, ifjabb Burszán Lajos vár minket. Csák pontosan érkezzen — kötötte a lelkemré, amikor megegyeztünk a találkozóban, mert tél ide, tél oda, sok a dolga. — Bár már évek óta itt lakunk, a- tavaszig mindenképpen meg kell csinálnom a belső feljárólépcsőt, amelyen keresztül a padlástérbe épített szobákat lehet megközelíteni — említi mindjárt a számára legfontosabbat. — Igaz, ne- kiállhattam volna az elmúlt hetekben is, de a szürke, ködös és rövid nappalok inkább elveszik, mintsem serkentenék az ember kedvét. Ám tovább nem várhat, mer.t így, a hegesztett vasállványon járni eléggé veszélyes. A konyhaasztalon vetőmagok kis zacskókban. — Én mindig februárban vásárolok, mert később olyan nagy a tumultus, hogy alig lehet hozzáférni a pultokhoz. Meg azután ilyenkor még viszonylag nagy a választék, néhány hét múlva viszont ez is hiányzik, azt sem lehet kapni. A gazda invitál, nézzem meg a galambjait. Nem kell kétszer biztatnia, hamarosan az ideiglenesen fából épült galambházban folytatjuk a beszélgetést. — Tagja vagyok a Magyar Postagalambsport-szövetség váci egyesületének — mondja. — Ezekkel a madarakkal rendszeresen versenyzek. Az idén várhatóan május közepén indul a szezon, s galambjaink a tíz úton csaknem ötezer kilométert teljesítenek majd. A programban olyan feleresztési helyek is szerepelnek, mint Magdeburg, Rostock, vagy Lipcse, amelyek átlagosan 8—900 kilométerre vannak Váctól. Burszán Lajos azt mondja, a galambok egészsége a legfontosabb. A téli selejtezés után az állatpk védőoltást kaptak és folyamatosan itatja a különböző vitaminkészítményeket is. S ha jön a tavasz és tartósan fagypont felett lesz a hőmérséklet, lehet (Folytatás a 3. oldalon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Az ember beleszagol a levegőbe és érzi a tavaszt Ez a napfény még csupán előleg SZESZÉLYEK K önnyen tartunk keresztelőt, nem sokat töprengve azón, vajon a név illik-e arra, akire, amire rámondjuk. Ilyen, hamari névadás szülöttét emlegetik gyakran mostanában, mezőgazdasági meg élelmiszeripari üzemekben, mondván, szeszélyes a' külföldi piac. S a szeszélyt — látszatra — tények indokolják jelzőként, hiszen valóban kiszámíthatatlannak bizonyul sok tekintetben a határokon túli vásárló; ha ... ha a magunk szemszögéből nézzük, ítéljük meg a magatartását. S ez az első tévedés. Mert nem ítélhetünk a magunk nézőpontjából. Mi eladni akarunk, de nem biztos, hogy a vevő venni, tőlünk akar venni...! A pénzéért ugyanis válogathat a vevők, az áruk között, s gondja semmi azzal, vajon mi szeszélyesnek tartjuk-e magatartását. Tavaly föltápászkodott a padlóról — ahová a szeszélyesnek ítélt) piac küldte őket.— néhány nagy nyúl-, illetve baromfitenyésztő mezőgazdasági üzem a .megyében, s velük kistermelők sora szintén könnyebben lélegezhetett. A mélypont után valamit javult a helyzet, vágott ba- romfiból például, bár mesz- szire voltunk az 1983. évi rekordnak számító kiviteltől, végre megszűnt a mélyrepülés, szerény lendülettel felfelé lehetett indulni. A tíz, tizenöt százalék közötti forgalomemelkedés természetesen csak az 1985. évi mélyponthoz siker, máskülönben szerény eredmény, ám olyan fény, amiből következtetni lehet valamire. Arra, hogy a szeszélyesnek látszó piaci mozgások a valóságban hosszú távon kiegyenlítődő helyzetet hoznak létre, azaz hullámvölgyekre, -hegyekre készülni lehet. Ez az, amit vitatnak a termelők. Azt mondják, a (fel) készültséghez nem csak rugalmas termelésszervezés kell(ene), hanem tőke is! Márpedig, amikor jól ment az üzlet — általában a húsfélék eladásában, nem csak a nyúl és a vágott baromfi esetében. —, akkor szépen fölözött a jövedelemelvonás állami merőkanala. Elvitte a tartalékul szolgáló többletet, s amikor kellett volna ez a tartalék, akkor nem volt, s mire mozdult a szabályozás — késedelemmel —, addigra már sok feketelevest megittak a termelők, nem kevésbé a feldplgozó húsipar. Ez utóbbi helyzetére fényt vet, hogy a rekordnyereségek után 1985-ben már nagy összegű veszteséggel zárták az esztendőt, s a most január elsejétől érvényes szervezet, a tröszti vállalatokból önálló cégek kialakítása 1986-ban, nem valami vonzó közegben történhetett meg. Sokféle tanulsággal szolgál természetesen a piac szeszélyességének elemzése, csak éppen ezt a munkát a szükségesnél kevesebb helyen ítélték elsődlegesnek. Ezért azután nem csoda, ha az élelmiszerek nemzetközi piacán némely új irányzat a meglepetés erejével érte a hazai termelőket és feldolgozó üzemeket, de a kereskedőket is, s még inkább — ez az igazán elgondolkoztató — az irányító szerveket. A mennyiségi eredmények elérésének erőltetése például több árunál azzal járt, hogy az ár is, az értékesíthető mennyiség is visszaesett — még a sok évig sztárnak számító libamájnál, téliszaláminál is ez történt —, s közben a korábbiaknál is kisebb figyelmet kapott a feldolgozottság hogyanja, minősége, a csomagolás... ez utóbbi miatt a többi között a gyorsfagyasztott termékek ára sem olyan, mint a béltartalom okán lehetne. Egy valami évek óta mind nagyobb bizonyossággal érzékelhető a mezőgazdasági termékek és élelmi- szeripari áruk nemzetközi piacán. Ez pedig az, hogy a szokványos tömegáruknak tartósan csökken az átlagára, s ezzel az irányzattal évek során át számolni kell. L ehetőségeink csekélyek, sőt, szinte nincsenek is a külpiaci kereslet, átlagár stb. befolyásolására. Marad az itthoni sorok rendezése, a piaci szeszélyek ellensúlyozása, s a megyében ennek egyik jele a sertésállomány tavalyi örvendetes növekedése, még inkább az anyaállatok számának gyarapodása. Ebből azonban automatikusan még nem következik — sok más mellett — például: a sok vitára oköt adó elzsí- rosodás megszűnése, azaz a több hús nem okvetlenül ér majd többet, ha nem sikerül jelentősen javítani a minőséget. S ez csak egyetlen elem a szeszélyek ki- védhetőségét szolgáló eszköztárból, azaz — régi kívánalom, csekély gyakorlati eredménnyel — a termeléstől az irányításig a folyamatokra kellene ügyelni. Akkor az egy-egy üzlet megkötése sem tűnne a szeszélyek tőlünk nem függő függvényének. Mészáros Ottó
