Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-07 / 32. szám

NAGYKŐRÖS ^aírfail A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 32. SZÄM 1987. FEBRUÁR 9., HÉTFŐ Előkészítették, megvitatták, elfogadták Szemmel látható a gyarapodás Nagykőrös város 1987-ben 370 millió forint kiadását ter­vezte meg. Ebből a működés­re 262 millió jut, a fejleszté­sekre 97 millió fordiitható. A Nagykőrösi Városi Tanács legutóbbi ülésén Kocsis Já­nos né tanácselnök szóbeli be­vezetőjében utalt arra, hogy az úgynevezett egységes pénz­alapra való áttérés a szoká­sosnál jobban valósult meg. Ugyanakkor elsődleges jelen­tőségű a társadalmi összefo­gás további erősítése. A köl­csönös előnyök alapján a gaz­dálkodó szervekkel tovább kell fokozni az együttműkö­dést és a társadalmi munka növelésével enyhíthetők a meglevő feszültségek. Kommunális feladatok Ezek után tekintsük át rö­viden a város költségvetését. A tervezett bevétel a VII. öt­éves terv előirányzatánál 20 millió forinttal magasabb. 'Ér­demes tudni, hogy a bevételek majdnem fele szabályozott forrás, közel 40 százaléka ál­lami támogatás és csak a ma­radék, mintegy 14 százalék az érdekeltségi bevétel. Lakossá­gi adók az év közben változó körülmények miatt nehezeb­ben tervezhetők. Mint már a bevezetőben írtuk, a költségvetésből 262 millió forint működési* fenn­tartási és felújítási kiadások­ra szolgál. Kommunális fel­adatokra 28, a városi közle­kedésre, útkorszerűsítésre 4,6 millió jut. Egészségügyi és szociális célokra a költségve,- tési kiadások 21 százaléka for­dítható. Ez az 55 millió fo­rint egyhatodával haladja meg a tavalyi felhasználás össze­gét. A gyógyító-megelőző ellá­tás kiadásaira is egyharmad- dal több pénzt kell fordítani. A 17 munkahelyes szakorvosi rendelő fenntartására a me­gyei tanács 4,7 millió forintot biztosított. Szociális gondo­zásra és ellátásra közel 11 millió forint jut, ebből segé­lyekre és étkeztetésre 7,2 az előirányzat. Oktatásra, köz­művelődésre és sportcélokra a működési kiadások közel 60 százaléka fordítható. E majd­nem 154 millió forintból mű­ködnek majd az óvodák meg az iskolák. Fontos tudnivaló, hogy az Arany János Gimnázium kül­ső felújítását megkezdik, be­fejeződik az Arany János Mű­velődési Központ teljes fel­újítása is. A városi tanács műemlék épületének munkála­tai az első negyedévben vé­get érnek. A Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskola önálló vízellátása is megol­dandó, mert a városi vízbázis ehhez már nem elegendő: Ezek után tekintsük át a fej­lesztési kiadásokat. Áthúzódó beruházások Az egységes pénzalap több mint egynegyede, majdnem 97,5 millió forint fordítható fejlesztésekre. Sajnos ez az eszköz, bár majdnem 100 mil­lió és így nagyon jól hangzik, ha a kívánalmakhoz viszo­nyítjuk, mégis szűkös és így szigorú rangsor kialakítása volt szükséges. A tanács el­fogadta, hogy az elsődleges fel­adatok közé az áthúzódó be­ruházások befejezését, illetve folytatását soroljuk. Fontos a lakásépítési beruházások elő­készítése és helyi támogatá­sa. a szilárd burkolatú úthá­lózat a teho-pályázatok meg­valósításával fejleszthető. Az idén meg kell kezdeni a Ki­nizsi utcai iskola bővítését. A városi tanács ülésén élénk, egyetértő vita alakult ki. Ezt az is bizonyítja, hogy hatan tettek fel kérdést és nyolc vélemény hangzott el. Soós Sándor né például kife­jezte örömét a Kinizsi utcai iskolaépítés miatt, úgy is mint az iskola igazgatója, úgy is mint tanácstag. Zöldi Fe- rencné a művelődési bizott­ság véleményét tolmácsolta, és azt javasolta, hogy a Kazin­czy, illetve a Batthyány utcai óvodákban is valósítsák meg a gázfűtést, hiszen a cserép­kályhák karbantartása évi 100 ezer forint Détári Endre sze­rint az egységes pénzalap a' tavalyi szinthez hasonlít, ám érdekessége, hogy a működés­fenntartás rovataiban belső át­rendeződés ment végbe, hi­szen több pénz jut az egész­ségügyi szociális ellátásra. Bánhegyesi Sándorné el­mondta, jóleső érzés a város szemmel látható gyarapodá­sát látni. Papp István a pénz­ügyi és számvizsgáló bizottság véleményét tolmácsolta', a gazdálkodás jó, a terv feszí­tett. de teljesíthető. Pásztor István arra mutatott rá. hogy a terv legnagyobb erénye, hogy a folyamatosságot biztosítja mind a működésben, mind a fejlesztésekben és beruházá­sokban. Gulyás Sándor a szakmaközi bizottság támo­gató. véleményét tolmácsolta, mint mondta, ott is élénk vi­ta alakult ki. hiszen 33 kér­dést tettek föl a tanácselnök­nek. Vágvölgyi József, a Pest Me­gyei Tanács általános elnök- helyettese értékelő hozzászó­lásában először arról szólt, hogy ezen a tervtárgyaló ta­nácsülésen hozzáértő vélemé­nyek hangzanak el. Az, hogy nincsenek nagy viták, két dol­got is tükröz. Először is azt, hogy az anyagot jól előkészí­tették, a lehetséges fórumo­kon megvitatták. Másodszor azt, hogy a város vezetése is­meri a lakosság hangulatát, az igényeket. Kevesebb, de biztosabb Ezt követően a pénzügyi ol­dal egyes összefüggéseiről be­szélt a megyei elnökhelyettes. Az ország összes vállalata, szövetkezete egy számlára fi­zeti be. S a helyi tanácsok erről a lélekszámú arányában kapnak vissza. A fejkvóták­nak nevezett összeget tisztes­séges módon állapították meg. amit tükröz a városok véle­ménye is. Bár kevesebb az így kapott pénz, de egyfelől biz­tosabb, másfelől szubjektivi­tástól mentes. Vágvölgyi Jó­zsef egy megjegyzéssel fejez­te be hozzászólását, miszerint nem helyes az a fogalmazás hogy volt minimális és maximális, azaz alsó és felső szintű tervezés. Ez a lehető­ség még van; ugyanis « gazdálkodás fogja a döntő szót kimondani. Kocsis Jánosné tanácselnök összefoglalója után a tanács­ülés egyhangú szavazással fo­gadta el a város 1987. évi gazdálkodási tervét. B. O. Tojásárak széles skálán Lapunk útja az olyaséig (1.) Sok ember kemény munkájával Sok ember kemény munkája fekszik abban,a folyamatban; amelynek végeredményeként lapunk mindennap eljut az olvasókhoz. Mi újságírók meg­írjuk cikkeinket, a szerkesztők megszerkesztik a lapot, a nyomdászok kinyomtatják. Ez a mi munkánk, aminek azon­ban csak akkor van értelme, ha lapunk valóban el is jut az olvasókhoz. S vajon eljut-e mindig? — tettük fel a kérdést, több helyről várva a választ — tudva, hogy a szokatlanul zord időjárás az országban sokfelé nagy zavarokat okozott a köz­úti és a vasúti közlekedésben. S mert az újságírók, szerkesz­tők, nyomdászok mindennap elvégezték feladatukat, a Pest Megyei Hírlap eljutott — Bu­dapesten a Somogyi Béla ut­cában — a Hírlap és Posta- szállítási Igazgatóság napilap­feldolgozó üzemébe, elsőként Csányi Erzsébetet, a napilap- feldolgozó osztály . vezetőjét kerestük fel kérdésünkkel. — A napiiap-feldolgozó Üzem három telephelyével a kemény tél ellenére is teljesí­tette a feladatát. A nappali műszakban hetvenen, az éjsza­kaiban százhúszan dolgozunk. Feladatunk az, hogy a köz­ponti napilapokat átvegyük a nyomdától, s feldolgozzuk, to­vábbítsuk részben a mozgó­posták, részben a 2-es góc — Budapest környéke —, s a fő­város postahivatalai számára A postakocsikba tőlünk az expedíción keresztül jutnak el az újságkötegek. Naponta több mint másfél millió,lapot expe- diálunk, köztük a‘ Pest Me­gyei Hírlápot is 66—70 ezer körüli példányszámban. -Ezen belül mi expediáljuk a külön­kiadásokat is, így a Ceglédi Hírlapot 7—7 és fél ezer, a Nagykőrösi Hírlapot 11—12 Éjjel egy felé jár az idő, amikor a Nagykőrösi Hírlap és a Ceglédi Hírlap utolsó kötegeit pakolja Kútfej Gábor, a posta­autó sofőrje, és az expedíció két dolgozója, Gardó József és Kis Kosa Lajos. Az expedícióbei kinyúló csúszdáról — a kép jobb oldalán — szakadatlanul ömlött a rengeteg újság, s már ezért is, meg azért is sietni kellett, hogy az egy óra után induló szegedi postavonatot biztonságosan elérje a járat a Nyugati pályaudvaron ezer, a Monori Hírlapot 9 ezer. a Gödöllői Hírlapot 8 ezer, a Váci Hírlapot 9 ezer példány­ban. Az anyalapot mintegy 20 ezer példányban, a hetente egyszer megjelenő különkiadá­sokat, így az érdit, a százha- lombattait, a dunakeszit, a szentendreit 5—6 ezer pél­dányban expediáljuk. Külön munkacsoport foglalkozik a Pest Megyei Hírlap feldolgo­zásával, az úgynevezett szere­lőasztalnál. A munkát általá­ban este tízkor kezdjük el, amikor a Pest Megyei Hírlap nyomása is kezdődik. Innen az expedícióról általában idő­ben eljutnak a sajtótermékek a közvetítő postahivatalokhoz, illetve üzemekhez. Információgyűjtésünket még aznap a kora esti órákban Bu­Az egy héttel ezelőttinél valamivel forgalmasabb volt a pénteki hetipiac. Az árak nem sokat változtak. A főbejárat mellett áruló kereskedő is a szokásos összegekért kínálta portékáját. Most citromot is hozott, amit kilónként 30 fo­rintért adott, a szép zöldpap­rika darabjáért pedig 12 fo­rintot kért. A termény- és magárusoktól is a múlt heti árakon lehetett szemes termé­nyeket vásárolni. Két kocsi tűzrevaló érkezett a piacra, a vágott akácot .150, a tuskót 100 forintért tartották száz kilogrammonként. A zöldség- és gyümölcs- piacon a sárgarépa 20—30, a petrezselyemgyökér 20, cso­mónként 10, az alma 8—15, a krumpli 8—12, a tarkabab 40 —80, a kelkáposzta 22—25, a vöröshagyma 14—15, a tisztí­tott dió 180—200, a fokhagyma 220 forintért kínálta magát, de ez utóbbit már darabra is adták, 8 forintos, áron. A zel­ler darabja 5—6, a savanyú káposzta kilója 20, a sütnivaló tök szeletje 6, megsütve 8 fo­rintba került. A baromfipiacra is többen jöttek most. Sok szép jószágot kínáltak. A kakast és tyúkot együtt 220—230, a tyúk pár­ját 180—270—300 forintra tar­tották, volt, aki egységesen 50 forintért mérte a baromfiakat kilónként. A tojás ára nagyon változó volt. Általában 3—3,20 forintért kínálták, de volt, aki Köszönetnyilvánítás. Köszöne­tét mondunk mindazoknak a ro­konoknak, szomszédoknak, isme­rősöknek és munkatársainknak, akik drága Jó édesanyánk, nagy­mamánk, dédikénk, özv. Balogh Ambrusné szül. Bende Julianna temetésén részt vettek, sírjára virágot, koszorút helyeztek, távi­rataikkal részvétüket nyilvání­tották, nagy bánatunkon enyhí­teni igyekeztek. Külön köszöne­tét mondunk Kulin doktor úrnak, aki utolsó óráiban is enyhíteni igyekezett fájdalmán. A gyászoló a 3,30—3,40-et is elkérte (vol­na) érte. A kereskedő 2,50-ért vette. A vágottbaromfi-stan- don a meleg barnevál csirke kilója 58, a kacsa 55, a csirke­szárny 39, a pulykaszárny ugyancsak 39 forintba került. ass*:s. Nagyüzem van a Pest Megyei Hírlap szerelőasztalánál. Táky Gyula asztalvezető — balról —, Soós János zsákoló, Hajdú Sán­dor kötöző és Koncsik Ferencné leszámoló éjjel tíz és tizen­egy között kezdik el lapunk kiszerelését: leszámolják, kötözik, címezik a mozgóposták számára az újságot Kosárlabda-bajnoki talriizés Kosárlabdásaink idegenbe utaztak újabb bajnoki mérkő­zéseikre. Az NB I-es férfi B-csőport­ban : Honvéd Táncsics SE (Ka­posvár)—Nk. Kgy. Kinizsi 100-96 (45-40). Nagykőrösiek: Bútor (11), dr. Salgó (13), Ka­ragits (27), Simon S. (17), Szirmai (4); csere: Kovács (13), Horváth (11). Végig szo­ros mérkőzés volt. A második félidő hatodik percében Bú­tor kipontozódott. Különösen szünet után sok személyi hi­bát ítéltek a Kinizsi ellen, s az utolsó tíz percben (egyéb­ként csapatunk legjobbjaként) ezért Karagits. dr. Salgó és Simon S. 4—4-gyel óvatosan játszott. Végül a több 3 pon­tos dobás döntött a honvédek javára. Ezt mutatja a táblá­zat : 1. Dombóvári Vasutas MSE 14 10 2 1363-1222 26 ’ Vasutas 14 9 5 1315-1252 23 3. Kecskeméti SC 14 9 5 1147-1095 23 4. Alf öldi Olaj­bányász (Szolnok) 14 8 6 1237-1269 22 5. Hódmezővásár­helyi SVSE 14 6 8 1151-1194 20 , 6. Nk. Kgy. Kinizsi 14 6 8 1129-1208 20 7. Somogy Megyei ÁÉV (Kaposvár) 14 6 8 1212-1235 20 8. Ganz-MAVAG (Bp.) 14 6 8 1214-1278 ?0 9. AR Építők (Székesfehér­vár 14 4 10 1194-1170 18 10. Honvéd Tán­csics SE (Ka­posvár) 14 4 10 1147-1186 18 A hátralévő négy forduló- ban már nagyon nehéz beke­rülni a rájátszás középső cso­portjába való jutást is jelentő negyedik helyre, de a csapat és a szakosztály továbbra is bízik a szurkolók lelkes tá­mogatásában, s küzd a pá­lyán. Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Hon­véd Táncsics SE ifi 91-84 (45- 46). Nk.: Módra (14), Pásztor (24), Karagits (25), Simon S. (14), Horváth (9); csere: ifj. Ábrahám (5), Tóth, Simon I. Végig szoros találkozón mind­két csapat váltakozó teljesít­ményt nyújtott. A hajrában nagyon jól védekeztek a kö­rösiek és ez győzelmet ho­zott A Bács-Kiskun megyei út­törőleány-bajnokságban. Kecs­keméti SC II.—Nk. Kgy. Ki­nizsi 94-5 (40-5); az ellenfél sokkal jobb volt; legjobb do­bó: Pörge (3). KSC Hunyadi isk.—Nk. Kgy; Kinizsi 100-11 (31-6); az ellenfél legalacso­nyabb játékosa is magasabb volt, mint a legnagyobb kö­rösi. Ld.: Mészáros (3). Az 1986/87. évi Pest megyei ifjúsági és középiskolás I. korcsoportos leánybajnokság állása a tavaszi forduló előtt: 1. Monori Gimnázium 2. Monori SE 3. Váci Gimn. 4. Ceglédi Gimn. 4 4 — 29G-100 8 431 3ü9-i67 7 422 123-131 6 413 121-J78 5 5. Nk. Gimnázium 4—4 72-265 4 TORNAHÍR A Cegléden sorra került 1986/87-es tanévi megyei kö­zépiskolás leány B—C-kategó- riás egyéni tornabajnokságon' egy toldis fiatal képviselte városunk intézményeit, ö saj­nos megsérült és ezért kény­telen volt visszalépni a to­vábbi gyakorlatoktól. S. Z. dapesten, a Verseny utca 3-as szám alatt üzemelő Mozgópos­ta Csomagfeldolgozó- és Vám- közvetítő Üzem vezetőhelyet­tesénél, Lengyel jászlánál folytattuk. Az üzemvezető­helyettes a hírlapközvetítés lebonyolításáról és nagyság­rendjéről a következőket mondta el. — Vidékre kilenc főirány­ban mintegy másfél millió na­pilapot visznek a mozgópos­táink. A Pest Megyei Hírlap különkiadásait, így a ceglédit, a nagykőrösit vasúti mozgó­postánk szállítja. Vácra, Gö­döllőre, Monorra és e telepü­lések vonzáskörzetébe, vala­mint a többi postahivatalhoz közúti járataink szállítják ki az újságot. A vidéki kiszáll ításokpál sajnos fennakadásokat okozott a januárban beköszöntött na­gyon kemény tél. Ezért az or­szágos havazás idején, az el­ső napokban, ha el is indultak postavonataink, nem mind­egyik tudott visszaindulni a főváros felé. ' vagy ha igen. Csak nagy késéssel. A közúti járatok a rendkívüli nehéz­ségek ellenére is eljuttatták szállítmányaikat a járati rendben megjelölt Pest megyei postahivatalokhoz és árusító­helyekhez Még a budai he­gyekbe is eljuttattuk a napi­lapokat, mert ha elakadtak járati gépkocsijaink, dolgo­zóink kézben vitték a hivata­lokhoz. az árusítóhelyekhez az . újságkötegeket. sokszor igen nagy távolságokra. Igaz, ezt a sikert eleve az a tény tette lehetővé, hogy hírlapos kollé­gáink túlnyomó többsége bu­dapesti lakos, ezért ők ideié­ben megjelenhettek szolgálati helyükön. Tapasztalatszerző és infor­mációgyűjtő utunkat ismét a napilap-feldolgozó üzem So­mogyi Béla utcai expedíciójá­nál folytattuk éjjel tizenegy­től, hogy aztán a Nagykőrösi Hírlapot is szállító postai já­rattal a Nyugati pályaudvaron kössünk ki jóval éjfél után. A pályaudvaron a szegedi pos­tavonatra szálltunk föl, hogv egészen Nagykőrösig kövessük lapunk úiját, de érről írásunk következő részében számolunk be. Irta és fényképezte: Aszódi László Antal (Folytatjuk) Bérlettel Kortárs filmklub A Pest Megyei Moziüzemi Vállalat — folytatva az el­múlt évek hagyományait — Mozgóképestek címmel új, filmes programot ajánl a mo­zi barátainak. Tulajdonkép­pen a fiilmmúzeumi jelleget tartják meg. s olyan filmal­kotásokat mutatnak be, ame­lyek egyfelől megfelelő tá­jékoztatást adnak a nézők­nek egy adott nemzet kora­beli filmgyártásáról, másfe­lől nem titkolt, céljuk, hogy közönségsikert is szeretnének elérni. Nagykőrösön, az Arany Já­nos filmszínház nagytermé­ben este 7 órakor tartják február 10-étől kezdődően, minden második kedden az előadásokat. A filmek között vetítik például a Psychót, va­lamint A nagy zabáidat is. Akár bérletet, akár alkal­mankénti jegyet is árusíta­nak. Kortárs filmklub címmel a stúdióteremben tartanak majd előadásokat, ezek azon­ban csak bérlettel látogatha­tók. Az is különbség,1 hogy erre az előadássorozatra he­tente kerül sor. A hat film között amerikai, francia, len­gyel és szovjet alkotásokat találhatunk. Mozi A nagyteremben: Leopárd kommandó. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Eszkimó- asszony fázik, fél 6-kor ISSIf 0133—2708 (Nagykőrösi Hiriep

Next

/
Oldalképek
Tartalom