Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-07 / 32. szám

Man---------------------—Jü—. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM 1987. FEBRUÁR 9., HÉTFŐ Igény és lehetőség szerint Át kell formálni a terveket A tervek annyit érnek, amennyi megvalósul belőlük. Máig helytálló ez a mondás, de kiegészíthető azzal, hogy hosszabb távú céljainkat nem árt időről időre egy-egy rövi- debb időszak igényeihez és le­hetőségeihez igazítani. Ezért kell a jó vezetésnek rendel­keznie azzal a képességgel, hogy döntéseinél egyidejűleg átlássa a ma és a távolabbi jövő érdekeinek összhangját. A várospolitikai teendőket is ilyen követelmények alapján kell megszabni és rangsorol­ni. Négyszögletes körút 1978-ban a Pest Megyei Ta­nács Tervező Vállalata elké­szítette Cegléd város általános rendezési tervét, amelyet a ta­nácsülés akkor jóváhagyott, s ezzel „törvénnyé” emelt. Azóta már három alkalommal haj­tottak végre kisebb módosítá­sokat rajta. További hang­súlymódosítást tesz szükséges­sé a népgazdaság helyzetének romlása a lakásépítési prog­ramban, de a beruházások korlátozásán túl egyes rende­letek változása, továbbá az ál­lami célcsoportos lakásépítés nagymértékű csökkenése is in­dokolja az elképzelések felül­vizsgálását. A városi tanács megrende­lése alapján a Pest Megyei Tanács Tervező Vállalata munkához látott. 1936 nya­rán programalakító tárgyalást tartottak a városbeli intézmé­nyek, vállalatok vezetőinek, a végrehajtó bizottság tagjainak és a tanácsi bizottságok kép­viselőinek részvételével, ahol számos megszívlelendő véle­mény, javaslat, észrevétel hangzott el. Ezek és a terve­zői elemzések figyelembevéte­lével elkészítették a felülvizs­gálatra vonatkozó programter­vet, amelyet a városi tanács legutóbbi ülésén jóváhagyott, megerősítve azt a törekvést, hogy széles körű társadalmi egyeztetéssel, a lakosság vé­leményének érvényesítésével kell a változtatásokat végre­hajtani. A tervek a város I. számú belterületének (a Il-es számú a Budai út — a szerk.) sza­bályozásával foglalkoznak. A település szerkezetét megtar- tandónak, mi több, védendő­nek javasolják, a Ceglédre jellemző négyszögletes körút­tal, a sugaras, gyűrűs közle­kedési rendszerrel és a zárt­sorú mezővárosi beépítéssel. . A lakosok számát a város­ban csökkenő mértékűnek, a vonzáskörzetben stagnálónak jósolják. Az ezredforduló tá­ján a város belterületén vár­hatóan 35 ezer ember él majd, s a vonzáskörzettel együtt százezerre becsülik az ezred­forduló lélekszámát. A lakos­ság csökkenésének megfékezé­séhez előreláthatóan tízezer új munkahelyre lenne szükség, mivel a térségben magas a munkaerő-kínálat. Alközpontok A középfokú központból adódó szerepkör betöltésére még fel kell készülni. Az egészségügy, a művelődés, a kereskedelem és a vendéglátás terén kell eleget tenni a kö­telezettségeknek. Fejlesztendő a szakboltok hálózata, a szol­gáltató ágazaté, mindegyik több ezer négyzetméter alap­területtel. A középfokú okta­tás céljait szolgáló 64 tante­rem duplája kellene. Az egészségügyben a középfokú ellátás megoldott. Az új men­tőállomás helyét a kórház mellett jelölték ki. Az alapellátás bővítését az alközpontokban kell megolda­ni, elsősorban a Bajcsy-Zsi­linszky út és a Malom tér környékén. Szerepeltet a terv két új általános iskolát 16— 16 tanteremmel, továbbá a Malom téri bővítését. Az újon­nan építendő oktatási intéz­mények helyét a peremkerü­letekben kellene kijelölni, mert szinte valamennyi meg­lévő a városközpontban áll. A fejlesztés indokoltságát bizo­nyítja, hogy Cegléden egy osztályba átlagosan 38,5 gye­rek zsúfolódik, ami a 30,5-es országos átlagnál sokkal rosz- szabb. A lakásépítés terén figyel­met érdemel az emberek igé­nye. A telepszerű többszintes (lakótelepi) lakások népszerű­sége a legalacsonyabb, ennél kedvezőbb a csoportú ázás be­építés, amilyet az öregszőlő­ben terveznek, és a legkedvel­tebb a családi ház. Jó jel, hogy a toronyházak építésé­nek várhatóan vége szakad, helyettük az úgynevezett kö­zépmagas (ötszintes) épületeké a jövő. Az építési tilalom alatt álló telkek, ingatlanok helyzetét egyenként felülvizs­gálják, és csak az indokolt ti­lalmakat tartják fenn. A Szűcs-telep és a Kernács-te­lep lassú elsorvadásra ítélt, mivel mély fekvésű, házainak többsége rossz állagú, alapel­látása nehezen oldható meg. Környezetvédelem A felülvizsgálati program része a környezetvédelem szempontjait is figyelembeve­vő felmérés. A javaslatok a föld-, víz-, zaj-, levegőtiszta­ság-védelmi témaköröket érin­tik. Ennek alapján a termő­föld megóvása céljából erdő­sávok, fasorok telepítése indo­kolt. A zöldövezet gyarapítá­sa egyébként a város levegő­jének porát is megkötheti. A szennyvizek tisztításában ha­ladást hoz, ha befejeződik a szennyvíztisztító telep bővíté­se. Elengedhetetlen változtat­ni- a város 30 százalékos csa­tornaellátottságának arányán. Az ipari üzemekben porlevá­lasztó berendezéseket kell fel­szerelni. Az országos hatáskö­rű szervek egyetértenek a programmal. T. T. Hátizsákos turisták Akár egy hangulatos tanyára is Kissé kopott boltíves kapu a Gubody utcában. Tanácsta­lanul nyomom le a kilincset. Bent a folyosón balra cemen­tes zsákok, téglarakás, szem­ben ósdi ajtótok és néhány palló hever. Jobbra nyitva van egy ajtó, s ez felcsigázza szunnyadó kíváncsiságom. Járkálok a kis előtérben, szí­nes plakátok kacérkodnak ve­lem. Lépteim zajára kinéz egy csinos hölgy,.. Hű törzsvendégek — Létezik még az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iro­da? — kérdezem Mucska Vil­mosáét, a Pest megyei kiren­deltség ceglédi vezetőjét. — Olyannyira létezik, hogy — amint látja — elég gyakran kell felvennem a telefonkagy­lót. Ha a külső körülmények­re gondol, valóban lehangoló a látvány. Nemegyszer az itteni építkezés különböző kellékeibe botlik az, aki benéz hozzánk. Szerencsére leendő utasainkat ez nem riasztja el. Egyébként én egy évig gyeden voltam, s addig kollégám — aki négy­órásként dolgozik nálunk — látta el a teendőket. Így bárki igénybe vehette a szolgáltatá­sainkat. A törzsvendégeink hűek is maradtak. Rügyvizsgálat után Kárjelző százalékok Február lévén a kisterme­lők lassanként készülődni kezdenek az óborok hagyomá­nyos versenyeire. Ugyanezen időben mindinkább aggodal­mas pillantásokat vetnek (nagyüzemi kollégáikkal egye­temben) a hóborította szőlős­kertekre. Miközben meg-meg- ízlelik a tavalyi szüret — úgy hírlik, páratlanul jó minősé­gű — levét, van idő töpren­geni, milyen lesz az idei. S lesz-e egyáltalán? Január balsejtelmű dátu­mai, 12-e, 13-a. 19-e és a négy­napos ónos eső késztette a Kecsekeméti Borgazdasági Kombinát ceglédi gyáregysé­gét arra, hogy a lehető leg­pontosabb vizsgálatokkal meg­bízható képet nyerjen: a szo­katlanul alacsony hőmérsék­let és a vesszőket a levegőtől Országos sportvetélkedő A KISZ KB élelmiszergaz­dasággal foglalkozó tanácsa országos sportvetélkedőt in­dít. A szabadidősport nép­szerűsítését szolgáló rendez­vénysorozat és élelmiszergaz­daságban dolgozó fiatalok szá­mára nyújt sportolási lehető­séget. A felmenő rendszerű verseny, melynek országos döntőjére 1987. április 4-én Agárdon kerül sor, városi döntője 1987. február 28-án lesz Cegléden. A KISZ városi bizottsága várja olyan ötfős férfi-, illetve háromfős női csa­patok nevezését, melyekben a csapattagok életkora legfel­jebb harminc év. Nevezni a KISZ városi bizottságán le­het, 1987. február 15-ig. A városi döntő első helyezett férfi- és női csapata ingyenes belépőt nyer a ceglédi torna- csarnokban 1987. első félév­ben megrendezésre kerülő egyik rendezvényre, illetve részvételt nyernek a megyei döntőre. A konkrét verseny- felhívás és -kiírás megtalál­ható a KISZ-szervezeteknél és a KISZ városi bizottságán. elzáró jégburok milyen káro­kat okozott az ültetvényeken. A mintavétel helye a nyárs­apáti 100 hektáros, kordonos művelésű terület volt, ideje pedig január 30. és 31., az adatok tehát meglehetősen frissek. Valamennyi vesszőn tíz rü­gyet fogtak vallatóra, s az ezekből kikerekedő informá­ciók szerint: a kövidinka 67—71, a riz­lingszilváni 81, a jubileum 75-ös 76, a saszla pedig 60—64 százalékos fagykárt szenve­dett. Az adatok megítélésekor nem hagyható figyelmen kí­vül, hogy csakis a Nyársapát környéki területekre, és ma­gas művelésű szőlőre vonat­koznak. Ettől függetlenül a felsorolt kárjelző százalékok egyfajta termésbecslésnek . is tekinthetők, hiszen alapvető változásra ebben a térségben már nemigen lehet számítani. Valószínű, hogy a hagyomá­nyos művelésű szőlőkben, plá­ne, ha időben betakarták 'a tőkéket, lényegesen kisebb a kár. Akad-e használható tanács, útmutató? A gazdák egészen pontosan tudják, hogy fagyos időben a még leginkább kö­vethető taktika: minél ké­sőbbre halasztani a metszést. Ha lehet. A kistermelő egy hajszálnyival előnyösebb hely­zetben van, mert megvárhat­ja a rügyek kipattanását. Azonban a nagyüzem ezt alig­ha teheti meg. V. S. Vidám kerámiafigurák tárlata — Van még másik két uta­zási iroda a városban, ez nem zavarja önöket? — Egyáltalán nem. Sőt meggyőződésem, hogy szükség van erre az egészséges konku­renciára, amely során minden­ki igyekszik a legkedvezőbb ajánlatait kínálni. Ennek a versengésnek csak egy nyerte­se lehet, éspedig az utas. Fo­lyamatosan megküldjük a me­gye valamennyi iskolájába, sőt az üzemekbe is a prospek­tusainkat. Talán érdekesség az, hogy belföldre nemcsak olyan utak lebonyolítására vállalkozunk, amit mi állítunk össze. Egyéni elképzeléseket 'éppúgy teljesítünk. Amennyi­ben valakinek az a vágya, hogy történetesen egy hangu­latos tanyán szeretne eltölteni néhány napot, részünkről en­nek sincs semmi akadálya Persze akármilyen extra kérés azért nem jöhet számításba. Minden korosztály — Csak diákok utaztatását szervezik? ' — A hatéves gyerektől a hatvanöt éves nyugdíjasig minden korosztály megfordul nálunk. Van, aki csupán olyan helyre vágyik, ahol megtanul­hat úszni, s ezért keres fel bennünket. Aztán akad, aki­nek nagyobbak az igényei és a Kanari-szigeteken szeretne eltölteni két hetet. — Mindenki számára egy­ségesek az árak? — Természetesen nem. A fiatalok kedvezőbb helyzetben vannak. Ha már valaki betöl­tötte a harmincöt évet, abban az esetben kor feletti árat szá­molunk. A szocialista orszá­gokba létezik a diákok számá­ra kedvezmény, míg a gyer­mekek részére csupárí a ten­gerparti utaknál. Igaz, hogy a külföldi utazások némiképp drágábbak lettek, ennek elle­nére az áraink még mindig az átlagpolgár zsebéhez mér­tek. Kedvezmények — Van-e valami, amivel el térnek a többi iroda szolgál tatásaitól? — Azt hiszem, egyáltalán nem lényegtelen, hogy meny­nyibe kerül egy-egy hosszabb utazás. Diákok részére külön­böző igazolványok válthatók, amelyek a nyugati országok­ban nyújtanak igen komoly kedvezményeket. Ugyanis így nemcsak a vonat költsége sok­kal olcsóbb, de a szállásé is. Éppen ezért nem véletlen az, hogy főleg a hátizsákos turista fiatalok élnek ezzel a lehető­séggel. — Milyen az érdeklődés az 1987-es programok iránt? — Elsősorban a belföldi utak keresettek; a tanulmá­nyi kirándulások, valamint a középiskolások részére szerve­zett speciális üdülőtáborok, illetve családos . üdülések. Ezekben a napokban is sokan nyomják le nálunk a kilin­cset. Reméljük, hogy hamaro­san új irodában fogadhatjuk leendő utasainkat. F. F. Premier háromkor A Kossuth Művelődési Köz­pont színháztermében február 11-én 10 és 15 órakor a Nya­kigláb, Csupaháj, Málészáj cí­mű zenés mesejátékot mutat­ja be a Népszínház társulata. Érdekesség az, hogy Köves József, Baranyi Ferenc és Ba­lázs Árpád darabjának a dél­utáni előadás lesz a magyar- országi premierje. Február 12-én, csütörtökön 19 órakor szintén a színház­teremben, a zenés színházi bérletsorozat keretében Ábra­hám Pál nagyoperettjét, a Hawaii rózsáját a Pécsi Nem­zeti Színház adja elő. Kortárs filmklub A Szabadság filmszínház­ban a Kortárs filmklub kere­tében február 9-én, hétfőn es­te 7 órakor a Broadway Dan­ny Rose cfímű amerikai film kerül bemutatásra, rendezte és a főszerepet játssza Woody Allen. Február 10-én és 11-én, kedden, valamint szerdán a Házasság szabadnappal című színes magyar- filmvígjátékot vetítik, Almási Éva és Balá- zsovits Lajos főszereplésével. Könyvajánló Toboz a boszorkány ellen E hónap 22-ig láthatók Kovács Éva keramikusművész munkái a Kossuth Múzeumban. Művei méltán aratnak hazánkban s külföldön egyaránt szakmai és közönségsikert — erről győződ­het meg minden látogató ezekben a napokban Cegléden. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Az év végi könyvzuhatag jó, jobb, kiváló és gyatra köny­vei között a művelődéstörté­net iránt érdeklődők néhány kitűnő munkát fedezhettek fel. így például Szendrey Ákos boszorkányos könyvét, amely arra vállalkozott, hogy bemutassa az olvasónak a magyar boszorkányt. Látva a helységnévmutatót, nemcsak szegedi boszorkányok voltak, máshová valók is megkapták ezt a címet, ame­lyért még bírósági meghur- colás és gyakran keserves ki­múlás is osztályrészül jutott. Tömegesen estek áldozatul (érzékeny idegrendszerü, idegbeteg halottlátók, távolba­látók, füves- és javasasszo­nyok) a pogromnak. A XVIII. századi forrponton már fér­fiak is elpusztultak a bo­szorkányüldözés következté­ben. Nagy múltja van a boszor­kánytudománynak, a felisme­résnek sokféle praktikája, mégis a boszorkány arca íel- ismerhetetlen és kifürkészhe­tetlen maradt. Ma úgy tűnik, hogy a társadalmi tudatnak olyan megnyilvánulása volt, amit a tudatlanság és az em­beri rosszindulat, hiedelmek­ben való hit táplált. Nagy múltja van a boszor­kányüldözésnek, például Mó­zes 2. könyvében olvasható: „Varázsló asszonyt ne hagyj életben!” Majd máshol: „Akár férfi, akár asszony, hogyha igéző vagy jövendőmondó lesz közöttük, halállal lakói­jának.” (Mózes 3. könyve.) Több se kellett! VIII. Ince pa­pa 1485-ben kiadott bullája megerősítette a boszorkányok létezését, az ellenük való küz­delem fontosságát hangsúlyoz­ta; ami jeladásnak bizonyult, pedig Könyves Kálmán már a boszorkányok nemlétét dek­larálta. Sokan áldozatai lettek az üldözésnek, a méltatlanságok tömegét szenvedték meg az áldozatnak kiszemelt szemé­lyek, s ha életüket meg is kí­mélték, vagyonukat, egziszten­ciájukat és hírnevüket fel­tétlenül elvesztették. Tágabb értelemben a szem­mel verés, megrontás «mellett a boszorkányság körébe tarto­zott a becsületsértés is, erről Schram Ferenc érdekes ügy­iratot közölt hatalmas ■ mo­nográfiájában. A 191. számú irat ceglédi esetet tartalmaz. 1714. február 5-én készült, olyan személyek bukkantak fel a latin iratban, mint Csor­ba István, Csorba Anna, Zlinczki Imre, Császár János és a leginkább érdekelt sze­mély, az alperes, Tóthné Csorha Anna. Ilyen kortörténet Szendrey Ákos műve is. S így találha­tó benne, egy ceglédi szokás, amelynek történeti párhuza­mokban való vizsgálata ér­dekes vállalkozás lehet. Va­lamikor Cegléden a boszor­kánynyomós ellen fenyőtobozt tartottak ládafiában, sublót­ban, vagy elég volt a fe­nyőtoboz kiáztatása pálinká­ban, borban, végeredményben vízben is\lehetett. Aki ilyet tartott, vagy itta a tobozle­vet, elkerülte a boszorkány hatását. Esettanulmányokról, gyakorisági értékekről nincs adatunk, vagy az is lehet, any- nyira használt a tobozos (de nem dobozos) pálinka, hogy eltűnt a magyar, alias ceglédi boszorkány. A sokféle plety­ka, csipkelődés viszont arra utal, hogy a gyógyír hatásta­lannak bizonyult. Surányi Dezső ISSN 0133—26M (Ceglédi Hírlap) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom