Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-07 / 32. szám

1987. FEBRUAR 7., SZOMBAT T egnap adtuk hírül: a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa meg­vitatta, majd elfogadta a testület elmúlt évi munká­ját értékelő beszámolót, s az idei feladatokat össze­foglaló munkatervet. A na­pirend előterjesztőjét, dr. Arató Andrást, az SZMT vezető titkárát kérdeztük: milyen is volt a mozgalom első éve megyénkben a magyar szakszervezetek kongresszusa után? Munkaversenystart az évfordulóra A mozgalom hatékonyságra tör Kérdéseinkre válaszol: dr. Arató András, az SZMT vezető titkára — Az SZMT egységes véle­ménye — ezt már a vitában elhangzottak ismeretében mondom —, hogy a testület, s a mozgalom is megerősödött a választások során és azóta. Te­vékenységünk középpontjában az alapszervezetek segítése, ez.n beiül is a termelési-gaz­dálkodási feladatok megoldása állt. Arra törekedtünk, hogy a tisztségviselők felkészültségét növeljük. Fontos volt. s most is az, hogy ismerjék, és el tudják fogadtatni a tagsággal a gazdasági célokat és mozgó­sítani tudjanak a végrehajtá­sukra. • Miként sikerült igazodni a megváltozott külső körülmé­nyekhez? — Űj formákat, módszere­ket kellett keresnünk, hogy — bár még rengeteg a feladatunk ez ügyben — a termelés felté­teleinek biztosítását, a lazasá­gok, fegyelmezetlenségek rit­kítását illetően eredményekről beszélhessünk. Egyébként, ami az új formákat illeti, alkal­mazkodnunk kellett a válla­latirányítási rendszer változá­sához. Azaz növeltük az alap­szervezetek önállóságát, s önte­vékenységét. A vállalati ta­nácsok ugyanis sem felfogá­sukban, sem feladataikban nem helyettesíthetik a szak szervezetet, nem veszik átjo gait és kötelességeit, mint ami­lyen például a dolgozók érde­keinek védelme. • -Az SZMT sajátos teendő­je részt venni a területpolitika alakításában. (Egyébként ép­pen e témáról tárgyalt tegnap a SZOT plénuma.) Ennek Is megváltoztak a feltételei... —Talán a legtöbb időt és energiát a területi érdekképvi­seletre fordítottuk. A többi kö­zött véleményezte a testület a VII. ötéves és az idei megyei tanácsi terveket. És, mert meg változott a tanácsi gazdálkodás rendszere, mert megnőtt a he lyi önállóság, a 19 szakmakö­zi bizottságunk feladata is Miért a cigányellenes hangulat Nagykőrösön? Mendemondák és ami a valóság A Nagykörösön élő cigányság helyzetéről rendszeresen írunk lapunk hasábjain; általában velük foglalkozó fó­rumok munkájáról tudósítunk. Most azonban valami különös történt: a városban érezhetően erős cigányelle­nes hangulat alakult ki és terjed. Milyen tévhiteket táplálnak? Mi az alapja a híreszteléseknek? S valójában milyen helyzetben vannak Nagykőrösön a cigányok? — erre próbáltunk választ keresni, ezeket a kérdéseket vizsgáltuk azon a beszélgetésen, amelyen részt vett a téma több jeles városi ismerője. Híresztelések A városban november vége óta terjed — bár egyesek sze­rint már augusztusban is le­hetett elvetve hallani hason­lókat — az a hír, amelynek alapváltozata szerint Nagykő­rösre ötven cigánycsaládot te­lepítenek. A családok száma a hiresztelőtől is függ, 48—240 közötti, bár voltak, akik ke­reken 700 cigány betelepítésé­ről szóltak. Megosztottak aVé-' leményelc a származás helyé­ről. Többen TiszakécsTiéi, 'áfá­sok Kiskunhalast, ismét má­sok Kiskunfélegyházát, Abonyt, a legtöbben meg Szolnokot nevezték meg. A leg­jobban értesültek egyenesen valamiféle államközi megálla­podásról tudtak-hallottak; eszerint délkeleti szomszé­dunkból érkezne az országba mintegy tizenötezer cigány, s ölcet osztanák szét városokra, így jutott Nagykőrösre a mint­egy ötven család. A híresztelések másik része egészen konkrét( nak tűnő) in­tézkedésekről is tudni vélt. Ezek szerint a beköltüzteten- dő 50 család az OTP ál­tal építtetett Zsemberi Gyula utcai új tömbben kap majd helyet, annál is inkább, mert a lakások drágák s emiatt el­adhatatlanok. £ hír az utóbbi másfél hétben úgy módosult, hogy a közhangulat nyomásá­ra már csak 24 család beköl- töztetését tervezik, ám — mondogatták — bajban van az OTP, mert a többi 24 ma­gyar család ezért visszamond­ta a lakásvásárlási szándékát, felbontotta a szerződést. A legkiválóbban tájékozot- tek. azt mondták, a Szolnoki Tanács vette rrleg valamiféle titkos szerződés keretében az említett lakásokat. Olyan is akadt közöttük, akinek a szomszédja keresztanyja uno­katestvérének a sógora látta is e szerződést. (Sajnos, nem sikerült találkozni vele ...) Akadtak, akik arról számol­tak be, hogy ha nem is ők, de az ismerősök ismerősei lát­ták, hogy valóban egy teljes busznyi cigány érkezett a Zsemberi Gyula utcai épüle­tekhez, s megtekintették a munkálatokat. (Némelyek még azt a képtelenséget is hozzá­tették, hogy elégedetlenek vol­tak az építés ütemével.) Történések Közismerten nagy felhábo­rodást váltott ki — teljes jog­gal — egy tavaly márciusban elkövetett bűncselekmény: héttagú banda erőszakolt meg egy szerencsétlen fiatal nőt, az elkövetők többsége cigány volt. Az emiatti felháborodás januárban újra felszínre ke­rült, hiszen az említett sze­mélyek megjelentek a j város utcáin, szabadlábon! Sőt egyik szombaton a Kalamáris ven­déglőben mulatozást rendeztek szabadulásuk örömére, de az­tán verekedtek, majd rombol­tak. A városban olyan hír jár, hogy a vendéglőnek öt­venezer forintos kára keletke­zett. Az ezt követő napok vala­melyikén feliratok jelentek meg a város egyes helyein. E feliratokat lefestették, ám az újabb .szombatra újból falra kerültek, s a hétfői lefestést kővetően harmadszorús kipin- gálták a várost. Adatok Magyarországon ki tudja, hány esztendeje el e hányat­tatott sorsú népcsoport. Leg­kevesebb hatszáz esztendőre teszik, hogy megjelentek In­diából indult hosszú vándor­lásukat követően. Nem egysé­ges még a nyelvük sem, ku­tatók szerint négy nyelvjárást beszélnek. Közösségük elsősor­ban kulturális és etnikai jel­legű, vándorló életmódjuknál fogva általában nem fordult elő, hogy állandóan és egy te­rülethez szorosan kapcsolódó gazdasági-társadalmi szerke­zetet alkottak volna. Normá­lis, mindenki által művelt szakmát hosszú ideig nem vá­laszthattak, földhöz nem jut­hattak. A Magyar Népköztár­saságban 3—4 százaléknyi a cigánylakosság. Nagykőrösön az 1986. december 31-i adatok alapján 26 ezer 872 ember élt, közülük 872 cigány, ami 3,25 százalékot jelent. A hetvenes években felszámolták a Ho- molytájában fekvő putrikat, s lakóik jelentős állami támoga­tással' a Killián utca környé­kén kaptak emberhez méltó lakásokat. Tények Tóth Dénes Nagykőrös vá­ros tanácselnök-helyettese: — Nagykőrösön a lakás­igénylők száma eddig is, most is és várhatóan a jövőben is meghaladja az építtetett 'laká­sok számát. Vagyis van igény az OTP-lakásokra, itt helyben. A Zsemberi Gyula utcaiaknál magasabb értéket képviselő Dózsa György utcai lakások is elkeltek, s gazdára talált a már átadott 24 Zsemberi Gyu­la utcai lakás is. Ezek vásár­lói között nem volt cigány. Az illetékes bizottság már állást foglalt a tavasszal átadandó újabb 24 lakásos épület leen­dő lakóinak ügyében is. A lis­tán több mint száz lakásigény­lőt tartunk nyilván. Ezen la­káshoz jutási forma mellett vannak úgynevezett liejtes OTP-lakásvásárlások is, ezek száma azonban elenyésző, és a beugró százezrekben mér­hető. Nagykőrös Város Tanácsa a minapi tanácsülésen tárgyalta a település gazdálkodását. A 370 millió forintból minden egyes fillérre szükség van és természetesen egyetlen rubri­kában sem szerepel lakások átadása — más települések­nek. Még egy: A lakásigény­lőnek folyamatos munkavi­szonnyal kell rendelkeznie, hi­szen egyébként nem is hitel­képes, és a jogszabály azokat támogatja, akik helyi, ese­tünkben nagykőrösi munka­hellyel rendelkeznek. Módra György városi rend­őrkapitány: — A Buda Környéki Bíró­ság január 9-én szabadlábra helyezte az erőszakos nemi közösüléssel gyanúsított sze­mélyeket a jogerős bírói íté­letig. A jogszabály ezt lehe­tővé tfeszi. Közülük két sze­mély vett részt abban a ga­rázdaság bűntettének minő­síthető cselekményben, ame­lyet a Kalamáris vendéglőben követtek el. A rendőrség őket előzetes letartóztatásba helyez­te. A Kalamáris vendéglőben egyébként 3 ezer forintos kár keletkezett, zömmel az italos­üvegek összetöréséből. A he­lyi rendőrkapitányság már ja­vasolta az illetékes bíróság­nak, hogy az ilyen jellegű bűncselekménnyel gyanúsítot­takat ne helyezzék szabadláb­ra az ítélethozatalig. — Nem lehet a hasonló ügyeket gyorsított eljárással tárgyalni? — A vonatkozó jogszabá­lyok értelmében gyorsított el­járással azok az. úgynevezett egyszerű ügyek tárgyalhatok, amelyekben a tettes részletes beismerő vallomást tesz, és a kiszabható büntetés mértéke legfeljebb öt eszténdő. Az erő­szakos nemi közösülés pedig nem ebbe a kategóriába tar­tozik. Egyébként mi csak feltéte­lezzük, hogy a szabadlábra bocsátás lehet a kiváltója a cigányellenes hangulatnak, de előfordulhatnak más okok is. ★ Aligha kell hosszasan ma­gyaráznunk: az előítéletek gyalázatos dolgok. Tisztessé­ges, becsületes embereket aláz­nak meg, tesznek lehetetlenné, sodornak szélsőségekbe — le­gyen szó akár azokról, akik ellen irányulnak, akár azok­ról, akik maguk viseltetnek előítélettel embertársaik iránt. Ahogyan a tények alapján ki­tűnik: az utóbbiak bizony in­gatag alapra építették szánal­mas, torz indulataikat, bizo­nyosságaikat. Bízunk abban, hogy a józan többség véleménye, a helyze­tet jobbító szándék mihama­rabb felülkerekedik az ilyen durva és indokolatlan meg­nyilvánulásokon, ahogyan ab­ban is: a bűnözők elnyerik méltó büntetésüket. A ma­gunk részéről a mostani rész­letes tájékoztatással — mely egyébként folytatása a la­punkban már megjelent cáfo­latnak — kívánjuk szolgálni ezt a célt, kielégíteni az ol­vasók igényét: legyenek ebben az ügyben is hitelesen in­formálva. (A szerk.j több lett, például a környezet­tel való kapcsolattartásban, a tájékozódásban, a dolgozók lakóhelyi érdekképviseletében. Különösen jók az eredmények Cegléden, Dunakeszin, Gödöl­lőn, Szigetszentmiklóson, Vá­cott, ahol több mint két éve — egy idén záruló kísérlet je­gyében — függetlenített poli­tikai munkatársaink állnak a szakmaközi bizottságok élén. 0 Hogyan tovább? — Már tavaly teendőnk volt segíteni valamennyi ágazatban a szakszervezeti ifjúsági tago­zatok és tanácsok megalakítá­sát. Ma, sajnos, csak annyit mondhatok, hogy szervezetileg ugyan létrejöttek, de tartalmi munkájuk, arculatuk formá­lásáért még sokat kell tenni. Ügy vélem, hogy most a moz­galomban mindenekelőtt arra van szükség: politikai tudat- formáló munkánk jobban szol­gálja a gazdasági feladatokkal kapcsolatos egységes szemlé let és közgondolkodás megte­remtését. Nyíltan kell beszél­ni a dolgozókkal a gazdaság és az életviszonyok összefüg­géséről, arról, hogy a haté­konyság emelésével érhető el dinamikusabb fejlődés, s ez az előfeltétele az életszínvonal emelésének. Tehát elmaradha­tatlan tudatosítanunk, hogy a gazdaságtalan termelés vissza­szorítandó. s megkívántatik a rugalmasabb munkaerőgaz­dálkodás, a jobb munkaidő­kihasználás. Az iméntiekből is következik, hogy tisztázzuk: minden szaleszervezeti szerv­nek alapvető érdekvédelmi fel­adata a termelés és gazdál­kodás segítése, a folyamatos alkalmazkodás, az érdekfeltá- rás-egyeztetés és a döntés­előkészítés színvonalának ja­vítása. Végül: a dolgozók cse­lekvőkészségére építve az ed­diginél jobban a felszínre kell hoznunk a munkaversenyben, a szocialista brigádmozgalom­ban, s más munkaakciókban rejlő tartalékokat. Már meg­történtek az első kezdeménye­zések a nagy októberi szocia­lista forradalom 70. évforduló­ja tiszteletére hirdetett mun­kaversenyben. 0 A Pest Megvel Hírlap Is Ismertette a Pémíi dolgozóinak (elhívását. Hogyan áll most a verseny? — A kezdetnél tartunk, pél­dául az SZMT ülésén csatla­kozott két olyan nagyüzem, mint a DKV (a tőkés export növelését, a zökkenőmentes belföldi szállítást vállalták) és a Csepel Autógyár (brigádvál­lalások sorát ajánlották fel). A nagyobb arányú kibontakozás azonban csak a vállalati ter­vek elfogadása utánra várha­tó, addig még hátravannak a bizalmitestületi és vállalati tanácsi egyeztetések. Április 15-ig várjuk a dolgozó kollek­tívák felajánlásait. V. G. P. A HÉT HÍRE Hivatalos formát kapott va­lami, aminek egyik kezde­ményezője — esztendőkkel korábban — éppen Pest me­gye volt. S nemcsak kezde­ményezője, hanem rendszeré­nek kialakítója is, úttörő­ként, vállalva a járatlan úttal szinte törvényszerűen testvér buktatókat, nehézsége­ket. Az említett szakbizottság ugyanis a Tiszta, virágos vá­ros, község, kerület! mozgalom elindítója kíván lenni orszá­gosan. Rábólinthatunk a szándék­ra. Ráfér a tisztaság is, a vi­rág is kerületre, községre, városra, valamennyi település­re. A környezetért való ag­godalom ugyanis furcsa mó­don, kevesekben ötvöződik az­zal a felismeréssel, hogy az egyénnek elsősorban a maga szűkebb környezetében illene — kellene — rendet, tiszta­ságot teremtenie, vonzó ál­lapotokat létrehoznia. Nem számít ritkaságnak — sajná­latosan — az, az állampolgár, s erre a most zajló falugyűlé­sek is gazdag példatárral szolgáltak, aki szenvedélyesen kel ki a savas esők, a veszé­lyes hulladékok, a járművek légszennyezése miatt, de a maga portáján, a maga utca­részén a minimálisát sem cse- lekszi meg...! Esztendők óta — nem vá*r- va az országos jóváhagyásra, élve az öntevékenység felkí­nálta lehetőséggel — meghir­deti, értékeli a településtiszta­sági versenyt a Hazafias Nép­front Pest Megyei Bizottsága elnöksége, a Pest Megyei Ta­nács Végrehajtó bizottsága, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa elnöksége, a KISZ Pest Megyei Bizottsága, a Ma­gyar Vöröskereszt megyei ve­zetősége. Erkölcsi és anyagi elismerésben részesül a tele­pülés-kategóriánkénti első he­lyezett évről évre. Joggal, rá­szolgálva. Az újságíró azon­ban úgy gondolja, bár a ver­seny önkéntes — a helyi nép­frontbizottság és a helyi ta­nács döntése alapján adható be a jelentkezés —, csupán az önkéntességre bízni azt, föl­lel hetőlc-e egy-egy településen i rend, a tisztaság, a gondo- zottság alapelemei, nem le­set, nem szabad. Kellene te- sát egy olyan elbírálási rend is, akár a helyi politikai, ál­ami, gazdasági vezetés mi­nősítésével összekapcsolva, »melynek hálóján fennakad a rirívó gondozatlanság, a szem- oeszökő lomposság, a kénye­Ne éhezzenek a cinegék 1 szigetmonostort általános is- zése volt hátra, majd a fiúk út- kola diákjai napokon keresztül nak eredhettek a kis házikókkal, barkácsoltak, ha valamelyikük Jutott az etetőkből az iskola ud- néha az ujjára ütött is a kala- varára, és a faluszéli kiserdő fái- páccsal, tudta, nem értelmet- ra is. Am a gyerekek feladata ez- lenül teszi. A technikaórá- zel még nem ért véget. Pécsi kon fiatal tanáruk. Szente Gyű- Sándor, Csuka Tamás és a hato- ■a vezetésével ugyanis ma- dlkos Molnár-Ikrek vállalták, hogy dáretetőket szögeitek össze fá- egész télen ellenőrzik, a kihelye- ból, palából. A hét végére már zett odúkat, és rendszeresen pó- csak a felfüggesztő .drótok befü- tolják az elfogyott elcséget. Szente Gyula él tanítványai a műhelybe» Nem éheznek már> a madarak (Borszéki László felvételei) TISZTÁBA TÉVE © A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének el­nöksége az iparterület üzemi baleseti helyzetét ele­mezte. 0 Lezajott a Magyar Régészeti és Művészet- történeti Társulat közgyűlése. © A Zöldségtermesztési Kutató Intézetben, Kecskeméten, iparicékla-bemuta- tót rendeztek. © A hét híre az is, hogy megalakult a Hazafias Népfront Országos Tanácsa környezetvédel­mi bizottságának televüléstisztasáai szakbizottsága. lem teremtménye, a hul­ladékokkal körtáncot lejtő pi­szok. Sokféle környezeti gond aiatt nyög a megye. Igaz ugyan — például —, hogy most már a lakásoknak több mint a nyolcvan százaléka kapcsolódott be a szervezett szemétszállításba, ám az is igaz, hogy rengeteg a jo­gos lakossági panasz, kifogás. A megyében a lakások csa­tornahálózatra való rákötése az országos mutatószámnak a felét sem éri el. Kellő gondos­sággal, • hivatalosan kijelölve száz szeméttelep fogadja a hulladékot, de ennek sokszoro­sa az ún. illegális lerakók szá­ma. Sajnos, a hivatalos tele­peknek is csupán az egy­negyede körülkerített, felénél semmiféle őrzés nincsen... S ez maroknyi csupán a gond­hegyből, sorolhatnánk nap­estig, hiszen szóba sem hoz­tuk a megyében levő hetven­ezer üdülőtelket, zártkertet, melyeknél némely tulajdonos valami elképesztő módon ér­telmezi a tulajdonjogot. Em­líthetnénk a munkahelyi ren­det, tisztaságot, a belső udvar, rok, utak, terek, kertek ál­lapotát, mint riasztó vagy ép­pen vonzó példát. Mert van ilyen is, olyan is., Tükreként annak, mit tűr el, mit kí­ván a helyi vezetés, mire ve­szi, nem veszi rá az alkalma­zottakat, milyen igényeket kelt bennük. Óvakodjunk a naiv pár­huzamtól, hogy mert tisztába tették az országban fellelhető, ilyen természetű helyi kezde­ményezéseket egy szakbizott­ság létrehozásával, most már tisztába teszik az ott élők a települések mindegyikét is. Gyanítjuk, s erre a megyei tapasztalatok bőséges érv­anyaggal szolgálnak, a ver­senybe azok a közigazgatási egységek szállnak be, amelyek sok más tekintetben — mint például a településfejlesztést segítő társadalmi munkaver­seny eredményeit nézve — szintén a kiemelkedők közé tartoznak. Logikus összefüg­gésről van szó! A település csinossága vagy ápoltsága ar­ról árulkodik, az ott lakók élni vagy csupán lakni akar- nak-e ott. S megfordítva is igaz ez, ahol gondozott a köz­ség, a város, ott a lakosság többsége a szó szoros és tág értelmében egyaránt, élni akar a településen. S nemcsak akar; tesz érte. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom