Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-06 / 31. szám
1987. FEBRUÁR 6., PÉNTEK Bognár József kitüntetése Az Elnöki Tanács Bognár József állami díjas akadémikusnak, az MTA Gazdaság- kutató Intézete főigazgatójának, a Világgazdasági Kutató- intézet igazgatójának eredményes tudománypolitikai és vezetői munkássága, valamint tudományos és közéleti tevékenysége elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjét adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csü-. törtökön adta át. Jelen vpit Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Láng István. a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Szakszervezeti mérleg Elfogadták a munkatervet Tegnap az SZMT budapesti, Amerikai úti oktatási központjában ülésezett a Szak- szervezetek Pest Megyei Tanácsa. Részt vett az eseményen Simon János, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osztályvezetője. A testültet előtt dr. Arató András vezető titkár számolt be az elmúlt esztendei szak- szervezeti mozgalmi munkáról, összegezve az SZMT tevékenységét, s ismertette az idei feladatokat. Ezek között kiemelt figyelmet fordítanak a termelés és gazdálkodás segítésére, a dolgozók érdekeinek képviseletére, s erősíteni kívánják az ifjúság körében a szakszervezet befolyását. A Vitában tízen kértek és kaptak szót, mondtak véleményt, majd a testület egyi hangúlag elfogadta a beszámolót,. valamint az SZMT és munkabizottságai 1887. évi iftufikaprográmját. (Rövidesen részletesen is foglalkozunk lapunkban a témával.) Nem kellene tovább nyitva tartani? Alkalmazkodás a vásárlókhoz Tegnap már csökkent az a nagy bevásárlási roham, amelyet az áruházak, ruházati boltok „kihívására” indítottak az emberek a téli vásár idején. Mert a vevők tudják, ha költeni akarnak, akkor az első napokban — amikor még van választék — kell betérni az üzletekbe. Ezért talán nemcsak a pénztárcák tartalma, hanem esetenként a munkaidő is fogyatkozott. Csütörtök bevásárlónap, amikor az üzietek tovább tartanak nyitva, s így mindenki nyugodtan válogathat. — A Senior Kötöttárugyárban dolgozom délelőttös műszakban ^— mondja Oroszi Ist- vánné, miközben egy-egy pár gyermek- és férficsizmát tesz a bevásárlókosarába, a váci Dunakanyar Áruházban. — Már készültem erre az akcióra, a két csizmával most több mint 51)0 forintot spóroltam. Meglepett, hogy még ilyen bő a választék. Bíró Sándornénak is nagyon tetszettek az olcsóbban kínált portékák a cipőosztályon. Örömmel mutatja a divatos csizmát. — Ezt még tavasszal is hordhatom, a kislányomnak pedig vettem egy anorákot. Nem bántam meg, hogy az óvodából hazafelé benéztem az áruházba. — Gyakran betérek munkaidő után kíváncsiskodni az üzletekbe — mondja Kozma Györgyi váci lakos. — Most kivételesen vásároltam is — igaz, nem a kedvezményesen kínált cikkek közül — függönyt és egy nagyon divatos nyári ruhát. — Általában tizennégy órától kezdődik a délutáni csúcs- forgalom — mondja Szikora Gusztáv igazgatóhelyettes. — A bevételünk tegnap alig érte el az 1 millió forintot. A kedvezményesen kínált árukészlettel egyébként csaknem 2 millió forintot spórolunk az embereknek, akiket 18 óráig várunk az áruházba. A fizikai dolgozók közül nagyon sokan kifogásolják, hogy a téli vásárt mindig olyan időpontban rendezik meg, amikor éppen fizetés előtt vannak. így azok járnak jól a kedvezményes akcióval, akik már a hónap elején megkapják a bérüket. A szigethalmi Sziget Aruház közvetlenül a Csepel Autógyár szomszédságában van. Az itt dolgozók közül kerülnek ki a vásárlók is. — Ezt figyelembe véve alakítottuk ki az üzlet nyitva tartási rendjét — tájékoztat Kovács Sándorné igazgatóhelyettes. — Kilenc órakor nyitunk, de forgalom igazán csak a délutános műszak kezdete előtt és a délelőttös műszak befejezése után van. Tizennyolc órakor zárunk. Ezt akár egy órával előbb is megtehetnénk, mert öt óra után csak egy-egy eltévedt vásárló nyitja ránk az ajtót. Mezei Gézáné, a Pest Megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat gödöllői boltjának vezetője is elégedett az eddigi forgalommal. — Igyekeztünk alkalmazkodni a vásárlókhoz — mondja. — Hétfőn például szabadnapunk lett volna, ám ennek ellenére kinyitottunk, amit nem is bántunk meg. A törzs- vásárlóinkat ismerjük, közülük többen felkeresnek bennünket az ebédszünetük idején is. De az igazi forgalom délután négy-öt órakor kezdődik. A fenti áruházakon kívül megkérdeztük még a ceglédi Dél-Pest Megyei Áfész Skála Áruházat és az érdi Márka Skálát is. Hogy volt-e olyan vásárló, aki munkaideje alatt jött az üzletbe, az nem derült ki. Az viszont igen, hogy a csütörtöki bevásárlónap ugyanolyan, mint a hét bármelyik napja, már ami a nyitva tartást illeti. Ügy tűnik, hogy amit a fővárosban megtesz minden áruház és valamirevaló szakbolt a kényelmes vásárlás érdekében, s a munkaidőalap védelmében is, arra — az üzletvezető állítása szerjnt — nincs szükség a vidéki településeken. S. J. A vendéglátás idei tervei Az igényekhez igazodva A Belkereskedelmi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint az idén az állami és szövetkezeti vendéglátóipar a tavalyihoz hasonló mennyiségű étel- és üdítőital-forgalommal, s az alkoholtartalmú italok eladásának csökkentésével számol. A kellő mennyiségű és minőségű ételhez a szükséges alapanyagok rendelkezésre állnak, kivéve a belsőséget, a nemes halakat, valamint a drágább húsféléket, amelyekből inkább csak a magasabb osztályba sorolt vendéglőknek, szállodáknak jut. Az idén tovább bővül azok* inaik a vendéglátó helyeknek a köre, amelyekben kímélő ételeket is árusí tanaik. A Bel- keresikedelmi és az Egészségügyi Minisztérium közösen programot dolgoz ki, amelynek eredményeként néhány éven belül olyan ételsorokat állítanak össze, amelyekkel ki tudják elégíteni mindenütt az egészséges, alacsony ka- lóriájú táplálkozás híveit. DiaMeddig ideiglenes az ideiglenes? Feszültséget okozó vezetékek Az állampolgár minden előírt engedélyt beszerzett és felépítette üdülőjét. Egyik közeli szomszédja, aki jól felkészült műszaki szakember hírében áll a környéken, mondta neki, hogy nem lesz gond a ház elektromos hálózatra kapcsoltatú- sával, hiszen 50 méteren belül található a kiépített elektromos bálózat végpontja. Állampolgárunk itt azonban hibát követett el, mert egyszerű ember lévén hitt ismerősének és nem fordult időben az Elektromos Művek Észak-budai Üzemigazgatóságának szentendrei kirendeltségéhez. hanem minden vezetéket, fogyasztót beépített az üdülőbe, gondolván, minden rendben lesz. Négy elutasítás Az illető annál is inkább bizakodhatott, mert telke előtt több oszloppal a hálózat végpontjától egy lényegesen távolabbi nyaralóépületét az EL- MÜ még 1977-ben — ideiglenes jelleggel — rákapcsolt a hálózatra. A mi állampolgárunk szintén elkészült a belső elekromos szereléssel, s hivatalosan kérte az ELMÜ,-tői nyaralójának villamos hálózatra kapcsolását. Négyszer tette ezt 1982 és 1986 között, az ELMÜ szakemberei négyszer tartottak helyszíni szemlét és négyszer utasították el kérelmét, mivel az ingatlan előtt nincs kiépített elektromos vezeték. Az új tulajdonos ezután a Szentendrei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz fordult, sejtvén, hogy itt valami nincs rendben. Bizottságunk tájékozódott az ügyben. Állampolgárunk beadványait minden esetben megkapta az ELMÜ egy-egy ügyintézője, aki az ügyet ügyintézte, de el nem intézte. Az ELMÜ Észak-Budai Üzemigazgatóságának szentendrei kirendeltsége minden esetben törvényes, a jogszabályoknak megfelelő választ adott, de a helyszínen az ügyintéző csak panaszosunk telkét nézte, az 1977 óta ideiglenes jelleggel működő, építési célra engedélyezett csatlakozási pontot nem. Valahogy elkerülte az illetékesek figyelmét, hogy egy faházat hovatovább 10 évig „építenek”. Állampolgárunk ügyét vizsgálva a NEB-nek feltűnt az ideiglenes-végleges vezeték és felhívtuk rá az ELMÜ szentendrei kirendeltségének figyelmét. Panaszosunk jóhiszemű, becsületes ember, neki nem volt, s ma sincs útban az ideiglenes vezeték, ő csak a saját üdülőjét szerette volna az elektromos hálózatra kapcsoltatni. Változó előírások Joggal, vönhatja össze szém- öldökét az ELMÜ bármely vezető munkatársa, aki az ügyet ismeri — miért nem intézte el a problémát a cég ügyintézője? Azért, mert 1977 óta változtak az idők, változtak a szakmai előírások. Av ideiglenes építkezés céljára biztosított villamosenergia- szoigáltatást 11 hónapra adja az ELMÜ, ami indokolt esetben még további 11 hónapra meghosszabbítható. Az ELMÜ Eszak-Budai Üzemigazgatóság ÉB-^-ü—62/1982. sz. levele (kelt 1982. szeptember 24.) azt is előírja, hogy a már korábban megküldött szerződésekre is vonatkoznak fentiek. Ha az ELMÜ helyszínelő munkatársa 1982-ben felfigyel a másik íaházat 1977 óta ellátó ideiglenes-végleges vezetékre, azt a csatlakozási pontot az előírások szerint saját hatáskörben megszünteti, már akkor felhívhatta volna állampolgárunk és a faház tulajdonosúnak figyelmét, hogy csak akkor kapcsolják házaikat a végleges elektromos hálózatra. ha saját költségen — társulás formájában — annak feltételeit megteremtik. Ne ügyintézést Ez azonban sem 1982-ben sem 1986-ban nem történi meg Most a NEB a panaszost minderről tájékoztatta Állampolgárunk már rég elfelejtette volna a társulás szervezésével járó gondokat, nyaralójában világíthatna, tv-1 nézhetne, ha ügyét elintézték és nem ügyintézték, volna. Tisztában vagyok azzal, hogy az ELMÜ helyi kirendeltsége nehéz körülmények között, sokszor emberfeletti munkát végez, mint legutóbb a hóíúvásos időben vagy nyári felhőszakadások, szélviharok idején — köszönet érte. Mint szolgáltatóvállalat munkatársainak, vezetőinek figyelmét azonban ezúton is szeretném felhívni arra, a helyszínen járva tárják fel az ideiglenes-végleges vezetékeket, mint a múlt örökségét, mert azok. mint az ismertetett esetben is, sok feszültséget okoznak és rontják az emberek közérzetét. Fábián Pál a Szentendrei NEB elnöke betikus ételeket jelenleg mintegy 120 fővárosi és vidéki vendéglátó helyen kínálnak, s számukat az év folyamán 200-ra akarják növelni. A fővárosi City Grill-üzle- fek mintájára vidéken is' megkezdték az olcsó meleg szendvicset, sült krumplit árusító étkezdék létesítését. A Pest Megyei Vendéglátó-ipari Vállalat Erden megnyitotta az első Duci buci nevű gyorsbüfét, amelynek specialitása a cipóban sült csülök. Gyorsan népszerűek lettek a gyermekélelmezési vállalat tányérbisztrói, amelyekből a fővárosban négy működik. Ezekből az egy-ikét féle meleg ételt árusító, olcsó büfékből újabbalcat nyitnak. A tervek szerint a Krumplis Páni gyorsbüfék hálózata is bővül, lehetőleg minden budapesti vendéglátóipari vállalat akar nyitni egyet-egyet a saját kerületében. Az idén kóstolhatják meg a vendégek az első MacDonald’s-büfé készítményeit. A vendéglátó vállalatok célja, hogy jó minőségű ételeikkel, színvonalas szolgáltatásaikkal, s elfogadható áraikkal vonzóvá tegyék az éttermeket, s megtartsák vendégeiket. A minőség, az árak és a szolgáltatási színvonal összhangjának megteremtése érdekében az idén új osztályba sorolási rendelet is napvilágot lát, amely a korábbiaknál szigorúbb előírásokat fog tartalmazni, egyértelműen meghatározza a különböző kategóriájú éttermek iránti követelményeket. Egymillióan ingáznak Azon a bizonyos Januári hét elején, amikor a lezúdult sok hő miau megbénult az ország közlekedése, vettük észre Budapesten és más nagy városokban, hogy milyen sok az ingázó. Nagyon sokan a város környékéről sem érkeztek meg munkahelyükre. Tizennégy vállalat teljesen, 30 részlegesen leállt. Mindcliütt éreztük hiányukat. Még az időjárás szeszélyeitől leginkább védett földalatti villamosok ritkított járatai és a felszínig kígyózó hosszú sorok is jelezték, hogy a metró dolgozót, vonatvezetői között szintén szép számmal vannak bejárók. Egymillió ember, minden ötödik dolgozó bejáró. Számuk, arányuk az utóbbi években — a helyi munkalehetőségek bővülésével, a szabadidő felértékelődésével — csők-- kent. Főleg a fővárosban érzékelhető a hiányuk. Az ingázó naponta órákat tölt utazással, várakozással, vagy hetente, kéthetente látja családját. Rákényszerül erre a mostoha életmódra, mert a bejárók fele lakóhelyén és közelében nem talál semmilyen munkát. A másik felét pedig az igényeinek, adottságainak megfelelőbb munka, a magasabb jövedelem ösztönzi ingázásra. A mi vendégmunkásaink A népgazdaság hosszú távon sem mondhat le a bejáró dolgozókról. Sok tevékenység — nemcsak az ipar, hanem a kereskedelem, az oktatás, az egészségügy, a szakigazgatás is — a legész- szerűbb területi eloszlás ellenére a városokban összpontosul. Másrészt a munkaerő területi összetétele, kínálata- kereslete, szintén feltételezi a mozgást, az utazást. A városlakók többnyire képzettebbek, a munkakörülmények iránt igényesebbek, mint a vidékiek. A mi vendégmunkásaink a bejárók, akik vállalják a fizikailag nehéz és kedvezőtlen körülmények között a munkát — többnyire jó pénzért. Szó szerint igaz például, hogy a fővárost a vidékiek építik. Az ingázás csökkenése legerőteljesebben az egyébként határozottan mérséklődő állami lakásépítkezésekét sújtotta. Á budapesti ÁÉV-k elnéptelenedése a vidéki .lakásépítő vállalatok fölvézénylését tette szükségessé..,,,.őri« Hol, milyen mértékben alkalmaznak bejáró dolgozót — ezt a vállalatok saját hatáskörben döntik el. Az ingázók útiköltségének 86, illetve 80 százalékát kötelesek viszont megtéríteni. Ezen a kötelezettségen az 1987. évi szabályozásmódosítás sem változtat. Lehetőség nyílik viszont a magasabb, akár 100 százalékos utazási költség térítésére. A térítés pontos mértékét a kollektív szerződés, illetve a munkaügyi szabályzat rögzíti. Dönthetnek, most már például úgy, hogy a távolabbról bejárók, tehát az utazásra többet költő dolgozók terheit mérséklik, s a havi 150—200 forint feletti részt megtérítik a bejáróknak. A kötelező mérték feletti térítés után azonban a vállalatnak 40 százalékos béradót kell majd fizetnie, mivel a dolgozónak a megtakarítás többlet-bérkiáramlást, vásárlóerő-növelést eredményez. (Az egyébként béradómentességet élvező szervezetek is csak ilyen kemény feltételek mellett növelhetik az utazási költség térítését.) Mivel utazhatunk ? A szabályozásmódosítás másik iránya: lehetővé teszik a közlekedési eszközök szabadabb megválasztását, elősegítve az utazást, illetve a vára* kozási idők csökkentését. A munkáltató térítést adhat a gyorsvonat igénybevételéhez — ugyancsak a kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban rögzített módon. A kötelező 86 százalékos mértékig adómentes a gyors- vonati költség térítése, afölött szintén 40 százalékos béradó fizetendő. A távolból bejárók utazási ideje ezáltal jelentősen csökkenhet. Saját személygépjárművekkel munkába járók — bizonyos feltételek esetén — megkaphatják a személyvonat, illetve az autóbusz igénybevételével járó költségtérítést. A térítés összege azonban személyenként és kilométerenként nem haladhatja meg a 80 fillért. Nem nagy összeg, három-négy személy társulásával azonban fedezheti a benzinköltséget. A magán-személygépkocsik, motorkerékpárok szerény mértékű költségtérítésének engedélyezésénél a munkaerőhelyzeten túl, mérlegelni szükséges a közlekedési és üzemanyag-takarékossági lehetőségeket, így az utak, a tömeg- közlekedési eszközök kihasználtságát, a parkolóhelyek hiányát. A saját gépjármű használatának támogatása elsősorban akkor célszerű, ha a munkahely (például a mező- gazdaságban) másként nem közelíthető meg, ha a menet- rendszerű járat nem igazodik a munkarendhez, illetve csoportos munkásszállítást helyettesít. (A csoportos munkás- szállítás 5—10-szer drágább, mint a tömegközlekedés.) Csodák nincsenek 'Yvriy^' Nem várható gyökeres fordulat az ingázás arányában, helyzetében, íegjfljebb apróbb könnyítésekre, az útiköltségtérítések rugalmasabb kezelésére, a meglévő arányok stabilizálására 'Számíthatunk. Csodák nincsenek. Bizonyítja ezt a fővárosi AÉV-ek létszámgondja. A kivitelező építőiparban hiába volt eddig is e rugalmas költségtérítési rendszer érvényben; De üdvözlünk minden eredményt, akármilyen szerény mértékben és viszonylag szűk körben csökkenjen is a várakozási és az utazási idő. És legfőképpen örülnek az érintett bejáró dolgozók, akiknek ezáltal több idejük, energiájuk marad az aktív pihenésre, igen gyakran a háztáji tevékenységre. Ilyenkor, télen valamivel több a dolguk. Nincs munka a kertben, csak a ház körül az állatokkal. A bejárásra, a főmunkahelyre összpontosíthatnak. Bizonyára nekik is hiányzott az a januári néhány napos kiesés. Mi, városlakó társaik mindenesetre nagyon örültünk megjelenésüknek. Nélkülük, az ingázók nélkül ugyanúgy elképzelhetetlen az élet normalizálása, mint ahogyan a mindennapok ritmusához hozzátartoznak a metrók, a járható utak és vasutak. Kovács József Szennyvízkezelő Ügy tűnik, vannak vállalatok, ahol környezetünk védelmét komolyan veszik. Ide tartozik a Pevdi gyomról telepe, ahol most kezdték el 18 milliós beruházással egy szennyvízkezelő rendszer építését. A 130 köbméteres, úgynevezett egalizáló medence a gyár szennyvizét teszi alkalmassá arra, hogy e kezelés után a csatorna- hálózatba jutva nem okoz környezetszennyezést.
