Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-05 / 30. szám
1987. FEBRUAR 5., CSÜTÖRTÖK 3 Egyes cikkek gyorsan elkeltek Főleg a vastagabb szövetekből nagyobb most a kínálat, mégsem nagy az érdeklődés irántuk. (Erdősi Ágnes felvételei) (Folytatás az 1. oldalról.) kelt fonal iránt is. a pulóver- nekvaíót 50 százalékkal olcsóbban kínálták, néhány óra alatt el is fogyott az utolsó szálig. Az űj üzemeltetésű áruház vásár utáni első feladata lesz, hogy felmérjék, mire volna igényük a lakótelepieknek és megpróbálnak kedvükre készletezni. Acs Ferencné és lánya. Katona Józsefné a. csizmák között válogat. Mindketten . a MÁV Járműjavítóban dolgoznak. A fiatalasszony előző nap jött ki a kórházból, az idősebb hölgy pedig délutános ezen a héten, így jut idejük most vásárolni. Az anyuka egy lapos sarkú bőrcsizmát próbál, 2350 forint az ára. Ebből 30 százalék az engedmény, ez még az árleszállítás után is méregdrága ! — Sajnos, az olcsóbbak, az 1300 forint körüliek még tegnap elfogytak — mondják. A fiatalasszony adminisztrátorként négyezret, a mama galvanizálóként ötezret keres. Visszateszik az árut a polcra. A lakótelepi áruház egyébként a vásár befejezése után is. amíg a készlet tart, néhány cikket 30—40 százalékkal olcsóbban kínál, érdemes tehát később is benézni. A váci Dunakanyar Áruház méteráruosztályán Bikkes Andrásné és lánya a szöveteket nézegeti." Esküvőre készülődnek, és a mamának kellene egy szép dtóörzéanyag. Diósjenőről utaztak be, az anyuka már nyugdíjas, a lánya pedig szabadnapján segít a vásárlás gondjában. Most 375 forint a dzsörzé métere, és ebből jön le 30 százalék. Ha itt nem találnak megfelelőt... ? Akkor Rétságra vagy Balassagyarmatra' kell utazniuk. A méteráru-eladó szerint általában nem határozott céllal jönnek az emberek, csak úgy nézegetnek, s ha valami megtetszik, akkor megveszik. Ök itt nemigen érzik a téli vásár nyomását. Pedig sok, főleg vastagabb téli szövetből nagyobb most a választék és olcsóbb. Czepák Lajosné Kóspallagról jött és a pulóverek között válogat. Kicsit sután próbálja Bpagához a ruhadarabot, nemrég törött el a csuklója, emiatt most betegállományban van. A jól öltözött fiatal párt, Kovács Istvánt és feleségét a bejárati ajtónál bírjuk szóra. Mindketten szabadságon vannak. A férj elégedetlen a mostani vásárral, szerinte nincsenek jól elkülönítve az áruk. Fönt lóg mindenütt a tábla, mely hirdeti a' téli- vásárt, de a vevő gyakran csak találgatja, hogy az, amit kiszemelt magának, éppen beleesik-e .az árleszállításba. A házaspárnak nincs jó véleménye a váci ellátásról, a nagyobb választék kedvéért gyakran Pestre utaznak. A butikosoknál a kínálat ugyan nagyobb, ott meg a minőséget kifogásolják. A Skála gödöllői áruházában sincs különösebb tolongás. Tíz óra van, a nyitás utáni csúcs Szép ez a csizma, de még így ?s nagyon drága — vélekedik Ács Ferencné, és visszakerül a szép lábbeli a polcra. már' lezajlott. A ruházati osztály vezetője, Sári Ferencné szerint tegnap volt az első csendesebb nap. A két nap mérlege alapján. 40 százalékkal volt nagyobb a forgalom, mint tavaly ilyenkor. Tolongtak a vásárlók a télikabátoknál, gyorsan el is fogyott. Pillanatnyilag már csak az átmeneti kabátokból van választék- Folyamatosan jön azonban az utánpótlás kosztümökből és egyéb engedményes holmikból. Betegállomány, szabadnap, szabadság, mondták riportalanyaink, akik az áruházakban megfordultak, ezek szerint mindenki szabályosan volt távol munkahelyétől. Legalábbis akikkel utpnk során találkoztunk, bizonyosan. Néhányan azonban kérdésünket hallva gyorsan elfordultak, odébbálltak, vagy csak sokat sejtetően mosolyogtak. Természetesen ők . a nevüket nem árulták él. Magukat Viszont igen. A. P. Nem a felelősség, a szigor nőtt Kevesebb volt a munkabaleset Még nyáron történt: az alsónémcdi Közös Ct Szakszövetkezet kéí dolgozója meghalt. Éjszaka, KF 120-as géppel öntöztek, s letértek a mavclőútról, átvágtak a kukoricatáblán. A talaj egyenetlenségei miatt az öntözőgép megbillent, és a menetirányba fordított «9 méter hosszú öntözökonznl hozzáért a tábla fölött húzódó 120 kilovoltos távvezetékhez. Egyidejűleg keletkezett fázis- és földzárlajt. így érte áramütés Mráz Balázs brigádvezetöt, aki a helyszínen, és Sós József gépkezelőt, aki három nappal később a kórházban belehalt a sérülésébe. Az ehhez hasonló esetek miatt beszélt borúlátóan Berta László, a Pest Megyei Munkavédelmi Felügyelőség vezetője, amikor a megyei munkavédelmi bizottság tavaly szeptemberi ülésén summázta az első félévi „eredményeket". Azt mondta: soha ilyen sok halálos végű üzemi baleset nem volt még a portánkon, fél év alatt tizennyolcán vesztették az életüket... Pálfordulö Elkészült a tavalyi statisztika. Vajon tényleg tragiku- sabb volt az elmúlt év a korábbiaknál? Nos, az adatok ismeretében egyértelmű a válasz: nem: Egészen pontosan a halálos esetekből (egy is sok!) 23 volt, s Cl csonkulásos munkahelyi sérülés történt. Mindkét szám kisebb, mint egy esztendővel ezelőtt, akkor ugyanis harmincötén vesztették az életüket, s hatvannyolcán csonkultak meg. Az összes üzemi sérülés is kevesebb lett (6 ezer 912-ről 6 ezer 263-ra csökkent az adat), útibaleset változatlanul minden harmadik. Ha az okokat firtatjuk, sajnos nem a dolgozóit, a munkáltatók felelősségérzetének növekedését találjuk a helyzet javulásának hátterében. Inkább azt: szigorodott s gyakoribbá vált az ellenőrzés. A félévi „kríziskép” láttán úgy döntött a megyei Munka- védelmi Felügyelőség, hogy minden súlyos vagy halálos baleset után átfogó — tehát nemcsak az ügy körülményeit tekintő, hanem jóval szélesebb, minden munkakörülményre kiterjedő — vizsgálatot tartanak a helyszínen. Igazi pálfordulót hozott a nyár a munkavédelemben: Az első félévben 940 vizsgálat 4 ezer 100 hibát talált, a második félévi 1 ezer 128 ellenőrzés pedig ötezret. A kirótt helyszíni bírságok összege egyetlen félév alatt 87 ezer forintról 142 ezerre nőtt, s a szabálysértési bírság teljes egészében majd a duplájára (119 ezer forintról 207 ezerre) emelkedett. Az iménliek miatt — érthetőeh — tartottak a vállalatok. a szövetkezetek; az intézmények az újabb vizsgálattól, s inkább választották azt, hogy megkísérelnek rendel teremteni kapuikon belül. Maguknak az üzemi baleseti okoknak az elemzéséből (ehhez az adatokat a munkáltatói vizsgálat szolgáltatja) úgy tűnhet, mintha a véletlen és a dolgozók vágy a közvetlen termelésirányítók fe lelőtíensége játszána közre. A személyek és tárgyak esése, az elcsúszás, a végtagok beütése és még néhány hasonló ok csoportja 41 százalék kai részesedik. Ám emögött a munkavédelem szakemberei a dolgozók túlhajszoltságát fáradtságát látják, s nem ritkán azt: rosszul építették a lépcsőt, akadályokkal tűzdelt a közlekedési út, rendetlenség uralkodik a munkahelyen, szabálytalanul rögzítettek terheket. A közvetlen fegyelmezetlenségre, figyelmetlenségre (például, amikor ittas a dolgozó, vagy többen „játékból' kergetőznek a gépek, anyagok között) vezetik vissza a balesetek 33 százalékát, s egyenként 8-9 százalék jut a technológiai előírások megszegésére, a gépek, berendezések, (elszerelések hiányosságaira (például arra, hogy nincs megfelelő védőburkolat, személyi védőeszköz, vagy helytelenül használják, ha van), s végül az „egyéb”-re: amikor például állat támad a dolgozóra, vagy beszorul az illető. A munkavédelmi vizsgálatok tapasztalata viszont azt sugallja: a valóságban jóval kevesebb lehet a 33 százalék Hiányzik a farkasfog, köScsöngép kellene Csődbe ment cég is ajánlkozott — Igen, elsősorban az utóbbiakra kell figyelnünk, szakmai tanácsokkal segítenünk őket, de úgy, hogy azt ne sértésnek, beavatkozásnak, hanem jóindulatú támogatásnak vegyék. Többéi adni — Hasonlóképpen javasolhatnak fejlesztéseket, termékváltásokat, — mint ahogy beszélgetésünk elején is említette? — Ha ennek feltételei a szóban forgó szövetkezetnél adottak. Sajnos, a technikai felszerelés sok helyen meglehetősen elavult, a módosításra vajmi kevés a pénz. De azért mindig akadnak leleményes emberek, újítók, feltalálók, akik tűzön-vízen keresztülviszik elképzeléseiket. így született meg például a Nagykőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetnél egy, a konzervfeldolgozó iparban használatos sterilizátor moz- gatóláncának felújítási technológiája. — Az utóbbi időben majdnem teljesen kicserélődtek a dolgozók osztályukon — csupa fiatalt látunk itt —, ön is csupán néhány hete irányítja a kollektívát. Gondolkodtak már azon, hogyan tudnának még többet adni a szövetkezeteknek? — Szeretnénk mélyebben megismerni gazdálkodásukat, eg.y-egy területet alaposabban elemezni, £ a feltártakból kiindulva keresni meg tennivalóinkat. Népszerűsíteni termékeiket a megyehatáron túl is. és felhívni figyelmüket a profiljukba, felkészültségükbe illő hiánycikkekre, a jó boltnak ígérkező termékekre. Tóth Andrea Egy gyárkapun belül soha- £ som járt embernek is van né- ^ mi fogalma arról: mi fán terem- ^ hét a fejlesztési osztály. Ne- 4 ve alapján rögtön beugrana, v hogy nyilván ez a gyártmány- y és gyártásmódosítások köz- J pontja, innen indul el terme- ^ lésmegújító útjára az ötlet és 4 megvalósítása. Ám ami itt ke- y vés fejtöréssel körülírható, va- V. jón ugyanilyen kézenfekvo-e 2 egy érdekvédelmi szervezetnél? / Miképpen ösztönözhet fejleszti tésre az Ipari Szövetkezetek ^ Pest Megyei Szövetsége, a több ^ mint 170, legkülönfélébb pro- y fiiban érdekelt szövetkezet Ősz* yt szefogója, képviselője? Társakat barcnáldk — Csak javasolhatunk, de a döntés minden szövetkezet szíve joga. S pontosan érdekvédelmi szerepünk miatt, nálunk elsősorban a segítésen van a hangsúly. Éppen ezért, bár hivatalosan iparfejlesztési és koordinációs osztálynak hívnak bennünket, én ebből nevünk második felét emelném ki. Mert ez jobban tükrözi munkánk lényegét — mondja Orosz Ildikó osztály- vezető. — Mi ugyanis azért vagyunk, hogy egymásra találjanak a közös dolgokban érdekelt szövetkezetek. — Szóval amolyan közvetítők, társakat összeboronálok lennének? — így valahogy. Tudja, a változás korát éljük: szinte naponta alakulnak át a szövetkezetek, vagy újak szerveződnek például gazdasági munkaközösségekből. S nem mindegyiknek -van terveinek megvalósításához megfelelő kapcsolata. kai részesedő fegyelmezetlenség, figyelmetlenség, s nem 9 százalékot, hanem jóval többet tesz ki (a felügyelői intézkedések alapján) az: a vállalat, szövetkezet elhanyagolta a gépek, berendezések karbantartását, ellenőrzését, nem követelte meg a védőfelszerelések szakszerű használatát, vagy egyszerűen rosszul szervezte meg a munkát... Veszélyes gépek Ami az egyes termelési ágakat illeti, szembeötlően módosult baleseti statisztika. Míg az iparban, a szolgáltatásban stagnált az üzemi sérülések száma, a kereskedelemben 17, az élelmiszeriparban 23, s a tanácsi költség- vetési és városgazdálkodási vállalatoknál 11 százalékkal csökkent. És ami talán még ennél is fontosabb: a mező- gazdaságban az lüBStos 3 ezer 100-zal szemben, 1986-ban „csupán’’ 2 ezer 700 üzemi baleset volt, 13 százalékkal kevesebb, de jórészt ennek köszönhető, hogy az idei munkavédelmi mérleg jobb a tavalyinál. Változott az egyes ágazatokon belül a baleseti okok gyakorisága is, például a kereskedelmi hálózatban vagy az erdőgazdaságokban (mindkettőben kevesebb volt a baleset 1) 20 százalékkal több veszélyes állapotú gépet találtak a felügyelők. Szó volt már a hagyományos és a balesetek kapcsán indított átfogó vizsgálatokról. Ezeken túl célzott ellenőrzésekre is sort kerítettek. így az üzemekben, a működés közben folytatott rekonstrukciók idején azt állapították meg, hogy a legtöbb probléma az emelőgépekkel, az állványozással és a darukötöző, rakodó munkások anyagmozgatás közbeni egyéni védőeszköz-használatával — helyesebben nem használatával — függ ö$sze. Jók voltak az aratási gépszemle tapasztalatai. Nem is történt a gabonabetakarításkor baleset. A diákok nyári foglalkoztatásának és az őszi közhasznú munkájuknak ellenőrzésekor megállapították: a munka- védelem elméletéből és gyakorlatából egyaránt jól felkészítették a fiatalokat. Nem is volt munka közben diákbaleset. A Pest Megyei Közlekedés- biztonsági Tanáccsal együtt vizsgálták a vállalati gépjárműveket, s azt találták: a targoncákat kivéve javult az állapotuk. Ami pedig a targoncákat illeti hatVanat is ki kellett vonni átmenetileg a forgalomból, mert nem működött a rögzítőfékjük, vagy mert hibásak voltak az elektromos berendezéseik. A formalitások ellen Nem biztos, hogy, aki tudja a szabályt, aszerint cselekszik. De aki nem is tudja? ... A munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás súlyos hiányosságaira derített fényt a felügyelőség. A célvizsgálat azt találta, hogy szinte mindenütt hiányoznak az oktatási tervek, megoldatlan az oktatók továbbképzése, felületes az újonnan munkába lépők gyakorlati felkészítése, formális az ismétlődő „oktatás”. S indokolt az iménti kérdőjel, mert vajon oktatásnak titulál- ható-e, ha semmitmondóan elhadarják a tudnivalókat, azután aláíratják a naplót a hallgatókkal. És az aláírások között ott van azoké is, akik ott sem voltak! Főt, még arra is volt precedens, hogy elmaradt az oktatás, de a részvételt igazoló aláírások megvoltak. Talán ebből is sejtheti az olvasó: idén sem tervezik a munkavédelmi ellenőrzés lazítását ... Vasvári G. Pál pasztalatcseréket szerveznek és ismerik jól területüket. — Mindig csak a szövetkezetek jelentkeznek? Szereznek-e nekik kérés nélkül is üzletet? — Hogyne, ha fantáziát látunk benne. Hallunk valahol egy jó lehetőséget, rögtön utánanézünk, érdekli-e ez valamelyik szövetkezetét. Gyakran keresi meg a Kiszövöt külső cég is, hogy gyártana valamit, adjunk neki tippet, kihez forduljanak. Aztán vagy tetszik az ajánlat valamelyik szövetkezetünknek, vagy nem. Mi legfeljebb a rábeszélőképességünket vethetjük be... Főleg vas-műszaki területen gyakori az ilyen társulás. — Esetleg külföldi céggel is? — Volt már rá példa. A múltkoriban szólt nekünk az OKISZ, hogy egy olasz cég parkettagyártó gépsort helyezne ki magyar szövetkezetnél. Ebből ugyan nem l,ett megállapodás — kiderült, hogy felszámolás alatt vannak —, de alighanem sikerül majd ösz- szehoznunk a lengyelekkel egy közös munkát: a háztartási kisgépek gyártásától kezdve a fajátékok készítéséig sok minden szóba került a legutóbbi megbeszélésen Majd meglátjuk, mi valósul meg. — Bizonyára kevesebb dolguk van a saját lábukon biztosan álló szövetkezetekkel, mint a gazdálkodási gondokkal küszködökkel? — Milyen kérdésekkel fordulnak önökhöz? — A leghétköznapibb dolgokkal. Teszem azt, idetelefonál egy ruhaipari szövetkezet, hogy elfogyott a farkasfog, szerezzünk neki. 'Valakinek kölcsöngép kellene, esetleg megvásárolná — nemrég így kutattunk fel egy Interlock varró-tisztázót. Előfordulhat időleges rendeléskimaradás valamelyik szövetkezetnél, bejön az elnök: gyerekek, nincs valakinek fölösleges munkája? És mi keresünk partnert. Aztán negyedévenként, félévenként — ahogy igénylik — kellék-, alapanyag- és kapacitásbörzét hirdetünk meg. Aki akar, beszállhat, mintát hozhat elfekvő készleteiből. S lehet, hogy az itt találkozók összeddlgoznak majd a jövőben. így elmondva, talán nem túl látványos a mi munkánk, viszont fontos a hozzánk fordulóknak. — Ezek szerint önöknek mindig tudniuk kell: kit keressenek, hogy ezt vagy azt a gondot levegyék a segítséget kérők válláról. Üzletet szereznek — Ebben társunk a küldöttgyűlés mellett működő műszaki és szolgáltatásfejlesztési bizottság — a titkára én vagyok —, amely az ipari szövetkezetek jellegének megfelelően hat albizottságra oszlik. Tagjai szakemberek, szövetkezeti elnökök, akik taA télikabátok már elfogytak, de átmenetiből még akad választék.
