Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-05 / 30. szám

V PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 30. SZÄM Ári»: 1,80 forint 1987. FEBRUÁR 5., CSÜTÖRTÖK Kádár János és Losonczi Pál fogadta Alois Indrát Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitká­ra, szerdán a KB székha­zában fogadta Alois Indrát, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága el­nökségének tagját, a szövetsé­gi gyűlés elnökét, aki parla­menti küldöttség élén hivata­los látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek a szocialista építőmunka né­hány időszerű kérdéséről, és a két szomszédos ország sok­oldalú együttműködése gaz­dagításának további lehetősé­geiről. A megbeszélésen jelen volt Sarlós István, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az Or­szággyűlés elnöke és Ondrej. Durej, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság magyaror­szági nagykövete. Losonczi Pál, az Elnöki Ta-, nács elnöke, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja délelőtt a Parlamentben fogadta a cseh­szlovák küldöttséget. A meg­beszélésen, amelyen jelen volt Sarlós István és Ondrej Du­rej, a két ország törvényhozó testületéi együttműködésének időszerű kérdéseit tekintették át. A nap folyamán a magyar és a csehszlovák delegáció ve­zetői zárómegbeszéfésen ösz- szegezték tárgyalásaik tapasz­talatait. Az Alois Indra vezette de­legáció szerda délután eluta­zott hazánkból. A vendégeket Sarlós István búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Ondrej Durej. Tiltakozó táviratok ezrei A kísérleti atomrobbantás ellen A szovjet békebizottság szerdán közzétett nyilatkoza­tában határozottan elítélte az Egyesült Államokban végre­hajtott kísérleti atomrobban­tást. Az amerikai kormányzat ismét megmutatta a világnak, hogy nem érdekelt a nukleáris fegyverkezési verseny megál­lításában. Ez a lépés cinikus kihívás, az egyoldalúan vál­lalt szovjet atomrobbantási moratórium elleni nyílt pro­vokáció — szögezi le a nyilat­kozat. Tiltakozó táviratok és tele­fonok százai érkeztek szerdán munkahelyi kollektíváktól, in­tézményektől, iskoláktól és személyektől az Országos Bé­ketanács titkárságára is. A békeszerető magyar köz­vélemény megdöbbenéssel ér­tesült arról, hogy az Ameri­kai Egyesült Államok — sem­mibe véve a szovjet morató­riumot és békekezdeménye­zést — újabb föld alatti ki-1 sérleti atomrobbantást hajtott végre N évadában. 1985 augusztusa, a szovjet morato­rium bejelentése óta ez az Egyesült Államoknak immár a 25. kísérleti atomrobbantása. Félő, hogy ez az újabb rob­bantás, amely figyelmen kí­vül hagyta a moratórium ötöd- szöri meghosszabbítására vo­natkozó szovjet elhatározást, véget vet a békemozgalmak és a világ békeszerető erői szá­mára reményeket megtestesí­tő kísérleti tilalmaknak. Jólle­het a robbantást irányító erőknek ezúttal is számolniuk kellett a békemozgalmak aka­ratával, törekvéseivel; ez nem volt elegendő a kísérletezés megállítására. Ezért a sok százezer magyart tömörítő ha­zai szakmai békemozgalmak, így a Mérnökök a békéért, a Pedagógusok a békéért moz­galom, valamint az OBT ka­tolikus papi és egyházközi bé­kebizottsága, a békemozga­lomban részt vevő fiatalok kö­zös nyilatkozatukban élesen elítélik a világ jövőjét veszé­lyeztető atomfegyver-kísérletek folytatását. Megerősítik a XI. országos békekonferencia ál­(Folytatás a 2. oldalon.) Gödöllő Közös vállalat alakult Biológiai, Műszaki, Gazda­sági, Agrár Kutató-Fejlesztő Közös Vállalat néven alakult társulás tegnap Gödöllőn az Agrártudományi Egyetem kez­deményezésére. A több mint 30, köztük 7 Pest megyei — kutatóintézetekből. termelő- szövetkezetekből. állami gaz­daságokból, bankokból, üze­mekből álló közös vállalat célja, hogy elősegítse a több és jobb minőségű mezőgazda­sági termékek előállítását, a kutatási, fejlesztési eredmé­nyek minél gyorsabb és szé­lesebb körű elterjedését. Te­vékenysége kiterjed a talaj­erő-gazdálkodásra. növény- termesztésre. növényvédelem­re. Az állattenyésztéshez la­boratóriumi szolgáltatásokat is nyújt. Feladatának tekinti a mezőgazdasági és élelmi- szeripari kutatást, fejlesztést, a tudományos tájékoztatást, kereskedelmi és gazdasági in­formációk áramoltatását, tu­dományos rendezvények szer­vezését, lebonyolítását. Társulásokat szervez mező- gazdasági üzemek fő- és ki­segítő ágazatainak létrejötté­hez, gazdasági és ügyvitel­szervezési szolgáltatást ad, ter­melőeszközöket kölcsönöz, közreműködik iparjogvédelmi ügyekben. Rendszertechnoló­giák, új eljárások és egyéb szellemi termékek belföldi forgalmazására, valamint kül­földi értékesítésére és beszer­zésére szintén vállalkozik. A közős vállalat a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyeletébe tartozik, legfőbb döntést ho­zó testületé az igazgató tanács, székhelye az Agrártudományi Egyetemen lesz. Rakéták eilen A legénységek mégis kidol- . _ _ _ goztak néhány taktikai vé­sxfantalssékkal dekezési módszert. Az egyik­nek a lényege a következő: amint harci gépeket ész­lelnek, a hajókról különleges ágyúkkal, ezüstpapír-gön- gyölegeket és apró fémlemezeket lőnek fel a levegőbe, zavart keltve ezzel a támadó radarberendezéseiben ... (2. OLDAL) Kevesebb volt \N*m biztos hogy ág m m m M tudja a szabályt, asze- a munkana/eset rint cselekszik. De aki nem is tudja?... A munkavédelmi oktatás és vizsgáz^ tatás súlyos hiányosságaira derített fényt a felügyelő­ség. A célvizsgálat azt találta, hogy szinte mindenütt hiányoznak az oktatási tervek, megoldatlan az oktatók továbbképzése, felületes áz újonnan munkába ' lépők gyakorlati felkészítése, formális az ismétlődő „okta­tás”. etioao „on.ui- (3. OLDAL) Himnusz a termésxetrö! — képen nagyszülőink is, ahogy fején a fólrecsapott sapkában hóna alatt a festőállvánnyal, kiment a Molnár-hegyre, Ilyennek lát­hatták őt szüléink, a Kálváriára, Duha-partra. ték: bár kissé bogaras... s talán azt is hozzátet- (5. OLDAL) A kétnapos atlétikai1 via­dal kiegészítéseképpen, vagy inkább színesítése­A ti éták kétnapos gáiágai ként, szombaton 18.35 órától a népszerű KFT együttes „élő” koncertet ad a Budapest Sportcsarnokban, Hely­színi interjú készül Janicsák Istvánnal, a Z’Zi Labor vezetőjével és várhatóan Bubik István színművésszel is. Mindketten az atlétika barátai. (7. OLDAL) Bátor életmentő család tam. Rögtön kirohantam és egyik vége lángokban áll. Aztán észrevettem a repülő- géproncsólcat; s ettől nagyon megijedtem. (8. OLDAL) Éppen a fürdőszobában mostam, amikor egy ha­talmas robbanást hallat­láttam, hogy a házunk Valutát hezhat, vagy... Száraz kenyérből takarmány? A kényszer nagy úr, ám gyakran hasznos dolgot is pro­dukál. A csökkenő tőkésexport- lehelőségek arra ösztönözték az ócsai Vörös Október Mgtsz képviseletében működő Ta- keft Tudományos Takar­mánygazdálkodási Kutatási Fejlesztési Társaságot, hogy a száraz kenyérből is valutát csináljon. — Mintegy melléktevékeny­ségként 1979 óta foglalkozunk ezzel a témával — tájékoztat dr. Ser ester Kálmán ügyve­zető igazgató. A kenyérhulladékot 1500 üz­lettől és négy nagyvállalattól gyűjtik össze, majd darabolás, aprítás és dúsítás után érté­kesítik. A tápok beltartalmi ér. tékát a piac igényének figye­lembevételével változtatják. K eserves felismerésre jutottak jó néhány, lakossági fogyasztási cikkeket gyártó vállalatnál a megyében tavaly. Rá kel­lett jönniük elsőként a ve­zetőknek, azután a beosz­tottak táguló körének, hogy bár a kivitel s annak növelése a jelenlegi idő­szakban döntő teendő rangját kapja, valójában a belső piac, az itthoni el­adások mértéke szabja meg, mennyiben hasznosít­hatják termelési lehetősé­geiket. Ha lassú a belső felhasználás — és kétségte­lenül lassúbb, mint amire a vállalatok számítottak —, akkor a termelés növeke­dése sem lehet gyors. Azon egyszerű oknál fogva nem, mert az árbevétel minden száz forintjából — cégen­ként természetesen teteme­sek az eltérések — nyolc­vanat, nyolcvanötöt — né­mely kivételnek vehető könnyűipari üzemben het­venötöt — az itthoni el­adások fejében lehet a pénztárkönyvekbe bevezet­ni. Az arány sokatmondó. S mégis, ennek, a; lehetsé­ges mondandónak a szük­ségesnél kisebb a hatása a fejlesztésekre, a termelésre, s még kisebb az értékesíté­si stratégiára. Látszatra rácáfolva az előbbiekre. Sok az igazság abban a vállalati véle­ményben, hogy a kivitel szabályozási környezete rendkívül bonyolult, el­lentmondásos, sok esetben — a szándékok ellenére — az exportösztönzés valójá­ban nem képvisel lényeges MODELLÁUL erőt. Feltételezhetően itt rejlik a magyarázata an­nak is, hogy 1986-ban az ún. rásegítő intézkedések, amelyek célja a kivitel nö­velése volt, csak részben hozták meg a remélt ered­ményeket. A megyei ipar- vállalatok többsége — az elmaradás azonban szeren­csére nem rendkívüli mér­tékű — az eredetileg el­képzelt exportját nem tud­ta valóra váltani. A szoros kapocs a bel- és a külföldi eladások között a legéle­sebben a textilipari válla­latok egy nagy csoportjá­nál volt kimutatható. Ez az iparterület ugyanis, ami az értékesítést illeti, a ki­vitelben kevésbé esett vissza, mint a belföldi el­adásokban. Ez utóbbinak az ismétlődő visszatérése — mert érdekes mód, a páros esztendők, 1982, 1984, 1986 egyaránt a fogyasztá- sicikk-kereskedelemnek át­adott áruk tömegének mérséklődését hozták, azaz nemcsak az összehasonlí­tó-, hanem a folyó áras for­galom is csökkent a min­denkori előző évhez viszo­nyítva — félreérthetetlenül azt mutatja, hosszú távon nem válhat ketté az érté­kesítés. Ha elkülönül a bél­és a külföldi értékesítés, ha csakis az export jut , uralkodó szerephez a gyár­tás- és gyártmányfejlesz­tésben, akkor egy idő után a belföldi eladások mér­séklődése törvényszerűen visszahat a kivitelre; az is visszaesik. Valami olyat kárhoztat­nánk most, amit gyakran sürgetünk, nevezetesen . a vállalatok exportnövelési törekvéseit? A külpiacok igényeihez való igazodást mind a fejlesztésben, mind a gyártásban? Másról van szó. A rugalmasságról, an­nak hiányáról, Arról van szó tehát, hogy a vállala­tok — és ennek, el nem hallgathatóan, szabályozási okai is vannak — vagy a külföldi, vagy a belföldi piacra koncentrálnak, a kettőre együtt csak a ritka kivételek...! Ez a legna­gyobb hátrányuk más or­szágbeli versenytársaikkal szemben. Több mint másfél száz esztendeje, a Hitel lapjain már óvott bennünket attól Széchenyi István, hogy magunkat modelláld — mintaként — tekintsük, amihez majd a világ egyet­értőén bólogat. Azt aján­lotta. „alkalmaztassuk in­kább magunkat a többiek­hez”, mert nem enged a „tanultabb a tanulatlan­nak." Háborogni éppen le­het ezen, de aligha érde­mes, sokkal érdemesebb azt kutatni, hogyan lehet­nénk tanultabbak. Elő­nyünkre válna, azaz tanul- tabbakként jelenhetnénk meg a piacokon, ha pél­dául sikerülne a gyártáf!- és gyártmányfejlesztés vál­lalati szervezetét azzá ten­ni, aminek lennie kellene, a legfontosabbá, minden mást meghatározóvá. Ma rettenetesen nagy távolság­ban vagyunk ettől! Az a jellemző — és meghökken­tően ellenkezik ez a felté­telezésekkel —, hogy a vállalatok , többségénél szinte tervszerűen elsor­vadtak a fejlesztő részle­gek, a legjobb szellemi erőt képviselők közül sokan megszöktek erről a terü­letről ! E lgondolkoztató tények sokasága — így a többi között a fejlesz­tésben foglalkoztatottak keresete nem éri el a mű­szakiak átlagos keresetét a megye iparvállalatainak je­lentős részénél — azt mu­latja, vaíarhi egészen mást kellene modellául tekinte­nünk a vállalati szervezet­ben, mint amit ma alkal­mazunk. A jelenlegi szer­vezet minden porcikájában a termelésre irányított és csakis arra. Az előzmé­nyekre —' a tágan értel­mezett fejlesztésre — pusz­tán annyi figyelem jut, amennyit a folyamatban levő termelési feladatok megkövetelnék. Mindig a mai bevétel a fontos, a ma eladható áru. Ennek azon­ban egyenes, mert törvény- szerű következménye, hogy ezek a mai bevételek fo­lyó áron ugyan növekedhet­nek, ténylegesen azonban egyre kevesebbet érnek, A legutóbbi öt esztendőben a népgazdasági jöVedelem- növekménynek a négyötö­dét az árszínvonal emelke­dése teremtette elő... Mészáros Ottó Néhány szépséghibája van azonban ennek az első hal­lásra gazdaságos tevékenység­nek. A gyártási költségek na­gyon magasak, s ezért kifejeT zetten a tőkés piacra éri meg szállítani. Sajnos oda sem mindig, hiszen az előző évben veszteséges volt a termelés. Hogy ennek ellenére miért foglalkoznék vele? Mert éven­te így is több mint 4 ezer ton­na száraz kenyér alakul át ta­karmánnyá és hoz pénzt a tár­saságnak, illetve a népgazda­ságnak. Az igazgató véleménye sze- ririt az idén tovább szűkülnek a lehetőségek. Hiába alkal­maznak fejlett termo- és ve­gyi technológiát a penész és a csíraképződés megszünteté­sére, hiába tesznek kedvező árajánlatokat: a piac szűkü­lése miatt veszélyben van a kenyérhulladék hasznosítá­sának jövője. Elsősorban azért, mert külföldön már olcsóbb, és jobb minőségű takarmányok is megjelentek. Felvetődött, hogy abbahagyják a gyűjtést, a raktáron levő. készleteket megsemmisítik, s befejezik a gyártást, a gépeket pedig át­csoportosítják a főágazathoz. De gondolkodnak azon is, hogy az eladást árucserével oldanák meg oly módon, hogy a tápkeverékekért kis fogyasz­tású, használt személygépko­csikat hoznának be. Ha ez az elképzelés kap zöld utat, akkor az autók értékesítését a Vö­rös Október Tsz vállalja, mi­előtt szakemberei megoldják a szervizelést. Az ügy példa a hulladékok ésszerű felhasználására; más kérdés, hogy a piac adott eset­ben visszabeszél, újabb és újabb fejtörésre kényszerítve a vállalkozókat. B. Gy. Túl a téli vásár első rohamán Egyes cikkek gyorsan elkeltek Javában tart a téli vásár az ^ üzletekben, ámbár az első 4 nagy invázió a kereskedők sze- y rint már lefutott. Itthon — y. szerkesztőségünk tőszomszéd- Z ságában, az ország legnagyobb J áruházában, a Corvinban — ^ még óriási tömeg tolong. A ^ megye néhány üzletében, ahol 4 tegnap fotós kollégámmal jár­atunk, már némileg csökkent a vnagy nyomás. Utunk első állomása Duna­keszin a lakótelepi áruház. Itt hétfőn, a téli vásár első napján hiába várták az em­berek a nyitást. Román János, az üzlet vezetője mindössze három napja ül vezetői szé­kében. — Február 1-jétől jövede­lemérdekeltségű rendszerben dolgozunk — mondja. — Az átállást leltár előzte meg, így a dolgozók a hét végén sem pihentek. Egyébként hétfőn az áruház szünnapos, ennek elle­nére, ha végznük a leltárral, kinyitottuk volna az üzletet. A vásárlók kedden bepótol­ták az előző napi lemaradást, csak cipőből mintegy 330 ezer forintos forgalmat bonyolítot­tak le. Alig győzték kosarak­kal kiszolgálni a vevőket. Nagy volt az érdeklődés a leérté­(Folytatás a 3. oldalon.) Bikkes Andrásné és lánya a szövetek között válogat, esküvőre készül majd a ruha

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom