Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-04 / 29. szám

^ ŐRI ívla A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1987. FEBRUÁR 5., CSÜTÖRTÖX Kérdések és válaszok a közbiztonságról Mindig a figyelem előterében A legutóbbi monori tanácsülésnek e szakasza, hogy úgy mondjam, roppant kedélyesen zajlott. Mosolygott, nevetgélt, olykor egy emberként felkacagott a terem. Ha most megmondom, mi volt a napirend, bizonyára azt fogják gondolni, hogy összekeverem a szezont a fa­zonnal. Mi a csoda lehet kedélyes a Monor Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács közigazgatási területének közrendjén, közbiztonságán és bűnügyi helyzetén? Ha Benyó János rendőr alezredesnek, a kapitányság vezető­jének az ülés elé kerülő írott beszámolójában s szóbeli kiegészítésében szereplő számokat és tényeket nézzük — a világon semmi okunk az önfeledt derűre. Kiderül például, hogy az or­szágos, a megyei, de a vonzás- körzeti statisztikát figyelembe véve Monor és Monori-erdő a bűnügyileg fertőzött települé­sek közé tartozik, vagyis az átlagosnál több az ismertté vált jogsértések, bűnelköveté­sek száma és gyakorisága. Pé­teri kivételével, ott a telepü­lés lakosai túlságosan jól is­merik egymást ahhoz, hogy szégyenkezés vagy kiközösítés nélkül bajt okozhatna egyik ember a másiknak. Fék a gumiboton ? Monorom és Erdőn viszont több oka is van a íertőzött- ségnek: közel van a főváros, sok a hétvégi pihenőház, több esetben a vagyonvédelem mi­nimális feltételeivel vagy anélkül, alacsony a szintje az óvó-védő intézkedéseknek, s a bűnmegelőző munka haté­konyságáról sem lehet sok jót mondani. A számok nagysá­gához azután olyan apróságok is hozzájárulnak például, hogy ha a Nyugati pályaudvarról induló vonatokon vagy a Vo­lánbusz környékbeli járatain az utas „vadulni” kezd — Mo­nor az első leadóállomás, kö­vetkezésképp az egész história az itteni bűnügyi statisztikát gyarapítja. Az elmúlt két év során volt két emberölés, 23 súlyos testi sértés, nyolc garázdaság. Sok a területen a rendezetlen éle­tű család, ezzel összefüggésben magas a nemi erkölcs, a csa­lád. és ifjúság elleni bűntet­tek száma: 23 alkalommal járt el ilyen ügyekben a rendőr­ség. Az összehasonlító adatok szintúgy nem szívderítőek. Tíz éve 10, ezer „vétőképes” ál­lampolgár közül ötszázan kö­vettek el bűncselekményt, s akkor úgy tűnt, ee már szinte a csúcs. Azóta ez a szám 720- ra nőtt, s minden bizonnyal még ez sem a csúcs. A fiatal­korú bűnözőkből — Benyó Já­nos szavai szerint — ha egy volna, az is túl sok volna, de százhármat tartanak nyilván, márpedig ez a „kör” jelenti a bűnözés utánpótlását is. A kapitányság vezetője igyekezett megelőzni néhány, százszázalékos biztonsággal várható tanácstagi kérdést — úgy, hogy ő maga tette fel őket. Például: miért nincs több rendőr az utcán? Vagy: miért nem szigorúbbak a rendőrök? Előbbire valóban szükség lenne — a létszám azonban határokat szab a sű­rűbb járőrözésnek —, ráadásul a benti papírmunka is már- már bürokratikus méreteket ölt. A később következő hozzá­szólások között Tóth János tanácstag visszaperdítette a labdát egy javaslattal: az azonban bizonyára megoldha­tó, hogy bizonyos kritikus idő­pontokban mégis legyen rend­őr az utcán, tegyük fel, ha vé­ge a moziban az előadásnak, ha zár egy nagy forgalmú diszkó, ha beérkezik az állo­másra az utolsó vonat... A rendőrkocsinak, az egyenruha látványának ugyanis kétségte­len a „bűnmegelőző hatása”, következésképp nem bent kel­lene megvárni, míg születik egy újabb ügy a hozzá tartozó aktával, hanem kint megelőz­ni. Valóban elhangzik nemegy­szer: miért nem szigorúbbak a rendőrök? Baranyai János monori-erdei tanácstag is mondott erre egy példát, ami­kor is a szeme láttára s füle hallatára sértegette, rágalmaz­ta a körzeti megbízottat egy közismerten nem szilárd er­kölcséről híres állampolgár, oly módon, hogy a „hallgató­ság” meg is kérdezte: hát fék van azon a gumiboton?! A körzeti megbízott ez esetben hivatalos személy megsérté­séért eljárást kezdeményezhet a gyalázkodó ellen — gumibot helyett. Mert tegyük fel magunknak újra a kérdést, és válaszoljunk őszintén: egyértelmű-e min­den eset? S ha ne adj’ isten valamelyik családtagunk ke­rülne olyan helyzetbe, ami persze már „egyszeri” és „vé­letlen”, s a rendőr nem mér­legelné, hogy kell-e fék a gumibotra? Nos. csak te­gyük fel: ha pimaszkodó fiunk jönne haza a diszkóból gumi- botnyomokkal...? Mert per­sze nem mindenki azt kér­dezi, hogy miért nem szigo­rúbbak a rendőrök, van, aki úgy kérdez: miért ilyen dur­vák?! Más az élet Benyó János tájékoztatója után Isövetkeztek a kérdések, hozzászólások, számolatlanul. S ekkor kezdett kedélyessé lenni a hangulat, de nem első­sorban azért, mert a kapitány­ság vezetője közvetlen és em­berközeli válaszokat próbált adni. przésem szerint — a közbeszúrt félmondatokból, tréfálkozó megjegyzésekből ítélve — sokkal inkább arról volt szó, amit máskor is ta­pasztalni: mi Magyarországon mindannyian úgy értjük a bűnüldözést, akárcsak a pe­dagógiát vagy a focit. Mindig tudjuk, mix, mikor és hogyan ■kellett és kellene csinálni. Krimiken vagyunk edzve, ahol a rossz fiúnak természetesen odavágnak, a jó fiú pedig, ha esetleg görbült is egy-két ha­ja szála, végül jól fésülten győzedelmeskedik, a nyomo­zók pedig agyafúrtak, mély lelkiek és vas az öklük. Az életben azért ez nincs mindig így. Hallottunk erre példákat is. Az egyik tanács­tagi körzetben például van egy hírhedt ház, ahol jószeri­vel rendszeres az ellenőrzés, de akik ellenőriznek, kö­vetkezetesen összetévesztik egy másik házzal, ahol tisz­tességes állampolgárok lak­nak. Ez még hagyján, ha a párbeszéd nem a kapuban és nem közfigyelmet keltve bo­nyolódna, méghozzá meglehe­tősen otrombán, mindig azzal kezdve, hogv: „Maga kicso­da?! És lakik még itt valaki magán kívül?! És ki az?!” Szóval ezeken a dolgokon el lehet kedélyeskedni és amikor valaki felpanaszolja, hogy nem mer végigmenni a főtéren este, mert fél az erő­szaktól, közbe lehet szólni ne­vetve, hogy nem is olyan rossz az ... De hát végül is ké­pesek lennénk-e kedélyesen szólni egyáltalán a témáról bárhol, ha este valóban nem léphetnénk ki az utcára ...? Vannak nálunk foglalkozá­sok, hivatások, amelyek erő­teljesen igyekeznek védeni presztízsüket. A rendőröké ma nem tartozik ezek közé. Le­het ez azért is, mert az ese­mények mindig a közfigyelem előterében zajlanak — a meg­előzésről és a beavatkozásról azonban nincs mindig tudo­másunk. Jómagam például ezen a tanácsülésen hallottam először arról, hogy a monori rendőröket — akiket hiányo­lunk az utcákról — rendes hétköznapokon 3—4, fizetés­napon tíznél több családi bot­rányhoz riadóztatják, de tő­lük várják a bögrecsárdák felszámolását, a vendéglátó he­lyek ellenőrzését, s azt is, hogy intézkedjenek a kóbor kutyák ügyében — miközben a körzetet tavaly összesen 1 ezer 700 bűncselekmény érin­tette. Rendnek kell lenni Mindezektől függetlenül igaz. hogy rendnek kell len­ni. A szokatlanul hosszúra nyúlt tanácskozás mondatai közül mégis Benyó János egy viszontkérdését szántam a vé­gére, mert érdemes átgondol­ni: rend lesz-e a fejekben az erőszak növelésétől? K. Zs. Kulturális program Ecseren csütörtökön 15.30- kor logopédia, 16-tól a nyug­díjasklub foglalkozása, 17-től karate és német nyelvtanfo­lyam, 18-tól az ifjúsági klub összejövetele. Vecsésen 10-től: Három kis­malac, az Állami Bábszínház vendégjátéka, 17-től az ifjúsá­gi bélyeggyűjtő kör; 19-től az ifjúsági klub foglalkozása. Bocsánat, ön egészségesen él? Az igazgató a szabadba vágyik A vasárnapi gyömrői piacokon rendszeresen összefu­tok vele. Ö a bevásárló ezen a vasárnapon, különösen a sütni való tököt keresi árgus szemekkel az árusítók placcain. Ő is szereti ezt a csemegét, de elsősorban édesanyjának kedveskedik vele. A piacra mindig gya­log érkezik, de hét közben annál többet ül gépkocsiban, hiszen hol itt, hol ott akad ügyes-bajos dolga. Gellér Nándor az Építőipari Szövetkezeti Közös Vál­lalat igazgatója immáron negyedik éve. Vajon a több mint kétszáz dolgozót foglalkoztató gyömrői vállalat el­ső számú embere hogyan ítéli meg saját életmódját, tud-e egészségesen élni? — Tulajdonképpen élhet­nék egészségesebben is — kez­di a beszélgetést az 50 éves igazgató. — Elsősorban a ci- garettázásról lenne jó lemon­dani, de hát erre gondolni sem merek ... Egyébként is, én csak olyan dolgot határo­zok el, amit véghez is tudok vinni. A cigarettázás nem tar­tozik ebbe a sorba... w — Hány cigaretta a napi adagja? — Egy doboz füstszűrös Symphonia ma már elég, ré­gebben Kossuthtot meg füst­szűrő nélküli Symphoniát szívtam. Pedig tulajdonképpen nem is lenne olyan nehéz le­szoknom a dohányzásról. A feleségem a napokban meg­nézte dr. Czeizel Endre szug- gesztív erejű előadását a te­levízióban. Azóta nem gyúj­tott rá ... Pedig ő is erős do­hányos volt. Remélem, a múlt időt nyugodtan használhatom már. Két fiam sem dohányzik rendszeresen, legfeljebb csak különleges alkalmakkor gyúj­tanak rá egy-egy cigarettára, aztán jó nagyokat köhögnek, s azonnal elnyomják a bűzru- dat. — Az étkezési szokásai? — Biztosan ennek köszön­hetem, hogy nem tudok egy kicsit karcsúbb lenni. Bár a 90 kilós súlyomat már évek óta tartani tudom. Reggel ko­rán nem tudok enni, s ez a baj. Éhgyomorra csak egy ká­vé, meg egy cigaretta az ada­gom. Nyolc órakor megiszom mindig egy nagy pohár tejet két pogácsával. Aztán délelőtt már semmi.» Délben a közét­kezés kosztját fogyasztom el, s inkább este — úgy hat óra felé — eszem valami finom főtt ételt. A délelőtt elmulasz­tott energiafelvételt aztán az esti órákban pótolnom kell. Mindig ropogtatok valamit té­vénézés közben. Igaz, otthon már jóval kevesebbszer nyú­lok a cigaretta után ... — S milyen lehetősége van a testmozgásra, kikapcsolódás­ra? — Minden este — vacsora után — jó nagyokat szoktam sétálni. Hétvégeken távolabbi Elhunyt Sárközi Sándor Fogynak a tanúk. A meg­állíthatatlanul múló idő saj­nos egymás után sodorja el azokat, akikről tudtuk, nem csak szemlélői voltak ennek a forrongó század­nak. Formálták, alakítot­ták, gyúrták ők maguk is a történelmet: saját kezük­kel, vérükkel. Szerencsére sokuknak megadatott, hogy lássák, megérjék munkájuk, harcaik eredményét. Ve­lünk együtt örülve a sike­reknek, bosszankodva a hi­bák miatt. Most egy koronatanú ment el: Sárközi Sándor. A ve­terán kommunista ez év július 15-én töltötte volna be 94. életévét. Utoljára a monori pártbizottságon megrendezett októberi ve­terántalálkozón láttuk, egy­kori — fiatalabb — har­costársai között. Szálfater­metét már megrogyasztotta az idő. nélkülözhetetlenné vált számára a hallókészü­lék. De kedélye a régi ma­radt. csillogó szemmel, foly­ton mosolyogva mondta az őt üdvözlő — nagypapa­korú — férfiaknak: „Örü­lök. fiúk, köszönöm jól va­gyok . .” És Sárközi Sán­dor most mégis elment. Le­gyűrte a betegség őt, akit nem tudtak legyőzni a szá­zad eleji Magyarország szen­vedései, az idegenlégióbeli kegyetlenkedések, a kom­munista üldöztetések kín­jai, Franco pribékjei a spa­nyol polgárháborúban, az­után a német fasiszták. Túl­élte az itthoni személyi kultusz éveit, s 1956-ban is­mét fegyvert fogott a szo<- cializmus védelmében. Sok­szor kísértette a halál, többször megsebesült, de csak most tudta legyűrni. Sárközi Sándor 1920-ban, a Francia Kommunista Párt egyik megalapítójaként kö­telezte el magát a munkás- mozgalomnak, s helytállt, hű maradt haláláig. Érde­meit a Zalka Máté Emlék­érem (1956), a Magyar Par­tizán Emlékérem (1957), a Munkás-Paraszt Hatalo­mért Emlékérem (1957), a Szocialista Munkáért Ér­demérem (1963), a Szocia­lista Hazáért Érdemrend (1967), a Felszabadulási Ju­bileumi Érdemérem (1970) kitüntetések is jelzik. S je­lezte az a megbecsülés, amely őt közvetlen környe­zetében mindvégig övezte. Pár évvel ezelőtt mond­ta az őt köszöntőknek: „Tu­dom, honnan indultunk el. s mint a zsugori ember, újra és újra számolgatom kin­cseinket. A közöset. Számon tartom Mondom is magam­nak: látod Sándor, ezért érdemes volt harcolni.” Sárközi Sándor számára a harc most- véget ért. Hoz­zátartozói, barátai, harcos­társai. elvtársai, tisztelői február 6-án. pénteken, a vecsési községi temetőben kiférik utolsó útjára. helyekre is szívesen megyek — gyalog. A legjobb kikapcso­lódás azonban számomra a horgászat. Ha csak tehetem, két-három órát eltöltők a gyömrői víz partján. Ott tudok csak igazán regenerálódni. Magányosan szeretek horgász­ni, már az is zavar, ha a kö­zelben hangosan beszélget va­laki. Nyaralni nem nagyon szeretek, nekem három-négy nap untig elég ahhoz, hogy feltöltődjek, megpihenjek. Ennél több időt nem is töltök sohasem távol az otthontól. A tavalyi szabadságomból még 24 nap bent van . . . Igaz, mondhatná bárki, miért nem vettem ki. Hát így alakultak a dolgok. — Tudom, már régen nincs autója. Miért mondott le ró­la? — Valóban, több mint 12 éve nincs saját kocsim. Előző munkahelyemen, a Monori Építők Ipari Szövetkezeténél másfél évtizedig voltam veze­tő beosztásban mint elnök. Gépkocsivezetőnk megkapta az 1 millió kilométer balteset- mentes vezetésért az elismerő kitüntetést. De én is megkap­hattam volna, mert ott ültem mögötte mindig ... Tehát a napi munkához kell a gépko­csi, de a hétvégeken már nehezen tudnám elviselni. — Gondolom, az egészséges életmódhoz az is hozzátarto­zik — ha nem is közvetlenül —, hogy milyen kollégákkal van körülvéve az ember? — Én nem panaszkodhatom. Szakmailag, emberileg is fel­készült, becsületes dolgozók vannak többségben a Válla­latnál. S ez jó érzéssel tölt el engem is. Minden nap úgy jö­hetek be dolgozni, hogy nem kell belső harcot is folytat­nom. Nyugodt, kiegyensúlyo­zott légkör uralkodik a vál­lalatnál. — Pedig az építőipar köztu­domásúan nehez pozícióba ke­rült az utóbbi években. — Ez sajnos igy van, s ezt mi is érezzük. Idei kapacitá­sunknak például csak az 55 százaléka van lekötve, s ez nem kis aggodalommal tölt el mindnyájunkat. Természete­sen optimisták vagyunk, re­mélhetőleg lesz elég munkánk ebben az évben is. Tehát van mit féltenünk. Van miért iz­gulnunk. Gellér Nándor 50 éves. Az idén lesz húsz éve annak, hogy első számú vezetői be­osztásban dolgozik. Az évek nem múltak el felette sem nyomtalanul. Pár évvel ezelőtt a szíve is rendetlenkedett, de azóta nincs panasza. Igazgatói beosztása mellett számtalan társadalmi megbízatása is van, amelyeket igyekszik legjobb tudása szerint ellátni. Hogy mindezeknek eleget tud tenni, abban nagy része van felesé­gének is. akivel 32 éve léptek a boldog házasságba. A — Azt hiszem, kiegyensú­lyozott családi háttér nélkül nem tartanék itt. Családom tagjainak jó az alkalmazko­dási készsége, így én otthon valóban sokat pihenhetek. Ami természetesen nem azt jelenti, hogy tétlenül töltöm a szabadidőmet. Most például van egy kiskertünk, alig vá­rom már, hogy túrhassam a földet, dolgozhassak a sza­badban ... Gér József üllői mozaik Galambkiállítás, iparosbál Az a bizonyos fehér galamb az üllőiek galambkiállításán a körösi keringek nemzetségé­ben fajtagyöztes lett. A mo­nori tenyésztő Borzsák Farkas nem ok nélkül fogadta a gra­tulációkat. A csepeli fajta mezőnyében Ladacz Pál galambjainak ju­tott az aranyérem, Kovács Je­nő húsos, totyogós kingjeit is kiválónak minősítették a bírá­lók. Váradi János lengyel hiúz galambjainak is az első hely jutott, a budapesti zöld nya­kú keringők népes táborában Göbölyös Sándor kedvencei vitték el a pálmát. Ugyancsak fajíagyőztesek lettek Pólyák Pál és Petrányi Károly alföl­di keringői. A német díszposták közül Mohácsi István madarai fog­lalták el a képzeletbeli dobo­gó legmagasabb fokát, Pólyák László is kitehette a kalitká­ra a kiválóságot minősítő táb­lácskát: „Fajtagyőztes egve- dek” ... Kiss Gábor és Kiss László galambjai is ilyen elis­meréssel dicsekedhetnek. A hozzáértők megállapítása szerint a kiállítás talán leg­szebb galambpárja nem jut­hatott a bírálók elé, a kalit­kába helyezés aikalmávai ugyanis a piiisi tenyésztő Csi­kós István két farktollat vé­letlenül kitépett. A bírálók pe­dig könyörtelenek és szigorú­ak voltak. Nagy hagyománya és híre van Üllőn az iparosok csalá­dias hangulatú báljainak. Kü­lönösen az utóbbi években ér­demelték ki a község lakosai­nak elismerését azzal, hogy a tiszta bevételt az óvodának, majd az idős korúak otthoná­ba bútorok vásárlására aján­lották fel. Az idén sem múlik el ipa­rosbál nélkül a farsang, feb­ruár 7-én, szombaton este tartják a Napsugár étterem­ben a jókedvűnek ígérkező színvonalas mulatságot. Üllő lakóinak a száma 1987. január elsején 10 ezer 377 volt az elmúlt évi 10 ezer 314 személlyel szemben. Az állan­dó lakosok száma 9 ezer 610; 767 személy pedig ideiglenes bejelentéssel lakik a község­ben. Emelkedett az elhalálo­zások száma is: 1986-ban 142 személy halálozott el, míg az azt megelőző évben 125 sze­mélyt kísértek a temetőkbe. K. S. Maglód Szülők bálja A Maglóéi Általános Iskola tantestülete és szülői munka- közönsége február 14-én, szombaton — 20 órai kezdet­tel ismét megrendezi a szülők farsangi bálját az iskola tor­natermében. Tombola, büfé, kitűnő zenekar garantálja a szülők, nevelők kellemes szó­rakozását, ba-ráti beszélgeté­sét. — Már a bál neve is érzé­kelteti, hogy kizárólag a fel­nőtt korosztály rendezvényé­ről van szó — mondja Mor­vái József né szm-elnök. — Ezért minden kedves szülőt szeretettel hív és vár a ren­dezőség. A bevétel teljes Ősz- szege iskolai célokat szolgál. A tornaterem újbóli parkettá­zására szeretnénk fordítani a rendezvény anyagi hasznát. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a nemes cél találkozni fog valamenyi szülő egyetértésé­vel, támogatásával. Gombán Nótaest „Messze a nagyerdő...” címmel magyarnóta- és ope­rettestet rendeznek február 9- én 18 órakor Gombán, a Fáy András Művelődési Házban. A műsorban fellép Talabér Er­zsébet, Hollay Bertalan, Né­meth Marika, Marik Péter, kísér a Túrán—Kristóf duó, konferál Kovács P. József. Je­gyek — 100 forintos áron — elővételben február 6-án, pén­teken 15-től 17 óráig, illetve hétfőn a helyszínen váltha­tók. tSSH #133—2651 (Monori Hírlap) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom