Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-04 / 29. szám
íAbonyi krónikái Több jut fejlesztésre inán A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1987. FEBRUÁR 5., CSÜTÖRTÖK A Détév kénytelen készletezni Kevés, hogy jók a szakemberek Abonyban a tanácsi gazdálkodás tavalyi tapasztalatai azt mutatják, hogy a VII. ötéves terv első esztendejében megfeleltek a gazdaságpolitikai célkitűzéseknek. Előnyükre vált a nagyobb önállóság, a rendelkezésre álló anyagi erőket a tervükben meghatározott feladatokra összpontosították. Lehetővé tették intézményeik folyamatos működését, program szerint haladt a Gyulai iskola bővítése, a tervezett 11 millióval szemben 15,5 millió forintot használtak fel. Megépült 7,1 kilométer járda és 4 kilométer gázvezeték. Ütemezés szerint haladt a belvízrendezés, amelyre az előirányzott 1,5 millió forintot felhasználták. A minap megtartott tanácsülés jóváhagyta az idei egységes pénzalap felosztását, az államigazgatás helyi szerve 1987-ben 101,6 millió forinttal gazdálkodik. A bevételek 50 százaléka úgynevezett szabályozott forrás, a 31 százaléka állami támogatás, 19 százaléka pedig érdekeltségi bevétel. A pénzalap — amely 8 százalékkal magasabb az előző évinél — 73 százalékát, összeg szerint 74 millió forintot működési, fenntartási kiadásokra fordítják, fejlesztésre 27,4 milliót használnak fel, ami 23 százalékkal magasabb a tavalyinál. ötszázalékos bérfejlesztésre számíthatnak az egészségügyi, a szociális ellátás, az oktatás, a közművelődés, valamint a tanácsi apparátus dolgozói. Az ehhez szükséges pénz megvan. Más intézményeknél csak abban az esetben kerülhet sor fizetésemelésre, ha a létszámgazdálkodással vagy az egyéb kiadások mérséklésével megtakarítást sikerül elérni. ni:: A középtávú tervben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében 3 millió forint céltámogatást ad a megyei tanács az iskolabővítéshez, 1,2 milliót lakásépítés Sok helytörténeti' érdekességgel lepte meg az abonyia- kat a helyi múzeumi híradó legújabb száma. Ezúttal valamennyi írás Skultéty Sándor nyugdíjas tanár tollából származik, és olyan témákat dolgoz fel, amelyekről eddig nem esett szó. Elsőként a Kinizsi söröző vagy Kossuth Szálló, illetve fogadó történetét dolgozza fel. Kutatásai szerint már 1749-ben a település egyetlen tekintélyt parancsoló épülete volt. Érdekesség, hogy ebben az időszakban Abony lakóinak száma alig éri el a háromezret. A fogadóban bort, sört, pálinkát mértek, élelmet és szállást adtak. Később itt nyílt meg az úgynevezett úri kaszinó, amelyet az 1848-49- es szabadságharc idején — átmenetileg — bezártak. A nagy múltú szórakozóhelyről írta Simonffy Kálmán dalszerző, aki abban az időben abonyi lakos volt, a Jaj, de magas, jaj, de magas ez a vendég- fogadó című, ma is népszerű dalt. Az 1800-as évek közepétől tágas udvarán gyülekeznek a képviselőválasztás kortesei, itt szónokolnak a jelöltek. Itt lép fúzióra a jobboldali jelölt, Krasznai Kovács Zsigmond, a baloldali képviselő Sivó Gyulával, aminek eredményeként Gull- ner Gyula lesz a képviselő. Ügy tűnik, az alkoholizmus elleni küzdelem nem tekinthető újkeletűnek, hiszen az írásban több utalás van arra, milyen előírásokat kellett betartaniuk az italbarátoknak, és aki többet merészelt inni a kelleténél, bizony komoly fenyítésben részesült. íme az erre utaló néhány idézet: „A fogadóban, de a borivó részben is csak az illedelmesen, szolidan viselkedő vendéget tűrték meg. Még a kisebb kocsmákban is rendnek kellett lenni. 1808-ban: Sütő József korhely kedvén, céljára, valamint 600 ezret a saját erőből fészket rakok szociális támogatására. Utak felújítására, karbantartására közel 1,6 milliót irányoztak elő. A fejlesztési feladatok meghatározásakor • a tervidőszak célkitűzéseit, illetve a megkezdett beruházások befejezését tartották elsődlegesnek. Folytatódik például a tanácsi intézmények fűtés-korsze- rűsitése, az eddigi drága olaj helyett gázzal tüzelnek majd. A járdaépítés a kialakult gyakorlat szerint folytatódik. A Kossuth térre tervezett 10 lakásos épületben kap helyet az áfész szaküzlete és a takarékszövetkezet irodája, ezek költségét a Dél-Pest Megyei Áfész, illetve a Nagykörös és Vidéke Takarékszövetkezet vállalja. Betonyp-elemekből épül egy kis ABC-áruház a Nyári Pál és a Szolnoki út torkolatánál, amelyet az áfész bérleményként fog működtetni. Két uj utcába (Ráday és Világosság) jut el a vezetékes ivóvíz, a strand területén olyan víztisztító berendezés megépítéséhez kezdenek, amelynek működésével mérsékelni tudják a vízdíjat. A megyei tanács 600 ezer forintos céltámogatását még 300 ezer forinttal megtoldják. • Folytatódik a köztisztasági gépek vásárlása, erre a célra az idén 300 ezer forintot költenek. A Gyulai iskola bővítése indokolja, hogy a Bethlen és a Szenes utca villanyhálózatát átépítsék és az ottani transzformátort kicseréljék. Ezekre várhatóan egymilliót kell majd költeni. A környékbeli települések közös pénzalapjához 400 ezer forinttal járulnak hozzá. Az így összegyűlt pénzt minden esztendőben valamelyik körzetbeli helység kapja kiemelt beruházások megvalósításához. Felújításra 4,2 millió forintot irányoztak elő, amit a fontosabb tanácsi közintézmények, illetve lakóházak állag- megóvására használnak fel. Gy. F. minekután ott sok izgágásko- dásai után káromkodott volna, az áristcmba hajtván, egy éjszakai bezárása után tettéért 12 pálcával büntettetett. 1815-ben a vásári és ünnepnapi mulatozások eltiltása elrendeltetett. A vétők fogsággal és botbüntetéssel fenyit- tetnek. Vagy: 1824-ben a kocsmai verekedések nagyon elszaparodván, a kocsmában bottal megjelenni, a piacz közepén bottal megfenyítés terhe alatt tilalmaztatott, valamint több ízben végre is hajtatott. Ez Vida János bíró szigorú rendfenntartását jellemzi.” Az eredményről nem esik szó, de bizonyára nem volt hatástalan. —ki Térítés nélkül Az időskcriíakért Számtalan eset bizonyítja, hogy az idős korú embereknek valamennyi ellenszolgáltatás nélküli segítség jól jön. így a ceglédi szociális otthon lakóinak is. akik számára bizonyos nehézséget jelentett a meghibásodott protézisek javíttatása. Gondjuk megoldásához eddig is nagy támogatást nyújtott a közelben lakó fog- technikus kisiparos, Bácskái János, aki már jó ideje személyesen gyűjti össze és re- parálja meg soron kívül a protéziseket. Természetesen térítés nélkül. Ezt a kapcsolatot, illetve a további lehetőségeket nemrég együttműködési megállapodás formájában rögzítették. A megállapodáshoz immár csatlakozott dr. Zsámberger György szájsebész-fogszakorvos is, aki vállalta, hogy havonta egy alkalommal a helyszínen végzi ed az otthon- lakók fogászati szűrővizsgálatát, nem feledkezve meg az arra rászorulók gyógykezeléséről. Szintén térítés nélkül és soron kívül. Egy hosszabb előadássorozatomra készülve jutott tudomásomra, hogy Dékány István filozófus, szociológus Cegléden is élt, mégpedig közel 20 évet. 1965. november 20- án itt hunyt el. Ki volt Dékány akadémikus, aki Kecskeméten született, és utolsó éveit Cegléden töltötte? 1886. április 30-án született. Kecskeméten járt középiskolába, egyetemi tanulmányait Budapesten és Jénában végezte. Tudományos munkássága 1908-ban kezdődött, ekkor jelent meg „A történelmi materializmus mint történetibölcseleti kérdés” című írása a Magyar Társadalomtudományi Szemlében. Két vonulata van tudományos munkásságának, nevezetesen elméleti és gyakorlati (szerkesztői, szervezői) tevékenysége. Az elméleti munkái részben filozófiai, részben szociológiai témájúak. Számtalan írása jelent meg a Középiskolai Tanáregyesület Közleményeiben, pl. Objektivitás és a jelen történelme (1910), Osztály és elit stb. Más lapok ugyancsak szívesen közölték tanulmányait, pl. a Közgazdasági Szemle vagy a Századok. Utóbbi folyóiratban olyan kérdéseket vizsgált, minit amelyeket A művelődéstörténet problematikájához (1913) vagy A szellemtörténet történetelméleti alapon megvilágítva (1931) című tanulmányokban válaszolt meg. Több munkájának alapja az ,.én” problémája, dilemmája, így A társas én mint a társadalompszichológia alapproblémája (1924. Athenaeum), Jellem és kielégülés (1934, Athenaeum) vagy A jellem történetisége (1935, Athenaeum). Természetesen maga „Átlagosan 5 százalék bérfejlesztés mellett, mondjuk 150 millió forintos árbevétellel és 9-10 millió forintos nyereséggel számolva, 1986-ban 4,5 millió forintnyi alaphiányt kapunk végeredményül.” Ez a jövőt firtató példázat éppen egy esztendővel ezelőtt hangzott el, minden más hasonlatnál pontosabban érzékeltetve a Dél-Pest Megyei sem tudott szabadulná kora nagy és fájó megrázkódtatásától, amelyet két esetben elemzett. Szemlélete, elméleti építkezése interdiszciplináris jellegű működése, széles körű szakírói munkássága igen gazdag. Az Életrajzi lexikon szerint a Bevezetés az interpszichikai megismerés elméletébe (1919), A társadalomfilozófia alapfogalmai (1933), s a Szociológiai műszótár (1944) a fő művei közé tartoznak. A Magyar Tudományos Akadémia 1922. május 11-én levelező tagjának választotta, székfoglalóját 1922. október 16-án olvasta fel, amely az Értekezések című folyóiratban nyomtatásbán is olvasható „Tudományelméleti alapok a társadalomtudományokban” címen. Szerkesztői munkássága is jelentős, hisz gondozta az Akadémiai Filozófiai Könyvtár első 13 kötetét, az Athenaeum 13—17. évfolyamat, majd 1936-tól a Pedagógiai Szakkönyvek első 9 kötetét. Marxista értékelés szerint is ekletktikus filozófus volt, aki társadalomfilozófiai alapon a német polgári irányzatot követte; utolsó alkotói korszakában főleg szociológiai müveket írt. Nézeteit tükrözi, hogy a Társadalomtudomány című laphoz csatlakozott. Mindezek ismeretében Dékány István akadémikus munkássága jelentős, a modern kulturális ökológiai szemléletű történelemtudomány előfutárának tekinthető hazánkban, néhány tévedése ellenére is. Surányi Dezső Terméskiesés A Dél-Pest Megyei Gyümölcstermelési Gazdasági Társulás ültetvényei 1986-ban 643 hektár termő és 172 hektár fiatal telepítésű gyümölcsösből álltak. Cseresznye, meggy, kajszi- és őszibarack, szilva terem a hatalmas kertben. Eredetileg 4600 tonna termésre számítottak és 56,4 millió forintot vártak érte. A súlyos szárazság, továbbá a kora tavaszi fagyok károsító hatása miatt nem egészen 3000 tonna gyümölcsöt sikerült betakarítani. Az árbevétel megközelítette a 42 millió forinA város legtöbb útszakaszán még most is meglehetősen nehézkesen és nem minden veszély nélkül közlekednek a járművek. Különösképp érdemes figyelemmel lenni a KRESZ-illemre, ha a maga kékségében megjelenik a színen a városi bibliobusz. Kijelölt megállóhelyeit főképp a évindításkor fellelhető bizonytalanságokat. Ezért kérdeztük meg most Sárik Jánostól, a Détév igazgatójától: — Bevált-e a baljóslat? — Nem egészen. Ugyanis időközben megváltoztak a számok. Az 1986-os bérfejlesztést és a felhasznált béreket körülbelül 5 millió forint adó terheli, amit a mérleg elkészülte után kell kifizetni. Tavalyi nyereségünk nagyjából 5 millió forint, ebből 2,5 miblió forint lenne az az érdekeltségi alap, ami az imént mondott 5 milliós adó fedezetéül szolgál. Ez ugye egy nehéz mutatvány, még akkor is, ha az amortizációs alapból 700 ezret a törlesztésre szánt összeghez rakunk. A külön- bözetet valahogyan elő kell teremtem. — Es ha nem teremtik elő? — Az meglehetősen súlyos következményekkel járna. A szabály az eredeti adóösszeg ötszörösével büntet. Márpedig 25 millió forint egy életre tönkretenné a céget. Ismeretlen helyre — Ezek szerint a megjövendölt 5 százalékos bérfejlesztés sem vált valóra? — Csupán 2.8 százalék lett belőle, és ezzel arányosan csökkent a befizetési kötelezettség is. Viszont igen kellemetlenül érintette a dolgozókat. A vállalat 61,5 ezer forintos bérszintje már az építőiparban is rendkívül alacsonynak számít. Ellensúlyozásként továbbra is támogattuk a gazdasági munkaközösségek megalakítását és működését. Jelenleg 6 vgm-et tartunk nyilván, 55 szakmunkással. — Hány dolgozója van a Détévnek? — Négyszázötven. — Vagyis keresetki egészí- tésre kevesebb mint tíz százalékuknak nyílik alkalma. Mi lesz a többiekkel? — Minden cég arra törekszik, hogy a jó szakembereit tartsa meg, és a munkaközösségekben a legjobbak dolgoznak. — Ebből az következik, hogy más foglalkozási csoportokban nagy az elvándorlás? — A segédmunkások körében rendkívül nagy, de van mozgás a betanítottakéban is. A szakmunkások között jelentéktelen a jövés-menés. — Merre veszik az irányt a segédmunkások? — Ezen jómagam is sokat töprengek. Mert az valószínű, hogy nem a környékbeli építőipari vállalatokhoz vagy szövetkezetekhez mennek. Nem tudom. Legalábbis általam ismeretlen helyre távoznak. — Tavaly ilyenkor a koncentrált munkavégzést nevezték meg használható taktikaként. — A rendelésállományunk összetétele 1985-ben távol állt az optimálistól, de még attól is, ahogyan mi szeretlakótelepen nem tartják tiszteletben a személygépkocsik, illetve tulajdonosaik. Pedig könnyen belátható, hogy a megszokott parkolójából kijjebb kényszerített nagy testű könyvtári busz, leszűkítvén az úttest járható részét, csak újabb közlekedési akadályokat okoz. tűk volna. Tavaly már valamivel arányosabban oszlottak meg az alapozó, a szerkezet- építő és a befejező munkálatok. A generálfeladatokat úgy csoportosítottuk, hogy a folyamatos tevékenység mellett maradjon kapacitás a gyors átfutási idejű rendelésekre. Ezekből igyekeztünk minél többet vállalni a gyors megtérülés és a kölcsönösen kedvező feltételek miatt. Nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy az alvállalkozók költsé- ségei lehetőleg ne lépjék túl a versenytárgyaláson rögzített összegeket. Ez többé-kevésbé sikerült. Teli a raktár — Milyen eredményekkel zárták 1986-ot? — A vállalat termelése 13,8, a termelékenység pedig 15 százalékkal nőtt. Teljes árbevételünk 161 millió forint, ebből 126 millió a Détév, a többi az alvállalkozók része. — Gondolom, az év során találkoztak zavaró tényezőkkel is. — Közülük az egyik az, hogy tovább lazult a pénzügyi fegyelem. A megkötött, ütemezett és érvényes szerződések dacára a megrendelők vagy nem fogadták, vagy későn fizették ki a cég számláit. Az egyik iskolaépítésnél például tíz számlából nyolcat késve törlesztettek, a másik esetben (szintén iskoláról van szó) a Détév kényszerült hitelt fölvenni a megrendelő helyett. A másik gond az építőanyagok körül alakult ki... — Az építőanyagok körül ...? De hisz az összes nyilatkozó kiegyensúlyozott ellátásról számolt be. — A közvéleményben valóban gz az egyszerű összefüggés forog, hogy mivel csökkent a beruházások száma, van anyag bőven. Tulajdonképpen van is. Amikor mi negyedévenként megkérdezzük az építőanyagos szállító céget, hogy tudnak-e ezt vagy azt adni, kapjuk a választ: már hogyne tudnának, teli a raktár. S aztán hozzáteszik: ha azonnal el is visszük, akkor minden rendben, de ha csak később kérnénk, akkor már semmi biztosíték arra, hogy egy fia burkolóanyag vagy betonelem is marad. így tehát kénytelenek vagyunk készletezni. Leírt gépek — Ha azt hallja valahol — márpedig elégszer hallhatja —, hogy a vállalatnak igazodnia kell a megváltozott feltételekhez, mire gondol? — Arra, hogy mi módon lehetne nagyobb nyereséghez juttatni a Détévet. És arra, hogy nemrég építettünk egy új asatalosüzemet, ahol — a hordógyárral és a Stylus Kisszövetkezettel közösen — belső berendezéseket készíthetnénk. Érdeklődtünk, hogy számíthatunk-e az egyik nyugatnémet vállalat együttműködésére. Kiderült, hogy míg az NSZK-beli cégnek olyan gépei vannak, amelyek egyetlen gombnyomásra bármit _ megcsinálnak, addig a mieink..,. Hiába tudjuk, hogy viszonylag jó a szakembergárdánk ehhez a folyamathoz, ha a gépek képtelenek olyan minőségű terméket előállítani, amilyen kellene. Gépparkunk 60 százaléka nulla értékűre van leírva, így aztán komolyabb feladatra alkalmatlan. Varga Sándor ISSN 0133—26«« (Ceglédi Hírlap) A telefonszereidében A Mechanikai Művek abonyi gyáregységének az idén 130 ezer asztali telefont, 850 ezer exportra szánt haligatóbetétct és 700 da-ab pénzbedobós készüléket kell elkészíteni. Felvételünkön a telefonüzem szerelőinek egy csoportja. (Gyuráki Ferenc felvétele) Botbüntetés korhelységért Tanácsi Építőipari Vállalatnál Az akadémikus emlékére tot. Bíblio-baj Ügyelve a KRESZ-illemre
