Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-28 / 50. szám
I nsr ^ 1987. FEBRUÁR 28., SZOMBAT Ha B MAGAZIN 1 ! Fordított világ Az időjárásra és az éghajlatra vonatkozó íogalmaiiik teljesen felborulnak, ha áz északi félgömbről a déli féltekére utazunk. Amihez itt, északon hozzászoktunk, annak a déli földgömbön sokszor éppen az ellenkezője igaz. Az első furcsaság a déli féltekén az, hogy a nap egészen másképp teszi meg látszólagos útját az égbolton, mint azt nálunk megszoktuk. Igaz. a nap ott is keleten kel fel, és nyugaton nyugszik le, csakhogy ott a keletről nyugatra vezető égi pályát nem az égbolt déli oldalán futja be, hanem az északi oldalon. A nap tehát északon „delel”, és nem délen. Ebből következik, hogy a déli félgömbön az árnyékok a déli oldal felé mutatnak. A déli félgömbön a hideg időjárást azok a heves szelek idézik elő, amelyek a Déli- sark felől érkeznek. A hideget tehát a déli szél hozza. Északról ellenben egyenlítői vagy legalábbis szubtrópusi levegő érkezik, ezért az északi szél többnyire meleg, és sokszor kínzóan fülledt. Mindez teljesen fordítottja annak, amihez mi már kisgyermekkorunk óta hozzászoktunk. Sokan keresik fel a déli földgömbön is november első két napján a temetőket, hogy az elhunytakra emlékezzenek. De ott nem az enyészet hangulata veszi körül őket: a déli földgömbön ilyenkor kezdődik a tavasz. A karácsoiíy és az újév már a nagy hőség időszakára esik. A karácsonyfának megfelelő pálmát sokszor fürdőruhában ülik körül. A húsvétnak szomorú a hangulata, mert a természet őszi hanyatlásával esik egybe. Azután következik az év legcsúnyább időjárású hónapja, a május, amely már a télnek a kezdete. A dél! félgömbön fekszik Antarktisz, Földünk hatodik szárazföldje, amelyet majdnem teljes egészében vastag jégpáncél borít. A nap a Délisarkon kereken fél éven át nem jelenik meg az égbolton. Hat hónapig tart a sarkvidéki éjszaka, éppen az évnek abban a részében, amikor nálunk hosszúak a nappalok. A téli hideg augusztusban éri el a tetőfokát. A jégtakaró magasan fekvő részein ebben a hónapban mínusz 80—88 Cel- sius-fok közötti hőmérséklet is előfordul. A „nyár” januárban és februárban köszönt be. Ebben az Időszakban a hőmérséklet olykor nulla fokra is felemelkedik. Érdekes meteorológiai különbség földünk két félgömbje között az is, hogy a déli félgömbön sokkal kisebb kiterjedésűéit a hóval borított területek, mint az északi félgömbön, és az év folyamán sokkal rövidebb ideig van hótakaró, mint nálunk. A déli féltekén ugyanis sokkal kevesebb a szárazföld. Másrészt az aránylag nagyobb szárazföldi területek (Afrika déli része, Ausztrália és Dél- Amerika) viszonylag alacsony szélességeken fekszenek, ahol a hó csak a magasabb hegyekben f marad meg. A havazás Ausztráliában csak ritkán fellépő jelenség és ott tartós hótakaró nem is alakul ki. szintű béremelésről szó sem lehet. A drákói szigor, ami az elkövetkező hónapokban mindenki számára zsebbe vágóan érvényesül, gyakorlati megvalósulása lesz annak, amit általánosságban évek óta hirdetünk. Mindez a vállalati közhangulatra nem marad hatástalan. Az év elején — amikor a mai súlyos helyzetet még legfeljebb csak sejteni lehetett — vezérigazgatói határozat kötelezte a munkaterületek vezetőit 5 százalékos létszámcsökkentésre. s a munkaerő ésszerű átcsoportosítására. Már ez is felzúdulást váltott ki, de most még nagyobbra lehet majd számítani, hiszen a munkakörök és a második, harmadik műszakok, valamint a túlórák szükségességét következetesen felülvizsgálják. 0 Ma már nyílt titok, hogy sokan olyanok járnak húsz- és negyvenszázalékos pótlékért a második, illetve harmadik műszakba, akik a foghíjas első műszakokban dolgozhatnának. A bérkiegészítésnek ez a vállalatot károsító formája megszűnik, délutáni és éjszakai műszak csak ott szervezhető, ahol azt a termelőberendezés jellege és a munka mennyisége valóban megköveteli. ' Vissza« prémiumot Talán nem meglepő, hogy máris akad olyan dolgozó, aki orvosával igazoltatta: ő csak Urban Lajos sajtótájékoztatója a Parlamentben Készül a közlekedési törvény A miniszter válaszolt a Pest IViegyei Hírlap kérdéseire Pénteken a Parlamentben Urban Lajos közlekedési miniszter sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat az előkészületben levő közúti közlekedési törvényről és a közlekedés hosszú távú fejlesztési céljairól. Mint mondotta : a közlekedés legnyitottabb alágazata a közúti közlekedés. Idetartozó gazdasági tevékenységet folytat több mint tízezer vállalat, szövetkezet és egyéb szervezet. Hazánkban jelenleg 10 700 magántaxis és mintegy 17 700 aruluvarozó kisiparos működik. Társadalmi szempontból még szélesebb a kör. Napjainkban másfél millió személygépkocsit, 400 ezer motorkerékpárt, 25 ezer autóbuszt, 170 ezer tehergépkocsit tartanak üzemben Magyarországon. De ezeken kívül sok százezer egyéb jármű is részt vesz a közúti közlekedésben: mező- gazdasági vontatók, munkagépek, segédmotoros kerékpárok, kerékpárok, lovas kocsik stb. Tavaly 2,5 millió küijotdi turista látogatott gépkocsival hazankba. Az árut ideszállító vagy Magyarországon áthaladó külföldi tehergépkocsik száma 2ö0 ezer volt. Mint Urbán Lajos megjegyezte: legalább gyalogosként vagy utasként mindenki részese a közúti közlekedésnek. A miniszter ezután rámutatott, hogy bár a közúti közlekedés szinte mindenkit érint, eddig csak részleteiben szabályozták. Egységes komplex törvény még nem készült e fontos területről. Pedig a nagyon sok részvevő, az egymástól eltérő, gyakran egymásnak ellentmondó társadalmi, gazdasági, egyéni érdekek, a veszélyes eszközök — mind-mind pontos, hatékony jogi szabályozást, a jogi szabályokon nyugvó következetes hatósági tevékenységet és ellenőrzést igényelnek. Ezért szükséges olyan átfogó törvény, amely hosszabb távra is megfogalmazza a közúti közlekedéssel összefüggő legfontosabb állami és állampolgári jogokat, kötelességeket, a feladatokat és a felelősséget. A törvény rendelkezik a többi között a közúti közlekedés rendszeréről és működéséről, a forgalom szabályairól, a járművek használatáról és azok műszaki ellátásáról. Kiterjed továbbá az úthálózatra, az utak építésére, fenntartására, védelmére. Mivel a közúti közlekedés a környezeti ártalmak egyik számottevő okozója, az új törvény erre nézve is tartalmaz előírásokat. A Pest Megyei Hírlap munkatársának kérdésére válaszolva, Urbán Lajos elmondta, hogy az új törvény erősíti a tömegközlekedés elsőbbségét. Ez nem úgy érvényesül, hogy a KRESZ-t megváltoztatnák. A törvény elvileg mondja ki határozott formában a tömegközlekedés elsőbbségét, s ezt a gyakorlatban — ha szükséges — ki is fogják kényszeríteni. A tömegközlekedési eszközök elsőbbségét megsértő, fegyelmezetlen járművezetők ellen szigorúan fellépnek és növelik a közúti ellenőrzéseket. Lapunk munkatársának egy másik kérdésére a miniszter elmondta, hogy a törvénytervezetet, amely már a Minisztertanács előtt volt, társadalmi vitára bocsátják. A vita elsősorban a Hazafias Népfront, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács és az Autóklub útján zajlik majd. A társadalmi vita után a törvénytervezet várhatóan még ez év végén az Országgyűlés elé kerül. A sajtótájékoztatón Urbán Lajos a közlekedés hosszú távú fejlesztési céljairól beszélt. Ezek között szerepel az autópálya-hálózat építésének folytatása és a vasúthálózat bővítése. Lépéseket tesznek továbbá a személygépkocsi-állomány műszaki színvonalának növelésére és az autók mai magas átlagéletkorának csökkentésére. A. I. A magyar emigráció tevékenysége Elméleti konferencia-i..' ■.i.y.zi.r ..J. „.í,,. . ,: i.S..dS$!SáSjÉoS«« Dr. Randé Jenő tartott előadást az elméleti konferencián. Mellette Nagy Sándorné. A Pest megyei pártbizottságon tegnap délután megtartották az 1986—87. évi elméleti konferenciasorozat soron következő előadását, amely ezúttal a magyar emigráció tevékenységével foglalkozott. Az előadó dr. Randé Jenő, a Magyarok Világszövetségének főtitkára volt. Az elméleti konferencia részvevőit Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára köszöntötte. A tanácskozáson részt vettek a megyei pártbizottság tagjai, a megyei tanács tisztségviselői, a városi és városi jogú pártbizottságok, társadalmi és tömegszervezetek, a nagyobb gazdasági egységek, hivatalok, intézmények képviselői, vezető propagandistái, valamint a megyei pártbizottság munkatársai, politikai apparátusának tagjai. Jó óvónő és nagy komika Nem kergetett Vajon meddig élhetnek az emberben meg nem valósított Ifjúkori álmai'.’ Vajon hányán vannak, akik egy teljesnek érzett élet után, negyedszázaddal túl fiatalkori vágyaikon vállalkoznak arra, hogy bebizonyítsak, nem kergettek délibábot? Veszélyes vállalkozás. Ha ötven felé ballagva kiderül, hogy valakiből sikeres képzőművész, énekes vagy színész lehetett volna, hirtelen rádöbbenhet, hogy elpuskázta az életét, a középszer szürke életét választotta ő, aki többre hivatott. A bukás viszont a tisztes polgári életet zilálhatja szét. A siMajercsik Jánosné Bencsik Irénnek ez is sikerült, mint az életben szinte majdnem minden. Igaz, fellegekben járó álmai nem voltak. Egyetlen, nem hétköznapi vágya a színészi pálya volt. A fiatal diáklányt egész sor'nagy művész találta tehetségesnek, komikai hajlamait dicsérték. A történelem azonban nem volt hozzá kegyes: 1956-ban érettségizett, s hiába ment át a második rostavizsgán is? abban az esztendőben nem indult évfolyam a Színművészeti Főiskolán. A Rózsahegyi színiiskolában tanult, ám mindig közhejött valami, ami megakadályozta a sziínpadl debütálást. „A sors akarta így. Nincs más magyarázat a sok véletlenre. Hogy mindenki, aki tehetségesnek tartott, pont akkoriban, a meghallgatásom előtt vagy után került új posztra a színházi életben, hogy egy múló rosszullét miatt pont azon a napon nem tudtam elmenni a színiiskolába, amikor váratlanul rendezők jöttek Debrecenből, hogy meghallgassanak, hogy pont abban az évben nem indult színészosztály. amikor én 'jó eséllyel pályázhattam a főiskolára. Ezek a jélek mind arra intettek, hogy hagyjak fel a próbálkozással”. Szülei nem korlátozták, nem Is biztatták, inkább csodálkozva nézték, hiszen a ráckevei postamester családjában eddig még a művészpálya közelében sem volt senki. Végül is a fiatal lány polgári foglalkozást választott. Igaz, olyat, ahol kamatoztathatja előadó- művészi képességeit. Ahol közönsége van. Óvónő lett Szigetbecsén. ,,Férjhez mentem, fiam született, 1967 óta itt vagyok vezető óvónő. Nyics mit dicsekedni. gyönge főnök vagyok, nem tudok, nem is szeretek szigorú lenni. Vagy tíz éve kezdtem el foglalkozni iskolásokkal, olyanokkal, akik kivétel nélkül átmentek a keKefegyári pillanatkép A vas- cs fémiparban nélkülözhetetlen szerszám a drótkefe. Tizenöt ezer készül ezekből naponta a képen látható korszerű olasz gépen a monori Kefegyárban. Dobroveczki Andrásné kezelőnők csupán a gép etetése a feladata. (Vimola Károly felvétele) zem alatt az óvodában. Irodalmi műsort állítottam össze. Kitaláltam magamnak egy bohócszerepet, erre épült a műsor. A Finomkerámia-ipari Művek ráckevei üdülőjében nagy élmény volt fellépésünk a szereplőknek, a közönségnek, de nekem is. Azóta sokat hlívtak különféle községi rendezvényekre verset mondani.” Talán innen jött a gondolat, hogy Máj ercsik Jánosné induljon azon a versmondóversenyen, amelyet falusiaknak, szövetkezeti tagoknak írt ki a TOT és a Magyar Rádió. Közben azonban más is történt. A televízióban Vitray Tamás meghirdette az ön jelölt! tehetségkutató versenyt. Ennek lényege, hogy közönségzsűri pontoz, s aki kilenc percig színpadom maradhat az 9600 forintot nyer, akinek produkcióját előbb unják meg a zsűritagok, az kevesebbet. Nagy vívódások uitán ide küldte el jelentkezését a szigetbecsei óvónő, és tavaly húsvétkor fergeteges sikerű monológjával — idős parasztasszonynak öltözve — megnyerte a födi- jat. „Együtt írtuk férjemmel, tizenhárom éves Vilmos fiammal a szöveget és mondhatom, már kitalálni, az ötletek között válogatni is remek szórakozás volt. A szövegbeli menyem Jolán; unokám Bo- tondka kitalált személyek, de hogy az a viselkedésforma mennyire valódi, amit képzeletbeli menyemnek írtam, jó példa, hogy egy távoli községből fölhívott' a januári adás után — csaknem' egyéves különbséggel sugározta a tv a Százhalombattán felvett műsort — egy kolléganő, hogy honnan ismerem az ő menyét?” Amiikor tehát Majercsik Jánosné elindult a falusi versmondóversenyen, már némi önbizalmat adott neki a tv- felvételen elért siker. Ám ennek ellenére nem gondolta, hogy komoly keresnivalója van a sokszínű mezőnyben. Csak amikor a tavaly novemberi Kétnapos döntő első estéjén bekerült a legjobb tizenöt közé, hitte el, hogy igazán sikere van. S másnap Csokonai Vitéz Mihály Doroty- tyájával , elsöprő győzelmet aratott, minden zsűritagnál a maximális pontszámot érte el. „Nekem a valódi sikert, önigazolást a falusi versmondóverseny, a népszerűséget a tv-s monológ jelentette. Csodálatos, hogy szerte az országból leveleket kapok kórházakból, de itthon Szigetbecsén, meg a szülőfalumban Ráckevén is ember,ék állítanak meg, gratulálnak, érdeklődnek, mikor látnak megint a tévében Örül, élvezi a felé áradó szeretetet. miért is gondolna arra, mi lett volna, ha altkor indítanak színiévfolyamot, ha nem betegszik meg, ha ... Teljes életet él, a színpadot szemből nézi, a széksorokból. Móza Katalin A cím feletti képen: Majercsik Jánosné a kiscsoportosok között. (Hancsovszki János felvétele) % indokolják — sor kerülhet egy 2 és fél százalékos béremelésre, de addig nem. Ez persze nem azt jelenti, hogy most már senki sem fog az eddiginél többet keresni a vállalatnál. Az indokolatlan vagy kevésbé indokolt keresetkiáramlás megszüntetéséből nyert összegekkel a kifogástalanul dolgozókat akarják az íddigieknél jobban megfizetni. Egy biztos: teljesítménnyel kellőképpen meg nem szolgált forintok ezentúl nem kerülnek a fizetési borítékokba a gödöllői vállalatnál. kemény munkával! Az elmondottak után felte- netjük a kérdést: a magasabb teljesítménykövetelmények, a szigorú munkafegyelem miatt nem hagyják-e el a Ganz Árammérőgyárat? Nos, bizonyára jó néhányan megteszik ezt. Csakhogy az élet a vállalaton kívül sem a régi már. A pénzért mindenütt keményen meg kell dolgozni. Vagyis aki megy, nem biztos, hogy valóságos érdekét szolgálja. Hosszú távon pedig feltétlenül azok járnak jól, akik maradnak és a vállalat érdekét szem előtt tartva saját boldogulásukat is alapozzák. A kósza híresztelésekkel ellentétben a nemzetközileg is jó hírnévnek örvendő Ganz Árammérőgyárnak jelene sem tragikus, de jövője feltétlenül biztató. Cseri Sándor a második — húsz százalékkal jobban fizető — műszakban dolgozhat. S habár a vállalat vezetői nem váltak érzéketlenné az emberi problémák iránt, azért az ilyen próbálkozásokkal sem lehet látványos sikereket elérni náluk. A vezetők közül számosán kényszerülnek arra, hogy a már részükre kifizetett prémiumuk egy bizonyos hányadát a vállalatnak visszaadják. A kollektív szerződés egyébként ezt elő is írja, hiszen a gyenge teljesítmény után nem fizethető a jó eredményt feltételező prémium, de ez az intézkedés sem tartozik a derűt árasztok közé. A felesleges, ki nem használt termelőberendezéseitől megszabadul a vállalat, mert ma már az álló gép a legdrágább gép. hiszen hasznot nem hajt, fizetni viszont kell utána. A produktív termeléshez szükséges anyagok kivételével beszerzési korlátozásokat léptettek életbe, vagyis elhalasz- tanak minden elhalasztható kiadást. Ebben* az évben az elismerések száma feleannyi lesz, mint tavaly volt. A vállalati tanács és a szakszervezet dönt majd arról, hogy az eddigi gyakorlatból mit hagyjanak el: a törzsgárdatagok jubileumán a pénzbeli elismerést, vagy a nyugdíjba vonulók egyszeri jutalmazását. A második félév elején — ha az addig elért eredmények
