Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-04 / 29. szám

PEST MEGYEI VllSG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAHACS LAPJA xxxi. Évfolyam, 29. szám Ára: 1,80 forint 1987. FEBRUÁR 4., SZERDA Jelentős fagykár a szőlőkben Takarmányból elég a készlet Ezekben a napokban tizen­öt-negyven centiméteres hó­bunda védi a vetéseket a he­lyenként mínusz húszfokos fagyok ellen. A mezőgazdá­szok egyöntetű véleménye sze­rint a hosszabb ideje tartó erős lehűlés komolyabb káro­kat okozott volna az őszi ve­tésekben akkor, ha most hiá­nyozna a természetes védőta­karó. A búza a hóbunda alatt nyugalmi állapotban van; a növény anyagcseréje ilyenkor minimális. Egyes gazdaságok­ban gondot jelent, hogy a hó­takaró felső rétege eljegese­dett, emiatt az oxigén-után­pótlás valamivel szűkösebb. Igazából azonban akkor ve­szélyes a jegesedés, ha az át­lagosnál erőteljesebbek, bu­jábbak lennének az őszi veté­sek. Az ilyen növényállomány levegőszükséglete ugyanis lé­nyegesen nagyobb, most vi­szont a gabona eléggé gyen­gén, fejletlenül ment a télbe és így ez a veszély is kisebb. Ám azokon a területeken, ahonnan a szél elhordta a ha­vat, jelentős fagykárral szá­molnak a gazdaságok. A fóti Vörösmarty Termelő- szövetkezetben elsősorban az őszi árpánál és a repcénél számolnak jelentős fagykárral a szakemberek. Templom Jó­zsef főágazatvezetőtő! megtud­tuk, hogy például a három­Véleflen helyett tervszerűen Települések rendezése Szűk, zegzugos utcák, ma­gasba nyúló, oromzatos tete­jű házak, boltozatos kapuk alatt, megbújó kis üzletek — a nagy múltú települések kö­zépkori óvárosai ma is őrzik régi arcukat. Az utcák, terek, házsorok évszázadokon ke­resztül véletlenszerűen formá­lódtak, a terjeszkedésnek egyetlen körülmény állta út­ját: a helyszűke a védelmet biztosító városfalak között. Csupán napjainkban született meg. a fogalom: településren­dezés. Pest megyében először 1970- ben Vizsgálta átfogóan a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága, rendelkeznek-e a közsé­gek, városok, üdülőkörzetek a területük felhasználását, szer­kezetük, épületeik kialakítását szabályozó rendezési tervek­kel. A még el nem készített tervek kidolgozásával akkor a Pest .Megyei Tanácsi Tervező Vállalatot bízták meg, s a hiányok pótlását 1985 végére tűzték ki célul. A megyei ta­nács évente 12-15 millió forint­tal segítette az elképzelések megvalósulását. Ám ennek el­lenére a megye 181 települése közül jelenleg csak 103 ren­delkezik korszerű általános rendezési tervvel. Időközben elavult 27 község — köztük Biatorbágy, Herceghalom, Du- nabogdány és Kiskunlacháza — rendezésére vonatkozó el­képzelés. Módosításra került sor ,a Hungaroring megépíté­se miatt Mogyoród, Kerepes- tarcsa, Csömör és Nagytarcsa térségében. Nem kell már sokáig vár­niuk Zsámbék, Nagymaros vagy Tápiószőlős és további 14 település lakosainak, a közsé­gükre vonatkozó elképzelé­sek hamarosan elkészülnek. Ugyanakkor 34 kis Pest me­gyei településnek, így Berne- cebarátinak, Kemencének, Jászkarajenőnek és Dánszent- miklósnak egyáltalán nincsen hosszú távú terve. M. L. száz hektárnyi repcének csak­nem kétharmadát újra kell vetni. Ezzel kapcsolatban már elkészültek a tervek is. A kertészetben, ahol lehet, folytatják a fák és a szőlő metszését. Dr. Bödecs László, a Pest Megyei Tanács mező- gazdasági osztályának főkerté­sze elmondta, hogy a gyü­mölcsfák metszését több gaz­daságban a magas hó és a hi­deg akadályozza. Az alma-, körte-, meggy- és szilvaültet­vényekben a rügy károsodást még nem lehet észrevenni. Más a helyzet az őszibaracko­sokban. Kiskunlacházán pél­dául már most tapasztalható a nagymértékű rügypergés. Az eddigi tapasztalatok szerint nagyon súlyosak a fagykárok a szőlőkben. Szinte minden gazdaságban leálltak a tőkék metszésével. Az előzetes fel­mérések szerint termelőhely­től és fajtától függően 30—100 százalékos kárral számolnak a toki Egyetértés, a dömsödi Dózsa, a nagykőrösi Arany Járyos, a monori Kossuth ter­melőszövetkezetben. Az állattelepeken rend van és nyugalom. Az állomány ta­karmányozását megoldották a gazdaságok. A telepek meg­felelő készletekkel rendelkez nek ahhoz, hogy a tél hátra levő időszakában is folyama­tosan elláthassák eleséggel az állatokat. A fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet öt állat­tartó telepe közül a borjú- és az üszőnevelő istállókban volt fennakadás. A kis bocikat me­leg körülmények közé kellett szállítani a ketrecekből, de még így is nagyon hamar le­hűlt a táplálékul szolgáló tej az önitatókban. Nem mindig segített más telepeken sem az elektromos vízmelegítő, mert gyakran befagyott az állatok ivóvize. Az állományok ita­tása azonban nem tűrhet ha­lasztást, ezért gyakran volt segítségre szükség. Országos konferencia Bensőséges családi események A családi eseményeket szer­vező intézetek és irodák, vala­mint az ezek tevékenységét segítő állami és társadalmi szervezetek képviselői orszá­gos konferenciát rendeznek a hét végén a Parlamentben. Megvitatják: mit kell tenniük azért, hogy megvalósíthassák a családi események társadalmi megrendezésének továbbfej­lesztésére nemrégiben hozott minisztertanácsi határozatot, s számba veszik a módosított családjogi törvényből adódó feladataikat. A tények azt mutatják, hogy kialakult a családi események társadalmi rendezésére hiva- tot intézmények hálózata, a továbbiakban ezeknek a ren­dezvényeknek a színvonalát szükséges növelni. Inavenkancerf Az idén tízesztendős ingyeiíKOntierr , Musioa Antiqua együt­Cf Eeneukademaan tes reneszánsz, barokk és bécsi mesterek muzsikáját játssza Moeck blockflőté­ken, korhű kosztümben. Egy évtizedes múltjuk során szép sikereket mondhattak magukénak. Több televíziós felvételt készítettek velük s az Országos Filharmónia működési engedéllyel ismerte el művészeti munkáju­kat, fölkérve őket arra, hogy ifjúsági koncerteken köz­reműködjenek. (5. OLDAL) Meaietsxett £n megígértem, hogy telje­sítem a kívánságát, ha cse- nekesn U hölgy rébe mutat valamit a bájai­ból és leveszi a fürdőköpenyét. Dicsértem a szépségét, mert a hölgy valóban nagyon megtetszett nékem. A nyomaték kedvéért a jogosítványomat a betétlapokkal együtt, le ds tettem az asztalra. A nő szerint ezzel szem­ben szó sem volt arról, hogy ő bármiféle hajlandóságot mutatott volna. A férfi erőszakosan rátámadt. (6. OLDAL) M Ifáhífásxfsr Országos viszonylatban 10—14 V, , - m ezer az évente beváltott ha­t^Sb^tSI I&SXB1GK mis receptek száma. A leg­utóbbi években tapasztalható a hagyományos kábítósze­reken túl, a kemény drogok iránti igény megjelenése, ezenkívül mind több kísérlet történik egyes fiatalok körében az indiai kender termesztésére és a mákültet­vényeik megcsapolására. A nevelőotthonok és intézetek lakói, valamint a családjuktól elfordulok általában szi- póznak, az igazi kötődést nem biztosító családban élők­re pedig inkább a gyógyszerekkel való visszaélés a jel­lemzőbb. (6. OLDAL) léanáhrát az ifjúság téli sporto­r . , , * m lási lehetőségeinek bő­CV KOiTSOlyagOlen&St vítése érdekében több szervezet idén is meghirdette a „jégpályát a. korcsolyá­zóknak” pályázatot. Az ötlet tehát nem új, mint ahogy a célja sem, történetesen, hogy minél több helyen léte­sítsenek társadalmi összefogással az arra alkalmas oK- tatási, sport- és lakóterületi létesítményeken jégpályát. A korábbiakhoz hasonlóan most is pályázhattak sport- egyesületek, iskolák, diáksportkörök, üzemek, lakókö­zösségek és még hosszan sorolhatnánk. (7. OLDAL) Legfontosabb a jövedelemtermelő képesség növelése Az ipari vállalatok feladatai Az ipar idei feladatairól tegnap sajtótájékoztatót tar­tottak az Ipari Minisztérium­ban. Kéri Endre, a tervosztály vezetője elmondta: a minisz­térium felügyelete alá tartozó vállalatok, tavaly 10 százalék­kal növelték össznyereségü- ket. Az előzetes mérlegadatok alapján 10—12 nagyvállalat és néhány kisüzem, illetve ipa­ri szövetkezet zárta veszteség­gel az évet. A veszteséges vál­lalatok köre főleg a szénbányá­szatból és a vaskohászatból került ki, de akad a gép- és vegyiparban, s a könnyűipar­ban is ilyen üzem. 1987-ben az iparvállalatok legfontosabb feladata a jöve­delemtermelő képesség foko­zása és a nagyobb hozzájáru­M ásfél esztendeje sin­csen még annak, hogy megválasztot­ták a jelenleg tevékeny­kedő helyi népfronttestü­leteket, a bizottságokat, s azok a2 elnökséget. Merész­ség lenne tehát ennyi idő alapján egy öt esztendőre szóló megbízás téljesítését mérlegelni, ám van néhány tapasztalat, tanulság, ami figyelmet érdemel. A me­gyében az 1985 végén tiszt­újításra került népfront­testületek esetében Buda­örs városkörnyéke telepü­lésein volt a legjelentő­sebb a cserélődés. Itt ugyanis, az összesen tizen­nyolc községben — akkor még Budaörs sem volt vá­ros! — négy helyen új elnököt, hat helyen új titkárt, öt településen pe­dig új elnököt és új titkárt választottak meg, s jelentő­sen kicserélődött magának a bizottságnak a tagsága is. Az okok sokfélék. Volt aki nagy tisztességgel tet­te a dolgát, de kora, egész­ségi állapota miatt már nem vállalta az újabb fél évtizedet.. Mások munka­körük, családi helyzetük változására való tekintettel kérték felmentésüket, lel­hettünk olyanokat, akiknek seregnyi más társadalmi megbízatásuk okán bizo­nyult helyesnek a távo­zása, s persze, természete­sen, voltak olyanok is, akik nem váltották be a szemé­lyükhöz fűzött reményeket. Természetesen, áll fen­tebb dőlt betűkkel szedve, holott — a tapasztalat fi­gyelmeztető — korántsem CSERÉK veszik az ilyesmit termé­szetesnek sokan, személyek, testületek egyaránt! A cse­re az élet meg nem vál­toztatható rendjének meg­mutatkozása a közéletben is, hiszen amint minden­ben másutt, az önzetlen társadalmi munkások csa­pataiban szintén mozgá­sokat indítanak el, tarta­nak fent a mindennapok, elég itt arra utalni, hogy jó néhányan elköltözés miatt köszöntek le tiszt­ségükről. Valami nagyon fontosat észlelhettek a cserék után az új emberek. Azt, hogy elődeik — ritka kivételtől eltekintve — minden segít­séget megadtak számukra a feladatok áttekintéséhez, a munka jellegének meg­ismeréséhez, a folyamat­ban levő ügyek zavartalan átvételéhez. A másik, nem kevésbé fontos tapasztalat: a csere nem hozza magá­val automatikusán a mun­ka lendületesebbé válását, az új személyiek) nem ad- (nak) biztosítékot arra, jiolnaptól már minden egyenesben lesz a tele­pülés népfrontmunkájában. A harmadik, az előzőektől súlyban semmivel sem el­maradó ismeret a szűk másfél esztendő eltelte után: az újonnan megvá­lasztott bizottsági, elnök­ségi tagok, a tisztségvise­lők között is vannak olya­nok, akik — eddig, de hát ez az eddig már a meg­bízatási ciklusnak majd­nem az egyharmada — nem igazolták a vára­kozást. Magyarán és nyer­sen fogalmazva, nem úgy dolgoznak társadalmi mun­kásként, mint azt a meg­bízást adók — a lakosság — remélték, elvárták. Lehet és kell is ezen töprengeni, hiszen a vilá­gon minden apró cseleke­det fölkínálja a tapsztala- tot, a tanulságot, egy vala­minek azonban nem sza­bad társulnia a töprengés­sel. A figyelmeztetés el­maradásának. s az esetleg szükséges csere hálasztga- tásának! Az idő ugyanis múlik, a teendők torlód­nak, a feladatok nem ad­nak megálljra lehetőséget. Olykor egész testületek munkája bénul meg át­menetileg, marad mélyen alatta a lehetőségeknek csupán azért, mert egy vagy néhány ember, akik a cselekvés összefogójaként kellene, hogy tevékenyked­jenek, nem teszi a dol­gát, azt, amit vállalt. S ez utóbbi kifejezésen a hang­súly, hiszen olyanokról van szó, akiknek jó szán­déka elvitathatatlan, akik társadalmi munkát, szabad idejüket emésztő feladatot vállaltak; elköszönni is en­nek .tudatában kell tőlük. Ennek tudatában, de el . kell köszönni tőlük. Nyilván megérezte már az olvasó, 1 nem csupán Budaörs városkörnyékéről, s nem is kizárólag a náp- frontmozgalomról van szó. A tanácsi testületek eseté­ben — amelyeknél éppen 'a megbízatási' ciklus egy- harmadánál tartanak — hasonló a helyzet, amint másutt úgyszintén elegen­dő már a tapasztalat ar­ra, hogy a fehéret fehér­nek, a feketét feketének lássuk. F ehérnek a fehéret, feketének a feketét, de ne fehérnek-fe- ketének a színes való­ságot! Ez a lényeg. Erős hajlam érzékelhető ugyan­is a társadalmi szerve­zetekben, a tömegmozgal­makban arra, hogy egy vagy néhány személyhez kötik a bajt, amint az eredményt ugyancsak, ho­lott kézenfekvő a baj, az eredmény közös eredője, a kollektivitás. Ellentmonda- nánk korábbi állításunk­nak ezek szerint, hiszen azt írtuk, ahol kell, ott lép­jenek? ! Nincsen ellent­mondás. A személy cseré­je nem több — igaz, nem is kevesebb! — annál, hogy lehetőség nyílik a közös­ségben rejlő erők fokozott kamatoztatására, elsősor­ban a példa, az egyé­ni példamutatás vozásának javításával. A legalkalma­sabbak meglelése ugyanis a példaadásra legjobbak ki­választása, s népi maga a csere a fontos, hanem a cserével elérhető ered­mény. M. O. lás a külgazdasági egyensúly javulásához. Mindez csak úgy érhető el, ha a vállalatok költségérzékenyebbé válnak és növelik teljesítményeiket. Az eddigi szabályozás ugyanis le­hetővé tette, hogy kisebb tel­jesítménybővüléssel arányta­lanul nagyobb vállalati ered­mény szülessen. A szabályo­zás változása várhatóan a tel­jesítménynövelést ■ ösztönzi majd. A magyar iparnak ezentúl fokozottan kell igazodnia és alkalmazkodnia a nemzetközi piacon tapasztalható változá­sokhoz. Ennek érdekében fel kell gyorsítani az egyes .ipar­ágakban a termékszerkezet- váltást és a műszaki fejlesz­tést. Ezt segítik a különböző gazdaságfejlesztő központi programok, köztük az anyag- és energiatakarékos technoló­giák alkalmazását szolgáló program is. Mindehhez az üze­mek jelentős kedvezményeket, beruházási hiteleket is kap­hatnak. A mikroelektronikai alkatrészek gyártására és el­terjesztésére is központi prog­ram szolgál. A VII. ötéves tervidőszakban több milliár- dot fordítanak ilyen jellegű kutatásfejlesztésre, a terme­lésgépesítésre, új elektronikai termékeket gyártó technoló­giákra. A központi program­hoz kapcsolódóan rövidesen egy alprogramot is kidolgoz­nak, ami a minőség fejleszté­sét célozza. Az Ipari Miniszté­rium más javaslatokat is tett a kormányzati szerveknek ar­ra,' hogy miképpen lehet még jobban ösztönözni, segíteni az idei tervcélok elérését. Az ipar a tervek szerint az idén 2 százalékkal bővíti ter­melését, szocialista exportját 3, konvertibilis kivitelét — a múlt évi elmaradások bepótlásával együtt — 4—6 százalékkal. Mind a termelésben, mind az értékesítésben nő majd a na­gyobb szellemi munkát igény­lő feldolgozott termékek ará­nya. Ennek megfelelően az iparirányítás elsősorban a piac­cal rendelkező, s már most is korszerű cikkeket előáliító ágazatoknak biztosít lehetősé­get az erőteljesebb fejlődés­hez. Így az idén és a követ­kező években is az elektront kai termékek, a vákuumtech­nikai, a robottechnikai gyárt­mányok, a szerszámgépek, a közúti járművek, a gyógysze­rek és növényvédő szerek, egyes műanyag- és gumiipari cikkek, s a divatos ruházati termékek és bútorok gyártása fejlődik majd az átlagosnál gyorsabban. S mivel ezeknek a feldolgozóipari ágazatoknak kellő ipari háttérrel, kiszolgá­ló partnerekkel is rendelkez­niük kell, az ilyen jellegű ter­mékek előállítására is szük­ség van. Leánykaruhák exportra Néhány napja Taksonyba telepítette át textilüzemét a Tex- gráf Ipari Szövetkezet. Az új varroda ebben az évben mintegy 270 ezer darab leánykaruhát készít szovjet megrendelésre. Ké­pünkön Wagner Károlyné, Sújt Lajosné és Unger Istvánné gyors mozdulatokkal öltik össze a színes ruhácskákat (Hancsovszki János felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom