Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-24 / 46. szám

Diákváros, diákhagyományok Százharmincöten kaptak szalagot § té Iskolavárosként is ismert- , vált városunk neve. \ Köszönhetjük ezt annak is, § hogy előszeretettel ápoljuk ^ azokat a diákhagyományo- ^ kát, amelyeket a múlt szá- > zad elején a német egyete- % mek mintájára Selmec- \ bánván honosítottak meg. \ Az országosan hires selme- ^ ci diákszokásoknak lehet- \ tünk tanúi a napokban és i később is a tanév végéig. Annak idején főleg a pro­testáns kollégium típusú is­kolákban együtt működött az elemi tagozat, a gimnázium és az akadémia. Diákjai ruhá­zatukkal és sapkaviseiésükkel is jelezték hovatartozásukat, sőt, amikor közeledett a nagy fílelősséggel és sok-sok nehéz vizsgával járó iskolabefeje­zés, más megkülönböztető jel­zést is használtak, szalagot tűztek a kabát hajtókájára. A szalag viselése ébren tart­ja az ifjúban azt a tudatot, így tűzd fel a hajtókára a szalagokat — magyarázza és be­mutatja az igazgató Gál Zoltán osztályfőnöknek. Hamarosan kezdődik a farsangi vidámság — ez van az arcok­ra írva. Dr. Molnár Lajos igazgató, Ürhegyi Imre műszaki tanár és a Kubában is edzősködött osztályfőnök, Endreffy Loránd. (A szerző felvételei) Elsőként a Senior Az alábbi szövegű felhívást juttatta el szerkesztőségünk­be a Magyar Vöröskereszt vá­ci vezetősége, azzal a nem tit­kolt céllal, hogy — követhető például — mások figyelmét is felhívják a kezdeményezésre. Mint néhány hete írtunk ró­la, a városi tanács fogyatékos gyermekek számára létesített otthont a Tabán utcában. A Vöröskereszt váci vezetősége legutóbbi ülésén kezdemé­nyezte: indítsanak gyűjtést a városban a gyermekintézmény számára. Elsőként a Váci Kötöttáru- gyár szakszervezeti bizottsá­ga reagált, az alábbi felhívás­sal: „Sok családban gyakran fel­oldhatatlan ’feszültséget jelent a súlyosán fogyatékos gyerme­kek ellátása, gondozása. Tár­sadalombiztosítási rendsze­rünk elismert vívmánya, hogy az ilyen gyermekekre , édes­anyja 6 éves koráig veheti igénybe a gyest, de mi lesz vele azután? Az iiyen családok gondján akart segíteni a városi tanács, amikor két lakás átalakításá­val fejlesztő napközit alakí­tottak ki a Tabán utcában, s ezzel lehetőséget nyújtottak arra, hogy az édesanya is munkába állhasson. A berendezéshez hiányzik még pénz, ezért gyűjtést indí­tunk, aminek bevételét a Ta­bán utcai foglalkoztató fej­lesztésére ajánljuk fel. Felhív­juk aktíváink, brigádjaink fi­gyelmét, hogy aki a környeze­tében ismer olyan gyermeket és családot, akik számára megoldás lenne a napköziben való elhelyezés, értesítse a szakszervezeti bizottságot. A felajánlott összeget a Vö­röskereszt Vác városi vezető­ségéhez csekken lehet eljut­tatni, melyet a szakszervezeti bizottságon kérhetnek az ada­kozók ...” Vác a hazai lapokban A Magyar Hírlap híradása szerint egész napos közműve­lődési aktívaértekezletet tar­tottak Vácott, ahol a vitaindí­tó előadások után számos, a művelődésünkért tenni akaró szakember mondott véleményt. Az Autó-Motor részletesen ismertette Németh László ti­zenkét éves versenyzői pálya­futását. A színes, változatos életút során a többi között a Váci Autójavító Vállalattal is kapcsolatban állt. A Könyvvilág februári szá­ma felidézi, hogy a Váci Mú­zeumi Egyesület 1897-től 1948- ig összesen 78 helytörténeti művet adott ki. A lap üdvözli a napjainkban megjelenő Vá­ci Könyvek új sorozatát. A Helyiipar és Városgazda­ság beszámolt arról, hogy a Váci Kommunális Költségve­tési Üzem és a HVDSZ Pest megyei titkársága eszmecseré­re hívta meg a terület rokon üzemeinek vezetőit. Fórumot tartanak Holnap, csütörtökön délután 2 órakor a DCM-ben kör­nyezetvédelmi fórumot rendez a Vác városi szakmaközi bizottság. Pintér Sándor, a DCM igazgatója a gyár re­konstrukciójáról, Farkas Vin­ce, a DMRV főmérnöke víz­minőségi kérdésekről, Ritecz György, a városi tanács elnök- helyettese a város környezet- védelmi helyzetéről tart elő­adást. A jelenlévők kérdései­re is választ adnak meghívott szakemberek. hogy az életében hamarosan változás következik be, a jövő különös fontossággal bír. A Lőwy Sándor Ipari Szak- középiskolában is a hagyo­mánytisztelet jegyében zajlott le a szalagavató ünnepség. A megjelent „negyedikes szü­lők” és a diákság előtt dr. Molnár Lajos igazgató mondott ünnepi beszédet. Az osztályfőnökök és a leány­tanulók feltűzték az öt ne­gyedikes osztály 135 diákja mellére a kék szalagokat. Al­más Zoltán már az utolsó osztályát bocsátja szárnyaira, míg Gál Zoltán most az el­sőt. A gépi forgácsoló szakmát tanulók is lezártak egy rövid korszakot. Ez a képzési for­ma 1978-ban indult a szak- középiskolában, ezúttal az utolsó ilyen típusú osztály fe­jezi be tanulmányait. Az ünnepség második részé­ben a negyedikesek mutatták be produkcióikat. Feldolgoz­ták iskolai emlékeiket, ame­lyeket sok-sok humorral fű­szerezne adtak elő. A IV A- sok pol-beat zenekara Zsolnai Elek vezetésével szórakoztat­ta a publikumot, s ezzel kez­detét is vette a „kivilágos ki- virradtig”, azaz este nyolcig tartó farsangi mulatság, amely­re a negyedikesek testvér­osztályai voltak hivatalosak a többi váci középiskolából. Az ünnepeitekhez kapcsoló­dik az a hír is, hogy közülük 53-an jelentkeztek tovább­tanulásra,' 45-en szakirányba, a többiek pedagógusnak, mű­vészi, illetve katonai pályára készülnek. A közelmúltban rendezték meg a szakmai tanulmányi verseny első fordulóját, az országos középdöntőre 12 ta­nulót hívtak meg a szervezők a gépipariból. Sikeresen szerepeltek a lő- wysek áz öveges Józsefről El­nevezett tatai matematikai tanulmányi versenyen. Az is­kola csapata a kilencedik he­lyen végzett. Csak gimnáziu­mok kerültek a gépiparisták elé. Március 4-én 10 órai kezdet­tel a Konstantin téri épület ad otthont a három megye — Pest, Fejér és Veszprém — matematikaversenyének. Az előzetes válogató verseny alapján a gépészek alkotják megyénk szakközépiskolás gerincét. Czmarkó Gyula VÁGJ Katiiig A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 46. SZÄM 1987. FEBRUÁR 25., SZERDA Kórház a város szélén (3.) légyezren is megfordulnak itt Az ambulanciától a baleseti sebészetig Hétköznap délután — korántsem csúcsfor­galmi időben — ennyien várakoznak beteg- felvételre vagy az első vizsgálatokra, kezelés­re, röntgenfelvételre a traumatológia ambu­lanciáján. A kamera fél kettőkor rögzítette ezt a mindennapokra jellemző képet Az emeleti betegszobákban példás a rend és a tisztaság, s kinek-kinek a maga baja elle­nére is meglepően jó az általános közérzete — amit érthetően, kedvezően befolyásol a tartal­mas, változatos kórházi koszt (A szerző fel­vételei) $ A váci Szönyi Tibor Vá- í rosi Kórház fejlődésének § tizenhét éves múltját is- ^ mertettük írásunk első ré- S; szében, hogy a követltező- ^ ben a nagymarosi vízlépcső ^ építésével, és a DCM re- ^ konstrukciójával együtt já- % ró újabb, a baleseti szebé- ^ szeti osztályra háruló fel- ^ adatok nehézségének hátte- ^ rét megvilágítsuk. Tehát ^ beszámoltunk részletesen a Ss Kórház, és azon belül a I traumatológia — baleseti 8 sebészet — fejlődéséről, il- § letve a gyors és hatékony ^ orvosi munkát megnehezítő ^ körülményekről s azok ^ okairól. Az ambulancián Hogy napjainkban hol, ho­gyan, milyen körülmények kö­zött, s milyen eredménnyel dolgozik a baleseti sebészet, arról dr. Nagy László, a városi kórház traumatológus főorvosa adott tájékoztatót egy körsé­tával egybekötve, amit a két szintet elfoglaló osztályon tet­tünk. A földszinten kezdtük a kör­sétát, ahol a traumatológiai osztály ambulanciája működik. Itt veszik fel a betegeket, itt esnek át az első vizsgálato­kon. Délután fél kettőkor kezdtük az ismerkedést az osz­tállyal, s meglepve tapasztal­tuk. hogy milyen sokan vára­koznak felvételre, vizsgálatok­ra. Kiderült, hogy reggel nyolc órától ottjártunkíg öí- ven friss sérültet láttak el az ambulancián, az egész' baleseti osztályon pedig aznap csak­nem kétszázötven pácienssel foglalkoztak az orvosok és munkatársaik. Havonta átlago­san négyezer friss sérültet lát el az osztály, mintegy százöt­ven-kétszáz sérültet vesznek fel. Sokkban A sokkszobába a súlyos sé­rülteket viszik a rohammentő­sök. Ott jártunkkor éppen egy alkoholos befolyásoltság alatt Jubileumi köszöntő Ötvenöt éve a párt tagja ^ Február 19-én ünnepelte ^ 80. születésnapját Mison S Gusztáv, a munkásmozga- % lom régi harcosa, a Szocia- \ lista Hazáért Érdemrend $S tulajdonosa. Az MSZMP Vác Városi Bi­zottságán Lábai László titkár és Gáspár András, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága poli­tikai munkatársa jelenlétében, dr. Olajos Mihály első titkár köszöntötte és a megyei va­lamint a városi pártbizottság nevében emléklapot és aján­dékot nyújtott át neki. A ma is fiatalos derűvel, optimizmussal teli ünnepelttel és feleségével folytatott barát­ságos beszélgetésen felidézték Mison Gusztáv életútját. Ez mindvégig összefonódott a munkások életével, a párt cél­jaiért folytatott küzdelemmel, 55 éve tagja a pártnak. Sze­geden, fonómunkásként kezdte pályáját. A kenderfonógyár kedvező hely volt ahhoz, hogy megismerkedjék a munkások törekvéseivel, azonosuljon har­cával. Belép a szakszervezet­be és a Szociáldemokrata Párt­ba. Vezető tisztségeket vállal Tagja a párt végrehajtó bi­zottságának. A munkások és a szakszervezetek a 30-as évek­ben a fasizmus elleni harcuk­ra felhasználták a kultúra és a sport különböző területeit. Mison Gusztáv is ezzel a cél­lal szervez és vezet énekkart, mandolinzenekart Szegeden. 1944-ben a Magyar Kommu­nista Párt vezetőségi tagja lesz. Tevőlegesen vesz részt a felszabadulás után, a párt új­jászervezésében. Agitál, szervez, tanítja a párt eszméjét, és közben ma­ga is pártiskolákon képezi ma­gát A tanácsok megalakulása után Szeged Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának tit­kára, majd Szeged első kerü­letének tanácselnöke. Részt vett az ellenforradalom leve­résében. Nyugdíjba vonulása után Zebegénybe költözött. Amíg egészsége engedte, itt is aktí­van részt vett a közéletben. A községi Hazafias Népfrontbi­zottság elnöke volt Ma is szí­vesen politizál. Minden alkal­mat felhasznál, hogy tanítson, agitáljon. Büszkén és szeretet­tel beszél mai jelenünkről, a szocializmus építésében elért eredményekről. A világpoliti­ka, gazdaságunk helyzete egy­aránt foglalkoztatja. Ezekről szívesen szól fiataloknak, az őt meglátogatóknak. Zebegé- nyi otthona derűt, nyugalmat áraszt. Feleségével együtt ze­nélnek, olvasnak, idegen nyel­vekkel foglalkoznak Köszöntjük mi is Mison Gusztávot, a szocialista ha­záért tevékenykedő munkást, további egészségben eltöltött, hosszú, boldog éveket kíván­va. Pr. L. A keresetszabályozásról munkaügyi vezetőknek balesetet szenvedett pácienst kezeltek az orvosok csonttö­réssel és egyéb sérülésekkel. A következő helyiségben, a fel­vételi műtőben szintén mun­kája akadt az orvosoknak. Az emeleten a traumatoló­giai osztály baleseti intenzív szobáját néztük meg először. Dr. Nagy László főorvos el­mondta, hogy itt azok feksze­nek, akiknek hirtelenjében sokféle gyógymódra, beavatko­zása .van szükségük, de első­sorban az életük megmentése a lényeg. A betegszobákban állapotuk­hoz. helyzetükhöz képest meg­lepően elfogadható hangulat­ban találtuk a betegeket. Va­lószínűleg ezt a közérzetet az is befolyásolta, hogy — más híresztelések ellenére — na­gyon jó a kórházi koszt az osz­tályon — mint azt az egyik beteg meg is jegyezte. Az egyik betegszobában közben megmutatta a főorvos azt az eszközt, amelynek meg­létére méltán lehet büszke a szakember. Ez az eszköz a Wágner-féle külső csontrögzí­tő: két végén 3—3 fémlábat közvetlenül a csontba építenek be. Ez a csontrögzítő minden irányban mozgatható, ezáltal jól beállítható a csont a meg­felelő hosszúságúra s görbü- letűre. Ezt az eszközt akkor használják a sebészek, amikor egy súlyosan roncsolt végtag helyreállításánál más módszer nem kecsegtet kellő sikerrel. Elhanyagoltan Nagy sikerrel indította év eleji foglalkozását az SZVT Vác városi szervezetének ke­retében működő munkaügyi vezetők klubja. Dr. Pongrácz László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztály- vezetője A keresetszabályozás bevezetésének tapasztalatai és a várható 1987. évi változások címmel tartott előadást. A vendégek között volt töb­bek között Csobai László, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának munkatársa, Szabó Gábor, az MSZMP Vác Váro­si Bizottságának munkatársa, valamint Vonczem István, az MTESZ Pest megyei szerveze­tének elnöke. Bizonyára közérdekű téma és a jó előadó keltette fel a tagság érdeklődését, mert . a sok információt nyújtó, tartal­mas, színvonalas előadást ak­tív részvétel kísérte. B. T. P. Legvégül a röntgenkészülé­keket s a műtőket néztük meg. Az egyik műtőben egy olyan baleseti sérültet operál­tak, akinek a csonttörés mel­lett — mint a korábbi vizsgá­latok kiderítették — más bel­ső szervi problémája is volt. Ezt azért tartotta fontosnak megjegyezni dr. Nagy László, mert neki is, kollégáinak is feltűnt a sebészeten, hogy áz emberek mennyire nem törőd­nek egészségi állapotukkal. Ugyanis nem az akkor műtött beteg volt az egyetlen, akinél felderítették a vizsgálatok fo­lyamán, hogy elhanyagolt bel­ső szervi elváltozások rombol­ták egészségét, aminek egyik következménye az, hogy az így legyengült szervezetet jobban megviseli a nagyobb műtét. Dr Nagy László, az igazga­tó főorvost követve egy másik műtőbe operálni ment. mert nekik a mindennapi gondok mellett ugyanúgy el kel! lát­niuk feladatukat, mintha a hosszan tárgyalt szakmai problémák és okaik nem is lé­teznének Aszódi László Antal (Vége) ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom